Belépés
wob.blog.xfree.hu
" Egy ember értékét saját maga adja, és nem az amije van " ... weisz tomy
1949.09.16
Offline
Profil képem!
Linktáram, Blogom, Képtáram, Videótáram, Ismerőseim, Fecsegj
     1/1 oldal   Bejegyzések száma: 5 
Életkép
  2013-01-27 17:52:32, vasárnap
 
 



JÓKAI MÓR

A magyar tea
Az volt az országos fölpezsdülés !
Mikor a "véd-egylet" megszületett.
Végig hangzott az országon a jelszó : "nem használunk semmit külföldit, csak a honit ".
Honi ! Ez volt a neve mindennek, ami vevőre akart találni. A hölgyek kékre festett babos kartonban jártak, mi férfiak bukovai kék posztóban, vagy olajzöld gyöngyösi privilégiumban. Becsületszavunkat adtuk, hogy nem iszunk francia pezsgőt, kávé helyet használtuk a cikóriát, s cukor helyett a mézet.
Derék lendület volt ez, csak az a kár, hogy hamar beleuntunk.
Csak egy cikk hiányzott még az élet szükségleteinkből, amit kénytelenek voltunk külföldről vásárolni: a tea.
Már pedig tea nélkül estélyt nem lehet adni.
No, a rumot csak kiküszöböltük, mint idegen terményt, s helyettesítettük igazi ó-szilvoriummal, az nagyon jó volt, de mégis fennmaradt keblünkben az önvád, hogy a hozzá való teát Kína termeszti, Hollandia szállítja, Ausztria megvámolja, úgy kerül a mi csészénkbe orvosság drága áron!
A véd-egylet érdemes titkára, a hazai szakértő botanikusokkal, fölfedezett egy eddigelé ismeretlen növényt, mely tulajdonságára nézve tőkéletsen megegyez a pekkor teával, s amellett a mi klímánk alatt is meghonosítható.
Mi is hozattunk belőle a bátyámmal.
Azt már februárban el kellett vetni cserepekbe, s az ablakban kitelelni. Amint azután a tavaszi napok megnyíltak, cserepekből kiültettük a fiatal palántákat az utasítás szerint elkészített ágyba. Éjszakára le kellett takarni őket spárga cserepekkel, hogy a dér meg ne csipje. Mikor aztán fejlődésnek indultak, mindennap be kellett a földet hinteni dohányhamúval, hogy a földi bolha meg ne egye a növényt, ha valamelyik sárgulni kezdett annak a tövére kémény kormot tettünk, a penész gombák ellen alkalmaztuk a kékgálic-permetezést.
Nyár elején aztán megkezdödőtt fáradságunk jutalma, a tea-aratás. Reggel négy órakor már ott voltunk a kertben s szedtük a tea leveleket, eltakarva, hogy a nap meg ne lássa. Azokat pedig szitára téve kellett árnyékos helyen megszárítani, s naponta vagy négyszer megfordítani.
Ősze is gyűjtöttünk mi Szent György-napig egy olyan halmaz honi teát, nagy fáradsággal, hogy egy almárium megtelt vele, as mikor annak az ajtaját felnyitotta az ember, olyan illat csapta meg, mintha patikába lépett volna be. Minden hazafiúi keblet hevített a nemes kíváncsiság, hogy milyen lesz hát az a honi tea.
Szemünk láttára főtt meg a szamovárban, ki lett töltögetve a csészékbe.
Az illata csakugyan fölséges volt. Még aromásabb a kínai teánál. Az íze nagyon kellemetes. Tökéletes volt a diadal és a siker.
Hanem úgy tíz perc múlva kezdett a vendégeinknek az arca pipacs veresre pirulni."Hű de meleg van" hangzott itt is, amott is.
Fél óra múlva minden embernek az arcán csurgott végig az izzadság. Odalett minden frizura! Úgy nézett ki minden ember, mintha vízbe mártogatták volna, minden fej gözölgőtt, mint egy tál főtt krumpli.
No ha látott volna bennünket Kölcsey ezen a honi tea estén, bizony nem írta volna meg azt a verset, hogy :"És az a nép, mely tanult izzadni, S izzadás közt hősi bért aratni...Névben él csak,többé nincs jelen!"
Én mondhatom, hogy jelen voltunk!
De csak egyszer.
Másodszor már nem voltunk jelen.
 
 
0 komment , kategória:  Általános  
A magyarok Istene
  2013-01-14 18:35:41, hétfő
 
 


Ugyanazt az Istent imádjuk,dicsőitjük, ugyanahhoz az egy Istenhez imádkozunk, de azért minden nép Istene egy kicsit más. Már a nyelv miatt is, de még inkább a történelem miatt. Ugyanazt a Miatyánkot mondjuk, de minden szónak van egy mögöttes tartalma. Nagyobb az istenképp különbsége az egy Istenben hívő világ vallások között, hiszen a zsidó, a keresztény és a mohamedán Isten képet semmiféle engedékeny teológia nem tudná teljesen egységbe látni.
Az Úr imájának szövege azonos minden nyelven, számos nyelvben tegezik az Atyát, mint a magyarok, a németek, angolok és nem magázzák mint a franciák például. Lássuk be Magyarul nehéz volna elképzelni a Miatyánkot, ami így szólna: Mi Atyánk, ki van a mennyekben, szenteltessék meg az Ön!, vagy maga! neve....Ide kívánkozik, hogy a régi magyar nyelvben még a királyokat is tegezték, mondván:" Te felséged". Talán az önözésről csak a XIX. század elején olvashatunk, ami akkor jött divatba a nyugati mintára.
A magyarok mindig sajátos belsőséges viszonyban voltak az Istennel, lásd ezt Petőfi, vagy Kölcsey munkáikban, már már a magyar Isten áldássá nélkül el vész ez a sokat szenvedett kis nemzet. Tulajdonképp nincs is ebben semmi rossz vagy szégyellnivaló. Meg kell jegyezni, hogy a magyarság mindig is egy különleges kapcsolatban volt az Istennel Szent István óta, aki Szűz Mária oltalmába ajánlotta az országot, és itt még sorolhatnánk más magyar Szenteket is, azokat akik nem magyar születésűek, értsük ezt Szent Gellérttől- Kapisztrán Szent Jánosig, és tovább. Más a helyzet a nem egyetemes vallásúaknál, mint amilyen például az anglikánok, melyet VIII. Henrik angol király tett "állam vallássá". Abban a tudatban van még ma is az angol nép, hogy az "anglikán Isten egy angol gentleman".
Bizonyára minden nemzet a maga módján személyesíti meg "saját" Istenét, felruházva mindennel. A "magyarok Istene" bölcs, dicsőséges és hatalmas mindenki szemében, kivéve a gyermekeket akik képzeletében hasonlít a Mikulásra, ráadásul Magyarul beszél, és ajándékokat hoz.
Majd odaát mindenki megtapasztalja milyen Isten valóságos arca!- már aki e kegyelembe részesül.
 
 
0 komment , kategória:  Általános  
Visszagondolva
  2013-01-09 17:14:58, szerda
 
 


Visszagondolva, újból akarok aszfaltra színes krétával rajzolni, és nézni amint a felnőttek és az arra járók kerülgetik mosolyogva rajzaimon. De ők úgy igazán nem is érdekeltek engem.
Büszke lenni az új rolleremre, arra a pirosra, amit mindenki megbámult.
Milyen jó is volt a nagy alma fa árnyékában szunyálni vagy megpihenni, és bámulni a rohanó bárány felhőket az égen.
Visszatérni a múltba, az egyszerűbb élethez, ahhoz a hét alapszínhez, az 8-10 vershez amire megtanítottak, az édesanyám hangjához, a hívásához az ebédhez, mert ő mindig tudta ám mikor voltam éhes vagy szomjas.
Akkor azt gondoltam a világról, hogy minden ingyen van és elérhető, mindegy, hogy csokiról, fagyiról vagy játékról volt szó.
Visszagondolva most, úgy elrepült az idő és egyszeribben csak felnőtt lettem. Ami avval járt, hogy tudomást szereztem a háborúról, a nemzeti kérdésekről, az éhező és ebbe belehaló gyermekekről, a vallásokról, a családok tönkremenéséről, a kábítószerekről és következményeiről, az igazságtalan pénzéhez ítélő birokról, a kis világi gaz-ember politikusokról, a gyűlölködésekről emberek és testvérek közt, a szüleiken is áttaposó pénz hajszolókról, vagy a szülőkről akik aprópénzért árulják gyermekeiket. Hova lettek azok a szép idők, amikor a halál szó egy elvont fogalom volt, és tudtommal csak azok a királyok haltak meg akik már öregek voltak és királyságukat ráhagyták a leányukat elvevő hercegekre.
Akkori időben a legrosszabb ami történhetett velem az volt, hogy nem választottak be a foci csapatba a grundon mikor játszottunk a szomszéd utca csapata ellen.
Később, minden gyerek az utcából olvastunk könyveket, ponyvákat, végezvén cserélgettük egymás közt. Nem volt Tv, meg Internet ami elvegyen minden szép és kellemes órát tőlünk nap mind nap. Mennyire is tetszettek a Donald Du történetei, vagy mindegyik Grimm mese amit esténként felolvastak nekem.
Akkor úgy láttam naiv kis szemeimmel, hogy minden felnőtt nagyon boldog, lehet azért mert én az voltam. Boldogan kapaszkodtam fel a fákra a kertünkbe. Nem is fájt olyan nagyon ha le is estem róluk, vagy a bicajjal ha elhasaltam, előbb mindig körül néztem...lát e valaki? kell e sírni??
Akkor fogalmam nem volt mi a telefon számla, fűtő- gáz és villany számla, mibe kerül a biztosítás, az adók mennyiek, mibe kerül egy autó karbantartása, meg ilyesmik.
Amikor kérdeztek mindenfélét összehordtam, hogy mi is akarók lenni majd ha nagy leszek! De most már tisztán látom, hogy gyermeknek lenni lenne a legjobb.
Milyen jó is lett volna... örökké... 6-8 éves gyermeknek maradni.
 
 
0 komment , kategória:  Általános  
Az élet értéke
  2013-01-05 11:55:29, szombat
 
 


Szeretnék,és miért ne?, veletek, kommentálni egy érdekes idézetet, egy nagyon híres embertől.
-Tolsztoj írta 82 éves korában a következőket :- "Késő öregkorban azt gondolják az emberek, hogy életük végéhez közelednek, pedig éppen a legértékesebb, legszükségesebb munkájuk folyik maguk és mások számára. Az élet értéke fordítottan arányos a haláltól való távolság négyzetével".-
E elveket, nézeteket kommentálom soraimban.
Az idős kornak éppúgy megvannak a maga szépségei és kincsei, mint a fiatal kornak. Nyugdíjas korban is megtalálhatjuk a boldogságot !!.Ne fagyjunk le, ha valaki a 75. születésnapján bejelenti, hogy házasodik. Amint tudjuk, a szerelemnek nincsen kora!. Nyúgodtan fogadjúk el az ilyeneket.
Mindenkinek joga van élvezni életét úgy ahogy maga tervezi el, mindjárt ha túl van élete delelőjén. Hagyjuk fől az előítéleteket, mint : "ez nem való e korban"
Előbb is meg kell győznünk magunkat e tekintetben, és különösen nem szabad magunkba zárkózni az élet egyéb területén sem!!
Hogyan lehet kikerülni ebből az elszigetelésből ? Talán egy logikus gondolkodású élet felfogással. A nyugdíjazással, az özvegységgel, az öregedéssel együtt járó változásokkal nem szabad megakadályoznunk a szociális és családi kapcsolatok ápolását, a szórakozást, a kimozdulást otthonról, másképpen kell élni, de úgy mint azelőtt. Maradjunk aktívak !!.
A nyugdíjba vonulás egyébként alkalmat ad arra, hogy addigi zűrzavaros, rohanó élet vitelünket kiegyensúlyozottabbá tegyük, jobban figyeljünk az egészségünkre, és kedvünk szerint való tevékenységünknek szenteljük időnket, evvel jó formában fogunk maradni.
Az öregkor kincsei is vannak olyan értékesek, vagy talán értékesebbek is !, mint a fiatalkor kincsei. A nyugdíjas évek kapcsán mindig a pénzügyi biztonság kerül szóba, pedig nem csak a létfenntartás az, ami az idősek számára problémát jelenthet. A hirtelen jött sok szabadidő eltöltése sokak számára rémisztő feladatnak tűnik, nincs mit tegyenek vele hirtelen. Kell gondolkozási idő nekik, hogy átrágják magukat ezen, főleg azok akik egész életükbe csak beosztottak voltak.
A barátság ápolása és a család tagokkal fenntartott kapcsolat később meghozza gyümölcsét. Azok az idősebbek, akiket kevésbé fenyeget az elszigeteltség és a magány, jóval boldogabbak.
Egyes kimutatások szerint: az ötven évnél idősebb dolgozók mintegy fele tervezi, hogy részmunkaidősen tovább dolgozna, egyharmaduk pedig rendelkezik valamilyen társasági hobbival, amelyet végre teljes gőzzel, nyugdíjasként, folytatni kíván.
Én a második kategóriába tartozóm, te melyiket választottad magadnak? Gondolkozz el rajta.
 
 
1 komment , kategória:  Általános  
Alfa és omega
  2013-01-01 12:11:28, kedd
 
 


Minden a világon múlandó, és van egy kezdete meg egy vége, úgy az időnek, mint a mi létezésünknek. Az alfa amikor világra jövünk és az ómega amikor eltávozunk e világból.
Az élet úgy általában, e két időszak közt, megpróbál irányítani téged, vagyis az életed. De a felnőtté válás pillanatától azért jó volna ha az irányítását az életednek te magad végeznéd. Sokunkat az a tudat, hogy nem ismeri mi van a kulisszák mögött, elbizonytalanít, és nem veszi kézbe életének irányítását. Ők nem tudják legyőzni a félelmüket, ne feledjük minden nagy utazás is egy lépéssel veszi kezdetét. Megkezdve az új év első napjával, induljon el mindenki az élete útján, ha apró lépésekkel is de tegye, mert csak így tudja álmait, és céljait valóra váltani.
Légy mindig türelemmel kifele, környezetedre, mert lesznek jó és kevésbé jó pillanataid e úton.Te csak bátran fedezd fel az ismeretlent. Hosszú lesz utad, erre számítanod kell, és nem lesz teleszórva rózsa szirmokkal, de neked csak ügyelned kell a rózsa töviseire, mert ha megszúrnak akkor fájdalmat okoznak. Ne számíts rá, hogy utadon valaki is fog téged nógatni vagy tologatni hátulról. Egyedül kell menj az életed útján, az indulás pillanatát is te döntőd el, csak a lelkesedésed lesz ami fog téged vinni előre. Támogatást, megértést családodtól, a szeretteidtől, és a jól kiválasztott barátaidtól fogsz majd kapni.
Kívánnom hozz jó döntést, légy bátor meg kitartó.
 
 
0 komment , kategória:  Általános  
     1/1 oldal   Bejegyzések száma: 5 
2012.12 2013. Január 2013.02
HétKedSzeCsüPénSzoVas
 123456
78910111213
14151617181920
21222324252627
28293031 
Blog kereső


Bejegyzések
ma: 0 db bejegyzés
e hónap: 5 db bejegyzés
e év: 90 db bejegyzés
Összes: 803 db bejegyzés
Kategóriák
 
Keresés
 

bejegyzések címeiben
bejegyzésekben

Archívum
 
Látogatók száma
 
  • Ma: 76
  • e Hét: 114
  • e Hónap: 485
  • e Év: 10391
Szótár
 




Blogok, Videótár, Szótár, Ki Ne Hagyd!, Fecsegj, Tudjátok?, Receptek, Egészség, Praktikák, Jótékony hatások, Házilag, Versek,
© 2002-2024 TVN.HU Kft.