Belépés
suzymama.blog.xfree.hu
Aki szeretetet vet boldogságot arat!! Suzy Mama
1901.01.01
Online
Profil képem!
Linktáram, Blogom, Képtáram, Videótáram, Ismerőseim, Fecsegj
     1/1 oldal   Bejegyzések száma: 3 
Nagymama tanácsai
  2019-02-27 22:13:16, szerda
 
  Azt hiszem, ha majd egyszer tanácsot kell adnom az unokámnak, ahogy a nagymamám velem is megtette számtalanszor, én a következőket mondanám neki:
- szeress bele egy nagyon jó emberbe, és ne agyalj azon, mi lesz a vége, hanem csak add át magad az érzésnek, és szeress
- utazz el egy olyan helyre, ahová mindig is vágytál, kerüljön bármibe
- tanulj meg egy nyelvet az anyanyelveden kívül, meglátod micsoda boldogság megérteni másokat
- ne törődj azzal, mit mondanak mások, ha van egy álmod, váltsd valóra, vess be mindent, érd el, valósítsd meg, és élvezd
-egyél és igyál amit megkívánsz, mert a szervezeted tudja, mire van szüksége
- sose bánd meg a döntéseidet, mert rossz döntés nincs, csak döntések vannak, amik elvisznek minket ide vagy oda
- ne élj úgy, hogy állandóan meg akarsz felelni, hogy bölcsességek és konvenciók hada korlátoz, mert mindig új és új irányzatoknak akar megfelelni a világ, és minket is a képére formálna
- legyen saját értékrended, elveid, de ne gondold, hogy ezek szentírások, változunk, és velünk ezek is új értelmet kaphatnak, nem baj, ha változtatsz, ne ijedj meg ettől
- ne higgy babonákban, ne hagyd, hogy befolyásoljanak a hitedben vagy nem hitedben, te abban higgy, amiben hinni szeretnél
- mindig segíts másokon is, legyen egy jó szavad, egy segítő kezed a rászorulóknak
- ne foglalkozz vele mások hogyan élnek, te csak magaddal törődj, így nem érhet csalódás
- és ha csalódás érne mégis, vedd könnyedén...az élet sajnos ilyen, nem csupán mosoly és vigasság, a fájdalmainkat is meg kell élni, hogy fejlődni tudjon a lelkünk, hogy egyre erősebbek lehessünk minden csalódásnál
- kérni nem szégyen, de csak akkor kérj, ha magad már mindent megtettél és segítség nélkül nem megy
- nem kell mindig mosolyogni, de a vidámság, a jókedv ragadós-az ilyen emberekkel mások is szívesebben töltik idejüket, mert másokat is magasba emelsz így és nem pedig lehúzol
- jól nézd meg, kinek szavazol bizalmat, a világot az érdek kereke forgatja, de ne légy túl bizalmatlan, mert ez hezitáláshoz és bizonytalansághoz vezet, az ilyen ember összezavarodik és önmagával sem lesz kibékülve soha
-szeresd az embert, aki vagy, és hidd el, hogy nagy dolgokra képes
- tanulj meg pihenni, kikapcsolódni, a munkamánia elkeseredett, magányos felnőtté tesz
- lassan élj...az időnk rövid
- kelj fel minden reggel úgy, hogy nem gondolsz az idő rövidségére, hanem kiélvezed az életed minden egyes pillanatát.
Így jó lesz élni....




 
 
0 komment , kategória:  Lélekemelő  
Melyiket válasszam?
  2019-02-27 22:00:03, szerda
 
 

Egy asszony elmegy a nőgyógyászhoz, és így szól: - Doktor úr, óriási bajban vagyok
és nagyon nagy szükségem lenne a segítségére. A gyermekem még nincs egy éves, és
megint terhes lettem. Nem akarok ilyen közeli korú gyerekeket. - Rendben, mit
szeretne tőlem?
- Azt szeretném, hogy szakítsa meg a terhességemet, nagyon számítok Önre.
Az orvos gondolkodóba esik, majd így szól: - Azt hiszem, van egy jobb megoldás, ami
az Ön számára is kevésbé veszélyes. A nő elmosolyodott, gondolván, a doki
megértette, mit szeretne.
Az orvos folytatta: - Nézze, hogy ne kelljen egyszerre két kisbabára vigyáznia,
öljük meg azt, amelyik az ölében van most.
Így tudna egy kicsit pihenni, mielőtt a másik megszületik. Ha meg akarjuk ölni az
egyiket, mindegy melyik az. Az Ön testére semmi veszélyt nem jelentene, ha az ölében
lévő babát választaná.
A hölgy elszörnyedt. - Na de, doktor úr! Milyen szörnyű! Megölni egy gyereket, az bűn!
- Szerintem is, - mondta az orvos ; de nekem úgy tűnt, ez Önnek nem probléma,
és azt gondoltam, akkor ez a legjobb megoldás. Az orvos elmosolyodott, érezte,
érthető volt az álláspontja. Sikerült meggyőznie a mamát arról, hogy nincs különbség
aközött, hogy egy már megszületett gyereket ölnek meg, vagy azt, aki még az anyaméhben van.
A bűn ugyanaz! A szeretet azt mondja: Feláldozom magam, hogy a másiknak jobb legyen.
Az abortusz azt mondja: Feláldozom a másikat, hogy nekem jobb legyen.



 
 
0 komment , kategória:  Lélekemelő  
Mit tettél velem ,Uram?
  2019-02-27 21:58:30, szerda
 
 

Nincs gyermekem, pedig nagyon szerettem volna.
Sokszor próbálkoztam. A kilencedik kísérletezéskor már erősen reménykedtem. A hetedik hónapban voltam. A hét hónapot megélt magzat már meg szokott maradni. Még tíz nap hiányzott! Rosszul lettem, kórházba kerültem. Imádkoztam, ostromoltam az eget - hiába. Világra jött, öt percig élt, csuklott és meghalt.

Számomra összedőlt a világ. Az egyik ápolónő mit sem törődve a politikai rendeletekkel, megkeresztelte: Ákos lett a neve.
Kértem, adja a karomba. Lemosta, bepakolta, odaadta. Magamhoz szorítottam! Patakokban folytak a könnyeim. Szólítgattam, beszéltem hozzá.
,,Miért nem sírsz? Nincs hangocskád? Parányi kezecskéidet miért nem mozgatod?"
Nem akartam kiadni a kezemből. A lelki fájdalomtól szinte nem is voltam magamnál.
Uram, Istenem, mit tettél velem? - kérdeztem folyton. -
,,Ez valóságos Ráchel siralma" - mondta az orvos.

A magzatokat a kazánházba szokták dobni. Őt nem engedtem, élt, neve volt, anyakönyvezték. - Ilyen picike koporsót éppen nem lehetett kapni. Ákoskát nagyapám szép faragással díszített irattartó dobozába tették. Édesanyám és nővérem éjjel varrtak neki pici ruhácskát, fejkötőt, szemfedőt. Engedéllyel ők vitték vidékre, családi sírhelyünkre. Nagyapámhoz helyezték.

- Egyik ápolónő, szenvedésemet látva, berohant a szomszéd kórterembe, leült az asztalhoz és sírt. Ecsetelte gyötrelmeimet. Abban a szobában voltak az abortuszra váró nők. Másnap kimentem zuhanyozni. Előző napokban láttam őket a folyosón dohányozni, nevetgélni, mintha szórakozó helyen lettek volna.
Most nem. Néma csend volt. Hang nélkül nyitották ki nekem a fürdőszobát, széket toltak hozzám, segítettek. Visszafelé eltévesztettem az ajtót, éppen az ő kórtermükbe mentem, leültem egy székre.
Valamelyikük azt kérdezte:
,,Az alagsori laborba melyik lépcsőn kell lemenni - amelyik a portánál van vagy a hátsón?"
,,A hátsón nem szabad lemenni! - mondtam rémülten. - Ott van a kazánház. Oda dobják a magukból kitépett magzatokat! Ott sírást, jajgatást lehet hallani. Sírnak szegény pici magzatok, mert maguk nem engedték megszületni őket. Pedig ők is szerették volna látni a jó Isten teremtett világát, szeretnének virágos réten szaladni, lepkét kergetni, labdázni, szeretnének örülni az életnek. De nem! Mert maguk halálra ítélték őket!

Néma csend lett, olyan csend - állapította meg az ápolónő -, hogy egy gombostű leesését is meg lehetett volna hallani.
Még aznap hárman meggondolták magukat és hazamentek. Telefonáltak férjüknek, jöjjön értük, nekik mégis kell ez a kicsi gyerek. Másnap újra kettő ment haza.

Néhány nap múlva én is elhagytam a kórházat, rövid betegállomány után újra mentem tanítani. Közben lelkileg is gyógyulgattam, jót tett a rendszeres munka.
Sokszor gondoltam arra az öt nőre, aki hazament. Imádkoztam értük, hogy ki tudjanak tartani elhatározásuk mellett. Számításom szerint szeptemberre kell megszületniük a kicsiknek.

Mindenszentek napja volt éppen. Fogadóórát tartottam aznap délután, a portásnak szóltam, hogy a kémiai szertárban leszek. - Egyszercsak kopognak, öt nő lépett be. Ismeretlenek voltak számomra. - Kiderült, hogy az öt kórházi anya keresett fel. Kicsinyeik 5-6 hete megszülettek. Mindegyikük óhaja teljesült. Aki fiút várt, annak fia, aki kislányt, annak lánya lett.
Azzal a kéréssel jöttek, legyek gyermekeik keresztanyja. Elvállaltam, feltételekkel: a keresztség szentség! - házasságukat rendezzék. Többi gyermekük: elsőáldozás, hittan-tanulás - gyermekeikkel együtt menjenek szentmisére, stb.
Volt nagy keresztelő - utána agapé!

Néztem az öt csecsemőt!
,,Ákoskám, aranyos pici Ákoskám! Te nem vagy közöttük" - hajtogattam magamban. Azóta minden március 31-én összejövünk, ezt a napot tartják gyermekeik születésnapjának. Ezen a napon jöttek rá, hogy nekik mégis kell a kis új élet. Azóta az öt pici már 41 éves, mind családos! A 40 éves évfordulón jöttem rá, milyen balga voltam. Mind az ötnek van gyermeke. Négynek 3, egynek 4 = 16 gyerek, hozzá az öt szülő: 21 ember.

Milyen oktalan voltam, amikor olyan sokszor kérdeztem. Mit tettél velem, Uram? Negyven év után jöttem csak rá, hogy óriási dolgot tett velem és pici Ákoskámmal: sóhajtásnyi léte és az én szenvedésem 21 embernek adott életet. Hálatelt szívvel mondtam a jó Istennek köszönetet ezért a kitüntető kegyelemért.

Megköszöntem, hogy mind az öt család Istenhívő, komoly katolikus életet él. Uram, legyen áldott mindenben a Te szent akaratod.

L.K.

Forrás: Új Ember, 1994. április 14.



 
 
0 komment , kategória:  Lélekemelő  
     1/1 oldal   Bejegyzések száma: 3 
2019.01 2019. Február 2019.03
HétKedSzeCsüPénSzoVas
 123
45678910
11121314151617
18192021222324
25262728 
Blog kereső


Bejegyzések
ma: 0 db bejegyzés
e hónap: 31 db bejegyzés
e év: 128 db bejegyzés
Összes: 7902 db bejegyzés
Kategóriák
 
Keresés
 

bejegyzések címeiben
bejegyzésekben

Archívum
 
Látogatók száma
 
  • Ma: 311
  • e Hét: 1930
  • e Hónap: 9385
  • e Év: 44943
Szótár
 




Blogok, Videótár, Szótár, Ki Ne Hagyd!, Fecsegj, Tudjátok?, Receptek, Egészség, Praktikák, Jótékony hatások, Házilag, Versek,
© 2002-2019 TVN.HU Kft.