Belépés
suzymama.blog.xfree.hu
Aki szeretetet vet boldogságot arat!! Suzy Mama
1901.01.01
Offline
Profil képem!
Linktáram, Blogom, Képtáram, Videótáram, Ismerőseim, Fecsegj
     1/15 oldal   Bejegyzések száma: 144 
Nincs Cím
  2016-03-31 18:59:59, csütörtök
 
  ÁLDÁS SZÁLLJON RÁD!
.
Amikor szólsz az igazért,
S nem tűröd lehajtott fejjel
Némán a megaláztatást!
Mikor ki mered mondani
Akkor is bátran a valót,
Ha más hallgat és bólogat,
S felnyitod szemét annak,
Kit elhagyott a gondolat.
Áldás szálljon rád,
Amikor kezedet nyújtod
Némán a bajba jutottnak.
Mikor nincs szükség a szóra,
Csak a segítő kezedre,
S a biztató mosolyodra,
Míg átölel a szeretet,
Mellyel csendben körül veszed.
Áldás szálljon rád,
Amikor elhagy a remény,
S úgy érzed a becstelennek
Nyílik a sok tarka virág.
Várj! A kert dísze elszárad!
Fonnyadt kóró lesz belőle!
Holnap már új nap köszönt rád,
S újra szép mesét fon köréd
Az egész hatalmas világ!
 
 
0 komment , kategória:  Imádságok,áldások.   
Isten karjában
  2016-03-31 17:29:00, csütörtök
 
  Uram, amikor már nincs más, amibe kapaszkodhatunk, Te reményt adsz nekünk, hogy lelkünknek legyen mibe horgonyoznia. Szükségünk van erre a reményre, és imádkozunk hogy töltsd be szívünk minden repedését megnyugtató fényével. Köszönjük, Uram, hogy benned végtelen reményre lelhetünk a bizonytalanság és a kudarcok közepette. Szükségünk van arra, hogy a Te szemeddel láthassuk helyzetünket.
(Isten kegyelmében)
 
 
0 komment , kategória:  Imádságok,áldások.   
Kedd Szent Antal napja
  2016-03-29 09:37:58, kedd
 
  IMA SZENT ANTAL SEGÍTSÉGÉÉRT
Bizalommal tekintek rád, erős pártfogóm, Szent Antal!
Lásd meg szükségemet és segíts engem,
a te tisztelődet, szorongatott helyzetemben.
Bízom benned, mert tudom, hogy te mindig
meghallgatod a hozzád fordulókat.
Légy segítségemre és hallgass meg engem.
Amen.
FELAJÁNLÓ IMA SZENT ANTALHOZ
Szent Antal, hű pártfogója mindazoknak, akik szeretik, és tisztelik Őt.
Védelme alatt minden rossztól, bűntől megmenekülünk.
Pártfogásába vesz, és vezérel minket Isten dicsőségére.
Szent Antal hallgasd meg imáinkat,
légy közbenjárónk gondjaink megoldásában.
Amen.
SZENT ANTAL ~ ISTEN KEDVES SZENTJE
Hatalmas csodatevő erődben bízva, hozzád
menekülök szükségeimben, testi-lelki bajaimban.
Szíved annyira lobogott Isten és felebarátaid
szeretetének tüzétől, hogy méltó voltál
a szegénységben született
kis Jézust karjaidon hordozni.
Azért fordulok hozzád teljes bizalommal,
és kérlek, légy közbenjáróm az édes Üdvözítőnél,
hogy könyörüljön rajtam mostani szükségemben.
Nyerd meg hát számomra azt a kegyelmet,
amelyért alázattal esedezek hozzád:
hogy erősítsd meg lelkem és vezess a
nekem rendelt úton.
Ha megsegítesz engem, ó, dicsőséges Szent Antal,
akkor alamizsnát ajánlok fel a szegényeknek, akiket
annyira szerettél a földön.
Amen.
Miatyánk. Üdvözlégy. Dicsőség.
IMA SZENT ANTAL TISZTELETÉRE
Mindenható örök Isten, aki néped számára szent Antalt kiváló igehirdetővé és gondjaink közt hathatós közbenjáróvá tetted, add, hogy az ő segítségével a krisztusi élet útján járjunk, és minden nehézségünkben érezzük támogatásod.
Amen.
 
 
0 komment , kategória:  Imádságok,áldások.   
Betegekért ima
  2016-03-29 08:50:18, kedd
 
 
"Betegek anyja, Szűz Mária!
Virrassz a földkerekség minden betegének ágya mellett!
Azok mellett, akik ebben az órában veszítik el öntudatukat,
akik haláltusájukat vívják,
akiknek nincs semmi reményük a gyógyulásra,
akik fájdalmukban sírnak és jajgatnak,
akiket senki sem ápol, mert nincs rá pénzük,
akik menni szeretnének, de nyugton kell feküdniük,
akiknek pihenniük kellene, de a szükség munkára kényszeríti őket,
akik nyugtalanul hánykolódnak fekhelyükön,
akik a hosszú éjszakákat álmatlanul,
nyitott szemmel töltik,
akiket betegség közben még a családjuk szükségének gondjai is kínoznak,
akiknek végleg le kell mondaniuk jövő terveikről,
akik nem hisznek a túlvilágban,
akik Isten ellen zúgolódnak, káromolják és átkozzák Őt,
akik nem tudják, hogy Krisztus őérettük is szenvedett!"
 
 
0 komment , kategória:  Imádságok,áldások.   
7 rossz szokás, ami bezúdítja az ajtódon a szegénységet!
  2016-03-28 09:03:44, hétfő
 
  Szabadulj meg tőlük!

Kutatók rájöttek arra, hogy melyek azok a rossz szokások, beidegződések, amelyek szegénységet hoznak életünkbe. Ezek a negatív gondolatok az egészségre is ártalmasak, emellett kizárják a szeretetet, a családot, azokat a dolgokat, amelyek boldoggá, gazdaggá tehetnék életünket.

A következőkben 7 ilyen rossz szokást ismertetünk, amelyektől érdemes megszabadulni, ha azt szeretnénk, hogy kiegyensúlyozott életet élhessünk.


1. FOLYAMATOS PANASZKODÁS

Ha valaki sokat panaszkodik, sír, annál gyorsabban fog elszegényedni az életben. Nincs megelégedve a testével, a fizetésével, azzal, amivel éppen most foglalkozik. Gyakorlatilag nincs semmi, ami örömet okozna, mert szerencsétlen életet él, ilyen a sora. Akik folyamatosan panaszkodnak, azok képtelenek a környezetükre figyelni. Az önsajnálat az elsőszámú oka, hogy rosszul fizető állásuk van, az életük pedig szürke.


2. GARASOSKODÁS, SPÓRLÁS

Ha valaki bemegy egy áruházba, és az első dolga az, hogy a leszállított, akciós termékek polchoz rohan, ha úgy gondolja, hogy kollégái több pénzt kapnak, mint ő, pedig kevesebbet dolgoznak, ha sosem ad borravalót a pincérnek, és nem vállal gyereket, mert kevés a pénze, akkor eleve már a vérében van az, hogy szegény marad. Az elemzők szerint az állandó spórlás irracionális szorongás, aggódás miatt alakul ki.

3. MIKOR MINDEN A PÉNZ KÖRÜL FOROG

Akik mindig, mindent a pénz függvényében látnak, automatikusan szegénységre ítélik magukat. Azt gondolják, hogy csak akkor lehetnek boldog, ha a fizetésük sok nullásban végződik. Azt hiszik, hogy nem lehetnek boldogak, ha nem viselnek márkás, drága cuccokat, vagy nincs luxus házuk, autójuk. Egy sikeres ember azonban hisz magában, és nem elégedetlenkedik, hogy ez sincs, meg az sincs, inkább tesz azért, hogy legyen.

4. PÁNIKÓLÁS, HA A HÓNAP VÉGÉN ELFOGYOTT A PÉNZ

Mikor fogy a pénz, és még egy hét van a fizetésig, már emelkedik a pulzusszáma, mert azért aggódik, hogy nem lesz mit ennie, és kilátástalannak, szegények látja a helyzetét.

5. TÖBB KIADÁS, MINT BEVÉTEL

Ha valakinek két munkahelye is van, de a pénzből mégsem tud kijönni, akkor valamin változtatnia kell. Ha ez a személy folyamatosan többet költ, mint amennyit keres, gazdag sosem lesz.

6. A MUNKAHELY, AMELYET UTÁLUNK

Pszichológusok tapasztalatai szerint, azok az emberek, akik ki nem állhatják a munkahelyüket, utálják, unják, gyakorlatilag sikertelenségre, szegénységre vannak ítélve. Az a bizonyos érzés hátráltatja a siker elérésében őket, mikor reggel legszívesebben fel sem kelnének az ágyból, azért hogy elinduljanak dolgozni. A megoldás abban áll, hogy azt kell csinálni, amit szeretünk, ennyire egyszerű.

7. ROSSZ CSALÁDI, ROKONI VISZONY

A legnagyobb vesztesek azok, akik eltávolodnak a családjuktól. A gazdag emberek titka az, hogy a családjukért bármit megtennének, összefognak, segítik, meghallgatják, megértik egymást.

Forrás: http://filantropikum.com/
 
 
0 komment , kategória:  Általános  
Mit ünnepelünk Húsvétkor?
  2016-03-26 18:42:39, szombat
 
  Azt, hogy Jézus Krisztus megmentett bennünket, ( minden egyes embert külön-külön ) Isten és az emberek felé elhibázott életünk végső és örökké tartó kínos következményétől : a pokoltól.
A pokol nem más, mint az Istentől való teljes elszigeteltség állapota, amelynek gyötrelmes, kínzó és örökké tartó jellegével majd csak a halál után szembesülhetünk igazán. Örök halálnak is nevezik, nem azért, mert megsemmisülés, hanem mert egy Isten nélküli lét.
Ezért Húsvét a legnagyobb ünnepünk, az élet ünnepe, az örömé, a beteljesülő reményé, az örök halállal szemben az örök életé, melyet Istentől kapunk.
Jézus megváltott bennünket. Megváltotta életünket, kifizette tartozásunkat az Isten felé, mert valljuk be, mi magunk nem fizetnénk azt meg soha. Legtöbbször még elismerni sem vagyunk hajlandóak.
Mit jelent ez?
Azt, hogy ezután mindenki automatikusan a mennybe jut ?
Nem, mert az emberek nem gépek.
Szabad akaratunk van, amelyet Isten nagy tiszteletben tart.
Megengedi, hogy mi magunk döntsük el, mit akarunk : Az örök életet, vagy az örök halált.
Aki az életet választja, az elfogadja , hogy Jézus fizetett helyette. Elfogadja megváltását és természetesen a Megváltót is.
Aki a halált választja, az azt fogja kapni . Isten senkire nem erőszakol rá semmit. Saját magát sem.
Ő tiszteli az embereket.
 
 
0 komment , kategória:   Hit és vallás- versek,idézete  
Nagyszombat a HÚSVÉTI ÖRÖMÜNNEP ELŐESTÉJE
  2016-03-26 15:59:22, szombat
 
 
A nagyszombat Jézus halálára, illetve arra a napra emlékeztet, amikor holtteste mintegy kétezer évvel ezelőtt a sziklába vájt sírban feküdt; a húsvét ünnepének elő napján a keresztény egyházak szertartásain a hívek Krisztus szenvedéséről és haláláról elmélkednek. Nagyszombaton véget ér a negyvennapos böjt, a körmenetből hazatérő családok ünnepélyesen elfogyasztják a nagyrészt sonkából és tojásból álló húsvéti vacsorát.
 
 
0 komment , kategória:   Hit és vallás- versek,idézete  
A húsvét eredete, története és jelképei
  2016-03-26 13:00:18, szombat
 
 
A húsvéti ünnep neve különböző nyelveken más és más. Közös eredete azonban, a húsvét héber neve, a pészah. A szó kikerülést, elkerülést jelent. Eredetileg a keresztény és a zsidó ünnep egybe is esett.



A níceai zsinat i. sz. 325-ben szabályozta a keresztény ünnepek rendjét, ekkor vált el a két ünnep ideje. A húsvét angol neve: passover, átrepülést jelent. Gyakorta használják az Easter elnevezést, mely a német Oster szóval együtt keresendő. Őse egy germán istennő, Ostara az alvilág úrnője, ünnepe a tavaszi napéjegyenlőség idején volt. Lehet, hogy neve az East, a kelet szóból származik, s a napfelkeltére utal. A szó a magyarban nem található meg, de Csíkményságon a húsvéti körmenet neve: kikerülés, más vidékeken a feltámadáshoz kapcsolódik.
A magyar szó: húsvét, az azt megelőző időszak, a negyvennapos böjt lezárulását jelzi.



A húsvét és a hozzá kapcsolódó ünnepek a mozgó ünnepek közé tartoznak, azaz nem esnek a Julián-naptár szerinti év ugyanazon napjára minden évben. A Nap mozgása mellett a Hold mozgásától is függ a dátum némileg a héber naptárhoz hasonló módon. A húsvét helyes időpontja gyakran vita tárgya volt.



A húsvét egybeesik a tavaszi napéjegyenlőség idején tartott termékenységi ünnepekkel, melynek elemei a feltámadás, az újjászületés. Húsvét napja az 1582-ből származó egyházi szabályzat szerint a tavaszi holdtölte utáni első vasárnapra esik: március 22 és április 25-e közé. (Ezt mondja ki a niceai zsinat határozata is i. sz. 325-ben)



A húsvét kialakulásában fontos szerepet játszik a zsidó húsvét, a pészah. E vallás tanítása szerint e napon ünneplik a zsidók az egyiptomi rabságból való menekülésüket. Az Ótestamentum szerint a halál angyala lecsapott az egyiptomiakra, a zsidók kapuja azonban egy frissen leölt bárány vérével volt bekenve, így az ő házukat "elkerülte".



Az Egyiptomból való kivonulás történetét írja le a Hagada. A keresztény egyház szertartásaiban a hosszú ünnepi időszak átfogja a kora tavasz és a nyár elejei hónapokat. Az előkészületi idő a nagyböjt, amely Jézus negyvennapos sivatagi böjtjének emlékére, önmegtartóztatására tanít. Ezt nagyobb, kisebb ünnepek követik s a húsvéti ünnepkör a pünkösddel zárul. A ciklus a karácsonyi ünnepi szakasz párja, de jóval régebbi annál. Latin neve: Septuagesima - hetvened, mert hetven napig tart, húsvéti időnek is nevezik.



Húsvétkor ünnepli a kereszténység Jézus Krisztus feltámadását. A húsvét a legrégibb keresztény ünnep és egyúttal a legjelentősebb is az egyházi év ünnepeinek sorában. A húsvét ünnepét megelőző vasárnap, virágvasárnapon arról emlékezik meg az egyház, hogy Krisztus pálmaágakat lengető tömeg éljenzése közepette vonult be szamárháton Jeruzsálembe. A nagycsütörtök (zöldcsütörtök) Krisztusnak az Olajfák-hegyén történt elfogatását idézi emlékezetünkbe. Nagypéntek Krisztus Pilátus általi halálra ítélésének, megostorozásának és kereszthalálának a napja. Nagyszombat este körmenetekkel emlékezik meg a keresztény világ arról, hogy Jézus - amint azt előre megmondta - harmadnap, azaz húsvétvasárnap hajnalán feltámadt halottaiból.



Húsvéti jelképek, szimbólumok


Barka

A barka bolyhos virágainak különleges gyógyerőt tulajdonítottak a régiek. Ha a családi tűzhelybe dobták, megóvta a házat a bajoktól, lenyelve pedig gyógyszerként elmulasztotta a torokfájást.


Bárány

A legősibb húsvéti jelkép a bárány. Eredete a Bibliában keresendő. Az ótestamentumi zsidók az Úr parancsára egyéves hibátlan bárányt áldoztak, s annak vérével bekenték az ajtófélfát, hogy elkerülje őket az Úr haragja. A húsvéti bárány Jézust is jelképezi. A Bibliában Krisztus előképe volt az a bárány, amelyet a zsidók Egyiptomból való kimenetelük alkalmával ettek, és amelyet nap mint nap feláldoztak a jeruzsálemi templom oltárán.

Az Újtestamentumban Jézus Krisztus az emberiség váltságára jött a földre: "Krisztus a mi bárányunk, aki megáldoztatott érettünk".


Nyúl

A másik húsvéti állat, a húsvéti nyúl megjelenésének magyarázata már jóval nehezebb. Az ünnep termékenységgel kapcsolatos vonatkozásában magyarázat lehet a nyúl szapora volta. Mivel éjjeli állat, a holddal is kapcsolatba hozható, amely égitest a termékenység szimbóluma. Nyúl és tojás ősi kapcsolata a kutatók szerint a germán hagyományok alvilági istennőjének legendájában jelenik meg: eszerint a nyúl eredetileg madár volt, s az istennő haragjában négylábú állattá változtatta. E különös tulajdonságú állat hozzánk is német közvetítéssel került, de kialakulását homály fedi.



Az is lehet, hogy tévedésről van szó, mert régen egyes német területeken húsvétkor szokás volt gyöngytyúkot ajándékozni tojásaival együtt. A gyöngytyúk német neve Haselhuhn, röviden Hasel. A félreértés abból is eredhet, hogy németül a nyúl neve Hase. Mindenesetre a tojáshozó nyúl igen népszerűvé vált, a múlt század végén a képes levelezőlapok elterjedésével igen sokfelé eljutott.


A tojás

A tojás az élet újjászületésének, a termékenységnek legősibb jelképe. Bármilyen kicsi is, képes a világegyetem nagyságát s az élettelenből az élőbe való átmenet rejtélyét jelképezni.



Fontos szerepe van a húsvéti étrendben is, de a tojások színezése, díszítése is régi korokra nyúlik vissza. A leggyakrabban használt szín a piros, magyarázatát a színek mágikus erejébe vetett hit adhatja. A pirosnak védő erőt tulajdonítottak. A tojások piros színe egyes feltevések szerint Krisztus vérét jelképezi. A tojásfestés szokása, s a tojások díszítése az egész világon elterjedt.



A tojásfestés népszokásként elsősorban Kelet-Európában maradt fenn a XXI. századig. Eredetileg egyszínűek voltak, pirosas színüket növényi festőanyagoktól kapták. Erre szolgált a vöröshagymahéj, a börzsöny, a bíbortetű. Később kialakultak a feliratos tojások. A díszítést viasszal "írták" a héjra, melyet festés után lekapartak. Lehetett a szöveg név, üzenet, esetleg a keresztény jelképek valamelyike. A minták ismerői tojásfestéssel foglalkozó asszonyok voltak, akiktől a lányok megvásárolták azokat.



Magyarországon a festett, díszített tojás ajándékozása elsősorban a húsvéti locsolkodáshoz kapcsolódik. A díszített tojások festésének formái, a minták elrendezése tájegységenként változott. A nálunk leggyakrabban használt minták geometrikusak. A tojást hosszanti vonalakkal két, majd négy mezőre osztották. A hosszanti vonalak számának növelésével 16 mezős osztás is van, de igen ritkán. Ezt a művészetet rámázásnak nevezik. Az így kialakított, majdnem háromszögletű mezők alkotják a geometrikus vagy virágdíszítés kereteit. Néha az osztóvonalakon is díszítenek. A díszítmények lehetnek: tulipános, fenyőágas, rózsás, almás, stb. A díszített tojás neve hímes tojás, s magát az eljárást tojáshímzésnek nevezik.



Különböző tojásgyűjtő népszokások vannak, melyek célja, hogy a legények minél több tojáshoz jussanak a tojásjátékokhoz. Egyik ilyen játék például a Kecskemét környékén ismert tojásütés, tojáskoccintás. Ketten egymással szemben állva a tojásokat egyre erősebben összeütögetik, s az nyer, akié épen marad. Másik játék a tojással való labdázás. Úgy tartották, hogy aki a feléje dobott tojást elejti, még egy esztendeig nem leli meg a párját.



Romániában a látogatók vitték a gazdának a tojást, megütögették vele, s közben köszöntést mondtak: "Krisztus feltámadott." Voltak azonban különleges felhasználásai is a tojásnak. Igen sok helyen szerepeltek a tojások, mint szerencsét hozó amulettek.



A görögök azt a tojást, melyet a tyúk először tojt nagypénteken, varázserejűnek tartották.



Német hiedelem szerint, húsvét reggel egy tojáson átnézve meg lehet látni a benne táncoló bárányt.



Jóslásra is használták a tojást: ha nagypéntek éjjelén feltörték, s egy pohár vízbe csurgatták, a formája megmutatta, milyen lesz a jövő évi termés. Volt, ahol a lányok tojáshéjat tettek a küszöbre húsvét előtti este, hogy megtudják, mi lesz a férjük foglalkozása. Ugyanaz lesz, mint az első férfié, aki belép a házba.



A tojás, a belőle kikelő madárral, a sírjából feltámadó Krisztust is jelképezi, amellett, hogy a termékenység ősi jelképe is. A téli időszak utáni első tojások éppen húsvét idejére estek, valószínűleg ezzel függ össze, hogy az emberek a tavasz érkezése feletti örömüket a tojások kifestésével, hímzésével fejezték ki.


Forrás: http://sulihalo.hu
 
 
0 komment , kategória:  Általános  
Nagypéntek URUNK KERESZTHALÁLA ~ MEGVÁLTÁSUNK!
  2016-03-25 09:21:20, péntek
 
  "A szent húsvéti eseményben az Úr Krisztus megváltotta az embert, és tökéletes módon tisztelte Istent. Halálával legyőzte halálunkat, föltámadásával újjáteremtette az életet. Az Úr szenvedésének, halottaiból föltámadásának három napja ezért az egész egyházi év csúcspontja." (Római misekönyv)
.
Bevonulás előtt
.
.
Urunk kínszenvedésének és halálának napján nincsen szentmise. A mai napon a keresztáldozatra, az Újszövetség egyetlen áldozatára emlékezünk. Ma nem az öröm, kerül előtérbe, hanem az a drága ár, amivel megszerezte nekünk az üdvösséget. Ezért hallgatnak a harangok, ezért ölt piros színt a liturgia.
A mai nap szertartása erőteljes, a lényegre figyelmeztető jelképeket használ. A csendes bevonulás után a pap arcra borul a nyitott, kifosztott tabernákulum előtt. A hódolatnak, a mindenek felett álló tiszteletnek a jeleként, miközben valamennyien letérdelünk. A szertartás elején elmarad a keresztvetés, nincsen köszöntés sem. Egy rövid könyörgésben Isten irgalmasságáért folyamodunk.
.
A bevezető könyörgés után
.
Izajás próféta könyvéből elhangzó részletben a szenvedő szolgaként látjuk Jézust, aki dicstelen volt, aki nem volt sem szép sem vonzó, aki a mi betegségeinket viselte, akit a mi bűneinkért szúrtak át, és ezáltal szerzett nekünk gyógyulást a bűnből, miközben nem fogyott ki az imádság az ajkáról. A zsidókhoz írt levél részletében arra az Isten Fiára tekintünk fel, aki a szenvedésből tanulta az engedelmességet. A szenvedéstörténetet, a Passiót Szent János evangéliuma szerint idézzük fel.
.
A Passio után
.
Az Egyház ma egyetemesen, minden emberre, - hitre-fajra-világnézetre való tekintet nélkül - kéri a megvátás művének kiáradását az egyetemes könyörgésekben. Külön is imádkozunk a zsidókért, a nemhívőkért, a világ vezetőiért és a szenvedőkért. Most mi is ott állunk a Golgotán és kéréseinket a meghalt Megváltó elé tárjuk.
.
Az utolsó könyörgés után
.
A kereszt leleplezése és a kereszt előtti hódolat áll ma a felajánlás és az átváltoztatás helyén. Az utolsó vacsora szavai "ez az én testem, ez az én vérem" Nagypénteken a teljes odaadottságban teljesedtek be. Golgota keresztjére tekintünk fel. Arra a keresztre, ami egy megalázó, büntető kivégzés eszköze volt. Krisztus világot megváltó győzelmi jelévé vált. A háromszori felszólítás és a válaszok segítenek, hogy valóban a Keresztrefeszített elé tudjunk térdelni és hittel tekinteni bűneink Megváltójára. A kereszt előtti hódolatra az asszisztencia után majd egyesével járulhatunk. Mindenki szeretetének alkalmas kifejező jelével - térdhajtással, érintéssel, vagy csókkal - hódolhat a kereszt előtt.
.
A kereszthódolat után
.
A liturgia a Miatyánk imádságával és szentáldozással folytatódik. Majd a pap az asszisztenciával együtt a Szentsírhoz vonul, ahol az oltár trónusára helyezi a Szentséget. A fehér fátyol emlékeztet arra a halotti lepelre, amelybe Jézus testét burkolták.
.
Áldozás után
.
Nagypéntek hozta el számunkra a szentségeket, hozta el bűneink bocsánatát. Igy ír erről Aranyszájú Szent János IV. szd-i egyházatya : "Jézus meghalt, de még a kereszten függött, odalépett egy katona és lándzsával átdöfte oldalát, és abból víz és vér folyt ki. Az egyik a keresztség jelképe, a másik az Eucharisztiáé. Szentséges templomának falába rést ütött, én pedig drága kincset fedeztem fel ott. Krisztus tehát tulajdon oldalából építette az egyházat." Ma az áldást a zárókönyörgés helyettesíti. Nagypéntek és Nagyszombat számunkra a belső csend, az elmélkedés és a halott Jézus melletti virrasztás napjai. Legyen ez az esztendő egyetlen olyan napja melyet együtt ünneplünk a választott zsidó néppel: a nyugalom, a várakozás napja.
 
 
0 komment , kategória:  Imádságok,áldások.   
Nagycsütörtökön a harangok Rómába mennek
  2016-03-24 10:01:03, csütörtök
 
  A keresztény világ a legnagyobb ünnepére, a húsvétra készül. A nagyhét időszakát éljük, s ez az egyházi szertartásokban és a laikusok körében is megnyilvánul.
Nagycsütörtök van ma, az utolsó vacsora napja, amikor Jézus a Gecsemáné kertben búcsút vett. A nagyhét napjainak sorában a nagycsütörtök az utolsó vacsora emléknapja, ezért csütörtök estétől szombat estig nem harangoznak a templomokban, hiszen a templomok ,,Rómába mennek“, az oltárokat megfosztják ékeitől. A székesegyházakban nagycsütörtökön délelőtt tartja a püspök papjaival együtt ünnepélyes krizmaszentelő misét, amelyen megszenteli a keresztelésnél, bérmálásnál, betegek keneténél, templomszentelésnél használatos szent olajakat, illetve krizmát. Régen ezen a napon történt a bűnösök visszafogadása is az egyház kebelébe.
Jézus Krisztus kereszthalálára és feltámadására való emlékezés szent három napja az utolsó vacsora miséjével kezdődik. Az utolsó vacsorához köthető az oltáriszentség és a papi rend szentségének alapítása. Az esti szentmise, az utolsó vacsora miséje a megváltás felé induló Jézus búcsúja övéitől. Jézus Krisztus ekkor adta át búcsúajándékait: szeretetének jelét a lábmosásban, testének és vérének szentségét, s mintegy végrendeletül elmondta búcsúbeszédét és főpapi imáját egyházáért. A misében a glória után a harangok megszólalnak, de azután elnémulnak a nagyszombati vigília glóriájáig, s helyüket a fakereplők foglalják el. E némaság a Krisztus kínszenvedésekor elnémult apostolok félelmét és a gyászt jelképezi. Ezután következik az oltárfosztás: az oltárról leveszik a kereszteket, gyertyatartókat, terítőket, ami azt jelképezi, hogy Jézust is megfosztották ruháitól.
 
 
0 komment , kategória:   Hit és vallás- versek,idézete  
     1/15 oldal   Bejegyzések száma: 144 
2016.02 2016. Március 2016.04
HétKedSzeCsüPénSzoVas
 123456
78910111213
14151617181920
21222324252627
28293031 
Blog kereső


Bejegyzések
ma: 0 db bejegyzés
e hónap: 144 db bejegyzés
e év: 935 db bejegyzés
Összes: 8763 db bejegyzés
Kategóriák
 
Keresés
 

bejegyzések címeiben
bejegyzésekben

Archívum
 
Látogatók száma
 
  • Ma: 518
  • e Hét: 691
  • e Hónap: 3440
  • e Év: 41188
Szótár
 




Blogok, Videótár, Szótár, Ki Ne Hagyd!, Fecsegj, Tudjátok?, Receptek, Egészség, Praktikák, Jótékony hatások, Házilag, Versek,
© 2002-2024 TVN.HU Kft.