Belépés
menusgabor.blog.xfree.hu
"A világ pocsolya, igyekezzünk megmaradni a magaslatokon." / Honoré de Balzac / Menus Gábor
1940.08.11
Offline
Profil képem!
Linktáram, Blogom, Képtáram, Videótáram, Ismerőseim, Fecsegj
     1/3 oldal   Bejegyzések száma: 29 
Miért nem szeretik a magyarokat?
  2013-09-30 20:34:17, hétfő
 
 




MIÉRT NEM SZERETIK A MAGYAROKAT?
Cey-Bert Róbert Gyula - 2013. szeptember 30., hétfő


Mélyen rejlő s messze a régmúltba visszanyúló okai vannak, hogy nemzetünket folyamatos támadások érték, s érik napjainkban is

Szégyenletes az Európai Unió magyarokkal szembeni viselkedése, mondta felháborodottan svájci történész ismerősöm, akivel hajdanán együtt jártam a genfi egyetemre. Ezer év óta a magyarság az európai keresztény műveltség kihagyhatatlan elemét képezi. Magyarország hosszú évszázadokon át Európa védőbástyája volt, ugyanakkor tudósaival és művészeivel jelentős szerepet játszott az európai műveltség kimagasló eredményeinek létrehozásában. Gyűlölik a magyarokat? A miértre keresem a választ.



Ősök Napja: A több mint ezeréves Kárpát-medencei magyar történelemben a hun-magyar rokonság mindig a magyar nemzettudat alapját képezte (Fotó: Csudai Sándor)





Soha nem értettem meg, hogy az első világháború után a győztes nagyhatalmak, Franciaország, Nagy-Britannia és az Amerikai Egyesült Államok miért éppen azt a népet büntették meg a legjobban, amelynek semmi köze nem volt a háború kirobbantásához. Mindezek ismeretében teljesen érthetetlen az Európai Unió vezető politikusainak hisztérikus magyarellenes viselkedése az ország alkotmánya miatt. Részletesen tanulmányoztam az új magyar alkotmányt, amely minden bizonnyal Európa egyik legdemokratikusabb alaptörvénye, az európai politikusok jelentős hányada mégis antidemokratikusnak találja, ugyanakkor elfogadja, hogy Csehország és Szlovákia továbbra is törvényben tartsa a II. világháború után megfogalmazott, magyarok és németek kollektív bűnösségét kimondó, fajgyűlölő Benes-dekrétumokat. Keleti nép vagytok, mondta barátom, az európaiak mindig rasszisták voltak, soha nem kedvelték a más fajú népeket. A keletieket a legkevésbé, mert féltek tőlük. Ha akarjátok, ha nem, Európa számára keleti nép vagytok!

Kiirtani az őslakosokat

A trianoni diktátum a hazugság és a magyarellenes propaganda diadala volt az igazságukat naivul védő magyarokkal szemben. A kisebbségek elnyomásával vádolták őket. Pedig a magyarság a történelme során Európa legbefogadóbb népe volt, ezért maradtak fenn a szlovákok és a rutének, és ezért fogadták be Erdélyben a tízezrével betelepülő oláhokat (románokat) és Délvidékre a szerb menekülteket. A szlovákok, rutének, románok, szerbek megtarthatták nemzeti sajátosságaikat, hagyományaikat, nyelvüket és vallásukat, iskoláik és templomaik voltak.

Mi történt ugyanakkor Franciaországban a más nyelvű kisebbségekkel? 1850-ben Franciaország lakosságának a fele nem francia anyanyelvű volt: németül beszélő elzásziak, lotaringiaiak, flamandok, bretonok, baszkok, katalánok, provence-iak, olaszok. Ötven évvel később, a 20. század elején a francia kisebbségek nagy többsége elvesztette anyanyelvét, elfranciásodott. Mi történt? A franciák egyszerűen betiltották a kisebbségi nyelvoktatást, a francia nyelv kötelezővé vált. Ugyanezt tették az angolok a szomszédos kelta népekkel, a walesiekkel, a skótokkal, írekkel. Az amerikaiak még radikálisabban oldották meg az Egyesült Államok őslakóinak nyelvhasználatát: egyszerűen kiirtották őket. S akkor még nem is beszéltünk azokról a borzalmakról, amiket az angol és francia gyarmatosítók követtek el Afrikában, illetve a Távol-Keleten s Indokínában.

Persze a 20. században véget ért a klasszikus értelemben vett gyarmatosítás. De a látszólag függetlenné vált afrikai országok továbbra is szenvedik a gyarmatosítás szellemi és anyagi következményeit. Gazdasági függőségük tovább súlyosbodott az angol, francia, amerikai érdeket képviselő multinacionális vállalatok kizsákmányoló tevékenysége következtében.

Magyarországon hasonló folyamat zajlott le: az ország a szovjet gyarmati függőségből a nyugati multinacionális vállalatok függőségébe került. Nincs nagy különbség a függetlenné vált afrikai országok függősége és Magyarország nyugattól való függősége között. Afrikában is, mint Magyarországon, a nyereségéhes nyugati vállalatok gyarmattartóként a kezükben tartják úgy a gazdasági hatalmat, mint a nagy tömegeket befolyásoló médiát. Ha a félrevezetett emberek mégis rájönnek, hogy mi történik velük, és olyan kormányt merészelnek választani, amely a nemzet érdekeinek megfelelően kormányoz, és nem veszi tekintetbe a multinacionális nagyvállalatok nyereségérdekeit, akkor azonnal elindul a lejárató kampány az ország és a kormány ellen.

Az a híres kettős mérce

A 4. és az 5. században a keletről érkezett, lovas kultúrájú hunok mély lelki traumát okoztak ellenfeleiknek. Könnyedén térdre kényszerítették a kor két európai nagyhatalmát, a Keletrómai Birodalmat (Bizáncot) és a Nyugatrómai Birodalmat, de a harcias germán népeket, a gótokat, a gepidákat, a vandálokat, a frankokat és a burgundokat is.

Atilla, a hun uralkodó kegyelmes volt a legyőzött népekkel. Meghagyta a földjüket, politikai és vallási intézményeiket, és a királyaikkal barátsági szerződést kötött. Udvarában több tucat kisebb-nagyobb hatalmú germán király és fejedelem tartózkodott. A rómaiakkal ellentétben a hunok a legyőzött ország lakosságát nem vittél el rabszolgának, hanem meghagyták a szabadságukat. A dekadens Római Birodalom az 5. századi fennmaradását a hunoknak köszönhette. A római császároknak hun testőrségük volt, és a legütőképesebb légiókat hun segédcsapatokból állították össze, amelyeket Atilla bocsátott a császár rendelkezésére. Hun segítség nélkül a Római Birodalom már régen összeomlott volna, a sorozatos germán támadások következtében. A kereszténnyé vált Római Birodalomban azonban a főpapok nagy része - beleértve a pápát - veszélyesnek tekintette a pogány hunok befolyását a növekedésnek induló fiatal keresztény egyház számára. Ekkor kezdődött a hunok démonizálása, nehogy előfordulhasson, hogy az erőszakkal és megfélemlítéssel megkeresztelt, gondolkodásában még félig, pogány tartományok lakossága rokonszenvezzen a Keletről érkezett pogányokkal.
A hungyűlölő római főpap és történetíró, Marcellus Ammianus soha nem látott egyetlen eleven hunt sem, mégis a hunellenes propaganda és a hazug rágalomhadjáratok legismertebb személyisége lett. A kereszténység legnagyobb ellenségeként, az ördög szövetségeseként írta le a hunokat, akik öldöklésből és rablásból élnek, mindent nyersen fogyasztanak. A nyereg alatt puhított hús nevetséges meséjét is Marcellus Ammianus találta ki. A hunok lejáratására bevetett hazug vádakat és félelemkeltő rágalmazásokat később átvették a középkori történészek, majd a modern történetírók is, hivatkozva az Írott forrás mágiaként elfogadtatott dogmájára.
A hunok után, a 6. században keletről érkezett, lovas kultúrájú avarokat és a 9. században szintén keletről érkezett, lovas kultúrájú magyarokat az európaiak hunnak vagy szkítának nevezték, és a hunok leszármazottai-nak tekintették. Nem véletlenül, hiszen az avarok és a magyarok a hunok utódainak tartották magukat, és büszkén vallották hun eredetüket. Atillát és hunjait csak a magyar tudományos kutatás értheti meg - írta Eckhardt Sándor a Magyar Szemlében (1940).

A több mint ezeréves Kárpát-medencei magyar történelem során a hun-magyar rokonság mindig a magyar nemzettudat alapját képezte. Zrínyi Miklós Atillát mint az első magyar királyt méltatja (1651), és Kölcsey Ferenc a Himnuszban megemlékezik a hun ősökről: általad nyert szép hazát Bendegúznak vére (Bendegúz Atilla atyja volt).

A magyarságra visszasugárzó évszázados hun és lovas népekkel szemben érzett európai előítéletek visszaszorítására a magyar politikai és tudományos körök a finnugor nyelvészeti elméletet találták a legmegfelelőbbnek. Feltételezéseik szerint a finnugor nyelvészeti elmélet nagy előnye az, hogy tagadja a hun-magyar rokonságot, és az európaiak számára egy elfogadható, rokonszenves kis északi néppel, a finnekkel hozza rokoni kapcsolatba a magyarokat. A rendszerváltozás után a finnugor rokonság erőszakos, dogmatikus terjesztése még jobban felerősödött. Az egyetemeken, a főiskolákon, a középiskolákban a finnugor rokonságot megmásíthatatlan tényként tanítják. A kilencvenes évek elején a magyar bulvársajtó hosszan beszámolt a magyar köztársasági elnök finnugor rokon népeknél tett látogatásáról, amelynek során az őstörténelmünket kevéssé ismerő elnök meghatódva vett részt egy közös ősöket felidéző medvetoron (!). Azóta Magyarország több finnugor világkongresszust rendezett, és 2013 tavaszán a magyar parlament elfogadta, hogy ezentúl minden év októberében finnugor napot ünnepel majd hazánk.

Szellemi tatárjárás

A finnugor rokonság külföldi terjesztése azonban nem állította meg az európai előítéletek magyarságellenes megnyilvánulásait. A Nyugatot nem érdekli, hogy finnugornak hirdetjük magunkat vagy sem, továbbra is keleti idegenként tekint ránk. A külföldiekre nem volt semmilyen hatással a finnugor rokonság hirdetése, viszont hatalmas károkat okozott a magyar lélekben. Már Gárdonyi Géza megjegyezte, hogy a hamis finnugor rokonság erőszakolása a magyar nemzettudat tatárjárását jelenti, mert lerombolja ősi legendáink, mítoszaink, krónikáink érzelmi értékeit.

Az európai tudatalattiban erőteljesen működő Kelet-ellenesség kisebbségi érzése gátlásokra és atavisztikus félelmekre épül. Az európai Kelet-ellenesség azonban nemcsak a keletről érkezett, ősi lovas kultúrájú népeket érinti, hanem a gazdaságilag megerősödött távol-keleti népeket, a kínaiakat, a japánokat, a koreaiakat és a délkelet-ázsiaiakat is. A 21. század gazdasági háborújában Kelet ismét győzelemre áll. Kína, Japán, Korea, Délkelet-Ázsia, sőt az olaj- és energia-gazdag közép-ázsiai török népek az áruikkal elfoglalják és legyőzik az európai gazdaságot. Európa a Kelettel szembeni gazdasági vereségét beképzelt kulturális és civilizációs magasabbrendűségével igyekszik ellensúlyozni. Szándékosan elhallgatva a keleti civilizációk több ezer éves kulturális és tudományos teljesítményét, amely jóval Európa előtt járt.

Mindezek tudatában eljött az ideje, hogy megüzenjük a magyarokkal ellenségesen viselkedő Európának, büszkék vagyunk keleti gyökereinkre, nincs szükségünk finnugor nyelvészeti feltételezésekkel bizonygatni európaiasságunkat. Elég bizonyítéknak tartjuk, hogy több mint ezer éven át az európai kereszténység keleti védőbástyája voltunk, és hatalmas véráldozatok árán bizonyítottuk hovatartozásunkat.


Link



Újabb magyargyalázás - Bajnai személyes amerikai jó barátja, Charles Gáti (korábban Gáti Károly) szerint a magyarok lusták, nem szeretik a kemény munkát - fotó Elég oldala




 
 
0 komment , kategória:  Magyar sorsot - magyar kézbe!   
Szép Ernő: Imádság
  2013-09-29 22:17:49, vasárnap
 
 




Szép Ernő: IMÁDSÁG


Ki ülsz az égben a vihar felett,
Én Istenem, hallgass meg engemet.

Hozzád megy szívem, ajkam csak dadog,
Hazámért reszketek, magyar vagyok.

A népekkel, ha haragod vagyon,
A magyarra nem haragudj nagyon.

Ne haragudj rá, bűnét ne keresd,
Bocsáss meg néki, sajnáld és szeresd.

Szeresd, vigyázz rá Istenem atyám,
El ne vesszen a sötét éjszakán.

Mert itt a népek nem tudják, mit ér,
Hogy olyan jó, mint a falat kenyér,

Hogy nem szokott senkit se bántani,
Lassú dallal szeretne szántani.

Édes Istenem, te tudod magad,
A bárány nála nem ártatlanabb.

Te tudod ezt a fajtát, mily becses,
Milyen takaros, mily kellemetes.

Te látod életét minden tanyán,
Te tudod, hogy beszél: édes anyám.

Te tudod a barna kenyér ízét,
Te tudod a Tisza szőke vizét.

Te tudod, hogy itt milyen szívesen
Hempereg a csikó a füvesen.

Tudod a nyáj kolompját ha megyen,
Édes szőllőnket tudod a hegyen.

S keserű könnyeink tudod, Uram,
Hogy mennyit is szenvedtünk csakugyan.

S hogy víg esztendőt várunk mindenért
S hisszük, hogy lesz még szőllő, lágy kenyér.

Oh, keljetek a magyart védeni,
Ti Istennek fényes cselédei:

Uradnak mondd el forró, drága Nap,
Hogy kedveled te délibábodat.

Dicsérjed a Balatont, tiszta Hold,
Hogy szebb tükröd a földön sohse volt.

Csillagok, értünk könyörögjetek,
Kis házak ablakába reszketeg

Szerteszét este mennyi mécs ragyog...
Könyörögjetek értünk, csillagok.







Szép Ernő: Imádság /Zene: Susan Boyle - Hallelujah/

Link



Szép Ernő: Imádság - Nemcsák Károly

Link










































































 
 
0 komment , kategória:  Szép Ernő  
Putyin példa értékű beszéde
  2013-09-29 19:53:15, vasárnap
 
 




PUTYIN PÉLDAÉRTÉKŰ BESZÉDE


"Oroszországban oroszok élnek. Ha bármely kisebbség, bárhonnan, Oroszországban akar élni, itt dolgozni és Oroszországban lenni, beszélnie kell oroszul, és tiszteletben kell tartaniuk az orosz törvényeket. Ha inkább más törvényeket, tisztelnek, akkor azt tanácsoljuk, nekik, hogy menjen azokra a helyekre, ahol ez az állami jog. Oroszországnak nem kellenek ezek a kisebbségek. ezeknek a kisebbségeknek, kell Oroszország, és nem adunk nekik kiváltságokat, ne próbálják megváltoztatni a törvényeinket, hogy illeszkedjen az ő vágyakhoz, nem számít, mennyire hangosan kiabálnak "hátrányos megkülönböztetést".

Jobb ha tanulunk az öngyilkossági statisztikákból Amerikában, Angliában, Hollandiában és Franciaországban, ha túl akarjunk élni, mint nemzet. Az orosz szokások és hagyományok nem kompatibilisek sok kisebbség primitív kultúrájával. Ez a tiszteletreméltó törvényhozó testület, az új törvények megalkotásánál, az Orosz nemzeti értékeket kell szem előtt tartania, megjegyezve, hogy a kisebbségek, akik ide jönnek nem oroszok! "

A beszéd 2013. május végén hangzott el az orosz Dumában (parlamentben).

A politikusok a Dumában öt teljes percig, álló ovációval fogadták Putyin beszédét!


Putyin példa értékű beszéde

Link











Bátor beszéd!!! Szerencsére Ő legalább megteheti!

Végre már valaki kimondja az igazat! Nekünk is MAGYAROKNAK ez a véleményünk. Ha valakinek szüksége van a MAGYAR FÖLD védelmező energiájára, szeretettel fogadjuk, mind addig még a SZENT KORONA ALKOTMÁNYÁBAN meghatározott elvek szerin végzi munkáját a köz érdekében!


" Végre akadt követője az ausztrál miniszterelnök asszonynak. A régi, és új bevándorlók egyre szemtelenebbek a befogadó országokkal szemben. A múlt napokban, Svédországban gyújtogattak a bevándorlók mintagyerekei. Protestálásuk oka, hogy nincs munkájuk. Szerintük Svédországnak kötelessége lenne nekik munkát biztosítani... Elgondolkodtató... Vajon nem-e annak az országnak volna kötelessége munkát, megélhetést biztosítania ahonnan Svédországba vándoroltak munkalehetőség reményében.

Azt hiszem ezt a kérést Kuvait sokkal okosabban megoldotta. Tudomásom szerint Kuvaitban két évre lehet szerződéses munkát vállalni. A szerződés leteltével a vendégmunkásnak el kell hagynia az országot.

Idegen állampolgár nem telepedhet le. Megkapja a munkájáért az igen magas fizetést, beleszólása nincs az állam szokásaiba, rendjébe. Akinek az nem tetszik, ne menjen oda!

Tanulhatnának az európai országok, de az olcsó munkaerő, a munkaadó kapzsisága bumerángként üt vissza. Nálunk is bekövetkezett, mert a magyar földesuraknak kellett az olcsó román munkaerő, még templomot is építettek nekik, meg a bibliát románra fordítva kinyomtatták. A románok megszerezték Erdélyt, és már azon munkálkodnak, hogy a tömb magyar megyéket hozzácsatolják a román többségűekhez. Sikerült ez Délvidéken, a Tiszát átívelve rajzolták át a választási kerületeket, hogy minden kerület szerb többségű legyen.

Hasonló a helyzet a zsidó vallású kazárokkal, akik az országuk szétesése után vándoroltak szerte Európába. Nem tömegesen, inkább beszivárogtak, és a magyar befogadó, hagyta őket, tollszedőnek, bőrösnek, szatócsboltosnak, ócskásnak, kocsmárosnak. Magyarországon a szabad vallásgyakorlás alapján saját templomot építhettek, és erre nem sajnálták az áldozatot. Sajnos, az akkori bírók lusták voltak, hogy a Talmudot elolvassák, mentségükre legyen, hogy héberül nem tudtak. Állítólag a más vallású embereket nem tekintik magukkal egyenrangúnak. Ha ez így van, akkor ilyen vallást követőket nem lett volna szabad befogadni az országba. Kötelezni kellett volna a kereszténység felvételét. Jó példa erre a kunok, és a jászok esete.

És itt érkezünk vissza Putyinhoz: aki Magyarországon akar élni, az beszéljen magyarul, és tartsa tiszteletben az ország szokásait, hagyományait. Ne követeljék, hogy Magyarország alkalmazkodjon a bevándorlók igényeihez.

Ne akarják meghatározni, hogy a tantervben mi legyen, mit tanuljanak a diákok irodalomból, történelemből.

Igaza van Putyinnak, beszédje szó szerint alkalmas arra, hogy az orosz szavat magyarral helyettesítsük."


Vlagyimir Putyin: Európa kulturális hanyatlása -- Isten és Sátán egyenjogusítása

Link









"Obamával tárgyalni olyan, mintha egy galambbal sakkoznék.

A galamb fellöki a figurákat, rászarik a táblára, majd peckesen körbejár, mintha megnyerte volna a játszmát."


/Putyin/





 
 
0 komment , kategória:  Híres emberek-jeles napok-évfo  
Ma 800 éve történt
  2013-09-28 20:04:09, szombat
 
 




MA 800 ÉVE TÖRTÉNT


800 éve (1213. szeptember 28.), hogy összeesküvők megölték Meráni Gertrúd királynét, II. András magyar király feleségét. A pilisi erdőben végrehajtott merénylet, melyet Erkel Ferenc operában örökített meg, idővel a magyar történelem egyik leghíresebb bűncselekménye lett. Hogy pontosan mi történt 800 éve azon az őszi napon a mai napig nem tudni. Ugyanakkor, ami biztos, hogy ez a hang megunhatatlan. (Simándy Józse hangja és alakja elválaszthatatlanul forrt össze a ma élő magyar nemzedékek tudatában Erkel Ferenc Bánk bán című operájának címszerepével.)

Simándy József: Hazám, Hazám

Link





 
 
0 komment , kategória:  Híres emberek-jeles napok-évfo  
Végzetes merénylet az aversai kolostorban
  2013-09-28 19:31:49, szombat
 
 







VÉGZETES MERÉNYLET AZ AVERSAI KOLOSTORBAN
Csurka Dóra - 2013. szeptember 27., péntek


Nagy Lajos király nem csupán meggyilkolt testvére halálát akarta megbosszulni, hanem a nápolyi trónt is meg kívánta szerezni

A nápolyi trón várományosa András herceg, Károly Róbert magyar király fia volt, ám gyilkos cselszövés végzett vele. Bátyja, Lajos bosszút állni indult Nápolyba, és a trónt is meg akarta szerezni.

1345. szeptember 19-én hajnalban holtan találták Nápoly címzetes királyát, a trón jogosultját, András herceget az aversai kolostor kertjében. A 18 éves ifjút néhány napon belül Nápoly, Szicília és Jeruzsálem királyává koronázták volna, ha nem történik meg a gyilkosság. Ezután Nagy Lajos magyar király több évtizedes politikai és katonai konfliktusba került a nápolyi trón megszerzéséért.


A Képes Krónika





A Károly Róbert magyar király fia, András herceg elleni merényletet hónapok óta tervezgették az erkölcstelen, féktelen tivornyáiról elhíresült nápolyi udvarban. A kicsapongó Johanna királynő, András várandós felesége boszorkányos ügyességgel mozgatta a nemzetközi összeesküvést. Ennek szálai a francia királyi udvarba vezettek VI. Fülöp testvéréhez, Valois Katalinhoz, így bizalmasa által hűbérurára, a francia király kegyeltjére, az avignoni pápára is nyomást tudott gyakorolni. VI. Kelemen titkos bűnpártolóként és a hivatalos nyomozás eltussolójaként nagymértékben hozzájárult, hogy máig tisztázatlan, milyen szerepet játszott Johanna a merényletben. Magyar részről férjgyilkosnak tekintették, s hamarosan Nagy Lajos két hadjáratot vezetett Nápolyba, hogy elégtételt vegyen a hazáját és családját ért megalázásért, megbosszulja testvére meggyilkolását.

Összeesküvés és gyilkosság

A firenzei Giuseppe Villani elbeszéléséből rekonstruálható, mi történt azon a végzetes estén: 1345. szeptember közepén vadászatot rendezett az udvar, hogy Andrást kicsalják Nápolyból. 18-án este Aversába, a városfalakon belül fekvő kastélyba tért meg a társaság pihenni, a királyi pár azonban a falakon kívül eső San Pietro a Maiella kolostorban éjszakázott. András magyar kíséretét is a kastélyban helyezték el, messze Johannáék szállásától, ahová csak az idős magyar dajka, Erzsébet ment velük, valamint a sötét tervbe beavatott komornák és inasok. Tommaso Pace ajtónálló kopogására ébredtek, aki kicsalta a folyosóra a királyt, azzal, hogy Nápolyból rendkívül fontos hírek érkeztek. Amikor kilépett a sötét loggiára, a hatalmas termetű Bertrand Artus András a nyakába dobott egy selyemkötelet és fojtogatni kezdte. További hat másik gazfickó is rávetődött Károly Róbert fiára, aki erősen küzdött éle­téért, segítségért kiáltozva. A hálószoba ajtajáig visszajutott, fegyvereit akarta bent magához venni, de Johanna komornája az ajtót belülről bezárta. Kiáltásaira csak az öreg Erzsébet futott elő, az ablakhoz rohanva kért segítséget. Támadói leteperték a földre, összerugdosták, közben fojtogatták. Mikor kilehelte lelkét, kidobták az erkélyről a kertbe. A tervek szerint itt kellett volna eltemetniük, de a dajka lármázásától tartva gyorsan eliszkoltak. Erzsébet asszony a kolostor szerzeteseit riasztotta, akikkel a holttestet a templomba vitték és reggelig virrasztottak mellette. Johanna nem volt hajlandó gondoskodni férjének temetéséről, arról Ursillo Minutulo nápolyi kanonok rendelkezett, és a dóm Szent Lajos-kápolnájában helyezték örök nyugalomra.

VI. Kelemen pápa a merénylet hírére bullát bocsátott ki, amelyben kiközösítéssel fenyegette azokat, akiknek részük volt a gyilkosságban, és általános vizsgálatot rendelt el. Először Bertrand de Beaux-nak adott utasításokat. ,,ha Johanna királynő és a királyi család tagjai bűnösöknek találtatnak a fentebb mondott gyilkosságban, ellenük ne járj el, hanem, ha ellenük valamit vallanának, azokat írd meg nekünk híven és anélkül, hogy köztudomásra jutnának, pecséted alatt ne késlekedjél elküldeni..." Bertrand de Beaux a helyszínen sok mindent megtudott, megnevezett néhányat a lehetséges merénylők közül. Elolvasva jelentését a pápa rájött, hogy a szálak Johannához és a francia király húgához vezetnek, s mint ,,nem pártatlan" embert kikapcsolta, és a vizsgálat folytatásával Bertrand bíborost bízta meg.

Ezalatt keserű levélváltás zajlott a pápa és a magyar király között.
VI. Kelemen részvétnyilvánító levelére 1346. január 15-én kelt válaszában tudatta Nagy Lajos, hogy belelát az aljas cselszövésbe, név szerint felsorolva azokat, akik a merényletben részt vettek, magát a pápát is vádolva, hogy a koronázás halogatásával előidézte a gyilkosságot, tehát bűnrészes.

,,...Ti, szentséges Atya, többszöri kérésemre megígértétek, hogy testvéremet, András urat Szicília királyává koronázzátok, de ennek az időpontja egyre-másra halasztódott éveken át. Mikor végre Kegyességetek a koronázás foganatosításához a beleegyezést megadta, s az arról szóló bulla már ki is adatott és ki voltak jelölve a koronázásra hivatottak, akkor azok, akik azt a koronát tőle elragadni igyekeztek, azok gyilkolták meg testvérünket, a királyt eddig a világon nem hallott alattomos módon... Testvérem elemésztői ezek: özvegye, a férjgyilkos Johanna, meg Mária asszony, Johanna testvére, Róbert tarantói herceg és fivérei, Károly durazzói herceg és fivérei és mindazok, akik a szicíliai királyság koronáját álnokul megszerezni igyekeztek és igyekeznek..." Ugyanezen a napon a nápolyi királynőhöz is levelet intézett.

,,Az a szemérmetlen élet, amelyet már előbb is folytattál, a királyi méltóság elfoglalása, a büntetés elhanyagolása és az ezt követő mentegetődzés bizonyítják, hogy férjed meggyilkolásában bűnös voltál. Ezért emlékezzél meg róla, hogy élnek a bűnök megbosszulói, a halhatatlan istenek. Légy egészséggel."

Andrást a nápolyiak szerették, halálának hírére a város felbolydult és fellázadt Johanna királynő ellen. A papok férjgyilkosnak nevezték, a nép 1346. március elején több napon át ostromolta várkastélyát, a Castel Nuovót, és követelte a gyilkosok kiadatását. Johanna eleinte ellenállt, majd mikor hajítógépekkel köveket kezdtek a várba szórni és az erőd hídjának külső kapuját felégették, kénytelen volt bűntársait kiadni. Rajmondo di Catania udvarmester a kínvallatásra beismerte, hogy tudott a merényletről, segédkezett abban és megnevezte a bűnösöket. Az összeesküvésben részt vevő Roberto da Canabis a királyné komornájának férje, Terlizzi gróf, a Lagonessa testvérek, Niccolo Milazzo ajtónálló, Filippa és Sancia komornák a törvényszéki ítélet után vagy börtönben haltak meg, vagy a máglyán végezték.

Terlizzinek és az udvarmesternek nyelvébe horgot vertek, hogy ne tudjanak beszélni és a főrangú elkövetőkre rávallani...

Nagy Lajos első diadalmenete

Miután a pápai vizsgálatot halogatták, és az igazi gyilkosok felelősségre vonására sok reményt nem látott, Nagy Lajos király körültekintő diplomáciai előkészületek után elindult seregeivel Nápoly felé.
Elegendő hajóval nem rendelkezett, így a szárazföldi utat, az Észak-Itálián való áthaladást választotta. Vonulása az előrelátás és a tapintat magasiskolája volt, ezt a kortárs itáliai krónikások is egybehangzóan elismerték. Követeket küldött előre az itáliai városokba, biztosította a fejedelmeket, hogy csapatai nem ellenséges szándékkal érkeznek, csupán keresztülhalad a területen és semmilyen zsákmányolást, erőszakot nem enged meg seregeinek, ha szabad utat biztosítanak számára. Kijelentette, hogy nem a pápaság tekintélye ellen akar fordulni, senkinek a jogait nem áll szándékában sérteni, pusztán a sérelem és a jogos megtorlás vágya hajtja.
Akadálytalanul jutott el mintaszerűen fegyelmezett seregével a nápolyi királyság határáig. Barátságos, nagylelkű és lovagias lénye mindenütt tiszteletet és rokonszenvet keltett.

1347 tavaszától őszig vonultak fel csapatai. Augusztus elején a nyitrai püspök, Vásári Miklós érkezett több főemberrel, majd olasz és német zsoldosvezérei, utána jöttek Gilétfi Miklós nádor seregei, amelynek zömét kun lovasok alkották.

Lajos Itálián diadalmenetben vonult végig a fősereggel. Vele tartottak hű emberei, Garai Bánfi János veszprémi püspök, a Lackfi testvérek: István erdélyi vajda, Dénes lovászmester és András székely ispán, és még számos magyar főpap és főúr. Riminin, Urbinón, Folinón keresztül a keleti partvidéken haladtak, Veronát és Bolognát meglátogatva. 1347 karácsonyára érkeztek Aquilához. 1348. január 15-én Nápoly előtt, Capuánál a magyar előhad rövid harc után megfutamította Johanna előre küldött seregét, amelyet Tarantói Lajos vezetett.
A magyar király előtt szabad volt az út Nápolyba, hogy öccse gyilkosait kézre kerítse, és átvegye apai örökét az elsőszülöttség jogán. Johannát mindenki elhagyta, a hatalomtól megrészegült királynő éjszaka, sírva, haját tépve szállt hajóra, hogy Avignonban, a pápai udvarban találjon menedéket.

Lajos király 1348. január 17-én vonult be az itáliaiak lelkes fogadtatásától övezve Aversába. Unokatestvérei, Taranto és Durazzo hercegei meghódoltak előtte, 18-án csak Tarantói Lajos választotta a gyáva menekülést. Lajos a főbűnösök egyikének hitte Durazzói Károlyt, akit január 23-án kivégeztetett, a többi herceget pedig erős őrizet alatt, túszként Visegrádra kísértette. Ezt követően bevonult Nápolyba, ahol a nép úgy várta, mint a szabadítót, aki végre rendet teremt. 1348 februárjától májusig uralkodott a városban, felvette a Jeruzsálem és Szicília (ekkor a nápolyi részt így nevezték) királya címet, kormányzókat nevezett ki, az ország szokásaihoz igazodva. A főméltóságokat itáliaiaknak adományozta, csak a jelentősebb erődökben helyezett el magyar őrséget. Politikai és kormányzó tevékenységét azonban meggátolta a hirtelen nagy erővel kirobbant pestisjárvány, s a bizonytalan helyzetben úgy határozott, kíséretével a tengeren áthajózva Magyarországra tér.

Jelenlétének hiánya felbátorította ellenségeit. 1348. augusztus 7-én VI. Kelemen pápa Lajos tarantói hercegnek, Johanna férjének a nápolyi királyi címet adományozta, akik Avignonból szeptember 17-én visszatértek Nápolyba. Johanna a királyi hatalmat férjére ruházta át, és Avignont elzálogosította a pápának, hiszen pénz kellett a fegyverkezéshez. Johannának a magyar király elleni harcait így maga VI. Kelemen finanszírozta, aki felszólította az itáliai tartományokat, hogy fegyverrel szálljanak szembe Lajossal.

A majdnem végzetes hadjárat

1349 szeptemberében Lackfi István helyzete meggyengült Nápolyban a tőle elpártoló Werner német zsoldosvezér magatartása miatt. 1350. április 18-án Nagy Lajos Zengg kikötőjéből egy gályával és néhány bárkával hajózott át az Adrián, és Ortonában szerencsésen partot ért. Májusban, Manfredonia, Teano, Barletta és Bari hódoltatása után a barlettai táborban várta be a hadsereget és a zsoldot hozó Lesták udvarmestert.

Június 14-én tizenötezer magyar, nyolcezer német és négyezer olasz gyalogossal indult meg Nápoly ellen. Aversa ostroma június 30.-augusztus 3. között zajlott, itt július 26-án a magyar király majdnem végzetes sebet kapott. Egy mérgezett kampós nyílvessző fúródott lábába, amelyet Lackfi István vajda tucatnyi rántással tudott eltávolítani. Lajos iszonyú fájdalmakat élt át, halálát várta, és temetéséről rendelkezett. Lackfi másnap lóra ültette a királyt és körülvezette a falaknál, miközben katonái hangosan kiáltották: ,,Éljen Magyarország, Jeruzsálem és Szicília királya!" Aversa végül megadta magát, Nagy Lajos másodszor is bevonult Nápolyba. Johanna és férje érkezésének hírére pápai gályákon Gaetába menekült.

,,Úgy tűnik, hogy Lajos király azért született, hogy soha ne tudjon megpihenni" - írta Mátyás király krónikása, Antonio Bonfini. Negyvenéves uralkodása alatt a szélrózsa minden irányába hadakozott, egész életét seregek élén, hadjáratokban töltötte. Nápoly elfoglalásának már nem tudott örülni, érezte, az ő igazi országa a Kárpátok ölelésében fekszik. Tanácsot tartott, s közölte kísérőivel, elhatározta a visszatérést Magyarországra. Egy vágya volt, hogy útközben érinthesse Rómát. 1350. szeptember második felében érkezett az Örök Városba és Szent Péter sírjánál bűnbocsánatot tartott.

Nápolyi hadjáratai során olyan erkölcsi magasságot mutatott, amelyre a hanyatló korszakban csak a szakrális többlettel rendelkező magyar király volt képes. Erkölcsi példát adott az emberiségnek, a bosszú művét pedig igaz keresztényként Istenre bízta.

- See more at: http://www.magyarhirlap.hu/vegzetes-merenylet-az-aversai-kolostorban#sthash.7InqE QKH.dpuf


Link
Link


Nagy Lajos királyságai






A Lajos által kétszer is elfoglalt híres nápolyi várak egyike, a Castel Nouvo.



Lajos győzelme a törökök felett Bulgáriában. A Magyar Anjou Legendáriumból való kép


 
 
0 komment , kategória:  Történelem  
Szép őszi napokat!
  2013-09-27 12:21:17, péntek
 
 







Szép őszi napokat!

Petőfi Sándor: ITT VAN AZ ŐSZ, ITT VAN UJRA...


Itt van az ősz, itt van ujra,
S szép, mint mindig, énnekem.
Tudja isten, hogy mi okból
Szeretem? de szeretem.

Kiülök a dombtetőre,
Innen nézek szerteszét,
S hallgatom a fák lehulló
Levelének lágy neszét.

Mosolyogva néz a földre
A szelíd nap sugara,
Mint elalvó gyermekére
Néz a szerető anya.

És valóban ősszel a föld
Csak elalszik, nem hal meg;
Szeméből is látszik, hogy csak
Álmos ő, de nem beteg.

Levetette szép ruháit,
Csendesen levetkezett;
Majd felöltözik, ha virrad
Reggele, a kikelet.

Aludjál hát, szép természet,
Csak aludjál reggelig,
S álmodj olyakat, amikben
Legnagyobb kedved telik.

Én ujjam hegyével halkan
Lantomat megpenditem,
Altató dalod gyanánt zeng
Méla csendes énekem. –

Kedvesem, te űlj le mellém,
Űlj itt addig szótlanúl,
Míg dalom, mint tó fölött a
Suttogó szél, elvonúl.

Ha megcsókolsz, ajkaimra
Ajkadat szép lassan tedd,
Föl ne keltsük álmából a
Szendergő természetet.







Csodaszép ősz - Good by!
/Zene: Time to Say Goodbye/

Link



SZÉP ŐSZI NAPOKAT!!!

Link



































Szép napot Budapest - Szép napot Magyarország!






 
 
0 komment , kategória:  Életképek  
Egy dal csak az élet
  2013-09-26 20:53:53, csütörtök
 
 




EGY DAL CSAK AZ ÉLET (Du schwarze Zigeuner)


Dalszöveg
Szövegírók: Z. Horváth Gyula
Előadó: Pere János


Néha, hogyha jön az est, a nap,ha véget ér
Régi kedves nótaszót hoz felém a szél
Nem találom a helyem, ki tudja mért van így
És ki tudja mért ilyen bolond a szív

Egy dal csak az élet, egy emlék talán
De szívemben még ma is ott muzsikál
Volt egyszer egy primás, s egy szép szemű lány
A hegedű néki szólt száz éjszakán
Hol az a régi nyár, rég messze tünt
Egyetlen dal maradt csupán nekünk
Hát játszd azt a nótát most még egyszer el
Bár nékem már semmi más "csak" az életem

Elfelejtett szerelem még néha vissza tér
Róla mond mesét az éj, őt látom csak én
Álmaimban valahol még táncol egy leány
S néha arra gondolok, hogy vár még rám.

Egy dal csak az élet......


Pere János: Egy dal csak az élet

Link








ÉN MINDEZEN MÁR TÚL VAGYOK


Dalszöveg
Zeneszerző: Erőss Béla

Még vannak, akik sírni tudnak,
ha hull az ágról a levél,
még vannak, akik megsiratják
a rózsát, mit letört a szél.
Még vannak, akik esküdöznek,
hogy nem szeretnek senki mást,
és fáj a lelkük, hogyha látják
a csendes őszi hervadást.

Én mindezen már túl vagyok,
és többet sírni nem tudok.
Ha néha egy-egy könnyet ejtek,
utána mindent elfelejtek.
A napsugár, a holdas éj
nekem már újat nem mesél,
szerelmet már nem koldulok,
én mindezen már túl vagyok.

Még vannak, akik szívszorongva
lesik az óramutatót,
és térden állva kikönyörgik
a halk ,,igen"-t, a drága szót.
Még vannak, akik esküdöznek,
hogy ,,nélküled nem élhetek",
és meghalnak, ha kapnak egyszer
egy rövid búcsúlevelet.

Én mindezen már túl vagyok,
és többet sírni nem tudok.
Ha néha egy-egy könnyet ejtek,
utána mindent elfelejtek.
A napsugár, a holdas éj
nekem már újat nem mesél,
szerelmet már nem koldulok,
én mindezen már túl vagyok.










 
 
0 komment , kategória:  Szép versek és idézetek  
Miért mindig IZLAND? Miért nincs a hírekben?
  2013-09-21 23:00:02, szombat
 
 




Miért mindig IZLAND? Miért nincs a hírekben?

Hát ezért...


Mivel rendkívül fontos információnak tartom, ezért osztom meg ezt a cikket veletek - főleg azoknak, akik nem értik, miért emlegetjük állandóan Izlandot pozitív példaként!

Látjuk, hogy az egész világ nyögi a nemzetközi pénzkartell kizsákmányoló bankrendszerét és egyre kevésbé képes újra és újra értéket előállítani az uzsorakamat és a kamatos-kamatos-kamatos uzsora kifizetésére. Erre csak egyetlen eszköz van: önmagától megvonja az állam, amit csak tud, hogy működését finanszírozni tudja - ez persze adókat és megszorítást jelent az állampolgár számára -, hogy törleszteni tudja azt a hitelt (IMF vagy világbanki mindegy) , amiről minden józan közgazdász tudja, hogy soha ki nem fizethető, hiszen a piacon nincs is jelen annyi pénz, ami digitálisan/vagy papíron ki van helyezve!!!

Nézzük akkor a cikket: (eredeti : Deena Stryker - Iceland's On-going Revolution )

Talán emlékszünk, hogy a 2008-as gazdasági válság elején, Izland a szó szoros értelmében csődbe ment. Az okokat csak kutyafuttában említették és azóta Európa ezen kevésbé ismert tagja újra a feledés homályába merült. És már-már feltűnő, miért nem szerepel (szerepelhet) a globalista médiában az, amit ez a kis ország végrehajtott...

Mikor egyik Európai Uniós ország dől be a másik után vagy közelít a csőd felé, megingatva az eurót, befolyásolva az egész világot, a legutolsó dolog amit a hatalom szeretne, hogy példaként tekintsünk Izlandra. És elmondom miért:







A neoliberális rezsim 5 év alatt Izlandot (népessége 320 ezer, hadserege nincs) a világ egyik leggazdagabb országává tette. 2003-ban az ország bankjait privatizálták, és hogy külföldi befektetőket vonzzanak, online bankolást kínáltak, melynek alacsony költsége viszonylag magas megtérülési rátát tett lehetővé. Az IceSave-nek nevezett számlák sok angol és holland kisbefektetőt vonzottak. De ahogyan gyarapodtak a befektetések, úgy nőtt a bankok külföldi adóssága. 2003-ban Izland adóssága a GNP-jének (Gross National Product - Nemzeti össztermék) 200-szorosa volt, míg 2007-re 900-szorosára nőtt. A 2008-as pénzügyi válság adta meg a kegyelemdöfést.

Bedőlt és államosításra került a három legnagyobb izlandi bank, a Landbanki, Kapthing és Glatnir, míg a Kroner euróban számolva értékének 85%-át bukta el. Az év végére Izland csődöt jelentett.

A várakozásokkal ellentétben, a válság hatására, a részvételi demokrácia és egy új alkotmány révén az izlandiak visszanyerték önrendelkezésüket. De csak sok szenvedés árán.

Geir Haarde, a Szociáldemokrata koalíciós kormány miniszterelnöke megegyezett egy több mint 2 milliárd* dolláros kölcsönben, amihez az északi országok hozzáadtak még két és fél milliárdot. De a külföldi pénzügyi világ nyomást gyakorolt, hogy az ország drasztikus intézkedéseket vezessen be. Az FMI és az Európai Unió át akarta vállalni a tartozást, mondván, hogy ez az egyetlen módja, hogy az ország visszafizesse tartozását Hollandiának és az Egyesült Királyságnak, akik kártérítést ígértek állampolgáraiknak.







A tüntetések és zavargások tovább folytatódtak, és végül lemondásra kényszerítették a kormányt. A 2009 áprilisára előrehozott választások eredményeként baloldali koalíció jött létre, ami elítélte a neoliberális gazdasági rendszert, de ugyanakkor azonnal engedett a követeléseknek, hogy Izland visszafizessen 3.5 milliárd eurót. Ehhez az kellett volna, hogy minden egyes izlandi állampolgár, 15 éven át havi 100 eurót fizessen, 5.5%-os kamatra. Ez volt az utolsó csepp a pohárban.

Ami ezután történt, rendkívüli volt. Az elképzelés, miszerint az állampolgároknak kell fizetniük a pénzügyi monopóliumok hibáiért, hogy egy egész nemzetet megadóztathatnak, hogy megfizettessék a privát szféra adósságait, összezúzta és átalakította az állampolgárok és a politikai intézményeik kapcsolatát, és Izland vezetőit végül az állampolgáraik mellé állította.
Az államfő, Olafur Ragnar Grimsson nem volt hajlandó aláírni a törvényt, ami Izland állampolgárait tette volna felelőssé a bankárok adósságai miatt és népszavazást írt ki.







A nemzetközi közösség persze csak növelte az Izlandra nehezedő nyomást. Az Egyesült Királyság és Hollandia azzal fenyegetőzött, hogy mindezt az elszigeteléssel torolja meg. Mikor az izlandiak szavazni mentek, a külföldi bankárok azzal ijesztgettek, hogy megakadályoznak bármely IMF támogatást. Az angol kormány pedig azzal, hogy befagyasztja az izlandi megtakarításokat és számlákat. Ahogyan Grimsson mondta:
"Azt állították, hogy ha nem fogadjuk el a nemzetközi közösség feltételeit, akkor az észak Kubájává válunk. De ha elfogadjuk, akkor mi leszünk az észak Haitija."
(A kubaiak a szomszédos Haiti szörnyű állapotát látva szerencsésnek érezhetik magukat.)

A 2010 márciusában megtartott népszavazáson az emberek 93%-a az adósság visszafizetése ellen voksolt. Az IMF azonnal befagyasztotta a hitelt. De a forradalmat (bár a TV-ben nem mutatták), nem lehetett megfélemlíteni. A nép dühös állampolgárainak támogatásával, a kormány megkezdte a büntetőjogi nyomozásokat a válság felelősei után. Az Interpol nemzetközi elfogatóparancsot adott ki Kaupthing ex-miniszterelnök, Sigurdur Einarsson és más bankárok ellen, akik az összeomlást követően elmenekültek az országból.

De az izlandiak nem elégedtek meg ennyivel: úgy döntöttek, hogy új alkotmányt írnak, ami megszabadítja az országot a nemzetközi tőke és a virtuális pénz hatalmától. (Az eddig érvényben lévő alkotmányt még 1918-ban készítették, amikor Izland elnyerte függetlenségét Dániától, és az egyetlen eltérés a Dán alkotmánytól a "király" szó "elnökre" cserélése volt.)

Az új alkotmány elkészítéséhez Izland népe 522 olyan, egyik politikai párthoz sem tartozó felnőtt közül, akik legalább harminc másik állampolgártól kaptak ajánlást, kiválasztott huszonötöt. Ez a dokumentum nem néhány politikus munkája volt, hanem az interneten írták. Az alakító üléseket online közvetítették és bárki beküldhette a véleményét és a javaslatait, folyamatosan tanúi lehettek az alkotmány alakulásának. A részvételi demokrácia folyományaként kialakult alkotmányt, a következő választások után a parlament elé fogják terjeszteni.

Néhány olvasó emlékezhet, hogy Izland kilencedik századi mezőgazdasági összeomlása szerepelt Jared Diamond hasonló címmel megjelent könyvében. Napjainkban viszont Izland, amint azt a valutalap új vezetője Christine Lagarde megerősítette, az elkerülhetetlennek vélt forgatókönyvvel épp ellentétes módon lábal ki a pénzügyi összeomlásból.
Görögország polgárainak azt mondták, hogy az állami szektoruk teljes privatizációja az egyetlen megoldás. És Olaszország, Spanyolország és Portugália is ugyan ezzel a veszéllyel néz szembe. (Hozzáteszem Magyarország is...Szerk)

Meg kéne nézniük Izlandot. Egy kis ország, aki nem hajolt meg a külföldi érdekek előtt, és aki hangosan és nyíltan kinyilvánította függetlenségét.

Hát ezért nem szólnak róla többé a hírek./


Izland bankárokat csuk börtönbe pénzügyi csalás miatt

Link



celand Revolution Project - Interview with Ýmir Björgvin Arthúrsson
Interjú Ýmir Björgvin Arthúrsson-al, a MyRejkyavik utazási iroda vezetőjével, a "NEM"-mel voksolás egyik támogatójával, fordításom lentebb:

Link



- Hogy vagy?

- Jól, kiválóan, és te? Mint tudod, azért vagyunk itt, hogy beszélgessünk a gazdasági összeomlásról.

- Igen.

- Mivel magyaráznád az összeomlást, abból a szempontból, hogy milyen volt korábban?

- Az alapvető dolgok nem változnak. Mint ez a medence. Ezt a gazdasági összeomlás nem változtatja meg... még. Az összeomlást megelőzően egyfajta utópiában éltünk, egy nagyon furcsa világban. Mivel az izlandi bankok hatalmas összegeket kaptak a külföldi nagybankoktól, így rengeteg pénz jött Izlandra. Ahogyan máshol is, az ingatlanpiac nálunk is nagyot robbant.
És azt mondanám, hogy az alapvető változás... még nem következett be. Mivel pillanatnyilag minden jegelve van. A kormány még nem igazán néz szembe a problémával. A háztartások talán 45-50%-a gyakorlatilag csődbe ment és senki nem tett még semmit. Nincsen semmiféle terv a megmentésükre. Szóval ami történt, az egyfajta nagy psszt... és... nyilván az emberek most nem férnek hozzá semmiféle pénzhez. Korábban túl nagy hozzáférésük volt a pénzhez és elpazarolták. De én azt mondom, hogy a népnek van ehhez a legkevesebb köze. Az egész mögött néhány bűnöző politikus és bankár áll. A nagy változás most az emberek hozzáállásában megy végbe, ami nagyon jó. Visszatérnek a gyökereikhez, ehhez itt [a gejzírmedencére mutat], visszatérnek ahhoz, ami igazán számít. Kevésbé szól már az élet a Range Roverek-ről, a nagy terepjárókról és a drága házakról, hanem inkább a természetről, ami úgy gondolom, hogy nagyon helyes. Egy időre elvesztettük a kapcsolatot a valósággal, és szerencsére az emberek most egyre inkább kezdenek rájönni, hogy milyen gazdagok is vagyunk, hogy olyan kultúra és természeti erőforrások jutottak nekünk, amilyenek. Úgyhogy ezért voksoltunk nemmel a népszavazáson.

- Igen

- És most nagyon büszke vagyok arra, hogy izlandi vagyok. Mert nemet mondunk. És tettük ezt annak ellenére, hogy a kormány könnyedén manipulálta a legtöbb újságot, és az üzenetük az volt, hogy ha nemet mondunk, mi leszünk az északi Kuba. Ez az ijesztgetés taktikája volt. Azt mondták, hogy ha nemet mondunk, akkor a munkanélküliség meg fog duplázódni, a szegénység nőni fog, nem lesz bevételünk és munkánk, és nem lesznek hitelek. De szerencsére az emberek rájöttek, hogy nincs szükségünk hitelekre. Mindössze helyesen kell cselekednünk.
Valójában az egész világnak erre lenne szüksége. Hogy helyesen cselekedjen. Ne azt, amit a bankároktól való félelemében tenne, hanem ami a helyes. Minthogy most épp a hátam mögött kel fel az éjféli nap...

- Hát igen. Április 9-én mi kudarcot vallottunk [vélhetően Görögországra gondol - a ford. megj.], a boldogság, az ünneplés olyan volt, mint Káin tőre... mivel a problémát nem oldottuk meg. Tudod, hogy milyen mély a probléma, úgyhogy korai volt az ünneplés. Milyen mélyre tudunk leásni?

- Igen. Nos, a kormány érve az igen mellett az volt, hogy ha igent mondanánk, akkor egy csomó pénzt kapnánk az IMF-től, hogy "kijavítsuk" a jelenlegi problémát.
A jelenlegi probléma pedig, hogy gyakorlatilag csődbe mentünk. Senki se néz szembe a problémával, hogy annyi pénzzel tartozunk, és mindössze 330 ezren vagyunk, és a végére a pénzügyi szektor 12x akkora volt, mint maga az izlandi állam, hogy a történelem tíz legnagyobb bankcsődje közül kettő a mieink közül került ki, hogy már eddig is igen keményen sújtott minket.
Úgyhogy nem ez a kérdés. Számomra inkább az a kérdés, hogy mit teszel, ha valaki csődbe ment. Adsz neki még több pénzt? Nem ezt teszed. Úgyhogy én azzal érveltem, és ezt megvitattam egy jó barátommal is, aki egy kicsit idősebb nálam és jobban benne van az építő és gyáriparban, és végül úgy éreztem, hogy egyetért velem, hogy az egyetlen út, hogy nem építünk többet. Csak egy Föld bolygónk van, nem lenne szabad mindent beépítenünk. És azáltal, hogy nem kapunk több hitelt, különben sem értem miért adna nekünk bárki is, amikor tudhatja, hogy képtelenek lennénk visszafizetni, kivéve persze, ha elveszik ezt itt [a gejzírmedencére mutat], amit én nem akarok odaadni.
Úgyhogy semmi más oka nem lehet, ha kölcsönt adnak Izlandnak, hogy megkaphassák a vizet, a halakat, a megújuló erőforrásainkat és... az ivóvizünket és persze a természetet.
Én úgy látom, hogy ez az egész talán a legjobb dolog volt, ami Izlanddal történhetett. Mert amikor nemet mondtunk, az azt jelentette, hogy új módon kell elkezdenünk gondolkodni. Nem úgy, mint a disznók, akiket addig etetnek pénzzel, míg olyan kövérekké nem válnak, hogy már felállni is képtelenek és akkor jönnek és felraknak minket a grillsütőre. Én legalábbis így látom.



Link




Izland: Így lehet okosan odacsapni a bankoknak

Link





 
 
0 komment , kategória:  Magyar sorsot - magyar kézbe!   
Világutazó
  2013-09-21 22:41:03, szombat
 
 


Link


Az ellenállhatatlan Izland
/40 000 fotóból állt össze ez a fantasztikus videó./

Link



Lenyűgöző 12 perces virtuális utazás Izlandon keresztül

Az alábbi 12 perces videó utazás Izland lenyűgöző tájait mutatja be, melyet 2012 júniusában az éjféli nap idején készítettek.

A videóval keresztül utazhatunk Izlandon, feltűnnek Jokulsarlon lebegő kék jéghegyei, Myvatn gőzölgő vize, Landmannalaugar színes hegyei, lélegzetelállító naplemente a Snaefellnes-félszigeten, Askja kopár vulkanikus tája és a Husavik közelében elterülő hatalmas csillagfürt mezők.


Lenyűgöző 12 perc...

Link



Cíes Islands:

Link




















Izland: A tűz és jég birodalma 1.

Link








 
 
0 komment , kategória:  Világjárók  
222 éve született a legnagyobb magyar, Széchenyi István
  2013-09-21 19:53:04, szombat
 
 




222 ÉVE SZÜLETETT A LEGNAGYOBB MAGYAR, SZÉCHÉNYI ISTVÁN


Sárvár-felsővidéki gróf Széchenyi István (Bécs, 1791. szeptember 21. - Bécs, Döbling, 1860. április 8.) politikus, író, polihisztor, közgazdász, a Batthyány-kormány közlekedési minisztere - akit Kossuth Lajos a ,,legnagyobb magyarnak" nevezett.

Eszméi, tevékenysége és hatása által a modern, új Magyarország egyik megteremtője. A magyar politika egyik legkiemelkedőbb és legjelentősebb alakja, akinek nevéhez a magyar gazdaság, a közlekedés, a külpolitika és a sport megreformálása fűződik. Számos intézmény alapítója és névadója.


SZÉCHENYI ISTVÁN A LEGNAGYOBB MAGYAR

Link



Az első magyar kormány emlékére

Link



Barabás Miklós: Széchenyi István (1836)




,,Én szavazattal nem bírok, én nem vagyok országnagy, de földbirtokos. Ha egy intézet álland fel a magyar nyelv kifejlesztésére, mely polgártársaim nevelését is elősegíti, ugy felajánlom egy évi egész jövedelmemet, mely 60.000 forintból áll, s az a felállítandó magyar tudós társaság alapjához csatoltassék."
Széchenyi István felajánlja birtokainak éves jövedelmét egy Tudós Társaság alapítására (litográfia)




A hitel címlapja




Honderű illusztráció




A Stadium címlapja




Barabás Miklós: A Lánchíd alapkőletétele (1864)




Széchenyi lánchíd




Széchenyi István Döblingben (korabeli litográfia)




Végső nyughelye Nagycenken, a családi sírboltban




Széchenyi szobra Budapesten, a róla elnevezett téren, az MTA palotája előtt







 
 
0 komment , kategória:  Híres emberek-jeles napok-évfo  
     1/3 oldal   Bejegyzések száma: 29 
2013.08 2013. Szeptember 2013.10
HétKedSzeCsüPénSzoVas
 1
2345678
9101112131415
16171819202122
23242526272829
30 
Blog kereső


Bejegyzések
ma: 0 db bejegyzés
e hónap: 29 db bejegyzés
e év: 343 db bejegyzés
Összes: 4824 db bejegyzés
Kategóriák
 
Keresés
 

bejegyzések címeiben
bejegyzésekben

Archívum
 
Látogatók száma
 
  • Ma: 455
  • e Hét: 1951
  • e Hónap: 19095
  • e Év: 156467
Szótár
 




Blogok, Videótár, Szótár, Ki Ne Hagyd!, Fecsegj, Tudjátok?, Receptek, Egészség, Praktikák, Jótékony hatások, Házilag, Versek,
© 2002-2024 TVN.HU Kft.