A bádog kecske - Kezemben Daniel Defoe,Robinson Crusoe,Zichy Jenő,Bajcsy Zsilinszky,Amerikai Követség,Bodor Miklós László, - suzymama Blogja

Továbbiak »

Belépés

			suzymama.blog.xfree.hu
Aki szeretetet vet boldogságot arat!!			Suzy Mama 1901.01.01 Offline

Linktáram, Blogom

Blogom,

Képtáram,

Videótáram,

Ismerőseim, Fecsegj

Fecsegj

A bádog kecske

2014-05-12 10:04:59, hétfő


	A váratlan vendég Lakásunk bejáratához négy lépcső vezetett. A vén körfolyosós ház földszintjére - ahol laktunk - nyáron délelőtt odasütött a Nap. Szerettem a felső lépcsőfokon ülni, és hagyni, hogy a napfény végig simítson. Akkor is ezt tettem. Kezemben Daniel Defoe regénye, a Robinson Crusoe. Elmerülten olvastam. A kapu alól unokanővérem férje lépett az udvarra. Egy csodálatos, pirosan, és nikkelesen csillogó kerékpárt tolt. Amikor meglátott visszahőkölt, aztán amikor tisztázta magával, a tényt: észrevettem, mégis továbbjött. A biciklit a falhoz támasztotta, nekem zavartan a bajsza alatt mormogva köszönt, mikor utat engedtem, besomfordált a lakásunkba. Felébred a gyanú Két dolgot nem értettem. 1.A füvészkertnél laktak. Az a Zichy Jenő utcához elég messze van. Miért jött kerékpárral, holott tudtommal nincs is bringája? 2.Bandi a fiatalabb rokonok közül való volt. Esküvőjük óta tegeződünk, baráti viszonyban vagyunk. Mitől ez a zavartság? -Eh! Ő is csak egy felnőtt! - legyintettem. Tizenhárom évesen a kiskamasz hajlamos egyetemlegesen hülyének érezni a felnőtteket. Ennyiben is maradtam volna, ha odabentről nem hallatszott volna ki nevelő anyám-egyben nagynéném és a váratlan vendég fojtott hangú sutyorgása. Nem értettem, miről pusmognak, de Robinson a szigetével együtt hirtelen nagyon messzire távozott... Rövid úton elzavartak a sarki tejcsarnokba egy liter tejért. A kis bolt ajtaján kilépve, még láttam unokabátyámat amint kilép a kapun - gyalog -sietősen távozik a Bajcsy Zsilinszky út irányába. Ott járt az 53- as villamos, amivel a Ludovikáig szoktunk menni, ha hozzájuk igyekeztünk látogatóba... - Különös! - gondoltam Még különösebb volt, amikor hazaértem, szomszédunk, épp visszaadta nénémnek a pincekulcsot. Jó szomszédok voltak, de a pincéből télen is én szoktam tüzelőt felhozni. Most pedig nyár volt... A kétkerekűt sehol nem láttam. -Itt valami titok lappang, amiből engem ki akarnak hagyni! - sejlett fel bennem Baljós előjelek Aztán másnap, ünneplő ruhám volt kikészítve az ágyam mellé, és a szomszéd bácsi szuszogva cipelt fel valamit a lakás ajtaja melletti csigalépcsőn, ami a pincébe vezetett. Ki akartam nézni, de nem lehetett. - Előbb mosdás, fogmosás, öltözés!- kaptam a katonás vezényszót. Mit tehettem? A mosdást még meg is kellett ismételni, mert a felsőbbség önkénye úgy döntött, mivel a szappan száraz maradt, a mosakodás nem volt tökéletes. Végül csak rám került a fehér ing, a térdzokni, amit utáltam, no meg a sötétkék rövidnadrág. Utóbbi kissé szűk volt. Ünneplőnek szánva ritkán feszítettem benne. Kinőttem, és mégis újszerű maradt... Így együtt ezt a választékos pompát a pokol előszobájának éreztem. Tapasztalatom szerint, ilyen öltözékben focizásról, az utcán fejelésről (ebben mester voltam, verhetetlenül!), lábteniszezésről szó se lehetett! Eszembe jutott, ma van a születésnapom. - Végül minden rabság véget ér.- gondoltam beletörődően A meglepetés Az ajtón kilépve megfeledkeztem a díszes ornátusomról, a négy lépcsőfokról egyetlen ugrással termettem az udvar kövezetére. Még valami harci ordítást is hallattam örömömben, a virágládáknak támasztva ott ragyogott a tegnap látott bicikli! Összes sérelmem elenyészett. Azért az öröm korai volt. Amint a ,,kecske" szarvaihoz kaptam. Azonnal ki akartam próbálni, újra visszatérítettek a szomorú fiúsorsba: -Majd ebéd után! Így nem mehetsz sehová, mert ebédig úgy fogsz kinézni, mint egy frontharcos, aki a hadifogság elől egy disznóólban keresett búvóhelyet, vesztes csata után!- szólt a megfellebbezhetetlen parancs. Nem volt más lehetőség. Meg kellett várnom az egyenként ide szállingózó rokonokat. A háromfogásos ebédet. A szülinapi torta megsemmisülését! Nagybátyáim, nénéim, egészségemre történő új, meg új koccintásait, fülhúzásokat. Némelyik kétfelől egyszerre, ne tudjam enyhíteni azzal, hogy arra bólintok a fejemmel... Eltűrve unokatestvéreim, irigykedő, kárörvendő vigyorát. -Már rég bringázni szeretne, menni! Maradjunk még! - szólt macska ravaszságú unokahúgom Végül, csak elment mindenki. Még nem volt késő a délután. Így mindennapi viseletre átvedlés után végre felülhettem a csillogó csodára. Kerékpározni már korábban meg tanultam. Így aztán valóságos diadalmenetben értem ki a Szabadság térre. Hamar összeszoktunk a drót szamárral. Még azon a nyáron elkarikáztam egy barátommal, és kettőnk szíve hölgyeivel Csillaghegyen keresztül Leányfaluig, és ott a kompon áthajózva, a szigetet átszelve a pesti oldalon vissza. Iskolai szünet lévén, csak egyik-másik osztálytársamra lehetett ráhozni a sárga irigységet. Aztán ahogyan elérkezett az augusztus vége tája, mind többen tértek vissza a nyaralásból, mind több sorstárs rágta miattam szüléi fülét, a kerékpár miatt. A nagy bukás Tényleg művészei lettünk a kerekezésnek apránként. Barátom is komoly járműtulajdonos lett, együtt jártunk ki a Hősök terére. Ott aztán veszély mentesen lehetett összekapaszkodva tekerni a pedált az Andrássy úttól a Damjanich utcáig majd megint vissza. Elengedett kormánnyal fagyizni. Előkelően unott, közömbös arccal, összekapaszkodva páros-nyolcasokat írva... A kortársak elismerő, vagy fagyos pillantásai közepette. Akkori szívem hölgye, egy napon azzal a javaslattal állott elő, bemutatna barátnőinek. Az esemény fontosságát átérezve, szokott hanyag eleganciámat feladva, nem törődve a biztosan kijáró nyaklevesekkel, kiloptam a szekrényből legjobb hosszú ujjú fehér ingemet, ,,gála" nadrágomat, azután szokatlanul csendesen osontam ki tükörfényes bicajommal a házból. A nagy eseménynek, előzetes megbeszélés alapján a TV székház háta mögött, a Zoltán utca -Nádor utcasarkon kellett bekövetkezni. A Szabadság téren elhaladtam az Amerikai Követség mellett. Átvágtam az emlékmű mögött. Bekanyarodtam a Zoltán utcába. Itt felgyorsítottam. Szívdöglesztő sebességgel, előkelő ívben kívántam érkezni a randevú helyszínére. A három szeplős, süldőlányka már ott volt. Fagylaltot nyaltak kéjesen. Az udvari cercle rendben lebonyolíthatónak tűnt. Jó érzéssel nyugtáztam, hogy érkezésemet elismerően tágra nyílt szemekkel fogadják! Ekkor történt a baj! Isten megbünteti a hiúságot! A Nádor utca középvonalában egy csatorna fedél gusztustalankodik. Közepén egyenes hasíték segíti a nehéz öntvény-korong kiemelését. A hasíték épp olyan széles, amibe egy kerékpár gumija belesüppedjen, ha a jármű iránya megegyezik a rés állásával. Megegyezett... A kerék beledöccent, talán ki is jött volna belőle, ha a kormányt békén hagyom. De én nem akartam elveszteni a sebességet. Csavartam egyet a kormányon. Ezzel a mozdulattal el is veszítettem egyensúlyomat, egyben a kerék meg is szorult egy pillanatra. A bringa makrancos paripaként feldobta farát. Én keresztülrepültem a ,,gépen"! A fék karja végigszántott a lábamon, véres csíkot hagyva maga után. Hason csúsztam a poros aszfalton, egészen a járdaszegélyig, ahol a három leányzó várakozott. Szép fehér ingem nem viselte el a súrlódást, cafatokban fityegett rólam. Karjaim, mellem, combom lehorzsolódott: Arcom is csupa kosz lett. Fektemben megkapaszkodtam a járda szélében. Felnéztem a lányokra, elhalóan azt mondtam: - Szervusztok. Megjöttem. És ez nem volt elég! Csörömpölve, csattogva, az aszfalton csikorogva utolért a bringa. Aljas vigyorral rám telepedett. A kerekei még zümmögve forogtak. Máskor szerettem ezt a hangot... A frissen olajozott lánc befejezte összekenésem amúgyis csaknem tökéletes munkáját. A leányzók visszaköszöntek-e? Nem emlékszem. Csengő kacagásukat ma is hallom... Egyikük nevettében még a fagylaltot is rám ejtette. Azt hiszem, nem kell mondanom, nem közülük került ki később a feleségem! Otthon persze, amikor tépett valómban betámolyogtam, további tortúrák vártak. Elsőbben is két nyakleves a tönkrement ruháért. Ezeket a sebek megtisztítása követte. Alvadt vér lesikálása. A sebekből por, apró kavicsok, kipiszkálása. A sebek fertőtlenítése csípős jóddal. Ragtapaszok testszerte történő felragasztása. Közben újabb pofonok ígérgetése, ha netán sziszegni, mocorogni, bőgni merek... Végül a biciklitől való eltiltás hosszú hetekre. A bukás utóélete Majd ötven éve történt. Nemrégiben arrafelé jártam. Vadászjegyemet váltottam ki a közelben lévő irodában. Eszembe jutott az eset. Nem sajnáltam az időt rá, odamentem az eset helyszínére. A lányok nem voltak ott... Azóta fájós lábú nagymamák lettek. Nem fagylaltoznak, mert félnek a diabétesztől. Különben is: a cukrászda helyén egy Bank üzemel. Ráadásul tél van, január. Csak a csatorna fed lap lapul a kereszteződés közepén. Sőt még a nyílás is ugyanabban a szögben áll. Nem ette meg rozsda, pedig kívántam neki ilyesmit is. Mást is kívántam, de azt nem való papírra vetni... Fiúk! Mai kiskamaszok, ha arra van találkátok, figyeljetek a rosszindulatú csatornaszemre! Szerző: Bodor Miklós László

0 komment , kategória: novellák, gondolatok, versek

Címkék: összekapaszkodva, lábteniszezésről, visszatérítettek, felgyorsítottam, megkapaszkodtam, visszaköszöntek, járműtulajdonos, unokatestvéreim, megsemmisülését, osztálytársamra, megfeledkeztem, lehorzsolódott, járdaszegélyig, diadalmenetben, egyetemlegesen, középvonalában, fertőtlenítése, nyaklevesekkel, vadászjegyemet, csatornaszemre, fagylaltoznak, bekanyarodtam, végigszántott, szívdöglesztő, füvészkertnél, belesüppedjen, kereszteződés, egyensúlyomat, összeszoktunk, verhetetlenül, tapasztalatom, előszobájának, születésnapom, rosszindulatú, unokabátyámat, virágládáknak, váratlan vendég, felső lépcsőfokon, napfény végig, kapu alól, falhoz támasztotta, bajsza alatt, füvészkertnél laktak, fiatalabb rokonok, szigetével együtt, sarki tejcsarnokba, liter tejért, kapun –, pincéből télen, kétkerekűt sehol, ágyam mellé, lakás ajtaja, Kezemben Daniel Defoe, Robinson Crusoe, Zichy Jenő, Bajcsy Zsilinszky, Amerikai Követség, Bodor Miklós László,

Új komment

Kérjük adja meg a TVN.HU rendszeréhez tartozó felhasználónevét és jelszavát.
Csak regisztrált felhasználók írhatnak kommentet,
amennyiben még nem rendelkezik TVN.HU hozzáféréssel: Klikk ide!

Felhasználónév:
Jelszó:
	Kérem írja be a baloldalon látható számot!
Szöveg:

Betűk: Félkövér Dőlt Kiemelés Kép: Képbeszúrás Link: Beszúrás


Félkövér:	[b] Félkövér szöveg [/b]
Dőlt:	[i] Dőlt szöveg [/i]
Kiemelés:	[c] Kiemelt szöveg [/c]
Képbeszúrás:	[kep] http://...../kep.gif [/kep]
Linkbeszúrás:	[link] http://tvn.hu [/link]