|
 2/2 oldal 
|
Bejegyzések száma: 16
|
|
|
|
|
|
2016-03-12 14:34:25, szombat
|
| |
| |
A tavasz pillanata megtölti lelkünket és szívünket csupa melegséggel. Ez mindig a legszebb gondolatokat ébreszti fel bennünk. Nagyon sok szeretettel gondolunk ilyenkor a hozzánk legközelebb állókra, és barátainkra. E érzéseket és gondolatokat nem szabad eltitkolnunk vagy elpazarolnunk egyébre.
Mi tudjuk a családi kapcsolatok erősségét, a barátság jelentőségét, mindig értjük és támogatjuk a hozzánk legközelebb állókat nehéz perceikben. Tudunk szólni egy szép szót, egy erős mell bedobással támogatjuk őket , tehát minden nemes cselekedetet a sors döntő percekben.
Lássuk be, hogy a női nem mindig is része volt életünknek, akármilyen kapcsolatban is voltunk személyükkel.
Ők olyanok voltak számunkra akár az életnek a levegő, az égbolt, a levelek a fákon, a nappali fény vagy az éjjeli sötétség. Nem tudtunk elég sokszor és nyomatékosan tudtukra adni, hogy milyen fontosak is számunkra. Ilyenkor gyakran túl seték vagyunk az érzelmek és gondolataink kifejezésében személyük iránt. Mindezt akkor kell tenni mikor még nem késő !!. Értetni kell velük állandóan, hogy ők a világegyetemet, a szeretetet, és az életet jelentik számunkra. Nagyon fontoljuk meg ezt.
Végső sorban kívánnom neked :Nyugalmad legyen csendes. |
|
| |
|
2 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2016-03-08 18:28:06, kedd
|
| |
| |
Mint minden ember, mi az apák, sem vagyunk hiba nélküliek. Az más kérdés már, hogy nem mindenki ismeri be hibásait.
Míg élünk gyermekeink a hibáinkat látják többnyire. De mikor már nem vagyunk, akkor emlékeznek csak a jó dolgainkra. Ők azt gondolják azért válnak majd felnőtté, hogy megtegyék amit mi elmulasztottunk. De többnyire ebben tévednek mert más időket élnek és másak az élet által nyújtott feltételek.
Egy érdekes "lajstromot" lehetne felállítani miként vélekednek a gyermekeink (főleg a fiú gyermekek ) az idő múlásával. Lássuk csak hogyan nézne ki ez :
-Húszas éveiben azt mondja többnyire: Soha nem akarom úgy csinálni mint szüleim ...
-Harmincas éveiben már elismeri, hogy volt pár jó dolga az öregeknek...
-Negyvenes korában kezd rájönni saját hibáira, amit titokban tart ..
-Ötvenesen pedig már tudja, hogy jó volna fele annyit olyan jól csinálni mint ősei tették azt.
Milyen jó is lenne ha át tudnánk nekik adni egy részét tapasztalatainknak, aztán az ők dolguk mit és hogyan fogadnak el ebből. Mert távolról sem tudjuk kötelezni őket valamire, vagy, hogy hasonmásaink legyenek. Arra kérjük az Égieket, hogy amíg élünk ne merüljünk feledésbe náluk.
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2016-03-01 18:05:07, kedd
|
| |
| |
A napokban véletlenül fűl tanúja voltam két idős beszélgetésének. Hangjukban nem észleltem sem örömöt, sem lelkesedést, csak szomorúságot. Próbálom idézni őket :
-Tudod,mondja egyikük, mióta a férjem meghalt, nekem az élet semmit sem jelent. Csak teszem a mindennapiakat. Kitakarítok, megfőzöm a hagyományos ételemet, vendégek úgy se jönnek, gyermekeim is szinte már elfelejtettek. Azt hiszem már hibába is élek.
-Valahogy nálam sem igazi már semmi, mióta a lányom felnőtt, férjhez ment és elköltöztek tőlünk. Nem látogat minket gyakran, csak néha megenged egy-egy telefont.
Megérintett nagyon és nem még hallgattam tovább őket. Arra gondoltam, milyen szomorú és üres lehet ily emberek szíve. Az jutott eszembe, talán szólni kellene egy pár kedves szót, biztatni kellene őket, vagy tennem illene valamit ilyenkor. Megtorpantam !
De csak álltam, földbe gyökerezett a lábam, és mindenféle gondolat futott át agyamon. Ahogyan a szülő jó példát mutat gyermekének, hisz a szavak mit sem jelentenek, ha nincs cselekedet mögötte. Vajon tudok én példát mutatni ? Vajon nekem csillog a szemem eléggé ?,tudok ily esetekben, megbékélést vagy örömet átadni másnak ?
Mi, vajon el tudjuk majd fogadni családunkat, ismerőseinket akkor is, amikor nem értenek velünk egyet?és élik saját életüket. Be tudunk e fogadni valakit baráti körünkbe, társaságunkba ?, akkor is ha éppen nem kedveljük őket, vagy másak mint mi ?
Tudunk e majd elég hálát adni életünkért ?, akkor is ha majd szívünk kételyekkel, keserűséggel vagy magánnyal van tele ? Szálljunk magunkba egy kicsit.
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2/2 oldal
|
Bejegyzések száma: 16
|
|
|
|
2016. Március
| | |
|
|
| ma: |
0 db bejegyzés |
| e hónap: |
16 db bejegyzés |
| e év: |
103 db bejegyzés |
| Összes: |
803 db bejegyzés |
|
|
|
| |
- Ma: 96
- e Hét: 995
- e Hónap: 1909
- e Év: 12668
|
|
|
Offline
