|
2013-03-28 19:40:56, csütörtök
|
| |
| |
|
|
| |
MEDDIG
Uram, Teneked sok a Pétered,
sokak a nagycsütörtök-éjszakáid.
S olyan kevés a csendes Jánosod,
aki nem ígér, nem fogadkozik,
de elkísér egész a Golgotáig.
Mert olyan könnyű azt kimondani
egy izzó percben: Meghalok Veled!
De annyi minden visszahúzna még,
ha ránk borul a szörnyű éjszaka,
ha megérint a fagyos lehelet.
Talán csak egy kisgyermek mosolya,
vagy a hitves könny fátyolos szeme...
Susognak a szélben ringó habok:
a halászbárka, az otthon képe hív...
Ó, legalább búcsúzni kellene!
Hamu alól az életösztön is
felparázslik: Ó., Ily hirtelen?
Egy percre olyan szép lesz a világ,
átölel minden színe, illata!
_ S már el is hangzott a 'Nem ismerem!'
Uram, Teneked sok a Pétered,
sokak a nagycsütörtök-éjszakáid.
Ó, bár lehetnék csendes Jánosod,
aki nem ígér, nem fogadkozik,
de hű marad egész a Golgotáig.
Szerző: Túrmezei Erzsébet
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Versek*Idézetek |
|
|
|
Címkék: nagycsütörtök, felparázslik, halászbárka, visszahúzna, fogadkozik, kisgyermek, életösztön, éjszakáid, kimondani, golgotáig, erzsébet, megérint, búcsúzni, legalább, hangzott, susognak, túrmezei, fátyolos, hirtelen, lehetnék, meghalok, percben, szörnyű, teneked, kellene, éjszaka, mosolya, lehelet, jánosod, csendes, pétered, elkísér, szélben, ismerem, fagyos, meddig, csendes Jánosod, izzó percben, szörnyű éjszaka, fagyos lehelet, kisgyermek mosolya, hitves könny, szélben ringó, otthon képe, percre olyan, Meghalok Veled, Túrmezei Erzsébet,
|
|
Offline
