Belépés
suzymama.blog.xfree.hu
Aki szeretetet vet boldogságot arat!! Suzy Mama
1901.01.01
Offline		 Profil képem!
Linktáram, Blogom, Képtáram, Videótáram, Ismerőseim, Fecsegj
     1/1 oldal   Bejegyzések száma: 4 
Ha fáj…
  2015-04-24 21:32:19, péntek
 
 
Ha fáj a mások durvasága,
Gondolj Jézus keresztfájára!
Ha fáj a mások ridegsége,
Figyeld meg: Őt nem fogadták be!
Ha fáj, hogy ütnek és bírálnak,
Gondolj Reá, kit meggyaláztak.
Ha fáj, hogy sokan nem szeretnek,
Azokért sírj, akik így tesznek!
Így üdvös lesz minden rút sebed,
Megért Jézus, aki szeret!
Boldog szívvel csak szeress, szeress!
Fájdalmadnak Nála vége lesz!
Dénes Ferenc		  
 
0 komment , kategória:  Elgondolkodtató  
"Erőleves" reggelre:
  2015-04-24 21:24:21, péntek
 
  "1993 szentestéjén kilencvenöt éves korában elhunyt Norman Vincent Peale, A pozitív gondolkodás hatalma című örökzöld sikerkönyv szerzője. Otthonában, békében, szeretettel és gyengéd gondoskodással körülvéve érte a halál. Legalább ennyi ki is járt neki. A pozitív gondolkodás apostolaként emberöltőkön át békét és megújult önbizalmat vitt azoknak, akik prédikációi, beszédei, rádióelőadásai és könyvei nyomán felismerték, hogy felelősek vagyunk az állapotért, melyben leledzünk. Mivel úgy vélte, Isten nem roncsnak teremtett bennünket, arra emlékeztetett, hogy minden reggel, amikor felébredünk, választhatunk: jól vagy nyomorultul akarjuk-e érezni magunkat a bőrünkben. Még most is hallom felemelt szavát: ,,Miért választanátok az utóbbit?"
1986 júliusában találkoztam vele először. Larry Hughes — akkori kiadóm, a William Morrow & Co. elnöke — javasolta, hogy fontoljuk meg egy közös könyv írását az etikáról. Magunkévá tettük az indítványt, és a következő két évet, amelyben Normannel Az etikus vezetés hatalma kéziratán dolgoztunk, életem leggyönyörűségesebb élményei között tartom számon. Megismerkedésünktől fogva folyamatosan mély benyomást gyakorolt életemre. Váltig állította, hogy a pozitív gondolkodók pozitív eredményekre jutnak, mert nem félnek a problémáktól. Inkább az élet jelének tartotta a problémákat, semmint a lehető leggyorsabban kiküszöbölendő, negatív mozzanatnak. Ennek szemléltetésére álljon itt egyik kedvenc története, amelyhez magam is gyakran folyamodom előadásaimban:
Egyszer az utcán sétáltam, amikor az én George barátomat látom szembejönni. Elkámpicsorodott arcáról lerítt, hogy nem veti szét az embert lét csodálatos volta fölötti lelkesedés, amit kevésbé finoman úgy is mondhatnánk, hogy el volt kettyenve.
— Hogy vagy? — tettem fel gépiesen a kérdést ám George komolyan vette a szokványos fordulatot és tizenöt percen át tájékoztatott arról, hogy milyen rosszul érzi magát. Minél tovább beszélt, annál rosszabbul kezdtem lenni magam is.
— Nahát öregem, igazán sajnálom, hogy ennyire levert hangulatban látlak — mondtam végül. — Hogy kerültél ilyen lelkiállapotba?
—A problémáimtól — eredt meg igazán a nyelve.
— Problémák, mindig csak a problémák. Torkig vagyok a problémákkal. Ha megszabadítanál az összes problémámtól, boldogan támogatnám ötezer dollárral a kedvenc jótékony célú alapítványodat.
No, én aztán igazán nem az a fajta vagyok, akinél egy ilyen felajánlás süket fülekre talál így hát elmélkedtem, morfondíroztam, emésztgettem a javaslatot, és előálltam a válasszal, amelyet egész jónak hittem:
— Tegnap jártam egy helyen, ahol ezrek és ezrek tartózkodnak állandó jelleggel. Amennyire meg tudtam állapítani, egyiküknek sincs semmiféle problémája, Nincs kedved odamenni?
— Dehogynem, mikor indulunk? Ez valóban nekem való hely lehet! —felelte George.
—Amennyiben ez a helyzet, úgy holnap örömmel viszlek el a woodlawni temetőbe, mivel tudtommal csak a halottaknak nincsenek problémáik.
Imádom ezt az anekdotát. Jól rávilágít az életre. Számtalanszor hallottam Normantól:
— Ha semmi problémád sincs, nagyon vigyázz, szörnyű veszélybe kerültél, véged, és még csak nem is tudsz róla! Ha azt hiszed, hogy nincs problémád, azt ajánlom, azonnal menekülj el onnét, ahol vagy, ugorj be a kocsidba, és hajts haza olyan gyorsan, de olyan biztonságosan, ahogy csak lehet, rohanj be a lakásba, ott egyenesen a hálószobádba, és csapd be magad mögött az ajtót. Azután ess térdre, és imádkozz: ,,Uram, mi a baj? Már nem bízol bennem? Könyörgök, adj valami problémát!"
Ken Blanchard
Legyen olyan a napod, amilyennek szeretnéd!
...szeretettel... angel hangulatjel		  
 
0 komment , kategória:  Lélekemelő  
Mi a szentáldozás?
  2015-04-24 21:10:04, péntek
 
  Egyesülés! De mit jelent az egyesülés a szó legmélyebb értelmében? Azt, hogy két személyiség olyan kapcsolatot köt, amelyben mindketten úgy gondolkodnak, úgy akarnak, úgy beszélnek, úgy cselekszenek, mint ha csak egyetlen személy lennének. A szentáldozás Krisztussal való egyesülés, Krisztussal való tökéletes életközösségbe és elvazonosságba való belépés. Szent Pál szavai szerint: élek, de már nem én, hanem Jézus él bennem!

Mi célból járulunk szentáldozáshoz? Azért, hogy mint keresztények, Krisztusban átalakuljunk. Aki ezt az átalakulást, ezt a Jézussal való tökéletes egyesülést nem őszintén akarja, és mégis odalép az áldoztatórácshoz, az színészkedik. Az ilyen nem nevezhető áldozónak, hiszen áldozása hazugság. Bennünket mindnyájunkat egyre élőbben át kell itasson a szentáldozás eme belső fontossága, eme valóságos célja. Hogy áldozásunk oly ritkán gyümölcsöző, az éppen azt bizonyítja, hogy még nem tudjuk igazán, miért járulunk az Oltáriszentséghez; hogy valójában megszokásból, bizonyos fokú jámbor hangulatból áldozunk. Nem pedig azért, hogy a tökéletes egyességet Krisztussal, a fokozatos Jézussá válást elérjük. Talán többé-kevésbé ájtatos színészek vagyunk ugyan, de nem igazi szentáldozók.

A katekizmusban szerepel az a kérdés, hogy milyen sokáig marad bennünk Jézus az ostyában. A hit így válaszol: addig, amíg a kenyér színe megmarad. De ez nem lehet elég számunkra. A szentáldozás eredményének, a Jézussal való bensőséges egyesülésünknek nem szabad valami múló dolognak lennie, hanem állandó állapottá kell válnia bennünk: Jézus mindig velünk és mi mindig Jézusnál!
  
 
0 komment , kategória:   Hit és vallás- versek,idézete  
Áldás-2
  2015-04-24 10:52:48, péntek
 
  A lelki áldásoknak csodálatosan gazdag skálája van. Ezekből az áldásokból Isten egyet sem von meg az Övéitől. Minden áldás az Ő gyermekei számára van fenntartva. Az áldások nagy részét már most, e földi létben megkaphatjuk. Vannak Istennek olyan ajándékai, amelyeket minden embernek egyformán felkínál, pl. a bűnbocsánat, az új élet, a Szentlélek ajándéka. Sajnos, nagyon sokan nem látják ezen ajándékok értékét, ezért nem kell nekik, természetesen nem is hálásak az ilyen ajándékokért. Pedig a hála nyitná ki a többi áldás zsilipjeit.
Csak az tud hálás lenni, aki értékeli az ajándékot és méltatlannak tartja magát az ajándékra. Akinek nehéz dolog a hálaadás, az üljön le, vegyen kézbe papírt, ceruzát és írja le egyenként, hogy mit kapott Istentől, lelki és testi életére nézve. Mire a lista elkészül, a hálaadás nem két-három mondatból fog állni, hanem csak úgy fog áradni az őszinte hála a szívből. Az énekíró is arra biztat: ,,Vedd számon az áldást, nézd meg egyenként! Lásd, az Úr kezéből mennyi jó is ért!"		  
 
0 komment , kategória:  Imádságok,áldások.   
     1/1 oldal   Bejegyzések száma: 4 
2015.03 2015. április 2015.05
HétKedSzeCsüPénSzoVas
 12345
6789101112
13141516171819
20212223242526
27282930 
Blog kereső
Bejegyzések
ma: 0 db bejegyzés
e hónap: 66 db bejegyzés
e év: 1028 db bejegyzés
Összes: 8746 db bejegyzés
Kategóriák
 
Keresés
 

bejegyzések címeiben
bejegyzésekben

Archívum
 
Látogatók száma
 
  • Ma: 2132
  • e Hét: 7822
  • e Hónap: 14194
  • e Év: 64985
Szótár
 




Blogok, Videótár, Szótár, Ki Ne Hagyd!, Fecsegj, Tudjátok?, Receptek, Egészség, Praktikák, Jótékony hatások, Házilag, Versek,
© 2002-2024 TVN.HU Kft.