|
1/2 oldal
|
Bejegyzések száma: 13
|
|
|
|
2020-05-22 21:28:56, péntek
|
|
|
Egy kidőlt diófáról
Kivágtak. Megelőztél
engem, szegény barátom.
Én ültettelek s most kidöntött
tetemed fájva látom.
Úgy hittem, együtt vénülünk meg,
s velem egyszerre dőlsz le,
ha engem a sötét batár
kivisz a temetőbe.
Szép, fejedelmi termeted már
prédája a halálnak,
s nekem jutott a tisztesség, hogy
feletted prédikáljak.
Sokszor bizony kínos temetni
egy igazmondó papnak,
félő a holtakat dicsérni,
mert hazugságon kapnak.
Sok ember "érdemét" a szám csak
szabódva emlegette,
ámde minden dicséretet
méltán megérdemelsz te:
adtál hűs árnyat, friss madárdalt,
felüdültünk alattad,
bölcsőbeli gyermekeinket
álomba te ringattad,
bőven adtad nemes gyümölcsöd,
pedig de sokat vertek!
Szép szemfedővel takartad be
a halott őszi kertet.
Holtodban is felénk sugárzik
csonkjaid meleg lángja...
Ha te lennél koporsóm, együtt
szállnánk a másvilágra.
Bódás János
|
|
|
0 komment
, kategória: Versek |
|
|
|
|
|
2020-05-22 21:17:54, péntek
|
|
|
Falusi éj
Az éj nagy, lomha kotló.
Széttárja szárnyait.
Melengeti tyúkalja
borzas kis házait.
Elalszik a falu,
a barmok, fák, a kazlak.
Csak az ebek ugatnak.
Ha szorongások éje
ereszkedik a népre,
hallgat a falu, város,
a csend süket, halálos,
bezárul száj, szív, ablak:
mit hoz a ma, a holnap?
Haj, de az ebek bátrak,
és csaholnak, csaholnak!
Bódás János
|
|
|
0 komment
, kategória: Versek |
|
|
|
|
|
2020-05-22 21:11:37, péntek
|
|
|
Tökök
A kert sarkában kaptak fészket,
jó trágyás, puha földben,
s beszőtték indákkal a kertet
a kedvező időben.
Hajlékonysággal furakodtak,
kacsokkal kapaszkodtak,
szívták a föld bő nedveit,
s jól megpocakosodtak.
Felfelé nagy leveleikkel
legyeztek, - de az élet
(fűé, virágé) árnyékuk alatt
elsatnyult, megpenészlett.
Most hevernek bután, kövéren,
nagy ranggal, püffedt képpel,
mozdíthatatlan biztonságban
a tökök szerteszéjjel.
Mint a bombák, regnálnak gőggel,
némán is fenyegetve,
s rémuralmuk alatt homály
telepedik a kertre.
Nékik a föld csak kizsarolt
gyarmat, terített asztal.
Hevernek s kéjjel süttetik
nagy hasukat a nappal.
Bódás János |
|
|
0 komment
, kategória: Versek |
|
|
|
|
|
2020-05-22 20:53:31, péntek
|
|
|
Ha az ember önmagába tekint, fel fogja fedezni, hogy a szíve csalárdabb mindennél és felfoghatatlanul gonosz. Ha a saját elméjét kezdi vizsgálni, arra jut, hogy gonosz gondolatok fészkelnek benne. Ha odafigyel a saját beszédére, akkor észreveszi, hogy álnokságot szól, a szája átkozódással és keserűséggel teli. Ha pillantását a kezeire vett, azt fogja látni, hogy azok számtalan gaztettől mocskosak. Ha elkeseredetten keresi, hogy a legjobb cselekedeteivel eltakarja szégyenét, azon kapja magát, hogy egy leprás szennyes ruháiba van felöltözve. Bár lúgban és szappannal mossa magát, bűneinek mocska nem tűnik el. Bármerre néz, úgy találja, hogy minden ellene szól, őt kárhoztatja, és nincs reménye.
A teljes kiszolgáltatottság és beletörődés pillanatában történik meg az, hogy a bűnös szemei megnyílnak, és újjászületve Krisztusra tekint, hogy Benne megtalálja a reménységét. Elfordul az önigazságtól, hisz és egyedül kegyelem által és hitből megigazul. Ettől a pillanattól viseli a keresztyének két jegyét: Krisztus Jézusban dicsekszik, és nem bízik többé a testben. Belépett a szentek nagy közösségébe, akik hittek Istennek, és ez igazságul tulajdoníttatott nekik. Átadta magát Krisztusnak és istenfélelemtől megsokszorozott erővel ragaszkodik Hozzá - mi történt volna vele akkor, ha nem kockáztatja meg, hogy elhagyja Őt. Meggyőződött arról, hogy csakis Krisztus személyes erénye és érdeme miatt mehet fel az Úr hegyére, és állhat meg az Ő szent helyén. A régi himnusz szövegét használva: "A reményét semmi másra, mint Jézus vérére és igazságára építi. Nem mer bízni a legszebb tervben sem, hanem teljesen Jézus nevére támaszkodik. Krisztus az a Szegletkő, Akin áll, minden más alap csak futóhomok.".
Paul Washer |
|
|
0 komment
, kategória: Idézetek, gondolatok |
|
|
|
|
|
2020-05-22 20:34:52, péntek
|
|
|
A hívő Isten előtt igaz emberként csak az evangéliumban - egyedül Krisztusban - képes megállni.
Paul Washer |
|
|
0 komment
, kategória: Idézetek, gondolatok |
|
|
|
|
|
2020-05-22 20:33:38, péntek
|
|
|
A hívő megvetette lábát az evangéliumon, ahonnan már nem mozdíthatják le.
Paul Washer |
|
|
0 komment
, kategória: Idézetek, gondolatok |
|
|
|
|
|
2020-05-22 20:32:09, péntek
|
|
|
A hívő Isten előtt Krisztusban és az evangéliumban tud megállni.
Paul Washer |
|
|
0 komment
, kategória: Idézetek, gondolatok |
|
|
|
|
|
2020-05-22 20:28:37, péntek
|
|
|
Jézus mindenekelőtt azt akarja, hogy leülj a lábaihoz, hallgasd őt és higgy neki. |
|
|
0 komment
, kategória: Idézetek, gondolatok |
|
|
|
|
|
2020-05-22 20:27:35, péntek
|
|
|
Ha Istent kivesszük az egyenletből, akkor az egész létünk értelmét veszíti. |
|
|
0 komment
, kategória: Idézetek, gondolatok |
|
|
|
|
|
2020-05-22 10:20:30, péntek
|
|
|
Ürge
Utak mellett, kétlábon ülve
meg-megcsikkan itt-ott az ürge.
Üldögél, nézelődik hosszan,
akár egy cövek. Meg se moccan.
Két első lábát összefogja
kegyesen, mintha imádkozna.
Hogy kártevő? Alig hihetném,
ájtatos, mint egy ál-keresztyén.
Bármi vész jött, a fold alatt
kibírta. Faja fönnmaradt.
Világproblémán nem mereng,
oldják meg azt az emberek,
ha elég bölcsek...vagy ha nem,
kipusztulnak könyörtelen, -
ha meg néhány a föld alól kimászik,
éhében ürgére vadászik.
Tudom, téged nem izgat: élünk,
vagy se?...de majd csak észretérünk.
Maradjon csak épen a házunk,
ne kelljen ürgére vadásznunk.
Habár...azt mondják, jó az ürge
pecsenyéje pirosra sülve.
Bódás János |
|
|
0 komment
, kategória: Versek |
|
|
|
|
|
1/2 oldal
|
Bejegyzések száma: 13
|
|
|
|
2020. Május
| | |
|
|
ma: |
0 db bejegyzés |
e hónap: |
470 db bejegyzés |
e év: |
3633 db bejegyzés |
Összes: |
35940 db bejegyzés |
|
|
|
|
- Ma: 2107
- e Hét: 35883
- e Hónap: 65195
- e Év: 252997
|
|
|