|
2012-12-06 19:38:15, csütörtök
|
| |
| |
Mikulás estéjén mindig, eszembe jut, hogy lassan eltelik még egy év. Közeledünk számot adni mindenről amit tettünk, vagy kellett volna tennünk az év során.Mindennel számolunk általában, csak az idővel nem, aki kézen fog minket, és rohan velünk előre. Sok érzés vett erőt rajtam e év során, repültem a végtelenbe az álmaim szárnyán. Egyesek valóra váltak, mások elmaradtak, most hirtelen.... nem is tudom az okát az elmaradásnak.
Talán egy kisebb darabját a szívemnek vesztettem el evel? az is lehet, hogy túl korán jött a tél, vagy az is lehet, túl sokat akartam megvalósítani és erőmet felülmúlta. Ki tudja?.. de már mindegy úgy is elmúlóban az idei év
Az ünnepeken sokszor mi magunk vagyunk a Karácsonyfa, úgy véljük, mert azt reméljük magunkban, hogy mi soha nem fogunk elszáradni.
Megvizsgálva lelkiismeretünket, de őszintén!, rájövünk, hogy nekünk bocsánatot kell kérnünk, elsősorban önmagunktól, és utána a környezetünktől. Miért ? Vegyük sorban:
-Amiért sokszor nem láttunk, pedig kellet volna, lehet pont akkor nem is akartunk látni.
-Amiért sokszor nem hallatunk, pedig fülünk van, de nem volt nyitva mindig.
-Amiért nem vettünk tudomást érzelmeinkről, nem adtunk jelentőséget ennek akarattal.
-Amiért sokszor nem bocsájtottunk meg, mert nem a szívünkre hallgattunk.
-Amiért nem fejeztük ki örömünket valami felé, inkább magunkba fojtottuk ezeket csupán a látszat kedvéért.
-Amiért nem valósítottunk meg minden álmainkat, mert lustaságunkból kifolyólag tartottunk az ismeretlentől ami utunkba kerülhetett volna.
-Amiért nem mindig fejeztük ki a szeretetünket környezetünk felé, inkább magunkba fojtottuk.
Mindezeket vajon azért tettük mert tudatában vagyunk annak, hogy minden embernek van adottsága ? Felsorolnám belőle a legfontosabbat:
-Szeret és nem vár viszonzást a szeretetéért.
-Önszántából szolgálatot tesz , de nem vár hálát ezért.
-Megbocsájt másnak, még akkor is ha ő nem tapasztalja a visszajelzést.
A szép állom az új évben, kezdődjön avval, hogy: tartsd meg továbbra is mindened amid már megvan, valamint legyen meg mindened ami még nincs, de kívánod. Nem végső sorban, de befejezésül, legyen meg mindaz ami fog hiányozni, de te most még nem tudsz róla.
És innen álmodjál magadnak te is, merészet és szépet, hajszold, és váltsd valóra azokat.
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
Offline
