"Kétségbe voltam esve, egészen, míg el nem hittem, hogy meglátom az Úr jóságát az élőknek földjén." (Zsoltárok 27:13, NASB)
Egy válás vagy más nagyobb krízis megrendíti a hitedet. De a hited és Krisztusban való bizalmad fog ezen átvinni. Dávid, miután hatalmas veszteség érte, többek között a gyermekét is elveszítette, így ír a Zsoltárok 23:17-ben: "Kétségbe voltam esve, egészen, míg el nem hittem, hogy meglátom az Úr jóságát az élőknek földjén". Vagyis feladta volna, ha nem bízik abban, hogy jó az Isten.
Amikor az életed több sebből vérzik és sötéten fest a jövő, hidd el, hogy Isten jó! Még ha minden rosszra fordul is az életedben, hidd, hogy Isten ki fog ebből húzni. Hidd el, hogy Isten terve az életedre nagyobb, mint a problémák, amelyeken keresztülmégy. Azután pedig meg tudod osztani a hitedet másokkal is, akik krízishelyzetben vannak. A barátok erősítik a barátaik hitét.
Hogyan lehet ilyen hited? A Biblia azt mondja, hogy csak egy mód van erre: Isten Szavának megismerése. Ha jól ismered a Bibliát, a hited nagyra fog nőni. Ha csak kicsit ismered, akkor kicsi hited lesz. Ha pedig nem ismered, akkor semmilyen hited nem lesz. Tudtad, hogy a Bibliában több mint 7000 ígéret van a számodra? De nem kérheted el őket, ha nem ismered őket. Ha növelni szeretnéd a hitedet, hogy kezelni tudd az élet viharait, akkor meg kell ismerned a Bibliát tanulmányozás, elmélkedés és memorizálás által.
Beszéljetek róla:
- Mit tehetsz azért, hogy jobban ismerd Isten Szavát?
- Találj olyan ígéretet Istentől, amire a vihar idején hivatkozhatsz. Keress ilyet a barátaidnak is!
- Hogyan mutatta ki Isten a jóságát feléd az elmúlt évben?
(Daily Hope by Rick Warren, 2014. 07. 14) Napi reményLink
Dávidé. Az Úr az én világosságom és üdvösségem: kitől féljek? Az Úr az én életemnek erőssége: kitől remegjek?
2
Ha gonoszok jőnek ellenem, hogy testemet egyék: szorongatóim és elleneim – ők botlanak meg és hullanak el.
3
Ha tábor fog körül, nem fél szívem; habár had támad reám, mégis ő benne bízom én.
4
Egyet kérek az Úrtól, azért esedezem: hogy lakhassam az Úr házában életemnek minden idejében; hogy nézhessem az Úrnak szépségét és gyönyörködhessem az ő templomában.
5
Bizony elrejt engem az ő hajlékába a veszedelem napján; eltakar engem sátrának rejtekében, sziklára emel fel engem.
6
Most is felül emeli fejemet ellenségeimen, akik körültem vannak, és én az ő sátorában örömáldozatokkal áldozom, énekelek és zengedezek az Úrnak.
7
Halld meg, Uram, hangomat – hívlak! Irgalmazz nékem és hallgass meg engem!
8
Helyetted mondja a szívem: Az én orcámat keressétek! A te orcádat keresem, oh Uram!
9
Ne rejtsd el orcádat előlem; ne utasítsd el szolgádat haraggal; te voltál segítőm, ne taszíts el és ne hagyj el engem, üdvösségemnek Istene!
10
Ha atyám és anyám elhagynának is, az Úr magához vesz engem.
11
Taníts meg engem a te utadra, oh Uram! Vezérelj engem egyenes ösvényen, az én üldözőim miatt.
12
Ne adj át engem szorongatóim kívánságának, mert hamis tanúk támadnak ellenem, és erőszakot lihegnek.
13
Bizony hiszem, hogy meglátom az Úr jóságát az élőknek földén!
14
Várjad az Urat, légy erős; bátorodjék szíved és várjad az Urat.
Bízzál az Úrban és jót cselekedjél; e földön lakozzál és hűséggel élj.
Gyönyörködjél az Úrban, és megadja néked szíved kéréseit.
Hagyjad az Úrra a te utadat, és bízzál benne, majd Ő teljesíti.
Felhozza a te igazságodat, mint a világosságot, és a te jogodat,
miként a delet. Zsoltár 37:3-6
"Azt kérem Istentől, hogy nyissa meg szívetek szemét, hogy fel tudjátok fogni, milyen reménységre hívott el titeket, és milyen dicsőséges az a hatalmas örökség, amit Isten a saját szent népének szánt." (Efézus 1:18 ERV)
Milyen gyorsan felejtünk!
Amikor Isten tesz valami jót az életünkben - válaszol az imánkra, kisegít minket, segít rajtunk egy csodával -, a következő pillanatban, amikor problémánk akad, mégis úgy viselkedünk, mintha Isten csodája sosem történt volna meg. Rövidtávú a memóriánk, és amikor nem tudunk visszaemlékezni a múlt áldásaira, elkezdünk félni a jövőtől. Abba bele sem gondolunk, hogy Isten újra megteheti, hiszen már elfelejtettünk, hogy egyszer megtette.
Ha rövidtávú a memóriánk, elkezdünk fölöslegesen aggódni a holnapon.
A lelki látás kifejlesztése feltétlenül szükséges a sikeredhez, a stressz kezeléséhez, a stabilitásodhoz és az erődhöz. A Biblia azt mondja a Példabeszédek 29:18-ban, hogy "ahol nincs látás ... ott az emberek elvesznek". (AMP)
Tiszta látás nélkül elveszted a reményed. Amikor nincs hitbeli látásod a családoddal, a karriereddel vagy az egészségeddel kapcsolatban, akkor elveszíted a reményt.
Amikor nem látod tisztán az utad, az azt jelenti, hogy elvesztetted a látásod és ezek szerint el fogod veszíteni a reményt.
A remény a kulcsa annak, hogy átjuss életed csatáin - bármennyi időbe is telik. Ez nem jön az égből "csak úgy", hanem Isten látásán keresztül kapod.
Az Efézus 1:18 mondja: "Azt kérem Istentől, hogy nyissa meg szívetek szemét, hogy fel tudjátok fogni, milyen reménységre hívott el titeket, és milyen dicsőséges az a hatalmas örökség, amit Isten a saját szent népének szánt." (Efézus 1:18 ERV). A lelki szemeinkkel való látásról, a lelki látásról beszél itt Pál.
Reményt nyersz azáltal, hogy Isten perspektívájából látod az életed.
Ha Istent keresed, hogy tegyen csodát az életedben, kérd meg, hogy nyissa meg a szívedet és adjon neked az ő látásából az életedre vonatkozóan!
Beszéljetek róla:
- Készíts egy listát, hogy Isten mit adott neked az elmúlt évben!
- Milyen látást adott neked Isten a családodra, karrieredre és a szolgálatodra vonatkozóan?
- Milyennek látod Isten munkálkodását a jövőbeli életedben? Mennyire ad ez neked reményt?
"Ti engem így hívtok: Mester, és Uram. És jól mondjátok, mert az vagyok" (Jn 13,13).
Urunk sohasem hangsúlyozta tekintélyét. Sohasem mondta: "Meg kell tenned." Teljesen szabadon hagyott minket, olyan szabadon, hogy akár arcába is köphetünk, mint ahogy meg is tették ezt; olyan szabadon, hogy megölhetjük - mint ahogy meg is tették: és nem szól rá egy szót sem.
De amikor élete bennem megszületett váltsága által, azonnal elismerem, hogy teljes fennhatóságú joga van felettem. Erkölcsi uralom ez: "Méltó vagy..." (Jel 4,11). Csak a méltatlan részem vonakodik meghajolni a méltó előtt.
Ha találkozom valakivel, aki szentebb nálam és mégsem ismerem el méltó voltát, s nem engedek annak, amit mond és ami megállja a helyét, akkor nyilvánvalóvá válik a bennem levő méltatlan rész.
Isten embereket használ a nevelésünkre, akik kicsit tovább jutottak, mint mi - nem értelmileg, hanem szentség tekintetében -, míg végre magának az Úrnak uralma alá jutunk, s akkor már egész életünk afelé van beállítva, hogy neki engedelmeskedjünk.
Ha Urunk megkövetelte volna az engedelmességet, akkor mint rabszolgahajcsárnak nem lenne tekintélye felettünk. Ő soha nem erőlteti az engedelmességet, de amint meglátjuk Őt, azonnal engedelmeskedünk neki, így Urunkká lesz és szüntelen az Ő imádatában élünk. Aszerint növekedhetem a kegyelemben, ahogyan az engedelmességet felfogom.
Az engedelmesség szót ki kell emelnünk a mocsárból. Az engedelmesség az apa és fiú közti viszonyra vonatkozik, nem az úr és a szolga viszonyára. "Én és az Atya egy vagyunk." Ámbár Fiú, megtanulta azokból, amiket szenvedett, az engedelmességet" (Zsid 5,8).
Isten Fia engedelmes volt küldetéséhez mint Megváltó - mégpedig azért,
mert Fiú volt, és nem azért, hogy fiúvá lehessen.
Oswald Chambers "Krisztus mindenek felett" c. könyvéből Link
"Senki se születik úgy, hogy gyűlöl egy másik személyt a bőrszíne vagy a származása vagy vallása miatt.
Az embernek meg kell tanulnia gyűlölni, ha képes a gyűlöletet elsajátítani, akkor meg lehet tanítani a szeretetre, mert a szeretetet az emberi szív sokkal természetesebbnek érzi, mint az ellentétét.
Nem annak a puszta ténye számít az életben, hogy éltünk. A különbség, amit mások életében okoztunk, ami meghatározza életünk jelentőségét. A tanulás a legerősebb fegyver, amivel megváltoztathatod a világot.
A szabadsághoz nem elég, ha levetjük láncainkat: úgy kell élnünk, hogy tiszteletben tartsuk és elősegítsük mások szabadságát.
A legnagyobb dicsőség nem az, hogy soha nem vallunk kudarcot, hanem hogy minden bukás után képesek vagyunk felemelkedni."
1 Amikor majd beteljesednek rajtad az áldásnak és az átoknak mindezek az igéi, amelyeket eléd adtam, és megszívleled mindazok közt a népek közt, amelyekhez elűzött Istened, az Úr,
2 és ha megtérsz Istenedhez, az Úrhoz, és fiaiddal együtt teljes szívvel és teljes lélekkel hallgatsz a szavára, egészen úgy, ahogyan ma megparancsolom neked,
3 akkor jóra fordítja sorsodat Istened, az Úr, könyörül rajtad, és újra összegyűjt minden nép közül, amelyek közé elszórt Istened, az Úr.
20 Szeresd az Urat, a te Istenedet, hallgass szavára, és ragaszkodj hozzá, mert így élhetsz, és így lakhatsz hosszú ideig azon a földön, amelyet Istened, az Úr esküvel ígért oda atyáidnak, Ábrahámnak, Izsáknak és Jákóbnak.
"Örüljetek az örülőkkel, sírjatok a sírókkal." (Róma 12:15)
Érdekes dolog a fájdalommal és az örömmel kapcsolatban. hogy akárhol osztod meg az örömödet, az mindig megduplázódik. Amikor a bánatodat osztod meg, az mindig feleződik. Amikor egy barátod nehéz időszakon megy keresztül, szüksége van rád, hogy segíts neki a terheket elhordozni és csökkentsd a fájdalmát.
Amikor a fájdalom megosztásáról beszélek, akkor nem szimpátiára gondolok. A szimpátia azt mondja: ,,Sajnálom, hogy bántottak." Az embereknek nincs szükségük a szimpátiádra. Nekik az empátiádra van szükségük. Az empátia azt mondja: ,,Osztozom veled a fájdalmadban." A szimpátia távolságot tart. Az empátia közel hoz.
A szeretet általános formája a könyörület. A könyörület azt mondja: ,,Minden tőlem telhetőt megteszek annak érdekében, hogy a fájdalmadat megszüntessem." Amikor a Bibliát olvasod, azt találod benne, hogy Jézus újra meg újra könyörületet gyakorolt. Hajlandó volt bármit megtenni, hogy csökkentse mások fájdalmát, beleértve a keresztre menetelt. Hajlandó volt meghalni, hogy megállítsa a Te fájdalmadat. Ez a könyörület.
A Biblia a Róma 12:15-ben azt mondja: ,,Örüljetek az örülőkkel, sírjatok a sírókkal." Ez azt jelenti, hogy sírjatok velük. Sírjatok azokkal, akik sírnak!
Mit tesznek tehát a barátok? Megjelennek. Osztoznak a fájdalomban, aztán elhallgatnak. Nem vallásos közhelyeket pufogtatnak. Nem osztogatnak tanácsot. Nem próbálják kibeszélni a fájdalmat a barátjukból. Nem mondják, hogy ,,Minden rendben lesz." Csak annyit mondanak ,, Leülünk ide melléd. Csak érted vagyunk itt most. A fájdalmadban osztozunk veled."
A valódi barátok jelen vannak és a fájdalmadban osztoznak veled.
Beszéljetek róla:
Milyen módon tudjátok a könyörületet kifejezni azon barátotok felé, akinek fájdalma van?
Írj le egy helyzetet, amikor jobb nem mondani inkább semmit, csak jelen lenni!
xMagazin
Offline
