|
2022-08-05 21:00:35, péntek
|
| |
| |
A HÉT SZŰK ESZTENDŐ
A "hét szűk esztendő" bibliai fogalom. Mózes első könyvében József megfejti a fáraó álmát. A fáraó először hét kövér tehenet lát, amelyiket felfalja hét sovány tehén, azután hét kövér szép gabonakalászt lát, amit elnyelnek a sovány kalászok. Az álom jelentése az, hogy először hét bő esztendő jön Egyiptomra, ami jó termést hoz és gazdaggá teszi őket, de azután jön hét szűk esztendő, ami feledteti velük az egykori jólétet. Ezt az ijesztő hét szűk esztendőt őrizte meg a szólás.
A hét szűk esztendő
"Egyre többet beszélnek arról, hogy a hét bő esztendő után most a hét szűk esztendő következik.
Sokan nem tudják, ez a kifejezés a Bibliából származik, Isten szólt két álmon keresztül a fáraónak, hogy készüljön fel arra, hogy hamarosan nagy változás áll be a gazdasági életben.
1Mózes 41 A fáraó így szólt Józsefhez:
Álmomban a Nílus partján álltam. A Nílusból hét kövér és szép tehén jött ki, és legelt a sás között. De hét másik tehén is kijött utánuk, amelyek nagyon hitványak, rútak és soványak voltak. Egész Egyiptom földjén nem láttam hozzájuk fogható rútakat. A sovány és rút tehenek megették az előbbi hét kövér tehenet. Bár a gyomrukba kerültek, nem lehetett észrevenni, hogy a gyomrukba kerültek, mert a külsejük ugyanolyan rút volt, mint azelőtt. Akkor fölébredtem. [Majd egy ugyanilyen álom, csak tehenek helyett búzakalászok szerepeltek benne.] Ekkor József így szólt a fáraóhoz: Azt jelentette ki Isten a fáraónak, hogy mit fog cselekedni. A hét szép tehén hét esztendő. A hét sovány és rút tehén, amelyek utánuk jöttek ki, szintén hét esztendő. Hét esztendő jön, amikor nagy bőség lesz Egyiptom egész földjén. De az éhínség hét esztendeje következik utánuk, amikor minden bőséget elfelejtenek Egyiptom földjén, és éhínség fogja emészteni az országot. Nem is fogják tudni, hogy bőség volt az országban, az utána következő éhínség miatt, olyan súlyos lesz az. Gyűjtsenek össze minden élelmet a következő jó esztendőkben, halmozzák föl a gabonát, és a fáraó felügyelete alatt őrizzék az élelmet a városokban. Mert ez az élelem lesz az ország tartaléka az éhínség hét esztendejében, amely majd eljön Egyiptomra, és akkor nem pusztul el az ország az éhínség idején.
Az első tanulság a történetben, hogy a hét bő esztendő után mindig jön hét szűk, de legalábbis szűkebb év. A hét bő év nem azért van, hogy akkor még jobban dorbézoljunk, hanem azért, hogy fel tudjunk készülni arra, amikor vége lesz a bőségnek.
Ha ezt a leckét megtanulnák az emberek, a cégek és a kormányok, sokkal jobb hely lenne a világ és a világgazdaság története nem buborékok és összeomlások szüntelen körforgásáról szólna.
Hiába tudja minden gondolkodó ember előre, hogy nem lesz örökké karácsony, nem tarthat örökké a hét (vagy tíz vagy tizenkét) bő év, mégis a legtöbben úgy élnek, mintha örökké minden így maradna. Aztán amikor bekövetkezik a hét szűk év, mindenki meg van lepődve, a kormányok éppúgy, mint az emberek vagy a cégek. Ki hitte volna, hogy 8-10-14 év dőzsölés után akár ugyanennyi szűk év jön? Ki hitte volna, hogy a bő esztendők nem azért vannak, hogy még jobban eladósodjunk, hanem hogy készen állhassunk, ha a nem kívánt fordulat megérkezik?
A másik tanulság, hogy a történetben a hét szűk év teljesen felemésztette a hét bő év minden bőségét, mintha soha nem lett volna az.
Többen vannak azon a véleményen, hogy az elmúlt 14 évben olyan pénznyomtatás zajlott és ezzel olyan részvény, ingatlan és minden áremelkedés, hogy bő egy évtized alatt annyit nőttek az árak, az ipari termelés és minden, ami megfelel két teljes évtizednek.
Ha most ennek vége szakad, elképzelhető, hogy a következő évtizedben egy kiegyenlítődés lesz, a két évtized összeségében lesz annyi az átlagos ingatlanár, részvényár vagy GDP emelkedés, amennyinek lennie kellett volna az első évtized őrült száguldása nélkül.
Ha ez a feltételezés igaznak bizonyul majd, akkor azt fogjuk tapasztalni, hogy a sovány tehenek tényleg megeszik a kövér teheneket, de ez nem fog meglátszani rajtuk. Másként mondva, elképzelhető, hogy a következő években visszaadják az árfolyamok azt a felesleges pluszt, amit az elmúlt 12 évben az átlagos növekedésen túl szedtek magukra.
Nem állítom, hogy ez biztos így lesz, de nem kellene meglepődni, ha tényleg ilyen évek jönnének most. Átlagolva még mindig ki fog jönni a normál piaci növekedés.
Ha még nem késő "halmozzunk fel gabonát, mert ez az élelem lesz a tartalék a szűk években, hogy ne haljunk éhen."
Forrás
2022-07-11 Kiszamolo
Mindez persze szerintem nagyon szép, de túl messze van a valóságtól. Szerintem az igazság az, hogy a hét szük esztendők korát most éljük - már néhány éve.
Mint telek tulajdonos, évente rendszeresen vezetek annak biológiai állapotáról viszonylag bő elemzéseket, kimutatásokat.
Magyarország nagy részén igen komoly aszály van - már évek óta, számításaim, feljegyzéseim szerint már több éve. Ebben az évben ez oly mértékben rosszabbodott, melyre eddig még nemigen volt példa. Igaz tudjuk, hogy a Velencei-tó eddig több mint hússzor, sőt a a Fertő tó is egyszer kiszáradt. Idén szerencsére ez még nem következett be, talán a vízvédelmi beruházások miatt ez nem is fog, de egyes folyóink erre a sorsra jutottak /Kiszáradt a Tarna, és Ipoly egyes szakaszai is/.
Az ország nagyobb részén a féléves csapadék mennyisége július végén nem érte el a 120 millimétert sem, ez az éves mennyiség ötöde. Sok kisebb tó ki is száradt. A meteorológia áprilisi közleménye szerint az év első 3 hónapjában a meteorológia által az északkeleti részben jelzett gyakoribb esőzések ellenére Egerben és Miskolcon mégis összesen csak 1,6-1,8 mm csapadék volt. Én az ország közepén 2 mm-t mértem - ugyancsak 3 hónap alatt.
Az ország jelentős részén aszály van, az Alföld középső és tiszántúli részén a legrosszabb a helyzet - írja az MTI az Országos Meteorológiai Szolgálatra (OMSZ) hivatkozva.
A folyamat nem most kezdődött, már a tavalyi év is száraz volt Magyarországon. De az aszály kialakulásának esélyét megnövelik az utóbbi évek melegebb nyarai, és a gyakoribb intenzív hőhullámok.
A kevés csapadék is hozzájárul a tartós szárazsághoz, az Alföld középső és tiszántúli részén a féléves csapadék mennyisége július végén nem érte el a 120 millimétert sem. Ezen a területen ez a szokásos féléves érték felét sem teszi ki.
Az OMSZ Facebook oldalán azt írta:
,,az elmúlt évtizedekben jelentősen melegebbé váltak a nyarak, a több és intenzívebb hőhullám pedig erősíti az aszályhajlamot".
A tartós aszály miatt több tó is kiszáradt az utóbbi időben Magyarországon. Például Baranya megyében tíz horgásztó apadt ki, nemrégen pedig egy Debrecen melletti kedvelt kirándulóhely, a Vekeri-tó is kiszáradt. Múlt héten Szolnoknál rekord alacsonyan volt a Tisza vízszintje.
A tavalyi év is száraz volt, így a talajban 1.5 m. mélységben egyáltalán nincs csapadék és ez a legfőbb ok. Ez mind a kapásnövényeknél, de legfőképp a gyümölcsösöknél a legnagyobb probléma.
Ha nem kaptuk volna a közel 90 mm-nyi esőt az utolsó pillanatban áprilisban, akkor idén a búza termésünk nulla lett volna. Mint ahogy aztán - a májusi aranyat érő eső és a júniusi medárdi esők már a kukoricán nem segítettek, nem beszélve a júliusi forróságról, a kukoricánál ez már bekövetkezett, itt valóban már "nulla" lett a terméshozam, Aki idén látott már kukorica táblát, tudja miről beszélek. Kiszáradt, eltikkadt kukorica táblák - termés nélkül. Félelmetes, ahogy sok helyen kinéz a föld. Az ország több pontján is óriási szárazság van, a növények szenvednek, majd kimúlnak. Siralmas! A következményei pedig beláthatatlanok: áremelkedés, takarmány hiány, éhinség stb.
Az utóbbi évek szinte mind rendkívüli évek voltak - ha nem is ennyire!
A 19. század legnagyobb aszálya nálunk 1863-ban volt, amikor is az Alföld legnagyobb részében nemcsak hogy termés nem volt, hanem sok gazdasági állat, melyeket a Felvidékre, Erdélybe vagy a Dunántúlra nem tudtak az éhhalál elől elhajtani, elpusztult, sőt az emberek között is éhínség uralkodott. Sok évig tartott, míg az aszály által okozott veszteség ismét pótolhatóvá vált. Úgy látszik, idén ez megismétlődhet?
A nyár melege döbbent rá sokakat: víz nélkül már nem lehet termelni. Az aszály, a kiszámíthatatlanná váló időjárás próbára teszi a mezőgazdaságot.
A "hét szűk esztendők" korát éljük, a globális felmelegedés pedig egy mellébeszélés!!!
Magyarország nagy részén aszály van
Link
Akkora a szárazság, hogy már műholdfelvételen is látni, ahogy hazánk besárgul
A hónapok óta tartó csapadékszegény, gyakran rendkívül meleg időjárás mostanra a hazánkat borító növénytakarón is rajta hagyta kézjegyét.
Link
Elkezdődött a hét szűk esztendőre való felkészülés ?
Link
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Tragédiák - katasztrófák |
|
|
|
Címkék: kapásnövényeknél, műholdfelvételen, beláthatatlanok, csapadékszegény, gyümölcsösöknél, aszályhajlamot, magyarországon, következményei, kiegyenlítődés, kialakulásának, mezőgazdaságot, megismétlődhet, pénznyomtatás, gabonakalászt, kirándulóhely, növénytakarón, körforgásáról, mellébeszélés, esztendejében, rosszabbodott, kimutatásokat, világgazdaság, bekövetkezett, meteorológiai, felemésztette, feljegyzéseim, meteorológia, évtizedekben, búzakalászok, magyarország, összeségében, elképzelhető, összeomlások, esztendőkben, felmelegedés, dorbézoljunk, fáraó álmát, fáraó először, sovány kalászok, álom jelentése, egykori jólétet, gazdasági életben, gyomrukba kerültek, külsejük ugyanolyan, ugyanilyen álom, utána következő, fáraó felügyelete, élelem lesz, ország tartaléka, éhínség idején, első tanulság, leckét megtanulnák, SZŰK ESZTENDŐ, Egész Egyiptom, Ekkor József, Országos Meteorológiai Szolgálatra, OMSZ Facebook, Például Baranya,
|
|
Offline
