Regisztráció  Belépés
suzymama.blog.xfree.hu
Aki szeretetet vet boldogságot arat!! Suzy Mama
1901.01.01
Offline
Profil képem!
Linktáram, Blogom, Képtáram, Videótáram, Ismerőseim, Fecsegj
     1/1 oldal   Bejegyzések száma: 8 
Legyetek jók ha tudtok
  2015-09-03 18:55:25, csütörtök
 
  Dalszöveg:
Végre elmúlt, ennek is vége,
Az iskola udvara üresen áll.
Vége az évnek, pont ez a lényeg,
A csomagom kész van, a küszöbön áll.
2. Oly nehéz most jónak lenni,
El se tudnád képzelni,
Annyi mindent meg kell tenni,
De nem ígérem, hogy jó leszek.
3. Semmi jóból most ki ne hagyjál,
Nem tart soká a hetedik nyár.
Ha néha durva volt is a játék,
Nem mutattam, de nekem is fájt.
2. Oly nehéz most jónak lenni,
El se tudnád képzelni,
Annyi mindent meg kell tenni,
De nem ígérem, hogy jó leszek.
R1. Az az egy fontos: legyetek jók most,
Már nem kell túl sok a holnaphoz;
Legyen szent most nekünk a játék,
Legalább egyszer még!
R2. Az az egy fontos: legyetek jók most,
Már nem kell túl sok a holnaphoz;
Legyetek jók, ha tudtok,
A többi nem számít.
4. Ugye tényleg nem fog fájni,
Ha majd végre nagy leszek,
Ugye másképp fogom gondolni,
Azt, hogy milyenek a felnőttek?
R1. Az az egy fontos: legyetek jók most,
Már nem kell túl sok a holnaphoz;
Legyen szent most nekünk a játék,
Legalább egyszer még!
R2. Az az egy fontos: legyetek jók most,
Már nem kell túl sok a holnaphoz;
Legyetek jók, ha tudtok,
A többi nem számít.
3. Semmi jóból most ki ne hagyjál,
Nem tart soká a hetedik nyár.
Ha néha durva volt is a játék,
Nem mutattam, de nekem is fájt.
2. Oly nehéz most jónak lenni,
El se tudnád képzelni,
Annyi mindent meg kell tenni,
De nem ígérem, hogy jó leszek.
R2. Az az egy fontos: legyetek jók most,
Már nem kell túl sok a holnaphoz;
Legyetek jók, ha tudtok,
A többi nem számít.
R1. Az az egy fontos: legyetek jók most,
Már nem kell túl sok a holnaphoz;
Legyen szent most nekünk a játék,
Legalább egyszer még!
R2. Az az egy fontos: legyetek jók most,
Már nem kell túl sok a holnaphoz;
Legyetek jók, ha tudtok,
A többi nem számít.
 
 
0 komment , kategória:  Iskola  
A köszönés illemszabálya
  2015-03-24 09:48:00, kedd
 
  Ki köszön először: a nő, a férfi, a főnök vagy az idős ember?

Mivel társadalomban élünk, mindannyiunknak ismernie kell néhány illemszabályt, melyek gyakorlásával egymás iránti tiszteletünket fejezzük ki. A köszönés a tisztelet kifejezésének egyik legalapvetőbb formája, a kapcsolatkialakítás első lépése.

lyen tekintetben nem léteznek társadalmi osztályok vagy szakmai fokozatok közti különbségek, ezek a szabályok mindenkire egyformán érvényesek. Egy művelt, erkölcsös ember ugyanolyan respektust tanúsít a szakmai szempontból nála alacsonyabb beosztottnak is, mint a felsőbbrendűnek.

A köszönés jólneveltség kérdése

Bár egymás üdvözlése az emberiséggel egyidős, a köszönés formáját és értelmét már egy egyszerű mimika, testtartás vagy magatartás is megváltoztatja, tiszteletünket már egy kis gesztussal is kifejezhetjük.

Mindenki megérdemli, hogy köszöntsék. XIV Lajos például az utolsó szolgálóját is ugyanolyan rajongással köszöntötte, mint a legcsillogóbb La Vallière kisasszonyt.

Ki köszön előre?

A férfi köszönti előre a nőt, még ha idősebb is nála
A fiatalabb köszönti előre az idősebbet
A társaságba újonnan érkezett köszönti előre az ott lévőket
A beosztott a magasabb rangút
A köszönést kötelező módon fogadjuk, ennek elutasítása súlyos sértés annak, akitől kaptuk.
Hogy köszön egy úr?

Mindig a nő előtt köszön
Abbahagyja a cigarettázást
Kiveszi kezét zsebéből
Kalapot emel: legalább a találkozás előtt két méterrel, enyhe meghajlással kísérve és a másik személy szemébe nézve. Ha a köszöntött fél bal oldalunkon van, jobb kézzel illik kalapot emelni, és fordítva.
Jobb a fejen hagyni a kalapot és csak verbálisan köszönni, mint a gesztust leredukálva csak a kalap szélét megérinteni anélkül, hogy levennénk.
Ha nincs a férfin kalap, akkor fejét kissé mélyebben hajtja meg.
Hogy köszön egy hölgy?

Azonos neműek találkozásánál a fiatalabb köszön először
Enyhe mosollyal és rövid fejhajtással kísérve
Az angolszász országokban a nő köszön előre, ezzel engedélyezve a férfinak a köszönést
Európa többi részén a férfi köszön, a nő fogadja
Két, azonos nemű és korú személy egyszerre köszön
A köszönés visszautasítása

A köszönés visszautasításával (nem fogadásával) sértettségünket fejezzük ki az iránt, akitől kaptuk. Ezen a helyzeten kívül nincs az a köszönés, amit a jó modor alapszabályainak szándékos és durva megsértése nélkül elutasíthatunk.

Előfordulhatnak helyzetek, amikor valamilyen konfliktus miatt, a köszönés elkerülése végett szándékosan nem akarunk észrevenni valakit. Nagy tapintatosságot és lélekjelenlétet igényel, hogy ilyen esetben mégis becsületesen járjunk el. Igyekezzünk már távolról, feltűnés nélkül kitérni a találkozás elől, de ha ez mégis elkerülhetetlen, akkor röviden köszönünk. Ez akár lecke is lehet a másik számára, ha ő volt a bűnös, ellenkező esetben pedig békülési szándékunkról adhatunk számot ezzel a gesztussal.

Nincsenek szabályok, kivételek nélkül

Ha valaki - főleg egy nő - kényelmetlen vagy kínos helyzetben van, elkerüljük a köszönést
A hadseregben szigorú rendje van a köszönésnek: kötelező módon az alacsonyabb rangú köszönti először a magasabb rangút
Azonos egyenruhát viselők (vasúti társaság, posta, vám, stb.) anélkül köszönhetnek, hogy ismernék egymást
Aki belép egy helyiségbe az köszön, az ott lévők pedig fogadják azt (étterem, vonatfülke, váróterem, lift, üzletek, stb.)
A jól nevelt ember megáll és leveszi kalapját egy gyászmenet előtt
Egy nemzeti himnusz alatt vagy nemzeti lobogó felvonásakor felállunk és levesszük kalapunkat, kimutatva ezzel mások iránti tiszteletünket
Ha egy ismerősünk társaságban van, mindenkit köszöntünk, akik fogadják köszönésünket, viszont nem kötelesek megkérdezni nevünket
Köszönés, Kézfogás

Ha nem rokonnal, baráttal vagy közeli ismerőssel találkozunk, akkor ,,Jó napot!", ,,Jó estét!" köszönünk, és feltétlen odatesszük: Hölgyem/Uram
Nem szükséges kimondanunk a nevét köszönéskor annak, akivel találkozunk, de egy rangos személy vagy tiszt kimondhatja nevét beosztottjának, ami bók, dicséret jele a részükről
Kerüljük a helló, csá, ágyő változatokat hivatalos közegben
Kézfogást legtöbbször akkor eszközölünk, ha pár szót fogunk váltani azzal, akivel találkoztunk. A kézfogás ősi, mély szimbolikájú gesztus. Kezet szorítani valakivel a mély tisztelet jele.
Kezet fogni jobb kézzel szokás - ez onnan ered, hogy a fegyvert jobb kézben tartják, és ha ezzel a kézzel fogunk kezet, akkor ez a békekötés szándékát jelzi. Egyes közösségek, például a felderítők bal kézzel fognak kezet.
Aki először nyújt kezet: a nő, az idősebb vagy a felettes. Mégis, ha ennek ismeretének hiányában a fiatalabb nyújt kezet először, ezt visszautasítani szégyen.
A leggondterheltebb államfők sem jogosultak visszautasítani a bosszantó kérelmezők kézfogását. Egy kéznyújtást visszautasítani kivételesen súlyos modortalanság.
Kézfogáshoz felállunk. A nőknek csak akkor kell felállni, ha idősebbel fognak kezet, vagy ha különös tiszteletet szeretnének tanúsítani az illető felé.
A kézfogás sokat elárul rólunk. Kezünk ne lötyögjön élettelenül, de ne is zúzza össze a másik kezét.
Nem illik lefele tartva kezet fogni, ez nem elegáns és ,,lekezelő".
A kézszorítás a köszönésen kívül mást is jelenthet: egy üzleti ügyben való megállapodást, részvétnyilvánítást, gratulációt, kérést, köszönetet vagy bocsánatot.
Egyed Zsuzsanna
filantropikum.com
 
 
0 komment , kategória:  Iskola  
Szepes Mária gondolatai
  2012-05-25 12:01:32, péntek
 
  A gond az, hogy az emberek mindent azonnal akarnak, nincs türelmük végigjárni a fejlődésüknek megfelelő lépcsőfokokat.

Holott a földi lét a tapasztalásról kell, hogy szóljon mindannyiunk számára.

Véletlen történések nincsenek.

Ha valaki szerencsétlennek érzi magát, akkor is tudnia kell, hogy az események az előzmények tükrében, vagyis okkal történnek.
És azt is tisztán kell látni, hogy minden döntésünk jelzés a jövőnek.
Szepes Mária
 
 
0 komment , kategória:  Iskola  
Mire vágytam
  2012-05-17 13:30:14, csütörtök
 
 

'Közelségre vágytam, cumit kaptam.
Szülőkre vágytam, játékot kaptam.
Beszélgetni vágytam, tévéműsort kaptam.
Tanulni vágytam, bizonyítványt kaptam.
Szabadságra vágytam, parancsokat kaptam.
Gondolkodni vágytam, ismereteket kaptam.
Áttekintésre vágytam, betekintést kaptam.
Szeretetre vágytam, erkölcstant kaptam.
Hívatásra vágytam, állást kaptam.
Boldogságra vágytam, pénzt kaptam.
Függetlenségre vágytam, kocsit kaptam.
Értelmes életre vágytam, karriert kaptam.
Reménységre vágytam, szorongást kaptam,
Változtatni vágytam, sajnálkozást kaptam.
Élni akartam...'
 
 
0 komment , kategória:  Iskola  
Nyelvlecke
  2012-05-17 13:23:22, csütörtök
 
  NYELVLECKE

Egyik olaszóra során,
Ím a kérdés felmerült:
Hogy milyen nyelv ez a magyar,
Európába hogy került?

Elmeséltem, ahogy tudtam,
Mire képes a magyar.
Elmondtam, hogy sok, sok rag van,
S hogy némelyik mit takar,

És a szókincsben mi rejlik,
A rengeteg árnyalat,
Példaként vegyük csak itt:
Ember, állat hogy halad?

Elmondtam, hogy mikor járunk,
Mikor mondom, hogy megyek.
Részeg, hogy dülöngél nálunk,
S milyen, ha csak lépdelek.

Miért mondom, hogy botorkál
Gyalogol, vagy kódorog,
S a sétáló szerelmes pár,
Miért éppen andalog?

A vaddisznó, hogy ha rohan,
Nem üget, de csörtet - és
Bár alakra majdnem olyan,
Miért más a törtetés?

Mondtam volna még azt is hát,
Aki fut, miért nem lohol?
Miért nem vág, ki mezőn átvág,
De tán vágtat valahol.

Aki tipeg, miért nem libeg,
S ez épp úgy nem lebegés, --
Minthogy nem csak sánta biceg,
S hebegés nem rebegés!

Mit tesz a ló, ha poroszkál,
Vagy pedig, ha vágtázik?
És a kuvasz, ha somfordál,
Avagy akár bóklászik.

Lábát szedi, aki kitér,
A riadt őz elszökell.
Nem ront be az, aki betér . . .
Más nyelven, hogy mondjam el?

Jó lett volna szemléltetni,
Botladozó mint halad,
Avagy milyen őgyelegni?
Egy szó - egy kép - egy zamat!

Aki 'slattyog', miért nem 'lófrál'?
Száguldó hová szalad?
Ki vánszorog, miért nem kószál?
S aki kullog, hol marad?

Bandukló miért nem baktat?
És ha motyog, mit kotyog,
Aki koslat, avagy kaptat,
Avagy császkál és totyog?

Nem csak árnyék, aki suhan,
S nem csak a jármű robog,
Nem csak az áradat rohan,
S nem csak a kocsi kocog.

Aki cselleng, nem csatangol,
Ki 'beslisszol' elinal,
Nem 'battyog' az, ki bitangol,
Ha mégis: a mese csal!

Hogy a kutya lopakodik,
Sompolyog, majd meglapul,
S ha ráförmedsz, elkotródik.
Hogy mondjam ezt olaszul?

Másik, erre settenkedik,
Sündörög, majd elterül.
Ráripakodsz, el ódalog,
Hogy mondjam ezt németül?

Egy csavargó itt kóborol,
Lézeng, ődöng, csavarog,
Lődörög, majd elvándorol,
S többé már nem zavarog.

Ám egy másik itt tekereg,
- Elárulja kósza nesz -
Itt kóvályog, itt ténfereg. .
Franciául, hogy van ez?

S hogy a tömeg miért özönlik,
Mikor tódul, vagy vonul,
Vagy hömpölyög, s még sem ömlik,
Hogy mondjam ezt angolul?

Aki surran, miért nem oson,
Vagy miért nem lépeget?
Mindezt csak magyarul tudom,
S tán csak magyarul lehet...!

Gyimóthy Gábor
 
 
0 komment , kategória:  Iskola  
Nyelvlecke
  2012-02-28 09:59:36, kedd
 
 
Egyik olaszóra sodrán,
Ím a kérdés felmerült:
Hogy milyen nyelv ez a magyar,
Európába hogy került?

Elmeséltem, ahogy tudtam,
Mire képes a magyar.
Elmondtam, hogy sok, sok rag van,
S hogy némelyik mit takar,

És a szókincsben mi rejlik,
A rengeteg árnyalat,
Példaként vegyük csak itt:
Ember, állat hogy halad?

Elmondtam, hogy mikor járunk,
Mikor mondom, hogy megyek.
Részeg, hogy dülöngél nálunk,
S milyen, ha csak lépdelek.

Miért mondom, hogy botorkál
Gyalogol, vagy kódorog,
S a sétáló szerelmes pár,
Miért éppen andalog?

A vaddisznó, hogy ha rohan,
Nem üget, de csörtet - és
Bár alakra majdnem olyan
Miért más a törtetés?

Mondtam volna még azt is hát,
Aki fut, miért nem lohol?
Miért nem vág, ki mezőn átvág,
De tán vágtat valahol.

Aki tipeg, miért nem libeg,
S ez épp úgy nem lebegés, --
Minthogy nem csak sánta biceg,
S hebegés nem rebegés!

Mit tesz a ló, ha poroszkál,
Vagy pedig, ha vágtázik?
És a kuvasz, ha somfordál,
Avagy akár bóklászik.

Lábát szedi, a ki kitér,
A riadt őz elszökell.
Nem ront be az, aki betér . . .
Más nyelven, hogy mondjam el?

Jó lett volna szemléltetni,
Botladozó, mint halad,
Avagy milyen őgyelegni?
Egy szó - egy kép - egy zamat!

Aki 'slattyog', miért nem 'lófrál'?
Száguldó hová szalad?
Ki vánszorog, miért nem kószál?
S aki kullog, hol marad?

Bandukoló miért nem baktat?
És ha motyog, mit kotyog,
Aki koslat, avagy kaptat,
Avagy császkál és totyog?

Nem csak árnyék, aki suhan,
S nem csak a jármű robog,
Nem csak az áradat rohan,
S nem csak a kocsi kocog.

Aki cselleng, nem csatangol,
Ki 'beslisszol' elinal,
Nem 'battyog' az, ki bitangol,
Ha mégis: a mese csal!

Hogy a kutya lopakodik,
Sompolyog, majd meglapul,
S ha ráförmedsz, elkotródik.
Hogy mondjam ezt olaszul?

Másik, erre settenkedik,
Sündörög, majd elterül.
Ráripakodsz, elódalog,
Hogy mondjam ezt németül?

Egy csavargó itt kóborol,
Lézeng, ődöng, csavarog,
Lődörög, majd elvándorol,
S többé már nem zavarog.

Ám egy másik itt tekereg,
-- Elárulja kósza nesz -
Itt kóvályog, itt ténfereg. . .
Franciául, hogy van ez?

S hogy a tömeg miért özönlik,
Mikor tódul, vagy vonul,
Vagy hömpölyög, s még sem ömlik,
Hogy mondjam ezt angolul?

Aki surran, miért nem oson,
Vagy miért nem lépeget?
Mindezt csak magyarul tudom,
S tán csak magyarul lehet. . .!
 
 
0 komment , kategória:  Iskola  
A magyar nyelvről
  2012-02-28 09:58:25, kedd
 
  Tudod-e ....... ki hogyan hal meg?

A tűzoltó elég gyorsan,
Az aratóért jön a kaszás,
A házmester beadja a kulcsot,
A molnárt felőrli az élete,
A szabónak elszakad élete fonala,
A pék megeszi kenyere javát,
A kertész a paradicsomba kerül,
A postásnak megnyílik a mennyország kapuja,
Az órásnak üt az utolsó órája,
A kalauz eléri a végállomást,
A prímásnak elszakad a húrja,
A matróz az örök nyugalom tengerére hajózik,
A pénztáros elszámol az élettel,
A búvár örök álomba merül,
A trombitásból kifogy a szusz,
A koldus jobblétre szenderül,
A díj-birkózót maga alá gyűri a halál,
A bérlő örökös otthonra lel,
A boldogtalan megboldogul,
A léghajósnak elszáll a lelke,
A vegetáriánus fűbe harap,
A virágárus alulról szagolja az ibolyát,
A lovász elpatkol,
A papnak harangoznak,
A vadásznak lőttek,
A színésznek legördül a függöny,
A muzsikusnak elhúzzák az utolsó nótáját,
A szabót kinyírják,
A kis embereket elteszik láb alól,
A meteorológusnak befellegzett.
Milyen változatos is a nyelvünk...
 
 
0 komment , kategória:  Iskola  
A bölcs tanárnő és a diákok
  2012-02-28 09:56:48, kedd
 
  Egy napon azt kérte az osztálytól a tanárnő, hogy minden osztálytársuk nevét írják föl egy lapra úgy, hogy a nevek mellett maradjon egy kis üres hely.
Gondolják meg, mi a legjobb, amit mondani tudnak a társaikról, és azt írják a nevek mellé.

Egy teljes órába telt, mire mindenki elkészült és mielőtt elhagyták az osztálytermet, a lapot átadták a tanárnőnek. Hétvégén a tanárnő minden diák nevét fölírta egy papírlapra és mellé a kedves megjegyzéseket, amelyeket a tanulótársak írtak róla.

Hétfőn minden tanuló megkapta a listáját.

Már kis idő múlva mindegyik nevetett. "Tényleg?" - hallatszott a suttogás.

"Nem is tudtam, hogy én valakinek is jelentek valamit!" - és "Nem tudtam, hogy a többiek ennyire kedvelnek" - szóltak a megjegyzések.

Ezután senki nem emlegette többé a listát. A tanárnő nem tudta, hogy a diákok egymás közt, vagy esetleg a szüleikkel beszéltek-e róla, de nem is törődött vele. A feladat elérte a célját. A tanulók elégedettek voltak magukkal és a társaikkal. Soha nem tudjuk, hogy mit hoz a holnap.

Néhány évvel később az egyik fiú elesett Vietnamban, és a tanárnő elment a tanítványa temetésére. A templomot megtöltötte a sok barát. Egyik a másik után - akik szerették vagy ismerték a fiatalembert - odamentek a koporsóhoz, és lerótták utolsó kegyeletüket.

A tanárnő a sor végén lépett oda és imádkozott a koporsó mellett. Ahogyan ott állt, az egyik koporsóvivő katona megszólította: "Ön a matematika tanárnője volt Mark-nak?" Ő igen bólintott. Erre a fiú azt mondta: "Mark nagyon gyakran beszélt magáról."

A temetés után összegyűltek Mark régi osztálytársai. Mark szülei is ott voltak és szemmel láthatóan alig várták, hogy beszélhessenek a tanárnővel.

"Valamit szeretnénk mutatni" - mondta az apa és előhúzott egy pénztárcát a zsebéből.
"Ezt találták, amikor a fiunk elesett. Úgy gondoltuk, Ön meg fogja ismerni." A pénztárcából előhúzott egy erősen gyűrött lapot, amelyet nyilván összeragasztottak, sokszor összehajtogattak és széthajtottak már.
A tanárnő - anélkül, hogy odanézett volna - tudta, hogy ez egyike volt azoknak a lapoknak, amelyeken a kedves tulajdonságok álltak, amelyeket az osztálytársak írtak Markról. "Nagyon szeretnénk Önnek megköszönni, hogy ezt a feladatot adta az osztálynak" - mondta Mark anyja. "Amint látja, Mark nagyon megbecsülte."

A többi régi tanítvány is összegyűlt a tanárnő körül. Charlie elmosolyodott és azt mondta: "Nekem is megvan még a listám. Az íróasztalom felső fiókjában őrzöm.

"Chuck felesége pedig így szólt: "Chuck megkért, hogy a listát ragasszam be az esküvői albumba." "Az enyém is megvan még" - mondta Marily. "A naplómban tartom". Ekkor Vicki, egy másik osztálytársuk a zsebnaptárát vette elő, és megmutatta a használattól megkopott és foszladozó listát a többieknek."Mindig magamnál hordom" - mondta Vicki, és hozzátette:

"Meg vagyok győződve, hogy mindnyájan megőriztük azt a listát." Embertársainkkal való együttélésünkben gyakran elfeledkezünk arról, hogy minden élet véget ér egy napon és senki sem tudja, mikor jön el ez a nap. Ezért kellene megmondanunk azoknak az embereknek, akiket szeretünk és akikért aggódunk, hogy fontosak a számunkra.
Addig kell ezt megmondani, amíg nem késő.

A mát kell úgy alakítanunk, hogy ne kelljen holnap szégyenkeznünk az elmaradt lehetőségek, jó cselekedetek miatt.

Merjük szeretetünk megnyilvánulásait felvállalni!
 
 
0 komment , kategória:  Iskola  
     1/1 oldal   Bejegyzések száma: 8 
2017.07 2017. Augusztus 2017.09
HétKedSzeCsüPénSzoVas
 123456
78910111213
14151617181920
21222324252627
28293031 
Blog kereső


Bejegyzések
ma: 0 db bejegyzés
e hónap: 20 db bejegyzés
e év: 303 db bejegyzés
Összes: 6795 db bejegyzés
Kategóriák
 
Keresés
 

bejegyzések címeiben
bejegyzésekben

Archívum
 
Látogatók száma
 
  • Ma: 1029
  • e Hét: 11986
  • e Hónap: 28205
  • e Év: 280160
Szótár
 




Blogok, Videótár, Szótár, Ki Ne Hagyd!, Fecsegj, Tudjátok?, Online Szerencsekerék, Jövő Pláza, Receptek, Egészség, Praktikák, Jótékony hatások, Házilag, Versek,
© 2002-2016 TVN.HU Kft.