|
2022-11-09 22:19:44, szerda
|
| |
| |
Békességet hagyok néktek, az én békességemet adom néktek. Nem úgy adom néktek, amint a világ adja. Ne nyugtalankodjék a ti szívetek, se ne féljen! (Jn. 14:27)
Tekintsünk úgy az Úr jótéteményeinek bizonyítékaira amelyeket velünk cselekedett, hogy megvigasztaljon és kimentsen a pusztító kezéből , mint hatalmas emlékoszlopokra.
Kegyelmének megannyi tanújele legyen állandóan, élénken az emlékezetünkben.
A könnyek, melyeket felszárított, a fájdalmak, melyeket lecsillapított, az akadályok, melyeket eltávolított, a veszedelmek, melyeket elhárított, a szükségletek, melyeket kielégített és az áldások, amelyeket ránk árasztott. Ezek erősítsenek meg bennünket zarándoklatunk hátralevő részén!
Az előttünk lévő küzdelemben újabb, eddig még nem sejtett akadályokra számíthatunk. De akár a múltra, akár pedig az eljövendőre tekintünk, bátran mondhatjuk: Mindeddig megsegített minket az Úr! A ránk váró megpróbáltatások nem fogják meghaladni az erőnket. Dolgozzunk ott, ahol alkalom kínálkozik, abban a biztos tudatban, hogy a megpróbáltatások arányában kapunk majd erőt.
Azok számára, akik így cselekszenek, megnyílnak majd az egek kapui, hogy bevonulhassanak, mint Isten gyermekei. A dicsőség Királyának ajkairól hangzó szavak úgy érintik majd a fülüket, mint a legszebb zene: Jertek én Atyámnak áldottai, örököljétek az országot, amely számotokra készíttetett. (Mt. 25:34).
(Jézushoz vezető út, Öröm az Úrban c. fejezetből) |
|
| |
|
0 komment
, kategória: KERAK |
|
|
|
|
|
Offline
