|
2012-06-01 07:22:56, péntek
|
| |
| |
Elvesztettem a gyermekkori játékom, de észbe tartom arcát annak akitől kaptam.
Elvesztettem gyermekkori fantáziámat és kiváltságomat, de megnyertem a felnőtt szabadságom és önállóságom.
Elvesztettem sok személyt akiket nagyon szerettem és még szeretek, de megnyertem szabad elvem, és hogy olyan lehessek mind ők, és példájukat követhessem.
Elvesztettem sok olyan pillanatot amikor ahelyett, hogy mosolyogjak sírásnak adtam magam, de rájöttem, hogy csak akkor aratsz szeretettet, ha azt el veted előbb.
Elvesztettem életemben sok ehhez hasonló dolgokat, volt amiket többször is, veszteségek amikből megértettem ma, hogy csak azoknak van értékük amikért harcolsz tiszta szívből mert szereted ezeket és mindig szentelsz időt az újrakezdésükre.
Nem érdekesek a fáradság pillanatai, ami fontos, mily módon kezded újra harcod. Ezek megvívásában az új mindig két választási módot ajánl fel neked, éspedig az egyik az önbizalmad, a másik reményed a sikeredben.
A bánataid csak a tanulságod leszűrésére tanítanak meg , és lelkedet meg erősítik. Talán a könnyezés is arra van, hogy lemossa, tisztítsa lelkedet. A megbánás a legjobb tanító mestere a megbocsátásnak.
Amikor egyedül érzed magad, akkor lehet azért van mert körülötted bezártál minden ajtót, amiket a közeledőknek nem engeded kinyitniuk.
A változás pillanatát mindig az az érzésed jelzi, hogy mindent elvesztettél. Amikor egyedül érzed magad néz mindig körül, hogy mennyi ember várja, hogy rájuk mosolyogj, és azonnal közeledni fognak feléd.
Kívánom légy mindig megfontolt és körültekintő. |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
Offline
