Belépés
menusgabor.blog.xfree.hu
"A világ pocsolya, igyekezzünk megmaradni a magaslatokon." / DoktorStrix / Menus Gábor
1940.08.11
Offline
Profil képem!
Linktáram, Blogom, Képtáram, Videótáram, Ismerőseim, Fecsegj
     1/2 oldal   Bejegyzések száma: 17 
Szeretettel köszöntjük a PEDAGÓGUSOKAT!
  2021-06-05 21:45:03, szombat
 
 







PEDAGÓGUSNAPRA - SZERETETTEL KÖSZÖNTJÜK A PEDAGÓGUSOKAT!


Június első vasárnapja pedagógusnap. Az UNESCO és a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet 1996-ban ezen a napon fogadta el a pedagógusok jogairól szóló, 150 paragrafusból álló határozatot. Magyarországon 1952. június 7-8-án ünnepelték először ezt a napot, s ez alkalomból adták át a kiváló tanítói és tanári okleveleket, később egyes kitüntetéseket az ország legjobb pedagógusainak.

Sok szeretettel köszöntjük őket!











Donászi Magda: MA SZÍVÜNK ÜNNEPEL


Ma nem tanulni jöttünk.
Ma szívünk ünnepel.
A hálát, amit érzek:
miképpen mondjam el?

Szétszáll a szó a szélben,
habár mélyről fakad,
s e nyíló rózsa élte
pár nap vagy óra csak.

Emlékek kötnek össze:
szavak, számok, betűk.
Utunk, akárhová visz,
követnek mindenütt.

Emlékünk egyre több lesz,
tudásunk mind nagyobb,
Hálás szívvel köszöntünk
tanárt s ünnepnapot.







Donászi Magda: PEDAGÓGUSNAPRA


Ma, amikor az egész ország
hálás szívvel néz ide,
szeretetet, köszönetet
ver mindnyájuk kis szive.
Azt a sok jót, amit kaptunk
meghálálni mint lehet?
Kérdezgettem a virágot,


kérdeztem a levelet.
Nem feleltek, de a virág
felém intett vidáman,
amit a szó el nem mondhat,
itt van egy szál virágban.







Dvihallyné Oszuskó Sarolta: BÚCSÚ AZ ÓVODÁTÓL


Elérkezett búcsúnk,
mert mi most elmegyünk,
kicsi óvodánkban
nem lesz többé helyünk.

Szerettünk játszani,
nagyokat sétálni,
az óvónéniktől
meséket hallgatni.

Aludni is kellett,
azt mi nem szerettük,
helyette oly sokszor
egymást ébresztgettük.

Jó volt együtt lenni,
sok pajtásunkkal az
óvodát megtölteni
a vidámságunkkal.

Megköszönünk mindent,
amit értünk tettek,
éveken keresztül
minket nevelgettek.







Füle Lajos: PEDAGÓGUS


Én nem tudom, milyen erő kell
hozzá, de több kell az enyémnél.
Olykor el-eltűnődöm én is,
mit is jelent húsz-harminc szempár
fénylő tükörtermében élni,
hol éle van minden igének,
árnyéka van minden hibának,
hol húsz-harminc sötétkamrában
hívják elő folyton a percek
éles, kemény, hiteles képét.

Könnyű nekünk beszélni ezt-azt,
nagy szavakkal egymást dobálni,
de ő, kinek minden szavával
megannyi kis magnetofon zeng
tele otthont, utcát, jövőt, ő
felelősség nehéz vasával
vértezve jár, s — bár tán nem érzi —
hétköznapok nagy hőse köztünk,
szebb holnapok jobb emberéért
titkon vívott nehéz csatáknak
ismeretlen, hős katonája!

Mikor fogunk szobrot emelni,
s fogunk-e hát neked, magunkban,
"LÉLEK SZOBRÁSZA":
PEDAGÓGUS?!







G. Joó Katalin: MONDD!


Emlékszel a régi tanítódra?
Ki egykor a kezedet fogta?
Ki tanított a szépre, jóra?
Ki tarisznyádba az útravalót rakta?

Ki megtanított a betűvetésre,
a számok rejtelmére,
az olvasás szépségére,
a természet megbecsülésére?

Gondolsz-e még rá?

A tőle kapott kincseket
kivel osztod meg?
Gyermekednek átadod
a megismert titkokat?

Ne feledd, a tőle kapott intelmeket,
s ha meglátod, mikor feléd közeleg
soha ne fordítsd el a fejedet!







Göbölös Hajnalka: BÚCSÚ TANÁROMTÓL


Egy csokor rózsával köszöntelek téged,
hogy erről a napról legyen szép emléked.
Mert e kis csokornak minden egyes szála
egy-egy elsuhanó esztendő virága.

Az első rózsával azt kívánom néked,
éltessen az Isten nagyon soká téged.
A második virág a szeretet szava,
mert te voltál mindig a szeretet maga.

A jóság virága a harmadik rózsa.
Sok kedves gyermeked beszélhetne róla;
kiket féltő gonddal vigyáztál, neveltél,
kiket jó szíveddel oly nagyon szerettél.

Utolsónak marad szívemben a hála,
az én köszönetem legszebbik virága.
Kis csokorba kötve átadom most néked,
fogadd szeretettel, legyen ez emléked!







Gősi Vali : EGYSZERŰ ÁLDÁS
(tanítóimra emlékezve)

Angyal-ének szól ma földön, égen,
égi kürt szól, angyalhad dalol.
Ráfelel a szívem hangja, szépen,
és halkan könnyes háladalt dobol..

Visszatér a régi énekóra,
és kisdiák vagyok ma újra én...
Tanítóim kedves, derűs hangja
álmaimban megszólít ma még.

Rám köszön sok verssor, édes emlék,
éjszakai színes álmodás:
verset mondok újra, kisgyerekként,
s hogy el ne vétsem, tanítóm vigyáz.

Álmomat a hajnal űzi messze,
de fényvirágot érlel minden éj...
Imádkozom értük reggel, este:
áldjon minden tanítót az ég!







Helen Bereg: TANITÓMNAK


Még csak tegnap volt talán,
mikor mellém álltál,
megfogtad a kezemet,
mely félősen remegett.

Átvezettél szeretettel
a betűbuktatókon.
Simogattál, vigasztaltál,
ha könnyem kicsordult.

Megmutattad, hogy a matek
nem a szörnyek-szörnye.
Számjáték csak az egész,
nem kell félni tőle.

S az írás, az olvasás
nemcsak ákom-bákom,
sorba szedett szép betűk
a könyvön, s az irkámon.

Tanítottál szeretettel,
sok-sok szépre, jóra.
Vidáman és érdekesen,
hogy elröppent az óra.

Még csak tegnap volt talán,
mikor mellém álltál.
Megfogtad a kezemet,
mely félősen remegett







Jankovich Ferenc: TANÍTÓNKNAK


Mi már tőled sokat kaptunk,
de tőlünk te keveset,
az arcodból, a hangodból
sugárzik a szeretet.

Fogadd tőlünk ezt a csokrot,
mit kötött a szeretet,
hála-hála mindig hála
jó tanítónk teneked







Karai Gábor: PEDAGÓGUS KÖSZÖNTŐ





Köszönjük néktek ezt a 9 hónapot
Hogy mindig mellettünk voltatok
Tanítottatok és védtetek
A tanulás varázsaiba be vezetettek
Már olvasunk és számolunk
Írni is meg tanultunk
Ezt mind néktek köszönthetjük
S hogy türelmesek voltatok mi vélünk

Kicsi szívünk kicsi szánk
Oly sok köszönetet kiált
Fogadjátok hát e kis verset
Mely szívünkböl szól most néktek
Meg ígérjük tiszta szívből
Hogy vakáció alatt sem tüntök el a szivünkből
Majd amikor ismét eljő az Ősz
Boldogan mondunk néktek ismét köszöntőt.







Kányádi Sándor: KICSI LEGÉNY, NAGY TARISZNYA


Horgasinamat verdeső
tarisznyámban palavessző,
palavessző s palatábla...
Így indultam valamikor
legelőször iskolába.

Le az utcán, büszkén, bátran
lépdeltem a tarisznyámmal.
-Hova viszed, ugyanbiza',
azt a legényt, te tarisznya?-
Tréfálkoztak a felnőttek,
akik velem szembejöttek.

Máskor pedig ilyenformán
mosolyogták a tarisznyám:
-Éhes lehet a tudásra
az, kinek ilyen hosszú,
ilyen nagy a tarisznyája.

De csak mentem, még büszkébben,
míg az iskoláig értem.
Az iskola kapujában
gyökeret vert a két lábam.

S álltam, míg csak bátorító
szóval nem jött a tanító.
Rám mosolygott: -Ej, kis legény,
gyere, fiam, bátran, ne félj!

Kézen fogott, bevezetett.
Emlékszem, be melegem lett...
Évek teltek, múltak, de még
most is érzem olykor-olykor
jó tanítóm meleg kezét.







Kiss Kálmán: TANÍTÓNK


Betűket adott nékünk s számokat,
s mi úgy éreztük: gazdagok vagyunk.
Micsoda öröm volt, hogy olvasunk!
És olvastunk és olvastunk sokat.

Adott, adott ő szép mámorokat.
Büszkén éreztük: lázas az agyunk,
minden dologra van pontos szavunk,
s a legfőbb kincsünk lett a gondolat.

A katedrán állt ő, és csak adott.
Hogy is feledhetnénk a mosolyát?
Tőlünk gyakran csak csínytevést kapott,
bolondokháza lármás iskolát.

Előtte most horgasztott fővel állunk,
zavartan nézve néhány szál virágunk.







Kosztolányi Dezső: AZ ISKOLÁBAN HATVANAN VAGYUNK


Az iskolában hatvanan vagyunk.
Szilaj legénykék. Picik és nagyok
s e hatvan ember furcsa zavarában
a sok között most én is egy vagyok.
Ez más, mint otthon. Festékszag, padok,
a fekete táblácska és a kréta,
a szivacs hideg, vizes illata,
az udvaron a szilfa vén árnyéka
s a kapunál - az arcom nézi tán? -
egy idegen és egy merev tulipán.

Ez más, mint otthon. Bús komédia,
lélegzet-visszafojtva, félve nézem,
hatvan picike fej egyszerre int
s egyszerre pislant százhúsz kis verébszem.
Hatvan picike, fürge szív dobog,
hatvan kis ember, mennyi sok gyerek
Amerre nézek, mint egy rengeteg,
kezek, kezek és újra csak kezek.
Mint kócbabácskák a török bazárba,
egy hűs terembe csöndesen bezárva,
az orruk, a fülük, mint az enyém
s a feje is olyan mindenkinek.
Mi végre ez a sok fej, kéz, fül, orr,
sokszor csodálva kérdezem: minek?


A szegény kisgyermek panaszai - Az iskolában hatvanan vagyunk - Ea. Szacsvay László

Link








Kónya Lajos: A TANÍTÓ


Jól ismeri az életet.
Hány tágas ablakot nyitott!
Szemei most is fényesek,
Negyvennégy évig tanított.

Csodálatos nagy-nagy dolog.
Évente harminc... s lepereg
negyvennégy év, így -számolok-
ezerháromszázhúsz gyerek!

Gyerekesebb kissé, vígabb
másoknál. Szava nyugtató.
Kereste -mondja- a minap
egy vállalat-igazgató.

Köszönöm, hogy megtanított
rajzolni, körzők és szögek
szavára nyílt meg a titok-
mindent önnek köszönhetek!







Lackfi János: TANÁRI ÁRIA


Van, aki nem ért valamit
vagy mehetünk tovább?
Mit lehet itt nem érteni,
nyissak egy óvodát?

Kérdés, óhaj, sóhaj, egyéb?
Nem csoportmunka volt!
Én nem állok jót magamért,
ha abba nem hagyod..
.
Lehet, hogy szigorú vagyok,
de miattad teszem,
hiszen az életnek tanulsz,
és biztos nem nekem.

Megvárom, míg befogja a
száját Kovács Peti,
de tűvel is bevarrhatom,
majd megemlegeti!

Nem árulhatom el, ki volt,
azt sem, hogy mit csinált,
de aki tette, tudja jól,
és szégyellje magát!

Tehozzád képest gyorsvonat
egy reumás csiga.
Mozogjál úgy, mint aki él,
vihogsz, mint egy liba!

Na, csak gratulálni tudok,
ez ám a színvonal.
Szólj, ha befejezted, fiam,
a magánszámodat!

Ő kezdte? Te meg folytatod!
Kipenderítelek!
Mi ez a macskakaparás?
Írásnak nevezed?

Ez nem divatbemutató,
gombold be a köpenyt!
Öltözködjél rétegesen,
még megfázol nekem...

Nem kapsz szemtengelyferdülést?
Hányszor mondjam, ne less?!
Megbukik a szomszédod is
úgyhogy felesleges.

Iskolaundorítiszed
Volt neked, azt hiszem,
Hiányoztál! De kinek is?
Biztosan nem nekem...

Köszönni luxus? Felelés!
Most legyen nagy a szád!
Mással etesd meg ezt, szívem,
én is voltam diák!

Mire vársz, tapsra, kiskomám?
Füleden ülsz talán?
Édesanyád mit szól ehhez?
Tudja egyáltalán?

Mi lenne, ha lélekben is
visszatérnél közénk?
Kérvényt nyújtsak be majd neked,
vagy szóban is elég?

Édeskevés és harmatos
volt ez a felelet,
te hányasra értékeled?
Ne adjunk tippeket!

Csak a jószívemnek köszönd,
kegyelemkettes ez.
Nyertél egy sétát, kisfiam,
irány a szemetes.

Ha még egyszer meghallom ezt,
ugrom az ablakon!
A sok hátul beszélgetőt
ugye nem zavarom?

Habár minden bogár rovar,
Sok rovar nem bogár.
Ha a hülyeség fájna, te
folyton ordítanál!

A pótvizsgán találkozuk,
állítsd le magadat!
Közlöm, van szemem hátul is,
mi megy a pad alatt?

Én ráérek szünetben is,
biztos fontos dolog!
Akkora egyest kapsz fiam,
a naplóból kilóg!

Melyik jómadár mondta ezt?
Gratulálok neki!
Magadtól vagy ilyen zseni,
vagy segít valaki?

A házi feladat magát
majd megírja talán?
Tanárnak szól a csengetés,
ez egy jelzés csupán.







Mentovics Éva: KÖSZÖNET A TANÍTÓINKNAK


Tárt kapukkal várt a suli, s úgy emlékszem, meglehet,
érkezésünk örömére néhány aprót csengetett.
Tudjuk, ez a tudás vára, s mi vagyunk a hercegek,
meg a hercegkisasszonyok,ám a dolgunk rengeteg.
Napról napra idejárunk, izgatottan érkezünk.
Ha tudnátok, mennyi tudást cipel mindig két kezünk!
Ámde vannak jó tündérek, akik várnak - így szokás.
Tanítónak hívja őket, tudod, minden iskolás.
Ők tömik a kobakunkat - van itt tudás temérdek -
és ha néha arra kérnek, leírjuk az egészet.
Osztunk, szorzunk, s pihenésképp olvasunk egy szép mesét,
a környezet és a matek pedig jól megy réges-rég.
Tanítóink fáradoztak egész évben eleget,
míg tudással töltögették szorgosan a fejeket.
Köszönjük, hogy féltő gonddal egyengették léptünket,
kívánjuk, hogy legyen boldog számukra e szép ünnep!







Mentovics Éva: KÖSZÖNÖM


Ő tanított betűt írni,
megfogta a kezemet.
Így biztatott: nehogy feladd!
Ügyes vagy, ez megy neked.

Mosolyával simogatott,
dicsért kedves szóval.
Ha valami rosszat tettünk,
elég volt egy sóhaj.

Ha az utcán átsétáltunk,
kézen fogva vezetett,
ha valamit megkérdeztünk,
máris jött a felelet.

Mesét mondott, dalolt nékünk,
kedves, csengő hangon.
Víg dalait azóta is,
ma is szinte hallom.

E kis virág elmond mindent,
amit én csak érzek.
Az elrepült, dolgos évet
így köszönöm én meg.







Mentovics Éva: KÖSZÖNTŐ


Amikor az első napon iskolába léptem,
öltözködni, cipőt fűzni Ő segített nékem.
Ő tanított betűt írni, s elolvasni őket.
Elültettünk néhány magot, s lestük, amint nőnek.
Így nőttünk fel mi is szépen, mint kicsinyke hajtás,
s így lett a sok idegenből jó barát, és pajtás.
Napról-napra táplált minket mosollyal, tudással.
Megtanított arra is, hogy törődjünk egymással.
Lerakta az alapokat, erős legyen várunk.
Építgessük egyre följebb, s a tudásra vágyjunk.
Hisz az élet viharában az a vár áll legtovább,
amelyiknek jó stabilra építették alapját.
Megtanultuk, amit tudunk, az sohasem vész el.
A sok tudás, legyen fontos, ne érd be kevéssel!
Bölcs szavai elkísérnek, bármerre is járunk.
Szeretettel köszöntünk (búcsúzunk) most tanítónk, tanárunk.







Mentovics Éva: PEDAGÓGUSNAPRA


A-tól ZS-ig megismertünk
minden betűt mára.
Számokat is tudunk írni
füzetbe, táblára.

Képeskönyvből már egyedül
olvassuk a verset.
Azt is tudjuk, ez nem minden
ez még csak a kezdet.

Vágyunk mindig új tudásra,
jönnek a miértek.
Tanítasz és szeretsz minket,
tudjuk, hogy megérted.

Fáradoztál sokat értünk,
volt öröm, és bánat.
Hálás szívvel nyújtjuk Neked
most e virágszálat.

Elsuttogja e kis virág
hajladozva Néked,
Köszönjük a sok új tudást,
ezt a vidám évet.







Osváth Erzsébet: IGAZI ÜNNEP EZ A NAP!


Ünneplőben van ma az osztály:
a tanterem, a gyerekek.
Jókedvű fák játékos lombja
az ablakokba integet.

A lárma, a zaj elhal lassan,
pisszenés sincs, oly nagy a csend.
Oly nagy a csend és oly szokatlan,
mintha nem lenne senki bent.

Egyszerre csak nyílik az ajtó,
tanítónk arca felderül.
Tarka, mosolygós csokrok várják
szótlan, meleg üdvözletül.

Karmester nélkül zeng az ének.
Sok gyermekhang szárnyra kap.
Madárdal kíséri a kertből...
Igazi ünnep ez a nap!







Osváth Erzsébet: TANÍTÓINKNAK


Tanító nénik!
Tanító bácsik!
Egy kisdiák
áll előttetek.

Kisdiák a sok százból,
ezerből-
Jóságotokat
hadd köszönje meg!
Hadd köszönjem
azt az igaz kincset,
amelyet ti
adtatok nekünk.
S amely bűvös
erejével annyi
új titokra
nyitrotta szemünk.
Neonfénynél is
szebben világít
a tudás, mit
kaptunk tőletek.
Szeretetünk
sugárzik felétek.
Ragyogja be
Szép ünnepetek!







ÓVÓNÉNIT KÖSZÖNTJÜK





Óvónénit köszöntjük,
sok esztendőt érjen.
mint nagyapó , nagyanyó
oly sokáig éljen.

Szépen szólni , köszönni
megtanít bennünket
minden jóval megtömi
gömbölyű fejünket.

Fáradtságért , munkáért
mit adjunk cserébe ?
maradjunk jó gyermekek
szíve örömére.







Petőfi Sándor: A JÓ TANÍTÓ


Van biz ott a sok rosz között,
Van jó tanító is;
Volt nekem sok rosz tanítóm,
Volt nekem egy jó is.

Meg is maradt a fejemben,
Úgy emlékszem rája,
Mintha vén kopasz fejével
Most is itten járna.

Kopasz volt az istenadta,
Nem tehetek róla;
Vén legény volt, ifjusága
Régen elvirúla.

Elhervadtak virágai,
Egy maradt meg épen,
Egy nagy bazsarózsa nyílott
Az orra hegyében.

Talán minden reggel ujra
Kivirult az orra,
De nem csoda, mert gondosan
Táplálgatta, borral.

Már hiába, ha ez olyan
Különös plánta volt,
Hogy nem szivelt egyebet, mint
Pincei harmatot.

Ez alatt az orr alatt egy
Nagy bajúsz ácsorga,
Egyik rúdja égbe készült,
Másik le a porba.

A bajúsz alatt szája volt,
Szájában pipája,
Lapátnak is beillett vón
Köpcös szopókája.

Zrínyijét még valamikor
Árpád idejében
Készítették, semmi szín sem
Volt már a szinében.

Gombok voltak akkorák rajt,
Mint egy-egy pogány fej,
Használták is tán a török
Hadba buzogány helytt.

Mindenféle zsinorral úgy
Ki volt kanyargatva,
Hogy a mennydörgős mennykő is
Eltévedett rajta.

A szabó jó szűkecskére
Szabta a nadrágot,
De azért egy kicsit mégis
Pőtyögősen állott. -

Hosszan bajlódtam tán vele,
De megérdemelte,
Mert szörnyen jó ember volt az
Istenteremtette.

Olyan jó tanító volt ő,
Amilyen csak kellett,
Esztendőn át asztal alatt
Hevertek a könyvek.

Ha leckémből fél betűt sem
Tudtam felmondáskor,
Azzal vigasztalt, hogy sebaj,
Megtanulom máskor.

Ki is mutattam iránta
Jószivűségemet,
Vittem neki ajándékot,
Mikor csak lehetett.

Lelopkodtam sonkát, kolbászt
Saját kéményébül,
Ez volt ajándékom, s ő még
Meg is hítt vendégül.

Pest, 1848. január







Raggamby András: BÚCSÚZÁS


Édes tanár néni
El kell mostan válnunk!
Egy-két nap és már nem ide,
Más osztályba járunk!

Hálásan köszönünk
Minden jót és szépet,
Nem feledjük a sok kedves
Iskolás emléket.

Azokat se, akik
Velünk foglalkoztak,
S értünk annyi fáradságos
Áldozatot hoztak...

Édes tanár néni!
Fél szívünk itt marad,
Mert az, aki jóságot vet,
Szeretetet arat!










Róth Márta: PEDAGÓGUSNAPI KÖSZÖNTŐ


Kezedbe teszem a Könyvet,
hogy vezessen a sűrű ködben.
Kezedbe teszem az átlátszó kristályt,
hogy lásd a szépet, keresd a tisztát.
Kezedbe teszem a gyertyalángot,
világíts annak, aki bántott!
Kezedbe teszem a szőtt takarót,
takard be az árván fázót!
Kezedbe teszem a fénylő kulcsot,
hogy meleg legyen, és várjon az otthon.
Indulj hát, s hívd magaddal a gyerekeket,
hogy kezükbe tehesd a szeretetet.







Sass Ervin: KÖSZÖNTŐ PEDAGÓGUSNAPRA


Rózsát hoztunk
köszöntőnek
Pedagógusnapra,
tudjuk, hogy a
tanár bácsi
örömmel fogadja.

Piros rózsa
a mi hálánk,
és köszönjük szépen,
hogy tanított
jóra-szépre
egész hosszú évben.

Gondoljon majd
szeretettel
erre az osztályra,
rózsát hoztunk,
ez most a mi
szívünk dobogása!







Szabó Lőrinc: KÖSZÖNTŐ


Érzés, tudás tiszta méze
gyűlt a szívbe, gyűlt az észbe;
betűk hordták: ők a mi
lelkünk aranyméhei.
Züm-züm, rétet, virágot,
bejárták a nagyvilágot,
s ma mint hála, mint kiáltás
csordul szívünkből az áldás:
“Éljen tanító bácsi!" Fel

Csupa napfény az út,
s mire 8 óra múlt,
a mi osztályunk már együtt ül,
és a jó tanító,
derűs jó reggelt mond,
s szeme gyöngéden reánk tekint.

Fog is rajtunk a szó,
vele dolgozni jó
tudjuk Ő mutat nekünk irányt.
Látjuk tisztán a célt,
együtt mindenkiért,
s híven szolgáljuk majd szép hazánk.

S ha az évek során,
közös munkánk után
egyre széledünk, mi szerte szét,
szívünk őrzi tovább,
a legdrágább barát,
drága tanítónk tekintetét.







Szőke Jenő: PEDAGÓGUS NAPRA


Távolból elnézzük a kékellő erdőt,
Enyhe szélfuvallat hajt egy bárányfelhőt.
Napot nem takarja aranyló sugara
Szórja szerte fényét: PEDAGÓGUS NAPRA.

Mezei virágok pompáznak a fényben,
Vibrál a délibáb néma rezdülésben.
Hajladozó fűzfa ad nyugtató árnyat,
Sok kis iskolásnak, kik most erre járnak.

Vadvirágot szednek, csokorba kötik azt,
Dallal köszöntik ők, a késői tavaszt.
Majd viruló arccal, remegő kezekkel,
tanároknak adják, hálás szeretettel.







Tali Gitta: AKIRE SOKAT GONDOLOK...


Aki írni s olvasni megtanított,
aki ha hibáztam, kijavított,
arra ma is szívesen gondolok.

Aki ha botlottam, kezet nyújtott,
s aki a bajból is kihúzott,
arra oly sokszor visszagondolok.

Aki ha féltem, mindig nyugtatott,
aki ha duzzogtam, féltőn csitított,
arra mindig melegen gondolok.

Aki tudással vértezett,
aki még szürkén is észrevett,
arra jó szívvel gondolok.

Akire emberként felnézhettem,
és aki mindig példa volt nekem,
arra ma büszkén gondolok.

Aki helytállni megtanított,
aki ha csüggedtem, hittel biztatott,
arra naponta sokszor gondolok.

Aki az órán nem csak oktatott,
s aki belőlem embert faragott,
arra végtelen hálával gondolok.







Tasnádi Varga Éva: TANÍTÓMNAK


Szép virágcsokromnak
köszönt minden szála,
nem fáradtál annyit
év közben hiába!
Könyveim, térképem
becsukódnak rendben,
s megtelt füzeteim
beszélnek helyettem.
Hófehér lapjukon
betűk sokasodnak,
mit nem tudtam tegnap,
megtanulom holnap.
Oktattál, neveltél,
oly türelmes voltál,
s velem együtt köszönt
lásd az egész osztály!







Tóth Eszter: PEDAGÓGUSNAPRA


"Tanító néni! Tanító néni!"
Úgy nyújtjuk fel folyton az ujjunk,
mintha sok kérdezni- és kérnivalónkkal,
bőrünkből is ki kéne bújnunk!

"Tanító néni! Tanító néni!"
S ő válaszol, kisegít mindig,
s mint tündér a vándort, kinccsel: utunkra
tudás kincsével indít.

S bármerre járunk, bárhova visz majd
az életünk kanyargós útja,
akárcsak a padból felnyújtott ujjal,
jelentkezünk újra meg újra:

"Tanító néni! Tanító néni!"
és kicsordul meghatott könnyünk:
"Sohase feledjük tanító nénit!
Jóságát örökre köszönjük!"










Tóth Juli : ÓVODAI BÚCSÚZÓ


A kezünkben virágcsokor,
kis szívünkben szeretet.
Megköszönjük, azt a sok jót,
amit kaptunk tőletek.

Óvónéni, jaj de sokszor
Az öledbe vettél,
Vigasztaltál, mikor sírtam,
vagy velem nevettél.

Meseország száz csodáját
megmutattad szívesen,
Nevelgettél, tanítgattál,
türelemmel, kedvesen.

Véget ér, most mese, játék,
vár reánk az iskola!
Óvónéni, Dadusnéni,
nem feledünk el, soha!











 
 
0 komment , kategória:  Iskola  
Ballag már a vén diák
  2021-05-18 21:01:01, kedd
 
 







-


BALLAG MÁR A VÉN DIÁK




Ballag már a vén diák - Ballagási idézetek
Zene: Charlie - Ha messze mész


Ballag már a vén diák - SlidePlayer

Link








"Útjaink százfelé válnak,
de szívünk egy célért dobog,
nekivágunk a küzdelmes mának,
és épít karunk egy szebb holnapot."

( Arany János )

/Az idézet Arany János nevével híresült el a magyar weben, elsősorban ballagási idézeteket gyűjtő oldalakon, egy kis utánajárás során azonban kiderült, hogy sem a költő verseiben, sem az Interneten rendelkezésre álló levelezésében nem találhatóak meg ezek a sorok - Citátum/







,,Ha kilépsz az életbe,
élj sok boldog évet,
szeress te is úgy bennünket,
mint ahogy mi téged!"









,,Kísérjen az öröm,
kerüljön a bánat,
siker koronázza
további munkádat!"







,,Legnagyobb cél pedig, itt, e földi létben,
Ember lenni mindég, minden körülményben."

( Arany János: Domokos napra c. vers )







,,A lehetetlent is szabad lesz remélni!
Meglátod, hogy milyen érdekes lesz élni!

( Szép Ernő: Meglátod )







,,Ah vége, vége! Vagy ki tudja?
Diák marad az ember, amíg él,
Leckéjét a sírig tanulja:
Nehezebbet folyvást a réginél!"

( Reviczky Gyula: Diákélet )







,,Ember vigyázz, figyeld meg jól a világod:
ez volt a múlt, emez a vad jelen, ...
és mindig tudd, hogy mit kell tenned érte,
hogy más legyen!"

( Radnóti Miklós )







,,Az elszakadás áll elöttünk,
világi lárma csalogat,
az útra néz mindenki köztünk,
kigyúl az ifjú gondolat."

( Puskin )







Az élet szép, csak küzdeni kell érte,
Boldog az, ki célját elérte
Akarni kell és minden sikerül,
Akarni és bízni rendületlenül.

Egy életcélt követni nemes gondolat,
S mi kell hozzá, csupán akarat.
Mely minden ifjú szívében él,
Küzdeni bátran egy új életért.

( Tóth Árpád )







,,Tiszteld az embert,
Szeresd a szépet,
Tanulj küzdeni,
Mert ez az élet!"







,,Ha majd egyszer fájni fog az élet,
S a szemedben a bánat könnye gyűl,
Ne sírj, hisz mindig az a legszebb álom,
mely sohasem teljesül!"







,,Nézz vissza most egy percre, nézz az útra,
Nézd meg, mit tett, mit alkotott a munka!
Nézz vissza... aztán ismét csak előre,
S indulj tovább az alkotó jövőbe!"

( Kiss Ernő )







,,Remény, csalódás, küzdelem, bukás,
Sírig tartó nagy versenyfutás.
Keresni mindig a jót, a szépet,
S meg nem találni, - ez az élet."

( Madách )







,,Nehéz vagy könnyű? Beleroskadok?
Csak annyit érek, amennyit vállalok,
Mert szívemben a jövőt hordozom,
és alkuba már nem bocsátkozom!"

( Tamási László )







,,Régi harcok, régi, kopott könyvek,
Derű, mosoly, néha fájó könnyek.
Múlik minden, suhannak az évek,
Búcsút mondunk, múló diákévek.

( Ernest Hemingway )







,,Megcélozni a legszebb álmot,
Komolyan venni a világot,
Mindig hinni és remélni,
Így érdemes a földön élni."

( Shakespeare )







,,Azért vagy itt, hogy mindent láss,
Hogy értsd a szót, olvasd az írást!
Azért vagy itt, hogy mindent megtanulj,
hogy az égbe szállj, ne a porba hullj!"

( Ákos )







,,Találkozás és búcsúzás
az élet annyi csak,
Valaki jön, valaki megy,
s az emlék megmarad."

( Leonard Da Ung )







,,A búcsúzónak minden emlék drága,
Egy száraz lomb, egy moha, egy kis kavics,
Hogy emlékezzék a távolban is,
A helyre, melyre visszavonja vágya.
Tanú lesz az érzéseiről halálig,
S egy semmi így legdrágább kincsé válik."

( Goethe (







,,Távol már a kezdet, De távol még a vég,
Elértem a labirintus közepét.
Csalódások, gyönyörű emlékek
Velem vannak, Megőrzöm őket."







,,Nem kívánom senkitől,
hogy csodás dolgot tegyen,
de joggal elvárom mindenkitől,
hogy mindig ember legyen."

( Ady Endre )







,,Nehéz volt a szavakkal játszani,
Nehéz volt olyat mondani,
Ami kell, ami szép s amit szabad,
Valamit, ami örökre megmarad benned,
S talán bennem is."

( Nagy Z. László )







 
 
0 komment , kategória:  Iskola  
Ballagási versek, idézetek, dalok
  2021-05-06 22:30:46, csütörtök
 
 










BALLAGÁSI VERSEK, IDÉZETEK, DALOK





A ballagás egy mérföldkő egy ember életében: minden ballagási beszédben elhangzik, hogy egy életszakasz a végéhez ér, de ezzel egyidőben egy új veszi a kezdetét. Egy ilyen, sokszor érzelemdús esemény pillanatában nehéz frappánsan kifejezni az ember saját gondolatait. Erre jók a versek, hiszen a költők szakavatottan tudják megfogni a pillanat lényegét.

Egy ballagás egyet jelent egy emberi élet sorsfordulójával, mindig egy olyan eseményt jelöl, ami valami ismerősnek, megszokottnak a végét jelenti. Egy kicsit megfoszt a biztonság érzetétől, miközben abban is megerősít, hogy bátran nézzünk valami újnak az elébe.








Ah, vége, vége! Vagy ki tudja?
Diák marad az ember, amig él.
Leczkéjét a sirig tanulja,
Nehezebbet folyvást a réginél.

(Reviczky Gyula: Diákélet)







Ballag már a vén diák tovább, tovább
Isten véletek cimborák tovább, tovább
Ez út hazámba visszavisz
Filiszter leszek magam is
Tovább, tovább, tovább
Fel búcsúcsókra cimborák!

Ballag már a vén diák tovább, tovább
Búcsúzni kell most cimborák tovább, tovább
Az élet hív a munka vár
Itt az óra meg ne állj
Tovább, tovább, tovább
Fel búcsúcsókra még cimborák!

Csendes már a tanterem tovább, tovább
Jó remény hajt szüntelen tovább, tovább
A boldog édes ifjúság
Emléke mindig visszajár
Tovább, tovább, tovább
Fel búcsúcsókra cimborák!


Link








Ballagásod napjára kívánok sok szépet,
legyen számodra boldogság az élet.
Mint gyöngyvirág az erdő közepén,
úgy viruljon az életed, a felnőtté válás küszöbén.

Ballagásodra mondok száz jó kívánságot,
legyen az életed szép, boldog és áldott
Kedves arcod a szívemben ragyog,
ezen a szép napon én is boldog vagyok.







Ballag már az agg diák.
Nem gyerek már, gondolja ő,
"Az érettségi! Az most a fő!
Elébe semmi más nem tehető!"
Így akarta a "Teremtő"...
Ballag már az agg diák.

(Nagy Dávid Márk - Mit tud ma a diák?)







Ballag már a vén diák...
Nótaszótól hangosak a falak...
Anya s Apa kíséri most fiát...
Érzik ők is, hogy az idő halad

(Schrenk Éva - Lépj tovább!)







Ballag már a vén diák... tovább, tovább"
Mondják sokan.
Száll az ének, messze száll.
Megy az élet, meg nem áll.
...Soha.
Tovább...

(Léhi Magdolna - Menj tovább...)







Bár zord a harc, megéri a világ,
Ha az ember az marad, ami volt:
Nemes, küzdő, szabadlelkű diák.

(Ady Endre: Üzenet egykori iskolámba)







Billegünk,
ballagunk,
mindent körbejárunk;
itt vagyunk
meg
ott vagyunk:
ez volt a mi házunk.
Megszerettünk
óvoda -
nem felejtünk
el soha!

(Tandori Dezső: Óvodások ballagó-dala)







A búcsúzónak minden emlék drága,
Egy száraz lomb, egy moha, egy kis kavics,
Hogy emlékezzék a távolban is
A helyre, melyre visszavonja vágya,
Tanú lesz az érzéseiről halálig,
S egy semmi így legdrágább kincsé válik.

(Goethe)







Búcsúzunk az iskolától,
gyermekkorunk most lezárult.
Sok kihívás vár ezután,
felvértezett rá iskolánk.
Felnőtt életünk sikere
tudásunknak próbaköve.
Megismerjük a világot,
magunkkal visszük a lángot,
mit a tudás gyújtott bennünk,
tovább kell majd fejlesztenünk,
eredményes munka, család
jelzik helytállásunk úját.
Hűségünk az iskolánkhoz,
szeretetünk társainkhoz,
tisztelet tanárainkhoz
könnyít fájó búcsúnkon.
Most ballagunk utoljára,
sietős az élet már ma.
Daloljuk el hát
a búcsú dalát:
Isten veletek, cimborák!

(Tóth Sarolta: Búcsú az iskolától








Csengő hív a tantermekbe.
Vár a betű, számok, lecke.
Óvó nénik, kispajtások -
néha azért visszajárok.

(Mentovics Éva: Hív a csengő)







Eddig csak álmodtunk, terveztünk még,
most valóra válhat minden, ami szép.
Az élet, a munka tárt karokkal vár,
s hogy szép lesz-e csak rajtunk áll.

(Szabó Pál)







Egyszer véget ér a lázas ifjúság,
Egyszer elmúlnak a színes éjszakák,
Egyszer véget ér az álom, egyszer véget ér a nyár,
Ami elmúlt, soha nem jön vissza már.
Egyszer véget ér a lázas ifjúság,
Egyszer nélkülünk megy a vonat tovább,
És az állomáson állunk, ahol integetni kell,
De a búcsúra csak pár ember figyel.

Egyszer véget ér a lázas ifjúság,
Egyszer elmúlnak a színes éjszakák,
Sajnos véget ér az álom, sajnos véget ér a nyár,
De a szívünk addig új csodára vár.

Ezért ne féljünk az újtól, mert az jót hozhat nekünk,
Talán abban van az utolsó remény.
Létünk ingoványra épült, mely a sötét mélybe húz,
De ha akarjuk, még tűzhet ránk a fény!

Egyszer véget érnek múló napjaink,
Egyszer elbúcsúznak túlzó vágyaink,
Tudjuk azt, hogy egyszer végleg, sajnos végleg elmegyünk,
De még addig mindent újra kezdhetünk!

Ezért ne féljünk az újtól, mert az jót hozhat nekünk,
Talán abban van az utolsó remény.
Létünk ingoványra épült, mely a sötét mélybe húz,
De ha akarjuk, még tűzhet ránk a fény!

Egyszer véget érnek múló napjaink,
Egyszer elbúcsúznak túlzó vágyaink,
Tudjuk azt, hogy egyszer végleg, sajnos végleg elmegyünk,
De még addig mindent újra kezdhetünk!

Máté Péter: Egyszer véget ér

Link








Elballag a sok diák,
Elhagyják ma az iskolát.
Egy kézfogás és vége,
Eltelt a négy év végre

(Borsi Gábor - Búcsú az iskolától)







Elbocsátlak téged is, mint mindenkit: felelős vagy minden emberért, aki veled él, s el kell számolnod minden fillérrel, amit magadra költesz, minden örömmel, amit magadba zártál, és minden boldog pillanattal, amit magadnak tartottál meg. Most eredj és élj, mert a világ a tied!

(Hamvas Béla: A láthatatlan történet)







Elindultam szép hazámból,
Híres kis Magyarországból.
Visszanéztem félutamból,
Szememből a könny kicsordul.
Visszanéztem félutamból,
Szememből a könny kicsordul.
Búebédem, búvacsorám.
Boldogtalan minden órám,
Nézem a csillagos eget.
Sírok alatta eleget.
Fúújj hajnali szél,
Vigyed a lábaimat,
Segíts hajnali szél,
Vidd el a bánatomat.
Csak fújj hajnali szél,
Viszi a lábaimat,
Sodorj csak hajnali szél,
A szívem az otthon maradt.
Én Istenem rendelj szállást,
Mert meguntam a bujdosást,
Idegen földön a lakást,
éjjel nappal a sok sírást.
Szememből a könny kicsordul,
Szememből a könny...

Elindultam szép hazámból /Dalszöveg/ - Videó

Link








Elmegyek, elmegyek,
Hosszú útra megyek.
Hosszú út porából
Köpönyeget veszek.

Búval és bánattal
Kizsinoroztatom,
Sűrű könyeimmel
Kigomboztattatom.

Fúdd el, jó szél, fúdd el
Hosszú útnak porát.
Hosszú útnak porát,
Az én lelkem búját!

Elmegyek, elmegyek... /Videó/

Link








"Előre, föl, miénk az élet,
A széles földnek kerekén
Szemünkben csillog az igéret
És bennünk ring a jó remény!"

(Tóth Árpád)







Előtted a küzdés, előtted a pálya,
Az erőtlen csügged, az erős megállja.
És tudod: az erő micsoda? - Akarat,
Mely előbb vagy utóbb, de borostyánt arat.

(Arany János: Domokos napra)







E napon minden érted van
A nap csiklandozó sugara,
a lágy szellő -
s a madarak csodás éneke.

Ma neked nő a legszebb virág,
mely ontja csodás illatát,
s neked érik a gyümölcs,
ami beszívja a hajnal harmatát.

Ha jő az este
s megjelennek a csillagok,
hidd el, az is mind neked ragyog.







Ez a nap is elérkezett,
lezárult egy szép fejezet.
A gyermekkor ím véget ért,
útra kelsz egy új életért.

(Bőr István - Útravaló)







Ez a nap, majdnem olyan mint a többi,
De az emlék már a holnap poharát tölti,
A holnap most még csak álomvilág,
De a perc itt van, mosollyal nyit rád,
Legyen erőd, legyen hited,
Mig utadon terhedet viszed,
Tudj nevetni, játszani örömmel,
Hogy a holnap szeretni jöjjön el.







Ezen a szép napon, nem kívánunk egyebet,
csendes lépteidet kísérje szeretet.
Szívedben béke, lelkedben nyugalom,
légy nagyon boldog ezen a szép napon.
Szívünkbe szeret ezt ne feledd,
a legtöbb mit adhatunk;
A családi szeretet.
Indulj hát az uton vigan és nevetve
a felnötté válás rejtelmeibe.







Hej óvoda, óvó nénik,
nem maradok tovább én itt!
Itt mi soká nem maradunk:
vár az iskolai padunk!

(Csanádi Imre: Búcsú az óvodától)







Jegyezd meg jól,
de ne csüggedj soha,
remény, csalódás,
küzdelem, bukás,
sírig tartó nagy
versenyfutás.
Keresni mindig a jót,
a szépet,
s meg nem találni, -
ez az élet."

(Madách)







Jut még eszedbe kedvesem
a boldog ifjúság,
az erdőszéli kis patak,
s a régi jó barát?
Ó gondolj, gondolj néha rám,
a sors bár merre hajt.
emlékül küldöm, kedvesem,
a régi-régi dalt.

Mily fürge táncban kergetőztünk
fönn a dombtetőn
most fáradt lábbal bandukolva
járunk reszketőn.
Ó gondolj, gondolj néha rám,
a sors bár merre hajt.
emlékül küldöm, kedvesem,
a régi-régi dalt.

Mily vígan szelte csónakunk
a tónak kék vizét,
most zúgó tenger habja választ
tán örökre szét!
Ó gondolj, gondolj néha rám,
a sors bár merre hajt.
emlékül küldöm, kedvesem,
a régi-régi dalt.

Régi, régi dal - Videó

Link








Keresd az életben mindig a szépet
Ragadd meg azt, amit más észre sem vesz,
S hidd el, ha sokszor durva is az élet,
Mindig találni benne kellemest és szépet.

(Goethe)







Kezünkben virágok, szemünkben könnyek,
nem rég még azt hittük, búcsúzni könnyebb.
Ásít a tanterem, üresen áll majd,
de most még hallgat egy bús ballagás-dalt.

(Szuhanics Albert - Ballagni könnyekkel...)








Kicsik voltunk, nagyok leszünk,
Hívogat az iskola:
Csingi-lingi! Gyertek, gyertek!
Szól a csengő szép szava.

Megyünk ím már, hogyne mennénk,
Kedvesek ám a betűk.
De most azért óvodásként,
Mégis könnyes a szemünk.

Kicsik voltunk, nagyok leszünk,
Hívogat az iskola,
De téged, szép óvodánk,
Nem felejtünk el soha.

(Csanádi Imre: Búcsú az óvodától)







Legnagyobb cél pedig, itt, e földi létben,
Ember lenni mindég, minden körülményben.

(Arany János - Domokos napra)







A mai napon kezdődik el az életem, mert ma a világ egyik polgára lettem. Ma lettem felnőtt, mától másnak is számadással tartozom, nem csak magamnak és a szüleimnek. Már nem csak a jegyeimért felelek, mától a világnak tartozom számadással, a jövővel, az élet nyújtotta minden lehetőséggel. Mától kezdve a dolgom az, hogy itt legyek, nyitott szemmel, lelkesen, felkészülten. Hogy mire? Nem tudom. Bármire és mindenre. Hogy elkezdjem az életet és hogy szeressek, hogy vállaljam a felelősséget és éljek a lehetőségekkel.

(Grace klinika c. film)







Ma jeles nap köszöntött reánk,
veled ünnepel az egész család,
Mosolyogva fogad ma minden barátod.
fogadd hát szivböl jó kivánságom
Utadat-léptedet ezer áldás érje,
öröm és szerencse örökké kísérjen.
Bú és bánat téged elkerüljön,
gondolatod, vágyad, teljesüljön.







Már hosszú évek óta azt mondják nekem
Olyan vagyok, mint egy kisgyerek
Belátom, így igaz, én nem lettem komoly
Úgy mint más emberek

Bolondosnak tűnő, furcsa dolgaim
Rossz szemmel nézik oly sokan
Tudom, a szívük mélyén ők is szeretnék
És megtennék boldogan

Bár mondják múlnak a gyermekévek, nincs visszaút
Új mesék nem várnak reánk
Van mégis csillagfényű álomvilág
De azt gyermekünk álmodja tovább

Változnak napjaink, mert minden változó
Nem marad ugyanaz senki sem
Lehet, hogy kivétel csak én vagyok talán
Mégis így jó nekem

Bár mondják múlnak a gyermekévek, nincs visszaút
Új mesék nem várnak reánk
Van mégis csillagfényű álomvilág
De azt gyermekünk álmodja tovább


Ihász Gábor- Múlnak a gyermekévek

Link








"Megcélozni a legszebb álmot
Komolyan venni a világot
Mindig szeretni és remélni
Ugy érdemes a földön élni"

(Papp Lajos)







Mondom néktek: mi mindig búcsúzunk.
Az éjtől reggel, a nappaltól este,
A színektől, ha szürke por belepte,
A csöndtől, mikor hang zavarta fel,
A hangtól, mikor csendbe halkul el,
Minden szótól, amit kimond a szánk,
Minden mosolytól, mely sugárzott ránk,
Minden sebtől, mely fájt és égetett,
Minden képtől, mely belénk mélyedett,
Az álmainktól, mik nem teljesültek,

(Reményik Sándor: Mi mindig búcsúzunk)







Most búcsúzunk és elmegyünk, a mi időnk lejárt.
Itt hagyjuk kedves iskolánk, indulunk messze már
Tanáraink és társaink, a szívünk nem feled,
Te kedves osztály, víg tanyánk, immár isten veled, immár isten veled!

Az élet szólít, menni kell, de válni oly nehéz,
A küszöbről a vén diák még egyszer visszanéz.
Sok kedves emlék fűz ide, amely most megszakad,
De az élet szólít, menni kell,csüggedni nem szabad, csüggedni nem szabad.

Virágok közt egy kisleány,mért könnyes a szemed?
Az esti séta véget ért,talán ezt könnyezed?
Tudom,hogy új öröm derül holnapra szemeden.
És azt hiszed csak mese volt a diák szerelem,a diák szerelem?

Szétszór a sors, mint szél a port, ki tudja, merre vet.
De szívünk egyszer visszahoz ölelni titeket.
Ne fájjon hát a búcsúzás, ne sirass hű barát!
Még visszatér a vén diák, viszontlátásra hát! Viszontlátásra hát!

Most búcsúzunk és elmegyünk - Videó

Link








Nagyon szép kis társaság volt.
Egyik léhább, mint a másik.
Átgondolok minden órát
A keserű búcsuzásig...

(Ady Endre: Hajh, gyerekek!...)







"Nemes önbizalom, de ne az önhittség
Rugói lelkedet nagy célra feszítsék,
Legnagyobb cél pedig, itt, e földi létben,
Ember lenni mindég, minden körülményben."

(Arany János)







Nem fontos, hogy az országúton poroszkálva haladjunk, fontosabb tán, hogy magunk után egy-két lábnyomot hagyjunk.

(Kiss Tamás)







Nem számít, hány év telt el, úgy emlékszem a gimis emlékekre, mintha tegnap lettek volna: azok voltak életem legszebb évei.

Mindig és mindörökké c. film







Nem szól a dal, szomorú csendes este van,
Most még mind itt vagyunk, de senki nem szól, hallgatunk.
Az éj is csendesebb, gyertek, üljünk közelebb,
Ez a búcsúéjszakánk, szóljon a dal most, jóbarát!

Húsz év múlva az ifjú vándor megpihen,
De hosszú még az út, s közben valamit tenni kell!
Elbúcsúzunk, holnap már távol vagyunk,
Húsz év múlva lehet, hogy találkozunk.

Felkelt a Nap, a reggel köszöntött reánk,
Minket bántott a fény, az is, hogy elhagyjuk egymást,
Együtt leszünk még egy hosszú éjszakán,
Vígan átvirrasztjuk, ahogy ettük sok-sok éven át.

Húsz év múlva az ifjú vándor megpihen,
De hosszú még az út, s közben valamit tenni kell!
Elbúcsúzunk, holnap már távol vagyunk,
Húsz év múlva lehet, hogy találkozunk.

Húsz év múlva az ifjú vándor megpihen,
De hosszú még az út, s közben valamit tenni kell!
Elbúcsúzunk, holnap már távol vagyunk,
Húsz év múlva lehet, hogy találkozunk.

Húsz év múlva.


Húsz év múlva (Nagy Tibor Béla - Komár László)

Link








Négy év telt el,
négyszer láttuk az óvoda ablakán,
hogy zöld lombok integetnek,
vagy száraz ág van a fán.
Közben aztán úgy megnőttünk,
hogy az ágyunk kicsi már.
Holnap a mesesarok helyett,
az iskola padja vár.

(Donászy Magda: Óvodától iskoláig)







Odakinn már vár ránk a nagybetűs élet,
a sorsunk immár egy másik útra lépett,
elballagunk szépen, mert éretté váltunk,
most már más irányba visz minket a vágyunk,

jó tanárainknak megköszönjük szépen,
utunk végéhez ért, nekik jár az érem,
kevés most a szép szó, csokorban virágok,
most már búcsút mondunk mi, a vén diákok

(Horváth Piroska: Búcsúzunk...)







Óvónénit köszönti ma
minden versünk, kis dalunk:
elbúcsúzunk, mert az ősszel
iskolába indulunk!

Búcsúzunk az óvodától
köszöntővel, énekkel.
De amit itt megtanultunk,
nem felejtjük mégsem el.

(B. Radó Lili: Búcsú az óvodától)







Rajta ifjak útra fel!Innen el kell válnunk.
Rajta ifjak útra fel!Innen el kell válnunk.
Menni hív a búcsúének,messze tűnnek elmúlt évek
Véget ér sok álmunk,véget ér sok álmunk.

Élj mi kedves iskolánk, Nőljön egyre fényed.
Élj mi kedves iskolánk, Nőljön egyre fényed.
Becsben áll majd köztünk végig, Mind hittel munkál, épít,
Mind, ki jól küzd érted, Mindki jól küzd érted.

Szép hazánk most bízva kér, száll feléd az ének,
Szép hazánk most bízva kér, száll feléd az ének,
Add,hogy éljünk mindig békén, s jusson áldott új nap fényén
Boldog út e népnek, Boldog út e népnek!

(Régi, kedves iskolánk, tőled is most válunk.
Holnap útján emberül tiszta szívvel járunk.
Add kezed hát búcsúzóra, válni kell, hát, itt az óra,
S boldog élet vár reánk, boldog élet vár reánk.)

Dalszöveg - Eredeti

Gaudeamus igitur ijuvenes dum sumus
Gaudeamus igitur, iuvenes dum sumus
Post iucundam iuventutem post molestam senectutem
Nos habebit humus nos habebit humus

||: Vivat academia, vivat professores :||
Vivant membrum, quot libet, vivat membrum, quae libet,
||: Semper sint in flore :||

Veta nostra brevis est brevi finietur
Veta nostra brevis est brevi finietur
Venit mors velociter, rapit nos atrociter
Nemini parcetur, nemini parcetur


Ballagási énekek - Gaudeamus igitur

Link








Régi harcok, régi kopott könyvek
Derü, mosoly, néha fájó könnyek
Múlik minden, suhannak az évek
Búcsút intünk fájó diákévek.

(Ernest Hemingway - Régi harcok)







A szárny megnőtt, üresen áll a fészek,
Csak álom volt a régi jó világ,
És mint a fecske alkonyati szélnek,
Ma szárnyat bontott egy sereg diák.

Wass Albert: Búcsúelégia)







Szívünkből kívánunk szerencsét most neked,
kisérje utadat Fortuna szekere.
Szeresd a percet, örülj a mának,
vágyaid idővel valóra válnak.







"Útjaink százfelé válnak,
De szívünk egy célért dobog,
Nekivágunk a küzdelmes mának,
És épít karunk egy szebb holnapot..."

(Arany János)







Tarisznyámat felveszem, útra kelek,
Magammal viszem az emlékeket,
A közösen átélt élményeket,
a könnyeket, a nevetéseket,
a csókokat, az öleléseket,
a hajnalig tartó beszélgetéseket.

(Nyiraty Gábor - Útra kelek)







Útjaink százfelé válnak,
de szívünk egy célért dobog,
nekivágunk a küzdelmes mának,
és épít karunk egy szebb holnapot.

(Arany János)

/Az idézet Arany János nevével híresült el a magyar weben, elsősorban ballagási idézeteket gyűjtő oldalakon, egy kis utánajárás során azonban kiderült, hogy sem a költő verseiben, sem az Interneten rendelkezésre álló levelezésében nem találhatóak meg ezek a sorok. Nagy valószínűséggel tévesen lett neki tulajdonítva a versrészlet/







A 35 legszebb ballagási dal

Link



Ballagási dalok - Videó

Link



Idézetek

Link


















 
 
0 komment , kategória:  Iskola  
Dolgozatírás gyöngyszemei
  2019-01-11 21:00:45, péntek
 
 










DOLGOZATÍRÁS GYÖNGYSZEMEI




Iskolai dolgozatokból ollóztunk humoros szösszeneteket...

Hihetetlen, hogy mennyi "félreértés" (vagy "félrehallás"?) kerülhet egy iskolai dolgozatba... És ezek közül természetesen mindig vannak olyanok, amiken jókat lehet nevetni... Most ezekből gyűjtöttünk össze egy kiadós válogatást:


- Ady Boncza Bertalant vette feleségül.

- Anonymus III. Béla névtelen jegyese volt.

- Arany János 1817-tól 1822-ig született.

- Arany János velszi bárdokkal sújtott le a Habsburg-házra.

- Arábiában a vizet cisztercitákban gyűjtik.

- Amíg Madách a börtönben sínylődött, felesége romlásnak indult.

- Ádám evett a tiltott fa gyümölcséből, ezért büntetésül feleségül kellett vennie Évát.

- A baktériumokról: Van mikroszkopikus, ami kicsit nagyobb, mint ami mikroszkóppal látható.

- Barbarossa seregében kitört a pestis, amely elől maga a császár is csak álruhában tudott menekülni.

- A Bibliát Guttenberg találta fel.

- Boldog Margit az erény útját követte. Ártatlan életét és elsőszülött gyermekét az Úrnak ajánlotta.

- Bombay éghajlata olyan egészségtelen, hogy lakosai máshol laknak.

- A cápa jellemzése: Embert nem eszik, de nem lehet benne bízni!

- Döbrögi a harmadik levonásban két púppal gyarapodik.

- Dugovics Titusz hátsóját a falnak támasztotta, és azon felmászott.

- Csapadékfajta: lisztharmat.

- Egyiptom őslakói a múmiák.

- Az emberiség nem győz hálát adni Edisonnak, akinek lángelméjéből kipattant a villamos, amely szikrájával hajtja a kocsit és benne az utast.

- Eötvös József többek között Budán született.

- És akkor a költő megírta a Szundi két apródja című verset.

- A farkas felfalta Piroskát, de belebetegedett, mert Piroska romlott volt.

- A fecske egy költöző madár olyan, mint a gólya, csak sokkal kisebb és nem hasonlít rá.

- A föníciaiak kereskedtek és iparkodtak.

- A gesztenyesütögető néni kiáll a sarokra, és odacsalogatja az embereket a szagával.

- A görög ábécé kezdete: alfa, béta, céda...

- A görög regék szerint minden hajóst elbűvölt a szirének szirénázása.

- A hajó jéghegynek ütközött és elsüllyedt a Duna közepén. Innen gyalog folytatták útjukat.

- A harangvirág a bimbambuszok családjába tartozik.

- A hős holtan esett össze. Ezt később nagyon sajnálta, de akkor már nem volt mit tenni.

- A hős várkatonák általában nem érték meg a haláluk napját, mert már korábban elestek a csatában.

- A Hunyadi László olyan ballada, amelyben a főhőst feldolgozzák.

- István királyt a pápa felkente a trónra.

- A janicsárok felmentek Budára, elszaporodtak és elfoglaltak a várat.

- Janus Pannonius 15 éves korában elterjedt Európában.

- Julius Ceasart a márciusi Idusok ölték meg.

- A katonák életüket és halálukat kockáztatták.

- Kanada területe egyenlő Európa lakosságával.

- A kenguru kicsinye fészeklakó.

- Ki volt Hammurapi?
- Egy 2 méteres, nagy kőszobor.

- Kolombusz háromszor indult útnak, bár a második útján meghalt

- Kölcsey 1815 januárjától 1816 tavaszáig nem írt verset. Ebből az időszakból 3 verse maradt ránk.

- A középkorban a várakat katakombákkal lőtték.

- A középkorú lovagok a lovagi tornákon mindig egy hölgyet tűztek maguk elé.

- A kőolajat kövekből sajtolták.

- A kutatók az őshazában megtaláltak az ősmagyarok hátrahagyott részeit.

- Leonardo da Vinci két olasz földbirtokos volt a középkorban.

- Lilla férjes asszony volt, és fogalma sem volt róla, hogy Csokonai valamilyen érzelmet táplál iránta. Egyébként is, őt Vajda Juliannának hívták, honnan tudta volna, hogy neki írta a Lilla-verseket?

- Lincoln anyja már csecsemő korában meghalt.

- A lovag a földesúr edzett változata.

- II. József, a vaskalapos király, Mária és Terézia fia volt.

- A Magna Charta Libertatum kimondta, hogy ugyanazért a bűnért senkit nem lehet kétszer megölni.

- A ménes egy nagy lócsomó.

- Mikor II. Endre a Szentföldről hazatért, országát és feleségét fenekestül feldúlva találta.

- Mit tartalmazott a jobbágyrendelet?
- A jobbágyokat robotokra kell cserélni.

- A mocsári vész 1526-ban volt

- A modern lakásokban távfűtésű gladiátorokkal fűtenek.

- Móricz Zsigmond később megnősül, és elveszi feleségét.

- A mórok fedezték fel a mór stílust.... Leginkább a spanyoloknál terjedt el, akik kiirtották a mórokat. A stílus maradhatott.

- IV. Béla idején járásokra oszlott az ország, a legismertebb járás a tatárjárás volt.

- IV. Béla a tatárjárás után a kihalt nép pótlásáról személyesen gondoskodott.

- IV. Béla várromokat épített.

- A nemzetiségi iskolákba több ajkú diákok járnak.

- A néma Katrin hallgatag lett...

- Nyáron nő a kalapos gomba, télen a kucsmagomba.

- Az őserdő olyan terület, ahová emberi kéz még nem tette be a lábát.

- Petőfi egy szegény cselédlány és a magyar nép fia.

- Petőfi mindent megtenne a nemzet érdekében, csakhogy ő is hősi halott legyen.

- Petőfi úgy rohant a csatába, hogy jobb kezében a vers, bal kezében pedig a kard volt.

- Pongrácz István magyar vezér női ideálja Britney Spears.

- Rákóczi Ferenc úgy halt meg, hogy belefulladt a Rodostóba.

- Sok régi kőzetben megtalálhatóak az őskori halak lábnyomai.

- Spanyolország legnagyobb hegyei a Piramisok.

- A századfordulón Ady termékenyítette meg a tudósokat.

- Szemünk közepén van egy nyílás, amely mindenkinek fekete, mivel fejünk belül üres sötét.

- A Szent Jobb István király bal keze.

- A szomorú elhanyagolt sírok mellett élettel teli sírhalmokat is találhatunk.

- Szulimánt a szigeti ostromnál megölték, ezért egyelőre felhagyott azzal a szándékával, hogy Magyarországot meghódítsa.

- A XVIII. századi főurak palotakertjei tele voltak szépen nyírt szökőkutakkal.

- Toldi a csónak felé indult, mikor a cseh vitéz elővette a kardját és majdnem lelőtte Toldi Miklóst, ő azonban észrevette a fondorlatos tervet.

- Többféle kerek számot ismerünk, de a legkerekebb szám a nulla.

- Villon fő műve az Ótestamentum.

- A víz oxigénből és folyadékból áll.

- Az volt a szép, amikor az éhenhalt sereg kitakarodott az országból.

- Zrínyit a bécsi kamarilla által felbérelt ólmozott vadkan ölte meg.

- Zrínyinek csak fél szeme volt, ám ez nagyon zavarta a csatákban







Részletek gyerekek dolgozataiból

Link



Aranyköpések iskolai dolgozatokból

Link



Képek 1 rész



















































Képek 2.rész


























































 
 
0 komment , kategória:  Iskola  
Egy kis liberalizmus - Ateista vgyok
  2018-05-21 22:30:43, hétfő
 
 




EGY KIS LIBERALIZMUS - ATEISTA VAGYOK...


Fiatal, közismerten liberális tanítónő magyarázza a kis nebulóknak, hogy ő ateista. Kérdezi a gyerekeket, hogy ők nem azok-e?

A gyerekek nem tudják, hogy az mi, de szeretnének a tanítónéni kedvében járni és egyik a másik után emeli fel kis kezét, jelezve, hogy ő is ateista.

Csak egy kislány, Marika nem utánozza a többieket.

A tanítónő azt kérdezi tőle:

- Te miért akarsz más lenni, mint a többiek?

- Mert én nem vagyok ateista.

A tanító néni kérdezi:

- Akkor te mi vagy?

- Én keresztény vagyok.

A tanítónő kissé kényelmetlenül érzi magát, elvörösödik, de megkérdezi, hogy mégis, miért keresztény? Mire a kislány:

- Azért, mert úgy neveltek, hogy megismerjem és szeressem az Istent. Keresztények voltak a nagyszüleim, édesapám és édesanyám is, ezért én is az vagyok!

A tanítónő mérges lett és nagy hangon mondta:

- Ez nem indok! Ha apád is és anyád is idióta lenne akkor te mi lennél?

A kislány kicsit hallgatott, majd mosolyogva mondta:

- Akkor ateista lennék.















 
 
0 komment , kategória:  Iskola  
A nép tiszta lelke a gyermekekben születik újjá…
  2018-02-22 17:30:20, csütörtök
 
 










A NÉP TISZTA LELKE A GYERMEKEKBEN SZÜLETIK ÚJJÁ...

(avagy, az oktatási kormányzat és a tanárok felelőssége)


Amikor a gyerekeket a politika jól fizetett legalja kivitte az utcára, kezdtem el gondolkodni az oktatás valós problémáin. Mindazon, ami idevezette a mai magyar oktatást, a tanárokat, a diákokat és a szülőket.

Hiszen e három alapvető eleme van a közoktatásnak azon kívül, hogy bizonyos jó vagy rossz törvényekkel a mindenkori oktatási kormányzat is a gyermekek által igyekszik rányomni sajátos bélyegét a jövőre.

Az oktatási rendszer és az oktatás züllése persze nem a Fidesz-KDNP kormány alatt kezdődött, hanem jóval előbb. Ha a pontos dátumot jelölnénk meg, akkor bizony egy nagyon régi évszámmal kell kezdenem. 1948. jún. 16. Ez volt az a nap, amikor Ortutay Gyula a Vallás- és Közoktatási Minisztérium vezetője - aki mellesleg piarista diák volt, és 1934-ben leadott diplomamunkájának címe ,,A magyar lélek alapvonásai népi kultúránkban" - államosította az egyházi iskolákat, szélnek eresztve a tudós paptanárokat, egyetemi professzorokat, a jövő pedagógusait képző tanárokat, akiknek a helyét baloldali, elkötelezett, de tudatlan emberekkel pótolta a kommunista diktatúra. (Hasonló kultúra-, és magyarellenes terrorcselekmény történt a MTA-n is.)

Tulajdonképpen ez az a dátum, amelynek említése után felesleges volna tovább írnom, hiszen az okot már megneveztem. S ebben az említett okban benne van ezernyi más erkölcsi és társadalmi tragédia is, amelyeknek a kifejtése könyvterjedelmet igényelne. Ezért nem is itt folytatom... Inkább egy nagy lépéssel közelebb jövök a mai magyar és európai valósághoz.

A kommunisták által meghagyott nyolc katolikus egyházi iskola tanárai azért lehettek kiváló pedagógusok és nevelők, mert ők nem csak a szocialista egyetemen sajátították el tudásukat, hanem a kolostorok könyvtáraiban pallérozódtak, és az idősebb, de a tanítástól eltiltott, vagy kiöregedett szerzetestársaktól is kaptak útravalót. Az állami egyetemekről és iskolákból kiöregedett, még rendkívül jó képzésben részesült tanárok helyét azonban már a kétes képzettségű oktatók által nevelt fiatalok vették át, akik a szocialista erkölcs és elmélet alapján végezték tanulmányaikat. S ez az évről-évre ismétlődő és romló folyamat mind jobban a lejtő felé terelte a magyar iskolarendszert. A legnagyobb csapást az u.n. rendszerváltás utáni oktatási miniszterek, köztük Magyar Bálint mérte a magyar közoktatásra, annak ügyére és mindezzel a magyar nemzet jövőjére, a néplélekre is. A modernizálás és az unióhoz való alkalmazkodás ürügyén voltaképpen ,,megszűnt" a hagyományos magyar oktatási rendszer, bár az iskolakötelezettség, mint törvény megmaradt. A pedagógus pálya is megszűnt hivatásként jelen lenni a társadalomban, s maradt csupán pénzkereseti lehetőség, szakma, amely lélek és szeretet nélkül, kapitalista nagyipari módon lett alkalmazható. A gyermekek létszáma is drámai módon csökkent (s ez is a szocialista erkölcs - itt a szocialista szó, mint fosztóképző - és a liberális szellemiség bűne).

Ma sem az alapoktól igyekeznek az arra ,,felkentek" megváltoztatni az oktatási rendszert, hanem ötletelések és ilyen-olyan légből kapott politikai elvek, és a világban meglévő trendek mentén folyik az átalakítás. A megkezdett egészséges nemzeti nevelési program folyamatát megálmodó és megvalósító államtitkárt eltávolították.

Eddig csupán tényállításokkal rukkoltam elő. Most hadd világítsak arra, hol kezdődött az amúgy is megkérdőjelezhető erkölcsi, lelki nevelés teljes megsemmisítése... s mi volna a legfontosabb, hogy a magyar oktatási rendszer ismét megfeleljen a magyar identitásnak, hazaszeretetnek, vallási és erkölcsi feltételeknek, a gyermek lelki fejlődése érdekében.

Mielőtt azonban erről beszélnek, hadd mondom el, hogy a szakgimnáziumok java részében nincs az ott oktatott szakmáknak megfelelő tankönyve, s csak a tanár által az órán lediktált jegyzetekből tanul a gimnazista. Az órai diktálás üteme a tanártól függ, de a diák legtöbbnyire vagy olvashatatlanul írja le siettében az anyagot, vagy kihagyásokkal, ami önmagában is értelmezhetetlenné teszi számára azt az otthontanuláskor. (Megjegyzem, hogy a gomba módra szaporodó egyházi iskolákban sincs egységes hittankönyv!)

A másik alapvető probléma a tanulnivaló, a házi feladat tömege, s az, hogy miden tanár úgy gondolja, csak az ő tantárgya létezik. A napi 8-12 órai iskolai elfoglaltság után csaknem ennyi idő kell a gyereknek, hogy felkészüljön a következő napra...

A nép lelke a gyermekekben születik újjá. Ha mi felnőttek nem gondoskodunk arról, hogy a néplélek egészséges maradjon és a nemzet megmaradását szolgálja, akkor a nép megsemmisül. A gyermeklélek rombolását alapos megfontolás után, a zenetanítás, az ének-zene és a művészettörténet megszüntetésével kezdték el, s ehhez a romboláshoz már más nem is nagyon kellett. Hiszen amikor a népdal tanítása, a klasszikus zene iránti vonzalom igényének kifejlesztése megszűnt, akkor a gyermeki lélek egészséges nevelésének legalapvetőbb szegmensét törölték el. Sajnos a rendszerváltás sem hozott ebben javulást, nem állította vissza az ének-zene és művészeti oktatást, sőt, tragikus, hogy inkább tökéletesíteni látszik ezt a végzetes irányt.













Nézzük meg mit is mondott Kodály Zoltán a zenei nevelésről?

,,A zene lelki táplálék és semmi mással nem pótolható. Aki nem él vele: lelki vérszegénységben él és hal."

,,A zene rendeltetése: belső világunk jobb megismerése, felvirágozása és kiteljesedése. A népek legendái isteni eredetűnek tartják. S ahol az emberi megismerés határait érjük, ott a zene még túlmutat rajtuk, olyan világba, melyet megismerni nem, csak sejteni lehet."

,,Kultúrát nem lehet örökölni. Az elődök kultúrája egykettőre elpárolog, ha minden nemzedék újra meg újra meg nem szerzi magának."

Folytathatnók Kodály megállapításait, de felesleges, hiszen minden felelős oktatáspolitikusnak tudnia kell, mit jelent a zene a gyermek, és általa a jövő számára. Ha nem teszünk eleget ennek a követelménynek, akkor húsz-harminc év múlva kiégett, nemzetietlen és sehová sem tartozó középgeneráció adja majd el kultúránkat, hazánkat, múltunkat és a nemzet jövőjét.

Ma már látjuk, hogy azok, akiknek harminc éve már hiányzott az ének-zene tantárgy az órarendjükből, s otthonról vagy templomi zenéből, esetleg saját érdeklődésüket kielégítve nem kaptak pótlást e téren, hová jutottak, milyen a lelki beállítottságuk. És ez a folyamat szintén súlyos következményeket hordoz magában. Zenetörténet, művészettörténet és a művészetek iránti igény iskolai alapozása nélkül sem kiművelt emberfőkről, sem magyar nemzeti kultúráról, kulturáltságról nem beszélhetünk. Jövőről sem! Éppen ezért az első és legfontosabb teendő, hogy az ezzel megbízott szakemberek és döntéshozók ebben a kérdésben tegyenek nagy és sürgős lépéseket.

A másik elbagatellizált hiányosság az erkölcsi nevelés és a helyes viselkedés oktatása, valamint az alapműveltség gyermekekbe oltása. Amikor egy egyetemista nem tudja hol született Mozart, Beethoven vagy Michelangelo ott nagy baj van a közoktatással. Hasonlóképpen problémára utal, hogy egyes tanárok is, e kérdésekben diákjaikkal azonos szinten vannak. S ez sem mai keletű probléma, hiszen hallottam egyetemi tanárt, akinek a ,,ban-ben"-t nem sikerült eltalálnia a TV kamerái előtt, vagy a ,,hassa-hesse" olyat természetes volt a számára, mint a levegővétel... Igaz, ez a törvényhozók többsége, de még egyes MTA doktorok számára is meglehetősen komplikált dolog.

Főiskolára járó fiatalok mondják, hogy az első főiskolai évben mindenről esett szó, csak a gyermekekről nem... és ez sajnos jellemzővé vált a pedagógusképzésben. Korábban a tanítóképzők oktatóiskoláiban (pl.; Székelyudvarhelyen) már 14 éves kortól tanítottak a pedagógusjelölt fiatalok, s elsődleges volt, mint iskolai követelmény a gyermeki lélek megismerése és fejlődése segítésének elsajátítása. Talán ezért más és értékesebb az erdélyi magyar közoktatás, bár a hírek szerint azt is igyekeznek a helyi magyar liberális oktatási szakemberek, egyetemi tanárok lezülleszteni és hozzáigazítani az európai liberális és ,,gender" irányvonalhoz. (Ne nevezzük a Mikulást bácsinak, vagy ne írjunk a tankönyve az Adventől)...

Nehéz tehát rendet és valós átalakítást teremteni a szocialista és liberális ámokfutás után, amikor kulturáltságról nem beszélhetünk, s az oktatók nem kis hányada is, az évtizedes leépülés okán, híján van annak a tudásnak, amely szükséges volna, a gyermeki léleknevelés, a pedagógusi ,,hivatás" gyakorlásához.

Nem tüntetni és politizálni kellene ma a pedagógusoknak, hanem önmagukat képezve törekedni arra, hogy a diákoknak olyan tudást és lelki többletet adjanak, amelynek értelme és értéke van. A gyermekeknek pedig el kell magyarázni, hogy egyetlen kötelességük van: - a tanulás, amelyet saját érdekük követel, és saját érdekükben követelünk meg tőlük.

A törvényalkotóknak és törvényhozóknak pedig világos és egyértelmű irányba kellene terelni a fiatalságot, lelki és szellemi fejlődésüket segítve, nem pedig megutáltatva az iskolát és teljesen leterhelve őket sokszor felesleges és rosszul rangsorolt tantárgyakkal és tantervvel.

Mert ma mindenről szó esik, csak arról nem, hogy mindaz a cirkusz és gyűlölködés, amit tapasztal az ország pontosan azok miatt van, akik ma e gyűlölködést szítják. Mert az oktatás züllesztését 1948. június 16-án a szocialista diktatúra indította el, és a rendszerváltás utáni liberális kormányzás adta a kegyelemdöfést.

Jó volna tehát, végre a gyermekkel és a gyermeki lélekkel is foglalkozni, amikor az oktatás problémáiról beszélünk... Mert a nép lelke a gyermekek lelkében születik újjá. S nem mindegy, hogy egy torzszülött, vagy egy ép lélek születik-e, a mi szellemiségünk és intézkedéseink nyomán...

Stoffán György


Link








 
 
0 komment , kategória:  Iskola  
Legyetek jók, ha tudtok!
  2015-07-08 22:46:29, szerda
 
 







Legyetek jók, ha tudtok!

Dalszöveg
Napoleon Boulevard

1. Végre elmúlt, ennek is vége,
Az iskola udvara üresen áll.
Vége az évnek, pont ez a lényeg,
A csomagom kész van, a küszöbön áll.

2. Oly nehéz most jónak lenni,
El se tudnád képzelni,
Annyi mindent meg kell tenni,
De nem ígérem, hogy jó leszek.

3. Semmi jóból most ki ne hagyjál,
Nem tart soká a hetedik nyár.


Ha néha durva volt is a játék,
Nem mutattam, de nekem is fájt.

2. Oly nehéz most jónak lenni,
El se tudnád képzelni,
Annyi mindent meg kell tenni,
De nem ígérem, hogy jó leszek.

R1. Az az egy fontos: legyetek jók most,
Már nem kell túl sok a holnaphoz;
Legyen szent most nekünk a játék,
Legalább egyszer még!

R2. Az az egy fontos: legyetek jók most,
Már nem kell túl sok a holnaphoz;


Legyetek jók, ha tudtok,
A többi nem számít.

4. Ugye tényleg nem fog fájni,
Ha majd végre nagy leszek,
Ugye másképp fogom gondolni,
Azt, hogy milyenek a felnőttek?

R1. Az az egy fontos: legyetek jók most,
Már nem kell túl sok a holnaphoz;
Legyen szent most nekünk a játék,
Legalább egyszer még!

R2. Az az egy fontos: legyetek jók most,
Már nem kell túl sok a holnaphoz;
Legyetek jók, ha tudtok,
A többi nem számít.

3. Semmi jóból most ki ne hagyjál,
Nem tart soká a hetedik nyár.
Ha néha durva volt is a játék,
Nem mutattam, de nekem is fájt.

2. Oly nehéz most jónak lenni,
El se tudnád képzelni,


Annyi mindent meg kell tenni,
De nem ígérem, hogy jó leszek.

R2. Az az egy fontos: legyetek jók most,
Már nem kell túl sok a holnaphoz;
Legyetek jók, ha tudtok,
A többi nem számít.

R1. Az az egy fontos: legyetek jók most,
Már nem kell túl sok a holnaphoz;
Legyen szent most nekünk a játék,
Legalább egyszer még!

R2. Az az egy fontos: legyetek jók most,
Már nem kell túl sok a holnaphoz;
Legyetek jók, ha tudtok,


A többi nem számít.







Legyetek jók ha tudtok

Link




















 
 
0 komment , kategória:  Iskola  
Olvasd visszafelé is...
  2011-02-07 23:12:29, hétfő
 
 







OLVASD VISSZAFELÉ IS!!!


A gyerekek biztosan örülnek neki!

1. A fasori pap papirosa fa.

2. Ah, tán nátha?

3. Aki takarít rám, az a mártír, a Katika.

4. A Kupa apuka.

5. Aludna ma a mandula.

6. A nyári kelet a telek iránya. (Neszt Tibor)

7. Apáca, lenyel a cápa!

8. A pipitéri réti pipa.

9. Arany nyara.

10. A sári pap írása.

11. A tálamba bab, maláta.

12. A tyúkólba rab dobál, de kenguru rúg neked lábodba, rabló kutya.

13. Az a hat lo Bartokot rabolta haza.

14. Barbara arab rab.

15. Csak a mama makacs.

16. Csá kék ács.

17. Csáp alakú kalapács.

18. Dávid sógorom morog: ósdi vád

19. De ne sebesen edd!

20. Eb merev dögét, s tégöd verembe!

21. Edit, ide! (Sóti György)

22. E két répát, na vedd agárdi, drága, de van tápértéke. (Az RTV újság pályázatából, a 60-as évekből).

23. Eledelemet emeled-e le? (Bokor Nándor)

24. Eleven, te is ebédre főve kéred e gödröt? Ördöge derék evő, ferdébe sietne vele. (Bokor Nándor 2005)

25. Erős a sas őre.

26. Erőszakos kannak sok a szőre.

27. Erőszakos kanpapnak sok a szőre!

28. Erre arra erre.

29. Etel lehellete.

30. Életem Etelé.

31. Évák eledele kávé.

32. Géza, kék az ég.

33. Goromba rab morog.

34. Indul a görög aludni.

35. Indul a kutya s a tyúk aludni.

36. Indul a pap aludni.

37. Kelemen nem Elek.

38. Keleti telek. (Sóti György)

39. Kendö gyürü rügyödnek

40. Kerek erek.

41. Keresik a tavat a kis erek.

42. Kék a Kék

43. Kész a szék.

44. Két régi levél a gyártól: a tejet a lótrágyalével ígérték!

45. Kis erek mentén, láp sík ölén odavan a bánya rabja: jaj, Baranyában a vadon élő Kis Pálnét nem keresik! (Demők Béla)

46. Kis Elek elesik.

47. Kitűnő vőt rokonok orrtövön ütik.

48. Komor romok.

49. Kosarasok kosara sok.

50. Lapp alak merev távolsági igáslovát verem kalappal. (DorCica)

51. Leventét nevel.

52. Lakkos a bál, tíz emelete tele mezítlábasokkal.

53. Mára a Zsuzsa arám. (Neszt Tibor)

54. Meg ne lássál engem.

55. Mér dúl a lúd rém? (waczak)

56. Navarra arra van.

57. Nálatok az az akó talán?

58. Nem áll ott törött toll, ámen.

59. Néma mén.

60. Némedi pap ide mén.

61. Ném odaadom én. (Sóti György)

62. No, drága! Két kölesér régen a kost sokan egérré se lökték Agárdon.

63. Óh, a tahó!

64. Ön Barbara, arab rabnő.

65. Öreg erős paprikafa alá álla a fakír pap Sőre Gerő.

66. Ő köll: ököllökő! (Sóti György)

67. Ő szerelő, talán Kón zsidó disznóknál a tőle Rezső

68. Papa, apa a pap! (Nagy Zoltán)

69. Rám német nem lel, elmentem én már. (1943)

70. Rám rak a görög, akar már.

71.Ráz a zár! (Neszt Tibor)

72. Régi pap igér.

73. Rémes tóga bagót sem ér.

74. Réti pipitér.

75. Római fővezér s rézevő fia Mór.

76. Rút, dagadt úr.

77. Sokáig él Légi Ákos.

78. Sok sokkos kos. (Neszt Tibor)

79. Szárad a darázs.

80. Tán őtet kitehetik tetőn át?

81. Tánya, kérek kerek kerékanyát! (Korbai Zoltán 2009.)

82. Te mező, neveled eleven őzemet.

83. Te pék, láttál képet?

84. Tied a Deit!

85. Tibor, adod a Robit? (Sóti György)

86 Tologatjuk a kutyagolót. (ha leírva nem is, de hangzásban közel ugyanaz) (Sóti György)


A leghosszabb magyar mondat pedig, ami visszafelé is ugyanaz:

"Kis erek mentén, láp sík ölén, oda van a bánya rabja, jaj Baranyában a vadon élö Kis Pálnét nem keresik."

Na ezt csinálja utánunk bármelyik nyelv!







Rossz a kedved?
Szomorú vagy?
Kilátástalannak gondolod a helyzetedet?
Össze vagy zavarodva?
Nem tudod, mit kellene csinálnod?
Nézd meg az alábbi videót, mely erőt ad és bátorít!

Lefelé olvasva pesszimista, visszafelé olvasva optimista!
Rajtad múlik - melyiket választod!?

Azok számára, akik a videót nem tudják megnézni, íme a zseniális szöveg,
olvasd el oda... azután vissza... Ámulj!


A TE FELADATOD


Hiábavaló a küzdelmed
Ne hidd, hogy
Az életnek szándéka van Veled
Mindig tudd, hogy
Egyedül vagy
Hogy nem számíthatsz senkire, és
A szeretet is csak egy nagy átverés
Senki nem lesz büszke Rád, és
Hazugság, hogy
Érdemes élni
És soha nem lehetsz igazán boldog
Majd cserbenhagynak a barátaid
Becsaptak, amikor azt mondták, hogy
Minden fájdalom elmúlik egyszer
Vígasztaljon a tudat, hogy
Milliónyi ember a Földön
A sok szenvedés ellenére
Ugyanebben hisz
A rosszat jóra változtatni
Nem tudod
Ne hidd, hogy
A sorsot megfordítani
A Te feladatod

(Nyéki Kata)


Ue. fordítva:


*A TE FELADATOD*


A Te feladatod
A sorsot megfordítani
Ne hidd, hogy
Nem tudod
A rosszat jóra változtatni
Ugyanebben hisz
A sok szenvedés ellenére
Milliónyi ember a Földön
Vígasztaljon a tudat, hogy
Minden fájdalom elmúlik egyszer
Becsaptak, amikor azt mondták, hogy
Majd cserbenhagynak a barátaid
És soha nem lehetsz igazán boldog
Érdemes élni
Hazugság, hogy
Senki nem lesz büszke Rád, és
A szeretet is csak egy nagy átverés
Hogy nem számíthatsz senkire, és
Egyedül vagy
Mindig tudd, hogy
Az életnek szándéka van Veled
Ne hidd, hogy
Hiábavaló a küzdelmed


Kathy: A TE FELADATOD - Videó

Link



NYELVTÖRŐ - Videó

Link





















 
 
0 komment , kategória:  Iskola  
Az erkölcsi nevelés
  2011-01-22 16:21:38, szombat
 
 



Pápai Szabó György: Magyar erkölcs, magyar jellem c. előadássorozatának bevezetője. Elhangzott a Miskolci Bölcsész Egyesület budapesti magyarságtudományi szemeszterén.

Pápai Szabó György : Az erkölcsi nevelés

Ha sommás ítéletet szeretnénk hozni, azt mondhatnánk, nincs miről beszélni, mert ma nincs ERKÖLCS, és nincs NEVELÉS, s akár haza is mehetünk. Az igazság azonban összetettebb, s mi mindig ebben az összetettségben vizsgáljuk az igazságot. Kétségkívül, hogy a klasszikus értelemben vett erkölcsnek és erkölcsi nevelésnek a nagyfokú hiányát élik meg mindazok, akik még ebben nőttek fel, s életük egyfajta erkölcsi értékrend szerint épül fel. Hisz az "ethos" (gör.) erkölcsiséget és erkölcsi magatartást jelent.

Hogy kinek milyen az erkölcse (ethosza) az tehát a magatartásban, a tettben, a cselekedetben, viselkedésben, a magatartásban mutatkozik meg. Mondhatnánk, hogy minden ember egyedi, egyszeri és megismételhetetlen, más, tehát eltérő erkölccsel, ethosszal bír, de ez is csak részben igaz, mert vannak a történelemből és a jelenből ismert, általánosan elfogadott értékrendek, erkölcsi szabályok, amelyek meghatározták és meghatározzák egy szűkebb vagy tágabb közösség erkölcsi felfogását, magatartását, tehát összefogták, összegyűjtötték az ugyanazon elveket valló, vagy ugyanabba a közösségbe beleszülető embereket. Több ilyet mondhatnék, de a teljesség igénye nélkül mindjárt a számra kívánkozik még a keresztyénség előtti időkből a híres szkíta erkölcs, amelyről oly lelkesen írnak az antik görög szerzők: a harcban tanúsított bátorságukról, a békében tanúsított szelídségükről, békés természetükről, hűségükről, kitartásukról, szeretetükről, állhatatosságukról, hűségükről, barátságukról, bölcsességükről, türelmükről, és így tovább. Ezek valóban a legfontosabb tulajdonságok, erények, amelyek ott vannak az újszövetségi keresztyén-krisztusi erények sorában is, de éppígy a szkítaság vallási örökségében a buddhizmusban, Zoroészter vallásában, vagy éppen a Krisztus utáni gnosztikus tanokban, mint pl. a manicheizmusban.
Természetesen (ahogy Pál is vallja az 1 Korinthusi levélben - 18. fej. - minden embernek más szolgálat és más lelki ajándék adatik, de minden Istentől van, ahogy egyéniségünk, lelkiségünk, habitusunk, természetünk, gondolkodásunk meghatározottsága is.
S nem győzöm hangsúlyozni a hit erkölcsformáló szerepét. Hit nélkül nincs erkölcs. Ám mivel az erkölcs mindig a tettben, a cselekedetben ölt testet a lélek, a szó, a gondolat nyomán, ezért igaza van Jakab apostolnak abban: hogy hitetek mellé ragasszatok jó cselekedeteket... A tett, a cselekedet a keresztyén lelkiismeret, erkölcs tükre, amelybe, ha belenézünk, meglátjuk önmagunkat a maga valóságában.
Jézus az ószövetségi Tízparancsolat (2Móz 20:2-17) újszövetségi értékrendjét a jézusi nagy parancsolatban, a kettős nagy parancsolatban foglalta össze, aktualizálta, amely a keresztyén erkölcs/etika alfája és ómegája: "Szeresd az Urat teljes szívedből, teljes lelkedből és teljes elmédből... Szeresd felebarátodat, mint önmagadat." (Mt 22:37-40). Ez a törvény summája. Törvény. Mert az erkölcs mindig rend és törvény. Ha nem az, nem erkölcs. S e törvény, rend nélkül nem létezhet egyén, család, egyház, nemzet, társadalom.
Ezért fontos, hogy egyetemünkön, talán egyedüliként, tantárgy az erkölcs, s keresztyén erkölcsoktatás van. A teológiákon, hittudományi karokon tanítják a teológiai etikát, de az az un. rendszeres teológia része, teológiai diszciplína, tehát kimondottan teológiai-elméleti tárgy. Világi egyetemi tanszékeken az erkölcs és az erkölcsi nevelés ugyancsak elvont, elméleti tárgy, jobbára a pedagógia vagy a filozófia részeként.
Az erkölcsi nevelés tere maga az élet. Én magam, mint pap a mindennapokban hit és erkölcstant tanítok óvodásoknak, az általános iskola alsó és felső tagozataiban, középiskolákban, s most a felsőoktatásban is. A hit és erkölcstan minden esetben nevelés is, s nemcsak tanítás, különben nincs értelme. Tárgya az ifjúság. Célja pedig az útmutatás, a helyes magatartás, életfelfogás kialakítása. Valahogy úgy, ahogyan az idős Pál tanította az ifjú Timótheust két levelében, óvó szeretettel, gondoskodással, nagy figyelemmel, féltő szigorral.

Karácsony Sándor a két világháború közötti időszak nagy nevelője négy érési szakaszt különböztet meg: a kisgyermek, a növekedő gyermek, a serdülő és az ifjú (adoleszcens), s mind a négy életkorszak más-más fejlődési szintet, nyelvet, világot takar, s más-más nevelési hozzáállást kíván. Karácsony Sándor máig ható gondolatainak jó összefoglalása a 2003-ban megjelent "Magyarság és nevelés" c. kötet Lendvai L. Ferenc szerkesztésében.

A nevelésnek, a hitközpontú erkölcsi nevelésnek a végeredménye, úgy is mondhatnám bibliai terminológiával: gyümölcse: a JELLEM. Az erkölcsi nevelés célja és ez minősíti hatékonyságát.

Minden kornak persze megvolt az erkölcsi-nevelési-jellem-karakter ideálja. De a fő erények vonatkozásában a lényeg nem nagyon változott, s megállapítható, hogy a keresztyén erkölcsnevelés mindmáig összefoglalja, fókuszálja a különböző korok nevelési eszményeit, így az antikvitásét, s a reneszánszét, amely visszanyúlt a görög-római kor jellemeszményéhez, erkölcsi ideáljához. Mindez legteljesebben Erasmus nevelés-rendszerében mutatható ki. Azt írja: - A nevelésnek a különböző tudományok elsajátítása mellett a másik fő feladata a jámborságnak és erkölcsösségnek beoltása a gyermeki lélekbe... "semmi nehézség abban, hogy a kettőt együtt végezzük, csakhogy a vallásosságot illeti az elsőség." (Christ. Matr. Inst. Op. V. 713. C.)

A keresztyén nevelés eszménye, eszmény és példaképe persze maga a MESTER, Krisztus, aki a Legfőbb tanító, akinek a nyomában járnunk kell, aki előttünk jár, s mutatja az utat. A keresztyén nevelés módja és célja tehát nem más, mint az Imitatio Christi, a Krisztus követés, ahogyan arról oly csodálatosan ír Kempis Tamás (De imitationes Christi). Rotterdami Erasmus (aki annyiszor ütközik kora értetlen egyházával) írja: - A keresztény példányképe Krisztus legyen, aki a boldogság felé vivő utat a maga teljességében megmutatja... "Elég boldognak tarthatod azt, sőt csak egyedül azt tarthatod boldognak, aki Krisztust magában hordozza". (Op. V. 42. B.) S most már tényleg csak egy Erasmus-idézet: "Minden erénynek forrása a szorgos és lelkiismeretes nevelés." (De pueris lib. Instit. Op. I. 491. E.). Nagy nevelő volt, nevelési elvei ma is érvényesek.
A nevelés összefoglalva: emberformálás, s ez a nem könnyű feladat magában hordja a vajúdást, az ütközést, a szigort, s bizony olykor a kényszerítést is. A nevelés latin szava (e-ducatio) kivezetést, kiszabadítást is jelent, ami telitalálat, hisz a nevelés kiszabadítja a gyermeket az ösztönök sokszor rossz, parlagi, vad, sötét világából.

A keresztyén nevelés mindig hármas célzatú: 1. értelmi (a sötétségből a szellem világosságát ragyogtatja fel). 2. Erkölcsi nevelés (az ösztönök öntörvényű világából szabadít ki, közösségi emberré, érték-elvű emberré tesz. 3. Vallási-hitbeli nevelés (kiszabadít a bálványok, babonák világából, érző-együttérző emberré tesz, s az élő Istenhez vezet el.

Mivel a keresztyénség a szeretet vallása, Krisztus a Szeretet Istene, ezért a keresztyén nevelés központjában a szeretetre nevelés áll. Ez is hármas egységet jelent: istenszeretet, emberszeretet, hazaszeretet.

Egy olyan korban, amelyiket a szeretet és az erkölcs hiánya jellemez újra teret kell, hogy nyerjen a keresztyén erkölcsre nevelés az élet minden területén, s különösképpen az oktatásban. Dr. Török István egykori pápai teológiai professzor külföldön kiadott Etika c. könyvében "az erkölcsi kérdés kikerülhetetlenségéről" és "etikai bizonytalanságról" ír értékvesztett világunkban. Észleli mindezt a két világháború közötti időszak nagy filozófusa, moralistája, dr. Prohászka Lajos is "A mai élet erkölcse" c. alapművében, amelyben az erkölcs, az erények háttérbe szorulásáról ír, s összefoglalja korunk etikai válságának okait és kialakulását. Könyve első fejezetében a Méltóságot és a Szeretetet jelenti ki korunk legnagyobb hiányának és egyúttal szükségének, a keresztyén morál két alapkövének.

Karácsony Sándor, a nagy magyar nevelő csodálatos könyvének ("Magyar ifjúság") egy szép gondolatával fejezem be:
- Az ifjúság erkölcsi nevelése akkor eredményes, ha a felnövekvő nemzedék nem zsarol, hanem küzd jogos igényeiért. Nemcsak ajándékozni van kedve, hanem szolgálni, áldozni is tud, mert áthatja nevelőinek példája, a belőlük áradó szeretet.



 
 
0 komment , kategória:  Iskola  
Továbbképzés!!!
  2010-12-11 21:35:16, szombat
 
  Kistérségi uzsorás tanfolyam!

Tanulj Te is az IMF-nél






Alacsony a vérnyomásod?!

Felhívás nemzetközi holokauszt-oktatási szakértő képzési programon való részvételre

Link

Erre is van /volt/ pénz???

 
 
0 komment , kategória:  Iskola  
     1/2 oldal   Bejegyzések száma: 17 
2021.09 2021. Október 2021.11
HétKedSzeCsüPénSzoVas
 123
45678910
11121314151617
18192021222324
25262728293031
Blog kereső


Bejegyzések
ma: 0 db bejegyzés
e hónap: 13 db bejegyzés
e év: 295 db bejegyzés
Összes: 4276 db bejegyzés
Kategóriák
 
Keresés
 

bejegyzések címeiben
bejegyzésekben

Archívum
 
Látogatók száma
 
  • Ma: 210
  • e Hét: 6378
  • e Hónap: 27798
  • e Év: 487921
Szótár
 




Blogok, Videótár, Szótár, Ki Ne Hagyd!, Fecsegj, Tudjátok?, Receptek, Egészség, Praktikák, Jótékony hatások, Házilag, Versek,
© 2002-2021 TVN.HU Kft.