|
2010-12-09 11:11:36, csütörtök
|
| |
| |
"Nem halok meg, hanem élek, és hirdetem az Úrnak cselekedeteit!" (Zsolt.118:17)
Az élethez való viszonyunknak teljesen pozitívnak kell lennie. Nem engedhetjük meg magunknak, hogy legkevésbé is negatívak, pesszimisták vagy halál-központúak legyünk.
Hány ember engedi át magát bizonyos helyzetekben a nyomásnak és így kiált: "Bárcsak meghalnék!" Nem veszik észre, hogy ez a kívánság mindenféle sötét, negatív erő előtt megnyitja az utat, elözönli először a gondolataikat, végül hatalmába keríti az egész személyiségüket. Ami üres, át nem gondolt reakcióként kezdődött egy múló nyomás idején, tragikus valósággá válhat.
Az 5 Mózes 30:19-ben Mózes pont ezt a kérdést tárja az izraeliták elé: "ma... az életet és a halált adtam előtökbe, az áldást és az átkot: válaszd azért az életet, hogy élhess mind te, mind a te magod."
Hányan gondoltunk már arra, hogy az élethez a mi döntésünk szükséges? Nem vagyunk szabadok arra, hogy passzív közönnyel engedjünk a körülményeknek, és azt mondjuk: "jöjjön, aminek jönnie kell." Isten döntés elé állít: egyfelől az élet és az áldás; másfelől a halál és az átok. Nem kerülhetjük ki a kérdést. Nem választani annyi, mint rossz döntést hozni.
Választásunk nemcsak ránk, hanem a leszármazottainkra is hatással lesz. Az élet választása egy folyamot szabadít fel, ami végigárad a következő generációkon is.
Jézus azt mondta: "A tolvaj nem egyébért jő, hanem, hogy lopjon és öljön és pusztítson; én azért jöttem, hogy életük legyen, és azzal beteljenek." Kinek kell engednünk - Jézusnak vagy a tolvajnak?
ALAPIGE: Gal.2:20
... Élek pedig többé nem én, hanem él bennem a Krisztus; a mely életet pedig most testben élek, az Isten Fiában való hitben élem, a ki szeretett engem és önmagát adta érettem.
Forrás: Derek Prince - Dallamok Dávid hárfáján Napi Ige Link 
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
Offline
