|
 2/3 oldal 
|
Bejegyzések száma: 27
|
|
|
|
|
|
2012-05-14 16:22:16, hétfő
|
| |
| |
Gyerek voltam, amikor Katalin, András napot mentünk ünnepelni a Tejbárba. Varrónőként dolgoztam ahelyett, hogy Zeneművészetibe jártam volna. Fizetésemelést azért nem kaptam, mert egész nap be nem állt a szám, ahogyan Csomós András, a szalagvezető közölte, de azt nem jött meghallgatni, hogy villámgyors varrásaim énekléssel teltek el, másképpen nem bírtam volna a monotonságot.
A másik szalagban vasalt segédmunkásként Bródy János hasonmása. Én soha nem foglalkoztam fiúkkal, eszembe sem jutott volna, hogy valamikor is férjhez megyek, a tanulás lett volna egyetlen vágyam. Mindig Psota Irén számát énekeltem, hogy ,,Nem akarok mindenáron férjhez menni".
Felkért táncolni. Én népitáncos voltam, de azt sem szerettem, s mivel kislányként elég dundi voltam, a tükör előtt táncolva elhatároztam, hogy soha senki előtt nem fogom riszálni magam, mert nem áll jól nekem. Visszafogott lettem, mint az evéssel, úgy csipegettem az ételt, mint a kínaiak.
- Falábad van! - sziszegte felém a sértést Zsigmond.
Már el is felejtettem Katalin napot, amikor március 7-én a születésnapomon egy üveg Club Wiskyvel megjelent és megkérte a kezemet anyámtól és mostohaapámtól, akik erre a gyászos sorsra juttattak közösen. Az italt megitta, vagyis magának hozta. Soha nem kaptam tőle egy szál virágot sem, sem másféle ajándékot.
Megalkudtak rám, mint egy állatra, megbeszélték az eljegyzés időpontját május elsejére. Azután már Zsigmond hozott nekem ennivalót a szövetkezetben, addig éhesen voltam egész nap, a cigizők közé álltam szünetekben.
Leendő anyósommal együtt utaztunk Miskolcra jeggyűrűt és kísérőgyűrűt vásárolni.
Vettem magamnak kék csinos kosztümöt, fehér szandált, táskát és fehér végiggombos buklé blúzt az eljegyzésre. Anyám várta az ünneplőket, előtte a szobában összetolt asztalt leterítette saját lepedőjével asztalterítő helyett.
Megérkezett a rokonság, valamennyien fekete ruhában, mintha temetésre gyűlnének össze. Az eljegyzés estéjén anyám azt mondta Zsigmondnak, minek megy haza, aludjon velem. Így fogant a nagyobbik gyermekem.
Engem temettek a fekete ruhával, az emberségemet, a jókedvemet, a gyermekségemet, szeretetre szomjazó szívemet.
Még az esküvő napján is végig zuhogott az eső. A tömegben mostohaapám bolond reformátusok üvöltései közepette haladtam elől magányosan, úgy éreztem semmi közöm nincsen ehhez a falusi részeg sereghez.
Már a kicsivel voltam terhes. Meg tudtam számolni pontosan, hányszor tudtam átadni magam neki, így napra ki tudtam számolni gyermekeim születését. A többi napokon hajnalig mulatozott, részeg volt.
Ekkor pártiskolába küldték Miskolcra. Elszedte az én pénzemet, meg az anyjáét is, én kézzel mostam, mert mosógépre sem tellett. Állandóan jöttek az OTP felszólítások, volt, amikor rábíztam - egyetlen alkalommal - a bútor részletek befizetését, letépte a vényt, lobogtatta előttem, hogy befizette, majd betette a fiókba a borítékba. Az ügyintéző hölgy vette észre, hogy nincs lepecsételve, csak letépve, még annak is elitta az árát.
A pártiskola idején minden nap reggelig mulatott, eladósodott. Én két év alatt búskomor lettem, szemeim ijedtté váltak a durvaság, állandó félelem miatt.
Mikor hazajött a pártiskolából, életében egyszer leült és azt mondta, beszélni akar velem. Elcsodálkoztam, mert addig szólni sem lehetett hozzá, ha szépen szóltam, ütés volt a válasz. Csúnyán pedig soha nem beszéltem, születésem óta sértettek a csúf szavak, inkább ráhagytam mindent, miután első bőrönd kitevés után nem volt hajlandó elköltözni a nagyobbik gyerek születése után.
- Én egy aljas alak vagyok, válj el tőlem! - mondta nekem.
Azután töredelmesen bevallotta, hogy mennyi adósságot halmozott fel, eladta még a karikagyűrűjét is.
Ennyi volt a számadás, egy pillanatnyi ideig tartott, soha többé nem ismétlődött meg, s mikor végül beadtam a válópert, megfenyegette a tanúimat is, hogy megszivatja őket, ha el mernek jönni a bíróságra.
Tavaly telefonáltak, hogy szívinfarktusban elhunyt. A tőle való félelem válás után is tartott, soha többé nem tudtam találkozni vele, a nevét sem tudtam meghallani, annyira megviselt a házasság. Nem éreztem semmit, csak csodálkoztam azon, hogy a gyerekei siratják, pedig még a nagy élet- biztosításukat is felvette, elitta, elvette tőlem a lakás árát, melyből egyszer kifizettem, nem akart gyerektartást sem fizetni, szakcsoportban dolgozott, én pedig albérletben laktam a gyerekekkel. Számadás nélkül halt is meg, senki sem kötelezte arra, ő meg képtelen volt rá, hogy szembenézzen önmagával. Csodás mulatással telített élet, párt útján üzemvezetővé való emelkedés után jött a pillanatig tartó halál. Éppen most vettem volna a bátorságot, hogy annyi év után asszonytartást kérjek tőle. Most már az sem jár. Gyerekeim pedig eltemették azt az embert, aki soha rájuk sem tekintett.
Valamiféle számadást mégiscsak végzett magával, amikor megkérdezték, hogy került össze egyáltalán velem, annyira nem voltunk egymáshoz valók:
- Szerelem volt - felelte.
Honnan tudta volna, mi a szerelem, hogyan kell bánni egy hűséges, szerelmes nővel, egy gyermeki szívvel, aki szíve alatt hordta vérét, s hogy azok az ő gyermekei is voltak. Néha mondani akarta nagyobbik lányomnak, hogy tudja, rossz apa volt, nem érdemli meg, hogy meglátogassa. Mindenki figyelmen kívül hagyta számadását, elnézték neki a többi tettével együtt. Van, akivel elnéző az élet és az emberek, van, akinél egyetlen tévedést bűnnek tulajdonítanak. Furcsák az emberek, a számadást sem segítik elő!
2012. május 6.
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Kohut Katalin |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2012-05-12 17:35:24, szombat
|
| |
| |
Összetört szív reménye
Szonett 11.
Szerző: Kohut Katalin
Te látod, mit tükröz összetört szemem?
Meghasadt szív, eltűnt szerelmes nézés,
mely átfogta a világot és rebbenés
nélkül csodálta az embert, de remélem
egyszer még beköszönt újra szerelem,
rám is vár a Niagara-vízesés,
nekem is járna a természet-féltés,
mert ezt a földet felettébb szeretem.
Mégha parányi embernek is születtem,
a világot akkor is megöleltem,
rácsodákoztam minden szépségére,
s ha irigység helyett már csak gúny kísér,
a gondolat számtalan csodát igér,
forrásvízzel koccintok Egészségre.
2012. május 10.
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Kohut Katalin |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2012-05-12 17:33:46, szombat
|
| |
| |
Itt maradtam magam
Szonett 10.
Szerző: Kohut Katalin
Ha szomorú nem voltál még sohasem,
nem tudhatod, milyen a nagy boldogság,
mit érez az, kinek szívén ború rág,
s elkerüli jókedv, derü, szerelem.
Mindig odalenn, arra vitt kerekem,
nem érintett soha harmatos virág,
rég volt, elfeledtem, mit ád a világ:
szivárvány színeit fogta két kezem.
Szabadság kell nekem béke-szigeten,
hív barátok édeni álom-ligeten,
hová száműztem magam, ezt óhajtottam,
Földről el, hívogat milliárdnyi hely,
de hiába vártam sok évet - röhej -
senki sem jött el, itt maradtam magam.
Miskolc, 2012. április 23. |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Kohut Katalin |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2012-05-12 17:31:28, szombat
|
| |
| |
Hajnal tavasszal
Szonett 3.
Szerző: Kohut Katalin
Hajnal van, csicseregnek madarak,
szívem repdes béke-örömhírre,
olajág zöldül, tavasz lesz végre,
sötéten áttörnek napsugarak.
Látni véltem kelő Urat minap,
s az éji hölgyet nyugodni térni,
a világ másik részébe menni,
s egyre jobban emelkedett a Nap.
Meg kell ölelni a világomat,
gondolatban szerelmem hívogat,
enyém is e pazar gyönyörűség!
Aki nem látja a szépségeket,
s a Napot, ahogy felénk integet,
nem örvendi: a tavasz dicsőség.
Miskolc, 2012. februá 29 |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Kohut Katalin |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2012-05-12 17:29:50, szombat
|
| |
| |
Meditáció
Szonett 2.
Szerző: Kohut Katalin
Helyezkedj el kényelmesen ágyon,
nyugtasd le elmédet, koncentráljon,
nézz vörös rózsát fekete ágon
hetet egy kereszten, s szemed lásson!
Mikor elképzelted - ész megálljon! -,
Neked megjelenik rózsabálon
Hagia Sophia vörös rózsákon,
s a légzésed leáll, lelked szálljon
messze földre, idegen tájakra,
lásd felülről világod, roppantra
tágul horizontod, s képes elméd
befogadni a föld szeretetét,
felismerni jók örök-szépségét,
világmindenséget ölelgetnéd.
2012. február 28. kedd |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Kohut Katalin |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2012-05-12 17:23:27, szombat
|
| |
| |
A jegy
Christine Busta verse nyomán 1986.
A szeretetem
egy jegy volt csupán
Ő olyan hatalmasnak látszott
hogy én beleköltözök
1999. július
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Kohut Katalin |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2012-05-09 15:26:39, szerda
|
| |
| |
Múlt héten kaptam levelet a budapesti Nyugdíjfolyósítótól azzal, hogy rehabilitációsoknak nem jár az ellátottak utazási igazolványa, amit tévesen áprilisban kipostázták nekem, küldjem vissza, amit másnap meg is tettem.
Ma hallottam, hogy az egyik rehabilitációs, aki vállalta, hogy három éven belül elhelyezkedik, s ezért kilencven ezer forint körüli havi járandóságot kap, mellette a munkaügyi központtal szövetségben időnként már dolgozik is, eddig két utazási papírt is kapott.
Most felhívtam a budapesti Nyugdíjfolyósítót, elmondtam neki, még le is tolt, hogy mondjam a törzsszámomat, mert eddig csak az ismerősömről beszéltem, hogy neki miért jár, nekem miért nem - még soha nem utaltam másokra, most is csak azért utaltam rá, hogy ugyanolyan rehabilitációsnak számít mindenki, mindenkire egy törvény vonatkozik -, azt felelte az ügyintéző a törzsszámom alapján, hogy van aki jogosult, Ön nem jogosult,. Nem értem.
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2012-05-08 08:42:18, kedd
|
| |
| |
Dudás Ica Karcsán azt híresztelte 1975-ben az esküvő előtt, hogy mi kukó cigányok vagyunk. Már itt születésem óta a termékenységi népek könyve és máshonnan felvett nevek alapján a cigányságot emelték a Pszichografológiai Halak megváltóval, a rendetlen média halak helyett az én áldozásommal, apa összeúzásával, nagymama életével a boszorkányságot. Hetven évet mentek majdnem vissza időben megszületésemkor, én voltam Gina Lolobrigida, aki atlantiszi Halak egykori történelmi szerint az összes halakat emeli szerte a világon, betegségeiket rám terheték meg sorsukat, életüket, szerepeikkel együtt visszament idővel. Gina társa Molnár Babi-Rózsa volt, a berendezettjüket kékszeműként lakatosként németbe vitték, míg a bátyám zöld szeme olyan lett, mint a hideg kék szeműeké, érzelem nélküli. A Rózsa nevűeket lopott dallamból, vagyis atlantiszi mágiából hozták létre, ezt énekelte meg Latinovits a Szeretni bolondulásig dalban, a spiritizmus is összefügg vele.
A tűzrózsa tűzmágia, ez a fekete mágia, ebből vannak a csereken megrajzolt kereszten rózsás egyházak feszületes Jézus-sorozatokkal, amin közösen mennek végig születésem óta megmentve a bábkirályokat. Ezért ünnepelnek új-kenyér ünnepet.
A fekete mágusok teremtői kenyerének versikéje egykori idők kenyere alapján:
Egy vallomás az életem,
örökös fohász
és kincset rejt a két kezem,
fényhez a kovászt.
Megkelesztem a lisztem,
megdagad tésztám,
kell még hozzá a hitem,
kenyerem kész már.
A kukó cigányság történetét ismételték 1995 óta, már ott járnak, hogy kastélyokat építettek Romániában, miközben az elmeosztály többi cigányságát a Pszichografológia szerint 1989-ben hozta át Orbán Viktor, nem véletlenül köt most is Kelet népével szövetséget a megírtak szerint ember áldozással, rendetlen Halakként.
Vajdahunyad vára névből vannak a vajdák. Ilyen óriási emelkedést a Nyomorultak 130 esztendeje többszörre próbáltak meg, az 1848-as forradalmat is ismételték a szocialistákkal. Úgy látszik, nem tudnak betelni az egykori idők forradalmaival.
Jó lenne a kukó emberáldozó cigányok vagyonát elkobozni, ne dicsekedjenek tobzódással, jogtalan haszonnal! |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Időjelek - Leplezés |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2012-05-07 08:02:02, hétfő
|
| |
| |
(A Horváth urak megmentését ember áldozással 1991 óta ismétli Borsod megye, azóta díjazottakká, miniszterekké tette a Horvátokat, sőt megmentette a vers alapján Miskolc városát is haladva végig lakosainak csapásán, karmikus népének sorsán) Kelet Könyvek Negyedik üzenet Felsőmagyarországi Kiadó
Horváth Gyula:
Néma nép
Nyugodj meg,
lesz még nyár is
s a gyerekek talpa alá
kitaláljuk e földet,
szabunk-varrunk nekik
ruhát, házat,
hogy jól megférjenek bennük,
de még szorít
az a hőemelkedéses tavasz
Nyugodj meg,
lesz még nyár is,
s a kilométerekre elgurult almát
megtalálják a gyerekek,
láthatod,
milyen halálos évszak:
kutyák szájából kicsüng
az ország nyaka!
ezért néma a nép!
és temetőig toloncolják azt,
aki az igazat tanulja meg beszélni!
etlrt sír és jajgat az idő
karjaikról leejtve
a Cicholina babákat,
akik összepisilik
e lepedő-Európát.
Nyugodj meg,
lesz még nyár is,
de biztosra veheted a lázt is,
s a nyílt-sebes Miskolcról
úgy folyik a vér,
mint a patak,
testét gézutakkal csavarják át!
És mit tudom én,
hogy él-e,
vagy hal ez a város,
de érzem én,
hogy koporsó a házunk,
a postás se jár nálunk,
sírunkig lát el a tél...
farkasokat várunk. |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Időjelek - Leplezés |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2012-05-07 07:46:42, hétfő
|
| |
| |
(Dudás Sándor két éve hunyt el itt a bérházban, ahová azokat rendezték be, akiket névrokonaikkal együtt folyamatosan mentenek meg hetven esztendeje. Dudás Sándornak agyi defektje lett) Észak-Magyarország 1992. Ezt a Látókör és Hétszivárvány sorozatot a média a rendőrséggel együtt 1995-ben kezdte ismételni, mikor helycsere történt az Északban és cigányság jött ezer forintos áron elvinni egy reklámtáskányi Észak-Magyarország újságot szemétként.Fecske csaba szállodában voltunk kísértetek kezdetű írásánál az egész média megdermedt, mutatta a szállodai kísérteteket, melyek jelentkeztek a tatárdombi vörös botos sánta Talmudos Braun házban is.
Dudás Sándor: Húsvét
Királyosdit játszattak velünk,
s melletted függünk, mint latrok
keresztjén gyötrő szenvedésnek,
gyászba öltözött fájdalomban.
Kipántlikázva pucérságunk
félelem piros palástjával,
koronánk tövisei sajgó
sebünk szeméből vért csurgatnak,
békétlen ökleinket szögek
béklyózzák szelid csikókká,
lábfejünk feszül, lépni hitvány,
lándzsával kinyitva mellkasunk
kapuja: bújj ki rajta lélek!
Elhullajtva ajkunkról a szó.
Mire marad még bennünk erő:
intésre, kábult túlélésre,
vagy már csak a valamikori
feltámadásban
lehet maroknyi bizodalmunk? |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Kelet örökségek |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2/3 oldal
|
Bejegyzések száma: 27
|
|
|
|
2012. Május
| | |
|
|
| ma: |
0 db bejegyzés |
| e hónap: |
27 db bejegyzés |
| e év: |
229 db bejegyzés |
| Összes: |
7247 db bejegyzés |
|
|
|
| |
- Általános (1226)
- Belső kör (6)
- Család (6)
- Munka (10)
- Haverok (2)
- Iskola (4)
- "Darabokra hullik a Biblia..:" (25)
- A lélek rajza (12)
- A Nagy Karola-rejtély (18)
- A sánta Jézus -Edom Talmud (30)
- Állaatokról (54)
- Beat, Hippi, Punk, Rock (21)
- Dalok (92)
- Egészség, betegség (155)
- Éjszakáim, álmaim (124)
- Élők, vigyázzatok (2)
- Emberi bölcsesség és ami marad (646)
- Érzelmek (102)
- Esti, Jó éjszakát versek (23)
- Fejezetek a szexualitás ... (1)
- Filmajánló (60)
- Füzes László (53)
- Földönkívüliek (7)
- Gyermekeknek (25)
- Halottak napja (8)
- Horoszkópok (9)
- Hozzátok szólok, magyarok! (18)
- Idézetek (398)
- Időjelek - Leplezés (76)
- Ismeretterjesztő (141)
- Játék a tűzzel (advent) (17)
- Karácsonyi versek (33)
- Kelet örökségek (181)
- Kéz analízis (1)
- Kínzások és büntetések (1)
- Kodály Zoltán: Forr a világ (1)
- Kohut Katalin (1636)
- Könyvajánló (35)
- Köztársaság tér 1956 (21)
- Le nem fordított versek (7)
- Lélekemelő írások (216)
- Magyar nyelv (24)
- Magyarország harmoniakártyája (37)
- Marketing (16)
- Meditációk (4)
- Napi harmoniakártyáim (369)
- Napi jóslás (87)
- Névnapok eredete, versek (18)
- Nyugati örökségek (10)
- Otthoni munka (4)
- Receptek (160)
- Rock Évkönyv 1981. (37)
- Számmisztikai elemzések (12)
- Szépség, fitness (45)
- Szólások, mondások (1)
- Szórakozás (13)
- Történetek, novellák (58)
- Újévi köszöntők (19)
- Vas-Forgószél 1945-től (65)
- Versek (356)
- Viccek (249)
- Viselkedés kultúra (10)
- Ünnepek (121)
- Zirkuli Péter: Katalin (29)
|
|
|
| |
- Ma: 594
- e Hét: 8067
- e Hónap: 14308
- e Év: 66574
|
|
|
Offline
