|
 2/3 oldal 
|
Bejegyzések száma: 20
|
|
|
|
|
|
2020-09-13 08:05:18, vasárnap
|
| |
| |
Szűz Mária szent nevének ünnepéhez kapcsolódunk a ma esti verssel. Égi édesanyánkat köszöntjük ezen a halk, szelíd őszi estén. A költő gyermekként fordul a Szűzanyához, ölébe hajtva fejét oltalmat kér, szelídségért, tiszta szívért könyörög.
...... ........... .....
Halkan hull az őszi este harmata...
Harmatozd rám égi kedved, Mária.
Oszladozzék balga szívem bánata.
Te vigyázz rám, boldogságos Szűzanya.
Hogyha kővel megdobnak az emberek,
Szeljek nékik ízes búza-kenyeret.
Töltse be a lelkemet a szeretet.
Tiszta szívvel áldhassam szent Gyermeked.
Bánatok közt elvadultam. Légy szelíd
térítőm, hogy égi Atyánk fényeit
szeplőtlenül tükrözhessem, mint a víg
tengerszem a hajnal ifjú fényeit.
Gyermek-kedvvel ámuljak a fényeken,
Rózsa legyen tövisek közt életem,
piros rózsa, virágozzak ékesen.
Rózsakertek öntözője, légy velem.
Ellankasztó szárazságot messze űzz.
Égjek a szent szerelemben, mint a tűz,
égi Tűznek tűztestvére, kit derűs
kötelék a legfőbb Tűzzel összefűz.
Fáradtságban biztatásod el ne vedd.
Cirógasson langyos, puha tenyered.
Jó öledbe hajtva tikkadt fejemet,
megbékéljek mint a megvert kisgyerek.
Hogyha majd egy furcsa órán meghalok,
mint Fiadat úgy öleljen két karod.
Köszöntsenek örvendezve angyalok.
Fogadjon be országodba magzatod.
Amen. |
|
| |
|
0 komment
, kategória: versek |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2020-09-13 07:56:02, vasárnap
|
| |
| |
A románok ellen harcolva fejezte be életét a magyar futball válogatott első kapitánya.
A 145 éve, 1875. szeptember 11-én Budapesten született Gillemot Ferencről túlzások nélkül állíthatjuk, hogy egyike volt a Magyarországon valaha élt sportpolihisztoroknak. Gillemot pazar sportkarriert futott be, hiszen kerékpárosként, evezősként, futóként és futballistaként is sikereket ért el, és nemcsak a pályán versenyzőként, hanem azon kívül edzőként is.
,,Az ivás, a kártya, a tánc és a sport nem vezethet jóra!" - mondta egykoron a Műegyetem dékánja, Ilosvay Lajos, aki a 19. század végén még valamifajta bohém, úri passzióként tekintett a sportra, amely remek táptalajra talált a dualizmuskori Magyarországon, ahol sorra alakultak az egyletek. A rengeteg lánglelkű fanatikusnak köszönhetően az országban hamarosan kialakultak a szervezett sport alapjai. Maga Ilosvay professzort is hatalmába kerítette a századvégi őrület, ugyanis közok tatás ügyi államtitkárként végül lelkes támogatójává vált az egyetemi sportnak.
Gillemot sportpályafutása Budapesten, a Markó utcai Magyar Királyi Állami Főreál Gimnáziumban szökkent szárba. Van valami sorsszerű abban, ha az ember osztály- és padtársa a később a magyar sport első és második olimpiai győzelmét megszerző úszó, Hajós Alfréd. De ha ez nem lenne elég, akkor az intézmény igazgatója, Hofer Károly elkötelezett sportrajongóként tett róla, hogy tanítványai az alma materben ,,megfertőződjenek" a sport iránti szenvedéllyel. Hajós és Gillemot egyébként nemcsak egy iskolapadban ültek, hanem egy ideig egy futballcsapatban, a Műegyetemi Football Clubban is együtt játszottak.
Gillemot Ferenc első szerelme azonban nem a foci, hanem a kerékpár volt. Magyarországon 1895-ben debütált az első 100 kilométeres országúti verseny, amelyet Gillemot nyert meg. A Budapest-Siófok országúti versenyen pedig 1895-ben és 1897-ben kétszer is a dobogó tetejére állhatott. Ha éppen nem a nyeregben ült, akkor futott. Ő volt az első magyar atléta, akinek nemzetközi versenyen (egy mérföldes futás) sikerült diadalmaskodnia. Gillemot emellett birkózóversenyeken is indult, és a víz sem volt idegen közeg számára, ugyanis a Pannónia evezősegyesület vezérevezőseként 27 futamból 25-ször elsőként ért célba evezőstársaival.
Küzdő- és versenyszelleme legendás volt. Az egyik csapattársa, a Műegyetemi FC játékosa, Boros Mihály visszaemlékezése szerint Gillemot az egyik kerékpárversenyen a rajthoz egy nehéz, 20 kilós biciklivel állt, amely nagyjából 8-10 kilóval volt súlyosabb versenytársai ,,drótszamarainál". Gillemot a jelentős súlytöbblet miatt azonban nem esett kétségbe, amikor Érdnél beérte az üldöző boly, bekapcsolta a rakétákat és megnyerte a versenyt a ,,tank" nyergében. Ugyanazon a napon levezetésképpen még egy atlétikai versenyen is rajthoz állt, majd a napot egy futballmérkőzéssel zárta, ahol természetesen játékosként és nem nézőként volt jelen.
Gillemot egyébként szó szerint ott volt a magyar labdarúgósportot elindító kezdőrúgásnál is, hiszen az első hivatalos magyar futballmérkőzésen, amelyen a Budapesti Torna Club (BTC) két csapata ütközött meg 1897. május 5-én, játékosként lépett pályára mintegy 100 lelkes néző szurkolása közepette. A futball ezek után az élete részévé vált: Gillemot 1898. február 6-án az első magyar klubközi mérkőzésen is játszott, igaz ekkor már a Műegyetemi Football Club játékosaként. 1900-ban a legendás óbudai csapat, a 33 Football Club egyik alapítójaként öregbítette hírnevét. Pár hónappal később a Magyar Labdarúgó Szövetség (MLSZ) 1901. január 19-i megalakulásakor a szervezet egyik alelnökének, majd később főtitkárának választották.
A nemzetközi futballmeccsek hajnalán a nemzeti tizenegyet nem a szövetségi kapitány állította össze, ilyen poszt ugyanis kezdetben nem létezett. Kapitány helyett a klubok küldöttei állították össze a keretet, de a sok megmondóember nem tudott hatékonyan együtt dolgozni és hamar világossá vált, hogy kell egy főnök, aki a végső döntéseket meghozza. Gillemot Ferenc mögött ekkor már tekintélyes sportszervezői munka és sportolói karrier állt, így őt nevezték ki a magyar labdarúgó-válogatott élére, ő lett az első szövetségi kapitány.
A nemzeti tizenegy főnökeként rögtön beleszaladt egy csúnya zakóba, ugyanis az osztrákok hazai pályán, Bécsben 1902 októberében 5:0-ás vereséget mértek a magyar válogatottra. Ez volt egyébként az első hivatalos mérkőzése a válogatottnak. A kapitánynak nem szegte kedvét a csúnya fiaskó. A következő évben két meccset játszott válogatottunk itthon, és sikerült a cseheket és az osztrákokat is legyőznünk. Gillemot 1902 októberétől 1904 júniusáig irányította a nemzeti tizenegyet és három győzelem, illetve két vereség volt a mérlege (Ausztriától Bécsben ugyanis 1903 októberében újra kikaptunk). Az MLSZ a mestert 1905-ben, elsőként Magyarországon, profi futballistának nyilvánította.
A ,,profi" egyben az első hivatásos magyar labdarúgóedző címet is kiérdemelte. A 11 pontból álló edzésmódszere elemei bármelyik mai modern klubban is ismerősen csengenek. Alapvetései között olyan fontos dolgok voltak megtalálhatók, mint az egyéni technikai oktatás, a kollektív technikai képzés vagy az összjáték megteremtése, illetve a játékosokkal való egyéni törődés. De megemlíthetjük a csapatszellem, a közösségi érzés kialakításának fontosságát, avagy a kiegészítő edzések, torna, kerékpár, korcsolyázás, atlétika edzéstervbe történő beiktatásának fontosságát is.
Az, hogy Gillemot életét milyen mértékig átjárta a sport, mi sem bizonyítja jobban, hogy a magyar sportújságírás megteremtésének is egyik kulcsfigurája volt. Írásai ismert lapokban: a Pesti Hírlapban, a Sport-Világban, Az Újságban és a Nemzeti Sportban jelentek meg, sőt 1911-tól saját sportlapot is kiadott Tribün címmel.
Pályafutása az első világháború miatt megszakadt. Bár már nem a klasszikus katonakorban volt és nem kellett volna bevonulnia, ő mégis önkéntesként jelentkezett a hadseregbe. ,,Mit szólnának a sportemberek, ha itthon maradnék?" - tette fel magának a kérdést. Amikor a románok behatoltak Erdélybe, Gillemot frontkatonaként próbálta megállítani őket. A Hunyad megyei Petrozsény közelében esett el 1916. november 9-én.
Forrás: Múlt kora weboldal
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Elhunyt híres emberek |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2020-09-13 07:48:28, vasárnap
|
| |
| |
Csodás hazába születtem én,
szegényes évek hideg telén,
vihar dúlt - mesélte jó anyám,
hallgattam regéjét óraszám.
Kis házunk majdnem, hogy összedűlt,
- a jómód bennünket elkerült -,
nem adnám melegét senkinek,
s ízét a kemencés vekninek.
Amíg én faltam a reggelit,
morzsolta Anyám a tengerit,
mindent mi éghető tűzre tett,
s szent hitet szívével ültetett.
Csak néztem, s hallgattam szép szavát,
láttam, hogy szemében ég a vágy,
éreztem, hogy néha elrepül,
s a lelke az éggel egyesül.
Apám a favágók ,,mestere",
s mint, kinek fejsze a hangszere,
amikor fát vágott gyúlt, dalolt,
Anyám az egyetlen Múzsa volt.
Magyar vért forralt a délidő,
Anyámra azt mondta ,,égi nő",
pedig a Rónaság lánya volt,
a szépség dús kegye ráhajolt.
Emlékek ezre most átölel,
őseim hangján a szél felel,
szívemet simítja szép daluk,
nekik is ez volt az otthonuk.
Hegyeit, folyóit, ismerem,
nekem az öröm csak itt terem,
itt értik meg csak a nyelvemet,
idegen vagyok, ha elmegyek.
Bár, lábam nagy ritkán útra kel,
innét még sohasem vágytam el,
nem tudnám feledni - visszavárt -
mézízű akácok illatát;
gyermekkor tejszagú álmait,
Tiszának kanyargós partjait,
kis házunk zöldkapus udvarát,
s a hajlott, göcsörtös szilvafát.
Selymező emlékek garmada,
úgy tart, mint almát az almafa,
ha ,,leesek" nem fáj, jól vagyok,
gyökerim' földjére pottyanok.
Áldd meg a hazámat, Istenem,
nékem a világban nincs helyem,
egyedül itt van csak hű honom,
ahol a sorsomat hurcolom.
Érted szól szép hazám most a dal,
szeretlek, s érzésem róla vall,
hangjai tiszták és ékesek,
egyedül te vagy ki értheted,
kit ide teremtett Istene,
s magyar szót dobog a szív heve.
Féltelek hazám ó, annyira -
ne érjen soha sors vad nyila!
Istenem áldd meg a népemet,
bocsásd meg néki, ha vétkezett,
s ha megtévedt hitből útra lel,
ringasd az öledben újra el.
Adj nékünk erőt és józan észt,
nyelvünket tanító jó ,,zenészt",
reménylő holnapot, szép jövőt,
didergő időkre jégtörőt.
Éltető esőt és friss vetést,
aranyat érlelő napsütést,
dús fejű búzát és jó kedélyt,
citerapengető víg zenét!
Engem is segíts meg Istenem,
Magyar föld legyen a sírhelyem,
hol bölcsőm ringatta Jó anyám -
az legyen mindig az én Hazám! |
|
| |
|
0 komment
, kategória: versek |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2020-09-13 07:43:25, vasárnap
|
| |
| |
Legyél olyan pap aki éli és sugározza a 8 boldogság titkát, mondta szeptember 12-én Boka Balázs áldozópappá szentelésén homíliájában Székely János megyéspüspök. A család, barátok, ismerősök, az egyházmegye hívei és papsága jelenlétében zajlott az ünnep.
A 8 boldogság örömhírét hallhattuk az evangéliumban. Székely János emlékeztetett rá: Boldog Brenner János kedvenc idézete volt ez. Számára ez a részlet azt üzente: a Teremtő Isten boldogságra teremtett bennünket. Szabadságot adott nekünk, hogy tudjunk szeretni. Isten tűz és azt akarta, hogy mi is lángolva szeressünk. Boldog aki rátalál erre az útra, mondta a megyéspüspök. Isten önátadásra teremtett minket. A pap ennek a titoknak a munkatársa. Szolgáljuk a teljesebb életet amit Krisztus hozott a világba. Akkor tudjuk ezt hitelesen tenni, ha a 8 boldogág titkát éljük, ha ezt az örömöt, a szeretet titkát a hétköznapokban is valósággá tesszük.
Akkor tudod mások örömét szolgálni, akkor lesz a papság szentsége hatékony és gyümölcsöző, ha az igazi és hiteles öröm titkát éled, mondta Székely János. Járd a lelki szegénység útját, annak az embernek az útját aki tudja, hogy minden dolog véges. Soha ne keresd a gazdagságodat földi dolgokban. A Te igazi gazdagságod Isten legyen. Ő tanítson meg, hogy bőkezűen adni tudj egy életen át az idődből, erődből, szeretetedből. Legyél olyan éhező, akit a mennyből alászállott élő kenyér táplál és éltet. Járd az irgalom útját: ne légy a kegyelem vámszedője. Járd a tisztaszívűek útját, akik látják a Mennyei Atya arcát a felebarátban is. Éld a szelídek boldogságát, akik nagy terhek alatt is tudnak nyugodtak maradni.
Székely János az újmisés szentelési képének idézetét olvasta fel: A Te arcodat keresem Uram. Hozzátette: ahogy az ő arcát nézed alakuljon ki benned is a Krisztus arc, légy hozzá hasonló és őt fedezd fel a rád bízottakban is. Legyél az ő képmása. Járd a békességszerzők útját, akik nem mondanak rosszat senkiről, akik ismerik azt a szeretetet ami fátylat borít sok bűnre. Bátran vállalad az üldözöttek, a Krisztussal együtt megvetettek útját.
Ezt követően Püspök atya megköszönte a szülők áldozatvállalását, hitre nevelését, valamint a paptestvérek eddigi segítségét.
Az ünnepi szentmise végén a Püspök atya és Bóka Balázs az egyházmegye védőszentje, Szent Márton oltáránál imádkoztak a szent közbenjárásáért, majd Balázs atya újmisés áldásban részesítette a jelenlevőket.
Papszentelés a Székesegyházban 2020.09.12
Videó Link |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Dr. Székely János püspök |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2020-09-13 07:34:58, vasárnap
|
| |
| |
- A címvédő Győri Audi ETO KC - CSZKA Moszkva (orosz) 27:27
A címvédő egy hét múlva hazai pályán, a horvát Podravka Koprivnica ellen folytatja szereplését a BL csoportkörében.
- Ferencváros - orosz Rosztov-Don 25:26
A két együttes 11. alkalommal találkozott egymással, a Rosztov-Don egy vereség és egy döntetlen mellett kilencedszer győzött. Az FTC egy hét múlva a norvég Vipers Kristiansand otthonában folytatja szereplését a BL csoportkörében, a címvédő Győri Audi ETO KC pedig ugyancsak jövő szombaton a horvát Podravka Koprivnicát fogadja. |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Egyéb sport |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2020-09-13 07:28:00, vasárnap
|
| |
| |
OLVASMÁNY Sirák fia könyvéből
Bocsásd meg a másik embernek, ha vétett, imádkozzál, és neked is megbocsátják vétked.
A düh és a harag egyaránt utálatos, csak az ragaszkodik hozzá, aki bűnös. Aki bosszút áll, azon bosszút áll az Úr is, kemény számadást tart vele bűneiért. Bocsáss meg a másik embernek, ha vétett, imádkozzál, és neked is megbocsátják vétked.
Aki más emberre konokul haragszik, hogy keres Istennél gyógyulást magának? Aki nem könyörül meg embertársán, a saját bűneiért hogyan imádkozik? Jóllehet ő csak ember, kitart a haragban, és ugyanakkor bocsánatot kér Istentől?! - hát az ő bűneiért ki ad elégtételt?
Gondolj a végső dolgokra, hagyd a gyűlölködést, gondolj halálodra, s tartsd meg a parancsokat. Gondolj a törvényre, ne gyűlöld embertársadat, gondolj az Istennel kötött szövetségre, s nézd el a sértést.
Ez az Isten igéje. Sir 27,30-28,7
SZENTLECKE Szent Pál apostolnak a rómaiakhoz írt Leveléből
Akár élünk, akár halunk, mindig az Úréi vagyunk.
Testvéreim!
Egyikünk sem él csak önmagának, és egyikünk sem hal meg csak önmagának. Amíg élünk, Istennek élünk, és ha meghalunk, Istennek halunk meg. Tehát akár élünk, akár meghalunk, mindig az Úréi vagyunk. Krisztus ugyanis azért halt meg és azért támadt fel, hogy mind a holtaknak, mind az élőknek Ura legyen.
Ez az Isten igéje. Róm 14,7-9
EVANGÉLIUM Szent Máté könyvéből
Nem mondom, hogy hétszer bocsáss meg, hanem hetvenszer hétszer.
Abban az időben:
Péter odament Jézushoz, és megkérdezte: ,,Uram, ha testvérem vétkezik ellenem, hányszor kell megbocsátanom neki? Talán hétszer?" Jézus így felelt: ,,Nem mondom, hogy hétszer, hanem hetvenszer hétszer!
A mennyek országa olyan, mint amikor egy király el akart számolni szolgáival. Amikor elkezdte, odahozták egyik adósát, aki tízezer talentummal tartozott. Mivel nem volt miből megfizetnie, az úr megparancsolta, hogy adják el őt, a feleségét, a gyermekeit, és mindenét, amije csak van, és így törlessze adósságát. De a szolga leborult előtte és úgy kérlelte: Légy türelmes irántam, mindent megfizetek! Az úr szíve megesett a szolgán: szabadon bocsátotta őt, sőt még az adósságát is elengedte.
A szolga kiment, és találkozott egyik szolgatársával, aki neki száz dénárral tartozott. Elkapta és fojtogatni kezdte: Add meg, amivel tartozol! Szolgatársa térdre hullott előtte és kérlelte: Légy türelmes irántam, mindent megfizetek! De ő nem engedett, hanem ment és börtönbe vetette, míg meg nem fizeti tartozását.
Szolgatársai látták a történteket. Elmentek és elbeszélték uruknak. Az úr akkor magához hívatta őt, és így szólt hozzá: Te gonosz szolga! Amikor kérleltél, én minden tartozásodat elengedtem neked. Nem kellett volna neked is megkönyörülnöd szolgatársadon, mint ahogy én megkönyörültem rajtad? És az úr nagy haraggal átadta őt az őröknek, míg meg nem fizet mindent, amivel tartozik.
Az én mennyei Atyám is így tesz veletek, ha tiszta szívből meg nem bocsát mindegyiktek a testvérének."
Ezek az evangélium igéi. Mt 18,21-35
Imádság
Istenünk, irgalmas Atyánk! Hisszük, hogy a szeretet erősebb a bűnnél. A tőled tanult szeretet vezet bennünket a törekvésben, hogy békében éljünk veled, a mi Atyánkkal és embertársainkkal. A veled való kapcsolatunkban újra és újra megtapasztalhatjuk az irgalmat, amelyet emberi kapcsolatainkban is gyakorolnunk kell. A harag, a bosszú, a megtorlás nem lehet jelen embertársainkkal való kapcsolatunkban, mert képmutatás volna részünkről tőled gyógyulást kérni bűneinkre, ha szívünkben harag él felebarátunk iránt. Irgalmas jóságod és megbocsátó szereteted legyen példa számunkra, hogy mindig készek legyünk szeretetből, tiszta szívvel megbocsátani. Taníts minket megbocsátó lelkületre!
Elmélkedés
Királyi és keresztényi erény
Aki mérlegelés tárgyává teszi vagy feltételekhez köti, hogy megbocsásson-e embertársának, ha vét ellene, az nagyon ingoványos, mocsaras területre tévedt, ahonnan mihamarabb ki kell kerülnie, különben elsüllyed. A megbocsátás virága nem képes nőni a mocsárban, hanem egyedül a békességre törekvés szikláin virágzik. ,,Uram, ha vétkezik ellenem testvérem, hányszor kell megbocsátanom neki? Talán hétszer?" - fordul Péter apostol Jézushoz a mai evangéliumban. Meglepő választ kap: ,,Nem hétszer, hanem hetvenszer hétszer." Nem kell hozzá komoly matematikai ismeret, könnyen ki tudjuk számolni, hogy hetvenszer hét, az 490. De ez nem azt jelenti, hogy a négyszázkilencvenegyedik sértést és az utána következőket nem kell megbocsátanunk. Jézus egy nagy számot mond, hetvenszer akkorát, mint amire Péter gondol, s ezzel azt jelzi, hogy a megbocsátáskor nincs helye sem a méricskélésnek, sem a számolgatásnak. A megbocsátásnak nincsenek, nem lehetnek határai.
Az ősi időkben a megbocsátást a királyok erényének tartották. Az emberi kapcsolatokat alapvetően igazságosság jellemzi. A régi időkben ugyanúgy, mint napjainkban. Ha az emberek nem képesek egymás között elintézni vitás ügyeiket, akkor közbelép a bíróság, az igazságszolgáltatás. A bírói döntések lényege, hogy azok igazságosak legyenek, azaz a bűnös kellő mértékű büntetést kapjon, és az ártatlan fél valamilyen kártérítésben részesüljön. A régi időkben a királyoknak mindenkor megvolt az a kiváltságuk, hogy a bűnösnek megkegyelmezzenek, megbocsássanak. Ha az igazságosság elve szerint büntetést érdemelne valaki, a király megbocsáthat neki, kegyelemben részesítheti őt. Ezért mondjuk, hogy a megbocsátás a királyok erénye. A mai joggyakorlatban is jelen van egyébként ez a régi kiváltság. Az uralkodó, az államfő bizonyos esetekben kegyelmet adhat.
A keresztény felfogás szerint a megbocsátás forrása az Isten, az irgalomban gazdag Isten. A béna ember meggyógyítása történetében olvassuk a következőt: ,,Ki más bocsáthatja meg a bűnöket, mint egyedül az Isten?" (Lk 5,21). De az újszövetségi Szentírásban más helyeken is ugyanezzel a gondolattal találkozunk. A megbocsátás forrásáról, Krisztus engesztelő kereszthaláláról így tanít Szent Pál apostol a rómaiakhoz írt levelében: ,,Mindnyájan vétkeztek és nélkülözik az Isten dicsőségét. Megigazulásukat azonban ingyen kapják, Isten kegyelmének erejéből, Jézus Krisztus megváltása árán" (Róm 3,23-24). Isten szeretetből bocsát meg. Erről így ír Szent Pál: ,,Isten azzal tesz tanúságot irántunk való szeretetéről, hogy Krisztus meghalt értünk, amikor még bűnösök voltunk" (Róm 5,8). Amikor az ember megbocsát, akkor az irgalmas Istent utánozza. Ennek igazolására feltétlenül megemlítendő Jézus tanítása, amelyet a Mi Atyánk kezdetű imádságban rendszeresen elmondunk: ,,Bocsásd meg vétkeinket, miképpen mi is megbocsátunk az ellenünk vétkezőknek" (Mt 6,12 és Lk 11,4). Ugyanezt írja Szent Pál az efezusiaknak írt levelében: ,,Egymás iránt legyetek jóságosak, könyörületesek, bocsássatok meg egymásnak, ahogy Isten is megbocsátott nektek Krisztusban" (Ef 4,32).
A megbocsátással kapcsolatban Jézus egy példabeszédet mond a szívtelen, a kegyetlen szolgáról, akinek nagy összegű tartozását elengedte az úr, de ő ezután könyörtelenül követelt egy kisebb tartozást társától. Könyörtelenségéről értesülve az úr végül megbüntette őt. A szívtelen szolga esete emlékeztessen minket a megbocsátás fontosságára. A megbocsátás nem csak a királyok erénye, hanem minden keresztény emberé.
C. Horváth István Sándor
Hanganyag Link
*
-katolikus ma oldalon Link |
|
| |
|
0 komment
, kategória: vallás |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2020-09-13 07:18:40, vasárnap
|
| |
| |
Hol volt, hol nem volt, volt egyszer egy kicsi ország. Annak vezetői úgy döntöttek, népszerűvé teszik magukat azzal, hogy javítanak a polgárok közérzetén. Kölcsönért folyamodtak tehát, a tőlük hatalmasabb és gazdagabb népekhez. Aztán egyszer csak üzentek a népek, és vissza kellett fizetni a tartozást. Bár többen súgták a vezetőknek: kérjék az elengedését vagy legalább az átütemezését, lassítását, ám nem így döntöttek. Körülnéztek azok között, akiknek tűrhető volt a közérzete, és olyan elvonásokkal, adókkal kezdték fojtogatni őket, amitől azok kétségbeestek, és nem tehettek mást: fizettek, fizettek. Igen, de ekkor valami olyan folyamat indult meg a kis tartozók között, ami végső ellehetetlenülés felé vitt mindenkit. Nem épültek lakások, nem születtek gyerekek, előbb csak a szülőotthonok zártak be, aztán a bölcsődék, majd fokozatosan az iskolák, cukorgyárak, a cementgyárak, a munkahelyek, végül még a kórházak is. Hogy mégis legyen valami mozgás, mert az élet a mozgásban van, nyíltak új szociális otthonok, ingyenkonyhák meleg levessel, hajléktalanszállók és bankok, töméntelen bank, újabb hiteleknek. Az új vezetők, hogy valamivel javuljon a közérzet, fölállítottak egy gazdaságibűn-üldöző hivatalt. Ez megnyugtató lehet azoknak is, akik már tényleg fuldokolnak, hogy látnak néhány gazdagot börtönben csücsülni, amíg meg nem fizetik mind, amivel tartoznak. Pedig a történet lényege nem ez. Hiszen gazdagoknak is kell lenniük - meg szegények is
mindig lesznek, mondta egyszer Valaki.
Akik olvassák ezt a mesét, azt gondolják most magukban: velük ilyen nem fordulhat elő. Én is azt gondolom. De az evangélium pórul járt szereplője is azt gondolta mindaddig, ameddig meg nem pillantotta az utcán ismerősét, aki lógott neki néhány száz dénárral.
Az Úr viszont nem marad meg hasonlatában a gazdasági bűnözésnél, továbbmegy; ő a megbocsátásról beszél. A megbocsátás a tartozás elengedése. Mindnyájan tartozunk, és nemcsak körbetartozás van, hanem összetartozás is. Tartozunk egymás iránt jóindulattal és bizalommal lenni. Mindenkinek adósok vagyunk szeretettel, mert Isten is szeret bennünket: különben olyanok vagyunk, mint a kályha, amit újra meg újra megraknak, de soha nem adja ki a meleget. A teremtmények összetartozása ez. Túl nemen, fajon, többségen és kisebbségen - mindenki köteles szeretni az embert, mert Krisztus is szereti. Ő sem mondta: Menj, téged nem gyógyítalak meg, mert szamaritánus vagy. Veled nem állok szóba, mert asszony vagy, föníciai és pogány! Nem mondta a századosnak: nem gyógyítom meg a szolgádat, mert ti elnyomjátok népemet, íme itt az alkalom, hogy te is megismerd a szenvedést! Nem mondta a katonának, aki arcul ütötte: Ezért meglakolsz! Leintette Jakabot és Jánost, akik arra kérték, pusztítsa el, akik nem fogadják be őket.
Tartozni nem csak pénzzel lehet - jóllehet először mindig a pénz jut eszünkbe a tartozásról. Tartozni szeretettel is lehet, gondoskodással is lehet. Végezetül pedig a legfőbb tanulsága az evangéliumi történetnek, hogy nem a sértés nagyságától függ a megbocsátás, nem az adósság mértékétől az elengedése, hanem tőlünk.
Így a szeretet a megbocsátás és elengedés művészete lesz, a gyűlölet pedig a fojtogatás művészete.
Magyar Kurír |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Útravaló_Adoremus |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2/3 oldal
|
Bejegyzések száma: 20
|
|
|
|
2020. Szeptember
| | |
|
|
| ma: |
0 db bejegyzés |
| e hónap: |
436 db bejegyzés |
| e év: |
6233 db bejegyzés |
| Összes: |
47466 db bejegyzés |
|
|
|
| |
- Ma: 7396
- e Hét: 30456
- e Hónap: 63610
- e Év: 297357
|
|
|
Offline
