|
2009-05-16 23:15:39, szombat
|
| |
| |
 Link Friderika: Kinek mondjam el vétkeimet?
1. Semmi sincs, csak fénytelen éj, csak szótlan bánat, hiú remény,
Nincsen hűség, nincs szerelem, nincs simító kéz nekem.
Kinek mondjam el vétkeimet, és a megbocsájtást kitôl kérjem?
Kinek mondjam el vétkeimet, Istenem?
2. Hideg az éj, de fényre vágyom,
Mind délre húzó fecskepár.
Testem kihűlt álom csupán,
De lelkem szunnyadó tűzmadár...
Kinek mondjam el vétkeimet, és a megbocsájtást kitôl kérjem?
Kinek mondjam el vétkeimet, Istenem?
Ne kínozz, hisz elôtted állok pôrén, bekötött szemekkel!
Istenem, mondd miért?
3. Könnyek nélkül sírok a meg sem született gyermekemnek!
Hogyan mondjam el vétkeimet? És a megbocsájtást kitôl kérjem?
Kinek mondjam el vétkeimet, a bűneimmel kell, hogy éljek!
A megbocsájtást kitôl kérjem?
Kinek mondjam el vétkeimet, Istenem! Friderika Link 
Friderika: Alabástrom szelence
Hirtelen csend lett, ahogy a zsúfolt házba lépett
s bukdácsolt sűrű könnyfátyolán át.
arcába égtek a szúrós tekintetek - nincs helye köztünk! -
mind ezt súgták, mind őt gúnyolták.
ő mégis ment tovább, át a szégyen tűzfalán,
míg térdre hullt jézus lábai előtt.
és bár egy szót sem szólt mégis mind értették őt,
ahogyan kiöntötte a szívét, alabástrom szelencéjét.
hadd szálljon fel jó illatként az én imám, tehozzád éppen ugyanúgy!
hadd mossam meg lábaid a könnyeimmel, és hajammal hadd szárítsam fel!
szeretnék most leborulni, hogy megmentettél, megköszönni,
mindenért hálám kifejezni, de a dalnál jobban szól
egy szelence alabástromból.
emlékszem jól, úgy éltem azelőtt
mint rab madár, kit a bűn csapdába szőtt.
értéktelen és üres volt az életem,
eltékozoltam mindent ami csak fontos lehet.
elvesztem volna, de jézus rám talált,
és megmentett, a szívem őrá várt.
ezért most én is megteszem, a mester lábát megkenem,
és kiöntöm elé a szívem, szeretlek uram!
myjesus "én vagyok az út..." (jn 14:6) Link
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Friderika |
|
|
|
|
|
Offline
