Belépés
suzymama.blog.xfree.hu
Aki szeretetet vet boldogságot arat!! Suzy Mama
1901.01.01
Offline
Profil képem!
Linktáram, Blogom, Képtáram, Videótáram, Ismerőseim, Fecsegj
     1/5 oldal   Bejegyzések száma: 41 
Sajttal sült brokkolis csirke
  2017-08-31 20:07:43, csütörtök
 
  Hozzávalók:
4 csirkemellfilé
50 dkg brokkoli
2,5 dl tejszín
15 dkg reszelt sajt
1 gerezd fokhagyma
1 teáskanál mustár
kevés reszelt szerecsendió
2 evőkanál vaj
só, bors
Elkészítés: A csirkemelleket sózzuk, borsozzuk. Egy serpenyőben 1 evőkanál vajat felforrósítunk, ezen a csirkemelleket elősütjük minden oldalukon, majd egy sütőtálba tesszük, a maradék zsiradákot is rálocsoljuk.
A tejszínhez adjuk a zúzott fokhagymát, kevés szerecsendiót, sót és borsot, valamint a reszelt sajt 2/3 részét, a csirkére öntjük, és 180 fokos sütőbe toljuk 15 percre.
Közben a brokkolit rózsáira szedjük, és sós vízben 5 perc alatt előfőzzük, majd leszűrjük.
A maradék sajtot a csirkemellre szórjuk, a brokkolikat a húsok közé ültetjük, rámorzsoljuk a maradék 1 evőkanál vajat, és még 10 percre visszatoljuk a sütőbe.
A sütőből kivéve azonnal tálalhatjuk, párolt rizst, kuszkuszt vagy bulgurt kínálhatunk mellé.
cookta
 
 
0 komment , kategória:  csibehúsos és más szárnyasok  
Fáj, érzékeny, vagy görcsölni szokott valamelyik a lábujjad?
  2017-08-30 19:34:35, szerda
 
  Nézd meg, milyen betegségre utal!

Minden lábujjnak más-más a jelentése.



Ha fájdalmat, vagy elváltozást észlelünk a lábujjakon, bizonyos betegségek kialakulására is következtethetünk. A lábujjainkban úgynevezett energetikai pontok találhatóak, ezek masszírozásával megszabadulhatunk a fájdalomtól, betegségtől.

Nézzük, mire utal, ha fáj valamelyik lábujjunk.

Nagylábujj - ez az egyetlen lábujj, ahol két energetikai pálya húzódik meg, mégpedig a hasnyálmirigyé, és a májé. Ez a tulajdonképpeni létezésünk, az egész jelképe. Menopauza idején, terméketlenség, vagy a magzat elveszítése esetén ez a lábujj el szokott deformálódni. Az illető úgy érzi, hogy erős feszültség alakult ki a világ, és közte. Ha a lábujj belső része duzzad meg, akkor anyagi területen van feszültség, ha a külső része, akkor érzelmi területen.



Második lábujj - itt található a gyomor meridiánja. Ha nem tudjuk megemészteni a dolgokat, akkor a szervezet jelezni fog. Itt a konkrét emésztésről, és átvitt értelemben a dolgok feldolgozásáról is szó van. Ilyenkor keletkezhetnek bőrkeményedések, vízhólyagok, gyulladások is.

Harmadik lábujj - a belső egyensúlyunkat, és a harmonikus környezeti kapcsolatainkat jelképezi. Bármilyen problémánk adódik ezzel a lábujjal, ajánlott arra törekedni, hogy megteremtsük magunkban és körülöttünk is a harmóniát. Leginkább a jövő iránti aggodalom esetén adódik probléma ezzel a lábujjal.

Negyedik lábujj - itt található az epehólyag meridiánja. A világgal való kapcsolatunkat tükrözi, igazságérzetünkről, és a tökéletességre való törekvésünkről tanúskodik. Ha feszít, fáj, vagy begörcsöl ez a lábujjunk, azt jelenti, hogy úgy érezzük igazságtalan helyzetbe kerültünk.

Ötödik lábujj - ha beütjük ezt a lábujjunk, rendkívül fájdalmas tud lenni. Azt jelzi, hogy épp itt az ideje megszakítanunk a kapcsolatot a fájdalmas múlttal, szabaduljunk meg a régi emlékektől. A régi megrögzött szokásaink nem biztos, hogy a jelenben is működnek, alakítsuk át őket, legyünk rugalmasabbak.
Nyugdíjasok.hu
 
 
0 komment , kategória:  Jó ha tudod  
Az igazi otthon
  2017-08-29 15:30:58, kedd
 
  Olvassátok szeretettel:

Egy törött lábú, kopott hokedli áll a tornác kornyadozó léckapuja előtt. Egyik lába rövidebb a többinél, ezért egy nagyobb gurgulyakővel - így hívják felénk a patakból szedett kerek köveket - van aládúcolva. A megszámlálhatatlan apró lyukat azonban, melyet a ,,szúbogár" fúrt magának, aligha lehet már befoldani. Maga az ámbitus igen szép, henger alakú kőoszlopai fehérre meszeltek, s a földről szőlő kúszik egészen a tetőig, árnyékot vetve a ház falára. Az öreg szőlőtőke erős, makacsul kapaszkodik a régi földbe. Vastag, akárcsak az a férfikar, mely jó ötven éve földbe tette... s amely maga is ott nyugszik már, közel annyi éve. Nincs, ki szépen megmetszené, vesszei szabadon törnek az ég felé, a rég tetőcserepeket használva mankóként. A zabolázatlan kacsok megtapadnak a fehér kőoszlopokon, s ahol a meszelés már föltáskásodott, bizony könyörtelenül letúrják azt. Ezeken az apró sebeken látni az oszlop korát, a meszelés rétegei, mint évgyűrűk sorakoznak egymáson. Ahogyan a szőlő teret hódít magának az öreg házon, úgy tárul szemünk elé az élet múlásának lassan hömpölygő folyama. Ezt a folyamot minden reggel két öreg kéz táplálja. A szőlő előtt, a kövekből rakott járda mellett található a kerekeskút. Ennek korát nehéz volna megjósolni. Ha kinyitja az ember a lécből ácsolt ajtaját, megdöbbentő látvánnyal találkozhat. Az egykor vaskos tölgyfacsőrlőbe a sokat csévélt lánc olyannyira belemarta fogait, hogy a roppant gerendadarab mára egyik felén felére vékonyodott. Az idő vasfoga... lassan elmetszi az erős fát. Elmetszi, ha hajtják. Ugyanaz a két kéz hajtja, mely a hokedlira helyezi minden Áldott reggel a fehér, zománcos lavórt, majd felönti a frissen húzott kútvízzel. Amint az elengedett alumíniumvödör imbolygása megáll a lánc végén, a víztükör is kisimul a lavórban, melynek peremére két ráncos, öreg kéz támaszkodik. Így már egészen jól látni a vízre festett képet. Így csak Isten képes festeni, ecset és paletta nélkül, elég neki a napsugár, mely megcsillan a vízen, majd visszatükröződik az emberi orcáról és már kész is a mű. Ennyi volna hát az ember, Isten alkotása... puszta illúzió? Akkor mit ember a ,,birtokának" hisz, az valóban az övé volna? Föld, ház, otthon, állat, növény, gyermek? Hol van az ember és hol van Isten? Hol van otthonuk?

A lavórban egy öreg anyóka arcképe rajzolódik ki. Arcát mély barázdák szelik, szemét szürke fátyolréteg borítja. Nem igen lát már rendesen, de hiszen minek is látna. Kilencven év alatt kezei megtanulták útjukat. Így tűzi kontyba az udvaron hosszú, ősz haját reggelente, így mosdik meg a hideg kútvízben, törli orcáját kérges vászontörölközőbe. Mikor végez, a vizet a szőlő tövéhez önti. Itt született, ebben a házban, s ennek ajtaján fog utószor elindulni. A tornác végében ott az ajtó, kifelé, az utca felé. A méter magas töltésre azonban kívülről nem vezet lépcső. Ezen az ajtón át ember csak egyszer hagyja el a házat... utoljára.

Ez a ház az anyóka otthona. Ez a ház ha mesélni tudna! Elmondaná, miért ül délutánokon át az anyóka a kemencepadkán egyetlen olvasóval a kezében, elmondaná, amire az idős asszony már nem lenne képes, életének történetét.

Kilencen voltak testvérek, s ő volt a legidősebb. Minthogy sokan voltak, igen hamar, tizenhat évesen kellett férjhez mennie, s elhagynia a szülőházat. Még gyerek sem volt, s máris asszony lett. Pedig nem akarta ő még, de megértette édesanyja szavát... így volt a legjobb. Noha férjurát igen nagyon szerette, annak családjánál sosem szokott meg igazán. Nem értették őt, s ő sem értette emezeket. Amit otthon ekképpen tanult, azt itt másképpen kellett, amit otthon ekképpen szerettek, azt itt akképpen szerették. Akkoriban női munkában a gazdasszony döntött a háznál, amely tisztséget anyósa látta el. Így ő osztotta be a fiatalok pénzét, idejét, munkáját... s ha valaki nem illett a ,,rendbe", azzal bizony igen mostohán bántak. Nem volt boldog új otthonában, idegennek érzete magát, s annak is tartották. Nem kímélték a munkában, legalább annyi haszon legyen rajta. Panaszkodnia nem volt kinek. Egy szobában aludtak az öregekkel, mind külön-külön ágyban. Szégyellte bánatát, még férjének sem merte elmondani. A házassága első két évében elkerülte a gyermekáldás. Mikor aztán áldott állapotba került, minden megváltozott. Majd' ugyanannyi munkát végzett, mégis érezte, ez az állapot valami egészen más... s valóban más volt. Kislánya születése után végre igazán boldog lehetett. Külön ágyat kapott, hatalmas sátorlepedővel, melyet még édesanyjával együtt hímeztek egykor. Ebben a szentélyben végre kiteljesedhetett. Férje is érezte a változást s az első csöppséget csakhamar második követte, egy eleven kisfiú. A boldogság azonban nem tarthatott sokáig. A háború kitörte után férjét és apósát elvitték katonának. A ház gazda nélkül maradt, ő pedig ismét egyedül. Nehéz évek jöttek. A gazdaság megérezte a férfierő hiányát. Anyósa férfiként dolgozott, meghazudtolva asszonyi teljesítőképességét, s ezt várta el tőle is. A roppant erőfeszítéseknek köszönhetően a gazdaság azonban fennmaradt, élelem akadt bőségesen. Hanem '44 telén falujukat is elérte a front. Amivel többjük volt, mint más családnak, annyival jutott több a szenvedésből is. Az orosz katonák elől a szomszéd család portáján bújtak el a férfiak s a fiatal asszonyok. A házakban csak az idősebb asszonyok maradtak. Az élelmet a gyerekekkel küldték le az elbújtaknak. Egy nagy trágyadomb alatt volt a búvóhely kialakítva. Innen surrant egy-egy gyerek a kenyérért, melyet titokban félretettek, eldugtak az asszonyok. Így történt ez azon az estén is.
Egy szénaboglyába rejtették el az asszonyok a kenyereket, s mikor nem volt mozgás az udvarok egy-egy gyerek kiosont és megragadott egy kenyeret. Aznap este azonban máshogy történt, mely egy életre nyomott hagyott az emberekben... s ha ma a szürke fátyol mögül könnycseppek indulnak, hát oka van annak. Éppen az a kislány volt soron, az ki édesanyjának megváltója volt, az ki a földre szabott életben a fényt elhozta... most nem bírta el ,,Krisztus testét", félelmében elejtette a kenyeret... éppen egy heverő katona mellé, ki riadtában... lőtt... s a fényhozó holtan rogyott össze. A gyermekét váró anya teste a lövés hallatán görcsbeugrott, zokogva tépte volna fel rejteke ajtaját, ha nem fogják meg erős karok. Abban a pillanatban a föld alatt nagyobb erők csaptak össze a világgal, mit fölötte... egy őrjöngő anya eszét vesztett, reménytelen tusát vívja életüket féltő társaival... szeméből eltűnt az emberi lét, helyén valami túlvilági erő tüze lengett, karjában az izmok és idegek emberfeletti energiákat mozdítottak meg... nem lehet ezt leírni jobban... ott, akkor örökre elveszett valami. Mit Isten adott, az ember elvette.

A megtört asszony nem merte, nem tudta megírni e borzalmat férjének. El akarta mondani, várta a pillanatot, hogy átölhesse urát, hogy kisírhassa magát végre másik felének vállán... csak várta és várta. A pillanat nem jött el. A front elvonult, s nem tért vissza apósa és hitvese sem. Kósza hírek érkeztek, volt, hogy halálukról, volt, hogy fogságba esésükről. Nem ők voltak az egyetlen elmaradtak... öccsei közül ketten is odavesztek. A két asszony magára maradt az egyetlen gyermekkel. Mi tegnap még jól működő gazdaság volt, mára semmivé lett. Ki tegnap még boldog édesanya, szerető feleség volt, mára gyászoló özveggyé lett...

A fiatal anya, gyermekével visszatért az atyai házhoz. Mennyire más volt most ez az otthon... mi egykor boldog gyermekkornak adott helyet, most egy megtépázott asszony menedéke lett. Idővel a sebek gyógyulni kezdtek, s lassan-lassan visszaállt az élet rendje. Az idősödő édesapa értette a gazdálkodást, s hamar a település jobb módú parasztjai közé tartozott a család. A fiatalasszony a munkába temetkezett. Hiába a sanyarú sors, még mindig szép volt, s jó családban élt... akadtak lassan udvarlói is. Akadtak volna, azonban hallani sem akart senki felől... sorra utasította el az érdeklődőket. Egy efféle faluban azonban ez nem járhatott megtorlatlanul. Hamar el is terjedt, hogy ,,ennek és ennek" a szeretője, azért nem akar az újra házasodni. Azonban nem foglalkozott a pletykákkal, némán és üresen tűrte a szóbeszédet... nem volt már ereje, azt elhasználta örökre.

Egy reggelen váratlan vendég érkezett. Mikor meglátta, kábultan rogyott a földre. Ő volt az, igen, visszatért a férfi, az egyetlen ember a világon, aki... hitte, remélte. De ez a férfi már nem az volt. Öt éven át várta a fogságban a pillanatot, hogy átölelhesse kedvesét, magához szoríthassa gyermekeit... és most itt áll, némán, szigorúan nézve feleségére. Nem itt kereste először, hanem régi otthonukban. Anyjától értesült gyermeke haláláról, és a szóbeszédről, felesége hűtlenségéről... Mi öt évig gyűlt benne, egyszerre tompán elsüllyedt valahol, és soha nem tért vissza többé. ,,Itt maradsz?" - ennyit kérdezett csupán. ,,Itt." - ennyi volt a válasz. A tűz mely két embert eggyé olvaszt és az egekbe emel, egyetlen lángcsóva nélkül szürke hamuvá vált... s két ember szívét fekete korom fedte el... örökre. Mit Isten egymásnak alkotott, az ember elválasztotta egymástól.

Maradt hát apja házánál, annak gazdaságában... még két évig. Akkorra a gazda a falu első parasztjai közé tartozott. Ügyesen gazdálkodott, jó földeket vett, jól vetett és jól aratott... szépen gyarapította birtokát. Egy napon aztán a tulajdon, mi elébb helyezte őket a többi családnál, mélyebbre taszította őket mindenkinél. Az emberiség félelmetes dolgokra képes önmaga ellen. A megbecsült gazdából kulák lett, elvették mindenüket, földjeiket, házukat, állataikat... minden tulajdonukat. A gazda nem bírta ezt a terhet... önnön kezével vetett véget életének. Mit Isten segítségével megteremtettek, az ember könyörtelenül lerombolta.

Az asszony és testvére beálltak a TSZ-be, kis idő múlva szolgálati lakást kaptak. Közben családot alapított gyermeke is, megszülettek unokái, mára dédunokái. Az idő elrepült. Unokái külföldre költöztek, elhagyták szülőföldjüket. Eleinte még vissza-visszatértek, aztán lassan ez is elmaradt. Időközben eltemette fiát, ki elintézte a rendszerváltozás után, hogy édesanyja visszakaphassa régi otthonát. Az otthont, ahol családba született, az otthont, melyben egyedül maradt.

Egy törött lábú hokedli áll a tornác előtt. Rajta lavór, s a víztükörben egy arc. Nem, nem az emberé, ez az arc Isten otthona. Az embernek itt e földön nincs tulajdona, de övé minden. Nem azért, hogy birtokolja, hanem hogy ápolja, gondozza mit az Égtől kapott. Az otthonotokat ne keressétek rajtatok kívül... az otthon belül van. Amíg élünk, Isten otthon van mindünkben... Ő a mi örökségünk. Ő teremt új életet férfi és nő által, Ő maga az élet. A házunk, otthonunk elpusztulhat ezerszer is, de míg Ő bennünk van, addig mindig újjáépíthetjük. Az ember elhagyhatja Őt, de Ő sosem hagyja el az embert. Az ember elvehet a másik embertől mindent, de ami belül van, azt sosem veheti el. Mit adunk gyermekeinknek örökségül? Pont ezt a tudást... az egyetlent, mi örökkön való.

Csillagosi
Bejegyezte: Földi Ádám
 
 
0 komment , kategória:  Tanulságos történetek  
Tücsöknek és...
  2017-08-29 14:53:15, kedd
 
 
Olyan tizennégy éves forma lehettem, mikor hozzánk került. Fekete gomb szemei alig látszottak bundája alatt. Szőre olyan fekete volt, mint a sötét éj és ha szeme néha-néha fölcsillant, mintha hullócsillagok villantak volna. Vannak kutyák, melyek már kölyökként is olyan okosan figyelik az embert, mintha minden szót értenének. Ha furcsán szólnak hozzá elfordítja fejét, ha kérdeznek ő felel. Tücsök is ilyen volt... egy szeretetteljes puli, egy igazi társ. Nagymamám társa.
Édesapám hozta egy hideg téli estén. Odakinn fagyos szél fújt, nem vitte le egyből a hodályba, hanem nagyszüleim házában csinált neki vackot. Tücsök sorsa ezzel meg is pecsételődöt. Nagymamám nap nap után kérlelte édesapámat, hagy maradjon még a kis puli, olyan hideg van kint... pedig nem a hideg volt ennek oka, hanem éppen az a melegség, melyet egymás iránt kezdtek érezni. Nagyapám is megszerette a kis pulit, mely igen hamar birtokba vette új otthonát. Ha ember és kutya igaz társakká válnak, akkor közösek lesznek szokásaik, együtt örülnek s együtt búsulnak. Tücsök sosem búsult, ahogyan nagymamám sem... együtt mosolyogtak, együtt nevettek. Mindig ott volt mamám sarkában, aki simogatta, becézgette.
Egy forró nyári napon nagymamám megsajnálta a hosszú loncsos bundájú pulit, s hozzálátott megnyírásához. Tücsök nem volt hozzászokva az efféle szépészeti beavatkozáshoz, egy darabig tűrte -a gazdira való tekintettel -, ám a művelet felénél elszakadt nála a cérna és morcosan odakapott nagymamám kezéhez. Mama nem nyírta tovább, s kicsit talán haragudott is a kutyusra, aki egyébként felettébb mókásan nézett ki nyírott mellkassal és mellső lábakkal... miközben hátul hatalmas bundázatot hordott. Aznap már nem beszéltek egymással...és később sem. Tücsök szégyellte magát, bocsánatot is kért volna nagymamámtól de...
Nagyszüleim háza egy domboldalba van bevágva s a ház "fölött" volt egy nagy istálló és benne ólak sokasága, ahol a jószágot tartották. Egy keskeny kő lépcsősor vitt ki oda. A fészer első felében volt a fából készített nyúlól, szembe vele pedig a széna és lucerna helye. Sokat játszottam itt míg mama etette a nyulakat. Felmásztam a gerendákra, csúszkáltam a szénán, hemperegtem a földön. Azon az estén azonban más feküdt ott... fejénél egy félig megnyírt fekete pulival, aki senkit sem akart odaengedni. Csak édesapámat engedte közelébb, de maga nem távozott... ott ült nagymamám élettelen teste mellett, akitől nem kérhetett többé bocsánatot...
Ketten maradtak. Nagyapám és ő. Mindkettőjüknek nagyon hiányzott. Tücsköt nem nyírta meg többé senki, nem engedte. Ha mamának nem engedte meg, hát mást akkor hogyan is engedhetne magához. Úgy ragaszkodott nagymamám emlékéhez, mint nagyapám, aki élete hátralévő részében egy kék kendőt hordott magával. Mikor azt hitte senki sem látja, elővette, forgatta, markába szorította... látszott hogy nem tudja elengedni. Tücsökben többé nem a kis fekete pulit látta, hanem az egyetlen teremtményt, aki ugyanolyan görcsösen őrzi nagymamám emlékét, mint ő. Társak lettek, sorstársak. Ettől fogva együtt ettek, egyszerre feküdtek s keltek, együtt beszélték meg a világ érthetetlen dolgait.
Pár év alatt sokat romlott nagyapám állapota. Lába egyre jobban fájt s menni igen nehéz volt már. A kőlépcsőn már nem tudott fölmenni... mellette a fűben két hosszú, kikopott vonal vezetett ki az ólakhoz, mintha csak síléc nyoma lenne. Az öregség nyoma volt az. Már csak csoszogni bírt, de minden napnyugtakor kiment az üres nyúlólhoz, ott ült Tücsökkel egy fatőkén és csak akkor jött be, mikor már egészen beesteledett, mikor már senki sem láthatta. Így történt ez nap-nap után, de már egyre nehezebb volt a kimenetel s bejövetel. Egy este arra lettünk figyelmesek, hogy Tücsök a kapunk előtt ugat, hangosan, mondani akar valamit. Siettünk, édesapámmal szinte futottunk utána. Nagyapám ott állt a "Laposon" - így hívták az ólak előtti részt, melyet a hegyoldalból metszettek ki. Úgy állt ott, oly' mereven akár egy szikla. Már két órája ott állott s hiába akarta mozdítani lábát, azok nem engedelmeskedtek. Nem, soha többé. Ágynak esett. Már az ajtóig sem ment el, az mindig nyitva volt, a küszöbön egy kis fekete pulival. Ha látogatók jöttek, átlépték a kis pulit, aki nem volt hajlandó arrébb menni. Az utolsó percig ott feküdt, még akkor is, mikor nagyapámat szépen felöltözve utoljára kihozták azon az ajtón.
A portán, mely Tücsök otthona volt, két ház állott. Egyik a nagyszüleimé, másik nagymamám testvérének családjáé. Hiába vettük Tücsköt magunkhoz, ő mindig csak visszaszökött a megszokott helyére, immáron "ángyiék" oltalmazása alá. Így teltek az évek a "juhászkutya" számára, aki sosem őrzött juhokat... valami sokkal fontosabbat őrzött... nagyszüleim emlékét.
Nagyapám halála óta szomorún járt-kelt az udvarban, egykedvű lett... pár év alatt megöregedett. Egy napon aztán váratlan dolog történt. A juhainkat idegen kutyák megzavarták és egy falka nagyapámék háza fölé keveredett. Tücsök párszor már volt a tanyán - ahonnan korábban mindig megszökött -, ismerte őket, tudta hová valók. Addig kapart, míg ki tudott bújni a kerítés alatt és szaladni kezdett a juhokhoz. Mi már akkor a majorban voltunk, próbáltuk átnézni, hogy mennyi állat hiányozhat még... ekkor láttuk meg a dombtetőn a kis csoportot, mely mögött egy apró fekete puli csahol. Az ösztöne nem hagyta cserben az öreg pulit, haza hajtotta a juhainkat, s mikor látta, hogy azok megindultak a hodály felé, maga visszafordult. Alig vártuk édesapámmal, hogy hazaérjünk, s megsimogathassuk... de hiába siettünk. A nap már ereszkedett lefelé és Tücsöknek nyoma sem volt. Sietve keresésére indultunk, édesapám a juhok nyomán, én pedig a rövidebb úton. Édesapám találta meg... egy bokor tövében feküdt, s a fáradtságtól mozdulni sem tudott. Édesapám fölvette az ölébe és úgy hozta haza az elcsigázódott kis pulit. Hogy miről beszélgettek útközben azt nem tudom, de másnap édesapám lehozta a juhokhoz és soha többé nem akart elszökni...
Tücsök végre igazi pásztorkutya lehetett. Pár hét alatt megfiatalodott, játékosan szaladgált az udvaron... ura volt a majornak. Járt a juhokkal, ha kellett hajtotta a libákat, eligazította a marhát... úgy ragyogott, ahogyan az őszi falevelek ragyognak, mielőtt elszakad az utolsó szál is, mely az ághoz köti őket... s végül lehullanak. Egy dértől fehérlő őszi reggelen a szalmakazal tövében találtuk meg a kis pulit... az örökkévalóságnak álmodott. Már jó ideje nem figyeltük, de ahogyan feküdt, lehetetlen volt nem észrevenni, hogy a hátsó felén még mindig hosszabb, nemezesebb a bundája. Némán egymásra néztünk édesapámmal... hát Ő is elment...
Emléke megérdemli, hogy tovább éljen, ahogyan nagyon sok más társának is, akiknek ugyan nincs ünnepnapjuk a naptárban, de örökre helyük van itt, a szívünkben. <3
 
 
0 komment , kategória:  Tanulságos történetek  
Szeretettel kívánok Áldott Vasárnapot
  2017-08-27 15:04:59, vasárnap
 
  Szeretettel kívánok Áldott Vasárnapot
Kedves Mindnyájatoknak !
"Ha Isten meghallgatta imád,
S az égből áldást küldött le rád,
Ne tartsd meg csak magadnak,
Míg mások sírnak, jajgatnak.
Add tovább!
Ne feledd a másik fájdalmát!
Te kell, hogy segítsd az úton tovább.
Egy kedves szó vagy egy mosoly
Áldás lehet a másikon.
Add tovább!"
/E. Isenhour : Add tovább , részlet /
 
 
0 komment , kategória:  Jó napot  
Adjon Isten jó reggelt, áldott hét véget mindenkinek !
  2017-08-26 14:59:26, szombat
 
  Isten szerető jelenlétében visszatekintek az elmúlt napra.
A jelen pillanattal kezdem, és haladok visszafelé percről percre.
Hálás szívvel összegyűjtök minden jót, minden fényt.
Megállok a homályos dolgok mellett, és figyelem, mit akarnak mondani nekem.
Gyógyulásért, bátorságért imádkozom, vagy bocsánatot kérek.Ámen!
 
 
0 komment , kategória:  Jó reggelt   
Próbáld ki a mustáros panírt!
  2017-08-25 12:28:40, péntek
 
  Csak egy kis újítás, és puhább, ízletesebb lesz a hús!

Hozzávalók:

50 dkg csirkemell
1 evőkanál mustár
2 tojás
1,5 dl tej
6 evőkanál liszt
1 evőkanál zsemlemorzsa
3 evőkanál liszt
só, bors
olaj


A húst felszeleteljük, fűszerezzük és átkenjük a mustárral. A felvert tojásokat a tejjel, 6 evőkanál liszttel, zsemlemorzsával kikeverjük. A 3 evőkanál lisztet egy tányérra tesszük, először ebbe mártjuk a húsokat, majd a panír masszába. Forró olajban kisütjük és fogyaszthatjuk is.
Forrás: Nyugdíjas
 
 
0 komment , kategória:  csibehúsos és más szárnyasok  
Ennek a fűszernövénynek a szagolgatása 75%-kal javíthatja a
  2017-08-25 10:45:33, péntek
 
  Ennek a fűszernövénynek a szagolgatása 75%-kal javíthatja a memóriádat!

Az agy számára fontos fehérjét biztosít, így nagyon hatékonyan serkenti az agyi vérkeringést!



A rozmaring, fásodó szárú, örökzöld évelő illatos, tűszerű levelekkel és apró fehér, rózsaszínű, lila vagy kék virágokkal. Az egészségre gyakorolt számos pompás hatásáról közismert. Nem véletlen, hogy évszázadok óta egyike a népi gyógyászatban leggyakrabban felhasznált gyógynövényeknek. Számos irodalmi mű is megörökíti a rozmaring érdekes tulajdonságait, köztük Shakespeare legismertebb tragédiája, a Hamlet: 'Itt egy rozmarinszál az emlékezetre: kérlek, édes rózsám, hogy jussak eszedbe...'

A rozmaring jótékony hatásai között tartjuk számon a következőket: javítja a memóriát és a közérzetet, gyulladáscsökkentő és fájdalomcsillapító tulajdonságokkal bír, védi az immunrendszert, serkenti a vérkeringést, méregteleníti a szervezetet, védi a szervezetet a bakteriális fertőzésekkel szemben, késlelteti az öregedést, továbbá gyorsítja számos bőrbetegség gyógyulását.

Különböző tanulmányok kimutatták, hogy a rozmaringban található karnozinsav képes felvenni a harcot olyan toxikus anyagokkal, amelyek az agyi funkciók frissességét befolyásolják. A rozmaring természetes összetevői értékes fehérjéket biztosítanak az agy számára, amelyek pozitívan hatnak a döntéshozó folyamatokra. Javítják a sérült DNS-ek és sejtek működését. Elősegítik továbbá az acetilkolin lebomlását; ez a kémiai anyag serkenti az emlékezőképességért és az interperszonális kommunikációért felelős sejtjeink működését.

Egy tudományos kísérlet során a vizsgált alanyok egyik csoportja rozmaring illóolajat kapott szagolgatni. Az eredmény figyelemre méltó volt: a csoport tagjai 60-75%-kal nagyobb eséllyel emlékeztek vissza különböző dolgokra, mint az a csoport, akik nem kaptak az illóolajból.

A rozmaring egészségre gyakorolt jótékony hatásai

Memóriajavító - A rozmaring egyik legkorábban dokumentált gyógyászati felhasználásának célja a kognitív képességek serkentése volt: a feljegyzések szerint a rozmaring szagolgatása 75%-kal javíthatja a memóriát és fokozhatja az intelligenciát, valamint a koncentrálóképességet.

Stresszoldó - A rozmaring jellegzetes illata már önmagában javítja a hangulatunkat, kitisztítja az elménket és a gondolatainkat. Enyhíti a stresszt és a szorongást a krónikus szorongásban vagy stresszhormon-egyensúlyhiányban szenvedőknél. Belsőleg vagy külsőleg, a bőrön való alkalmazása esetén hasonló hatást vált ki. Az aromaterápiában a rozmaring illóolajat hasonló célokra használják.

Immunrendszer-erősítő - A rozmaring antioxidáns, gyulladásgátló és antikarcinogén aktív komponensei az immunrendszert veszélyeztető, a szervezetet károsító különböző betegségekkel és kórokozókkal veszik fel a harcot. Az antioxidáns vegyületek mintegy másodlagos védelmi vonalat képeznek a szervezet saját immunrendszere mögött; a rozmaring pedig ezekből a hatékony vegyületekből - úgy mint rozmarinsav, kávésav, betulinsav, karnozin stb. - jelentős mennyiséget tartalmaz.

Antibakteriális szer - Mintha a rozmaring általános immunerősítő hatása nem lenne önmagában is elég, a növény kifejezetten hatásos a gyomrot támadó bizonyos bakteriális fertőzésekkel szemben. A H. pylori baktérium egy gyakori és igen veszélyes kórokozó, amely gyomorfekélyt okozhat. Kimutatták, hogy a rozmaring gátolhatja a kialakulását. Hasonlóképpen, a rozmaring hatásos lehet a Staphylococcus fertőzések megelőzésére, amelynek évente százezrek esnek áldozatul világszerte.

Gyomornyugtató - A rozmaringot a különböző kultúrák hagyományosan a különböző gyomorbántalmak, úgy mint székrekedés, puffadás, hasmenés ellen használják természetes gyógyhatású szerként. Ezekben az esetekben a rozmaring jórészt gyulladáscsökkentő hatását fejti ki, így ha beiktatjuk a heti étrendünkbe, nagyban hozzájárulhat bélmozgásunk optimalizálásához és a gyomor-bél traktus egészségének megőrzéséhez.

Kellemetlen szájszag ellen - Természetes antibakteriális tulajdonságainak köszönhetően a rozmaring segít megszüntetni a kellemetlen szájszagot és felfrissíti a leheletet, miközben segít megőrizni a szájüreg egészségét. Öntsünk fel néhány rozmaringlevelet egy pohárnyi forró vízzel. Gargalizáljunk vagy öblögessük ki a szánkat a kellemesen melegre hűlt főzettel. A rozmaringos öblögető elpusztítja a baktériumokat és órákon át természetesen friss leheletet biztosít!



Serkenti a vérkeringést - A rozmaring stimulálóan hat a szervezetre; serkenti a vörösvérsejtek termelődését és a vérkeringést. Fokozza a létfontosságú szervrendszerek és testrészek oxigénellátását, valamint elősegíti a sejtek tápanyaghoz jutását.

Fájdalomcsillapító - A rozmaringot paszta vagy kenőcs formájában évszázadok óta használják helyileg, az érintett testfelületen fájdalomcsillapítóként. A nehezebben hozzáférhető helyeken, például fejfájás esetén szájon át szedve alkalmazták fájdalomcsillapítóként. Mondhatni, a rozmaring egyik legközismertebb felhasználási célja a migrén megszüntetése. A néphagyomány szerint enyhíti a súlyos migrénes tüneteket, ha rozmaringos főzettel borogatjuk a halántékunkat vagy egyszerűen orron át belélegezzük a rozmaring aromás illatát. Forrás: hobbikert.hu
 
 
0 komment , kategória:  A természet gyógyszertárából  
Rózsafűzér ígéretei
  2017-08-25 09:43:03, péntek
 
  SZENT DOMONKOSNAK ÉS BOLDOG ALÁNNAK


szentolvasó
1) Különleges védelmet és nagy áldásokat ígérek azoknak, akik rózsafüzéremet áhítattal mondják.
2) A rózsafüzér hatékony védőpajzs a pokol ellen, elpusztítja a bűnt és akadályozza az eretnekséget.
3) Felvirágoztatja az erényeket, elnyeri Istenirgalmát, a világ hívságai helyett az Isten iránti szeretet és a menny iránti vágyakozást ülteti a szívekbe.
4) Aki imádság által rám hagyatkozik, nem vész el.
5) Aki elmélkedve elmélyül a szentolvasó titkaiban, nem hal meg bűnbánat nélkül: a bűnösök megtérnek, az igazak megmaradnak a kegyelemben.
6) Akik odaadón ragaszkodnak rózsafüzéremhez, nem halnak meg Szentségek nélkül.
7) Ígérem, hogy mindenki, aki szentolvasómat mondja, életében és halálában rátalál kegyelmeim teljességére és részesül a szentek érdemeiben.
8) A tisztítótűzből megszabadítom azokat, akik odaadón hűek rózsafüzéremhez.
9) Rózsafüzérem igaz gyermekei az égben, különleges dicsőséget fognak élvezni.
10) Amit a rózsafüzérrel kérnek, mindent elérnek.
11) Rózsafüzérem terjesztőit. minden szükségükben megsegítem.
12) Szent Fiamnál kiesdtem, hogy a rózsafüzér Társulatok tagjai életükben és halálukban testvérül kapják az égi szenteket.
13) Rózsafüzérem szeretete, nem csak az életben, de a halálban és az ítéletkor is külön érdemként segítő kegyelem - Fiam a mi Urunk által!
14) A rózsafüzérezők az én szeretett gyermekeim, és így Jézus testvérei.
15) A szent rózsafüzér tisztelete a kiválasztottság nyilvánvaló jele.

AVE MARIA!
 
 
0 komment , kategória:  Rózsafűzér  
Magyarok Nagyasszonya
  2017-08-25 09:35:26, péntek
 
  Anyám, te, aki fent vagy az égben,
Vigyázz reánk a sok nehézségben.
Te megtehetsz mindent, mit tőled kérünk,
Magyarok Nagyasszonya, könyörögj értünk!
Te vagy az asszony, kit Isten választott,
Az Ő egyetlen Fia benned fogantatott.
Megszülted Őt, hogy életét adja nékünk,
Magyarok Nagyasszonya, könyörögj értünk!
Vigyázz azokra, kik betegek, félők,
Mert ők is csak Téged szeretők.
Ne hagyd el azokat sem, akik szegények,
Mert a szívükben őriznek, Szűzanyám, Téged.
Legyek az életben szegény, vagy gazdag,
De ígérem, Téged soha el nem hagylak.
Te sem hagytál cserben, bármit is kértem,
Mindig velem voltál, segítettél nékem.
Téged dicsőít a Föld és az Ég,
Téged tisztel minden nemzedék.
Mert Te vagy az Asszony, hazánk reménye
Ezért kér szívből a világ népe,
Soha ne hagyj el minket, légy velünk,
Magyarok Nagyasszonya, könyörögj értünk!
Ámen
 
 
0 komment , kategória:  Imádságok,áldások.   
     1/5 oldal   Bejegyzések száma: 41 
2017.07 2017. Augusztus 2017.09
HétKedSzeCsüPénSzoVas
 123456
78910111213
14151617181920
21222324252627
28293031 
Blog kereső


Bejegyzések
ma: 0 db bejegyzés
e hónap: 41 db bejegyzés
e év: 473 db bejegyzés
Összes: 8763 db bejegyzés
Kategóriák
 
Keresés
 

bejegyzések címeiben
bejegyzésekben

Archívum
 
Látogatók száma
 
  • Ma: 106
  • e Hét: 279
  • e Hónap: 3028
  • e Év: 40776
Szótár
 




Blogok, Videótár, Szótár, Ki Ne Hagyd!, Fecsegj, Tudjátok?, Receptek, Egészség, Praktikák, Jótékony hatások, Házilag, Versek,
© 2002-2024 TVN.HU Kft.