2012-10-03 09:27:09, szerda
|
|
|
Egy hideg vasárnap történt. A templom parkolója hamar megtelt. Ahogy kiszálltam a kocsimból, arra lettem figyelmes, hogy a testvérek valamit sugdolóznak, miközben bemennek a gyülekezetbe. Ahogy közelebb értem, észrevettem egy embert, amint támaszkodik a templom falának. Már majdnem egészen lefeküdt, mintha aludna. Egy hosszú, nagyon rongyos viharkabát volt rajta és egy kalap a fejére húzva, hogy már az arcát sem lehetett látni. Egy nagyon kopott cipő volt rajta, amelyből már kilógtak a lábujjai. Gondoltam, hogy hajléktalan és hogy alszik, ezért nem foglalkoztam vele. Bementem a templom ajtaján. Bent elkezdtünk beszélgetni, és szóba került a kint fekvő hajléktalan is. Az emberek csak suttogtak, de senki sem volt hajlandó behívni, hogy üljön le. Én sem.
Néhány perc múlva elérkezett az istentisztelet ideje. Mindenki a prédikátort várta, hogy foglalja el a helyet, és szóljon az Igéből, amikor kinyílt az ajtó. Bejött a hajléktalan, fejét lehajtva végigsétált a padok között. Az emberek zavarban voltak és suttogtak, arcukon megdöbbenés látszott. A férfi végigment a szószékig, ahol aztán levette a kalapját és a kabátját. Elszorult a szívem. Ott állt a prédikátorunk... Ő volt a hajléktalan. Senki sem szólt egy árva szót sem.
A prédikátor elővette a Bibliáját és így szólt:
,,Testvéreim, azt hiszem, nem kell mondanom, miről fogok ma prédikálni."
Aztán elkezdett énekelni egy éneket:
,,Ha tudok segíteni valakin, amint elmegyek mellette,
Ha tudok egy bátorító szót, ami bizakodóvá tette,
Ha meg tudom mutatni, hogy az ő útja helytelen,
Akkor már nem hiábavaló az életem."
Jakab 2,2-4: Mert ha a ti gyülekezetetekbe bemegy egy aranygyűrűs férfiú fényes ruhában, bemegy pedig egy szegény is közönséges ruhában; és rátekintetek arra, akin a fényes ruha van, és azt mondjátok néki: Te ülj ide szépen; és a szegénynek ezt mondjátok: Te állj ott, vagy ülj ide az én zsámolyom mellé: Nem mondtatok-é ellent magatoknak, és nem lettetek-é gonosz gondolkozású bírákká?
Jakab 4,17: Aki tehát tudna jót cselekedni, és nem cselekszik, bűne az annak.
Mert nem szégyenlem a Krisztus evangéliomát; mert Istennek hatalma az
minden hívőnek üdvösségére, zsidónak először meg görögnek.
Mert az Istennek igazsága jelentetik ki abban hitből hitbe, miképpen meg van írva:
Az igaz ember pedig hitből él. Roma 1:16-17. Amen!
Lisa Szanyel a Facebookon Link Link
|
|
|
0 komment
, kategória: Lisa Szanyel * Australia |
|
Címkék: gyülekezetetekbe, istentisztelet, prédikátorunk, rátekintetek, gyülekezetbe, evangéliomát, foglalkoztam, gondolkozású, prédikátort, sugdolóznak, megdöbbenés, támaszkodik, végigsétált, hajléktalan, észrevettem, üdvösségére, aranygyűrűs, beszélgetni, cselekedni, közönséges, bizakodóvá, viharkabát, elkezdtünk, magatoknak, elérkezett, prédikálni, szegénynek, testvéreim, jelentetik, kiszálltam, szégyenlem, cselekszik, prédikátor, facebookon, hiábavaló, testvérek, hideg vasárnap, templom parkolója, testvérek valamit, templom falának, fejére húzva, nagyon kopott, templom ajtaján, kint fekvő, emberek csak, istentisztelet ideje, prédikátort várta, padok között, emberek zavarban, férfi végigment, árva szót, prédikátor elővette, Lisa Szanyel,
|
|