|
 2/2 oldal 
|
Bejegyzések száma: 18
|
|
|
|
|
|
2019-08-04 12:35:27, vasárnap
|
| |
| |
Sebestyén atya gondolatai: Kié lesz, amit gyűjtöttél? /Lk12,3-21
Katolikus ma oldalon Link |
|
| |
|
0 komment
, kategória: vallás |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2019-08-04 08:50:46, vasárnap
|
| |
| |
Bronz érmet nyert Kenderesi Tamás számára rémálom volt a 2019 évi vizes V.B.
Hazatért Dél-Koreából Kenderesi Tamás olimpiai bronzérmes úszó, akit szexuális zaklatással vádoltak meg vasárnapra virradóra a vizes világbajnokság helyszínén, Kvangdzsuban. Kenderesire most fegyelmi tárgyalás vár, és nincs is a legjobb állapotban - írja a Magyar Nemzet.
Wladár Sándor, a Magyar Úszó Szövetség elnöke felkérte a fegyelmi bizottság elnökét, Fábry Györgyöt, hogy hívja össze a testületi tagokat Kenderesi Tamás ügyének megtárgyalására.
- A 22 éves úszót azzal vádolták meg, hogy szexuálisan zaklatott egy éjszakai bárban dolgozó 18 éves nőt, aki emiatt rendőröket hívott rá. Kenderesi közleményben elnézést kért a történtekért, elmondta, megfogta a hölgy fenekét, ami meggondolatlan cselekedet volt.
.........
A sportoló ezután nem utazhatott haza hétfőn a válogatott többi tagjával együtt, csak szerdán hagyhatta el Dél-Koreát, miután kifizette a bíróság által kiszabott, több mint 700 000 forintnyi pénzbüntetést.
Ráadásul emiatt el kellett halasztani a térdműtétet, ami várt rá, ugyanis hónapok óta szakadt oldalszalaggal úszott. Bár Kvangdzsuba a dobogó reményében ment, végül nyolcadik lett a 200 pillangó döntőjében, ami előtt még egy szétúszást is meg kellett nyernie délelőtt.
A barátai szerint a történtek rendkívül megviselték Kenderesit, aki nagyon maga alatt van. |
|
| |
|
0 komment
, kategória: vízi sport |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2019-08-04 08:41:06, vasárnap
|
| |
| |
Ez a cikk 11 éve frissült utoljára. A benne szereplő információk a megjelenés idején pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
A wieliczkai sóbánya Lengyelország egyik legérdekesebb és legismertebb idegenforgalmi látványossága. A közel 800 éves földalatti sókitermelés emlékeit az ország egykori fővárosától, Krakkótól 12 kilométerre találjuk. A 13. században magyar bányászok kezdték a fejtést. A bányát a 15. századtól látogatják az érdeklődők, a vendégek között volt például Kopernikusz, Chopin és Goethe.
A wieliczkai sóvidék körülbelül 13,5 millió éve keletkezett, amikor egy bepárlódó tengeröbölben megkezdődött a vízben oldott sók kicsapódása. A vízből kiváló sórétegek és a hozzájuk társuló kőzetek kitöltötték a Kárpátelői Mélyedésnek nevezett területet. A Kárpátok ezt követő kiemelkedését követő intenzív tektonikus folyamatok következtében a sótartalmú üledék eltolódott és felgyűrődött. A sóvidék felső részén a sótömbökből álló zárványok a jellemzőek, a mélyebben lévő részeken összefüggő sórétegeket találunk.
A bánya rövid története
A sóbányászat a 13. századtól 1996-ig folyamatos volt. A kősótelepek kitermelésének megkezdése előtt a felszínen található sós forrásokból eredő víz bepárlásával nyerték a sót (a sókinyerésnek ezt a módszerét már öt és félezer éve alkalmazzák). A felszínközeli források kimerülésével a sós vizet a föld mélyében keresték egyre mélyebb aknákat ásva, mígnem rátaláltak az első kősótömbökre. Magyar bányászok kezdték majd 800 éve a tömbös fejtést, akiket Kinga, Szemérmes Boleszláv lengyel király felesége hívott Lengyelországba. A só, mint értékesíthető áru, folyamatos bevételt biztosított a Krakkóban székelő uralkodóknak. Volt olyan év, amikor éves bevételük egyharmad részét a sóból származó jövedelmek adták. A sóbánya 1772-ben, az ország felosztásakor került osztrák igazgatás alá, majd 1918-tól újra - az immár független - lengyel állam tulajdona lett.
*
Árpád-házi Kinga Lengyelország védő szentje.
...... ........... ........... .......
Kinga (Kunigunda) 1224. március 5-én született IV. Béla és Laszkárisz Mária bizánci hercegnő első gyermekeként, minden valószínűség szerint az esztergomi királyi várban. Testvérhúga Szent Margit és Boldog Jolán, nagynénje Szent Erzsébet volt, a királylányra elsősorban a domonkos és ferences koldulórendek szerzetesi eszményei hatottak
Árpád-házi Kinga 15 éves volt, amikor 1239-ben Boleszláv lengyel király feleségül kérte. A tatárjárás a lengyeleket sem kerülte el. Kinga hazatért, hogy apjától, IV. Bélától kérjen segítséget a nélkülöző lengyel nép számára. Ekkor kapta ajándékba a máramarosi sóbányát Erdélyben. A birtokbavétel jeléül beledobta gyűrűjét egy aknába. A legenda szerint a gyűrűt nem sokkal később az általa alapított wieliczkai bánya egy sótömbjében találták meg. Kinga sajátjaként szerette második hazáját, Lengyelországot. A lengyelek is királynőként szerették és tisztelték. Templomokat, kolostorokat és kórházakat alapított. Férje halála után, bár a lengyelek kérték, hogy vegye át az ország kormányzását, ő inkább Istennek szentelte életét és kolostorba vonult. VIII. Sándor pápa 1690-ben boldoggá avatta, majd 1999-ben II. János Pál iktatta a szentek sorába.
A legenda szerint a tatárdúlástól is imával mentette meg Lengyelországot az aszkéta életű Árpád-házi Szent Kinga.
727 éve, 1292. július 24-én halt meg Árpád-házi Szent Kinga lengyel királyné, Lengyelország és Litvánia védőszentje. A nép sokat beszélt csodatételeiről, a legenda szerint az ő imádsága mentette meg Lengyelországot a tatárdúlástól. Sírjánál a legendaírók szerint 60 vak és 200 más beteg gyógyult meg.
Nevéhez fűzik Lengyelország első és legnagyobb sóbányája, Wieliczka felfedezését is. A legenda szerint 1249-ben, amikor a tatárjárás után felkereste az újjáépített Magyarországot, apja neki ajándékozta az egyik máramarosi sóbányát.
Képen: Szent Kinga sószobra a wieliczkai sóbányában. Kinga visszakapja gyűrűjét (kép forrása: magyarkurir.hu) A képen látható szobrok sóból készültek
........ 
Az Árpád-házi királylány első magyarországi emlékművét a Március 15. téri Belvárosi Templom mellett állították fel 2002-ben, később felszentelték wieliczkai sóból készült szobrát az egri Minorita templomban is, ahol Boldog Jolán és Szent Hedvig (Jadwiga), Nagy Lajos király lányának ereklyéje is megtalálható.
Szent Kinga nevét Esztergomban utca őrzi, 2013-ban templom épült tiszteletére a Veszprém megyei Küngösön, az eddigi egyetlen magyarországi Szent Kinga-templomban ereklyéjét is elhelyezték. A település - amely a IV. Béla által lányának ajándékozott területen fekszik - nevét több forrás szerint Kingáról kapta, Kingus a Kunigunda név besenyő változata volt.
Képen: A királynőnek átnyújtják a gyűrűjét tartalmazó sótömböt. A képen látható szobrok sóból készültek
.........
*
- Világhírű látványosság, világhírű látogatók.
A wieliczkai sóbánya világhírű idegenforgalmi látványosság. Az utazók már a 15. században látogatták, a mai értelemben vett turizmus a 18. század végén kezdődött meg. Kijelölték a turistaútvonalat, a vendégkönyv pedig kezdett megtelni a látogatók elégedettséget sugárzó bejegyzéseivel. Közöttük volt például Kopernikusz, Chopin, Goethe, I. Ferenc osztrák császár, Sienkiewicz és Prus kiváló lengyel írók, Karol Wojtyla, George Bush amerikai elnök és Czeslaw Milosz költő. 1978-ban felkerült a ma már történelminek számító legelső UNESCO Kulturális és Természeti Világörökség Listára, 1994-ben pedig lengyel történelmi műemlékké nyilvánították.
...... ........... ........... .....
300 kilométernyi labirintus
Wieliczkába érkezve a bánya bejáratát egy szépen kialakított park területén találjuk. A bányába csak csoportosan lehet lemenni, lengyel vagy angol nyelvű bányászkísérők segítségével. Kérésre magyar nyelven beszélő kísérőt is tudnak biztosítani. A megfelelő öltözék kiválasztásánál vegyük figyelembe, hogy a mélyben átlagosan 14 Celsius-fok a hőmérséklet. A mintegy 2 órás túrához megfelelő cipőről is érdemes gondoskodni. A látogatás végén a 135,6 méteres mélységből már gyorslift szállít minket a felszínre. A bánya kilenc szintből áll, 64 métertől 327 méterig, ahol a legmélyebb pontja található. A föld alatti labirintus több mint 300 kilométernyi járatból és 3000 darab, összesen 7,5 millió köbméter térfogatú kamrából áll. A sóbánya nagyságát jelzi, hogy a turisták által bejárható útvonal a teljesen kitermelt aknák alig egy százalékát teszi ki.
A bánya legszebb kamrái, járatai, földalatti tavai és kápolnái alkotják a turistaútvonalat. Az 1635-1640 között kialakított Danilowicz-akna körzetében elhelyezkedő útvonal 22 kamrából áll, melyeket 2,5 kilométernyi járatrendszer köt össze. Az aknát többször átépítették és mélyítették, két része a lépcsőházi és a felvonó szakasz. 378 lépcsőfokon juthatunk le az I. szintre és kezdhetjük meg a bányalátogatást. A következőkben röviden bemutatjuk a legérdekesebb és legértékesebb kamrákat.
A 22 kamra közül a legelsőt a nagy lengyel csillagászról, Kopernikuszról nevezték el. A kamra központi részén a tudós sóból faragott szobrát találjuk. A zöld színű sóban kifaragott kamra a speciális, erős gömbfagerendákból készült aládúcolásoknak köszönhetően maradt fenn.
A Szent Antal-kápolnán keresztül jutunk el a Janowice-kamrába, melyet a 17. században alakítottak ki. A legszebb wieliczkai legendát (lásd fent keretes írásunkban) mutatja be az itt elhelyezett 6 életnagyságú szobor. Eszerint Árpád-házi Kinga jegygyűrűje csodálatos módon a kősótelepekkel együtt vándorolt Erdélyből Wieliczkába. Az első kitermelt sótömbben megtalálták a gyűrűt, azóta bővelkedik sóban Lengyelország.
- 800 méteres séta után érünk el a Szent Kinga-kápolnába, amely 101 méter mélyen található. Egy óriási zöldsótömzs kifejtésével hozták létre 1896-ban. A terem 54 méter hosszú és 15-18 méter széles, a magassága 10-12 méter. A teremben minden szobrot sóból készítettek, látható Az utolsó vacsora, A kánai menyegző és A templomban tanító Jézus. Mint minden lengyel templomban, itt is megtaláljuk II. János Pál szobrát. A kápolnában szentmiséket, koncerteket és egyéb programokat tartani
Szent Kinga kápolnája
........
A 122 méter mélyen fekvő Varsó-kamrában bálokat, koncerteket, sporteseményeket rendeznek. A vendégeket többek között bár és emléktárgyakat árusító üzlet várja. Az útvonal utolsó kamrája az Izabella-kamra, ahonnan visszatérhetünk a felszínre. A liftek négyemeletesek, minden emeleten 9 fő számára van hely, igen szűkösen: az ajtókat is alig lehet becsukni. A 135,6 méteres mélységből a lift másodpercenként 4 méteres sebességgel repít minket a felszínre, ami izgalmas befejezés a különleges látnivalók után.
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Női szentek bemutatás |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2019-08-04 08:20:47, vasárnap
|
| |
| |
Lelki vezetők:
Székely János püspök, Michels Antal, Fuchs Tibor és Daniel Ernő atya és Pál Csaba pálos szerzetes
Karnagy: Pálmai Árpád egyházzenész
A Magyar Pálos Rend együttműködésével megvalósuló program
...... ............
Részletes program itt olvasható Link |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Dr. Székely János püspök |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2019-08-04 08:14:45, vasárnap
|
| |
| |
,,Kié lesz mindaz, amit szereztél?" - teszi fel a kérdést maga Isten a példabeszédben szereplő kapzsi gazdagnak. A világ, a technika fejlődésével ez a kérdés sem veszít aktualitásából, sőt újabb meg újabb válaszokat vár a mai fogyasztói társadalom sok millió résztvevőjétől és egyben áldozatától.
- Hamis biztonságérzetet adhat a birtoklás. Ismerünk olyan embereket is, akiknek a lakása valósággal egy szemetesautó belsejéhez hasonlít, mert évtizedek óta nem képesek megválni bizonyos tárgyaktól, melyeket az idő vasfoga már régóta működésképtelenné, haszontalanná tett. Akarok-e ablakot nyitni a Szentlélek friss fuvallata, külső-belső rendet teremtő és világosságot adó érintése előtt?
- Illúziókergetés akkor éreznem magam valakinek, ha rengeteg értéket, pénzt szereztem, netán harácsoltam össze az életem során. Ahogyan a tárgyak belepik az otthonok polcait, úgy borítják homályba észrevétlenül az értelmet és a szívet, s egyre nehezebb meghallani Isten hangját. Pedig ő lelkiismeretem szavával üzen, jóra hív. Van-e a környezetemben olyan, aki csendesen, nem hivalkodóan, de mindennap megszenvedi a nélkülözés keresztjét? Tudnék-e idős, beteg testvéremnek, mély szegénységben élő ismerőseimnek segíteni valamivel? Akarom-e megnyitni a kezeimet úgy, hogy arról az érintetten kívül csak Isten tudjon, ,,aki a rejtekben is lát" (Mt 6,4)?
- Egy magányos tudós ember halálakor megérinthet a kérdés: a szép könyvek tízezrei, a sok tudás, a szellemi örökség most vajon kire marad? Mit visz el mindebből odaátra? Igen, szerezni nem csupán kézzelfogható anyagi javakat lehet. Intellektuális értékek is létrejönnek életünk, tevékenységeink során. És milyen bosszantó, amikor a számítógép kérlelhetetlenül elnyeli többhetes munkámat, amely rengeteg figyelmet és fáradságot igényelt! Úgy eltűnik, mintha sosem létezett volna, s most kezdhetem elölről... Van, aki ilyenkor tehetetlenségében káromkodásban tör ki. De olyan is, aki fölfelé figyel: Uram, ha ezt a veszteséget megengedted, talán mást akartál? ,,Az Úr adta, az Úr elvette, legyen áldott az Úr neve!" (Jób 1,21). Nem állunk meg azonban e jámbor, sajgó beletörődésben. Vezess, Uram, hogy sugallataidra figyelve megértsem, hogyan valósíthatom meg szándékodat minden alkotásommal!
- Ferenc pápa fáradhatatlanul ráirányítja a figyelmünket a természet múlandó kincseire mint Isten ajándékaira. Ne a tárgyakhoz ragaszkodjunk betegesen, hanem ismerjük fel: a teremtett világgal, közös otthonunkkal kapcsolatban is érvényes és jogos a kérdés: kié lesz, ha mi már elköltöztünk innen? Hogyan hagyjuk hátra környezetünket a későbbi nemzedékeknek? Ésszel vagy ész nélkül szelektálok? És az én szemetemet kinek kell majd eltakarítania?
Lesz miről elszámolnunk földi életünk végén. Isten nem a kacatjaimat várja, hanem a kegyelem által szabaddá formált szívemet. Kié igazán és kik, mik laknak benne? Valóban Isten a legfőbb kincsem? Érezzük át mélyen Avilai Szent Teréz szavait: ,,Ha Isten a tiéd, semmid nem hiányzik. Isten egyedül elég."
Kovács Zoltán
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Biblia - szentírások |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2019-08-04 08:11:36, vasárnap
|
| |
| |
Sokan megtapasztalják életük során, legyenek akár fontos személyiségek, higgyék azt, hogy pótolhatatlanok, legyen tele előjegyzési naptáruk programokkal, rendezvényekkel, találkozásokkal, egyszer csak adódik valami váratlan. Kerül egy baj, és minden megváltozik. Barátom igen elfoglalt ember, egy alkalommal arra figyelmeztetett, hogy pihenjünk többet, töltsünk együtt több időt, horgásszunk vagy kiránduljunk, mert közöttünk semmi sem olyan fontos, mint a barátság. Elindult egy reggel, éppen úgy, ahogyan szokott, a munkahelyére. Az napja is tele volt megbeszéléssel, tárgyalással, üzletkötéssel, és egyszer csak valami belehasított a lábába, combja külső részétől végig a bokáig, és nem bírta kezelni a pedálokat. Visszafordult nagy nehézségek árán, behajtott a kórház udvarára, ott kimászott a kocsiból, és könnyes fájdalmai között a sürgősségi részlegen megállapították, hogy azonnal műteni kell, gerincsérve kifakadt. Hetekig feküdt hanyatt a kórházi ágyon, leste a plafont, és rádöbbent közben, hogy az élet nem áll le, megy tovább. Minden zajlik, pörög - immáron nélküle. Neki pedig, aki azt hitte, nélkülözhetetlen, meg kellett tapasztalnia, hogy egyáltalán nem az! ,,Még az éjjel számon kérik lelkedet" - halljuk az evangéliumban. Isten úgy rendezte el életünket, hogy ne csak az számítson, amink van, hanem az is, hogy kik vagyunk.
- Örök problémája az emberiségnek, hogy a testvérek gyakran összekülönböznek az anyagi javak fölött. Ilyen eset még akkor is előfordul, ha előzően nagyon jó volt közöttük a viszony. Az örökhagyó is tud feszültséget kelteni, ha nem volt elég körültekintő, és ha nem indokolta meg rendesen a dolgokat. Ha tudunk egymásra úgy tekinteni, mint Isten ajándékára, csak akkor tehetjük értékessé egymás életét is. Parancs János versét idézve: Sokáig fösvénykedtem, / Mint a hörcsög. / Éléskamráimba hordtam / Az éltető magvakat, / Mindig a télre, / Mindig a hét szűk esztendőre. / Ma már tudom, / A tartalék / Romlékonyabb, mint a gomba, / A fölösleg kártékonyabb, / Mint a jégeső, a sáskajárás. / Csak, aki mindenét szétosztja, / Kegyelmet csak az remélhet.
- Jegyesoktatás alkalmával szoktunk beszélni a fiataloknak róla: a gyermeknek nem föltétlenül arra van szüksége, hogy mindent megkapjon. Helytelenül gondolkoznak, akik úgy vélik, hogy előbb minden körülményt megteremtenek: legyen lakás, autó, kényelmesen berendezett gyerekszoba - minden egyéb, és csak aztán szülessék a gyerek. Jézus másként beszél erről, ahogy hallottuk: az ember élete nem a javakban való bővelkedéstől függ. Illyés Gyula versét is citálva: ,,Szültem volna egy mérnököt. / Már-már világra hoztam. De előbb / meg kellett szülnöm egy jégszekrényt. / Akartam szülni egy tanárnőt. / Meg is szülhettük volna, de / csak hatodiknak, hetediknek, / kilencediknek, mint a dédszülék. / Meg kellett szülnöm egy lakást, / ennek az idegennek itt, / aki pórázra vett tekintetével. / Meg kellett szülnöm egy kocsit, / belé a szomszédok áhítatát. / Meg kell még szülnöm a nyugdíjainkat / főleg az ő derűs / öregkorára, aki végül / e gyermekei után fölzabál majd engem is. / Meg kell még szülnöm temetésemet / olyanná, hogy ne fájjon / neki a tetszelgésre jóétvágyúnak. / Meg akartam szülni magam. / Meg is szülhettem volna, ha / lehetett volna még kitől." |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Útravaló_Adoremus |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2019-08-04 08:08:36, vasárnap
|
| |
| |
Imádság
Urunk, Jézus Krisztus! Te azt ajánlod tanítványaidnak és minden követődnek, hogy az Istenben való gazdagodásra törekedjenek. Ugyanezt tanítod nekünk is. Elismerjük, hogy hiába van rengeteg pénzünk, valójában végtelenül szegények vagyunk, ha a lelki értékeket semminek tekintjük. Hiába gondoljuk magunkat gazdagnak, ha közben nincs szükségünk rád. Hiába gyűjtögetjük és nézegetjük földi kincseinket és javainkat, mert a gazdagság elvakít minket, és nem látjuk meg a szükséget szenvedő embereket. Segíts minket, Urunk, hogy ne az anyagi javakban, hanem az isteni gondviselésben bízzunk! Segíts minket a lelki kincsek gyűjtésében, a jó cselekedetek gyakorlásában!
Amikor azt a forrást keressük, amelyből élni tudunk, akkor valójában mindig Istent keressük, őt szomjazzuk. Ő nem csupán erőt ad nekünk az élethez, hanem ő maga az élet, tehát úgy találhatjuk meg az életet, ha benne élünk, s neki élete van bennünk. Ha ez a találkozás, Istennel való egyesülés létrejön, akkor életünk már nem csak a mennyországba, az örökkévaló Isten felé vezető út lesz számunkra, hanem elővételezése és részbeni birtoklása mindannak, ami majd a mennyországban teljes valóságában lesz a miénk.
Jézus azt ajánlja a mai evangéliumban, hogy ne a gazdagodás, ne a földi javak gyűjtése legyen a legfőbb életcélunk, hanem az Istenben való gazdagodás. Tanításának elmondására az ad alkalmat, hogy valaki kéréssel fordul hozzá, segítséget kér tőle, hogy egy örökösödési vita rendeződjön. A testvérek közti vita tárgya az örökség, a vagyon. Amikor ezt Jézus megtudja, akkor rögtön kijelenti, hogy nem akar foglalkozni az üggyel, nem szeretné megismerni a helyzetet, nem akar ítélőbíró lenni egy olyan ügyben, amelyben emberek esnek egymásnak minél nagyobb vagyon megszerzése érdekében. A kérés elhangzásának pillanatától érződik Jézus ellenállása, meg sem fordul a fejében, hogy ilyen anyagi ügyekkel foglalkozzon. Aki ismeri életmódját és elvárásait tanítványaival szemben, az nem csodálkozik ezen. Ő maga mindig egyszerűen élt, nem volt semmilyen vagyona, nem volt háza vagy földbirtoka. Vándorbotján kívül semmije nem volt. Pénzt nem hordott magánál, mert nem volt neki, még a templomadót is csak úgy tudta megfizetni, hogy csoda révén jutott pénzhez. Arra az esetre gondolok, amikor Kafarnaumba érve a templomadó szedésével megbízottak számon kérik Pétertől: ,,A ti Mesteretek nem fizeti meg a két drachmát?" (Mt 27,24). A kérdést hallva Jézus utasítást ad Péternek, hogy menjen a tengerhez, vessen horgot vízbe, és az első horogra akadt hal szájában találni fog egy pénzt, ebből fizesse meg a templomadót. Szegénységére jellemző, hogy reggelente, amikor elindul, még nem tudja, hogy este hol fog nyugovóra térni, szállást találni. Egy követésére lelkesen vállalkozónak ezért mondja: ,,A rókának odúja van, az ég madarának fészke, de az Emberfiának nincs hová lehajtsa fejét" (Mt 8,20). Szegénységére jellemző továbbá, hogy vándorútjai során mások gondoskodnak róla, főként jó szándékú asszonyok, akikről név szerint is megemlékezik Lukács evangélista (vö. Lk 8,1-3).
Ugyanezt az egyszerűséget kívánta meg tanítványaitól is. Amikor útra küldi őket, akkor kifejezetten kéri, hogy semmit ne vigyenek magukkal, ne az anyagi javakban, hanem tőle kapott hatalomban bízzanak. Ezt mondja nekik: ,,Ne vigyetek magatokkal erszényt, se tarisznyát, se sarut!" (Lk 10,4).
Az evangélium második felében Jézus példabeszédet mond egy gazdagról, aki semmi mással nem törődik, mint vagyona gyarapításával. Az Úr figyelmeztetése azoknak szól, akik ehhez az emberhez hasonlóan élnek: ,,Esztelen, még az éjjel visszakérik tőled lelkedet. Amit gyűjtöttél, kire marad?"
A vagyonodban bízol vagy Istenre bízod az életed? A gazdagság által nyújtott biztonságban bízol vagy Isten gondviselésében? A vagyon féltése van a szívedben vagy Isten él benne? Kié a szíved?
C. Horváth István Sándor |
|
| |
|
0 komment
, kategória: vallás |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2/2 oldal
|
Bejegyzések száma: 18
|
|
|
|
2019. Augusztus
| | |
|
|
| ma: |
0 db bejegyzés |
| e hónap: |
400 db bejegyzés |
| e év: |
4631 db bejegyzés |
| Összes: |
47466 db bejegyzés |
|
|
|
| |
- Ma: 0
- e Hét: 34986
- e Hónap: 68140
- e Év: 301887
|
|
|
Offline
