Belépés
kohlinka.blog.xfree.hu
Lehet, hogy fentről többet látni, de a jajszó már nem hallatszik olyan élesen. Szendrei Klaudia
1958.03.07
Offline
Profil képem!
Blogom, Képtáram,
     1/2 oldal   Bejegyzések száma: 17 
Ismeretlen sebek a testemen - önműködő televízió
  2012-06-30 18:48:03, szombat
 
  Ezelőtt öt esztendővel arra ébredtem fel, hogy mindkét bokámon háromszög alakban hatalmas lyuk keletkezett. Nem mentem el vele orvoshoz, mert nagyon gyenge voltam. Ezt követően a lábfejeim dagadni kezdtek, nőttek két számot és teljesen eldeformálódtak.

Évente keletkeznek rajtam újabb lyukak, melyek eredete ismeretlen a bőrgyógyászoknál. Három éve fél évig jártam az egyikkel diabétesz sebészetre, annyira elfertőződött télen, papucsban.

Most három hete jöttek ki újabb lyukak általi sebek rajtam, a combomon kettő, mely sebészeti kezelés után összeforrt, a lábfemmel hetek óta járok kötözésre, nem tudok még ortopéd cipőt felvenni, mert nem gyógyul a seb.

Tegnap reggel is kötözésre készültem hat órakor, éppen tusoltam, amikor bömbölni kezdett a televízió. Nem vagyok üldözési mániás, de a furcsa dolgok miatt mindent elrejtek, a távkapcsolót mindig a párnám alá, hogy nehogy eltűnjön a lakásból, mint a retikülök, könyvek, iratok.
Ijedten tartottam a szobába, a távkapcsoló a párna alatt volt, mégis bömbölt a televízió és a Minimax-ra volt kapcsolva, amit még soha nem néztem. Nagyon megviselt ez az értelmetlen dolog, mint a többi is, melyen senki nem tud és nem is akar segíteni.
 
 
0 komment , kategória:  Egészség, betegség  
Kohut Katalin: Az Élet Könyve
  2012-06-27 18:23:56, szerda
 
  Az Élet Könyve

Mint szomjúhozó a korty vízre, várok.
Megítéltetnek-e valaha is tetteim?
Egyre kevesebb jóságot látok,
Elhunytak nagy betűs embereim.
Most kitárok egy várt csoda-könyvet,
Feljegyzem belé a neveket,
S melléjük írom, mint szeretett,
Hogyan kezelte ellenfeleket.
Fénytintával rovom a szavakat,
Míg a Föld forog megmaradjanak.
Mindegyik név fölött egy-egy lakat,
A könyvből csak szívből olvashatnak.
Kettőt én nem bírálhatok:
A szívet és a gondolatot,
Bensőbe és elmébe nem látok,
Keresem az alázatot,
S meghívom mennyek Teremtőjét,
Őrizze titkomat, rója a sorokat,
Vigyázza örökké az Élet Könyvét,
S igazítson meg sokakat.
Kegyelettel teljes legyen szívem,
Kisóraként kalimpálja híven,
Nem apad el végleg hitem,
Nem pörölhető el Isten.

2012. június 27.
 
 
0 komment , kategória:  Kohut Katalin  
Kohut Katalin: Megy a Sátán felesége a kórházba 1998.
  2012-06-24 14:56:09, vasárnap
 
  1998. március 7-én, Anna születésnapján költöztek be a mini lakásba, melyet a telek árából tudott vásárolni, bár nehezen ment az eladás állandóan remegő lábakkal és vinnyogó hangján, ami előjött Anna szájából.
A költöztetők zöme a diósgyőri futballt ment megnézni, magára hagyva a nagyobbik lány udvarlóját, a tompalátó Időjelek szülöttjét, aki helyett 1971 óta hurcolták meg Annát, s emberi sorsra juttatták. Szelep rengeteg cserepet egyedül cipelte föl a lakásba.

A bérház előterébe kitettek egy táblát Csendesebben! felirattal és egy kék füllel, melyről Annának az II-es Idegosztály primitív pszichológusa jutott az eszébe, amelyikhez az Idegosztály főorvosnője küldte 1995-ben, dr. M.-hez menetele előtt bizottságra szakvéleményért, s már ekkor Anna nem hallott a füleire, nagy hangon beszélt. Ezekkel függött össze az élete? Az itt lakókkal?

Az összegyűjtött kabátok sorsa gardrób híján a Máltai Szeretetszolgálat lett, ahová elvitte azon holmikat is, melyek megalázásával kapcsolatosak voltak.
A szekrényekből áradt a dohszag. Az összekarcolt és ismeretlen sárga mocsokkal borított komód hátulja szétkorhadt.
Anna első nap a földön aludt kölcsönkért matracon, míg a zsidó kárpitos meghozta az áthúzott bútort. Szőke feleségével és kisfiával jött, közben közölte, hogy kimosta Annát a mocsokból, ez már szép fehér tapéta - mutatott körbe S. Katalin leányának, B. Évának volt lakásán -, nincs a hamu a korommal a falra tapadva. Anna éppen egy szlovák könyvet olvasott a zsidókról, akiknek szokása volt előlegeket felvenni, majd vagy semmit, vagy kontár munkát végeztek a pénzért. Ez a zsidó is nyaralni ment éppen. Még soha nem találkozott előtte ezen népcsoport tagjaival, nem tudta, mit jelent a zsidó szó.
Mint kiderült, alatta hagyta a régi kárpitot, arra varrt huzatot, s ismét előlegért jött a kisszobába rendelt kék bársonyhuzatú ágyért és éjjeli szekrényért. Már nyolcvanezer forintnál tartott.
Meghozta a heverőjét a kisebbik lánynak törött ágyneműtartóval, amit valakitől vásárolhatott használtan, készített hozzá egy drótkampós letisztázatlan fával készült fiókos éjjeliszekrényt.


Egy hónap telt el így, s már megnyugodott, hogy többé nem kell ijedten éjszaka kilesni az udvarra, ki mászkál odakinn, nem esnek le elé égő csikkek a földre, nem törnek a cserepek a feje felett, nem lyukad a ház, nem potyognak róla a födémgerendák reggelente, nem vetemednek az ajtók, nem ugrál senki sem fölötte a padláson éjjel-nappal, itt már biztonságban lehet, bár a friss levegő nappal hiányzott. Mégiscsak egy zárt bérház volt kaputelefonnal ellátva! Nem olvastatták már vele a darabokra szaggatott Bibliákat, nem ismételték az 1991-től vezetett és bezúzott álmoskönyveit.
A pakolásnál derült ki: minden fehér ruhán sárga foltok éktelenkedtek, a fehérneműk mind szét lettek lyuggatva a jobb és drágább ruhadarabokkal együtt.


Elkezdte kimosni a mocsokból, lucsokból megmaradt bútorait, tárgyait, ruháit. A mákvirágos terítő garnitúra is teljesen sárga volt, Domestost tett a sárga részekre. Egy kulcs lenyomatot semmivel sem lehetett eltüntetni.

Egy hónap múltán hatalmas erőt érzett a hátára telepedve, idétlenül és gúnyosan suttogó elektromos-féle hang karolta át hátulról mellei alatt, majd rátekeredett valami két oldalról a mellbimbójára, szinte melleinél fogva cipelte. Nem engedte fürdeni a szörnyeteg, akkor ráncigálta a legjobban, amikor a kádba akart feküdni. A skizoprenek nem tisztálkodnak rendesen, valamennyi diagnózisukat végrehajtották.

Feküdt az ágyon Anna, s a suttogó hol eszméletben állapotba tette érintéssel, hol hipnózisba. Neveket sorolt, akik vele szemben állnak, s záporoztak a csapások a fejébe, egész testébe. A volt férje által egy ütéssel összetört bal arccsontjába keresztet dugott, érezte, ahogyan valami belehatol a testébe, mintha csak vajból lenne. Előtte fénytest szaladgált, melyet behunyt szemmel is látott. A rózsakeresztes rend asztrálkarddal vágja le először a testeket asztrálvilágban, majd a fizikai síkon is megsemmisül a test azon része, melyet megsértenek a karddal - hallotta Anna.
Majd ítélet hirdetés következett: mindenki meghal, aki bántotta Annát életében, sorolták a neveket két teljes napig egyfolytában.
- Összegyűltek az ördögök a bérház előtt a füvön ítélet hirdetésre, ellepték a Lila büfét is. Hamvas Béla megérkezett, s látta Anna az arcát, de test nélkül.
A kisebbik lány reggelente nem ébredt fel, nem akarta levinni a kutyájukat sétálni. Ment a veszekedés.
- Most nem fog felkelni - szólt a suttogó elektromos hangja

Akkor ébredt fel a gyerek, amikor megengedték. Hipnózisban tartották, mint ahogyan megszállták őket a Tatárdombon pillanatok alatt, s gondolkodás nélkül beszéltek egymás szavába vágva.
A Lila kocsma tulajdonosának lánya szőke kiválasztott volt, egy arab fiú után járt az Egyetemvárosban, azzal is élt később együtt. Az arab művészetre tanította. Az elmeosztályi világ ezt nem tudta elviselni, s hiába mutogatták egyes mindentudók a lány fotóját anyja kocsmájában kényes pózban, hazahozták Ausztriából és férjhez adták egy szőke fiatalemberhez az össze-visszabeszélő okkultista asztrológiás hajadont.
- Neked a lelked a méhed! - zongorázta a testén az elektromosság.

- Szentlelken Isten gyermekei lefeküdtek a fűre, úgy várták az űrhajók érkezését - tapogatta testén a szavakat a Suttogó, majd éjszakáig vártak, közölték, hogy Isten gyermekei becsapták az Ufó-kat, leszállították őket a földre.
Anna Szentlelken találkozott előtte a szabadköműves orvossal, aki miatt teljesen összezúzták.
- A Médiába milyen műsorokat tennél? Biztosan ismeretterjesztőket, zenés, romantikus, oktató filmeket - folytatták kínzását és a Média elmeosztálya ismételni kezdte a születése óta megjelent és végrehajtott könyveket, villámgyosan haladva végig, még az adventista összes irodalmon is.

A városban a boltok, áruházak nyitottak az éppen ismételt könyvek szerzőinek nevével, szereplőinek nevével, mint a sánta Talmudos Zakariás diszkont, amelyik a garázsboltból költözött a mostani helyére.
- A lányod divatboltot nyitott Detti néven, meg szoláriumot! - Ekkor megnyitottak ezen a néven a városban a divatboltot, szoláriumokat éppen a meséskönyveket ismételve, mint a Zöld könyvet. Állítólag a Moso Masa mosodája és Mici mackó-féle meséskönyveket az orvosok rendezték be és ismételték folyamatosan.
- A művészek a Familia KFT-ből jöttek téged megmenteni!
- Milyen érzés meggyalázottnak lenni? - cipelte a menhely a kurvák és karmikusok sorsát ismételve, melyek előző élete miatti megáldozása mai napig tart.
- Ringasd el magad! - ringatta egy hatalmas lény - mennyire szeretitek egymást! - és énekelni kezdték lejjebb pár ablakkal a Ringasd el magad számot a diákok egy tanárnőnek az ablak alatt, míg a szomszéd bérházban lakók a 67-es útnál szövegű dalt énekelték hangosan a Republictól.
- A Torzsáson Újhelyben megették az egyik filmrendezőt a nyolcvanas években! - Anna nem értette, mi köze van neki a médiához.

A bérház alagsorába két teli zsák könyvet tettek ki, melyek a bérházban lakók neveivel, Latinovits Bodza urával, Nemcsak a húsz éveseké a világ és ehhez hasonló régi könyvvel voltak összepakolva, köztük az erdő megmentett és berendezett elmeosztályának őz szereplőjének könyvével, melynek versét megírta egyszer, miután színházban járt ne lődd le az őzet, te otromba színész kezdettel. Valamennyien itt laktak, s a börtön rendőrség ismételte, s ment végig az utca listáján a Révész utcaiak sorsát is ismételve, kimentve a megmentett szereplőket a megyéből.

- Milyen színűre cseréltetnéd át a konyhabútort?
Anna fehér-kékre cserélte volna át az összes bútort elfelejtve, hogy a Kék és fehér egy Krisztusos dalt jelent és a sátánisták alkoholista selyemréti ügyvédje, majd a következő lépcsőházban lakó átcserélte a konyhabútorát, újíttattak az itt lakók tovább.
- Berci meglesett engem, ahogyan varázsolok a Garázsban - harsogott kínzója, s a városból kimentett börtönviselt kisbolt vezetőjét átcserélték Berci boltként berendezettekkel, akik sárga felhőt rajzoltak a bolt oldalára, kitették a Berci nevet.




- Negyven nap múlva megváltatol - szólt a hang, s Anna felírta a naptárba, hogy mikor kezdődött a kínzása, s mikor telik le a negyven nap, amikor segítségben reménykedett.
Az OTTÓ katalógusáruház kék ruháit kimásolta, szinte hetenként írta, mit venne, ha lenne pénze.
- II. Jánossal mégy nászútra kék ruhában Rómába! II. János, a galamb áldozó.
A kék ruha miért volt fontos? Talán Mária vagy a Hagia Sophia színe volt.
Ekkor meglátta II. Jánost remegő kezekkel. Akárcsak az övé, amikor a Bumeráng utcai jósnőnél járt és cigarettával kínálta. A cigitől legyengül az aurás árnyéktestűek aurája, de nem az embereké.
A reikis szerint azon az oldalon remeg a kéz, ahonnan a rontás jön a láthatatan világból

Ezután sorolta az erős hang a neveket, akik szép életet éltek, s helyettük Annát gyalázták meg: Á. Erzsébet Pácinból volt férje első szerelme valamilyen betét-félének lett mondva, fekete az aurája - szólt a hang, B. Erzsébeté, aki a volt sógornője volt szürke.
- Az anyósod cselédnek fogott be téged, ezért halt meg.

Odaállította Annát az ablakba a kínzója, mutatott hatalmas fényt a réten, azt ütögette testén, hogy Mártika áll ott és hívja a földönkívülieket. Majd hatalmas fényarcok jelentek meg fák között és a levegőben.
A bal füléből szedtek ki többen valamit, ami iszonyatosan bűzös volt. Azt mondta a hang, vezetik bele a WC-be. Ennek a rajzát is az Időjelekben fedezte fel, melyet az Új Bekezdés adott ki.
Elordította suttogó hangján magát a szörnyeteg a többieknek, akik hangosan éljenezték:
- Orvosok, így kell szemet műteni! - s érezte Anna, ahogyan hatalmas erő éri a bal szemét, mintha ki akarnának venni belőle valamit. A szájába és két fülébe újabb valamit kapott, aminek hatására rángatózni kezdett a szája, mert a betegek gyógyszereinek ez is mellékhatása.

Majd következett egy újabb játék: Anna fekszik a pöcegödörben pondrók között, vele együtt Sabathiel, akit a rózsakeresztesek vezetőjének mondtak, Csiba Gábor, akinek utánozták a hangját, s földanyának szólította őt, a római parázna orvos a reumatológiáról, Skapinyecz általa soha nem ismert orvos az I-es idegosztályról, de megérkezett a rehabilitációs osztály denevérköpenyes orvosa is.
Hihetetlen volt a tatárdombi I-es idegosztály vezetőjének megérkezése után, akinek versét, mint reinkarnálódó Delilaht írta meg, folytatódott az elmeosztály, Rákóczí tér, Bestia, menhely bűnözők karmikus okkultista ember-áldozása deformációival minden boszorkány, sátánista teremtménynek!
A rózsakeresztesek iskoláit sorolták, akik a Hagia Sophiás kék ruhás hölgy tanait tanulták azzal, hogy ötödik osztálytól már pondrós húst állítanak elő, valamint dobálják a rákot, megdobtak vele orvosokat, ismerősöket. Dr. Túri Ferenc nevét mondták, hogy szintén rózsakereszteseknél tanult és hogy 1991-ben orvosi bizottságra kellett volna mennie.A Ferencek a börtön Időjelek Medúzája nevéből kiválasztottak.

- Benkő Lajos nagyapád gitározott és ezért halt meg - folytatta a kínzója Benkők médikus sorsával, mint túlélőkéjével. Keller Dezső szerint kislány korában adták oda a médiával három maffiával, kislány gitárral a kezében három maffiával - jelentette be egyik szórakoztató műsorában.


Valami majd szétszakítva gyomor-tüdő tájékát belebújt a testébe. Ezt követően fulladozni kezdett és erősen felpuffadt gyomrát rejtegetve járt.
A már előzőleg testébe hatoló szörnyeteg derekát egyre jobban növesztette, méhe az injekciótól, melyet a II-es elmén Somlyai adott be, s petefészek dugulást okoz, felduzzadt, valamint attól, amit beletettek, s a hasi ultrahangon a Semmelweis kórházban vigyorogva nézte a doktornő.

Segítséget szeretett volna kérni. Szólt a lánya udvarlójának, aki bevitte a Szentpéteri kórház I-es Pszichiátriájára, ahol dr. M., akkor még jungistaként is rendesnek gondolt orvos rendelt.
Felesége fogadta,dr. D. Mónika, akinek elmondta: olyan, mintha valami ölelgetné, a melleinél fogva cibálná.
1998. június 28-a volt. A leendő vő szó nélkül vitte a kórházba autójával, neki természetes volt, hogy egy ember az elmeosztályra tart.
- Megy a Sátán felesége az elmeosztályra! - zengett a levegőben, ahol milliónyi mikrofény szaladgált, ami azóta is megtelíti a lakás és környék levegőjét.
Dr. D. Mónika Dávid kommunista ötágú csillagos kiválasztottként karmikusan emelt azt írta:
,,Anamnézisében öngyilkossági kísérletek és depresszió miatti kórházi kezelések szerepelnek. 1995-ben osztályunkon kezeltük neurózis depressiva et inxiosa kórjelzéssel.
Három napja érzi rosszul magát. Nem tud aludni. Időnként ideges, ingerlékeny. Úgy érzi, mintha valami ölelgetné.
Éber tudat, orientált. Figyelme felkelthető, nehezebben irányítható, panaszaira beszűkült. Minesis ép. Hangulata helyzetének megfelelő. Dysphoria. Nyugodt pszichomotorium. Hallucináció, doxasma nem észl. Kissé bizarr szervérzékelések.
Vélemény: szorongásos zavar F 41.9, Obszerváció
Javaslat: Imovona este 1 tabl. Atarax 2x1 tabl. A területileg illetékes pszichiátriai gondozóban jelentkezzen."
A bizarr szervérzékelést a belebújt és belülről különös hangokat hallatóra írta.

Miután ítéletet hirdettek, maffia külsejű fiatalemberek jelentek meg az ÉMÁSZ mögötti járda két oldalán egy pillanat alatt. Több ilyen csapás is lehetett a lakásban, mint ahogyan előtte is.

- Szerelemre születtél! - ütögette testén valami a sláger szövegét.
- Mi lesz veletek, szegény kicsi Magyarország? - az Idegenhangú Évás forgószeles könyvet végrehajtó üvöltése volt ez, amelyik 1995-ben jelent meg a tatárdombi házban, kezdte kommunista Rákóczi terének emelését. Tik sem vagytok magyarok - hangzott akkor a médiában ugyanezen stílusban.

A szobában körben olyan volt, mintha apró baktériumok meneteltek volna folyamatosan körbe.



1998-ban elektromos kíséretevel, melyek még a villamost is leállították, csak úgy szikrázott a levegő, ment az Új Hírnökbe Pusztai Lászlóhoz. Útközben találkozott B. O. Erikával, aki elment csak mellette, s teljesen kiszáradt a szája. Az egyik újságírónő kétségbeesetten nézte, amik körülölelte, cipelte. Az egyik fiatal férfi újságíró magatehetetlenül feküdt egy ágyon.
Az Új Hírnök stábja állítólag fekete mágiával foglalkozott - míg a Színes Hírnök F. István Halak Úr vezetésével spiritizmussal -, a Vörös Oroszlánból emelt győri Avatárt mutatta be, s mint ilyenek, látják a láthatatlan világot is.

- A kiliáni és a tatárdombri lakásra és családi házra kiteszik a te márványtábládat, hogy itt alkotott és élt a művésznő! - szólt az, amelyik népe Müller Péter Sziámi népeként bezúzta az ország történelmének írásait, az álom füzetekből és olvasott könyvekből készített kész könyvanyagokat, álmoskönyveket. Még a mezítelenként megrajzolt cserepeket is befestette, ruhát adott rájuk, a legnagyobb feszületes rózsás cserép Krisztusát befestette, mentették a bábkirályokat a Táncdalfesztivál óta, a börtön karmikus kormány kitüntetéseket adott át. Miskolc városa, amelyik a könyveken haladt végig villámgyorsan, tisztította Martintelepet, Perecest, Gyöngyöst, Budapestet, Varsányt, a családi ház felvásárlójának villám gyorsan épített egy új házat, mint kiválasztottjának.

P. László le akarta segíteni a kabátját, de nem engedte neki, majd a hasát megfogta, mely már hatalmasra volt puffadva. Ezt követően feltette a kérdést:

- Mindenki meghal születése óta, aki szereti magát?
Anna el szerette volna mesélni mindazt, ami vele történt, ekkor P. László közölte:
- Hozzon papírt arról, hogy nem szenved elmebetegségben. Ez a mondat a Hunnia elme filmjei közül egy pókhálósban hangzik el.
Éppen volt nála ilyen papír, hogy depresszióval kezelik, de nem adta át ezek után neki az igazolást.

Kellett mennie bizottság elé. Mezőkövesdre hívták be. Szintén a nagyobbik lánya és udvarlója vitte el kocsival. Az asszisztensnő ravasz róka tekintettel, somolyogva járt. Rossz volt ránézni, Anna ijedten észlelte, hogy veszélyben van. Bemenve elmondta, mit érez, ekkor a megvesztegethetőnek a bérházban lakó Á. Róza szerint leírt doktornő hívta telefonon a II-es elmeosztályt, ahová fulladással beszállították 1997-ben és leinjekciózták. Ott kapott gyógyíthatatlan körömgombát is az elfekvőben.
Nevetséges volt az egész vizsgálat. Annyit kérdeztek tőle, van-e jogosítványa.
Két hét múlva megkapta a papírt: elvették az egy évre megadott rokkantsági nyugdíjat, tízezer forint szociális segélyre jogosult.

Á. Róza az Időjelek szerinti szemhéjainak rontásáért felelős zsidó rokonság képviseletében részegen szinte naponként felkereste. Elmesélte, hogy egy alkoholista paraszt kommunista volt a férje, s hogy az orvosok tönkretették a méhét, ezért nem lehetett gyereke. Hozott egy papírt dr. Vaszily Máriától, amire V. Mária azt írta: Intellektuálisan visszafejlődött.
Miből? Már kicsiny korában káromkodott, mint a kondás saját bevallása szerint. Nagyon gonosz és tolvaj zsidó rokonsága volt elmondása szerint, Nyíregyházán is éltek rokonai. valamint bűz kíséretében kiestek a fogai. Az egyik unokaöccsének ugyanolyan lefittyedt szemhéja volt, amilyen Annáé lett, nem tudni, mitől. Kérdezte is a természetgyógyászt egyszer:
- Mitől lett ilyen dagadt a szemhéjam?
- A cigaretta van oda lerakódva - volt a válasz.

Tény, hogy Gergely Sándor külön lefestette egyik vers hatására a lefittyedt szemöldökű Annát, egy másik cserepen szép eredeti pillantással.

Elkezdődött a nyomor, s a rezsit is fizetni kellett.

A nagyobbik lány eldöntötte, hozzámegy Szelephez, bár Nagy Anna leánya sorsát szánták neki, hogy a teljes begyűjtés után ő fogja Annát eltartani.
Éppen diplomázott mérnökként, naponta járt angolt tanulni egy tanárnőhöz, hogy meglegyen a középfokú vizsgája.
Anna kinézte az OTTÓ-ból, mit venne a lányának, meg is rendelt egy kiskösztümöt, de nem tudta a szociális járadékból kifizetni. Ez lett a nászajándékból.

Megtartották az esküvőt az anyakönyvi hivatalban.
A volt férj is eljött. Anna a nagyobbik lány által vásárolt drapp szoknyában és blúzban volt, erősen felduzzadtan, bár még mindig csinosan.
A lakodalmat Karcsán rendezték, a volt férj ehhez kölcsönkért a leendő vő barátjától a lánya kezességére.
Azután nászútra utaztak Horvátországba.

Eltelt egy év cipelésével, a szörnyeteg nem engedte el, s hatalmasra dagadt a gyomor-tájéka, ahol valami belebújt a testébe, ráadásul a fülében, nyakában, orrában, mellén kívülről, gerincében, bal szemében eleven rontások voltak. Az agyában valamik recsegtek-ropogtak. Tüdeje hörgött.

Egy reggel beletaposott valaki a méhébe. Vérezni kezdett, felkereste dr. H. Lászlót a vasgyári nőgyógyászaton. Ez a méhtaposás többször megismétlődött Vass Tibor Idegenhangú Évás Forgószél könyvében leírtak szerint: ,,hasfalamba hasogató sövénysöpredék"-nek írta le a Rákóczi tér kommunista vezetőjét, akik közvetíteni kezdtek a médiából.

Ismét mennie kellett az orvosokhoz bizottság elé, akik ilyen csúf játékot űznek az emberségből az elmeosztályokkal és alulról emelkedett nővéri karral.
A Szentpéteri kórház II-es orvosi bizottsága előtt ült a korláti cigány, aki az I-es Idegosztályon azt jósolta, hogy nincs otthona, s fia a Kék csillagról nevezte el együttesét, mint Isten gyermeke, megjelölt kézfejjel rendelkezett.
Az egészségügy elmeosztályai emelték ezeket a cigányokat, akiknek a bibliai helyük 666 volt a Jelenések könyve végén.
Anna bement az orvosi szobába, ahol az ősz hajú orvos felemelte a kezét és azt mondta:
- Göncz Árpád nevében!
Nem értette, mit akart jelenteni ez a mondat. Az orvos megkérdezte:
- Fájdalmai vannak?
- Igen, a melleim alatt fáj körbe és nem tudok koncentrálni.
- Minek a háziasszonynak koncentrálnia?

Anna ezt a mondatát az ötven százalékos nyomorban szociális járadékon őt tartó orvostól nem értette meg csak egy év múlva, amikor megtalálta Syilvia Plath könyvében Tandori Dezső Zöld medeiáját a riadt háziasszonyról, aki menti a szenes holmit a lucsokból és nincs förtelem, amin valamik jóllaknának, a szekrényből is szörnyűség tőr elő.

Folytatódott a kínzása.
- A pesti Ingatlannyilvántartóban rendet kell tenni. Hogyan oldanád meg? - kérdezte a szörnyeteg.
Majd hosszabb hipnózisban fektetés alatt elsoroltatta vele, hogyan oldaná meg a szennyvíz elvezetés, szemét helyzetét és a városok irodavárossá építését, lakóházak kihelyezését tanyák módjára, melyeket elektromos robotok által vezérelt autókkal érhetnek el a gyerekek. Megépítette az első elektromos autót, mely nem szennyezi a környezetet.

- B.-ék a szomszédból boszorkánynak látnak téged az ablakból a maszkon át, amit az arcod elé helyeztünk!- ekkor Vass Tibor Forgószél című kötetét kezdték el, melyben rontások voltak, egy tört orrú kommunista nő volt a kezdet, amiért Anna orrát eltörték volt férje által. Ez volt az első dührerista fekete rajzán U. Tibornak. Ekkor felnézett az ablakra és B.-ék valóban ott álltak egymás mellett és őt nézték. B.-né miatt vágták belé a katétert az Idegosztályon, mert leoperálták a hugyhólyagját. A szemben lévő ablakot mutatta a szörnyeteg, ahol B.-né Ági állítólagos társa lakik, egy már három gyerekes nő, aki árulta magát a Lila büfé előtt az alkoholistáknak. Egy-két bűnöző kinézetű férfivel látta Anna, tisztességet adtak neki. Egyik gyereke az Észak-Magyarország verseinek ismétlésekor vért fröcskölve a szájából elhunyt. A Téltakarító című könyv szerint 1989-ben jött Bodor költő szerint a felmentő csapat, itt M. személyében, aki azt mondta Annára, hogy okoskodik, amikor reklamálni akart a közös képviselő, S.Ilona és a pince miatt. Okos Kata néven volt itt M., ezért mondta a cigányasszony Karcsán Annára egyszer, hogy csak okoskodni akart. Mibe keveredett? Mi ez, maffia? Hiszen annyira ostoba lényekről van szó, mégis ember gyilkosok valamennyien. A boszorkányok, mint Sátán feleségei emelkedtek a Sátán csürhéjével együtt.
- U. Tibor B. Vera helyett téged rajzolt le mindenütt, most festi a kék ruhás hölgy festményt - sipítozott az elektromos hang.
B. Vera egy cigis boszorkány eredetű nő leánya volt. Ezek szerint a lakásban tartózkodó ember-roncsolók már születése óta vele voltak.

Dr. Sz. Máté vízöntő! - volt a következő letámadása -, aztán Orbán Viktor következett azzal, hogy a homokosokkal függ össze, a cigányai harcot vívnak Olaszliszka környékén.

Ekkor L.Anikó házakat vásárolt a fórumozók szerint Olaszliszkán. Nagy cigány háborúkról számoltak be azon a környéken.

- G. Ildikó volt osztálytársa, aki a szomszédban lakott boszorkány, azért kellett seprűvel kiűzni a házból! A Dzsánna telepi cigányság a kíséreteit jelenti Karcsáról.

G. Ildikó Molnár Babi a leggyengébb tanuló volt, de sikeressé vált, mivel a gyengéket mesterségesen emelték az országban származásuk szerint. Bajzáth vette feleségül 16 éves korában az egykori nemi zaklatót.

- K. Ica jött téged megmenteni! - hangzott hozzáérintéssel a következő mondat.
Nem értette Anna, az egykori menhelyi Koncsol Icának mi köze van hozzá. Egyszer P. Laci behívta őt a menhelyi Marika hatórás mellett épített hatalmas házuk mellé egy nyári lakásba, ahol lakott. Elmesélte, Marika mennyire tönkretette őt, végül elvette a házat is tőle. Lacit a menhelyiek teljesen összezúzták. Szilágyi János az 1987-es Hócipőben is írt a szőke hajú menhelyi prostituáltról, aki cigizett és remegett a keze. Ezeket mentették az alárendelt helyzetükből.

- A kutya megveszett - mutatták a kutya pofáját, mely teljesen eldeformálódott, két ránc volt látható rajta. Szerencsétlen! Mennyit szenvedhetett, s itt volt védtelenül, senki sem tudott rajta segíteni. Anna végignézte, amint álmába belelépve irányították a kutyát, amelyik párzó mozdulatokat végzett, s tűrte a rengeteg kutya uszító támadást. Naponta háromszor sétáltatni egy ideggyengévé lett kutyát egy ideggyenge emberrel, nem kis mulatság volt. A dzsungel város úgy működött lakosaival, mint az állatok: megérzik az érzelmileg gyengült kiszolgáltatottságát, s visszaélnek vele.
- Jung Zseni Göncz Árpád - volt a kínzó hatalom következő támadása. Vagyis végig a börtön karmával rendelkező sánták, nyomorékok, menhelyiek, pokol fajzatok, kétnyelvű magyarok, bolond reformátusok...emelése történt az összes elmeosztályuk reformálásával együtt.

Egy augusztusi napon nagy nehezen lefordította még egyszer Christian Busta a Nagy életcirkusz című verset, s egy egy fél óra múlva a hatalmas erő odanyomta az ágyhoz és meggyalázta, majd hozzáérve testéhez pengette rajta:
- István most fog meghalni.

Abban a pillanatban a kórházban a vője apja elhunyt.
Furcsa volt a japánok helyetti gyalázása, akik így gyászolnak, annak az embernek a halála, akinek a nevéhez értek a Révész Géza kommunistáinak emelése közben 1983-ban, s szabályszerűen keresztül szúrták a szívét, úgy feküdt lebénulva egész éjjel másnap délelőtt 10 óráig. A vő apja lyukas szívvel született.
István temetésén egyik alkoholista munkatársa azzal búcsúztatta, hogy labirintusba került, amelyből már nem volt kiút. A lakása telis tele volt régi címerekkel és tárgyakkal, egykori Világ-Magyarország másolati értékeivel.

- M. Gabriellától elválik a férje, s ideköltözik a bérházba, mert a felesége kihasználta őt - volt a következő mondata a szörnyetegnek.
Szabó Pistike volt párttitkár és K. Ottó mondta válása után, hogy Anna kihasználta a férjét.

Anna visszaemlékezett arra, hogy a hetvenes években mondta neki a karcsai eredetű Sz. Mihályné H. Erzsébet: a fogait tetesse rendbe, mert mákosak lettek, kilyukadtak csodálatos fogai, akár Annának előtte.
Még akkor nem tudta, hogyan függ össze az életük, s hogyha őket bármi éri, hogyan állnak bosszút kíséreteik, sorsukat változtatók ártatlan embereken.
Már megvolt G.-nak a kemence, megkapta az élettől azt is. Neki kínálták fel, mikor gondnoknak jelentkezett a bulgárföldi iskolába a kemencét cserepeket készíteni, égetni. Ekkor ismerte fel az akkori gondnok származását, rákérdezve a nevére, s mondta, hogy igen, a családjában mindenki ilyen széles arccsontú volt.

Jött is M.G. osztozkodni, bár elvitt már majdnem mindent: festményt, zongorát, varrógépet, mindennek a felét kívánta. Naponta járt a vőhöz a holmikért. Majd megkapta a két szobás lakást a bérházban, melyet a gyerekek megvásároltak maguknak.

A kisebbik lányát elküldte Anna jó messzire, Szombathelyre, hogy ne legyen kitéve itt a hipnózisnak továbbra is, meg minden kocsmában, ahol dolgozott, ellopták a pénzt, amit levontak a tulajdonosok a fizetéséből. Így járt a Kék 21-es kocsmában is a Kilián telepen. K. István a lyukóvölgyi kocsmából közölte durván, nem fizeti ki a gyereket, mert tönkre tette őt, hogy mivel, nem indokolta meg.
K. Anikó az egyik presszóban dolgozott, akinek a nevét Anna egy könyvben fedezett fel, őt beszélte rá Anna arra, hogy kísérje el a lányát Dunántúlra, hogy ott tanulhasson tovább.

Az utcán ekkor már úgy járt, mint egy őrült: körötte égett minden, égett a végbele állandóan, csúszkált le róla a fehérnemű, s mikor egy cigány, vagy alkoholista ment el mellette, a mellénél fogva emelte a valami még jobban.
A banáncsat, más csatokkal együtt hátul kikapcsolódott a hajában.

A vő azonnal a lakás felújításába kezdett, a harminc éve nem tapétázott lakást alakította át. Mosakodott ki a mocsokból, s vele együtt az alkoholista leszármazottak, akik coca colán nőttek fel, jólétben élt volt panel kulcsos gyerekek.

Egyik reggel Anna ment a boltba, magára volt már teljesen utalva szenvedése alatt, mikor vője a sarkon állt, s odaszólt neki:
- Most már tessék menni lassan a boltba!

A kínzó az apát játszotta el, mintha itt ülne a fotelben azzal, hogy kikötötték a nemi szervéhez Annának az árnyéktestét, mintha embereknek lett volna olyan, s hogy ment az apja Borsodivánkára a szanatóriumba jégkrémet vinni az öccsének, mert még soha nem evett jégkrémet. Ezzel egyidőben szaporodtak a jégkrém evő cigányok, söpredék dzsungel világ lakosaival együtt, s kitették az Eszkimó táblát is minden boltba a coca cola plakátokkal együtt.
- Az öcsédnek kinőttek a fogai, rendbe jött minden része! - volt az újabb játék, s dr. T. Judit vasas szülött elengedte az öccsét Ivánkáról eltávozásra, ahová az anya juttatta be fiatal korában, s többé nem engedték el, bár felmentése után vitte be a karhatalom, mert egy alkoholista meghalt dr. Kósa Emese kezei alatt.
Az öccse Annának kapott baktérium csapásokat a kamrában, ahol Újhelyben élt hidegben, víz, villany nélkül, s valamilyen állat vezette, s vetettette vele folyamatosan a kereszteket. Az anya bolond házasságot kötött. Megházasította N. Évával, az elmeosztály saját szülöttjével, mint ahogyan valamennyi gyerekét elmebetegek kezei közé üldözte. Nem kapott levegőt, folyamatosan hörgött. Nagyon jószívű volt mindig, figyelmes mindenkihez halála pillanatáig. Soha nem nyúlt volna a máséhoz, pedig még koldult is az aljanép emelése közben az újhelyi posta előtt.

- Dr. S. Ilona elementálokat tanított meg énekelni! - kattogta valamilyen csápfélével rajta a hang, s ekkor együtt énekelni kezdtek, mintha felülről jött volna a dallam.
- S.Ilona, az Idegosztály vezetője infantilis fékezetlenségben szenved - folytatták az ember kínzással együtt.
- P. Margit fogorvost a melleinél, S. Lászlót a nemi szervénél fogva kitötöttük - támadta meg ismét a szörnyeteg, mintha Annának valami köze lenne az orvosokhoz azon kívül, hogy dr. P. Margit arra a szemfogára, amelyen keresztül a rontás vezetett az arcüregébe hatalmas bűzzel hurkott készített. Később Cs. Eszter azt mondta, lyuk van a szemfoga mellett, abból jön a bűz. Róla még utcát is neveztek el Ózdon, illetve a nevéről. Nem véletlen, hogy Ózdra került az inyfelhúzó.

Azután hipnózisban feküdt Anna, mert a szörnyeteg azt súgta elektromos hangon, hogy Amerikában a Dallas szereplői leszoktak szanatóriumban a cigarettáról. Kórházba kell menni, ott segítenek nyugtatózással. Naponta két szál cigarettáért a Lila Büféjébe a városnak ment, a többi időt fekvéssel töltötte. Hiszen már alig bírt megmozdulni is. Időnként kínzó nikotinhiányt érzett és cigarettafüstöt a levegőben, mintha mellette szívnák a cigit, vagy erős kávéillatot.
Amikor felemelte a szörnyeteg, akkor indult el cigiért a kocsmai ablakhoz.
Ezt követően a gyerekeit hozta, akik erős robajjal állítottak be ilyenkor, s azt mondta: a vő nem érzi a lánya kisugárzását, hogy terhes.
B.-né megszólította, s közölte, hogy ő is kapott egy barna gyereket. Kitől kapta? Attól, akihez hozzáment. K. mondta a lányának, hogy nem szabad hozzámennie Szelephez.

- K. Ottó és J. Gyula feleség cserét rendeztek - folytatódott a játék, s Annának eszébe jutott egy könyv, melynek Czére Béla: Véres kötőtű című kis füzete volt, s Varga Imre tulajdona - írta bele valaki tollal, a füzet hátulján levezette Éva és a Fonók születési dátumait ceruzával. Szóval valóban nem volt egyedül a lakásban a Kiliánban, jól érezte!

Egyik kínzója tűzben szaladgált az ágy előtt. A levegőben négyszög alakú feketeség jelent meg, de szikrázott még a levegő is.

Kérte hipnózisos állapotban az egészségügytől kivizsgálását. Dr. K. Gabriellát, a vasgyári idegosztály főorvosát bízták meg, amelyik elődje titokzatos körülmények között elhunyt. Gabriellal furcsa csillogó szemekkel közölte a tükörbe nézve, hogy neki is van már neve, hogy kiknél nem mondta. valamint, hogy mit szólt volna hozzá, ha az édesapja magát is megerőszakolja, mint az itteni lányokat, akik hozzám járnak?

Ilyen körülmények között következett el 2001, amikor elindult Szombathelyre orvost keresni arra gondolva, ott normálisabbaknak kell lenniük. Elfelejtkezett arról, amit 1992-ben mondtak neki: a Dental Softsosok és még ki tudja kicsoda berendezték Szombathelyet is, de hazazavarták onnan őket. Nem értette Anna, hogyan lehet egy várost berendezni.

Hat órás úttal, a megtalált dührerista fekete mágusi rajzokkal, melyek őt ábrázolták rontásaival, melyeket kapott a magyar kislány jelmez felvétele óta, melyet szintén ábrázolt Urbán Tibor Ébredő játszótér címmel, elindult a hosszú útra a legnagyobb melegben. Útközben végig a parák a nemi szerve körül sütötték, égették, a szörnyeteg karolta a mellei alatt szorosan, rajta volt a hátulján, belenőtt szorosan a testébe, az agyába, az arcába, orrába, füleibe, lábaiba, minden részébe.

Szombathelyen a kisebbik lányával S. Petra zsidó férfihangú fiatalasszony tanácsára dr. T. doktornőt keresték fel, aki Győrben a kórházban praktizált.
Dr. T. behivatta Annát és kérdéseket tett fel neki. Többek között arról faggatta, volt-e a családban szexuális molesztálás. Régebben Anna kikérte volna a szexuális szó használatát, mert ő csak a szerelmet ismerte nagy betűs érzelemként, de annyi ocsmányságon ment keresztül, hogy belefáradt az elmeorvosokkal való hadakozásba.
1986-ban mondták: a kommunisták mind elmebetegek, az elmeosztályokra is kerülnek, amikor valamelyik kidől, valamint, hogy az elmeorvosok is elmebetegek. Ő nem foglalkozott az ilyen mondatokkal, hiszen dr. H. Zsuzsanna megnyugtatta 1989-ben: nem tartozik az elmebetegek népes táborába.
Nem mondta dr. T-nak, hogy volt zaklatása, melyet mélyen elásott magában, bár következményeit mai napig magán viseli.
- Nem volt- felelte csendesen.
- Dehogynem! - támadott dr. T..
Ekkor eszébe jutott az unokabátyja, aki a padlásra hordta fel fajtalankodni két-három évesen. Zorán emlékeztette a remegő hangjára, ekkoriban is lett híres ember a szerb zenész. Unokabátyjára a vasúton egy hatalmas létra esett, s ettől remegni kezdett a hangja, elgörbült a háta is. Anna ennek tulajdonította fajtalanságát. Meg van rontva az egész család, hiszen az elektromosságok, ördögök csak belépnek az elektromos maffiákkal együtt a testbe, együtt a démonokkal. Szörnyűség megérteni e tanítást! - írta a bibliájuk.

Behivatta dr. T. a kisebbik lányát és azt mondta neki, hogy Anna nagyon súlyos skizophreniában szenved, de ha odaköltözik Szombathelyre, hozzá járhat bejárós terápiára pénzért.

Ezután dr. B. Botondot keresték fel, akinek a rendelőjében függött diplomája, s a szomszéd egy színjátékot játszott. Amikor Anna rá akart gyújtani, kijött egy kalapáccsal és egy táblával és kiszögelte: tilos a dohányzás!
B. Botond betegei nagyon primitív emberek voltak. Az orvos maga furcsa külsejű, kidülledt szemű volt, aki már a Ki Mit Tud-osok idejében emelt kisváradiaknak is praktizált.
Javasolta Annának, feküdjön be a Nyírő Gyula kórház pszichiátriájára, melynek megadta a telefonszámát is.
Ezzel utazott haza Anna. A szombathelyi vonatvezető bemondta az Inter Cityben a hangosbemondóba:
- Ízisz és öccse vonat.
Budapestnél át kellett szállni. Már-már megörült, hogy üres kocsiban utazik, amikor utolsó pillanatban felszállt egy olyan pár, amelyikhez hasonlók 1986 óta követik úton-útfélen nyalva-falva egymást, meg egy nagy darab cigány a nyári hőségben. Iszonyatos bűz terjengett körülötte.
Odaadta a lányának dr. Buda Botond által írt Nyírő Gyula kórház telefonszámát, s a vő, aki nem bírta nézni, miket írt össze a számítógépen nevekről és azok jelentésésről, elvitte Budapestre az elmeosztályra,ahol egy meleg Németh nevezetű orvos fogadta, aki a levegőbe nézett, mintha ott lenne valamilyen tanácsadója. Dr. A. Csabához osztotta be, egy ádámcsutkás ellenszenves orvoshoz, akivel szóba sem lehetett állni. Amikor például a cigányok szalvéta nélkül osztották kézzel a reggelit, s énekelték a nővérek hangosan: Mindenki másképp csinálja, miközben mondták, nem adhatnak szalvétát, mert akkor ki lesznek rúgva, s ebédet sem kapott Anna, s ezt szóvá tette, dr. Almási nyugtató injekciót adatott be neki.
Éjjelente mozgott alatta az ágy, mintha valakik huzigálnák, mindig az erős robajra ébredt fel. Az új épület szennyvíze hatalmas bűzt árasztva jött fel a fürdőszobában.

- Itt csak ketten vagyunk, akik nem vagyunk zsidók, az összes többi az - szólt egy férfi neki a folyosón.

Anna nem tudta, mit jelent az, hogy zsidó, s azt sem, hogy a Nyírő Gyula nagyon régi sokkoló elmeosztályt jelent, még a régi Isekutz Béla féle módszertani kézikönyvben is megtalálható.
Egy Vera nevű Debrecen melletti községből való nagy darab nő kérdezte tőle: - Ki vagyok én nálad, milyen néven vagyok?

Szelep, a vő elmesélte dr. A-nak, hogy Anna a neveket fejtette meg. Egyszer majdnem meg is őrült, amikor meglátta a kávé és coca cola ivó Szelep anyját tört orrakkal, amilyen az övé lett, amikor a volt férje azt kiabálta:
- Olyan lettél, mint mi vagyunk!
A vő ekkor kitámadta, feljött a lányával és nekiállt azzal:
- Szélmalom ellen nem lehet csatázni!

Ordibálta, hogy ő egy bábu és ha ő bábu, akkor Anna is az, valamint, hogy idegbetegséget örökölt és ez kijött Annánál.
Ekkor lett kinevezve Gyurcsány Ferenc, s mivel a Katalinokat és Ferenceket együtt emelik, már a cigányságot is, így az idegbeteg hatalmat kapott.
- Lucifert kikötöttük a melleid alá körbe, mert hallott téged fellépni gitárral énekelve - cipelte támadója a melleinél fogva és dögszagot érzett Anna.

Eutanáziát kért dr. N-től, de nem kapott semmiféle segítséget, hanem olyan nagy dózisú gyógyszert, Zypraxint írtak fel neki, melytől nem tudott lábra sem állni. Jóval később találkozott dr. V. Mária rendelőjében ezt a gyógyszert szedni nem akaró volt kommunista asszonnyal. A zsidók elmondták, hogy őket kicserélik a kórházban és felpuffadnak a gyógyszerektől. Ellenben dr. M. jungista elmeorvos P.-né T. Erzsébet káromkodós takarítónőt altatással fektette, akinek a csapásait, mint hazugságét folyamatosan megkapta. A váci pusztán rendeztek be az alkoholistáknak szanatóriumot, T. Erzsébet szerint oda helyezték a pszichiátert.

Az 1995-ben kezdődött elmeosztály ember áldozással való reformálását folytatta az egészségügyi volt szociális búvópatak.
V. doktornő jött vizitelni. Anna panaszkodni akart neki, de a fiatal doktornő közölte, keresse meg a kezelőorvosát.
- Már kerestem - válaszolta Anna.
- Most is hazudik - volt a doktornő válasza. Ment nyaralni V. doktornő talán külföldre a férjével.
A rezidensek térdig érő nadrágban jártak, az elmebetegeknek zene és különféle terápiákat tartottak.

Egyik nap viháncolva jöttek vizitelni, s körbeállták Anna ágyát, közel hajolva hozzá beszéltek hozzá. Anna úgy érezte magát, mintha egy űrhajón feküdne egy orvosi ágyon, s gonosz lények veszik körül.
Egyik fiatal nőt azzal vette fel a főorvos helyettese, hogy mondja el saját hangján, mi történt vele.
-
A közös gyűléseken nem engedték szóhoz jutni, az elmebetegek itt is kiközösítették és gyűlölték.
Dr. A. Csaba azon nevetett, hogy a vője bevitte hozzájuk az elmeosztályra a magán jellegű írása elolvasása után. Majd megkérdezte tőle, mikor látott fényt.
Az elbocsátó papírra, mely eltűnt az orvosi bizottságon a zárójelentésükkel együtt többek között azt írta dr. A.i:
- Agyi defect.

Anna elment megnézetni megpuffadt méhét dr. Cs-hez, akinek a nevéről egyik fordítása jutott eszébe Kurt Schwittersről, melyet Annának írt, mint egyik hasonlatában viharban csepegő tehénnek. Dr. Cs. nem a méhét vizsgálta ki, hanem genetikai vizsgálatot hajtott végre, majd közölte, hogy Annának még mindig lehet gyereke. Mintha az egészségügy elmeosztályai ki akarnák halatni, attól tartanának, hogy megszüli a tökéletes gyereket.
A. doktor nevetve konstallálta, kérdezve:
- Cs-nél is járt?

K. primitív család tagjai jöttek meg, mint magyar kiválasztottak két családnévvel és a szőke hajú lányuk hozott egy cigányfiút magával, akivel a kórteremben nyalták-falták egymást a betegek előtt. Anna nem tudott bent megmaradni, kiállt a folyosóra.
Zalatnay Sarolta masszírozói is megjöttek, a K-k, akiket a Nyírő Gyula elmeosztály régi betegként tartott nyilván, már szüleiket is ott tartottak sokk-kezeléssel rendben.

Az ebédet babos kendős maffia külsejű tetovált alakok végezték, akik rúgdalták a széket Anna előtt. Egyik nap egy hatalmas nagy darab cigány elmebeteg érkezett ebédidőben, amelyik éppen szemben ült Annával. Másnap estére már berepedt a szája, kucikos lett.

Egy Bubu nevű beteg tartotta rettegésben a többi beteget, aki a Borsod Online borsodi internetes újság kedvence lett pár hónap múlva. Bubu ölében az ANTSZ egyik munkatársa fetrengett divatos Ottós, vagy Qwelles kosztümében.

Időközben dr. M. Eszter, aki a miskolci ideggondozó pszichiátere volt, kereste otthonában, s miután nem találta, leadta a gyámügynek, hogy helyezzék gondnokság alá.
Amikor Anna felkereste egyszer azzal, hogy miért zaklatja levelekkel, Ciserdinolt írt fel neki, amit az egyik cigánylánynak adtak be a II-es elmeosztályán dr. K. Kálmánnak és csorgott a nyála tőle, nem tudott magáról, majd közölte Annával, hogy majd ő kivizsgáltatja, s hogy a fogai is be vannak tokozódva. Nem értette, csak gondolta, mit jelentenek ezek a szavak: a fogai ideje meg vannak számolva, nem elég volt az 1995-ben médiától kapott inyevő baktérium.

Azt is írták a papírba, melyet a bíróságnak előterjesztettek, hogy nem engedte be a lakásba dr. M. Esztert, amikor nem volt otthon.

Anna felhívta telefonon, azt mondta a doktornő: - Én is írtam pár feljelentést!

A gyámügy behivatta, s közölte vele, ha nem ragaszkodik a depresszió diagnózishoz, akkor gondnokság alá fogják helyezni, s hogy bárkit gondnokság alá lehet tenni, még ha dolgozik is, a munkahelyéről is el lehet vitetni. Anna szerint magára gondolt e szavakkal. Ezt követte az elmebeteg orvosok emelkedése, mint a borsodivánkai igazgatónak társaival, nyugdíjba vonultakkal együtt. Ennyi embergyilkost még senki nem látott egy városban!
Felbolydult méhkas volt az egész város. Villámgyorsan ismételték, hajtották végre az összes kiadott könyvét a különféle kiadóknak, így egyesítették Diósgyőrt Martinteleppel is, majd arra a nagy fára függesztették a táblát, melyet kezdetkor összerágtak egy éjszaka alatt a kínzói, még a fenyők tetejét is kettévágták.
A város az Időjelek antológiát is ismételte, benne a rajzokkal Anna rontásairól. A tűzoltóság fordított feliratú Ferike táblát utánozta, a városgazda küldte a cigányokat az "Írtsátok ki a fenyőfákat is!" sorok végrehajtása miatt, melyet természetesen az itt lakó túlélő tisztuló lakók nem engedtek.

- Te nem tudsz elmenni! - hangzott a mondata a suttogó szörnyetegnek - és a város vasfüggönyösei, alkoholista elmebetegei és leszármazottjaik kivonultak innen jobb körülmények közé. A többi tisztult a cigitől, kávétól, coca colától, alkoholtól. Még V. Tibor is leszokott a cigarettáról, pedig ette a cigit azelőtt. V-nek írta meg U. Tibor, hogy bronviháncos, vasszöges ujjas kíséretei vannak.

- Nyomorult vagy, 1967 óta te lettél a nyomorult - a Nyomorultak könyvet kezdték el játszani, s minden nap egyre rövidebb utat tett meg sírással küszködve, már amennyire lyuggató szívét nyomó szörnyetegtől érezni tudta a szívét, melyet dr. D. Mónika érzelem nélküliségnek nevezett el. Nem érezte a szívét, annyira szorította cipelője, mint Sátán feleségének.






 
 
0 komment , kategória:  Kohut Katalin  
Kohut Katalin: Szerencsés vízi baleset
  2012-06-24 13:43:52, vasárnap
 
  Kerékpárral indultunk útnak a Bodrogra fürdeni. Bátyám nem akart magával vinni, de Erdős Bandi a szomszédból ráültetett az ülésre és vitt engem.

Kitágult a világ előttem. Először keresztül mentünk a kisvároson, majd egy alagútba érkeztünk, onnan egy patak mentén haladva végig elérkeztünk hosszú zöld rétek, nyári bokrok és lombos fák mentén a Bodrogra.
Még soha nem láttam folyóvizet, gyönyörködtem a látványban, megfogtam a kezeimmel a tiszta, hűs vizet, örültem a természet egyik csodájának.

A parton már sok fiatal pár, fiú-lány álldogált, labdáztak, napoztak, jóízűen falatoztak a magukkal hozott elemózsiából, a folyóban gumimatracokon napoztak a lányok. Éppen a bikini volt a divat.
Nekem is volt egy sárga, amiben még kövérebbnek tűntem.

Soha nem törődtem a testalkatommal, csak egyedül az arcomban gyönyörködtem a tükör előtt. Milyen kislány az, aki azzal törődik, csinos-e? Még ráértem ezzel, nem voltam annyira fejlett nő, hogy ez a téma különösebben foglalkoztasson. Nem így volt ezzel a bátyám és Bandi. Megérkezésünk, levetkőzésünk után ott hagytak a parton egyedül és bevetették magukat a folyóba. Mint kiderült, szégyelltek engem a dundiságom miatt, nem akarták, hogy a parton lévők megtudják, ez a dundi kislány hozzájuk tartozik.

Tettem egy pár lépést a Bodrogban, s egyszer csak süllyedni kezdtem lefelé, egy mély gödörben találtam magam. Kezeim végeivel integettem Bandiéknak, de ők azt hitték, csak játszom. Hosszú gesztenyehajam lebegett a vízben felfelé, fülemen, orromon, számon áramlott be a víz.
- Mi történik velem? - suhant át az agyamon, de egy pillanatig sem gondoltam a halálra. Ez ismeretlen volt előttem, bár láttam, ahogyan a szomszéd Tulpa bácsi elaludt egyik éjszaka örökre, de ő már nagyon öreg volt, a halál szó fel sem merült elmenésével kapcsolatban.
Nem tudtam úszni, nem is kapálóztam, csak hagytam, hogy egyre mélyebbre süllyedjek, lábaim beakadtak az indákba a folyó alján. Jó nagy örvénybe kerültem!

Zakatolt a fejemben a víz, már nem voltam képes gondolkodni. A vízzel telítődött a tüdőm, úgy éreztem, mindjárt súlytalanná válok és elszállok, mint egy kismadár. Lebegtem a víz alatti fogságban.

Egyszer csak éreztem, hogy emelkedem a hajamnál fogva. Egy lány arra úszott matracával, belaakadt a lába a hosszú lófarkomba. Megragadta, húzni kezdett kifelé.

Nagy riadalom támadt a parton, Bandiék is odaszaladtak.
- Mutattam nektek, hogy süllyedek, integettem! - mondtam szemrehányóan, miközben tüdőmből köhögtem fel a folyóvizet.

Szerencse a szerencsétlenségben, soha el nem múló emlékkel. Megtudtam, milyen érzés vízbe fulladni, s örökké hálával gondolok a lányra, aki megmentett engem.

2012. június 2.

 
 
0 komment , kategória:  Kohut Katalin  
Lenézetten mindenki részéről
  2012-06-13 06:57:32, szerda
 
  Mióta beteg, nyomorult lettem, eltorzultam kívülről is, lenéz mindenki engem. Felajánlottam egy fordítónak, küldök német és angol verseket, egyet küldtem is. Meg sem köszönte, hiába vártam a levvelét, majd írtam neki, küldök további verseket, az a válasz, hogy küldhettek - egy beteg emberrel együtt válaszolta nekünk közösen, nem nekem, személy szerint -, de ő a netről veszi az anyagait, vagyis lenéz engem, mert kioktatott arról, hogyan kell fordítani. Kerestem magamban a hibát, de már a legelső levelemre sem válaszolt, amikor segítséget kértem tőle, mert nem találtam a neten német fordító szótárt, melyen német ékezetek is vannak. Mennyire jó az egészségeseknek, akiknek nem győzték le értelmi képességüket, mint nekem háromszor kommunikációsan, fizikai fájdalommal! Ez már meghaladja az értelmet is, vegetálva élem a napjaimat az emberek értetlenségeivel szembenézve. Jó lenne örökre megnyugodni, meghalni, mert ez a kínzás és deformáció soha nem ér véget, engem nem lehetett szeretni és le kellett értékelni mindenkinek, mert embernek születtem.  
 
0 komment , kategória:  Érzelmek  
Kohut Katalin: Az öngyilkos amnézia
  2012-06-12 07:38:22, kedd
 
  Anna gyermekei apai nagyanyjuknál nyaraltak éppen. Ilyenkor nem tudott mit kezdeni magával, nem szeretett egyedül sétálgatni a gyűlölt városban a primitív lakosság szemének, megjegyzéseinek kitéve magát.

Kinn tombolt a júliusi nyár, s ő végig gondolta életét. Miért ennyire tehetetlen, miért nem tud örülni az évszakoknak még mindig a válása után tíz évvel sem? Honnan ez a szorongás, a lemondás, miért nem tud felszabadult lenni, boldogan járni a természetet? Mások is élnek egyedül, s egészen jól megbirkóznak a magánnyal. Igen, magányos csak fiatal ember lehet, az idősebbek a magányt áldásnak tekintik már jobban. Szüksége lett volna egy ölelő karra, a biztonságérzetre, a szeretetre, melyet születése óta senkitől sem kapott meg, sőt azok bántották, alázták a legjobban, akiknek védeniük kellett volna. A nagybetűs szerelem? Ábránd, főleg ebben a füstös, szürke városban. Azt írták neki, nála a szerelem nagybetűvel íródik.
A nőgyógyász, aki megműtötte pár hónapja, felkiáltott, amikor meglátta:
- Maga mit keres ebben a városban, itt tönkre fog menni! Itt nem talál majd magának férjet!

Mennyien óvták, védték, tanácsolták, költözzön el innen jó messzire, de ereje fogytán volt, nem tudott többet küzdeni az életért, a gyerekei eltartásáért. Minden energiáját gyermekkorától ez őrölte fel, mindig többet dolgozott a kelleténél a legkevesebb fizetésért, mert azt mondták, mikor szóba hozta a kevés fizetését, az emberek nem pénzért dolgoznak.

Elutazott az anyjához, akinek szerencsétlenségét köszönhette, születése pillanatától ijesztgette és nem volt képes csak ideges mozdulatokra, később tettlegességre hosszú haja kibontásakor is. Mennyi félelmet raktározott magában! Mindig reménykedett abban, hogy egyszer közelebb kerülnek egymáshoz, az anyja idővel bölcsebbé válik, de örök gyerek maradt, rosszindulatú, pletykás gyerek infantilis vékony hanggal.

- Minek jöttél ide? - kérdezte az anyja.

Anna sarkon fordult és elindult az állomásra. Nem tudta kivel eltölteni ezt a két hét nyári szabadságot, pedig ott volt a jó levegő, a folyók és a strand a közelben, még sincs társa az életben.
Az anyja odaadott előtte 100 db Kemadrinról receptet, hogy váltsa ki Anna a nagyvárosban, de azt nem mondta, hogyan fogja a tulajdonosnak visszajuttatni.
Anna összeszorult szívvel érkezett haza a tégla lakásba, melynek szobáit már fel tudta újítani, az előszoba és a fürdőszoba várat magára, azokba a helyiségekbe nem is szívesen lépett be, nem tükrözték bensőjét. Nagyon nagy hatással voltak rá a színek. A sötétbarna tapétája az előszobának rossz hatással volt rá, kicsinyítette és sötétítette is a helyiséget. Kedvenc rózsaszín nyári kosztümjét viselte és csinos magas sarkú nyári szandált. Összemosódott az idő, olyan volt, mintha álomvilágba került volna. Így ment el a gyógyszertárba kiváltani a gyógyszert, melyet letett a konyhai étkező asztalra. Még két nap és megérkeznek a gyerekek!

A hippi Józsi megígérte, elmennek sétálni, de mindig későn jelentkezett. Ő a negyedik emeleten lakik. Kigyulladt a kvarclámpa magától az asztalon, így ismerkedett meg vele. Nem tudta, hol kell a villanyórát a folyosón lekapcsolni. Időnként beszélgettek, amikor összetalálkoztak, mint kiderült, egy évben születtek.
Félt a cigányoktól Anna, megtanult félni ebben a városban. Kergette egy cigány férfi az utcán ajánlatával, hogy menjen el vele vacsorázni, miközben azt mondogatta:
- Mire vágsz fel, Neked semmid nincs, nekem meg saját butikom, hatalmas házam van!
Annának furcsa volt a primitív réteg tegezése, ő önözéssel beszélt, megtartva a három lépés távolságot mindenkitől.
Kiült a bérház elé a földszintes Erzsike nénivel beszélgetni fehér mini tenisz ruhájában és akkor arra jött a cigány férfi. Megtudta, Anna hol lakik.

Nem sokkal később csengettek, Anna kirántotta az ajtót, mondani akarta, hogy egyszer Józsi betartotta a szavát, amikor meglátta a hármas csapatot. Az őt kergető cigány férfi állt ott két társával, s mikor Anna be akarta zárni az ajtót, betette a lábát az ajtórésbe.
- Mire vágsz fel? Most vetetted el tőlem a gyereket, most meg nem engedsz be? - harsogott a cigány diadalmas megszégyenítése.

Éppen jött Jutka, aki jogi egyetemre járt taxis élettársával, s akkor Anna be tudta még gyorsan csukni az ajtót, de többé nem merészkedett ki az utcára.

Másnap ugyanebben az álomvilág-szerű állapotban összeírt cetlijével ment a piacra bevásárolni húsokat, gyümölcsöket, zöldségeket, süteményhez valókat. Nem is érte fel ésszel, hogy a gyerekei éltetik, az adja az erőt hosszú évek óta, hogy van kinek főznie, sütnie, van ki után takarítania, vagyis rájuk telepedett teljesen, ez is a kihasználás egyik módja, mint utólag rájött. Szüksége volt rájuk, nem tudott nélkülük élni, ők jelentették neki a mindent, beleértve a sétákat, kirándulásokat is. Nélkülük egy lépést sem tudott megtenni.

Lepakolta a kosarakat a földre, leült megpihenni a konyhai kárpitozott székre, melyet annyira szeretett szép sárga-barna csíkos huzata miatt. Reggel ment el a piacra, s már este nyolc óra van, még mindig nem volt ereje kipakolni, vagy nem volt akaratereje, ez így helyesebb. Mi bénította meg? Mi történt vele, hogy csak egy helyben ül és bámul maga elé?

Odament a tükörhöz, belepillantott. Meglátta csillogó zöld szemeit, illetve ezt akarta látni, de helyette lemondóan szomorú tekintetet észlelt.
Odaült a székre egy pohár vízzel és tizesével szedni kezdte be a Kemadrint.
Mikor az utolsó tíz darabot bevette, megnézte magát ismét a tükörben, szomorú szemei átváltottak, nem észlelt, csak hatalmasra tágult pupillákat. Ekkor felment Józsihoz szédelegve a negyedik emeletre és becsengetett.
Visszatámolygott, le akart ülni, de beesett az asztal alá és elveszítette az eszméletét.

Józsi szerencsére otthon volt, s amikor Annát meglátta az asztal alatt, egy szempillantás alatt megőszült a haja. Hívta a mentőket, de hiába kereste az orvost akkor is, később is, a főorvos azt válaszolta neki:
- Csavargónak nem nyilatkozom!

Anna gyomrát kimosták. Hallotta, hogy egy hahotázó nagyszájú nővér csúfolta, hogy ennek teljesen üres a gyomra. Azután bevitték az intenzív osztályra, infúzióra tették. Ott Anna felemelte a paplant és olvasni kezdett róla, ujjaival követte a láthatatlan sorokat.
- Ne beszéljen ilyen idétlen hangon!- hangzott a parancs a feje felől.
A csőtől a hangja eltorzult, de Anna nem is volt tisztában azzal, hogy olvas, hangosan. Milyen könyv lehetett az, senki sem tudhatja.

Egy pszichiátert hívtak hozzá, aki közölte, nem elmebeteg, ugyanis a Kemadrint azoknak szokták felírni. Egy ősz hajú orvos volt, akinek az arca ismerős volt valahonnan.

Napok múlva kivitték egy négyágyas kórterembe. Egy kislány vezette, ő tusolta le, mert Anna nem látott sokáig a szemeire. A gyereklány gyógyszert vett be, mert a falujában erkölcstelennek híresztelték.

Megjöttek a gyerekek. Ez volt az a pillanat, amikor elvált lélekben a két gyerek tőle örökre, addig a kiszolgálójuk, csodálójuk volt, hárman alkottak egy zárt egységet. Anna úgy érezte, egy hatalom megfosztotta őt a gyerekei szeretetétől.
Megjött a volt férje, aki ismét lemondott róluk, mint ahogyan tette azt születésük óta, odaszólt az éppen látogatóba jött Józsihoz:
- Magára hagyom a gyerekeket!
Azzal, mint aki jól végezte dolgát, elutazott. Anna teljesen összetört, álom-szerűségéből, abból az érzetből, hogy másik világot él, többé nem tudott szabadulni. Valami összetört a szeme nézésével együtt, véget értek családi évei, gyerekeinek egy ilyen kiszolgáltatottan védtelen anya mellett kell felnőniük.
Örök vád önmaga iránt, ami kísérte, de tehetetlenül sodródott egy labirintusba jutva, ahol egy Ariadné fonálba kapaszkodva járt, szüksége lett volna szellemi, vagy másféle vezetőkre, neki, aki mindig két lábbal a földön állt. Úgy érezte, kisiklott az élete, méltánytalan helyzetbe, körülmények közé került. A piacra menés óta kísértő amnéziája immár állandósult. Másféle emberekkel ismerkedett, másfelé tartott élete vonata.
A dohányzóban egy festményt látott. Csontvázas fej és lábak voltak rajta méreggel és alkohollal. Ijesztő látvány volt. Megkérdezte egy hang:
- Mit szól a festményhez?
- Beteg ember festhette - felelte Anna.
- Én voltam az! - hangzott a válasz.

Onnantól Sanyi jelentette neki a kapaszkodót a kórházi tartózkodása idején, bár tudta, súlyos, általa eddig ismeretlen homály alatt lévő betegségben szenved.

A főorvosnő éjjelente befektette az intenzívre a haldoklók közé, esténként megmotozták, nincs-e a zsebében csokoládé, majd reggel inzulinnal kómázták állítólagos depressziója ellen. Anna soha nem fogyasztott csokoládét, nem értette megalázását. Sok érthetetlen esettel állt szemben már eddig is, de hogy az egészségügy, akire rá akarta bízni az életét ilyen módszerekhez folyamodik, ez már túllépett minden határt, de most sem, mint eddig egyszer sem tudott kiállni határozottan saját maga mellett.

Reggelente a sokk után Sanyi hozta neki a kakaót és a kalácsot. Először gondoskodott róla valaki életében, ő elfogadta a beteg ember közeledését.

Minden változik, állandó sodrásban a világ, de miért változik az ember hátrányára? Miért nem maradhat olyan, amilyen volt, akinek a szava is törvényt jelent? Miért kell a benső törvényekkel ellenszegülni tettekkel, méltánytalan helyzetek elfogadásával? Ezek mind lealacsonyítják az embert, megváltoztatják az életvitelt.

Anna öngyilkossága amnéziás állapotban egy útjelző volt, mutatta tette, melynek végrehajtásával nem volt tudatában, hogy nem jó jövő felé tette meg első lépéseit, bár szépsége és fiatalsága külső szemlélő előtt tökéletessé tette, de benső kételyei, határozatlansága, önmaga megvédésének képtelensége elindította a lefelé vezető utat.

2012. június 7.


 
 
0 komment , kategória:  Kohut Katalin  
Miskolcról kimentett leértékelése
  2012-06-12 06:53:30, kedd
 
  Tegnap írtam a Szegénységben nem jó élni című verset, feltettem egy irodalmi portálra. Lájkolta egy volt miskolci Tóth nevű nő, megköszöntem neki. Erre azt írta, hogy nem azért lájkolta, mert tetszik, met iösszegzése nincs az életnek, hogy van, akinek csak rossz judott, s örül annak, hogy én és a hozzám hasonló nők egyáltalán felnevelték a gyerekeiket, ennyi jót tettek az életben.

A Benkőkkel együtt kezdték a Tótok a magyar nyelv és ének miatti apokalipszist, majd a menhely, amelyik kegyetlen láthatatlan kísérettel van a lakásokban - itt is - folytatta 1995-ben összegezve őket ismétlésben Tóth atyafiakként. Én az ő sorsukat éltem, én helyettük szenvedtem egész életemben és leértékel engem, miközben Miskolc emberek megáldozásával ment szét szerte a világban, az egész megyéjével együtt, melyet mai napig titokban tartanak. Tehát Tóth szerint vannak hozzám hasonló emberek is, gondolom, alacsonyabb rétegnek gondol. engem és a hozzám hasonlókat.
 
 
0 komment , kategória:  Vas-Forgószél 1945-től  
Kohut Katalin: Szegénységben nem jó élni...
  2012-06-12 06:45:40, kedd
 
  Szegénységben nem jó élni

Ezt írtam még büszkeségtől dagadva
Ezelőtt húsz esztendővel,
Inkább vállalom, csak ne veszítsem el
Egyetlenegy vagyonkámat:
Becsületességemet.
Ma restelkedtem.
Ha valakit be kell engednem,
Hosszan szabadkozom.
Csúfok a falak, szűk a lakás,
Temérdek a lom, a tárgy,
Nincs pénz festésre,
Tönkrement bútoraim, szőnyegem cseréjére.
Nem vádolom, csak magam,
Hogy idejöttem lakni,
Egyenes út vezet innen a temetőbe.
Nem nézek szét, ne m tükröm a lakás.
Pár esztendeje sok házat terveztem,
Hatalmas tóval, a kert végén
Tiszta vízű forrás-patakkal.
Annyira tervek maradtak, mint
Minden hivatás, amire készültem,
S a végeredményt összegzem:
Mennyi minden nem lettem,
Hány álmom nem teljesült.

2012. június 11.



 
 
0 komment , kategória:  Kohut Katalin  
Kohut Katalin Kőszobor-báb
  2012-06-12 06:43:21, kedd
 
 

Fényesség ölelt,
Mikor megláttalak,
Szerelmes pillantásommal
Esedeztem feléd.
Mennyi akadály, drótkötél-pálya
Tornyosult elénk,
Csont-szilánkok martak
Mélyen a szívembe
A töviskoszorú közepébe.
Azt mondtad búcsúzáskor:
A kislány megy az erdőbe,
Találkozik a rókával, farkassal,
Itt nagyot sóhajtottál, s varjú
Helyett turulmadarat mondtál,
Majd folytattad: azután
Jön szembe a kígyó,
S mind a hármat megöli.
Mese ez a javából,
Fekete világ ünnepli
Tor-diadalát rajtam,
Ennyien szerettek a világból?
Megégetett az eljövendő nap,
Nem lesz utunkon pálmaág,
Sem szentség, tisztaság.
Sár és fekete gyász,
Vér és elfutott évek,
Sötét kezek, rontó erők,
Ez már a vég.
Másnak teljesülnek álmai,
Semmivé váltan
Feketébe öltözötten
Búcsúznék, már arcom sem ismerős,
Az ember torzzá vált.
Vár-e rám iszonyat még?
Kimostam a szenes holmimat
A lucsokból, kínpad és máblya
Helyett labirintust, kerékbetörést
Kaptam jutalmul, mert
Sosem változó, örökké
Reménykedő ember voltam,
Kővé vált bábbá változtam.


2012. június 12.
 
 
0 komment , kategória:  Kohut Katalin  
Miskolc volt polgármestere Káli, Indiát képviseli
  2012-06-09 16:44:17, szombat
 
  Káli, indiai démon névvel neve megtalálható Várkonyi Syriat oszlopa című könyvben együtt a Bosch-sal és nagyobb cégekkel a világban, mint a Golf-fal.

Káli az Árnyékoskert szülöttje. A nyolcvanas években kommunikációs iskolába küldték Ororszországba, már akkor én jártam kapualjakban kapaszkodva sorsát megváltoztatva helyette, nekem kellett szégyellnem magam. Neki nincs szégyenérzete, Operafesztivált adott városának. Míg én énekeltem a nyomorultak, punkok főnixes búcsúdalát ezelőtt nyolc évvel, ő ismételten emelkedett, kommunikációs kultúra központjává tette az állandó ember támadásokkal megmaradt és a világ minden részébe szétszéledt, kimentett lakosainak városát. A szőke egykori történelem alapján létrehozott képviselőnőket az Unióba juttatta dolgozni, egyikükre úgy nézett, mintha szerelmes volna belé, Gaál Ildikóba, aki még a haját is befestette feketére. Villámgyorsan ismételték a könyveket, valamennyin végighaladtak születésem óta, beleértve az orvosi lexikonokat, könyveket. Várkonyi így került többszörös kitermeléssel a médiába.

Tehát nemcsak Izraelt emelték a kommunista elmeosztályok 1967-ben kötött szerződés szerint, különösen a barakkosokat, hanem Izrael rokonait, mint az új-barzilokat a cigisekkel, valamennyi Izraelben illetékes rokonságával Keletnek, így Indiát is, lévén az ő könyve lett volna a Depresszió.
 
 
0 komment , kategória:  Vas-Forgószél 1945-től  
     1/2 oldal   Bejegyzések száma: 17 
2012.05 2012. Június 2012.07
HétKedSzeCsüPénSzoVas
 123
45678910
11121314151617
18192021222324
252627282930 
Blog kereső


Bejegyzések
ma: 1 db bejegyzés
e hónap: 17 db bejegyzés
e év: 229 db bejegyzés
Összes: 7334 db bejegyzés
Kategóriák
 
Keresés
 

bejegyzések címeiben
bejegyzésekben

Archívum
 
Látogatók száma
 
  • Ma: 401
  • e Hét: 769
  • e Hónap: 4150
  • e Év: 192262
Szótár
 




Blogok, Szótár,
© 2002-2024 TVN.HU Kft.