|
 1/1 oldal 
|
Bejegyzések száma: 5
|
|
|
|
|
|
2013-09-01 23:11:52, vasárnap
|
| |
| |
Egy vicces kedvű katolikus pap és egy rabbi egymással szemben ültek a városi elöljáróság által rendezett vacsorán:
Pap:
- Mikor kínálhatom meg ebből a fenséges sonkából?
Rabbi:
- Majd az ön esküvőjén.
Ima a pusztában:
- Hatalmas Isten, mi neked ezer év?
- Ezer év nekem egy perc!
- És mi neked egymillió forint?
- Egymillió forint nekem egy fillér.
- Akkor adj nekem egy fillért!
- Jó! Várjál fiam, egy percig.
Kohn anyósa keservesen rimánkodik a halálos ágyán:
- Samu, nehogy Rákoskeresztúron temessetek el! Én abban a földben nem tudnék nyugodni...
Szállítassatok haza engem a szülőfalumba!
Kohn a szakállát simogatva mondja:
- Nézze mama, mindenestre próbáljuk meg az Újköztemetőt... És ha látom, hogy maga tényleg nem tud nyugodni, én úgy éljek, hazavitetem a falujába!
Kohn elmegy a bölcs rabbihoz, és azt mondja neki:
- Rabbi, én nagyon félek a haláltól, ezért szeretnék hosszú életű lenni. Mit tegyek?
A rabbi megsimogatja a szakállát, és megkérdezi:
- Mondd fiam, te nős vagy?
- Igen rabbi - feleli Kohn.
- Nos, akkor azt tanácsolom, hogy sose csald meg az asszonyt!
- És akkor hosszú életű leszek?
- Nem tudom - feleli a rabbi -, de hogy nagyon hosszúnak fogod érezni, az biztos.
Ádám a Paradicsomban megkérdezi az Úrtól:
- Atyám, mondd el nékem, hogy mi az a szex?
- Keresd meg Évát a fa tövében, és mindjárt megtudod - feleli az Úr.
Nem sokkal később Ádám fancsali képpel jön vissza az Úrhoz:
- Teremtőm! Legalább azt magyarázd el, hogy mi az a migrén?
Egyik vasárnap a Gondviselőről szóló evangéliumi részt olvassa fel a falusi plébános a templomban:
- "Nézzétek az ég madarait! Nem vetnek, nem aratnak, csűrbe sem gyűjtenek. Menyei atyátok táplálja őket!"
Erre az egyik gazda félhangosan megjegyzi:
- Könnyű neki. Az enyémből!
Meghal a körzeti orvos, s lelke a mennyekbe száll. Az égi kapu előtt hosszú sorok várnak bebocsátásra, s a néhai orvos beáll a sor végére. Nyílik a kapu, Szent Péter végigtekint a tömegen, majd azt mondja az angyaloknak:
- Az orvost engedjétek előre! Ő a mi legjobb szállítónk
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: viccek |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2013-09-01 21:06:32, vasárnap
|
| |
| |
Álmos nagyfejedelem népe
Az ötszázas évek elején a Fekete-tenger feletti térségben éltek az utrigur és kutrigur hunok, akiket a magyar történettudomány csak "utrigurnak" és "kutrigurnak" nevez, figyelmen kívül hagyva a hun megnevezést. Említést sem tesz a szabír hunokról, akik a Kaszpi-tenger északnyugati partvidékén éltek. Pedig nem lehetetlen, hogy Álmos-Árpád népének őseit bennük kell keresni. A magyar történetírás szavárd magyarokat jegyez a Kaukázus gerincétől délre eső területen a IX. században, akik északról jöttek volna erre a vidékre. Ezzel ellentétben sokan úgy vélik, hogy ez a szabír őshaza helye, és a szavárd magyarok a szabírok utódai voltak. E feltevés szerint nem világos, hogy a szabír hunok azonosak-e a szavárd-szabír magyarokkal, és ha igen, mikor szakadtak ketté. A szabír magyarok nagyobb részét a 740-es évek táján az arabok előretörése szorította a Kaukázus feletti térségbe. A Kaszpi-tenger nyugati partvidékén pedig a kazárok éltek, akik a kazár birodalmat alapították, tehát erősen befolyásolták e térség hatalmi viszonyainak alakulását. Bakay Kornél hazai régész-történész nem tartja lehetetlennek, hogy a kazárok és Árpád népe is a szabír hunok leszármazottai.
A hivatalos történetírás úgy véli, hogy Árpád-ágbeli őseink 820 táján jelentek meg a történelem színpadán, míg a nyugati források már 737-től jegyzik őket. Bizánci feljegyzés szerint első "vajdájuk" Levédi volt, aki nemes kazár nőt vett feleségül. Róla nevezik Levédiának a Don-kanyarban fekvő területet, ahol éltek. (A lebedi=labattu szavak esetleges kapcsolatáról már szó esett.) Levédi húszezer harcossal vonult ki, szövetségese, a kazár kagán csak ennek felével. Ezt jó tudni, mert történetíróink Levédit tévesen a kazárok hűbéresének tartják. Nos, Levédi népe akotta az Álmos nagyfejedelem által szervezett nemzetszövetség onugor rétegét.
A Penguin Atlasz Kr.u. 737-es térképén már szerepelnek Álmos magyarjai
A kazároknál 830-ban lázadás tört ki, amiért a térség politikai és hatalmi viszonyai bizonytalanná váltak. A hun maradványok, így az utrigur-kutrigur szövetségből létrejött bolgárok és az onugor "magyarok" nyugatabbra húzódtak. Közelebb kerültek a Dentumagyariában élő szabír réteghez. Nem lehetetlen, hogy ezt követően kötött szövetséget Ügek nagyfejedelem a Nyék nemzettel.
A nagy szervezői és hadvezéri képességekkel megáldott Álmos 820 táján született, ami azt jelenti, hogy 840 körül nősülhetett. Egyes jelek arra mutatnak, hogy a Nyék nemzet horkájának lányát vette feleségül. Miután apósa meghalt, Álmos lett e nemzet horkája. Ezzel magyarázható az a különös jelenség, hogy a későbbi "honfoglaló" nemzetszövetségnek látszólag "két" vezérnemzete volt, a Megyer és Nyék. Elképzelhető viszont az is, hogy a Nyék nemzet nem Álmos, hanem Árpád házassága révén került szövetségbe a szabírokkal. Őseink által 839-ben az Al-Duna vidékére indított hadjáratnak már Álmos lehetett a névleges vezetője. Később ugyanígy állhatott a 840 körül született Árpád a 862-es pannóniai hadjárat élén.
Ügek halála után Álmos vette át a Megyer nemzet és a szabír nemzetszövetség vezetését, Árpád pedig a Nyék nemzetét. Nem lehet tudni, hogy mikor érett meg a Kárpát-medence elfoglalásának szándéka, de a 862-es hadjárat után bizonyára többet foglakoztak e gondolattal. Úgy tudjuk, hogy az onugor nemzetekkel, Kér-rel, Keszi-vel és a köktürk Kürt-tel - vagy a kabarokkal -, 888 és 891 között kötöttek szövetséget, amit Vérszerződéssel, azaz esküvel foganasítottak. A hajdani író arról tudósít, hogy Etelközben három évet töltöttek, ami meg is felelhet a valóságnak. A Don vidéki hazából Etelközbe költöztek, hogy itt megpihenjenek és feltöltsék utánpótlásukat, valamint megtegyék a külpolitikai és hadműveleti előkészületeket a Kárpát-medence elfoglalására.
Bizánci feljegyzésekből tudjuk, hogy két különböző feladatkört teljesítő uralkodójuk volt. Az Istentől felhatalmazott szent uralkodó volt a kende, akinek a neve a török künn (=nap) szó kapcsán nyer értelmet. A de, di, du pedig fiú-t, gyermek-et jelent. E szerint a kende rangjelző szó értelme: a Nap fia, ami meg is felel az Isten, azaz a Nap jelképében uralkodó méltóságának. A nap ugyanis az Isten égi jelképe. A kende tehát a szent uralkodó, az Isten földi helytartója, népe lelki és eszmei vezetője volt.
A világi hatalom a gyula kezében összpontosult. Ő volt az ügyes-bajos dolgok intézője, a hadak vezetője, a szerződések megkötője, a kende utasításainak végrehajtója. A nemzetek vezetőit pedig horkának vagy karhásznak (fejedelem, a szövetség választott vezetője a nagyfejedelem) hívták, akik a nemzetszövetség ügyeiben a gyula irányítása alatt álltak, de függetlenek voltak saját nemzetük vezetésében. Alattuk álltak a társadalmi ranglétrán a nemzetségfők. A nemzetségeket a nagycsaládok alkották, amelyek élén a nagycsalád legidősebb nőtagja állott. A nagycsalád rendjéről és közvetlen szükségleteiről ő gondoskodott. A férfiak feladata volt a társadalom védelme, a kereskedelem, a nagyállattartás, a halászat és vadászat.
Az ősi hit papjai, a táltosok (más néven mágusok) végezték népük testi-lelki gondozását. Mint koruk legnagyobb tudósai, értettek a gyógyításhoz, a sebészethez, a csillagászathoz és a szellemi tudományokhoz. Tanácsadói voltak a kendének, gyulának, a horkáknak és nemzetségfőknek. Nem volt vagyonuk, csak népük, amely szerette, tisztelte és eltartotta őket. Mivel szertartásaikban a tüzet is használták, egyesek leértékelően azt mondják a magyarokra, hogy "tűzimádók" voltak. Igen, de a tűz a nap földi mása, míg a nap az Égi Hatalom jelképe. Erre emlékeztet a keresztény templomok a gyertyalángja is.
Sajnálatos ténynek mondható az, hogy a magyar birodalomalapító Álmos-Árpád népének se népnevét, se nyelvét illetően nincsenek megbízható, határozott ismereteink. Népnevünket korábban Megyer-Magyar nemzet nevéből származtatták. E feltételezés nyelvészetileg elfogadható, de ellentmond a történelem. A vérszerződést független nemzetek kötötték a Kárpát-medence elfoglalásának érdekében, amikor egy közös népnév gondolata még föl sem vetődhetett. Továbbá az is kérdéses, hogy vajon a szövetkező szabírok és onugorok azonos népnek tartották-e magukat azonos népnévvel? Mások az arab forrásokban talált M.dzs.gh.r. mássalhangzók különböző változataiban látják a megoldást, de megjegyzik, nem lehetetlen, hogy a baskírok madzsghir népneve rejtőzik mögötte. Valóban, a madzsghir szó írásához többlet nélkül megvan minden mássalhangzó. Ezzel szemben vagy a dzs vagy a gh fölösleges a magyar szó írásához. Ez azonban nem zárja ki, hogy madzsghir lehetett Álmos-Árpád népének a neve, legalábbis a szabír rétegnek. Amennyiben ez így volt, mivel a madzsghir szó alakilag és hangtanilag oly közel áll a magyar szóhoz, nyomtalanul beolvadhatott az őstelepesek magyar népnevébe.
Álmos népének nyelvét illetően is nagy a bizonytalanság. A hivatalos történetírás nekik tulajdonítja a magyar nyelv meghonosodását a Kárpát-medencében. A turkológusok szerint viszont a személy- és nemzetnevek a török nyelvek segítségével értelmezhetőek. Tehát török nyelvűnek vélik Álmos népét, kiknek viselete - melyről az arab források a legnagyobb elismeréssel írtak (7. kép) -, műveltsége, társadalmi és hadi szervezete különben is jellegzetesen török.
Álmos és Árpád-korabeli öltözet (László Gyula rajza)
Ha figyelembe vesszük a nemzetszövetség szabír-onugor összetételét, nem lehetetlen a kétnyelvűség sem. Elképzelhető, hogy a szabír rétegnek (Megyer, Tarján, Jenő és Gyarmat) magyar volt a nyelve, míg az onugoroké (Nyék (?), Kér, Keszi és a köktürk Kürt) török. Amennyiben Dr. Detre Csaba hun szógyűjteménye valósnak bizonyul - mely szerint a hunok magyarul beszéltek -, úgy e kérdés megoldódik. Ha az elmondottakat figyelmesen kiértékeljük, akkor nehéz azt állítani, hogy Álmos-Árpád népe volt a Kárpát-medence népességének nyelvadója. Sokkal valószínűbb, hogy bármily nyelvet beszéltek, az beolvadt az őstelepes földműves népnek magyar nyelvébe.
Nincs egységesen elfogadott álláspont arra vonatkozóan se, hogy a rovást őseink melyik ágától örököltük. A Kárpát-medencében talált ősi rovásjelek se segítenek előrelépni e kérdésben, mert a megfejtők különböző eredményekre jutnak. Jó példa erre az 1983-ban, Szarvas határában talált csont tűtartó, amelyen 63 betű és összevont betű (ligatúra) tanulmányozható. Elég hosszú szöveg, tehát megbízható megfejtéssel kecsegtetett. Nem így történt. Többen törökül olvasták el, mások magyarul. A legnagyobb baj az, hogy a magyar olvasatok még csak megközelítőleg sem tartoznak azonos fogalomkörbe.
A tűtartó a hétszázas évekből, vagyis az avar-korból való. Vannak, akik a magyar olvasatokkal az avarok magyar nyelvűségét látják bizonyítottnak. Lehetséges! De hogyan lehet bizonyítani azt, hogy a rovást avar ember rótta? Ha e korból sok ilyen írásos emlékünk lenne, és azok mind vagy zömükben avar sírból kerültek volna elő, és olvasatuk is bizonyíthatóan magyar nyelvű lenne, akkor igen. A tűtartó rovója ugyanis lehetett egy Volga mentéről jött indás, Irán vidékéről jött griffes, kaukázusi hun, korai avar vagy éppenséggel egy őstelepes magyar |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2013-09-01 19:43:00, vasárnap
|
| |
| |
Vegaság vs. húsevés
Nyolc tévhit a táplálkozással kapcsolatban
1. TÉVHIT
AKI NEM ESZIK HÚST, FEHÉRJEHIÁNYBAN SZENVED
TÉVES!
A sejtek felépítéséhez szükséges fontos fehérjék bőségesen megtalálhatóak a zöldségfélékben és a gabonafélékben, különösen a hüvelyesekben - babfélékben, borsóban, lencsében valamint a diófélékben. A változatos, húsnélküli táplálkozással a szervezet megkap minden fontos fehérjét képező aminosavat - sőt a szójabab és az avokádó pl. tartalmazza mind a nyolc aminosavat.
Az embernek nem kell aggódnia a szervezet fehérjeellátása miatt, ugyanis kétszer annyi fehérjét fogyasztunk, mint amennyire a szervezetnek szüksége van. Ez a többletbevitel azzal jár, hogy az állati eredetű fehérjék lerakódnak a véredényekben és a szövetekben, s így megakadályozhatják a vitális anyagok továbbjutását a szervekhez, az izmokhoz és a csontokhoz.
A túlzott állati eredetű fehérjefogyasztás betegséghez vezet.
,,VEGETARIÁNUS ÉS ANTIALKOHOLISTA VAGYOK, MERT ÍGY JOBBAN TUDOM HASZNÁLNI AZ AGYAMAT." - mondta Thomas Edison, a villanyégő és a mozifilm feltalálója.
2. TÉVHIT
AKI NEM ESZIK HÚST, VASHIÁNYBAN SZENVED
TÉVES!
A vas nyomelemként nemcsak a húsban található, hanem jelen van számos növényi eredetű táplálékban is. Vasban gazdag növények a káposzta, a teljes kiőrlésű gabonafélék, napraforgómag, cékla, köles, lencse, borsó, szójabab, búzacsíra, porcsin, szezámmag és a csicsóka. Ezen kívül a C-vitamin - pl. egy pohár gyümölcslé vagy egy citromlével vagy petrezselyemmel meghintett saláta formájában - fokozza a vas felszívódását a táplálékból. A fekete tea és a kávé pedig csökkentik a vasfelszívódást 40 - 50 %-ra.
3. TÉVHIT
AKI NEM ESZIK HÚST, B12 VITAMIN HIÁNYBAN SZENVED
TÉVES!
A B12 vitamin sokat vitatott téma a húsevők tábora részéről. Tény azonban, hogy a vegetáriánusok más emberekkel szemben sokkal jobban el vannak látva esszenciális tápanyagokkal és vitaminokkal, mint pl. a B1 vitamin, folsav, E-vitamin, magnézium, kálium vagy mangán.
A szervezet B12 vitamin ellátása, amelyet kritikus vitaminnak tartanak, a lakto-vegetáriánusoknál (tejtermékekkel kibővített hús nélküli táplálkozás) egyáltalán nem jelent problémát. Egyedül a vegán táplálkozású embereknek (tiszta növényi táplálékon élők) kell időről időre gondoskodniuk B12 vitamin ellátásukról: pl. tejsavval erjesztett zöldségek, savanyúkáposzta, búzasör vagy ételkiegészítők fogyasztásával.
Bryan Adams - zenész - mondása:
,,Már 12 éve vegetáriánus vagyok és még sohasem voltam komolyan beteg. A vegetáriánus táplálkozás erősíti az immunrendszert. Hiszem, hogy a húsevés beteggé teszi az embert."
4. TÉVHIT
A VEGETÁRIÁNUSOK KÁLCIUM HIÁNYBAN SZENVEDNEK
TÉVES!
Az emberi csontok kialakulásánál a kálcium lényeges alkotóelemként szerepel. A kálcium megtalálható a szezámmagban, a diófélékben, a fejeskáposztában, petrezselyemben, spenótban, szójababban, kelkáposztában, paszternákban, hagymában és még sok más zöldség- és gabonafélében.
Fontos: a gabonafélékben a foszfor hordozóanyaga a fitinsav, amely a kálciummal vegyületet alkot. Az emberi szervezet ebben a vegyi kötésben nem tudja felszívni a kenyérből a kálciumot. Csak a hagyományos 24 órás kelesztési eljárás, amelyet már több száz éve alkalmaznak, oldja fel ezt a kötést. A mai pékségekben már az ún. gyorsított eljárással, a kelesztési idő lerövidítésével állítják elő a tésztát, ahol ez a felbomlás nem történik meg. Így a kenyérben lévő kálcium a szervezet számára teljesen értéktelen marad, és más úton kell pótolni. A hagyományos 24 órás kelesztési eljárással a kenyérben található kálcium a szervezetben optimálisan fel tud szívódni.
5. TÉVHIT
AKI NEM ESZIK HÚST, AZ CSAK MAGOKAT ESZIK
TÉVES!
Hogy a vegetáriánus táplálkozás nemcsak mag- és növényevésből áll, igazolja az a tény, hogy számos luxusétteremben egyre gyarapodik a hús nélküli ínyenc fogások száma. A szakácskönyvek is kibővültek már különleges vegetáriánus ételekkel. Az ételt ugyanis a fűszerek teszik ízletessé. Ha megkóstolnánk egy nyers, fűszerezetlen húsdarabot, hamarosan rájönnénk, hogy a halott állat húsa teljesen íztelen. A zamatos, telt íz, amelyet az emberek a húsnak tulajdonítanak, nem más, mint a jól fűszerezett sült íze. Ugyanazt a ráfordítást, amellyel pl. egy hússzeletet befűszerezünk, panírozunk és kisütünk, alkalmazhatjuk, pl. a padlizsánnál vagy egy zellerszeletnél is. Ugyanolyan kellemes, telt, fűszeres ízt kapunk, egy ínyencfalatot, amiért egy állatnak sem kellett meghalnia.
Fransiois de Voltaire (1694-1778):
,,Lehet-e valami attól utálatosabb, mint állandóan állati tetemekkel táplálkozni?"
6. TÉVHIT
A TERHES ANYÁKNAK HÚST KELL ENNIÜK, KÜLÖNBEN KÁROSODIK A MAGZAT
TÉVES!
A lakto (ovo) vegetáriánus táplálkozás, ahol a növényi táplálék mellett tejtermékeket és tojást is fogyasztanak, a terhesség ideje alatt teljes mértékben biztosítja a szükséges tápanyagokat. Sőt, a terhes anya a vegetáriánus táplálkozással több esszenciális tápanyaghoz jut, mint a nem vegetáriánus.
A tiszta vegán táplálkozásnál (tej és tojás nélkül) a terhesség ideje alatt különösen ügyelni kell a szervezet elegendő fehérje, kálcium, vas, cink, B2 és B12 vitamin ellátására, és adott esetben a bizalmi orvossal való megbeszélés alapján ki kell egészíteni a táplálkozást vitamin és ásványi anyag készítményekkel.
7. TÉVHIT
A CSECSEMŐKNEK ÉS A GYEREKEKNEK HÚSTÁPLÁLÉKRA VAN SZÜKSÉGÜK
TÉVES!
Vizsgálatok igazolják, hogy a vegetáriánus anyák teje a csecsemőre nézve sokkal egészségesebb, mint a húsevőké, ugyanis kevesebb környezeti szennyeződést tartalmaz, ezért több benne a vitamin és a telítetlen zsírsav. Ugyanakkor egyetlen vizsgálat sem igazolta, hogy a csecsemők hús nélküli táplálkozása bármilyen hiányosságra, mint pl. vashiány mutatna. Egy 6-11 hónapos csecsemő részére a Német Táplálkozási Hivatal (DGE) 8 mg vasat javasol naponta. A gyermekorvosok által javasolt étrend pedig, amely heti 25 g marhahúst tartalmaz csupán 0,65 mg vasat biztosít. Ezzel szemben egy adag zabpehely (100 g) 3,6 mg vasat, egy adag (100 g) barna rizs 2,6 mg-ot, vagy egy édeskömény gumó 2,5 mg vasat tartalmaz.
A gyerekeknek veleszületett tulajdonságuk az állatok iránti szeretet és az öléstől való félelem. Miért akarják a felnőttek elnézővé tenni a gyerekeket a kínzással és az öléssel kapcsolatban? A húsfogyasztással a gyerekeket arra nevelik, hogy különbséget tegyenek az élőlények között: egyes állatok megérdemlik az életet, mások pedig nem érdemesek arra. A cicákkal és a kutyusokkal szemben kedvesnek kell lenni, az ártatlan malacot vagy az őzgidát pedig meg kell enni.
8. TÉVHIT
A HÚSEVÉS HOZZÁTARTOZIK AZ ÉLETHEZ
TÉVES!
A VILÁGMÉRETŰ ÉHÍNSÉG EGYIK OKA ÉPPEN A HÚSFOGYASZTÁS
,,Ugyanaz a földterület, amelyet ha takarmánynövénnyel vetnek be, közvetett módon a húsfogyasztás által tíz embert tud ellátni, ha kölessel, borsóval, lencsével vagy árpával vetnék be, közvetlenül száz embert tudna élelemmel tartani." (Alexander von Humboldt, természettudós, a földtudomány megalapítója)
A vetésterületek pazarlása: húselőállítás nélkül a vetésterületek negyede is elegendő lenne. 1 ha földterületen közvetve 50 kg marhahúst, közvetlenül pedig 4000 kg almát, 8000 kg burgonyát, 10.000 kg paradicsomot vagy 12.000 kg zöldséget lehetne előállítani.
A gabonafélék pazarlása: a világon a gabonatermelés felét állati takarmányra használják. A fejlett ipari országokban ez az arány sokszor 2/3-ot is kitesz. A takarmánynövények behozatala 60%-ban a fejlődő országokból történik. Ott naponta 40 ezer gyermek éhezik. 1,3 milliárd ember szenved az alultápláltság miatt. 50 millió ember hal meg naponta az éhezéstől, vagy az éhezés következtében kialakult betegségektől.
Ugyanakkor egyáltalán nem kellene egy embernek sem éheznie a földön: 100 millió embert lehetne pótlólagosan táplálékkal ellátni, ha az ipari országokban a húsfogyasztást csak 10 %-kal csökkentenék!
,,A túlélést lehetőségét a Földön semmi más nem tudná jobban előremozdítani, mint a döntés a vegetáriánus táplálkozás mellett." (Albert Einstein)
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: vegetariánus oldal |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
1/1 oldal
|
Bejegyzések száma: 5
|
|
|
|
2013. Szeptember
| | |
|
|
| ma: |
0 db bejegyzés |
| e hónap: |
70 db bejegyzés |
| e év: |
776 db bejegyzés |
| Összes: |
7620 db bejegyzés |
|
|
|
| |
- Ma: 217
- e Hét: 6995
- e Hónap: 11399
- e Év: 43128
|
|
|
Offline
