|
2008-05-26 14:56:32, hétfő
|
| |
| |
Isten dicsősége a teremtett világban
A zsiráf nyakának hosszúsága mindig izgalmas téma volt az
emberek számára. A monda szerint ez az állat is ,,normális''
nyakkal látott napvilágot, de egy nap, mivel a többi állat
lelegelte elôle a füvet és az alsóbb faágak lombjait, a felsôbb
ágak után ,,nyúlt'' -- és élve maradt. Az évszázadok folyamán az a
zsiráf maradt életben, amelyik hosszabb nyakat viselt.
Ha ezt a dajkamesét hallja egy óvodás vagy egy alsós
elemista, hát elhiszi, egészen addig, amíg saját eszével nem kezd
gondolkodni. Ekkor rájön, hogy ennek az állatnak a nyaka --
ugyanúgy, mint a többinek -- nincs gumiból (hacsak nem veszi
figyelembe játékzsiráfját), hanem húsból és csontból, vérerekbôl
és idegekbôl. Tegyük fel, hogy a zsiráf már elôre tudta, ô pont
egy magas ágat akar lelegelni, de azzal már nem volt tisztában,
hogy hány nyakcsigolyája van, és hányra van még szüksége ahhoz,
hogy elérje azt a magas ágat!?
A léglökéses repülôgépek és rakéták korszakának kellett
bekövetkeznie ahhoz, hogy a zsiráf nyaka titkának a nyitjára
jöjjünk.
Ugyanis felfedték, hogy a zsiráf vérkeringése kôolajvezetékre
hasonlít, és hogy kitűnô szolgálatot tenne az asztronautikában.
A modern repülôgépek óriási sebességgel száguldanak. A
szatelliteket kilövô rakéták ennél még nagyobb gyorsaságot érnek
el. A hirtelen fordulatnál, a felszállásnál vagy megállásnál a
vonzóerô mesterségesen annyira megnövekedik, hogy a pilótának
legtöbb vére a lábába száll. Az agy táplálék (vér) nélkül marad,
és beáll az ideiglenes eszméletlenség állapota. (Lám, mi vár a
jövendô holdvíkendezôkre!) És ekkor a tudósoknak eszükbe jutott a
zsiráf: a kis feje -- hosszú nyakának köszönve -- két és fél
méterre van a szívétôl. Amikor a végtelennek tűnô erdôségben
rohanni kezd, feje az óra ingájához hasonlóan ,,kileng'' -- mégsem
jut eszébe elájulni. Bizonyára végtelenül erôs és bonyolult
összetételű szíve van -- gondolnánk. Ezért azután Dél-Afrikában a
boncasztalra került majd harminc zsiráf, hogy megfejtsék nyakának
titkát. Szíve teljesen normális volt. Hasonlított az ôz, a zebra
szívére. Ekkor boncolni kezdték a nyakát. Nyakának artériájában
speciális ,,szivattyútelep'' helyezkedik el, és ez segíti a szív
működését. (Az állat titka tehát nyakának vérereiben van!) Ezek
szelepek, amelyek pontos idôközökben nyílnak és csukódnak. Minél
közelebb jutunk a fejhez, annál sűrűbb a szelepek elhelyezkedése.
Ezek után készek vagyunk azt hinni, hogy a zsiráf hosszú nyaka
késôbben fejlôdött ki, szíve normális testhez alkalmazkodott. A
hosszú nyak miatt késôbb ,,megrendelték'', ,,megtervezték'', majd
megvalósították a speciális szivattyútelepet. Kinek az
agyszüleménye ez? Ki gondolt már elôre arra, hogy ezt a hosszú
nyakú állatot megvédje az ájulástól? Ki viselte gondjukat
évszázadokon át, hogy ezek az élelemre vágyó állatok
hozzáférhessenek eledelükhöz -- még a legmagasabb ágakon is?
Sajnos, a zsiráf, még ha értelmes volna is, akkor sem tudna
válaszolni ezekre a kérdésekre, mert teljesen néma. A halálos
találatot is ,,szótlanul'' elfogadja. Vannak emberek, akik
szívesen hangoztatják a természet zsenialitását, az élet
kifogyhatatlan lehetôségeit. Azután, ha ilyesmit akarnának
bemagyarázni egy-egy gyermeknek, valamelyikük biztosan
megkérdezné: Hogy lehet az élet -- még ha nagybetűvel írjuk is --
zseniális, amikor nem élô személy?
És ekkor még a tudatlan emberpalánta is felfogja: sem a
természet, sem az élet nem magyarázható meg a Teremtô Isten
bölcsessége, személye nélkül.
Zivko Kustic: A természet Istenről beszél
ALFA & OMEGA Link |
|
| |
|
1 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
Offline
