Belépés
maroka.blog.xfree.hu
"Legyen béke és szeretet szívedben Boldogságod sose érjen véget" Antal Mária
1951.01.15
Offline
Profil képem!
Linktáram, Blogom, Képtáram, Videótáram, Ismerőseim, Fecsegj
     1/3 oldal   Bejegyzések száma: 25 
Az Összetartozás Lángjai 06.04
  2020-06-04 22:14:15, csütörtök
 
  Mátyásföldi fények az egész Kárpát-medencében látszanak!
Budapest XVI. kerület Önkormányzat megbízásából.

P. Mobil - Nélküled Videó Link
 
 
0 komment , kategória:  Trianon Országunk feldarabolás  
Mi lett volna, ha nem írjuk alá?
  2020-06-04 22:09:40, csütörtök
 
  Fontos érvek, tények és a seb gyógyításának módjai! Ferkó Dániel hiánypótló beszélgetése Szabó Pál Csaba történésszel, a Trianon Múzezum alapítójával.
Trianon 100. évfordulója alkalmából a szegedi Délvidék Házban jártunk, ahol a többi között azt a kérdést is feltettük Szabó Pál Csaba történésznek, a Trianon Múzeum igazgatójának, vajon milyen következményei lettek volna annak, ha Magyarország megtagadja a békediktátum aláírását 1920. június 4-én. A riportban szóba került: manapság is rengeteg a tennivaló, hogy a magyar társadalom nagy része kellő információval bírjon arról, mit jelentett és milyen hatása van ma a trianoni döntésnek a Kárpát-medence egészére.
Nézze meg! Videó Link
 
 
0 komment , kategória:  Trianon Országunk feldarabolás  
Trianon 100 – Határtalanul gyógyuló sebek
  2020-06-04 22:02:55, csütörtök
 
  Főszerkesztői jegyzetet adunk közre.
Egy szóval tudnám jellemezni, hogy mit is jelent Trianon nekem, aki Nagyváradon születtem a hetvenes évek végén, és most családommal Budapesten élek a járványügyi veszélyhelyzet vége felé járva: a határt. Az akkori Románia és Magyarország közötti határ - amely gyalog csupán egy szűk órányira volt a városunktól - fájóan átjárhatatlan volt. Átjutni rajta majdnem lehetetlen volt a nyolcvanas évek ceauşescui ,,aranykorában". A szomszédságunkban élt két szerencsés család. Mint utólag kiderült, titokban és jól előkészítve átszöktek a határon. Az egyikük igen kalandosan: vasúti kerekeket szerelt a gépjárművére, úgy gurult át az éj leple alatt Magyarországra. És talán mindenki emlékszik az egyszerű juhászra, aki eltévedt a nyájával, úgy jutott át a határon. Sokan azonban nem voltak ilyen szerencsések. Korábban már meséltem egy kislányról, aki Székelyföldről költözött Váradra a családjával, és minden álmuk megsemmisült, amikor az édesapját szökés közben lelőtték.
Az első valós határélményemre sajnos még ma is emlékszem. Két évvel a 89-es forradalom után egy Nagyváradról átköltözött baráti családhoz indultunk látogatóba Magyarországra. Amikor körülbelül félnapos várakozás után a buszunk begurult a határőrsre, akkor jött a java. A gépjárművezető addig ministránsokat megszégyenítő hatásossággal perselyezett, mondván, ha jót akarunk, össze kell dobnunk egy kis zsebpénzt a határőröknek, hogy rendben átengedjenek. Amikor végre sorra kerültünk, és a gyűjtés végeredményét átadták az illetékesnek, le kellett szállnunk a buszról. Egy nagy terembe vezettek bennünket, ahol mindenki a csomagja mögé állt. Jött a határőr meg a vámos, aki jobb esetben kipakoltatta a táskát, rosszabb esetben könyékig elmerült benne. A végeredmény pedig - miután a perselybevételt már megkapta, így semmit nem kockáztatott - pont úgy alakult, ahogy a közismert viccben: ha volt rajtunk sapka, az, ha nem volt, akkor meg az volt a baj. Édesanyámhoz érve a vámos a csomagban felfedezte a baráti családnak szánt, csempészárunak semmiféleképpen nem nevezhető ajándékot: három darab padlizsánt, ami az erdélyiek egyik kedvencének, a szegények ételének minősülő padlizsánkrém alapja. (Nem volt olyan borús időszak, amikor meg ne termett volna a kertekben, ne lett volna kapható a piacon.) Édesanyám sírva könyörgött a határőrnek, hogy engedjen át bennünket, ha kell, hát kidobja a padlizsánt itt helyben, de a válasza határozott volt: az egész buszt visszafordította.
Később Esztergomba jártam gimnáziumba, azután meg Budapestre egyetemre, így sokszor volt alkalmam átélni a határátkelés hol jobb, hol rosszabb - de többnyire inkább rosszabb - élményét.
Esztergomban gyakran lesétáltam a Duna-partra. A román útlevelemmel a zsebemben, vízum híján csak szemléltem a csonka hídfőt, hallgattam a túlpartra induló kompok moraját - nem sok esélyem volt arra, hogy betegyem a lábam a Mikszáth- és Márai-könyvekben megénekelt Felvidékre.
A rossz élmények hatására még ma is görcs van a gyomromban, ha itthonról hazaindulok, habár a határátkelőkön ma már játszi könnyedséggel lehet átlépni. Amióta az Európai Unió tagjai vagyunk, megnyíltak előttünk a határok. Esztergomi diakónusszentelésem után természetes volt, hogy a családom tagjaival és a plébániákról érkezőkkel átsétáltunk az újjáépített Mária Valéria hídon, hogy fagyival a kezünkben megcsodálhassuk Esztergom legszebb panorámáját.
A járványidőszak viszont sok mindent eszembe juttatott a múltból. Például azt, hogy ha nem vigyázunk közös értékeinkre, egy szempillantás alatt ismét valóság lehet a múlt.
Amióta családlátogatás céljából hivatalosan is el lehet hagyni Budapestet, nem volt kérdés, hová menjünk először a gyerekekkel: Nagyváradra és Esztergomba. Az utóbbit már abszolváltuk. A híd magyar oldalára érve fájó volt tapasztalni, hogy most nem tudunk átsétálni rajta. Jó hír azonban, hogy azóta már feloldották a szigorú korlátozásokat, és 48 órára bárki ellátogathat északi szomszédunkba anélkül, hogy a karantén veszélyét kockáztatná. De Váradra továbbra sem lehet menni...
Még mielőtt megijedne az olvasó, hogy átcsapok féktelen EU-optimizmusba, megnyugtatom. A jelenlegi helyzettel, az intézményekkel kapcsolatban megvannak a kritikai észrevételeim, de egy dolog vitathatatlan, és most erre fókuszálok:
a határok légiessé válásával, átjárhatóságával már nem is emlékszünk arra, milyen volt a határok közé szorított múlt.
Ma már természetes, hogy családjaink zavartalanul találkozhatnak, magyar a magyarral ismeretséget köthet. Az is magától értetődő, hogy ha a Budapesttől csak pár órára lévő Hernád-áttörésnél szeretnék kirándulni, ebben csak a kedvezőtlen időjárás akadályozhat meg. Legutóbb rácsodálkozhattunk a Székely Nemzeti Tanács által kezdeményezett aláírásgyűjtés eredményére. Úgy tűnik, hogy amikor a helyi és az államközi kapcsolatok szintjén nem tudunk előrelépni a székelyföldi önrendelkezés ügyében, európai uniós tagságunk, az intézmények kínálta keretek megoldást jelenthetnek, végeredményként Trianon sebeit is gyógyítva.
Az Európai Unióhoz csatlakozás útja, amelyen Antall József indította el Magyarországot, és amelyen a környező országok többsége is követett bennünket, sok régi fájdalmunkra jelentett gyógyírt. Jó emlékezni erre most, amikor újra vágyunk a találkozásokra, amikor azt kívánjuk, hogy Délvidék és Kárpátalja irányába is minél előbb nyíljanak meg a határok. Fontos, hogy vigyázzunk arra, ami ma már természetes része az életünknek. És ha az esztergomi hídra tekintünk, egyvalamiben biztosak lehetünk:
ha egymással és a környező népekkel nem építjük a kapcsolatainkat, hanem visszabontjuk azokat, akár a közös, európai intézményi kereteink gyengítésével, az százéves sebzettségünk, elszakítottságunk rémisztő valóságába vezethet vissza bennünket.



Kuzmányi István/ Magyar Kurír 2020.06.04
 
 
0 komment , kategória:  Trianon Országunk feldarabolás  
Trianon 100 – Bíró László püspök
  2020-06-04 21:58:11, csütörtök
 
  Ha a kereszt ölel át bennünket, akkor a határok semmit sem érnek, akkor mi össze fogunk tartozni. A kereszt fog megtartani bennünket, ahogy Krisztust is a kereszt tartotta meg."
A nemzeti összetartozás napjának előestéjén, június 3-án hagyományos elsőszerdai szentmisét mutatott be Ďurčo Zoltán plébános, püspöki helynök a felvidéki, alsóbodoki Esterházy János Zarándokközpont szabadtéri oltáránál. A szentbeszédet hangfelvételről Bíró László tábori püspök mondta.

Bővebben Link
 
 
0 komment , kategória:  Trianon Országunk feldarabolás  
Trianon 100- ik évfordulójára - Déva 06.04
  2020-06-04 21:54:29, csütörtök
 
  Csaba testvér üzenete a Trianon 100- ik évfordulójára
Egy új vérszerződés megkötéséhez kérek erőt, bátorságot, bölcsességet teremtő Istenünktől! Imádkozzunk, hogy e történelmi sebeinkre gyógyírt találjunk! Szeretettel, Csaba t.

Videó Link

*
- Böjte Csaba: Konok makacssággal őseim álmát álmodom
Böjte Csaba testvér írását olvashatják a trianoni békediktátum aláírásának 100. évfordulója kapcsán
A Kárpát-medencében több mint ezer évvel ezelőtt megszületett egy csodálatos álom, melyet az itt élő emberek a magukénak éreztek. Árpád vezér mert vérszerződést kötni az itt élő törzsekkel, nemzetekkel, népekkel. ,,Gyertek, fogjunk össze, és együtt, közösen tegyük tündérkertté ezt a földet! Legyen e táj otthon, szülőföld, a boldog béke szigete nekünk, gyermekeinknek, unokáinknak! Fogjuk meg egymás kezét, bízzunk egymásban, meg tudjuk csinálni, mert ez a teremtő Istenünk akarata!"
Ez a csodálatos álom, melyet mertek megfogalmazni és kimondani, mint abroncs a hordó dongáit, összefogta az e térségben élő embereket, s a számtalan különbözőség ellenére egy nagy családdá formált bennünket Szent István koronája alatt.
Sajnos ez az álom omlott össze, foszlott szét száz évvel ezelőtt. Akkor nagyon sokan úgy érezték, hogy külön-külön jobb lesz. Idegen érdekek szolgái uszítottak, és mi vakon, balgán elkezdtünk civakodni, ujjal mutogatni, egymásnak hátat fordítani, és akarva, nem akarva így a testvér a testvéren mély sebeket ejtett.
A válás, a darabokra hullás összetört, meggyengített, de boldogabbá nem tett bennünket! E keserűséget érezve gyermekeink szomorú szívvel, vállukon a vándortarisznyával útra kelnek, sokan még hátra sem néznek, mennek szolgálni más, békésebb országokba. Idegen erők vásárolják meg földjeinket, erdőinket, düledező, őseinktől ránk maradt épületeinket, s mi egymást szapulva menthetetlenül kiégünk, eladósodunk.
Erdély földjén annyi gond van, ha egy újabb vérszerződéssel összefognánk, és váll a váll mellett közösen dolgoznánk, akkor is bajos lenne e sodródó térséget újból felvirágoztatni, a kritikus fiataljaink számára szülőföldünket vonzó hazává tenni.
Gyermekeink itt, az otthonainkban szüleik szétválását nem ünneplik, nem harangoznak, verset sem mondanak, csak mindenek ellenére konokon kérik az Istent, hogy merjenek már a buta felnőttek egy asztalhoz ülni, egymás szemébe nézve a közös gondjaikat megbeszélni, és jókedvűen nagyokat nevetni.
Ezt teszem én is - nem mérlegelem, hogy van rá esély vagy nincs -, egyszerűen térdre borulok, és imádkozom azért, hogy végre megértsük, nem mi vagyunk egymásnak ellenségei.
Imádkozom a kiengesztelődésért, az őszinte párbeszédből fakadó áldott békéért, az összefogásért. Imádkozom, mert nem azért neveljük fel a gyermekeinket, hogy idegen országok napszámosaiként tengessék életüket, s üresen hátrahagyott otthonaink ajtaját csapkodja a szél, hanem azért, hogy együtt e szép földön boldogok legyünk.
Eltelt egy keserves évszázad, és én társakat keresek. Istennek hála, ez a csodálatos álom nagyon sokunkban még mindig bennünk él, izzik a parázs a hamu alatt. Gyertek, fogjunk össze, ne ünnepeljünk, és gyászolva ne is harangozzunk, hanem csendesen, bizakodva imádkozzunk!
Szeretettel kérjük Istenünket, adja meg, hogy együtt láthassuk drága szülőföldünket virágba borulni, gyarapodni, a felcseperedő fiatalokat maguk számára mosolyogva otthont építeni,
kacagó, életerős gyermekeket vállalva szép családjaikban! Imádkozzunk és beszélgessünk el egymással egy jó pohár bor mellett bölcsen, előre nézve, hisz mindannyian ugyanazt szeretnénk, ugyanazokra az egyszerű dolgokra vágyunk: szeretnénk a köztünk maradó unokákkal játszani, nagyokat kirándulni, őseink imádságos dalait bizalommal, teli torokkal gyermekeinkkel énekelni.
A reménytelenséget hirdető világban egy közös, jobb jövőben reménykedve.


Magyar Kurír 2020.06.02
 
 
0 komment , kategória:  Trianon Országunk feldarabolás  
A párizsi békeszerződés - A második Trianon!
  2020-06-04 21:50:30, csütörtök
 
  Az elfelejtett béke. Szerk. Fülöp Mihály. Dialóg Campus Kiadó, Budapest, 2018.

Videó Link
 
 
0 komment , kategória:  Trianon Országunk feldarabolás  
Benedekffy Katalin - Adj Uram Isten
  2020-06-04 21:46:26, csütörtök
 
  Videó Link  
 
0 komment , kategória:  kedvenc videóm  
Saját fotózás a napi sétám alkalmával.
  2020-06-04 21:42:43, csütörtök
 
  Saját fotózás a napi sétám alkalmával.
Futó pálya
...... .............


Hársfa illat árasztotta el a lakótelep sétányát
...... ........... ..........



...... ........... ............



...... ........... .............



...... ...........

 
 
0 komment , kategória:  Gazdagrét képekben  
Zárt körű ünnepi szentmise 06.04 templomunkban
  2020-06-04 21:35:48, csütörtök
 
  Trianon 100. évfordulóra tartott ünnepi műsor
Saját fotózás
...... ........... .............


Ez a népművészeti harang is szólt 16 óra 30 perckor
...... ..............


Résztvevők csoport képe
...... ...........


Templom kert felhővel
...... ...........



*
- Keressük az egységet - Szentmise a trianoni békediktátum 100. évfordulóján Budapesten
Június 4-én este, a trianoni békediktátum aláírásának századik évfordulóján Cserháti Ferenc, a külföldi magyarok lelkipásztori ellátásával megbízott Esztergom-budapesti segédpüspök mutatott be koncelebrált emlékmisét a gazdagréti Szent Angyalok-templomban.
Bevezető beszédében Cserháti Ferenc püspök emlékeztetett rá: az első világháborút lezáró, békeszerződésnek nevezett trianoni békediktátum aláírásának századik évfordulóján gyűltünk össze, hogy a nemzeti összetartozás tudatában imádkozzunk magyar hazánkért és egész népünkért, nemzetünk egységéért, minden idehaza vagy határon túl élő honfitársunk szabadságáért és jólétéért, a kisebbségi és önrendelkezési jogok megvalósulásáért. Krisztus Urunk tanításának szellemében, a jövő építésének érdekében keressük a kölcsönös megbocsátás, kiengesztelődés és együttműködés jövőbe vezető útját a szomszédos népekkel, és értük is imádkozunk.
...... ..........


Homíliájában Cserháti Ferenc kiemelte, hogy nem politikai beszédet kíván tartani, hanem a béke evangéliumát, a szeretet igéjét szeretné hirdetni. Felidézte Szent II. János Pál pápa szavait: az évfordulók némelyikét világi körökben is megülik, a keresztények azonban mindig vallásos jelleget adnak az ünnepségeknek, mert ezek a nagy jelentőségű megemlékezések mindig magukban hordozzák a kegyelmi megújulás különleges lehetőségét, mind a személyes, mind a közösségi életben, valamint az Istenbe vetett hit és az olyan evangéliumi értékek, mint az igazság, a párbeszéd, az egység, a testvériség feltárását és őszinte elmélyítését. A püspök hozzátette: ez azonban egyáltalán nem jelenti azt, hogy szemet hunyunk a kegyetlen történelmi valóságok fölött, és figyelmen kívül hagyjuk azt az igazságtalan és könyörtelen bánásmódot, amellyel a szövetséges hatalmak 1920-ban hazánkat sújtották. Még a Szentszék mértéktartó értékelése szerint is ,,a trianoni békeszerződés Magyarországot nagymértékű területi áldozatokra kényszerítette, fájdalmas nyomot hagyott a magyarság lelkében".
A külföldi magyarok lelkipásztori ellátásával megbízott püspök a legfájdalmasabbnak azt nevezte, hogy a trianoni szerződés felosztotta a magyar népet, és az új ország magyarságát elválasztotta azoktól a magyaroktól, akik szerves alkotórészei voltak nemzetünknek és kultúránknak. Még talán ennél is fájdalmasabb lehet sokak számára az, ha néhányan már magyarnak sem nevezik őket, ha átjönnek a határon.
A szónok idézte Ferenc pápát is, aki tavaly Csíksomlyón a fájdalmas történelmi valóságról beszélt: nem szabad elfelejtenünk vagy tagadnunk a múlt összetett és szomorú eseményeit. Ezek azonban nem jelenthetnek akadályt vagy ürügyet, hogy meggátolják a vágyott testvéri együttélést. A Szentatya a kegyetlen történelmi valóságok mögött is felfedezte a kegyelmi megújulás lehetőségét a testvéri szeretet parancsának elmélyítésére. Hasonlóan vélekedett Szent II. János Pál is, amikor kijelentette: a haza javát fenyegető minden veszély alkalmat nyújt a szeretet bizonyítására.
Cserháti Ferenc püspök szerint ezek a szavak arra bátorítanak, hogy járjunk együtt az úton, kérve az Úrtól a kegyelmet, hogy a régi és a mostani sérelmeinket és bizalmatlanságainkat változtassa új lehetőségekké a közösség érdekében, a közjó szolgálatában. A vágyott testvéri együttélés mindenütt őszinte és nyílt párbeszédet, összefogást sürget. A magyarságon belül éppúgy, mint a szomszédos népekkel. Egymás kölcsönös megismerését és tiszteletben tartását sürgeti, s végső soron vallási jelleget kölcsönöz a történelmi évfordulónak, miközben az Isten iránti és a felebaráti szeretet parancsának, a keresztény élet legalapvetőbb követelményének őszinte gyakorlására ösztönöz.
A püspök példaként említette Mindszenty Józsefet, az üldözött hercegprímást, bíborost, aki a szovjet zsarnokság idején is a megbékélés híve volt, és erről tanúságot is tett. 1956. november 3-i rádióbeszédében egyértelműen leszögezte: ,,Minden néppel és országgal barátságban akarunk élni, a többi népek között. A régi nacionalizmusokat mindenütt át kell értékelni, a nemzeti érzés ne legyen többé harcok forrása az országok közt, hanem az igazság fundamentumán a békés együttélés záloga. A nemzeti érzés virágozzék az egész világon a népek közös kincseit képező kultúrértékek területén. Így az egyik ország haladása a másikat is előreviszi. Mi, magyarok, az európai népek családi bensőséges békéjének zászlóvivőiként akarunk élni és cselekedni. Nem mesterségesen hirdetett, de valódi barátságban, mindegyikkel..."
Cserháti Ferenc kiemelte: mi, keresztények, hiszünk Istenben, bízunk Isten igazságot szolgáltató és újjáteremtő erejében, a vigasztaló Szentlélek működésében, aki mindig képes arra, hogy előmozdítsa és ösztönözze a szolidaritást, a testvériséget, a jó utáni vágyat, az igazságot és az igazságosságot.
Ezért az isteni Lélek erejére építünk, és imádkozunk. Ez a Lélek ma is képes elősegíteni és elő is segíti az eltérő kultúrák és mentalitások közötti párbeszédet.
Annak a testvériségnek az elmélyítését, amely tiszteletben tartja mindenki identitását és az eltérő történelmi tapasztalatokat, és osztja a közös, békés jövőbe vetett reményünket. A Szentlélek elősegíti a találkozás kultúráját és ennek kibontakoztatását, amelynek előfeltétele, hogy megismerjük és meghallgassuk egymást. Ez a Lélek azt sugallja, hogy higgyünk az igazság és a szeretet végső győzelmében, hirdessük az evangéliumot, és tegyünk tanúságot arról is, hogy a földi életben nincs mindenre kielégítő magyarázat. Krisztus által és Krisztusban azonban megvilágosodik számunkra nemcsak a fájdalom és a halál talánya - amint a zsinati atyák mondták -, hanem az égbe kiáltó igazságtalanságoké is, amelyek az evangélium nélkül könnyűszerrel eltipornak minket. ,,Ebben a szellemben hirdetjük, mert hirdetnünk kell, hogy fogjunk kezet, és értsünk szót egymással, keressük a testvéri együttműködés kölcsönösen jövőt biztosító lehetőségét. Keressük a nemzeti egységet, keressük az egységet Istennel és egymással. És imádkozzunk, mert ahogy Ferenc pápa nemrég megfogalmazta, »Az ima az újjászületés virágágyait gondozza olyan helyeken, ahol az emberi gyűlölet csak a sivatagot volt képes növelni«. Az ima hatalmas erő, mert vonzza Isten hatalmát, és Isten hatalma mindig életet ad. Ő az élet Istene, és újjászületést ad nekünk" - mondta Cserháti Ferenc püspök.
Hozzátette: a trianoni békediktátum aláírásának századik évfordulóján fájdalommal emlékezünk hazánk feldarabolására, de a múlt gyászos eseményeinek felidézésében új felhívást is látunk: a testvéri együttélés és a nemzeti összefogás jövőbe mutató és reménykeltő lehetőségének megragadására. Újabb felhívást azoknak az egyetemes, keresztény és nemzeti értékeknek a megvalósítására, amelyeket őseink is nagyra értékeltek, ha kellett, életüket áldozva Szent István király keresztény és magyar örökségéért, amely ma is útmutató, üdvünket szolgálja, bárhol is éljünk széles e világon.

Fotó: Merényi Zita
...... ..........



Nagyobb kép Link
...... ........... ...........


Bodnár Dániel/Magyar Kurír 2020.06.05

Apostol TV Videó Link
 
 
0 komment , kategória:  Gazdagrét Szentangyaloktemplom  
- 2020.06.04. Zárt körű ünnepi szentmise 16 órakor
  2020-06-04 18:03:15, csütörtök
 
  A nemzeti összetartozás napján, csütörtökön délután 16 órai kezdettel megemlékezés lesz templomunkban a trianoni békediktátum aláírásának 100. évfordulója alkalmából.
Dr. Galla János Trianon a Hegyvidéki társaság elnöke.
/16 óra 30 perckor megkondulnak a harangok országosan/

Videó Link
Képek az Apostol TV adásról készítettem
........



........



........



........



........



........



........



........



........



........



........



........



........



........



........



........


 
 
0 komment , kategória:  Gazdagrét Szentangyaloktemplom  
     1/3 oldal   Bejegyzések száma: 25 
2020.05 2020. Június 2020.07
HétKedSzeCsüPénSzoVas
1234567
891011121314
15161718192021
22232425262728
2930 
Blog kereső


Bejegyzések
ma: 7 db bejegyzés
e hónap: 486 db bejegyzés
e év: 3691 db bejegyzés
Összes: 44184 db bejegyzés
Kategóriák
 
Keresés
 

bejegyzések címeiben
bejegyzésekben

Archívum
 
Látogatók száma
 
  • Ma: 1971
  • e Hét: 12429
  • e Hónap: 72792
  • e Év: 1129133
Szótár
 




Blogok, Videótár, Szótár, Ki Ne Hagyd!, Fecsegj, Tudjátok?, Receptek, Egészség, Praktikák, Jótékony hatások, Házilag, Versek,
© 2002-2020 TVN.HU Kft.