|
2012-04-03 08:34:46, kedd
|
| |
| |
SZENT ZITA
Szent Zita a Lucca melletti Monsagrati olasz faluban született 1218-ban, szegény, vallásos családban. Szülei 12 éves korában cselédnek adták Luccába a Fatinelli családhoz. Zita kezdetben sokat szenvedett a gyerekek gúnyától, s a család fő haragos természetétől, mégis egész életében a család szolgálatában maradt. Hamarosan belépett a ferences harmadrendbe, később megtanult írni-olvasni, hogy a ferences zsolozsmát, Szűz Mária kis zsolozsmáját tudja végezni. Közbenjárására a kezdetben egyáltalán nem vallásos család, és a cselédség is buzgó keresztényé lett. A tisztaság erényét nagy gonddal őrizte, hűség, munkaszeretet és a szegények iránt törődés jellemezte. 48 évnyi szolgálat után az élet szentség hírében halt meg, 1278 április 27-én Luccában.
A legenda szerint egy napon a szent misén egy koldusra terítette meleg kabátját, melyet az uraságtól kapott kölcsön. A szertartás után sehol sem találta a szegény embert. Zita nagyon félt kenyér adója haragjától. Néhány óra elteltével azonban visszatért a koldus, akiben Krisztust ismerte fel.
1696-ban XII Ince pápa, védő szenté avatta fel az Egyházi ünnepen halálának évfordulójára, április 27-én. A háziasszonyok, háztartási alkalmazottak, házvezetőnők, cselédek, felszolgálók, pincérek, szolgáló leányok, védőszentjeként tisztelik.
Általában egyszerű ruhában ábrázolják, kulcs csomóval, vagy korsóval és csillaggal, néha cipóval vagy imakönyvvel a kezében.
A luccai San Frediano-templomban egy ereklyetartó szekrényben őrzik sértetlen földi maradványait. |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Belső kör |
|
|
|
|
|
Offline
