Belépés
menusgabor.blog.xfree.hu
"A világ pocsolya, igyekezzünk megmaradni a magaslatokon." / DoktorStrix / Menus Gábor
1940.08.11
Offline
Profil képem!
Linktáram, Blogom, Képtáram, Videótáram, Ismerőseim, Fecsegj
     1/8 oldal   Bejegyzések száma: 72 
Véget ért a tokiói olimpia
  2021-08-08 20:30:18, vasárnap
 
 







VÉGET ÉRT A TOKIÓI OLIMPIA


A magyar küldöttség hat arany, hét ezüstöt és hét bronzérmet szerzett.


A tokiói Olimpiai Stadionban rendezett vasárnapi záróünnepségen kialudt a láng, ezzel véget ért a XXXII. nyári olimpia a japán fővárosban.

A zárt kapuk mögött megtartott több mint kétórás műsor központi részében a 206 delegáció zászlója érkezett a stadionba, a magyart a Tokióban aranyérmes kajakos, Kopasz Bálint vitte. Aztán az olimpia hősei, maguk a sportolók vonultak be az arénába és vegyültek el a küzdőtéren.

Az olimpiai lobogót Koike Juriko tokiói kormányzó átadta Thomas Bachnak, a Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) elnökének, aki Anne Hidalgónak, a három év múlva rendező Párizs polgármesterének nyújtotta át.

A hivatalos program a láng kialvásával és tűzijátékkal ért véget.

A július 23-án kezdődött játékokon 206 nemzet több mint 11 ezer sportolója vett részt, Magyarország pedig hat arannyal, valamint hét-hét ezüsttel és bronzzal a 15. helyen végzett az éremtáblázaton.


Link



A tokiói olimpia összes magyar érme egy videóban

Link








BRAVÚR, HÚSZ ÉREMMEL ZÁRTUK A TOKIÓI OLIMPIÁT


Mutatjuk kik és milyen sportágban állhattak dobogóra a magyar versenyzők.
2021-08-08 19:58:27
Szerkesztő: MTI, Sávoly Boglárka


A magyar férfi vízilabda-válogatott vasárnapi bronzérme azt jelenti, hogy Magyarország 6 arannyal, valamint 7-7 ezüsttel és bronzzal, azaz húsz éremmel zárt a tokiói olimpián, ez az utóbbi 25 év legjobb eredménye.


Az 1996-os atlantai játékok óta, amikor eggyel több, 21 dobogós helyezés született, rendre kevesebb volt a medálok száma.

A 2000-es sydneyi olimpián és a 2004-es athénin 17-17, Pekingben 2008-ban tíz, Londonban 2016-ban 18, míg legutóbb, Rióban 2016-ban 15 érmet nyert a magyar csapat.


Az első hat helyezésen alapuló pontszámítást tekintve a tokiói szereplés az atlantait is felülmúlta. Akkor 151 pontot gyűjtött Magyarország, míg a japán fővárosban 156-ot. Ennél többet legutóbb a 11 aranyat hozó barcelonai játékokon sikerült szerezni, 211-et.

Tokióban 10 negyedik, 9 ötödik és 3 hatodik helyet értek el a piros-fehér-zöld színek képviselői.

Magyarország - a tokióival együtt - 183 aranyérmet, 158 ezüstöt és 181 bronzot szerzett ötkarikás játékokon.







A magyar érmesek és pontszerzők (az első hat között végzettek):

ARANY:

Szilágyi Áron (férfi kard egyéni)
Milák Kristóf (úszás, 200 m pillangó)
Kopasz Bálint (kajak-kenu, K-1 1000 m)
Lőrincz Tamás (birkózás, kötöttfogás, 77 kg)
Tótka Sándor (kajak-kenu, K-1 200 m)
Kozák Danuta, Csipes Tamara, Kárász Anna, Bodonyi Dóra (kajak-kenu, K-4 500 m)


EZÜST:
Siklósi Gergely (férfi párbajtőr egyéni)
Milák Kristóf (úszás, 100 m pillangó)
Varga Ádám (kajak-kenu, K-1 1000 m)
Berecz Zsombor (vitorlázás, Finndingi)
Lőrincz Viktor (birkózás, kötöttfogás, 87 kg)
Rasovszky Kristóf (nyíltvízi úszás, 10 km)
Csipes Tamara (kajak-kenu, K-1 500 m)

BRONZ:

férfi kardcsapat (Szilágyi Áron, Decsi Tamás, Szatmári András, Gémesi Csanád)
Tóth Krisztián (cselgáncs, 90 kg)
Kozák Danuta, Bodonyi Dóra (kajak-kenu, K-2 500 m)
Kovács Sarolta (öttusa)
Hárspataki Gábor (karate, 75 kg)
női vízilabda-válogatott (Gangl Edina, Garda Krisztina, Gurisatti Gréta, Gyöngyössy Anikó, Illés Anna, Keszthelyi Rita, Leimeter Dóra, Magyari Alda, Parkes Rebecca, Rybanska Natasa, Szücs Gabriella, Szilágyi Dorottya, Vályi Vanda)
férfi vízilabda-válogatott (Angyal Dániel, Hárai Balázs, Erdélyi Balázs, Hosnyánszky Norbert, Jansik Szilárd, Manhercz Krisztián, Mezei Tamás, Nagy Viktor, Pásztor Mátyás, Varga Dénes, Vámos Márton, Vogel Soma, Zalánki Gergő)

4. hely:

Verrasztó Dávid (úszás, 400 m vegyes)
Márton Anna (női kard egyéni)
Vas Kata Blanka (hegyikerékpár)
Kenderesi Tamás (úszás, 200 m pillangó)
Kapás Boglárka (úszás, 200 m pillangó)
Csipes Tamara, Medveczky Erika (kajak-kenu, K-2 500 m)
Olasz Anna (nyíltvízi úszás, 10 km)
Csizmadia Kolos (kajak-kenu, K-1 200 m)
Kozák Danuta (kajak-kenu, K-1 500 m)
Nádas Bence, Kopasz Bálint (kajak-kenu, K-2 1000 m)

5. hely:

Salim Omar (tekvondó, 58 kg)
Hosszú Katinka (úszás, 400 m vegyes)
Péni István (légpuska)
Pupp Réka (cselgáncs, 52 kg)
férfi 4x100 méteres gyorsváltó (Milák Kristóf, Szabó Szebasztián, Bohus Richárd, Németh Nándor)
Telegdy Ádám (úszás, 200 m hát)
Szőke Alex (birkózás, kötöttfogás, 97 kg)
Balla Virág, Takács Kincső (kajak-kenu, C-2 500 m)
Muszukajev Iszmail (birkózás, szabadfogás, 65 kg)

6. hely:

Mihályvári-Farkas Viktória (úszás, 400 m vegyes)
Lucz Dóra (kajak-kenu, K-1 200 m)
Marosi Ádám (öttusa)


Magyarország hat arannyal, hét ezüsttel és hét bronzzal a 15. helyen zárt a tokiói olimpia éremtáblázatán, melyen az Egyesült Államok küldöttsége végzett az élen.

Az ötkarikás játékokon 65 ország szerzett aranyat és 93 harcolt ki dobogós helyezést.

Amennyiben a népességet is nézzük, elmondhatjuk, hogy a nálunk kevesebb lakószámmal rendelkező országok közül csak Új-Zéland és Hollandia tudott minket megelőzni.



Éremtáblázat

Helyezés - Ország - Arany - Ezüst - Bronz

1. Egyesült Államok - 39 - 41 - 33
2. Kína - 38 - 32 - 18
3. Japán - 27 - 14 - 17
4. Nagy-Britannia - 22 - 21 - 22
5. Orosz Olimpiai Bizottság - 20 - 28 - 23
6. Ausztrália - 17 - 7 - 22
7. Hollandia - 10 - 12 -14
8. Franciaország - 10 - 12 -11
9. Németország - 10 - 11 - 16
10. Olaszország - 10 - 10 - 20
11. Kanada - 7 - 6 - 11
12. Brazília - 7 - 6 - 8
13. Új-Zéland - 7 - 6 - 7
14. Kuba - 7 - 3 - 5
15. MAGYARORSZÁG - 6 - 7 - 7
16.Koreai Köztársaság - 6 - 4 - 10
17. Lengyelország - 4 - 5 - 5
18. Csehország - 4 - 4 - 3
19. Kenya - 4 - 4 - 2


Link











ÉREMESŐ TOKIÓBAN, A MAGYAR SPORTCSODÁTÓL VOLT HANGOS AZ ELMÚLT 16 NAP
Origo2021.08.08. 10:56


Egy hihetetlen körülmények között megrendezett olimpián sikerült a magyar küldöttségnek 20 érmet nyerni, ráadásul mindezt összesen kilenc különböző sportágban. Szilágyi Áron és Kozák Danuta beírták magukat a sport halhatatlanjai közé, mellettük is sikerült történelmet írnia több versenyzőnknek Tokióban. Magyar szempontból vasárnap reggel a vízilabda-bronzmérkőzéssel és egy nagy győzelemmel véget értek az ötkarikás játékok a japán fővárosban, így összefoglaltuk az elmúlt bő két hét minden lényeges eseményét, természetesen a magyar érmes helyezésekkel a középpontban.

Több szempontból is egyedülálló és különleges volt a tokiói olimpia. Egyrészt még sosem kellett ötkarikás játékokat egy világjárvány miatt egy évvel elhalasztani, másrészt olyanra sem volt még példa, hogy rendkívül szigorú egészségügyi intézkedések mellett, végül a nézők teljes kizárásával bonyolítsanak le egy olimpiát. Nos, 2021-ben, ebben a szó szerint páratlan évben ez is sikerült.

A koronavírus-világjárvány árnyékában azonban

a magyar küldöttség egész egyszerűen remekelt, és a kilenc különböző sportágban megszerzett 20 érmével az elmúlt negyedszázad legeredményesebb nyári olimpiáját tudhatja maga mögött.

Érdemes ízlelgetni ezeket a szavakat, egy alig tízmilliós ország a világ sportnagyhatalmai közül nem is egyet maga mögé utasítva több sportágban is megmutatta, hogy a legjobb, vagy ott van az élmezőny elején.

A hazai sportélet fejlődése megkérdőjelezhetetlen az elmúlt években, ehhez elég csak a riói olimpiára gondolni, amelyen 15 érmet (8-3-4) szereztek sportolóink, de mindössze négy sportágból jött össze ez a termés. Tokióban aztán ebből a szempontból is kiválóan szerepelt a magyar küldöttség, mert mind az érmek számában, mind a sportágak számában jelentősen előrelépett.



Milák Kristóf két érmet, egy aranyat és egy ezüstöt szerzett Tokióban Forrás: MTI/Kovács Tamás





A japán fővárosban már kilenc sportág legjobbjait adta Magyarország, azaz sikerült bő kétszer annyi sportágban felállni a dobogó valamelyik fokára, mint Rióban.

A részletes eredményeket tekintve is történelmi olimpia volt a mostani. Szilágyi Áron megvédte a címét az ötkarikás játékokon a kard egyéni versenyszámban, tette mindezt ráadásul immár másodszor, azaz sorozatban a harmadik olimpiai elsőségét gyűjtötte be. A Vasas sportolója ezzel örökre beírta magát az egyetemes sport nagy almanachjába, mert előtte még soha, senkinek nem sikerült kard egyéniben három egymás utáni olimpián is aranyérmet szerezni.








Szilágyi mellett Kozák Danuta is halhatatlan lett azzal, hogy Tokióban az eddig megszerzett öt olimpiai aranyérme mellé a női kajak négyesnek (Kozák Danuta, Csipes Tamara, Kárász Anna, Bodonyi Dóra) köszönhetően meglett a hatodik elsősége is az ötkarikás játékokon.

A 34 éves édesanya ezzel hatszoros olimpiai bajnok lett, amivel megelőzte a magyar női örökranglistán eddig hozzá hasonlóan öt-öt aranyéremmel álló tornász Keleti Ágnest és az úszó Egerszegi Krisztinát.

Ráadásul Kozák a magyar örökrangsorban utolérte a vívó Kovács Pált és Kárpáti Rudolfot, s az összesen nyolc dobogós helyével - hat első, valamint egy-egy második és harmadik - a hét elsőséggel (plusz egy ezüsttel és két bronzzal) csúcstartó Gerevich Aladár mögött minden idők második legeredményesebb magyar olimpikonja lett.



Kozák Danutáról (balról a harmadik) csak szuperlatívuszokban lehet beszélni Forrás: MTI/Kovács Tamás





Ha már a történelemírásnál tartunk, Milák Kristóf korábban már átadta a múltnak az amerikai úszófenomén,

Michael Phelps 200 méter pillangón elért világrekordját, most pedig az olimpiai csúcsát írta át a fiatal sportoló. Milák 200 méteren gyakorlatilag tönkreverte a mezőnyt, ritkán látott fölénnyel lett aranyérmes.

A 21 éves úszó aztán a 100 méteres pillangón is rajthoz állt, és hihetetlenül izgalmas döntőt vívott az amerikai Caeleb Dressellel, aki csak centiméterekkel tudta Milákot maga mögé utasítani az aranyért folyó csatában.

Az aranyérmek tekintetében, továbbra is a víznél maradva, a kajakosok is ,,összelapátoltak" három elsőséget Japánban. Korábban már írtunk a női négyesről, mellettük Tótka Sándor az olimpiától ,,búcsúzó" 200 méteres kajak sprint számot nyerte, ráadásul rajt-cél győzelemmel. A rövidtáv mellett a hosszabb táv is feküdt a magyaroknak, Kopasz Bálint a királykategóriás férfi K-1 1000 méteren ellentmondás nem tűrően verte vetélytársait és állhatott fel a dobogó legfelsőbb fokára.



Kopasz Bálint (középen) vasárnap a záróünnepségen viszi majd a magyar zászlót Forrás: AFP/Philip Fong





Ebben a számban legutóbb magyar versenyző 1968-ban nyert aranyérmet, így Kopasz 53 éves csendet tört meg. A 24 éves sportolóra a versenyzés után egyébként még egy fontos feladat hárul majd, ő viszi a magyar küldöttség zászlóját az olimpia záróünnepségén.

A vízből kicsit kilépve, a birkózószőnyegre tekintve Lőrincz Tamás gyakorlatilag filmbe illő módon zárt le egy nem mindennapi pályafutást.

A 34 éves kötöttfogású birkózó az egyik legsűrűbb mezőnyben, a 77 kg-osok között élete utolsó versenyének utolsó meccsén aranyérmet szerzett, amivel teljes lett az éremgyűjteménye. A kétgyermekes családapa így az eddigi Európa-bajnoki, világbajnoki és olimpiai ezüstérmes helyezései mellé feltehette az i-re a pontot, és olimpiai bajnokként hagyhatja ott a birkózószőnyeget.

Tamás mellett a másik Lőrincz testvér, Viktor is bejutott a saját, 87 kg-os súlycsoportjának a döntőjébe, ahol nagyot küzdve végül ezüstérmet szerzett. Ezzel egyazon olimpián egy arany- és egy ezüstérmet hoztak össze a testvérek, ami egészen egyedülálló teljesítmény a sportban.



A tokiói olimpián aranyérmet szerzett Lőrincz Tamás birkózót (elöl, b2) és az ezüstérmet szerzett Lőrincz Viktor birkózót (elöl, b) köszöntik a Liszt Ferenc-repülőtéren Forrás: MTI/Mónus Márton





Az egyedülállót egy másik sportoló, a vitorlázó Berecz Zsombor is elmondhatja magáról, aki Finndingi versenyszámban ezüstérmes lett az olimpián, amivel a magyar vitorlázás legfényesebb érmét szerezte az ötkarikás játékokon.

A vízen maradva, de sportágat váltva a kajak négyesben aranyat nyert Csipes Tamara egyéniben is remekelt. Női kajak 500 méteren az új-zélandiak ikonja, Lisa Carrington mögött (Carrington Tokióban három aranyérmet is nyert) másodikként csapott a célba, így egy arany- és egy ezüstéremmel zárta a tokiói játékokat. Varga Ádám is ezüstérmes lett egy klasszis mögött férfi kajak egyes 1000 méteren, méghozzá Kopasz Bálint mögött jött be, így ezen a távon a dobogó első két fokára magyar versenyző állhatott.

A nyílt vízen nemcsak kajakon, hanem úszásban is jól ment a magyar küldöttségnek, a férfiak 10 km-es versenyszámában Rasovszky Kristóf mindenkit megvert, akit csak lehetett, így a hihetetlenül úszó Florian Wellbrock mögött a második lett a táv döntőjében.



Berecz Zsombor a vitorlázók Finndingi versenyében lett második, ez a szám Tokió után búcsúzik az olimpiai programtól Forrás: MTI/Czeglédi Zsolt





Ezüstérmek tekintetében még Siklósi Gergely révén férfi párbajtőr egyéniben is volt magyar dobogós. A vívásnál maradva a férfi kardcsapat is felállhatott a dobogóra, annak is a harmadik fokára, miután a Szilágyi Áron, Decsi Tamás, Szatmári András, Gémesi Csanád összeállítású kvartett egész nap szépen vívva megnyerte a harmadik helyért kiírt mérkőzését.

A csapatok vonalán továbbhaladva női vízilabdásaink egy egészen fantasztikus és izgalmas meccset játszottak a bronzéremért az orosz olimpiai csapattal, és végül, többek között egy kapusgólnak is köszönhetően 11-9-re nyertek. Ezzel Bíró Attila csapata is történelmet írt, mert még sosem szereztek női sportolóink ebben a versenyszámban érmet az ötkarikás játékokon. Továbbra is ezen a vonalon maradva, csak sportágat váltva a Kozák Danuta - Bodonyi Dóra női kajak kettes az 500 méteres távon a harmadik helyen ért célba.



Hárspataki Gábor a karate otthonában, Japánban lett dobogós, ami egészen elképesztő teljesítmény Forrás: AFP/Alexander Nemenov





Egyéni számokban is remekül helyt álltak versenyzőink, három különböző sportágban hárman is harmadik helyet szereztek Tokióban. A cselgáncsozó Tóth Krisztián a 90 kg-os kategóriában nyert bronzérmet, Kovács Sarolta öttusában mondhatta el magáról ugyanezt, és a karate őshazájában debütáló sportágban Hárspataki Gábor a 75 kg-os mezőnyben állhatott fel a dobogó harmadik fokára a férfi egyéni küzdelem kategóriájában.

A végére is maradt csattanó: férfi vízilabdásaink a görögöktől elszenvedett 9-6-os vereség után a spanyolokkal találkoztak a bronzmeccsen, amelyet kiváló játékot bemutatva megnyertek, megszerezve ezzel a magyar küldöttség 20. érmét is Tokióban.



A győztes magyar férfi vízilabda-válogatott Forrás: Getty Images/2021 Getty Images/Maddie Meyer





Erről az olimpiáról még egészen biztosan nagyon sokat fogunk beszélni. A következő nyári játékokat 2024-ben a francia fővárosban, Párizsban rendezik meg.


Link



A tokiói olimpia összes magyar érme egy videóban

Link








Képeken a tokiói olimpia záróünnepsége

Link



Ennyi pénzt kapnak a magyar pontszerzők
Jóval többet érnek az érmes helyezések, mint öt évvel ezelőtt.

Link



Ennyi pénzjutalmat kapnak a sikeres tokiói magyar olimpikonok

Link











 
 
0 komment , kategória:  Sport  
25 év leggazdagabb éremesőjét köszönhetjük a magyar sportol
  2021-08-07 20:15:41, szombat
 
 










25 ÉVE NEM SZERZETT MAGYARORSZÁG ANNYI ÉRMET OLIMPIÁN, MINT TOKIÓBAN


A tokiói nyári olimpia záró napja előtt 19 érmet számlál a magyar küldöttség, amivel már túlszárnyalta az utóbbi öt olimpia éremtermését, ennél több medált legutóbb 1996-ban sikerült gyűjteni, akkor 21-szer állhattak dobogóra a magyar sportolók.

Magyar idő szerint szombaton kora reggel, a tokiói olimpia 15. versenynapján a női vízilabda-válogatott megszerezte küldöttségünk 19. érmét - ilyen sikeres szereplést utoljára 25 évvel ezelőtt, 1996-ban produkáltak a sportolóink.

Atlantában 9 sportágban 21 érmet szereztünk, 7 arany, 4 ezüst és 10 bronz megoszlásban. A legeredményesebbek szokás szerint az úszók és a kajakosok voltak. Előbbiek három arany- (Egerszegi Krisztina, Czene Attila, Rózsa Norbert), egy ezüst- (Güttler Károly) és két bronzérmet (Egerszegi és Kovács Ágnes), míg utóbbiak két arany- (Kőbán Rita és a Horvát Csaba, Kolonics György kenu páros), egy ezüst- (férfi kajaknégyes), valamint három bronzéremmel (Pulai Imre, Zala György és a Horváth, Kolonics kettős) zártak. Szereztünk aranyérmet ökölvívásban Kovács István és atlétikában Kiss Balázs révén, míg a vívók mellett a torna, a súlyemelés, az öttusa és a női kézilabda-válogatott is éremmel tért haza.



Atlanta, 1996. július 25. Egerszegi Krisztina a női 200 méteres hátúszás döntője után, ahol aranyérmet szerzett a XXVI. nyári olimpiai játékokon Forrás: MTI/Földi Imre





2000-ben Sydney-ben 8-6-3 megoszlásban gyűjtöttünk 17 érmet. Az aranyak felét a kajak-kenusok szerezték (férfi kajak páros és -négyes, valamint kenu egyes és páros), míg a vívók (Nagy Tímea), az úszók (Kovács Ágnes), a tornászok (Csollány Szilveszter), valamint a férfi vízilabdázók végeztek első helyen. Összességében tíz sportágban nyertünk érmet, melyek között ott voltak az öttusázók (Balogh Gábor), a kézilabdázók, a súlyemelők (Márkus Erzsébet), a birkózók (Bárdosi Sándor), az ökölvívók (Erdei Zsolt), és Igaly Diána révén a sportlövők is.

Négy évvel később Athénban lemásoltuk a sydney-i produkciót 17 érmet gyűjtöttünk 8-6-3 megoszlásban. A három kajakos érem mellett előrébb léptek az egyaránt aranyat nyerő sportlövők (Igaly), a birkózók (Majoros István) és az öttusázók (Vörös Zsuzsanna). Ezúttal kilenc sportágban szereztünk érmet, a 17 medál harmadát (hatot) a kajak-kenu hozta.

Pekingben az utolsó előtti napig kellett várni az első magyar aranyéremre, és mindössze hármat sikerült szerezni a legértékesebb medálból Vajda Attila, a Kovács Katalin, Dusev-Janics Natasa kajak páros, valamint a sorozatban harmadszor győztes férfi vízilabda-válogatott jóvoltából. Összesen csupán tíz érmet (3-5-2) gyűjtöttünk, ezek közel harmadát a három ezüstöt nyerő úszóklasszis, Cseh László szerezte.



Duchev-Janics Natasa és Kovács Katalin a pekingi olimpiánForrás: MTI/Koszticsák Szilárd





Londonban helyre állt a világ rendje, újra 18 érmet (8-4-6) nyertünk, a három aranyat gyűjtő kajak-kenusok mellett négy másik sportág (úszás, vívás, torna, atlétika) magyar sztárjai állhattak fel a dobogó legfelső fokára. A kajakosok hat éremmel megint vitték a prímet, és ha csak a medálok számát nézzük, az úszók (2-0-1) mellett ezúttal a birkózók (0-1-2) voltak a legsikeresebbek.

Öt évvel ezelőtt Rióban 15 érem (8-3-4) jött össze, ami a megszokott nyolc-kilenc sportág helyett négyből jött össze. Az éremtermés jelentős részét (hét érmet) az úszóknak köszönhettük, közülük is kiemelkedett a három arany- és egy ezüstérmet nyerő Hosszú Katinka, valamint a három aranyat begyűjtő Kozák Danuta fantasztikus produkciója. Katinkán és a kajakosokon kívül csak a vívók nyertek aranyat Szász-Kovács Emese és Szilágyi Áron jóvoltából.

Idén, egy nappal a zárás előtt hat arany-, hét ezüst- és hat bronzérmünk van.







,,Ha nem mi, akkor ki? Ha nem most, akkor mikor?"
/Nagy csatában bronzérmes a női vízilabda-válogatott is/

Link




Link








ATLANTA ÓTA NEM VOLT ENNYI MAGYAR ÉREM AZ OLIMPIÁKON


25 év leggazdagabb éremesőjét köszönhetjük a magyar sportolóknak.


A magyar sportolók a tokiói olimpián jelenleg 19 éremnél járnak, miután a női kajak négyes szombaton győzedelmeskedni tudott és a női pólósok bronzérmet szereztek. Ennél többet csak 25 éve, Atlantában szereztek a sportolóink.

A magyar női kajaknégyes ismét megvédte címét 500 méteren a tokiói olimpián. A Kozák Danuta sztrókolta Kozák, Csipes Tamara, Kárász Anna, Bodonyi Dóra összeállítású egység fantasztikus versenyzéssel sorozatban harmadszor hozta Magyarországnak az aranyérmet ebben a számban. Ez a tokiói magyar küldöttség hatodik aranyérme és 18. olimpiai medáliáját volt a tokiói játékokon.

A magyar női vízilabda-válogatott megszerezte a harmadik helyet szombaton a tokiói olimpián, miután 11-9-re legyőzte az orosz csapatot, és ezzel első olimpiai érmét nyerte. A női válogatott a legutóbbi három olimpián mindig a negyedik helyen végzett, Rióban éppen az oroszoktól kapott ki a bronzmeccsen. Ez a siker a 19. érmünket jelentette a japán fővárosban. 18 éremnél többet csak 25 évvel ezelőtt, 1996-ban, Atlantában nyertek a magyar sportolók, akkor 21-et sikerült.

És itt még nincs vége! Vagyis, lehet még fokozni ezt a nagyszerű teljesítményt, hiszen még három sportágban éremszerzési esélyünk van. Még vasárnap bronzmeccset játszik férfi pólóválogatottunk Spanyolország ellen.



Link



Frissítés: 2021.08.08.

A magyar férfi vízilabda-válogatott 9-5-re legyőzte Spanyolországot a tokiói olimpia vasárnapi bronzmérkőzésén, így húsz éremmel zártuk a tokiói olimpiát.
A magyar férfi vízilabda-válogatott vasárnapi bronzérme azt jelenti, hogy Magyarország 6 arannyal, valamint 7-7 ezüsttel és bronzzal, azaz húsz éremmel zárt a tokiói olimpián, ez az utóbbi 25 év legjobb eredménye. Az alábbi kép utolsó sora így ennek megfelelően az alábbiak szerint módosul:

2021 - Tokió - 6 - 7 - 7 - 10 - 9 - 3 - 156












 
 
0 komment , kategória:  Sport  
Fantasztikusan indult a magyaroknak a tokiói olimpia
  2021-07-24 20:30:20, szombat
 
 











FANTASZTIKUSAN INDULT A MAGYAROKNAK A TOKIÓI OLIMPIA


Megvan az első arany Tokióban!

Szilágyi Áron zsinórban harmadszorra olimpiai bajnok


Szilágyi Áron immár háromszoros olimpiai bajnok, miután a döntőben legyőzte a férfi kardozók szombati egyéni versenyében az olasz Luigi Samelét a tokiói olimpián.

London és Rio de Janeiro olimpiai bajnoka Tokióban is csúcsra ért. A Vasas 31 esztendős vívója a döntőben 15-7 győzte le az olasz Luigi Samelét.

Ez az aranyérem a legnagyobb kardlegendává tette Szilágyi Áront

Igazi magyar sportcsodával kezdődött meg Tokióban az olimpia: Szilágyi Áron sorozatban harmadszor is győzött a férfi kard egyéni versenyszámban, s ezzel végképp a kardvívás legnagyobb legendája lett, hiszen korábban soha senki sem tudott még három egymást követő olimpián egyéniben aranyérmet nyerni. A 31 éves magyar sportoló az egész nap folyamán csodálatos formában vívott, így ő a magyar csapat első aranyérmese Japánban.







A magyar olimpiai csapat egyik legnagyobb csillaga, a kardvívó Szilágyi Áron szerezte hazánk első érmét, a tokiói olimpia július 24-i versenynapján. Naná, hogy a legfényesebb fajtából.

Mi tagadás, nem nagyon létezik megnyugtatóbb pillanat annál, amikor Szilágyi Áron pástra lép egy ötkarikás döntőben. A Vasas kiválósága London és Rio után harmadszor ért a csúcsra, ezzel ő lett minden idők legeredményesebb olimpikonja a fegyvernemben.

Az első erőpróbákon irigylésre méltó magabiztossággal és elbűvölő eleganciával lépett túl, megizzasztására venezuelai és iráni ellenfelei sem voltak képesek. Nem úgy az elődöntős akadályt jelentő grúz versenyző, Szandro Bazadze, aki a lélektani hadviselés visszataszítóbb formáitól és a sportágra legkevésbé sem jellemző sportszerűtlenségtől sem riadt vissza. Áron azonban mindvégig higgadt maradt, ügyesen védett és szúrt, épp a legnehezebb helyzetekben volt a legélesebb, aminek eredményeképp 15-13 arányban megnyerte a mentálisan és fizikálisan egyaránt megterhelő ütközetet.

Az aranyért vívva pillanatok alatt ellépett az őt 2020-ban legyőző Luigi Sameletől, oktatófilmbe illő tusokkal lépdelve harmadik olimpiai elsősége felé. 7-1-es vezetésénél ugyan jött egy enyhébb megtorpanás, de a talján klasszis rohamaira adott válaszként újra sorjáztak az ellenálhatatlan Szilágyi-akciók, így a végjátékot hátradőlve, mindenfajta izgalomtól és kétségtől mentesen szemlélhettük, hogy aztán a tizenötödik találat után lendüljön a kar, és megkönnyebbült mosollyal, örömkönnyekkel kísérve lekerüljön a sisak.

Szilágyi Áron példaértékű tehetségével, kíméletlen profizmusával és végtelenül fókuszált, koncentrált hozzáállásával ismét megmutatta a világnak, hogyan kell vívni. Példátlan sikere és fölénye révén nevét immáron a legmagasabb szinten jegyzik. Olyan magasan, ahol egyetlen kardvívó sem járt még előtte. Hogy képes-e valaki hasonlóra, netán jobbra? Talán csak egy ember. Ő maga.


Ez az aranyérem a legnagyobb kardlegendává tette Szilágyi Áront

Link



Így lett háromszoros olimpiai bajnok Szilágyi Áron - galéria

Link



Szilágyi Áron: Most már elhiszem, hogy tényleg háromszoros olimpiai bajnok vagyok

Link



Szilágyi Áron sporttörténelmet írt, másodszor is megvédte a címét az olimpián - videó
Akárcsak 2012-ben, Londonban és öt éve Rio de Janeiróban, a tokiói olimpián is Szilágyi Áron nyerte a férfi kardozók egyéni versenyét.

Link



Sporttörténelem: Szilágyi Áron háromszoros olimpiai bajnok!

Link









 
 
0 komment , kategória:  Sport  
XXXII. Nyári olimpia Tokió - Megnyitó
  2021-07-24 20:15:22, szombat
 
 







XXXII. NYÁRI OLIMPIA TOKIÓ - MEGNYITÓ


Július 23-án Tokióban fellobbant az olimpiai láng - talán ez az egyik legbiztosabb pont a Japánban rendezett ötkarikás játékokon. Vagyis, hogy elkezdődött végre és igen, biztosan emlékezetes lesz. De az is tény, ezúttal korábban nem várt nehézségekkel is meg kellett küzdenie az olimpia szervezőinek, no és a sportolóknak.

Világjárvány, halasztás, tüntetések - nem mindennapi helyzetben készülődött Japán a földkerekség legnagyobb sportünnepére. 188 millió Covid-fertőzött és 4 millió elhunyt után a világ arra készül, hogy legalább két hétre elfelejti gondját-baját. Az ókorban a fegyvereket letették, az újkorban az injekcióstű biztosan kézben marad, és a versenyek idején is világszerte folytatódnak a védekezések.

A riói olimpián rekordszámú, 11303 sportoló indult, jó eséllyel Japánban többen állnak majd rajthoz. Az már most biztos, hogy 339 versenyszámmal a tokiói lesz minden idők legváltozatosabb játéka, ahol a sportszeretők reményei szerint nem a vírust vizsgáló laborban, hanem a versenypályán dőlnek majd el az olimpiai versenyszámok.

Hivatalosan is megkezdődött a XXXII. nyári olimpia Tokióban. A vendégeket lelkes japánok fogadták a stadion előtt.

A majdnem négyórás ünnepség során a stadion küzdőterén a napot és a Fudzsi hegyet idézték meg egy hatalmas díszlettel, amely méltó körítést adott az eseménynek. A helyi idő szerint este nyolckor kezdődött megnyitó alatt többször is hangsúlyozták az egyik fő üzenetet, az összefogást, amely különösen lényeges a mostani időkben. Az eseményt nézők nélkül rendezték, az újságírókon kívül még egy szektor telt meg a hivatalos személyekkel, valamint a szponzorok képviselőivel.

A tűzijáték és a színpadi bemutató után elkezdődött a nemzetek bevonulása.

Ahogy arról előzetesen hírt adtak, az ünnepség történetében először minden országból egy-egy férfi és női sportoló vitte a zászlót. A bevonulók sorát a hagyomány szerint Görögország indította. A mieink a japán ABC szerinti 143. helyen vonultak be. A magyar csapat 173 tagú, többen azonban hiányoztak a ceremóniáról, mert vagy még meg sem érkeztek a japán metropoliszba, vagy a hétvégén már verseny vár rájuk. A nők piros-fehér-zöld, kimonószerű ruhában vonultak, míg a férfiak sötétzöld nadrágot és piros-fehér-zöld felsőt viseltek. A zászlót a magyar rekorderként hetedik olimpiáján szereplő vívó, Mohamed Aida, valamint a négyszeres olimpiai ezüstérmes úszó, az olimpia után visszavonuló Cseh László vitték.

OSZAKA NAOIMI GYÚJTOTTA MEG AZ OLIMPIAI LÁNGOT

,,Gyorsabban, magasabbra, erősebben - együtt": idézték fel az olimpiai mozgalom közelmúltban kibővített jelszavát. Ugyancsak lejátszották a legidősebb élő olimpiai bajnok, az ötszörös győztes Keleti Ágnesről szóló filmet, melyben bemutatták, mi mindennek volt a szemtanúja az elmúlt évszázadban. A következő jelenet igen látványos volt, 1824 drón formázott a stadion felett egy földgömböt, miközben felcsendült John Lennon slágere, az Imagine.

A hivatalos beszédek során - érdekesség, hogy először tartotta két olimpia érmes -Thomas Bach NOB-elnök köszönetet mondott a japánoknak, amiért a jelenlegi helyzetben is megrendezik a játékokat, amelyet a remény szimbólumának nevezett. Ezt követően Naruhito császár hivatalosan is megnyitotta az olimpiát.

A műsor legötletesebb előadásában eljátszották a sportágakat ábrázoló 50 piktogramot, majd egy videóban mutatták be a helyszíneket. Majd megérkezett az olimpia láng, amely eredetileg 2020 márciusában futott be Japánba, de a halasztás miatt csak egy évvel később indult 121 napos és mind a 47 prefektúrát felölelő útjára. Az utolsó lépéseket a japánok teniszcsillaga, Oszaka Naomi kezében tette meg a szétnyíló Fudzsin, hogy aztán a végén meggyújtsa a megújuló energiával működő fukusimai erőműből hozott hidrogént égető lángot.

Ezzel hivatalosan is megnyitották a tokiói játékokat.

A majdnem négyórás ünnepség látványos tűzijátékkal zárult, mától már teljesen a sportolók lesznek főszerepben.

Kisebb költségvetésű volt a megnyitó, nem voltak szurkolók, de azért van, ami sosem változik az olimpián: a tongai mindenhez is értő sportoló, Pita Taufatofua öltözete!







Hónapok óta tartó biztonsági előkészületek és egy év csúszás után nyitották meg a tokiói olimpiát. A stadion körül tüntetők, az arénában pompás megnyitó. Kezdetét vette minden idők legfurcsább olimpiája Tokióban. A közvélemény-kutatások szerint a japán lakosság többsége nem támogatta a rendezést a koronavírus-járvány miatt, ők ennek hangot is adtak, többen tüntettek a játékok ellen. A stadionon belül ezer VIP-vendég foglalhatott helyet, a lelátók azonban szomorú képet festettek teljesen üresen. Sajnos az a versenyek alatt sem lesz másként, hiába próbálkoztak a helyiek, a koronavírus miatt nézők nem lehetnek a stadionban.










Képgaléria

Link









































 
 
0 komment , kategória:  Sport  
Tokió 2020 / 2021
  2021-07-23 06:46:02, péntek
 
 







TOKIO 2020 / 2021


Ma július 23-án Tokióban fellobban az olimpiai láng - talán ez az egyik legbiztosabb pont a Japánban rendezett ötkarikás játékokon. Vagyis, hogy elkezdődik végre és igen, biztosan emlékezetes lesz. De az is tény, ezúttal korábban nem várt nehézségekkel is meg kell küzdenie az olimpia szervezőinek, no és a sportolóknak.

Világjárvány, halasztás, tüntetések - nem mindennapi helyzetben készülődik Japán a földkerekség legnagyobb sportünnepére. 188 millió Covid-fertőzött és 4 millió elhunyt után a világ arra készül, hogy legalább két hétre elfelejti gondját-baját. Az ókorban a fegyvereket letették, az újkorban az injekcióstű biztosan kézben marad, és a versenyek idején is világszerte folytatódnak a védekezések.

A riói olimpián rekordszámú, 11303 sportoló indult, jó eséllyel Japánban többen állnak majd rajthoz. Az már most biztos, hogy 339 versenyszámmal a tokiói lesz minden idők legváltozatosabb játéka, ahol a sportszeretők reményei szerint nem a vírust vizsgáló laborban, hanem a versenypályán dőlnek majd el az olimpiai versenyszámok.

A Tokióban ma kezdődő XXXI!. Nyári Olimpiai Játékok nyitóünnepsége előtt huszonnégy városban rendeztek olimpiát. A játékok modern kori történetében (azaz 1896-tól) ennyi város adott otthont a világ legnagyobb sporteseményének.


Athén (1896, 2004)



Athén és 1896-ban az első újkori játékok helyszíne volt
Forrás: Photononstop/Photononstop/Guido Alberto Rossi


Párizs (1900, 1924)



Párizs eddig kétszer rendezett nyári olimpiát, és 2024-ben harmadszor is szeretne
Forrás: Cultura Creative/© Cultura, all rights reserved./Walter Zerla


St. Louis (1904)



Az Egyesült Államok először a Missouri államban fekvő St. Louisban rendezett nyári olimpiát 1904-ben
Forrás: Origo


London (1908, 1948, 2012)



London az egyetlen olyan város a világon, amely eddig három nyári olimpiának adhatott otthont
Forrás: AFP/Justin Tallis


Stockholm (1912)



1912-ben a svéd fővárosban adtak egymásnak randevút a világ legjobb sportolói
Forrás: robertharding/Yadid Levy/Yadid Levy


Antwerpen (1920)



Belgiumban csak egyszer rendeztek nyári olimpiát, és annak is 96 éve már: 1920-ban, Antwerpenben
Forrás: Origo


Amszterdam (1928)



Belgium után nyolc évvel egy másik Benelux-állam, Hollandia látta vendégül a világot. 1928-ban Amszterdamban zajlottak a játékok
Forrás: Origo


Los Angeles (1932, 1984)



Az első magyar vízilabda-aranyérem (1932) és egy bojkottal terhelt olimpia (1984) - mindkettő Los Angelesben
Forrás: Image Source/© Image Source, all rights reserved./Pete Saloutos


Berlin (1936)



A második világháború kitörése előtt három évvel a németországi Berlin rendezhetett olimpiát
Forrás: Picture-Alliance/AFP/usage worldwide Please check additional restrictions!/Robert Schlesinger


Helsinki (1952)



Az eddigi legsikeresebb magyar szereplés 1952-ben, Helsinkiben történt, ahol 16 aranyérmet nyertünk
Forrás: robertharding/Gavin Hellier/Gavin Hellier


Melbourne (1956)



Az olimpiai játékok 1956-ban értek először Ausztráliába. Melbourne eseményei a magyar forradalom árnyékában zajlottak
Forrás: Image Source/Image Source/Wilfried Kecichwost/Wilfried Kecichwost


Róma (1960)



Az Örök Város olimpiájáról közvetített először élőben a Magyar Televízió
Forrás: robertharding/Marco Cristofori/Marco Cristofori


Tokió (1964)



Az első Ázsiában megrendezett nyári játékoknak a japán főváros adott otthont. 2020-ban is Tokió következik
Forrás: Photononstop/Calle Montes/Photononstop/Calle Montes

Mexikóváros (1968)



Az első ázsiai olimpia után jött az első közép-amerikai: 1968, Mexikóváros
Forrás: robertharding/Ben Pipe/Ben Pipe


München (1972)



Olimpia és terror Münchenben. Az izraeli sportolókat gyilkoló palesztin Fekete Szeptember terrortámadása az egész világot megrázta
Forrás: Cultura Creative/© Cultura, all rights reserved./Rosanna U


Montréal (1976)



A kanadai Montréal gazdaságilag csaknem beleroppant az 1976-os olimpia megrendezésébe
Forrás: Image Source/© Image Source, all rights reserved./Charles Knox


Moszkva (1980)



Olimpia komoly bojkottal, az égbe szálló Misa mackóval és a hatalmas Szovjetunióval: Moszkva, 1980
Forrás: robertharding/Michael Runkel/Michael Runkel


Szöul (1988)



Két csonka olimpia után szinte az egész világ színre lépett Dél-Korea fővárosában, Szöulban
Forrás: robertharding/Eleanor Scriven/Eleanor Scriven


Barcelona (1992)



A világ a mai napig találgatja, ki gyújtotta meg a barcelonai olimpia lángját. Az íjász? Vagy egy ember, aki megnyomott egy gombot?
Forrás: Cultura Creative/© Cultura, all rights reserved./Quim Roser


Atlanta (1996)



Athén, Athén - harsogta a világ. Aztán döntött a NOB, a centenáriumi olimpia Atlantáé lett
Forrás: robertharding/Gavin Hellier/Gavin Hellier


Sydney (2000)



Azt mondják, Sydney a világ egyik legszebb fekvésű városa. Azt mondom, ez volt minden idők legtökéletesebben megrendezett nyári olimpiája
Forrás: robertharding/Frank Fell/Frank Fell


Peking (2008)



Ahol a hajszálak is vigyázzban álltak. 2008-ban Peking sok szempontból különleges nyári olimpiát rendezett, és most a 2022-es télire készül
Forrás: Imaginechina/Xiao pangzi - Imaginechina/Xiao Pangzi


Rio de Janeiro (2016)



Olimpia először Dél-Amerikában. . A játékok megrendezésével Rio de Janeiro az első dél-amerikai város, amely olimpiát rendezett. A játékokon rekordszámú ország vett részt, 207 ország jelezte a részvételét


Tokió ( 2020 / 2021 )



Ma este Tokióban fellobban az olimpiai láng, ezúttal immár másodszor.




 
 
0 komment , kategória:  Sport  
Ötkarikás történetek
  2021-07-09 19:00:52, péntek
 
 




ÖTKARIKÁS TÖRTÉNETEK


Bár már csak néhány nap van hátra a tokiói olimpiáig, megkezdjük a ráhangolást a remélhetőleg magyar sikerekre. Először egy olyan több részes olimpiatörténeti sorozattal, amelyben az eredmények mellett kitekintünk arra politikai, társadalmi, kulturális közegre is, amelyben az adott olimpiát megrendezték.







Wilma legyőzte a paralízist


Ha létezik balszerencsés sportoló, akkor az amerikai Wilma Rudolf az. Fiatalon gyermekbénulásban szenvedett, ám akaratereje jóvoltából az olasz fővárosban 1960-ban 3 aranyérmet szerzett. Végül fiatalon, 54 évesen rákban hunyt le.

Máig róla beszél a világ. A Fekeróte Gazella vagy Villám Wilma édesapja kétszer nősült, huszonkét (!) utódot nemzett, köztük huszadikként jött világra Wilma. Gyermekkorában skarlát, tüdőgyulladás gyötörte, majd paralízise miatt járógépet viselt. Acélos hittel és akarattal rendbe jött, kosárlabdázóként bizonyított, majd az olasz fővárosban megnyerte a 100 és 200 m-es síkfutást, és tagja volt az a 4X100-as győztes amerikai váltónak. A sors kegyetlenül bánmt vele: 54 éves volt, amikor áttétes rákban elhunyt. Előbb agyát támadta a kór, végül a torkára húzódva okozta végzetét.







Félt a repüléstől


Csaknem lemaradt egyetlen olimpiai aranyérméről Cassius Clay, akit később hivatásos bunyósként Muhanned Ali néven tisztelt az ökölvilág. Az ok egyszerű. Irtózott a repüléstől, ezért nem kívánt Itáliába utazni.

És ha már boksz! A mi csodálatos Papp Lacink nyomába lépett Török Gyula. A Béka becenevű öklözőnk a szovjet Szergej Szivko elleni aranymeccsén az első két menetben sziporkázott, és bár a záró 3 percben akadtak megingásai, de nyakába került az aranyérem. Ez azért is figyelemfelkeltő, mert e sportágban 1928 óta a mieink mindig szereztek olimpiai első helyet.







Göröcs jános és Albert Flórián csapata bronzérmes lett - Szomorú bronz


A futbalpályán nem ment Ilyen jól az ,,aranylábúaknak", Göröcs János hiába művelt parádés dolgokat, válogatottunk a várt első helyezés helyett mindössze bronzérmes lett. Albert Flórián, a későbbi aranylabdás ferencvárosi center azzal védekezett, a selejtezőkkel együtt összesen kilenc mérkőzést játszottak, azok közül nyolcat megnyertek, s mindössze a dánoktól kaptak ki. Hát hol itt az igazság? - mérgelődött. Persze a mieink ennél magasztosabb pillanatokat is átéltek, Gerevich Aladár hatodik kardvívó aranyérmét szerezte, ugyanebben a fegyvernemben a válogatottunk hetedik ötkarikás eseményén végzett élen.







Lesett, meghalt


Sohasem tért haza szeretteihez az Örök városból a dánok országúti kerékpár-versenyzője, Knaud Jensen, aki a 100 km-es viadalon 12 kilométerre a céltól leesett a versenygépéről, és meghalt. A halottkém vizsgálata szerint a kánikula végzett vele, de utóbb kiderült: meg nem engedett ajzószerekkel élt:


Link



SZTORIK AZ OLIMPIÁKRÓL







Csapó Gábor többmilliós telefonszámlát hagyott maga után


Az olimpia mindenkinek mást jelent, egyvalamiben azonban az összes résztvevő egyetért: örök élmény. A játék nemcsak a sportról szól, sokkal több annál. A Bors olimpikonokat kérdezett arról, hogy mire emlékeznek vissza a legszívesebben.







Vitray Tamás ujjára Jesse Owens csapta az ajtót


A legendás sportriporter az első ötkarikás játékára emlékszik a legszívesebben.

- Az első olimpiám az 1960-as volt. Rómába főnökömmel, Radnai Jánossal utaztunk ki. Néhány napja már zajlottak a játékok, amikor megtudtam, hogy a sajtóközpontban ott van Jesse Owens, gyerekkorom nagy-nagy idolja is. Ugyan még soha nem láttam, a 36-os, berlini olimpiáról még nem volt televíziós közvetítés, de álmomból fölébresztve is megismertem volna. Rómában végig nagyszerű idő volt, az egyik nap viszont leszakadt az ég.










Aznap, amikor indultunk haza, az autóból megláttam őt. Jött ki a központból, nézte, milyen borzalmas az idő. Kinyitottam az ajtót, és kikiáltottam: - Jöjjön, Mr. Owens! - arra gondoltam, bárhová megy, elvisszük. Odaszaladt, megköszönte a segítséget, majd mondta, ott felejtetett valamit, vissza kell mennie, és azzal a lendülettel becsapta az ajtót. Egyenes rá az ujjamra! Majd elájultam! Aznap este bekötözve tudósítottam Török Gyula ökölvívónk aranyérmét.







Látták a terrorakciót


Dunai Antal korábbi válogatott labdarúgó azt sem tudta, mivel kezdje a sztorizgatást.

- Az olimpia fenséges esemény, öt olimpián jártam, háromszor sportolóként, egyszer edzőként, Pekingben pedig MOB-tagként. Az első mindig a legnagyobb hatású, 64-ben kijutni Japánba, hihetetlen volt, pláne, hogy átrepültünk az Északi-sark felett, szinte egyszerre láttuk a napnyugtát és a napfelkeltét. Mexikó egész más volt, sosem feledem, ahogy a focitorna megnyerése után együtt énekeltük a Guantanamérát a sombrerós mexikói zenészekkel. München pedig a palesztin terroristák túszejtése miatt maradt meg. Az erkélyről néztük, ahogy fegyveresek lopakodnak a házak oldalában, a fejünk búbja alig látszott ki. Féltünk. De egy focicsapatban mindig van valaki, aki a legnehezebb helyzetben is megőrzi a humorérzékét. Miközben mi leskelődtünk lefelé, hogy mi történik, valaki a hátunk mögött felfújt egy hatalmas zacskót, rácsapott, és kipukkasztotta! Azt hittük, lőnek. Szűcs Lajos, ez a kemény, félelmet nem ismerő bekk, a kis Kocsis meg a többiek, azonnal hasra vágódtak. Majd összecsináltuk magunkat, úgy megijedtünk, még a német kommandósok is azt figyelték, honnan tüzelnek. Aztán a többiek mögöttünk elkezdtek hahotázni.







A legfiatalabb olimpikon

Kárpáti György, a Nemzet Sportolója három olimpiát járt meg vízilabdázóként.


- Nekem a mindent az jelenti, amikor 17 évesen részt vehettem a helsinki tornán. Meg is nyertük. Azóta is nyilván vagyok tartva, mert én vagyok minden idők legfiatalabb olimpiai bajnok vízilabdázója. Az volt a legeredményesebb olimpia, 16 aranyat hoztunk haza. Sosem fogom elfelejteni, ahogyan megszeppenve, gyerekként ott álltam az óriások között. Ötször voltam résztvevő, háromszor pedig mint edző voltam jelen. Az egész életemet meghatározta az a sikerélmény.







Telefonvonalat loptak Montrealban


Csapó Gábor, az 1976-os, montreali aranyérmes vízilabdacsapat tagja egyik pillanatról a másikra lett a játékosok kedvence. Nevét mindenki tudta.


- A mi időnkben minden más volt. Az olimpiai aranyért hetvenezer forintot kaptunk, a 11 fős csapatunkat kétszobás lakásban szállásolták el, heten voltunk egy légtérben. És akkoriban még telefonálni sem nagyon lehetett. Márpedig én nagyon szerettem telefonálni. Ahogy kiértünk, azt figyeltem, honnan tudnám megoldani. Két nap múlva, öt méter magasban, egy ház oldalfalán találtam egy elosztószekrényt. Elmentem, vettem kemény 12 kanadai dollárért egy telefont, és rácsatlakoztam. A központostól megkérdeztem - hogy engem is tudjanak hívni -, hogy mi a számom. Na, onnantól kezdve kedvünkre telefonálgattunk Faragó Tomival. Ott kuksoltunk a készülék mellett. A gond az volt, hogy látta ezt a többi sportoló, mire föl a nap 24 órájában, indaiaktól kezdve, bolgárokon át, ötvenen- hatvanan álltak sorban, hogy ők is sorra kerüljenek. Szerintem többmilliós számlát hoztunk össze. De közben mi nagyon nagy sztárok lettünk: miénk volt a telefon.







Adásban közölték: apa lett

Gyulay Zsolt kajakozónak az 1988-as szöuli olimpia alatt született meg a lánya.


- A csapat 15-én utazott el Szöulba, a feleségem pedig 19-én adott életet a lányomnak. Ráadásul akkoriban, 1988-ban még közel sem tartott ott a technika, ahol most, így szinte semmilyen információ nem jutott el hozzánk. Végül Vass István Zoltán sportriporter jelentette be élő, egyenes adásban, hogy megszületett Blanka Olimpia nevű lányom, innen tudtam meg én is. Tíz nappal később pedig megnyertük az olimpiát.







Féltékenység bánt el az olimpiák hősével?


Paavo Nurmi a sporttörténelem egyik legkiemelkedőbb alakja, aki azonban nemcsak kilenc aranyérmével írta be magát az ötkarikás krónikákba, hanem mint az egyik legjelentősebb áldozata az olimpiai mozgalom múltját végigkísérő ,,profik kontra amatőrizmus" problémakörnek. A futózseni versenyzési jogát éppen 79 évvel ezelőtt, a Los Angeles-i játékokhoz közeledvén függesztették fel - nem kis mértékben a finnek atlétikai sikereire állítólag féltékeny svédek neves sportdiplomatája, Sigfrid Edström közreműködésével.

Paavo Nurmi egyike volt a húszas évek két legjelentősebb (olimpiai) sporthéroszának: az atlétikai pályák elsősorban az ő sikereitől voltak hangosak, míg az uszodák Johnny Weissmüllerétől, a későbbi Tarzanétól. Dicsőségük azonban nemcsak saját évtizedüket ragyogta be, mindmáig kiemelkedőnek számít, miközben a korszakukra jellemző ötkarikás szemlélet már régóta túlhaladottá vált.

Amikor azonban a (szintén remek honfitársai közül is kimagasló) finn csodafutó versenyzett, még nagyon komolyan vették a modern kori sport magasztos eszméket követő ,,alapító atyáinak" elvét, miszerint csakis az amatőrizmus fogadható el, a pénznek - és így a hivatásosoknak - nincs közöttük helye. E szellemiség csak lassan olvadt fel, hiszen még a NOB-elnöki tisztet 1972-ig betöltő Avery Brundage is az eltökélt szószólói közé tartozott.

A Nemzetközi Atlétikai Szövetség ötös tanácsának ma (azaz 1932. április 3-án) tartott ülésén Sigfrid Edström (a nagy tekintélyű svéd úriember az IAAF alapítója, órákon át tárgyalta azt az anyagot, amelyet Nurmi amatőrsége kapcsán eléje terjesztettek, és a felhozott vádakat nyomósaknak találva a sportoló versenyzési jogát nemzetközi viadalokra vonatkozólag azonnali hatállyal felfüggesztette. Ez addig marad érvényben, ameddig a finn szövetség - amelynek a Nurmi ellen összegyűjtött bizonyítékokat átadták - végleges ítéletet nem hoz.

A finn szövetség röviddel az IAAF ülése előtt megvizsgálta Nurmi amatőrségét, és úgy találta, hogy azon nincs folt, Nurmi ,,egy pennyt sem fordított soha a saját hasznára". Nehezen hihető, hogy a finnek felső nyomásra változtassanak az álláspontjukon.

Az 1920-as antwerpeni olimpián kettős győzelemmel futott be a világ érdeklődésének középpontjába, és azóta harminc világrekord-javítás, számtalan nagy győzelem és ötkarikás koszorúk sorozata hirdeti a földkerekség legnagyobb atlétájának dicsőségét.

Link















 
 
0 komment , kategória:  Sport  
Kimonóban is csinosak a lányok
  2021-07-06 19:15:44, kedd
 
 








KIMONÓBAN IS CSINOSAK A LÁNYOK

MEGAKAD A JAPÁNOK SZEME A MAGYAROKON



Megvesznek a japánok a kimonót viselő magyar olimpikonokért

Csinosak voltak a sportolóink az olimpiai csapat ünnepélyes eskütételén. Többen már a hivatalos formaruhában érkeztek, a legnagyobb sikert a lányok kimonóra emlékeztető összeállítása aratta.



A mondás szerint nem a ruha teszi az embert, de azért a magyar tervezők nem bízták a véletlenre, amikor kitalálták, megvarrták és a sportolókra adták a fantasztikus olimpiai egyenruháikat. Tokióban is biztosan megakad majd mindenki szeme a lányainkon.

Késely Ajna, aki ,,előmondó" volt az eskütételen, elárulta, hogy már alig várta, hogy magára ölthesse a színes ruhát.

"A próbán ugyan belebújhattam, de csak egy pillanatra, szinte észre sem vettem, amikor levették a méretet" - emlékezett vissza a ifjúsági olimpiai bajnok úszó. - Persze a fogadalomtétel előtt otthon felpróbáltam és amikor a tükörben megnéztem magam, elégedett voltam a látvánnyal.



Késely Ajna önmagában is gyönyörű, hát még a kimonóra emlékeztető olimpiai egyenruhájában





Ajna elmondta, nagyon örült a lenge, szellős ruhának, hiszen az előrejelzések szerint Japánban nem fognak fázni.

"Az eskü alatt is meleg volt a teremben, mégsem folyt a hátamon a víz. Remélem, Tokióban is sokszor felvehetem majd a kellemes viseletet, bár az igazsághoz tartozik, szeretnék sokáig úszódresszben maradni. "

madarász alig várja, hogy magára ölthesse a ruhát

Madarász Viktória gyalogló Olaszországban, az edzőtáborban értesült arról, hogy biztos induló az olimpián. Már ő is megkapta a szerelést, de a szép kimonóba még nem bújhatott bele.

- A kezemben már volt a ruha, éreztem, milyen finom anyagból készült - mondta a sportoló, aki 20 kilométeren indul. - Izgatottan várom, hogy mikor vehetem végre fel, hogyan fog állni rajtam, mert azt láttam a neten, hogy a lányok jól néztek ki benne. Remélem, olyan kényelmes is, mint amilyen szép.







A 85 éves hagyományokat folytatva, a tokiói játékok előtt fogadalmat tettek az olimpiára készülő magyar sportolók. A Millenáris Parkban található Nemzeti Táncszínházban rendezett csütörtök esti eseményen az úszó Késely Ajna és a sportlövő Péni István mondta elő az eskü szövegét.

Az ünnepségen - amelyet az M4 Sportcsatorna élőben közvetített - Kulcsár Krisztián, a Magyar Olimpiai Bizottság elnöke és prof. Dr. Kásler Miklós emberi erőforrás-miniszter köszöntötte a résztvevőket. A táncosok és dobosok mellett fellépett Király Linda és Király Viktor is, valamint NUBU-divatbemutatóra is sor került.

Az eskü szövegét a hagyományok szerint két sportoló mondta elő: Késely Ajna háromszoros ifjúsági olimpiai bajnok úszó (2018, Buenos Aires) és Péni István ifjúsági olimpiai bajnok sportlövő (2014, Nanjing), akik mindketten részt vettek a 2016-os riói olimpián is. Az eskütétel 85 évre nyúlik vissza, a berlini olimpia előtt német sporttörténészek kezdeményezték az ókori minták felelevenítését, többek közt a lángfutást és az eskütételt. Magyarországon 1936-ban Kovács József Európa-bajnok gátfutó volt az első olimpikon, aki előmondta a szöveget. Barcelona (1992) volt az első, amikor egy férfi és egy női versenyző (akkor Egerszegi Krisztina úszó és Gyulay Zsolt kajakos) párban mondta a fogadalmat.







A tokiói olimpiai fogadalom szövege

"Én, ... a Magyar Olimpiai Csapat tagja fogadom, hogy becsületesen, töretlen akarattal, legjobb tudásom szerint, a fair play szellemében készülök a tokiói, XXXII. Nyári Olimpiai Játékokra. Fogadom, hogy a felkészülés és a versenyek alatt magatartásomat és minden tettemet a hazám iránti szeretet és hűség hatja át. Ígérem, igaz képviselője leszek a nemzetek közötti barátság nemes eszméjének, és mindent megteszek, hogy a világ legnagyobb sportünnepén eredményesen képviseljem hazámat, Magyarországot."

A Magyar Olimpiai Csapat létszáma (még nem hivatalosan) 168 + 7 fő tartalék, az atléta és úszó ranglistákat ugyan lezárták, de a Magyar Olimpiai Bizottság csütortök estig még nem kapta meg a hivatalos megerősítést (július 5-én van a végleges zárás). 23 sportág 28 szakágában lesznek jelen sportolóink Tokióban; mindhárom szám nagyobb, mint Rióban volt.









 
 
0 komment , kategória:  Sport  
Sportmúzeum - Az olimpiák története - 1964 Tokió
  2021-07-05 21:00:15, hétfő
 
 







SPORTMÚZEUM - AZ OLIMPIÁK TÖRTÉNETE - 1964 TOKIÓ


Már csak17 nap!

Már csak 17-et kell aludnunk és kezdődik a várva várt, tavalyról 2021-re halasztott nyári olimpia, melynek rendezési jogát Tokió 2013. szeptember 7-én nyerte el.

A tokiói olimpia közeledtével visszatekintünk az 1964 évi olimpiai játékokra.



Ázsiában 1964-ben először rendeztek ötkarikás játékokat. A versenyek lebonyolítását biztosító létesítmények a legkorszerűbb módon épültek, és modern technikai eszközökkel voltak felszerelve. Egyedül a nézők voltak tartózkodóak.

Tokió atmoszféráját mind a mai napig meghatározza az 1964-es olimpia öröksége. A második világháború után a város hatalmas fejlődésnek indult, és ennek betetőzése volt az olimpia időszaka: a világ legjobbjait egy ultramodern megapolisz fogadta. A háborúban hatalmas károkat elszenvedő városnak nagyon fontos volt, hogy a sporton keresztül megmutassa magát és az új Japánt a világnak. Egy olyan városról beszélünk, amelynek csaknem a fele elpusztult a háború után, egész kerületek váltak a földdel egyenlővé, soha fel nem dolgozott lelki terhet róva a lakosságra.

Az olimpia idejére készült el a Sinkanszen első vonala Tokió és Oszaka között.
Ezen az olimpián használtak utoljára salakos pályákat az atlétikai eseményekhez, illetve Tokióban debütáltak az új, üvegszálas rudak a rúdugróknál.

Részvételi rekord született a távol-keleti országban, 93 ország 5140 sportolója utazott el a felkelő nap országába. Kína, a Német Demokratikus Köztársaság és Indonézia politikai okok miatt távol maradt.

Szakai Josinori - az olimpiai láng meggyújtója - 1945. augusztus 6-án - az atombomba ledobásának napján született Hirosimában.

Magyarországot az olimpián 17 sportágban 182 sportoló képviselte. A megnyitóünnepségen a magyar zászlót Kulcsár Gergely atléta vitte.

Mi magyarok népes csapattal indultunk, és nagyszerű eredményekkel értünk haza Tokióból. A "római válság" után ismét elfoglalta vezető helyét a magyar sport a világban. Tíz arany-, hét ezüst- és öt bronzéremmel az éremtáblázat hatodik helyén végeztek sportolóink.

A magyar csapat jobban szerepelt ezen az olimpián, mint a Rómain, 22 éremmel (10 arany, 7 ezüst, 5 bronz) a hatodik lett az ország az éremtáblázaton. A magyarországi sportolók tizenhét sportágban összesen száznyolcvankettő olimpiai pontot szereztek. Ez 27 ponttal több, mint az előző, római olimpián elért eredmény.

A legeredményesebb magyarországi versenyző, Rejtő Ildikó két aranyérmet nyert. Rajta kívül két érmet nyert még Hammerl László sportlövő és Török Ferenc öttusázó.

A harminchét éves Gyarmati Dezső ötödik olimpiáján vett részt és harmadik bajnoki címét szerezte.

A férfi kardvívás egyéni számát - az 1908. évi londoni olimpia óta tizenegyedik alkalommal - ismét magyar vívó nyerte, Pézsa Tibor személyében.

Újra arannyal térhetett haza a magyar vízilabda-és labdarúgó-válogatott. A pólósok Laky Károly vezetésével verték végig a mezőnyt, a szovjetek elleni találkozó momentuma Szepesi György tolmácsolásában örök emlék marad: "lőj, lőj, lőj Dömötör, lőj!"

A Lakat Károly irányította labdarúgó-válogatottunkat többek között olyan kiválóságok alkották, mint Ihász Kálmán, Bene Ferenc, Farkas János, Novák Dezső vagy éppen Varga Zoltán.

Kettős diadal a birkózó-csarnokban, Polyák Imre három ezüst után állhatott fel végre a dobogó legfelső fokára, a nehézsúlyú Kozma "Pici" pedig szintén arannyal térhetett haza.

A legmeglepőbb arany Hammerl László nevéhez fűződik, aki a kisöbű sportpuskások versenyét nyerte meg. A csalódást a kajak-kenu pálya jelentette, itt mindössze Hesz Mihály ezüstérmével vigasztalódhattunk.

Atlétáink viszont brillíroztak, három ezüst- és egy bronzérem fűződik a nevükhöz.

Nem lenne teljes ez a blogbejegyzés, ha nem említeném meg itt kedves Ismerősömet, 1964 olimpikonját, a mai napon születésnapját is ünneplő fiatal békéscsabai sprinter Such Idát ( Such Ida - Ida Bátoriné Békéscsaba, 1940. July 6 - 4x100 méteres váltófutásban olimpiai hetedik, Európa Bajnoki negyedik helyezett sprinter), akik a 4x100 méteres váltófutásban az előkelő 7. helyen végeztek.

Legyünk büszkék rájuk!

A helsinki olimpia bajnoka, Pierre Jonqueres d'Oriola negyvenévesen ismét aranyérmet nyert a díjugratás egyéni számában. Ő szerezte a francia csapat egyetlen bajnoki címét.

Az etióp Abebe Bikila, a római olimpián a maratoni futás győztese 1964-ben - ebben a számban a játékok történetében elsőként - meg tudta védeni bajnoki címét. Bikila mindkét bajnoki címét világrekord időeredménnyel nyerte

Az úszó Dawn Fraser, a diszkoszvető Alfred Oerter és az evezős Vjacseszlav Ivanov az 1960. évi római olimpia után másodszor is meg tudták védeni bajnoki címüket.

Larisza Latinyina ezen az olimpián szerepelt utoljára a szovjet olimpiai csapatban és két arany, két ezüst és két bronzérmet szerzett. Tizennyolc érmével máig ő a legtöbb olimpiai érmet szerzett sportoló.

A férfi úszóversenyek kiemelkedő egyénisége az egyesült államokbeli Don Schollander volt, aki négy aranyérmet nyert.

Az ökölvívók nehézsúlyú aranyérmét Joe Fraziert nyerte meg, ő később a profi bokszolók világában is maradandót alkotott, a korszak egyik legnagyobb klasszisa volt.







Olimpialexikon: Először Ázsiában - 1964., Tokió

Link



Tokió 1964: Japán újjászületése

Link



TOKIÓ 1964 DICSŐSÉGTÁBLA

Link



Tokyo 1964 Olympic Games - Olympic Flame & Opening Ceremony

Link















 
 
0 komment , kategória:  Sport  
A béke vagy te, sport
  2021-07-05 20:30:22, hétfő
 
 









A BÉKE VAGY TE, SPORT




Nemsokára /18 nap mulva/ újra itt az olimpia, ami sokunk számára nem más, mint izgalom, táskás szemek, a magyar válogatott szerepléséhez időzített napi rutin, olyan esemény amely, jellemzően még a sport iránt kevésbé érdeklődőket is a képernyő elé szegezi.

Az olimpia történetét szinte mindenki jól ismeri, de az talán kevésbé ismert, hogy az első újkori olimpiát (1896, Athén) eredetileg 1900-ban rendezték volna, a világkiállítás részeként, ám úgy vélték, a várakozás rontaná a részvételi kedvet, ezért az 1896-os év mellett döntöttek. Ahogy talán az sem köztudott, hogy Hajós Alfréd, híres olimpikonunk, az első helyezésért járó arany helyett, ezüstéremmel térhetett haza, no, nem financiális okok miatt. Ekkor még nem terjedt el az aranyérem használata, ezüstérem járt az első helyezettnek, bronz a második helyért, és babérkoszorú a harmadikként célba érőnek.

Bár a görögök úgy vélték, a játékok örök helyszíne Görögország lesz, a NOB másképp döntött. Az olimpiai játékok feltámasztója Pierre de Coubertin, ragaszkodott eredeti elképzeléséhez. Inkább versenyezzenek, mint háborúzzanak az öreg kontinens és a négy földrész lakói, lehetőleg úgy, hogy közben utaznak és megismernek más nemzetet is. (Tudjuk, reménye, hogy az olimpiai játékok világbékét hoznak, nem vált valóra. Három olimpiát sem tudtak megrendezni a világháborúk miatt: az 1916-os játékokat az első-, az 1940-es és az 1944-es nyári és téli játékokat pedig a második világháború miatt.)

Párizs volt az első helyszín, amelyen már nők is versenybe szállhattak és amelyre csak úgy emlékeznek, mint a zűrzavar olimpiája. Ebben az évben rendezték a világkiállítást is, amelynek szervezői, tulajdonképpen mellékeseménnyé minősítették az olimpiát. A visszaemlékezések szerint, akkora volt a káosz, hogy a versenyzőknek maguknak kellett kideríteniük, hol és mikor fognak versenyezni.

A modern olimpia megszületése

Az első modern olimpiát Stockholmban rendezték, új olimpiai stadion épült és olyan technikai újításokat is bevezettek, mint: a gépi időmérés vagy a célfotó.

Ami Magyarországot illeti, a stockholmi olimpián, legnagyobb csatáját még a rajt előtt vívta. Napjainkban a megnyitóünnepségen, a sportolók országuk zászlaja és táblája alatt vonulnak be, ám a Monarchia korában ez távolról sem volt egyértelmű. Ferenc József császár ellenezte, hogy Magyarország saját zászlaja alatt vonuljon be. Coubertin szava azonban erősebbnek bizonyult, végül Magyaroroszág és Csehország (Bohémia) is önállóan vonult fel, igaz, az osztrákok mögött. Ami az eredményt illeti: három arany, két ezüst, és 3 bronzéremmel zárta a játékot a magyar csapat, vívóink fölényes győzelmével.

De voltak csonka olimpiák is, az első ilyen, az antwerpeni volt, ahová az első világháború vesztes országait nem hívták meg. Számunkra különösen szomorú, hiszen az 1920. évi nyári olimpiai játékokat, Budapesten tartották volna, ám vesztes országként nem kaphatta meg a rendezés jogát Magyarország, így helyezték át Belgiumba. Természetesen nem ez volt az első alkalom, hogy Budapest neve felmerül lehetséges helyszínként. A MOB (Magyar Olimpiai Bizottság) 2015-ben úgy döntött, hogy javasolja a 2024-es olimpia és paralimpia Budapesten történő megrendezésének megpályázását, melyet azóta a magyar parlament is elfogadott, sajnos ennek ellenére a mi ellenzékünk megfúrta.

Az időrendben következő 1936-os berlini játékokon meggyújtott olimpiai lánggal való futás bár úgy tűnhet, nem ókori hagyomány, a német propagandagépezet adta hozzá az eseményhez. Ezen az eseményen csupán két európai ország, Szovjetunió (Hitler nem hívta meg őket), valamint Spanyolország nem képviseltette magát.

Zárásképpen 1952, Helsinki - a magyar aranyolimpia. Az 1952-es helsinki olimpia, mely, a legsikeresebb olimpiánkként él a köztudatba, nem véletlen, hiszen az akkor 16 aranyéremmel visszatért válogatott teljesítményét, azóta sem sikerült túlszárnyalni. Kívánjuk, hogy ez minél előbb sikerüljön - Tokióban megpróbálhatjuk!







Az első olimpia a háború árnyékában
1920-ban nem vehettek részt az olimpián a világháború vesztesei, így Magyarország sem.

Link



Coubertin utolsó olimpiája elhozta a sztársportolók korát
Coubertin báró utolsó olimpiája volt az 1924-es a NOB elnökeként, de sikerült elérnie, hogy szülővárosa rövid időn belül másodszor is olimpiát rendezhessen.

Link











 
 
0 komment , kategória:  Sport  
Alázattal, csodálattal
  2021-06-24 22:45:04, csütörtök
 
 










ALÁZATTAL, CSODÁLATTAL
Thury Gábor jegyzete
2021.06.24 00:10


Ha valaki azt mondja az Európa-bajnokság előtt, hogy a magyar labdarúgó-válogatott a csoportból továbbjutásért játszik Németországgal, nem hiszem el. A portugál, francia, német triót így együtt egyetlen válogatott sem kívánhatta magának. A müncheni német-magyar találkozót megelőzően Lisztes Krisztián egyenesen úgy fogalmazott, földöntúli bravúr lenne legyőzni a négyszeres világbajnokot. Utolsó csoportmeccsünk előtt egyvalami biztos volt: együttesünk tiszteletet vívott ki magának. Már a portugálok is, aztán a franciák szövetségi kapitánya, Didier Deschamps, a szerdai találkozót megelőzően a németek kapusa, Manuel Neuer, védője, Mats Hummels és a kapitány, Joachim Löw is kiemelte, borzasztóan nehéz a mieink ellen játszani.

Hogy mennyire? Régebben a nagy meccsek előtt gyakran fogadkoztak futballistáink, hogy odafigyelnek az elején, ez gyakran nem valósult meg. Szerdán a Mainzcal éppen aznap szerződést hosszabbító Szalai Ádám a 11. percben pazar fejes góllal berúgta az ajtót az Allianz Arenában. Okosan, alázattal futballozott a csapat, ám a félidei vezetés ellenére távolinak tűnt a továbbjutás.

Míg a magyar szurkolók talán szorongva számolták a perceket, addig válogatottunk azt tette, amit a kontinensbajnokság megkezdése előtt mindenki tanácsolt labdarúgóinknak: élvezzék a játékot ilyen ellenfelek ellen. Arra már senki sem mert gondolni, abban az esetben mit tanácsoljon, ha óriásivá nő a tét, azaz nem csupán élvezni illene, amit csinálnak, hanem megőrizni a továbbjutást jelentő előnyt. A német egyenlítés után minden veszni látszott, ám a legjobb pillanatban Marco Rossi ,,találmánya", Schäfer András újra vezetést szerzett. Aztán megint jött a 84. perc...

Labdarúgóink ezzel együtt olyan sportemberi kvalitásokat mutattak, amelyekből látszott, ha nem jutnak tovább, akkor is méltóképpen fejezik be a csoportküzdelmeket. Keresi az ember a szavakat, mit írjon, de ami a legnehezebb, az talán a legegyszerűbbet is magába foglalja: a hit, az akarat és az alázat mindent felülírhat, időnként még a labdarúgás törvényszerűségeit is. A csapat alázattal futballozott, mi pedig csodálattal néztük.

Még úgy is, hogy nem sikerült kiharcolni a továbbjutást.


Link



Amire a nagyok sem számítottak: a magyar válogatott minden óriást megszorongatott a halálcsoportban!







A magyar futballt most már nem lehet lenézni, semmibe venni!

Link



Varázsolt Münchenben a magyar válogatott, de a továbbjutás nem jött össze

Link



Eb 2020: szenzációs magyarok; kimagasló hollandok - összegeztük a csoportkört

Link



Eb 2020: Magyarországnak újra olyan csapata van, amelyikre büszke lehet

Link



Eb 2020: Fáj, nagyon fáj - Szalai Ádám megindító posztja

"Fáj,nagyon fáj,talán még nem fájt ennyire,pedig egy ideje a része vagyok.

De a fájdalmamat kettő szó enyhíti.

Az egyik a CSAPAT szó fogalma a másik pedig MAGYARNAK lenni. Nincs az életemnek szebb ajándéka, ezt a CSAPATOT vezetni, a MAGYAR HIMNUSZT énekelni és a szívem fölött ezt a CÍMERT hordani!..."

Link














 
 
0 komment , kategória:  Sport  
     1/8 oldal   Bejegyzések száma: 72 
2021.09 2021. Október 2021.11
HétKedSzeCsüPénSzoVas
 123
45678910
11121314151617
18192021222324
25262728293031
Blog kereső


Bejegyzések
ma: 0 db bejegyzés
e hónap: 13 db bejegyzés
e év: 295 db bejegyzés
Összes: 4276 db bejegyzés
Kategóriák
 
Keresés
 

bejegyzések címeiben
bejegyzésekben

Archívum
 
Látogatók száma
 
  • Ma: 148
  • e Hét: 6316
  • e Hónap: 27736
  • e Év: 487859
Szótár
 




Blogok, Videótár, Szótár, Ki Ne Hagyd!, Fecsegj, Tudjátok?, Receptek, Egészség, Praktikák, Jótékony hatások, Házilag, Versek,
© 2002-2021 TVN.HU Kft.