Belépés
menusgabor.blog.xfree.hu
"A világ pocsolya, igyekezzünk megmaradni a magaslatokon." / Honoré de Balzac / Menus Gábor
1940.08.11
Offline
Profil képem!
Linktáram, Blogom, Képtáram, Videótáram, Ismerőseim, Fecsegj
     1/3 oldal   Bejegyzések száma: 20 
Wellness-szállodában megemelték a saját fizetésüket a pedagó
  2022-11-26 18:30:52, szombat
 
 




WELNESS-SZÁLLODÁBAN MEGEMELTÉK A SAJÁT FIZETÉSÜKET A PEDAGÓGUS-SZAKSZERVEZETEK VEZETŐI, MAJD ÉNEKLÉSSEL, TÁNCCAL ÜNNEPELTÉK - VIDEÓ Origo2022.11.26. 09:57


Október utolsó előtti hétvégéjén a Hajdúszoboszlón található Aqua Palace szállodában tartotta meg XXXIV. kongresszusát a tanártüntetések egyik fő szervezője, a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) - tudta meg a Metropol.

Talán a nehéz gazdasági helyzetre való tekintettel, egy wellnesshotelt találtak erre a legjobb helyszínnek. Döntéshozatal közben így bármikor igénybe tudták venni a wellnessközpont kényeztető szolgáltatásait: a szauna- és a wellnessparkot, valamint az éttermek sokaságát. Aztán még mielőtt a kormánynak címzett követeléseiket megszavazták volna két termálvizes fürdőzés között, szakítottak időt arra is, hogy a saját fizetésüket felemeljék.

Az élményfürdőhöz csatlakozó Hungaro Spa Hotel termálszállodában, ahol a szakszervezet vezetői nem spóroltak a tagok pénzén, a szakszervezet közös kasszájából átlag 50 ezer forintot fizettek a szobákért.

Fontos volt számukra, hogy a saját maguknak megszavazott fizetésemelés és a kormánynak szóló követelések megfogalmazása közben bármikor igénybe vehessék a fürdő és az élményközpont kínálta lehetőségeket.

A Metropol információi szerint a szakszervezet vezetői SZIGORÚ TITOKTARTÁST KÉRTEK EGYMÁSTÓL a tekintetben, hogy a fizetésemelések megszavazása, valamint a sztrájkkövetelések megfogalmazására egy wellness-szállodában kerüljön sorra.

Nyilvánvalóan ők maguk is érezték, hogyha mindez kiderül, az meglehetősen kínos helyzetbe hozza őket. A történetnek sajátos bájt ad, hogy mindeközben a PSZ utcára vezényelte tüntetni tagjait és szimpatizánsait Budapesten.

A Metropol megszerzett egy videót, amin jól látható, hogy a szakszervezet vezetői a wellnessközpont egyik teraszán még egy közös táncot is lejtettek, szelfiket készítettek mielőtt magukat alaposan "'kivelneszezve" elindultak volna a demonstrációra.

Miénk itt ez a hely!
- énekelték, kart karba öltve a wellness-szálló teraszán.

A videót itt nézheti meg! Link



Link


Ilyen volt a 80-as években iskolába járni

Link










 
 
0 komment , kategória:  Iskola  
Védtelen tanárok
  2022-10-02 21:00:33, vasárnap
 
 








VÉDTELEN TANÁROK


"Olyan lesz a jövő, mint amilyen a ma iskolája."
Szent-Györgyi Albert



Elképzelem, hogy most hányan hördülnek föl: "Méghogy a tanárok?!", hányan húzzák gúnyosan mosolyra a szájukat: "Ne vicceljetek már! A szülők! Meg a gyerekek! Ők a védtelenek 'a tanár' hatalmával szemben!" (ezt undorral, dühösen szokás kimondani)

Beírtam a keresőbe: "védtelen tanárok", aztán meg "védtelen pedagógusok", " kiszolgáltatott tanárok", de nem találtam a világon semmit. Úgy látszik, a köztudatban máig az él, hogy a tanár az védett, a tanárt nem érheti semmi zaklatás, bántás, sőt bántalmazás. Sőt! Ő az, aki...

Pedig hát!

Belépsz az osztályba, még meg sem szólaltál, a diákjaid máris fölmérték az összes külső, testi tulajdonságodat, és ha valami nem tetszik rajtad, háááát!
(Miközben arra neveled őket, hogy senkit ne bántsanak azért, amiről nem tehet ... Kivéve a tanárt?!)

Alig van tanár, akire ne ragasztanának a gyerekek valamilyen gúnynevet többnyire azt is a külső alapján (a becenév is előfordul ugyan, de az a ritkább). (Miközben arra neveled őket, hogy ne csúfolják egymást... Kivéve a tanárt?!)

Eltervezed az órádat, éjfélig dolgozol izgalmas feladatokon, és akkor ... két-három gyereknek épp nincs kedve, pillanatok alatt ezért megy tönkre minden elképzelésed és az egész munkád. (Miközben arra neveled őket, hogy becsüljék meg egymás munkáját, erőfeszítéseit ... Kivéve a tanárét?!)

Gyerek rosszat tesz, durván, útszéli stílusban beszól. Mindennapos dologgá vált ez a "beszólósdi". Bárkinek, bárhol. Nem mehetsz el mellette, mert ezzel elfogadtad, pedig nem! Ez tűrhetetlen! Valamit lépned kell: kiosztani, beírni, mit tudom én. Másnap a gyermek szülője leüvölti a fejedet, mert a "Pityu" azt mondta, hogy... És te rájössz, hogy "a Pityu" hazudott otthon, de most állj bele egy méltatlan civódásba? Ott állsz tehetetlenül egy tanítványod hazugsága és szülője dühkitörése célkeresztjében. (Miközben arra neveled őket, hogy ne hazudjanak, és ha rosszat tesznek, azt vállalják föl... Kivéve ha a tanárról van szó?!)

Gyermek nem tanult, nem készült. Mi más lenne? Karó. Másnap szülő beront, és minősíthetetlen stílusban számonkéri, hogy "nem is tudták a gyerekek, hogy dolgozat lesz!" Vagy: "honnan tudta volna az ő "kiscsillaga", hogy felelni fog?" És bizonyítanod kell, hogy de bizony, te - ahogy kell - egy héttel korábban megmondtad a dolgozatot. És el kell magyaráznod az ordítozó szülőnek, amit tudnia kéne, hiszen ő is volt diák, év elején kezébe nyomták az SZMSZ-t is, a Házirendet is: a szóbeli és az írásbeli felelést (1 leckéről van szó) nem szokás előre bejelenteni... Magyarázkodsz egy sértő és megalázó helyzetben. (Miközben arra neveled őket, hogy ne alázzanak meg senkit, és ők se tűrjék, ha megalázzák őket... Kivéve ő a tanárt?!)

És akkor még egy szót sem szóltam a LELKI és TESTI (!) bántalmazásokról, a durva és alaptalan RÁGALMAZÁSOKRÓL, amelyeket a tanároknak - ritkábban a tanítványaiktól, gyakrabban azok szüleitől - kell eltűrniük.

KELL?! és ELTŰRNI?!

És minderre, amit felsoroltam, tényleg csak az az egyetlen válasz, hogy "mert nem tud tanítani"? Vagy hogy "mert a leghülyébbekből lesznek tanárok"?
Ez vajon nem "áldozathibáztatás"?!

(Amúgy megkérdeztem: ez nem igaz. A tanárszakokra nem könnyű bejutni. A probléma az, hogy - belekóstolván mindabba, amit felsoroltam - a pályára valóban alkalmasak el sem kezdik, vagy egy éven belül elhagyják a pályát. A mai ifjak között már kevés a "megszállott", hiszen nemrég még résztvevői voltak a közoktatásnak, tudják, hogy ott ez vár rájuk...)

MERT AMÚGY...
A gyerekeknél és a szülőknél minden a legnagyobb rendben?!
Nagyszerű szülők jól nevelt gyermekei?
Ugyan kérem! Nézzenek már bele a családi nagy tükörbe!

Félreértés ne essék! Ma is azt mondom:életem egyik legjobb döntése volt, hogy a tanári pályát választottam. Csodálatos pályának tartjuk... tartanánk sokan, csak néha nagyon nehéz, vagy épp lehetetlen lelkileg talpon maradni. Mert - akár hiszik, akár nem - a tanár is éppolyan ember, mint bárki más: van neki is lelke, ami éppúgy sérülékeny, mint bárki másé... Különösen, ha a tanítványa tart be hazug, a nagyobbaknál sokszor aljas módon... És hát "nem muszáj hősnek lenni, ha nem lehet"... Mert ilyenkor el kell menni.

És mindig a legjobbak dobják be a törülközőt: a jól képzett és önérzetes tanárok. Kik miatt? Olvassák újra a felsoroltakat: a viselkedni képtelen, a mindenkivel kötekedő, a durva és agresszív diákok és szüleik miatt.

Nem! Nem a pályát otthagyó tanárok veszítenek (könnyedén találnak más munkát), hanem az ott hagyott kedves, értelmes, tanulni akaró gyerekek és a hozzájuk tartozó szülők (a többség), akik csak egyetlen hibát követtek el: nem emelték fel a szavukat a megtámadott és kedvelt tanárukért.

Ebben az írásban a pedagóguspályának ezt az oldalát: a tanítványaiktól és szüleiktől való védtelenséget és kiszolgáltatottságot szerettem volna megmutatni sok-sok tanár ismerősöm tapasztalatait összegyűjtve. Szándékosan nem szóltam egy árva szót sem az oktatásirányításról, "a hivatalnak packázásai"-ról, mert itt és most nem erről akartam beszélni.

Ez a bejegyzés - kivételesen - NEM a diákok, NEM a szülők, HANEM a pedagógusok zaklatásáról, mindennapi kiszolgáltatottságáról szól.
TH


Link








Egy tanár ismerősöm mondta nemrég


"A helyzet elég problémás, de nem azon a területen, amiről beszélnek a médiában. Itt egyáltalán nem a fizetésünkről van szó, az a legkisebb probléma. Néhány morzsa a valóságból:

- Egy átlagos közoktatási intézményben egy átlagos tanóra egyharmada fegyelmezéssel megy el.

- A gyerekek neveletlenek, frusztráltak, videójáték- és mobiltelefon addikcióban szenvednek, képtelenek figyelni és koncentrálni.

- A tanárt az igazgató nem védi meg, konfliktushelyzetben nemcsak a szülő elé vet minket, hanem a szülő mellé is áll

- Egy átlagos gimnáziumból 50 évvel ezelőtt a gyerekek kb. fele a reál tárgyakból volt erős, azzal ment tovább (matek, kémia, fizika). Hazánk remek fizikusokat nevelt, komoly vegyipari és mérnöki pályák működtek, világhíres szakembereket adtunk. Ma mindenki a kommunikáció, marketing, HR, politológia, közgazdász és esetleg jogi szakra szeretne menni. Persze azokra is alig veszik fel őket, mert nincs kreativitás, alig tudnak írni, könyvet nem fognak a kezükbe, öntudatuk hatalmas, kitartásuk apró. Nincs szakember képzés sem. Lehet is ezt tapasztalni, ha házat újítanál fel, horror.

- A gyerekeket nem szabad dolgoztatni, de elvárják, hogy élmény legyen minden óra.

- Nincsenek (szó szerint értsd!) férfi tanárok az általános iskolákban és a gimnáziumokban is alig. Torzul a gyerek világa, már nem lát rendes férfias viselkedést, apaképet, maximum az akciófilmekben, vagy a God of Warban. Ezt az űrt töltik be groteszk módon a szigorú, öreg tanítónénik.

- Eddig kb. 14 intézményben jártam, dolgoztam, családom költözése miatt elég sok iskolában tanítottam már. Volt olyan hely, ahol 6 iskolába jártam tanítani és a legfiatalabb tanár is 40 éves elmúlt, én pedig az egyetlen férfi tanító (kb 100 tanárból) voltam a környéken.

- Vannak olyan iskolák, ahová Rikkárdóék miatt még havi félmillióért sem menne el senki. Volt olyan osztályom, ahol 24 diákból 18 "kiccsaládból" jött. Mondanom sem kell, a tanítás hatásfoka elég alacsony volt, mikor előző nap szabaduló bulit tartottak a soron és a 10 éves gyerekek feje fájt másnap a sok sörtől. De legalább aznap aludtak az órákon.

- A pofonegyszerű papír naplót kicserélték E-Krétára. Nagy szenvedés és még csak nem is praktikusabb. Megnézem én azt a rendszergazdát, aki 50 év múlva egy bizonyítványt próbál majd kifejteni ebből a programból. Vannak papíruszok, amik már több, mint 2000 évesek, megfejthetők, elolvashatók, de a 80-as években szalagra, floppyra mentett adatokat már nincs ember, aki kimenti. Ugyanez a CD-vel, DVD-vel, egyszerűen tönkremennek, elhasználódnak. Hivatalos iratokat hosszú távon semmiképp nem tartanék "felhőben". Elég egy kis háború, egy áramszünet és kb. mindenki bizonyítvány nélkülivé változik az országban.

- A tanártól tökéletességet, robotosságot, végtelen tűrőképességet kívánnak, de a diákoktól semmi nem várható el. Például a gyerekek és szülei átlagosan többet káromkodnak, mint levegőt vesznek, az egész társadalmunknak mocskos a szája, de ha a tanár szólja el magát mérgében, megalázzák és számonkérik, mehet az igazgatóhoz. A filmekből, videójátékokból, otthoni környezetből árad az erőszak, mint megoldási elv, sőt, a szünetekben is folyamatosan ügyelni kell, hogy ne verekedjenek össze a nebulók, de ha te nyakon vágod a diákot, mert mondjuk veszélyeztette társa testi épségét, rád hívják a rendőrséget. Ez nem túlzás (kiskorú veszélyeztetése, minősített eset, védekezésre korlátozottan képes emberkéről van szó, 3-6 év börtön ). Legjobb esetben felfüggesztés és eltiltás. Ezt senki sem kockáztatja. Most idézek egy vidéki iskola igazgatójától: "Inkább hagyd, hogy megverjék egymást a gyerekek.

- Egy csomóan meggazdagodtak az iskola kárára. Közbeszerzésből vették a gépeket, digitális táblákat, építettek melléképületeket, sportcsarnokokat, írtak és forgalmaztak tankönyveket 10x-es áron. És minden elmarad a minőségitől, a használhatótól. Pl.: Egy digitális tábla felszerelése mindennel együtt 4-5 millió forint. Mennyi az eszköz önmagában? 4-500ezer forint. Szerviz és karbantartás? Ja, az már nincs. Vagy az iskolai számítógépek: i5, 4GB ram, 128 GB SSD, alaplapi videókártyával és 17"-es monitorral. 250K/db. Egy sportcsarnok árát már le sem merem írni, mert abból kompletten új falut lehetne alapítani. És nincs karbantartás, support, szerviz semmire sem. 10 éven belül a szemünk láttára rohad szét minden. Abba bele sem gondolnak odafent, hogy a gyerekek ebből mit tanulnak? Mit üzen ez feléjük? Mire neveljük ezzel őket?

- Nincs tanári utánpótlás, már mindenki taníthat mindenkit. Aki mondjuk egy kicsit is tud angolul, vagy van középfokúja belőle, már be is nyomják nyelvet tanítani. Ugyanezt néztem végig a biológiánál, mateknál, de főleg az irodalomnál és a történelemnél. El lehet képzelni a színvonalat.

Van itt baj minden szinten, ludas a társadalom, a gyerek, a szülő és a tanár is. Mindenki a másokra mutogat, de főleg azok a hibásak, akik vezetik ezt az országot és nem fűződik érdekük a jól
nevelt, okos emberek felneveléséhez. Akikre meg az oktatási tárcát, a tanítás ügyének megszervezését bízták, karrieristák, erőszakosak, kegyetlenek, nem láttak még gyereket, csak trendeket és felsőbb utasításokat követnek, párthűségük 3x-a az IQ-juknak. Én nem hibáztatom a pálya elhagyókat és azokat sem, akik végül nem végzik el a tanárképzőt. Eszmények és önfeláldozó lélek, valamint változás nélkül nincs értelme ezt a hivatást választani. Morális változás nélkül nincs értelme, kár a fizetésen rugózni. Attól, hogy sok pénzt kapok, még nem leszek vidámabb az összeomló oktatásban. Az orvos bérét is hiába emeled, ha a rokonod fertőzésben meghal a kórházi ágyán.

Én maradok, de csak azért, mert sikerült bejutnom egy nagyon jó és erős, híres iskolába tanítani. Sajnos ide nem járhat az átlag, mert nem bírná a tempót és a költségeket. Itt más a helyzet, de pontosan tudom, mi folyik "odakint" és nem vágyom vissza."

Link


Ez nagyon szomorú, elképesztő és igaz!!! Sajnos ma itt tartunk. Talán sokan emlékeznek még a rendszerváltozás utáni oktatási törvény parlamenti vitájáról, ahol az SZDSZ óriási viták után keresztül vitette akaratát és azokat a változásokat, amik nagyrészt a mostani oktatási problémákat eredményezték. Az akkori ellenzék előre jelezte ezeket a várható problémákat, a törvény mégis megszületett. Az "eredményeit" pedig láthatjuk!


Egy tanár levele - 2010

Link















 
 
0 komment , kategória:  Iskola  
Tréfás matekversek
  2022-05-09 20:00:31, hétfő
 
 










TRÉFÁS MATEKVERSEK









Bódai-Soós Judit: PITAGORASZ TÉTELE


A derékszögű háromszögben
éppen a derékszöggel szemben
található
az átfogó,
melynek hosszát ha négyzetre emeljük,
a befogók négyzetösszegét nyerjük.
És ha ez bárkinek is vigasz,
elárulom, még az is igaz:
ha egy ismeretlen háromszög olyan,
hogy nem tudjuk minő három szöge van,
de kikalkuláljuk a kisebb két
oldalhossz négyzetének összegét
s eredményül kapjuk ekképp
a harmadiknak négyzetét,
akkor e háromcsúcsú síkidomban
egy kilencvenfokos szög biztosan van
a leghosszabb oldallal szemben,
vagyis:
derékszögű háromszög a szentem."







Bódai-Soós Judit: THÁLESZ TÉTELE


Ha a körben egy átmérő
két végpontját megleled,
akkor őket bármely másik
ponttal összekötheted.
(Persze csakis a körívről
választva ki e pontot.
Nehogy másik helyről válassz,
mert biz' akkor elrontod!)
Háromszöget rajzolhatsz így,
de nem ám akármilyet!
Derékszögű háromszög lesz,
akár hiszed, nem hiszed.
És ennek a háromszögnek
átfogója nem lesz más,
mint a köröd átmérője
- nem csalás, nem ámítás. -
Ez a Thálész-tétel oda,
no de igaz vissza is.
Nem bonyolult, csak figyeljél,
s beláthatod magad is!
Végy hozzá egy háromszöget,
derékszögűt feltétlen...
A csudába! Ezt a lapot
izgalmamban eltéptem.

Nem baj, egy másikon folytatom:

Szóval, a te háromszöged
köré írt kör közepe
éppen ott lesz, ahol van az
átfogónak a fele.
E felezőpontba döfjed
legjobb körződnek hegyét,
s most már végre úgy írj kört, hogy
tudod Thálész tételét!"










Csorba Tibor: A PI




Ó, a pi, a számkirály:
kicsiny, s mégis végtelen -
oly sok elmét ráncigál,
mert képlete képtelen.

Archimédesz kezdte még,
s Ludolph, majd Fibonacci
is részekre szedte szét,
a tutit kimondani.

Hisz a kör bűvös vonal,
hosszát magába rejti,
mint faját őskorall -
titkát nem látja senki.

Jöttek az okos gépek,
számolnak most is egyre,
s lesz majd pontos képlet:
százmilliónyi jegyre."







Haraszti Szabolcs: PRIMEK


Számok,
Kik mások.
Nem szabdalhatók,
Nem egyeznek más jeggyel!
Velük biz társaik darabolhatók.
Különcül csak önmagukkal oszthatók s eggyel!"







HOGYAN FOGJUNK OROSZLÁNT A SIVATAGBAN?
matematika, fizika


Az oroszlánok természetes élőhelye a szavanna. Olykor szükségünk lehet egy-egy példány befogására. Bár a feladat természettudományos alapokon nyugvó általános megoldásának kutatása gőzerővel folyik, egyelőre minden erőfeszítés kudarcot vallott. A túl komplikáltnak tűnő feladatok megoldásához - Pólya György nyomán - alkalmazhatjuk az egyszerűsítés módszerét. Az alábbiakban kilenc, a sivatagra korlátozott matematikai és fizikai módszert mutatunk be. Persze az oroszlán - nem lévén tökkelütött - távol tartja magát a sivatagtól.


1. A geometriai megoldás:

Állítsunk hengerszerű ketrecet a sivatagba!
a) eset: Az oroszlán a ketrecben van. Készen vagyunk!
b) eset: Az oroszlán a ketrecen kívül van. Álljunk a ketrecbe, és invertáljuk a falait! Így magunk a ketrecen kívülre kerülünk és eredményképpen az oroszlán a ketrecbe.
Figyelem! Az utóbbi esetben feltétlenül ügyeljünk arra, hogy ne álljunk pont a ketrec közepén, mert különben eltűnünk a végtelenben!


2. A vetítéses módszer

Az általánosság korlátait figyelmen kívül hagyva tegyük fel, hogy a sivatag sík. A síkot egy a ketrecen átmenő egyenesbe vetítjük, majd az egyenest egy ketrecben lévő pontba. Így az oroszlán bekerül a ketrecbe.


3. A topológiai módszer

Topológiailag az oroszlánt tórusként is felfoghatjuk. Transzformáljuk a sivatagot a négydimenziós térbe. Lehetőség nyílik a sivatag olyan deformálására, melynél a visszatranszformáláskor az oroszlán összecsomózódik a háromdimenziós térben. Ilyenkor magatehetetlen és könnyű elfogni.


4. A valószínűség-elméleti módszer

Ehhez a módszerhez szükséges egy Laplace-kerék, néhány kocka és egy Gauss-harang. A Laplace-kerékkel a sivatagon át furikázva kockákat dobálunk az oroszlán után. Amikor már rohan felénk, a dühtől zihálva, borítsuk rá a Gauss-harangot. Ez alatt P=1 valószínűséggel fogságban van.


5. Newton-féle módszer

A ketrec és az oroszlán a gravitáció miatt vonzzák egymást. A súrlódást elhanyagoljuk. Ily módon az oroszlán előbb-utóbb a ketrecben fog csücsülni.


6. A Heisenberg-módszer

A mozgó oroszlán helye és sebessége egyszerre nem határozható meg. A sivatagban mozgó oroszlán tehát nem foglalhat el fizikailag értelmes helyet, ezért vadászata szóba sem jöhet. Következésképpen az oroszlánvadászat csak a nyugvó oroszlánokra korlátozódhat. A nyugvó, mozdulatlan oroszlán elfogását az olvasóra bízzuk.


7. A Schrödinger-módszer

Annak a valóssínűsége, hogy az oroszlán a ketrecben van, nagyobb, mint nulla. Üljünk le a ketrec elé, és várjunk.


8. Az Einstein-féle vagy relativisztikus módszer

Repüljünk közel fénysebességgel a sivatag felett. A relativisztikus hosszkontrakció miatt az oroszlán papírvékonyságú lesz. Vegyük fel, tekerjük össze, és húzzunk rá egy befőttes gumit.


9. A kísérleti fizikai módszer

Vegyünk egy olyan féligáteresztő membránt, amely csak az oroszlánokat nem ereszti át. Szitáljuk át vele a sivatagot.


Mit kell csinálnod ha egy sivatag közepén vagy...
- Mit kell csinálnod ha egy sivatag közepén vagy, egy éhes oroszlán néz veled farkasszemet, és csak egy alma van odavarrva a zsebedbe?
- Türelmesnek kell lenned, a türelem rózsát terem, a töviseivel kiszabadítod az almát, amit ezek után eldobsz, az alma nem esik messze a fájától, fölmászol a fára, így lóvá tetted az oroszlánt és kilovagolsz a sivatagból!

+ 1 vicc:
A többszörös gyilkossággal vádolt személyt villamos székbe ültetik.
- Van valami utolsó kívánsága? - kérdi az őr.
- Igen
- És mi?
- Megfogná a kezem?










KIŰZETÉS A PARADICSOMÓL

matematika, zérussal való osztás


Hogy jól emlékezetükbe véssük olvasóinknak a zérussal való osztás tilalmát, idézzük a következő pár sort a vagy száz évvel ezelőtt Németországban megjelent Matematische Bierzeitungból. Ebben olvashatjuk a Paradicsom-legendának a következő szellemes változatát:

És az Úr szólt Ádámhoz: Íme, neked adom a matematika egész Paradicsomát. Minden számmal oszthatsz, amelyet benne találsz. A Zérussal azonban nem szabad osztanod, mert ő a Sötétség Fejedelmének teremtménye.
A kígyó pedig ravaszabb volt valamennyi egyéb állatnál és így szólt Évához: Miért ne oszthatnátok a Paradicsom valamennyi számával?
Éva így felelt: Uramnak minden számmal szabad osztania, csak a Zérussal nem, mert az a Sötétség Fejedelmének teremtménye.
A kígyó ezt mondta: Nem igaz, hogy a Sötétség Fejedelmének teremtménye. Ellenkezőleg, ha Zérussal osztanátok, megtudnátok, hogy mi az igaz, és mi a hamis.
És az asszony gondolkodni kezdett, hogy jó lenne Zérussal osztani s így szólt Ádámhoz: Ossz Zérussal Ádám! Nem látod mennyivel egyszerűbb lesz az egyenlet?
És Ádám gondolt merészet és osztott Zérussal.
Az Úr pedig így szólt Ádámhoz: Megszegted parancsomat, kiküszöböllek a Paradicsomból. Arcod verejtékével számold ezentúl az egyenleteket és keresd a bizonyítékokat, ne tudjál addig hinni, amíg mindent be nem bizonyítottál magadnak.







Lackfi János: A MATEMATIKUS NYULAI
Torma Péternek


A végtelen oly képtelen,
Mint ékszíj, végét nem lelem,
Mint hulahoppot, pörgetem,
Mint porszemcséket, pergetem,
Mint szélben tollat, kergetem.
Véremben keringethetem,
Nyolcasként bárhogy fektetem,
A végtelen nem fekhelyem,
Nem kegyhelyem, nem nyughelyem.
Egyszerűen magas nekem:
Elillan, beint szemtelen.
Számolgathatom szüntelen,
Egy lépcsővel feljebb terem,
Széttart, mint táguló terem,
Agyfagylaló egy jégverem.
A plüssnyuszikat ha veszem,
A nyuszik száma végtelen,
Hát rámegy nyaram és telem,
Hogy megszámoljam rendesen,
S ha egy-egy számhoz rendelem,
S nem ugrál tovább kecsesen,
Ha marad engedelmesen,
Hosszú sorukat csak lesem.
S mindig szülhet a végtelen
Egy egész új és védtelen
Szőrgombócot és épp nekem,
Szeme olyan, szája ilyen,
A füle egész másmilyen,
És szül majd ez is szüntelen,
Elszaporodnak itt nekem,
Úton-útfélen nyúl terem,
Minden bokorban nyúltetem,
Tele velük a tanterem,
Tele a személyes terem,
Na látod, ez a végtelen!







Lányi Géza: APRÓ FELISMERÉS A MATEMATIKÁBAN


Sem tudós, sem matematikus az nem vagyok,
Versemmel a tudományban nyomot nem hagyok.
Két apró matek érdekességet írok le,
A megértésébe senki nem rokkan bele.

Az egyik Pitagorasz tételén alapszik,
Amint szokott lenni, az ördög itt sem alszik.
Rajzoljunk egy egységnyi oldalú négyzetet,
Átlóját jól látjuk, nem kell hozzá képzelet.

Átló hossza gyök kettő a képlet alapján,
Ezzel szemben akad egy kis bökkenő csupán,
Ugyanis ilyen szám a számegyenesen nincs,
Pedig ez lenne nekünk a megoldáshoz kincs.

Négyzetgyök kettőt csak közelítőleg kapjuk,
Pedig rajzunkon teljes értékűnek látjuk.
Ez az egységnyi oldalú négyzet átlója.
Végtelen tizedes törttel sem kel valóra.

A másik ilyen számunk a Ludolph féle pi,
Bár minden nap jelen van, de nem mindennapi.
Egységnyi átlójú körkerület hossza az,
Jó, magunk előtt pontosan látjuk, az igaz,

Számszerűen pontosan értékét leírni
Sikertelen, biztos, hogy nem fog sikerülni.
Rajz nélkül is ki tudjuk számolni értékét,
Végtelen tört adja pontossága mértékét.

Az egészet a végén gyorsan összegezve
Gyök kettő pontos értéke az a szám lenne,
Négyzetre emelve kettőt eredményezne.
A számegyenesen ilyen számnak nincs helye.

A pi-nek pedig pontos értékét megkapnánk,
Ha kör kerületét átlójával osztanánk.
Ekkor is végtelen tizedes törtet kapnánk,
Amelyet pontosnak elfogadni nem tudnánk."







Marsall László: A RENDCSINÁLÁS KOKÉRDI JENŐ-FÉLE TERVE
(melyet a nevezett Süllyös Mihályné takaritónő részére ,,Algoritmus mamikának" címen a nagyasztalon letétbe helyezett)
matematika, halmazelmélet, véges halmazok, halmazműveletek


1. lépés. Megolvassuk a szanaszét hagyott - többnyire több helyen elszórt - más-más tércellákat betöltő - ruhaneműk, cipők, újságok, csikkek, szemét stb. - azaz dolgok - D-halmazát.

2. lépés. Megolvassuk a dobozok, polcok, ágyneműtartó, fiókok, szemetesvödör stb. - azaz tárolórendszerek - T-halmazát.

3. lépés. Valahány tárolórendszert tárolásra kész állapotba hozunk (szemetes vödröt be a szobába! kihúzni mind a fiókot! stb.), azaz: definiáljuk a tárolórendszerek halmaza ,,valódi részhalmazainak" sorozatát, és megnézzük, hogy pl. valamely fiók nincs-e félig vagy egészen egy másik fiókban, azaz: két résztárolórendszer nem ,,metszi-e" egymást.

4. lépés. A tárolórendszerek T-halmazából kitüntetett figyelemmel elkülönítjük a szemetesvödröt, s a maradék rendszereket e vödör kiegészítő (komplementer) halmazának nevezzük.

5. lépés. A szanaszét hagyott dolgok D-halmazából kiválasztjuk:
a. a ,,szemétnek minősülő valamik" valódi részhalmazát.
b. az ,,elrakni való dolgok" kiegészítő halmazát nagyjából rendezve, a szoba közepén szétkupacoljuk (más-más tér-cellába helyezzük).

6. lépés. Meghatározunk valamely függvényt imígyen: rendelje hozzá a szemétnek minősülő dolgok halmazát a tárolórendszerek ,,szemetesvödör" nevű halmazához, s e függvény jelezte utasítást a gyakorlatban is végrehajtjuk. (Szemetet a vödörbe! vödröt kivinni!)

7. lépés Most az ,,elrakni való dolgok" kiegészítő halmaza valódi részhalmazainak sorozatát szerkesztjük meg ,,az együvé valók kerüljenek egy helyre" elve szerint, nehogy rendezés híján pl. a piperecikkek halmazának ,,púderdoboz" nevű eleme az ,,ágyneműk" halmazába kerüljön.

8. lépés. Meghatározunk ismét valamely függvényt: rendelje emez az iménti részhalmazokat (ruhaneműk, ingek, lábbelik stb.) a tárolórendszerek kiegészítő halmazának részhalmazaihoz (pl. ingeket szekrényfiókhoz, cipőket sufnihoz stb.) A függvény jelezte utasítást gyakorlatban úgyszintén végrehajtjuk. (odavisszük-beletesszük). Ekkor a szoba rendezése befejezettnek tekinthető.

(u. i. Kedves mamika, elnézését kérem, hogy a fenti leírás matematikailag nem tökéletesen szabatos, és hogy a leszerelési tárgyalásokon használatos játékelméleti modellek helyett a halmazok leképezéséhez folyamodtam, kedves buzgólkodását megkönnyítendő. - Melegen üdvözlöm! Sok sikert kívánok!)







Pothurszky Géza: A KOCKÁBA ZÁRT HÁROMSZÖG


Gyök egy, gyök kettő, gyök három

A tudomány világnapja tiszteletére.

Megvizsgáltam, mily csodás is egy kocka,
a mértan minden szépségét hordozza.
Lemértem egyik oldalát, hogy mennyi,
nem csalódtam, mert-hogy pont ,,egyegységnyi".

Aztán pediglen azon gondolkodtam,
vajon mennyi egy lapjának átlója?
A lapra nézve már az is érthető,
az átló hossza pontosan gyök kettő.

Kezemben forgatom tovább a kockát,
figyelem két legtávolabbi csúcsát.
Kiszámoltam e csúcstávot, barátom,
és ez a hossz az biztos, hogy gyök három.

Nos, kaptam így egy olyan háromszöget,
amely fejembe ütött egy nagy szöget...
Legrövidebbik oldala az gyök egy,
a hosszabbik oldal meg gyök kettő lett.

A leghosszabb oldala elképesztő!
(de érzem, hogy már ez is megsejthető)
Két oldalból következik immáron,
hogy a leghosszabb oldala: gyök három!

Nekem most már csak két kérdésem lenne:
Mennyi lesz e háromszög területe?
De a formádat csakis akkor hozod,
ha kerületét is jól kiszámolod...

Hogyha tudod, ne áruld el csak nekem!
Azt pediglen nem máshol, mint a Neten."







Pothurszky Géza: GYÖK KETTŐ...!




SZÜLETÉSNAPOMRA


Szülinapomra ezt teszem,
előveszem bölcsebb eszem.
Egy tétel, mellyel meglepem,
magam, téged és kedvesem...
...... ........... ........... ........... .......
Nézegettem egy négyzetet,
vajon vele mit kezdhetek?
Megmérem a négy oldalát,
keresem az átló hosszát.

Ha az oldal egy egységnyi,
könnyen le tudom majd mérni,
milyen hosszú az átlója...
Nekem senki fel ne rója.

Itt is segít Pitagorasz,
tétele is megmagyaráz.
Két oldal négyzet összege
az ,,átlónak" is négyzete.

Egynek a négyzete csak egy,
másik oldalnak: szintén egy.
Ha e kettőt összeadod,
az ,,átló" négyzetét kapod.

Így lesz egy meg egyből kettő,
most már nincs is sok teendő;
kettes felett a gyökjellel
gyök kettő lesz: egy-negyvenegy...

Tudod, mily hosszú ez a szám?
Hónapokig sorolhatnám...
Ne hidd, hogy ez már banális,
tudd meg: Irracionális...!

Pitagorasz nem hitt benne,
hogy e szám végtelen lenne...
Ezért azt ki kitalálta,
köreiből is kizárta.

De e szám már bizonyított,
a négyzetnél rangot kapott.
Nem hinném, hogy véges lenne,
ezen dolgozik sok elme..."







Pothurszky Géza: PI VERSEK


A pi (3,14) negyvennyolc tizedesjegyig (1 + 1)

2015. március 14., a Pi (3,14) világnapjának tiszteletére.


I.

Itt e szám, a sorok halmazában,
és elrejt, tudom, oly tényt,
melyeket tudvalevő Ludolph rögzített.
Ezt, az itt elsorolt húsz számot,
és bizony azon túl sok tizedest,
azt is bízvást ismerteti.
Euler pi jelölést alkalmaz, mert
e számsorok ezentúl a körnél gyakoriak!
Jól használva, kerületet fog alkotni száma...

II.

Íme a szám, a híres, nevezetes pi,
melyet tudom, már régen kutatnak.
Elismerve Ludolph számsorát
már az itt jegyzett húsz számon.
És tudjuk, vele sok kör kerülete,
biz' az átmérők szorzatai.
Görög pi betűként: végtelen szám,
a kerületek hosszát e jellel számlálod!
Már bármilyen kerületet tud ,,lemérni" ezzel..."







Pődör György: HEURÉKA

Adjatok egy fix pontot,
s kifordítom sarkaiból a világot!
(Archimédész)


Hazugság kis ajtaján tört be Róma,
békét ígért a halált hozó tóga.
Homokban csak a széttaposott körök,
az utolsó mondat mégis oly örök!

Sok fixnek vélt pont legtöbbször csalóka.
Emberarcú tudás vezet csak jóra:
dolgozik csavar, spirál, ha kör pörög,
Szirakuza kedves marad, meg görög.

Fizikus tételt lát, fényt a csillagász.
Matematikusként Ő a pi-vadász.
Bölcs ókor! Egy óriás hozadéka:

henger, benne gömb és kúp a sírkövén.
Áttekintve a sok röpke hír ködén,
mondjuk újra meg újra: - Heuréka!"





Kép: DIANA ÉS AKTAIÓN
Giuseppe Cesari (1568-1640) · 1602 körül-1603 körül
olaj, réz · 50 cm × 69 cm · Museum of Fine Arts, Budapest
Ovidius Átváltozások című műve (III. 138-253) alapján


Ruzsa Z. Imre - MELYIK A LEGNAGYOBB?
Tanmese


Első szakasz


Hol volt, hol nem volt, az óperenciás tengeren túl, de az üveghegyen azért innen, élt egyszer egy király, volt neki egyetlen egy fia. Ez a király egyszer így szólt a fiához:

- Édes fiam, én már öreg vagyok, beteges vagyok, csupa nyűg nekem az uralkodás. Átadnám én neked a koronát örömest, csupáncsak egy kívánságom van. Nősülj meg előbb, mert a nép azt szereti, ha megállapodott családapa uralkodik rajta, nem pedig egy duhaj legényember.

No, beleegyezett a királyfi a kívánságba, noha igencsak kevéssé fűlött a foga a házasodáshoz.

Hát amint híre ment, hogy a királyfi nősülni készül, és utána a trónt is megkapja, elkezdtek áradni a palotába az eladó lányok, mert hát igen nagy és gazdag országról volt szó. Jöttek királylányok, hercegnők, grófkisasszonyok csőstül, ki-ki a rangjához illő kísérettel. Jött mindegyikkel követ is, aki kommendálta; kinek szép arcát dicsérték, kinek híres őseit emlegették, kinek műveltségét vagy erkölcsös életét, vagy apjának hatalmát és gazdagságát, és mindegyik erősítgette, hogy az ő kisasszonyából lenne a legjobb királynő. Bizony megterhelte a sok látogató a királyi konyhát, fényes ruháik a királyi mosodát, nem is beszélve a letaposott hercegnői lábacskákról reggelente a királyi fürdőszobák előtt.

Nem tudott a királyfi választani a sok szebbnél szebb és mindenféle jó tulajdonságokkal ékes lány között; de azt az egyet biztosan tudta, bármelyiket veszi is el, magára haragítja az összes többit.

Gondolta hát egyet, és nagy bált rendezett az összes vendég részvételével. Kis idő múltán, amikor már a tánctól felhevültek és a jó hangulat tetőfokára hágott, leintette a zenét és így szólt hozzájuk:

- Nagyságos kisasszonykáim, nagy öröm és büszkeség, hogy ennyien vagytok, akik készek lennétek a kezeteket nyújtani nekem. Mert mindnyájan nagyon szépek vagytok, származásotok előkelő, hírnevetek makulátlan, viselkedésetek fejedelmi, társalgásotok elbűvölő. Bevallom, erényeitek alapján nem tudok köztetek választani. Ezért úgy döntöttem, azt veszem feleségül, akinek a legnagyobb a feneke.

Igen dicsérte mindenki a királyfi érett bölcsességét, hogy olyasmiben tűzte ki a versengést, amiben lemaradni nem nevezhető szégyennek. Ám a választás nem lett sokkal könnyebb. Mert bár sokan, látva esélytelenségüket, nagy méltatlankodással eltávoztak, még mindig maradtak elegen, akik úgy vélték, őket illeti a királynői korona. A királyfi pedig hiába kért tanácsot akár minisztereitől, akár a festőktől és szobrászoktól, akiknek a modellek kiválasztásához az ilyesmi megítélésében nagy gyakorlatra kellett szert tenniük, akár a nadrág- és szoknyaszabóktól, a sok ellentmondó összevissza tanácstól már azt se tudta, hol áll a feje.

Belátta végül, hogy ezt a fogós kérdést csak az ország bölcs véneinek együttes tudása képes megoldani, és átadta a kérdést a Királyi Tudományos Akadémiának.

Az Akadémián - minden precedenstől eltérő módon - több osztály is illetékesnek érezte magát. Az Orvostudományok Osztálya úgy vélte, hogy mivel emberi testről van szó, őket illeti a döntés; a Biológiai Osztály szerint az orvosok foglalkozzanak a betegekkel, és itt nagyon is egészséges testekről van szó, a dolog tehát rájuk tartozik; a Műszaki Osztály szerint, mivel mérésekről is lesz szó, őket semmiképpen sem lehet kihagyni; az Ókortudományi Osztály pedig arra hivatkozott, hogy már Párisznak is hasonló problémát kellett megoldania. A matematikusok átaludták a vitát.


Második szakasz

Végezetül egy interdiszciplináris Proktometriai Bizottság felállítása mellett döntöttek. Ez nyomban felosztotta magát két albizottságra; az Elméleti Bizottság feladata lenne a mérések módszertanának megalapozása és az adatok feldolgozása, míg a Gyakorlati Bizottságra maradna a mérések tényleges elvégzése. Teljesen érthetetlen módon mindenki a Gyakorlati Bizottságba kívánkozott, de végül csak sikerült az Elméleti Bizottságot is felölteni néhány nyolcvan év fölötti, különösen házsártos feleségű akadémikussal.

Elég hamar kitalálták, mivel jellemezhető a far abszolút nagysága. A vizsgált személy álló helyzetében a fal mellett meghatározzák a test leghátsó pontját (apex clunis), majd, álĺítható magasságú mérőlécekből ügyesen összeeszkábált szerkezet segítségével megmérik ennek távolságát a comb első oldalának azonos magasságú pontjától: ez a domborúság (tomporúság?). Ugyanezen magasságban megmérik a comb bal- és jobbszéle közti távolságot, majd veszik e két mennyiség szorzatát; ez az alapvető jelentőségű area clunis függvény, jele ω, mértékegysége a páros négyzetláb.

Első pillanattól világos volt, hogy nem lehet egyszerűen a fenti adatot venni, hiszen az a nagydarab lányoknak kedvezne, az pedig mégse lehet, hogy a király felnézzen a feleségére! Ha leosztjuk a testmagassággal, esetleg annak valamilyen hatványával, az egy fokkal jobb, de még mindig nem tökéletes. Meg kell tudni különböztetni azt, ha valakinek tényleg a feneke nagy (essentialis hyperproktia) attól, aki egyszerűen kövér. (Mióta a királyfi megtette nyilatkozatát, a környék cukrászdáinak forgalma többszáz százalékkal emelkedett.) Jó ötletnek látszott a fenti adatot összevetni a csípőcsont méreteivel, hiszen az adottság, ami azon túl van, az viszont már egyéni vívmány, ám történetünk régen játszódik, amikor királykisasszonyok voltak bőségben, de röntgen még nem volt. Vagy a derékbőséggel, az viszont lágy hús, könnyen behúzható, objektív mérése tehát igencsak problematikus.

Végül, pár hónap alatt, csak sikerült kidolgozni az ideális képletet a ,,gluteális koefficiens" névvel illetett farossági mérték kiszámítására. Ám eközben történt valami, amitől a vénséges vén anyakirályné már rég tartott, csak nem figyelt rá senki. A királyfi addig forgolódott a menyasszonyjelöltek között, amíg beleszeretett az egyikbe. E szavakkal állt bátran az öreg király elé:

- Felséges atyám, életem-halálom kezedbe ajánlom, nekem pedig senki sem lesz a feleségem, hacsak nem a Boriska hercegkisasszony.

- Nem addig van az, édös fiam. Ha már egyszer kihirdetted a szabályt, tartanod kell magad hozzá.

- No de amikor azt mondtam, nem voltam szerelmes, és mindegy volt nekem, melyiket veszem el a sok ismeretlen lány közül. Nem ez lesz az első ígéret a világon, amit megszegnek.

- Igazad volna, ha paraszt volnál, vagy polgár, vagy akár nemes. De a király házassága az ország ügye. Ha megszeged a szavad, és mást veszel el, mint akit a bizottság kijelöl, az országnak szerzel megannyi ellenséget.

- Én pedig inkább lemondok a trónról, mintsem mást vegyek el, mint akit szeretek.

- Jaj, csak azt ne tedd, - mondta az öreg király igen elszomorodva, - te vagy az egyetlen trónörökös, idegen kézbe jutna a korona, vagy ami még szörnyűbb, köztársaság lenne!

No, megpróbált a király segíteni a dolgon. Összehívta mindkét proktometriai bizottság együttes ülését, és így szólt hozzájuk:

- Megkönnyítem a dolgotokat, nagytudományú bölcsek. Megmondom, ki lesz a győztes, nektek csak azt kell kigondolnotok, hogy miért.

Nagy felzúdulás támadt erre a tudósok között. Boriska elég jól állt a mezőnyben, de semmiképpen se volt az elsők között. Mondott még a király nekik szépet is, csúnyát is; ha sikeresen megoldják a feladatot, ígért nekik kincseket, rangokat, kitüntetéseket, ha meg nem, akkor a Tudományos Akadémiát beolvasztják a Királyi Sóhivatalba. Néhányan azonnal felháborodottan lemondtak a Proktometriai Bizottság tagságáról; mások megpróbálták Boriskát kihozni győztesnek, majd amikor nem sikerült, ők is rájöttek, hogy ez nem fér össze a lelkiismeretükkel.

Ismét összegyűlt az Akadémia, hogy újraválassza a megfogyott Proktometriai Bizottságot. Ezúttal a szakosztályok sorban zárkóztak el a részvételtől. A Királyi Főmatematikus szunyókált, és arra rezzent fel az ülés végén, hogy már meg is van választva.

- Miről van szó? Találni kell egy függvényt, aminek adott helyen van a maximuma? De hát mi ebben a nehéz? - kérdezte csodálkozva, és nyomban rá is bízta a feladatot a docensére; a docens azonnal odaadta az adjunktusnak; az adjunktus íziben kiosztotta a doktoranduszának; a doktorandusz pedig dolgozatot íratott belőle az elsőévesekkel. A Főmatematikus közben a biztonság kedvéért újramérte a királykisasszonyok adatait.

A királyfi - most már király - mérhetetlenül boldog volt, ifjú felesége nemkülönben; a nép éljenzett, az öreg király elégedetten nyugalomba vonult, a hoppon maradt király-, herceg- és grófkisasszonyok pedig kicsit csalódottan, de azért azzal a tudattal tértek haza, hogy eddig is jót mulattak a szomszéd ország költségén.

A matematikusoktól megkérdezték, milyen jutalmat kérnek.

- Hát hogy ezután minden ülésen zavartalanul alhassunk -, felelte a Főmatematikus.

Meg is kapta nyomban az erről szóló királyi adománylevelet, a legfinomabb pergamenre írva cifra arany betűkkel, óriási vörös pecséttel. Ekkor jutott eszükbe, hogy talán kérhettek volna mást is - hatalmas fizetést, rendszeres tanulmányutakat Tündérországba, vagy hogy a bölcsészeket vessék a sárkányok elé -, de akkor már késő volt.







Schrenk Éva: A MATEMATIKA ÉLVEBONCOLÁSA


Próbálj meg elképzelni egy pontot,
ugye, hogy lesz vele gondod?
Mert akármilyen kicsi az átlója,
mindig lehet csökkenteni rajta.
És ezt a végtelenségig teheted:
a semmit soha el nem éred.
Amit te pontnak gondolsz,
az csak egy kicsi kör.
Mert a pont csak fikció;
nem más - kitaláció.
Mégis úgy beszélünk róla,


mintha valóság volna.

A végtelen se más: mese,
semmi kis pöttyök végtelen serege.
A végtelent ésszel fel nem foghatod,
legfeljebb a költők fantáziájából kilophatod.

Pont, végtelen s minden, mi ezekre épül
- a matematika épülete,
agysejtjeink működésének vetülete.
Világunk ettől gazdagodik, szépül.







Schrenk Éva: PÁRHUZAMOSAK


Se végük, se hosszuk,
végtelenbe nyúlnak,
ahol mégis (jópofa!),
mind egymásba fúlnak.
Lehet, hogy ez paradoxon,
bukfencet vet az ész is,
mégis ez a realitás,
bizonyított tézis.







Somogyi Anett: SZERELMES MATEMATIKA


Nincs eleje és nem is lehet vége.
Mégis örömmel nézünk a felére.
Habár gyök alatt termett a szorzó,
Egyenletét átölelte, mint bibét a porzó.
Négyzetre emelte, imádkozott érte,
Még a logikát is könyörgőn kérte,
Hogy szerelmét az ő halmazába rakják,
Vagy, adja az ég, hozzá is adják.

Jött a (sok)ismeretlenes kemény banda.
Drága hősünknek remegett a tagja.
Ő akarta megfejteni szíve választottját,
S joggal félt hogy azok zárójelben elrabolják.
Eldöntötte: szembeszáll a rosszal,
Ha kell, megküzd minden ponttal,
Hogy ne csak síkban lássa a teret,
S hogy övé legyen végre, akit szeret.
Minden éjjel csak egy testet látott,
Majd boldogan a tételért kiáltott.
Megoldotta számos problémáját,
Mert látta hogy a többit hogyan permutálják.
Mosolygott, biccentett. Nincs több variáns.
Ő a kulcs, a keresett megoldás.

Megesküdtek a Geometriában.
Nem volt még ily'lagzi a Matematikában.
Nászukon ott volt minden X és gamma,
Végtelen tánc és jó nagy csinnadratta.
A tompaszögek élesen húzták el a nótát,
A sinusok is megmutatták görbéjük hálóját.
Azóta a párunk osztódott is bátran,
S számtalan tényező van már a családban.
Övék a legszebb élet a Négyzetrácson,
S ők a legboldogabbak kerek e világon."







Szuhanics Albert: PITAGORASZ TÉTELE


Logaritmus, szögfüggvény
most szinusszal alszom én.
Holnap jön a koszinusz
nem kell hozzá vízibusz.
Kotangenssel tele zsebem,
beleverem a tangensem...
Előveszem logarlécem,
az lesz majd a mankón nékem.
Szögfüggvényem a por eszi,
polcon van a helye neki!

Volt egy öreg, Pitagorasz
görög volt az és nem olasz,
rátalált egy jó törvényre,
heuréka végre, végre!

Négyzetet rak átfogóra,
ezzel lel rá a valóra.
Befogóknál vonhat gyököt,


megoldhatja, bármely lökött...
Így számolja ki az öreg
a szerelmi háromszöget.

Egyik végén neje várja,
költekező, híres pária!
Másik végén barátnője,
jó hogy egy van csak belőle!
Ő is pénzbe kerül neki,
mindig az új ruhát veszi.
Kell neki a finom étel,
Pitagorasznak ez tétel!

Kettő között keskeny ösvény,
kiszámolja a vén fösvény.
Így már tudja szögét, hosszát
s azt, hogy női őt kifosszák.
A szögfüggvényt nem ismeri,
de van új tétele neki!

Réka, répa, sárga béka,
Heuréka! heuréka!
a2 + b2 (az)= c2.
Erről szól most az ének!







Szöveges feladatok - matematika, fizika, szöveges feladatok


1.
Éjszaka van. A, habár B-vel hál, C-ről álmodik. C egy ívelt kocsifelhajtó legtávolabbi (függőleges képsíkra vetítve a látványt: az ív delelő) pontján áll. Az íves építmény valószínűleg nem más, mint álombéli tükröződése valaha közösen birtokolt házuk kocsifelhajtójának. Az asszony alakja paradicsomszínű nyári ruhában - noha a perspektíva kicsinynek mutatja - szembetűnő. Feje hátravetve, keze a csípőjén, lábai magabiztos terpeszben. Páváskodik, talán nevet is. Az egész kép telítve van asszonyi vitalitással. A csupa sóvárgás. B álma zavartalan, békésen pihen abban a szilárd tudatban, hogy A szereti. És valóban: A miatta hagyta el C-t - mintegy bizonyításképpen.

Kérdés: A kettejük közül melyiket csalta meg inkább, B-t vagy C-t?


2.
A hét utcasaroknyira lakik rendszerint használatos automata mosodájától, és 3,8 mérföldnyire pszichiáterétől, akihez az út sűrű délutáni forgalomban átlagosan 22 percig tart. Az átlagos kezelési idő - a szokásos, járulékos bevezető és levezető csevegést is beszámítva - 55 percig tart. A mosoda által favorizált felültöltős mosógépek átlagos ciklusideje 33 perc. A pszichiáter és a mosoda egy irányban van, a városból kivezető úton.

Kérdés: Berakhatja-e A a szennyest a mosógépbe a pszichiáterhez menet úgy, hogy a nedves ruhákat el ne lopják?


SZORGALMI FELADAT:
Ha A délután 3 órában állapodott meg a pszichiáterrel, ha egy-egy háztömb hosszát egy-nyolcad (1/8) mérföld hosszúságúnak vesszük, ha A két, egymás utáni öblítésre állítja be a mosógépet, valamint az egész mosást a pszichiáter utánra ütemezi, és ha egy negyeddolláros (25 centes) érméért vásárolható öblítés-centrifugálás negyed óráig (12 percig) tart, és egy-egy töltet két ilyen ciklust igényel, mert különben a ruha nedves marad és hazafelé menet ozmotikusan átnedvesíti cipelőjét, akkor mindezen feltételek mellett legkorábban mikor tölthet magának egy pohár italt?

Kerekítsd az összeget a legközelebbi egész percre!

Oldd meg a feladatot két pohár italra!

Oldd meg háromra, belekalkulálva a mellény átnedvesedését is!


3.
A-nak négy gyermeke van. Kettő egyetemre, kettő magániskolába jár. Az évi tandíj az egyetemen fejenként 6300 dollár, a magániskolában 4700. A évi jövedelme n * n háromheted (3/7) részét elviszi a szövetségi illetve a helyi adó. Egyharmad (1/3) C-hez megy, aki éppen korszerűsíti a kocsifeljárót. A teljes oktatási költség n öthuszonegyed (5/21) részével egyenlő. A heti pszichiátriai kezelés 45 dollárba kerül, a mosoda heti 1,10-be. Az egyszerűség kedvéért tekintsük úgy, hogy ezek A egyedüli kiadásai.

Kérdés: Meddig képes A ezt így folytatni?


4.
A borsókő köbmétere 13 dollár. Egy teherautóra 3 ¼ köbméter fér fel. C kocsifelhajtója 8 láb és 6 hüvelyk széles és ellipszis alakú, melynek két fókusza - két régi krokett-tartóval kitűzve - derékszögben metsző vonal az ellipszist ettől a középponttól éppen kilenc lépés távolságra metszi - ahogy ezt az építési vállalkozó annak idején lemérte. Ő nagydarab ember, aki 48-as cipőt visel. Azt is mondja, hogy a borsókő átlagos kívánatos mélysége egy kertvárosi kocsifelhajtónál egy-másfél hüvelyk között van. Ha több, a kerék nyomot hagy; ha kevesebb, nem adja azt az elbűvölően csikorgó hangot, amelyet akkor kapunk, ha üveggolyókat pörgetünk egy kávéskannában.

Az ellipszis alakú kocsifelhajtó mellett ott van még egy ezt a Kedves útra bekötő egyenes szakasz is. Ennek a bekötőútnak hossza aránylik az ellipszis nagy tengelyéhez, mint gyök kettő aránylik a π-hez.

A teherfuvar alapárához hozzá kell még adni a sofőr órabérét, 10,50-et, továbbá alkalmanként annak a nagyvonalúan felajánlott sörnek az árát is, amelynek kartonja 1,80.

Kérdés: Miért csinálja C mindezt?


5.
A pszichiáter úgy gondolja, hogy amit A észlel, az nem más, mint a C-től való lelki távolodással arányos növekedés. Az ún. ,,Trisztán-törvény" szerint azonban a vonzódás mértéke fordítottan arányos az elérhetőség mértékével, és az elérhetőség valamilyen mértékben arányos a lelki távolsággal. Ahogy az M lelki tömeget a távolodó perspektíva a látszólagos mértékre csökkenti, úgy nő ezzel arányosan a gravitációs vonzereje. Létezik valahol egy görbe, amelyet átlépve ez a gravitációs vonzerő túlnő a józan észen, annak ellenére, hogy a vonzás látszólagos forrása - akár a távoli csillagok látszólagos helyzete - nem más, mint illúzió.

Feladat: Szerkeszd meg ezt a görbét! Találd meg azt a csillagtávi pontot, ahol A gondolatai kezdenek elhajolni!

Segítségül: A szövegben szereplő ,,valamilyen mértékben" 3/7-ként számítandó át.

,,Midas törvénye": A birtoklás megszűnteti az értéket - mégpedig azonnal.


6.
B gyönyörű. Tiszta kék szemek, kék farmer, miniszoknya, édes kis kék erecskék a selymes térdhajlatban. C gyorsan távolodik, már csak egy paradicsompiros pont a háborítatlan kék égen. A mind a négy gyereke ösztöndíjat kapott. A pszichiáter átköltöztette heverőjét egy diófa burkolatú, subaszőnyeges lakásba éppen az automata mosoda fölé, mindössze 22 lépcsőfoknyira a mosodától. A borsókő ára a gazdasági válság miatt drámaian esett. Gyönyörű nap ez a mai, ragyogó kék hétfő.

Kérdés: Mégis valahol valami baj van. Mi lehet az?

Pinke György fordítása


Tréfás matekversek

Link


Link







 
 
0 komment , kategória:  Iskola  
Szeretettel köszöntjük a PEDAGÓGUSOKAT!
  2021-06-05 21:45:03, szombat
 
 







PEDAGÓGUSNAPRA - SZERETETTEL KÖSZÖNTJÜK A PEDAGÓGUSOKAT!


Június első vasárnapja pedagógusnap. Az UNESCO és a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet 1996-ban ezen a napon fogadta el a pedagógusok jogairól szóló, 150 paragrafusból álló határozatot. Magyarországon 1952. június 7-8-án ünnepelték először ezt a napot, s ez alkalomból adták át a kiváló tanítói és tanári okleveleket, később egyes kitüntetéseket az ország legjobb pedagógusainak.

Sok szeretettel köszöntjük őket!











Donászi Magda: MA SZÍVÜNK ÜNNEPEL


Ma nem tanulni jöttünk.
Ma szívünk ünnepel.
A hálát, amit érzek:
miképpen mondjam el?

Szétszáll a szó a szélben,
habár mélyről fakad,
s e nyíló rózsa élte
pár nap vagy óra csak.

Emlékek kötnek össze:
szavak, számok, betűk.
Utunk, akárhová visz,
követnek mindenütt.

Emlékünk egyre több lesz,
tudásunk mind nagyobb,
Hálás szívvel köszöntünk
tanárt s ünnepnapot.







Donászi Magda: PEDAGÓGUSNAPRA


Ma, amikor az egész ország
hálás szívvel néz ide,
szeretetet, köszönetet
ver mindnyájuk kis szive.
Azt a sok jót, amit kaptunk
meghálálni mint lehet?
Kérdezgettem a virágot,


kérdeztem a levelet.
Nem feleltek, de a virág
felém intett vidáman,
amit a szó el nem mondhat,
itt van egy szál virágban.







Dvihallyné Oszuskó Sarolta: BÚCSÚ AZ ÓVODÁTÓL


Elérkezett búcsúnk,
mert mi most elmegyünk,
kicsi óvodánkban
nem lesz többé helyünk.

Szerettünk játszani,
nagyokat sétálni,
az óvónéniktől
meséket hallgatni.

Aludni is kellett,
azt mi nem szerettük,
helyette oly sokszor
egymást ébresztgettük.

Jó volt együtt lenni,
sok pajtásunkkal az
óvodát megtölteni
a vidámságunkkal.

Megköszönünk mindent,
amit értünk tettek,
éveken keresztül
minket nevelgettek.







Füle Lajos: PEDAGÓGUS


Én nem tudom, milyen erő kell
hozzá, de több kell az enyémnél.
Olykor el-eltűnődöm én is,
mit is jelent húsz-harminc szempár
fénylő tükörtermében élni,
hol éle van minden igének,
árnyéka van minden hibának,
hol húsz-harminc sötétkamrában
hívják elő folyton a percek
éles, kemény, hiteles képét.

Könnyű nekünk beszélni ezt-azt,
nagy szavakkal egymást dobálni,
de ő, kinek minden szavával
megannyi kis magnetofon zeng
tele otthont, utcát, jövőt, ő
felelősség nehéz vasával
vértezve jár, s — bár tán nem érzi —
hétköznapok nagy hőse köztünk,
szebb holnapok jobb emberéért
titkon vívott nehéz csatáknak
ismeretlen, hős katonája!

Mikor fogunk szobrot emelni,
s fogunk-e hát neked, magunkban,
"LÉLEK SZOBRÁSZA":
PEDAGÓGUS?!







G. Joó Katalin: MONDD!


Emlékszel a régi tanítódra?
Ki egykor a kezedet fogta?
Ki tanított a szépre, jóra?
Ki tarisznyádba az útravalót rakta?

Ki megtanított a betűvetésre,
a számok rejtelmére,
az olvasás szépségére,
a természet megbecsülésére?

Gondolsz-e még rá?

A tőle kapott kincseket
kivel osztod meg?
Gyermekednek átadod
a megismert titkokat?

Ne feledd, a tőle kapott intelmeket,
s ha meglátod, mikor feléd közeleg
soha ne fordítsd el a fejedet!







Göbölös Hajnalka: BÚCSÚ TANÁROMTÓL


Egy csokor rózsával köszöntelek téged,
hogy erről a napról legyen szép emléked.
Mert e kis csokornak minden egyes szála
egy-egy elsuhanó esztendő virága.

Az első rózsával azt kívánom néked,
éltessen az Isten nagyon soká téged.
A második virág a szeretet szava,
mert te voltál mindig a szeretet maga.

A jóság virága a harmadik rózsa.
Sok kedves gyermeked beszélhetne róla;
kiket féltő gonddal vigyáztál, neveltél,
kiket jó szíveddel oly nagyon szerettél.

Utolsónak marad szívemben a hála,
az én köszönetem legszebbik virága.
Kis csokorba kötve átadom most néked,
fogadd szeretettel, legyen ez emléked!







Gősi Vali : EGYSZERŰ ÁLDÁS
(tanítóimra emlékezve)

Angyal-ének szól ma földön, égen,
égi kürt szól, angyalhad dalol.
Ráfelel a szívem hangja, szépen,
és halkan könnyes háladalt dobol..

Visszatér a régi énekóra,
és kisdiák vagyok ma újra én...
Tanítóim kedves, derűs hangja
álmaimban megszólít ma még.

Rám köszön sok verssor, édes emlék,
éjszakai színes álmodás:
verset mondok újra, kisgyerekként,
s hogy el ne vétsem, tanítóm vigyáz.

Álmomat a hajnal űzi messze,
de fényvirágot érlel minden éj...
Imádkozom értük reggel, este:
áldjon minden tanítót az ég!







Helen Bereg: TANITÓMNAK


Még csak tegnap volt talán,
mikor mellém álltál,
megfogtad a kezemet,
mely félősen remegett.

Átvezettél szeretettel
a betűbuktatókon.
Simogattál, vigasztaltál,
ha könnyem kicsordult.

Megmutattad, hogy a matek
nem a szörnyek-szörnye.
Számjáték csak az egész,
nem kell félni tőle.

S az írás, az olvasás
nemcsak ákom-bákom,
sorba szedett szép betűk
a könyvön, s az irkámon.

Tanítottál szeretettel,
sok-sok szépre, jóra.
Vidáman és érdekesen,
hogy elröppent az óra.

Még csak tegnap volt talán,
mikor mellém álltál.
Megfogtad a kezemet,
mely félősen remegett







Jankovich Ferenc: TANÍTÓNKNAK


Mi már tőled sokat kaptunk,
de tőlünk te keveset,
az arcodból, a hangodból
sugárzik a szeretet.

Fogadd tőlünk ezt a csokrot,
mit kötött a szeretet,
hála-hála mindig hála
jó tanítónk teneked







Karai Gábor: PEDAGÓGUS KÖSZÖNTŐ





Köszönjük néktek ezt a 9 hónapot
Hogy mindig mellettünk voltatok
Tanítottatok és védtetek
A tanulás varázsaiba be vezetettek
Már olvasunk és számolunk
Írni is meg tanultunk
Ezt mind néktek köszönthetjük
S hogy türelmesek voltatok mi vélünk

Kicsi szívünk kicsi szánk
Oly sok köszönetet kiált
Fogadjátok hát e kis verset
Mely szívünkböl szól most néktek
Meg ígérjük tiszta szívből
Hogy vakáció alatt sem tüntök el a szivünkből
Majd amikor ismét eljő az Ősz
Boldogan mondunk néktek ismét köszöntőt.







Kányádi Sándor: KICSI LEGÉNY, NAGY TARISZNYA


Horgasinamat verdeső
tarisznyámban palavessző,
palavessző s palatábla...
Így indultam valamikor
legelőször iskolába.

Le az utcán, büszkén, bátran
lépdeltem a tarisznyámmal.
-Hova viszed, ugyanbiza',
azt a legényt, te tarisznya?-
Tréfálkoztak a felnőttek,
akik velem szembejöttek.

Máskor pedig ilyenformán
mosolyogták a tarisznyám:
-Éhes lehet a tudásra
az, kinek ilyen hosszú,
ilyen nagy a tarisznyája.

De csak mentem, még büszkébben,
míg az iskoláig értem.
Az iskola kapujában
gyökeret vert a két lábam.

S álltam, míg csak bátorító
szóval nem jött a tanító.
Rám mosolygott: -Ej, kis legény,
gyere, fiam, bátran, ne félj!

Kézen fogott, bevezetett.
Emlékszem, be melegem lett...
Évek teltek, múltak, de még
most is érzem olykor-olykor
jó tanítóm meleg kezét.







Kiss Kálmán: TANÍTÓNK


Betűket adott nékünk s számokat,
s mi úgy éreztük: gazdagok vagyunk.
Micsoda öröm volt, hogy olvasunk!
És olvastunk és olvastunk sokat.

Adott, adott ő szép mámorokat.
Büszkén éreztük: lázas az agyunk,
minden dologra van pontos szavunk,
s a legfőbb kincsünk lett a gondolat.

A katedrán állt ő, és csak adott.
Hogy is feledhetnénk a mosolyát?
Tőlünk gyakran csak csínytevést kapott,
bolondokháza lármás iskolát.

Előtte most horgasztott fővel állunk,
zavartan nézve néhány szál virágunk.







Kosztolányi Dezső: AZ ISKOLÁBAN HATVANAN VAGYUNK


Az iskolában hatvanan vagyunk.
Szilaj legénykék. Picik és nagyok
s e hatvan ember furcsa zavarában
a sok között most én is egy vagyok.
Ez más, mint otthon. Festékszag, padok,
a fekete táblácska és a kréta,
a szivacs hideg, vizes illata,
az udvaron a szilfa vén árnyéka
s a kapunál - az arcom nézi tán? -
egy idegen és egy merev tulipán.

Ez más, mint otthon. Bús komédia,
lélegzet-visszafojtva, félve nézem,
hatvan picike fej egyszerre int
s egyszerre pislant százhúsz kis verébszem.
Hatvan picike, fürge szív dobog,
hatvan kis ember, mennyi sok gyerek
Amerre nézek, mint egy rengeteg,
kezek, kezek és újra csak kezek.
Mint kócbabácskák a török bazárba,
egy hűs terembe csöndesen bezárva,
az orruk, a fülük, mint az enyém
s a feje is olyan mindenkinek.
Mi végre ez a sok fej, kéz, fül, orr,
sokszor csodálva kérdezem: minek?


A szegény kisgyermek panaszai - Az iskolában hatvanan vagyunk - Ea. Szacsvay László

Link








Kónya Lajos: A TANÍTÓ


Jól ismeri az életet.
Hány tágas ablakot nyitott!
Szemei most is fényesek,
Negyvennégy évig tanított.

Csodálatos nagy-nagy dolog.
Évente harminc... s lepereg
negyvennégy év, így -számolok-
ezerháromszázhúsz gyerek!

Gyerekesebb kissé, vígabb
másoknál. Szava nyugtató.
Kereste -mondja- a minap
egy vállalat-igazgató.

Köszönöm, hogy megtanított
rajzolni, körzők és szögek
szavára nyílt meg a titok-
mindent önnek köszönhetek!







Lackfi János: TANÁRI ÁRIA


Van, aki nem ért valamit
vagy mehetünk tovább?
Mit lehet itt nem érteni,
nyissak egy óvodát?

Kérdés, óhaj, sóhaj, egyéb?
Nem csoportmunka volt!
Én nem állok jót magamért,
ha abba nem hagyod..
.
Lehet, hogy szigorú vagyok,
de miattad teszem,
hiszen az életnek tanulsz,
és biztos nem nekem.

Megvárom, míg befogja a
száját Kovács Peti,
de tűvel is bevarrhatom,
majd megemlegeti!

Nem árulhatom el, ki volt,
azt sem, hogy mit csinált,
de aki tette, tudja jól,
és szégyellje magát!

Tehozzád képest gyorsvonat
egy reumás csiga.
Mozogjál úgy, mint aki él,
vihogsz, mint egy liba!

Na, csak gratulálni tudok,
ez ám a színvonal.
Szólj, ha befejezted, fiam,
a magánszámodat!

Ő kezdte? Te meg folytatod!
Kipenderítelek!
Mi ez a macskakaparás?
Írásnak nevezed?

Ez nem divatbemutató,
gombold be a köpenyt!
Öltözködjél rétegesen,
még megfázol nekem...

Nem kapsz szemtengelyferdülést?
Hányszor mondjam, ne less?!
Megbukik a szomszédod is
úgyhogy felesleges.

Iskolaundorítiszed
Volt neked, azt hiszem,
Hiányoztál! De kinek is?
Biztosan nem nekem...

Köszönni luxus? Felelés!
Most legyen nagy a szád!
Mással etesd meg ezt, szívem,
én is voltam diák!

Mire vársz, tapsra, kiskomám?
Füleden ülsz talán?
Édesanyád mit szól ehhez?
Tudja egyáltalán?

Mi lenne, ha lélekben is
visszatérnél közénk?
Kérvényt nyújtsak be majd neked,
vagy szóban is elég?

Édeskevés és harmatos
volt ez a felelet,
te hányasra értékeled?
Ne adjunk tippeket!

Csak a jószívemnek köszönd,
kegyelemkettes ez.
Nyertél egy sétát, kisfiam,
irány a szemetes.

Ha még egyszer meghallom ezt,
ugrom az ablakon!
A sok hátul beszélgetőt
ugye nem zavarom?

Habár minden bogár rovar,
Sok rovar nem bogár.
Ha a hülyeség fájna, te
folyton ordítanál!

A pótvizsgán találkozuk,
állítsd le magadat!
Közlöm, van szemem hátul is,
mi megy a pad alatt?

Én ráérek szünetben is,
biztos fontos dolog!
Akkora egyest kapsz fiam,
a naplóból kilóg!

Melyik jómadár mondta ezt?
Gratulálok neki!
Magadtól vagy ilyen zseni,
vagy segít valaki?

A házi feladat magát
majd megírja talán?
Tanárnak szól a csengetés,
ez egy jelzés csupán.







Mentovics Éva: KÖSZÖNET A TANÍTÓINKNAK


Tárt kapukkal várt a suli, s úgy emlékszem, meglehet,
érkezésünk örömére néhány aprót csengetett.
Tudjuk, ez a tudás vára, s mi vagyunk a hercegek,
meg a hercegkisasszonyok,ám a dolgunk rengeteg.
Napról napra idejárunk, izgatottan érkezünk.
Ha tudnátok, mennyi tudást cipel mindig két kezünk!
Ámde vannak jó tündérek, akik várnak - így szokás.
Tanítónak hívja őket, tudod, minden iskolás.
Ők tömik a kobakunkat - van itt tudás temérdek -
és ha néha arra kérnek, leírjuk az egészet.
Osztunk, szorzunk, s pihenésképp olvasunk egy szép mesét,
a környezet és a matek pedig jól megy réges-rég.
Tanítóink fáradoztak egész évben eleget,
míg tudással töltögették szorgosan a fejeket.
Köszönjük, hogy féltő gonddal egyengették léptünket,
kívánjuk, hogy legyen boldog számukra e szép ünnep!







Mentovics Éva: KÖSZÖNÖM


Ő tanított betűt írni,
megfogta a kezemet.
Így biztatott: nehogy feladd!
Ügyes vagy, ez megy neked.

Mosolyával simogatott,
dicsért kedves szóval.
Ha valami rosszat tettünk,
elég volt egy sóhaj.

Ha az utcán átsétáltunk,
kézen fogva vezetett,
ha valamit megkérdeztünk,
máris jött a felelet.

Mesét mondott, dalolt nékünk,
kedves, csengő hangon.
Víg dalait azóta is,
ma is szinte hallom.

E kis virág elmond mindent,
amit én csak érzek.
Az elrepült, dolgos évet
így köszönöm én meg.







Mentovics Éva: KÖSZÖNTŐ


Amikor az első napon iskolába léptem,
öltözködni, cipőt fűzni Ő segített nékem.
Ő tanított betűt írni, s elolvasni őket.
Elültettünk néhány magot, s lestük, amint nőnek.
Így nőttünk fel mi is szépen, mint kicsinyke hajtás,
s így lett a sok idegenből jó barát, és pajtás.
Napról-napra táplált minket mosollyal, tudással.
Megtanított arra is, hogy törődjünk egymással.
Lerakta az alapokat, erős legyen várunk.
Építgessük egyre följebb, s a tudásra vágyjunk.
Hisz az élet viharában az a vár áll legtovább,
amelyiknek jó stabilra építették alapját.
Megtanultuk, amit tudunk, az sohasem vész el.
A sok tudás, legyen fontos, ne érd be kevéssel!
Bölcs szavai elkísérnek, bármerre is járunk.
Szeretettel köszöntünk (búcsúzunk) most tanítónk, tanárunk.







Mentovics Éva: PEDAGÓGUSNAPRA


A-tól ZS-ig megismertünk
minden betűt mára.
Számokat is tudunk írni
füzetbe, táblára.

Képeskönyvből már egyedül
olvassuk a verset.
Azt is tudjuk, ez nem minden
ez még csak a kezdet.

Vágyunk mindig új tudásra,
jönnek a miértek.
Tanítasz és szeretsz minket,
tudjuk, hogy megérted.

Fáradoztál sokat értünk,
volt öröm, és bánat.
Hálás szívvel nyújtjuk Neked


most e virágszálat.

Elsuttogja e kis virág
hajladozva Néked,
Köszönjük a sok új tudást,
ezt a vidám évet.







Osváth Erzsébet: IGAZI ÜNNEP EZ A NAP!


Ünneplőben van ma az osztály:
a tanterem, a gyerekek.
Jókedvű fák játékos lombja
az ablakokba integet.

A lárma, a zaj elhal lassan,
pisszenés sincs, oly nagy a csend.
Oly nagy a csend és oly szokatlan,
mintha nem lenne senki bent.

Egyszerre csak nyílik az ajtó,
tanítónk arca felderül.
Tarka, mosolygós csokrok várják
szótlan, meleg üdvözletül.

Karmester nélkül zeng az ének.
Sok gyermekhang szárnyra kap.
Madárdal kíséri a kertből...
Igazi ünnep ez a nap!







Osváth Erzsébet: TANÍTÓINKNAK


Tanító nénik!
Tanító bácsik!
Egy kisdiák
áll előttetek.

Kisdiák a sok százból,
ezerből-
Jóságotokat
hadd köszönje meg!
Hadd köszönjem
azt az igaz kincset,
amelyet ti
adtatok nekünk.
S amely bűvös
erejével annyi
új titokra
nyitrotta szemünk.
Neonfénynél is
szebben világít
a tudás, mit
kaptunk tőletek.
Szeretetünk
sugárzik felétek.
Ragyogja be
Szép ünnepetek!







ÓVÓNÉNIT KÖSZÖNTJÜK





Óvónénit köszöntjük,
sok esztendőt érjen.
mint nagyapó , nagyanyó
oly sokáig éljen.

Szépen szólni , köszönni
megtanít bennünket
minden jóval megtömi
gömbölyű fejünket.

Fáradtságért , munkáért
mit adjunk cserébe ?
maradjunk jó gyermekek
szíve örömére.







Petőfi Sándor: A JÓ TANÍTÓ


Van biz ott a sok rosz között,
Van jó tanító is;
Volt nekem sok rosz tanítóm,
Volt nekem egy jó is.

Meg is maradt a fejemben,
Úgy emlékszem rája,
Mintha vén kopasz fejével
Most is itten járna.

Kopasz volt az istenadta,
Nem tehetek róla;
Vén legény volt, ifjusága
Régen elvirúla.

Elhervadtak virágai,
Egy maradt meg épen,
Egy nagy bazsarózsa nyílott
Az orra hegyében.

Talán minden reggel ujra
Kivirult az orra,
De nem csoda, mert gondosan
Táplálgatta, borral.

Már hiába, ha ez olyan
Különös plánta volt,
Hogy nem szivelt egyebet, mint
Pincei harmatot.

Ez alatt az orr alatt egy
Nagy bajúsz ácsorga,
Egyik rúdja égbe készült,
Másik le a porba.

A bajúsz alatt szája volt,
Szájában pipája,
Lapátnak is beillett vón
Köpcös szopókája.

Zrínyijét még valamikor
Árpád idejében
Készítették, semmi szín sem
Volt már a szinében.

Gombok voltak akkorák rajt,
Mint egy-egy pogány fej,
Használták is tán a török
Hadba buzogány helytt.

Mindenféle zsinorral úgy
Ki volt kanyargatva,
Hogy a mennydörgős mennykő is
Eltévedett rajta.

A szabó jó szűkecskére
Szabta a nadrágot,
De azért egy kicsit mégis
Pőtyögősen állott. -

Hosszan bajlódtam tán vele,
De megérdemelte,
Mert szörnyen jó ember volt az
Istenteremtette.

Olyan jó tanító volt ő,
Amilyen csak kellett,
Esztendőn át asztal alatt
Hevertek a könyvek.

Ha leckémből fél betűt sem
Tudtam felmondáskor,
Azzal vigasztalt, hogy sebaj,
Megtanulom máskor.

Ki is mutattam iránta
Jószivűségemet,
Vittem neki ajándékot,
Mikor csak lehetett.

Lelopkodtam sonkát, kolbászt
Saját kéményébül,
Ez volt ajándékom, s ő még
Meg is hítt vendégül.

Pest, 1848. január







Raggamby András: BÚCSÚZÁS


Édes tanár néni
El kell mostan válnunk!
Egy-két nap és már nem ide,
Más osztályba járunk!

Hálásan köszönünk
Minden jót és szépet,
Nem feledjük a sok kedves
Iskolás emléket.

Azokat se, akik
Velünk foglalkoztak,
S értünk annyi fáradságos
Áldozatot hoztak...

Édes tanár néni!
Fél szívünk itt marad,
Mert az, aki jóságot vet,
Szeretetet arat!










Róth Márta: PEDAGÓGUSNAPI KÖSZÖNTŐ


Kezedbe teszem a Könyvet,
hogy vezessen a sűrű ködben.
Kezedbe teszem az átlátszó kristályt,
hogy lásd a szépet, keresd a tisztát.
Kezedbe teszem a gyertyalángot,
világíts annak, aki bántott!
Kezedbe teszem a szőtt takarót,
takard be az árván fázót!
Kezedbe teszem a fénylő kulcsot,
hogy meleg legyen, és várjon az otthon.
Indulj hát, s hívd magaddal a gyerekeket,
hogy kezükbe tehesd a szeretetet.







Sass Ervin: KÖSZÖNTŐ PEDAGÓGUSNAPRA


Rózsát hoztunk
köszöntőnek
Pedagógusnapra,
tudjuk, hogy a
tanár bácsi
örömmel fogadja.

Piros rózsa
a mi hálánk,
és köszönjük szépen,
hogy tanított
jóra-szépre
egész hosszú évben.

Gondoljon majd
szeretettel
erre az osztályra,
rózsát hoztunk,
ez most a mi
szívünk dobogása!







Szabó Lőrinc: KÖSZÖNTŐ


Érzés, tudás tiszta méze
gyűlt a szívbe, gyűlt az észbe;
betűk hordták: ők a mi
lelkünk aranyméhei.
Züm-züm, rétet, virágot,
bejárták a nagyvilágot,
s ma mint hála, mint kiáltás
csordul szívünkből az áldás:
“Éljen tanító bácsi!" Fel

Csupa napfény az út,
s mire 8 óra múlt,
a mi osztályunk már együtt ül,
és a jó tanító,
derűs jó reggelt mond,
s szeme gyöngéden reánk tekint.

Fog is rajtunk a szó,
vele dolgozni jó
tudjuk Ő mutat nekünk irányt.
Látjuk tisztán a célt,
együtt mindenkiért,
s híven szolgáljuk majd szép hazánk.

S ha az évek során,
közös munkánk után
egyre széledünk, mi szerte szét,
szívünk őrzi tovább,
a legdrágább barát,
drága tanítónk tekintetét.







Szőke Jenő: PEDAGÓGUS NAPRA


Távolból elnézzük a kékellő erdőt,
Enyhe szélfuvallat hajt egy bárányfelhőt.
Napot nem takarja aranyló sugara
Szórja szerte fényét: PEDAGÓGUS NAPRA.

Mezei virágok pompáznak a fényben,
Vibrál a délibáb néma rezdülésben.
Hajladozó fűzfa ad nyugtató árnyat,
Sok kis iskolásnak, kik most erre járnak.

Vadvirágot szednek, csokorba kötik azt,
Dallal köszöntik ők, a késői tavaszt.
Majd viruló arccal, remegő kezekkel,
tanároknak adják, hálás szeretettel.







Tali Gitta: AKIRE SOKAT GONDOLOK...


Aki írni s olvasni megtanított,
aki ha hibáztam, kijavított,
arra ma is szívesen gondolok.

Aki ha botlottam, kezet nyújtott,
s aki a bajból is kihúzott,
arra oly sokszor visszagondolok.

Aki ha féltem, mindig nyugtatott,
aki ha duzzogtam, féltőn csitított,
arra mindig melegen gondolok.

Aki tudással vértezett,
aki még szürkén is észrevett,
arra jó szívvel gondolok.

Akire emberként felnézhettem,
és aki mindig példa volt nekem,
arra ma büszkén gondolok.

Aki helytállni megtanított,
aki ha csüggedtem, hittel biztatott,
arra naponta sokszor gondolok.

Aki az órán nem csak oktatott,
s aki belőlem embert faragott,
arra végtelen hálával gondolok.







Tasnádi Varga Éva: TANÍTÓMNAK


Szép virágcsokromnak
köszönt minden szála,
nem fáradtál annyit
év közben hiába!
Könyveim, térképem
becsukódnak rendben,
s megtelt füzeteim
beszélnek helyettem.
Hófehér lapjukon
betűk sokasodnak,
mit nem tudtam tegnap,
megtanulom holnap.
Oktattál, neveltél,
oly türelmes voltál,
s velem együtt köszönt
lásd az egész osztály!







Tóth Eszter: PEDAGÓGUSNAPRA


"Tanító néni! Tanító néni!"
Úgy nyújtjuk fel folyton az ujjunk,
mintha sok kérdezni- és kérnivalónkkal,
bőrünkből is ki kéne bújnunk!

"Tanító néni! Tanító néni!"
S ő válaszol, kisegít mindig,
s mint tündér a vándort, kinccsel: utunkra
tudás kincsével indít.

S bármerre járunk, bárhova visz majd
az életünk kanyargós útja,
akárcsak a padból felnyújtott ujjal,
jelentkezünk újra meg újra:

"Tanító néni! Tanító néni!"
és kicsordul meghatott könnyünk:
"Sohase feledjük tanító nénit!
Jóságát örökre köszönjük!"










Tóth Juli : ÓVODAI BÚCSÚZÓ


A kezünkben virágcsokor,
kis szívünkben szeretet.
Megköszönjük, azt a sok jót,
amit kaptunk tőletek.

Óvónéni, jaj de sokszor
Az öledbe vettél,
Vigasztaltál, mikor sírtam,
vagy velem nevettél.

Meseország száz csodáját
megmutattad szívesen,
Nevelgettél, tanítgattál,
türelemmel, kedvesen.

Véget ér, most mese, játék,
vár reánk az iskola!
Óvónéni, Dadusnéni,
nem feledünk el, soha!

Azt a sok jót, amit kaptunk
megháláni mint lehet?
Kérdezgettem a virágot,
kérdeztem a levelet.

Nem feleltek, de a virág
felém intett vidáman,
amit a szó el nem mondhat,
itt van egy szál virágban.

Mint a kertész virágait
gondozza és neveli,
úgy becéznek, óvnak engem


óvónéni szemei.

A virág az illatával
mondja azt, hogy: ,,Köszönöm!"
én meg a sok jót a szívem
melegével köszönöm

Édes óvónéni
El kell mostan válnunk
Egy-két nap és már
Iskolába járunk.

Hálásan köszönünk
Minden jót és szépet
Nem feledjük el a sok
Óvodás emléket.

Azokat se, akik
Velünk foglalkoztak,
S értünk annyi fáradtságos
Áldozatot hoztak.
Édes óvónéni
Fél szívünk itt marad
Mert az ki jóságot vet
Szeretetet arat.











 
 
0 komment , kategória:  Iskola  
Ballag már a vén diák
  2021-05-18 21:01:01, kedd
 
 







-


BALLAG MÁR A VÉN DIÁK




Ballag már a vén diák - Ballagási idézetek
Zene: Charlie - Ha messze mész


Ballag már a vén diák - SlidePlayer

Link








"Útjaink százfelé válnak,
de szívünk egy célért dobog,
nekivágunk a küzdelmes mának,
és épít karunk egy szebb holnapot."

( Arany János )

/Az idézet Arany János nevével híresült el a magyar weben, elsősorban ballagási idézeteket gyűjtő oldalakon, egy kis utánajárás során azonban kiderült, hogy sem a költő verseiben, sem az Interneten rendelkezésre álló levelezésében nem találhatóak meg ezek a sorok - Citátum/







,,Ha kilépsz az életbe,
élj sok boldog évet,
szeress te is úgy bennünket,
mint ahogy mi téged!"









,,Kísérjen az öröm,
kerüljön a bánat,
siker koronázza
további munkádat!"







,,Legnagyobb cél pedig, itt, e földi létben,
Ember lenni mindég, minden körülményben."

( Arany János: Domokos napra c. vers )







,,A lehetetlent is szabad lesz remélni!
Meglátod, hogy milyen érdekes lesz élni!

( Szép Ernő: Meglátod )







,,Ah vége, vége! Vagy ki tudja?
Diák marad az ember, amíg él,
Leckéjét a sírig tanulja:
Nehezebbet folyvást a réginél!"

( Reviczky Gyula: Diákélet )







,,Ember vigyázz, figyeld meg jól a világod:
ez volt a múlt, emez a vad jelen, ...
és mindig tudd, hogy mit kell tenned érte,
hogy más legyen!"

( Radnóti Miklós )







,,Az elszakadás áll elöttünk,
világi lárma csalogat,
az útra néz mindenki köztünk,
kigyúl az ifjú gondolat."

( Puskin )







Az élet szép, csak küzdeni kell érte,
Boldog az, ki célját elérte
Akarni kell és minden sikerül,
Akarni és bízni rendületlenül.

Egy életcélt követni nemes gondolat,
S mi kell hozzá, csupán akarat.
Mely minden ifjú szívében él,
Küzdeni bátran egy új életért.

( Tóth Árpád )







,,Tiszteld az embert,
Szeresd a szépet,
Tanulj küzdeni,
Mert ez az élet!"







,,Ha majd egyszer fájni fog az élet,
S a szemedben a bánat könnye gyűl,
Ne sírj, hisz mindig az a legszebb álom,
mely sohasem teljesül!"







,,Nézz vissza most egy percre, nézz az útra,
Nézd meg, mit tett, mit alkotott a munka!
Nézz vissza... aztán ismét csak előre,
S indulj tovább az alkotó jövőbe!"

( Kiss Ernő )







,,Remény, csalódás, küzdelem, bukás,
Sírig tartó nagy versenyfutás.
Keresni mindig a jót, a szépet,
S meg nem találni, - ez az élet."

( Madách )







,,Nehéz vagy könnyű? Beleroskadok?
Csak annyit érek, amennyit vállalok,
Mert szívemben a jövőt hordozom,
és alkuba már nem bocsátkozom!"

( Tamási László )







,,Régi harcok, régi, kopott könyvek,
Derű, mosoly, néha fájó könnyek.
Múlik minden, suhannak az évek,
Búcsút mondunk, múló diákévek.

( Ernest Hemingway )







,,Megcélozni a legszebb álmot,
Komolyan venni a világot,
Mindig hinni és remélni,
Így érdemes a földön élni."

( Shakespeare )







,,Azért vagy itt, hogy mindent láss,
Hogy értsd a szót, olvasd az írást!
Azért vagy itt, hogy mindent megtanulj,
hogy az égbe szállj, ne a porba hullj!"

( Ákos )







,,Találkozás és búcsúzás
az élet annyi csak,
Valaki jön, valaki megy,
s az emlék megmarad."

( Leonard Da Ung )







,,A búcsúzónak minden emlék drága,
Egy száraz lomb, egy moha, egy kis kavics,
Hogy emlékezzék a távolban is,
A helyre, melyre visszavonja vágya.
Tanú lesz az érzéseiről halálig,
S egy semmi így legdrágább kincsé válik."

( Goethe )







,,Távol már a kezdet, De távol még a vég,
Elértem a labirintus közepét.
Csalódások, gyönyörű emlékek
Velem vannak, Megőrzöm őket."







,,Nem kívánom senkitől,
hogy csodás dolgot tegyen,
de joggal elvárom mindenkitől,
hogy mindig ember legyen."

( Ady Endre )







,,Nehéz volt a szavakkal játszani,
Nehéz volt olyat mondani,
Ami kell, ami szép s amit szabad,
Valamit, ami örökre megmarad benned,
S talán bennem is."

( Nagy Z. László )


A 100 legszebb ballagási vers

Link








 
 
0 komment , kategória:  Iskola  
Ballagási versek, idézetek, dalok
  2021-05-06 22:30:46, csütörtök
 
 










BALLAGÁSI VERSEK, IDÉZETEK, DALOK


A ballagás egy mérföldkő egy ember életében: minden ballagási beszédben elhangzik, hogy egy életszakasz a végéhez ér, de ezzel egyidőben egy új veszi a kezdetét. Egy ilyen, sokszor érzelemdús esemény pillanatában nehéz frappánsan kifejezni az ember saját gondolatait. Erre jók a versek, hiszen a költők szakavatottan tudják megfogni a pillanat lényegét.

Egy ballagás egyet jelent egy emberi élet sorsfordulójával, mindig egy olyan eseményt jelöl, ami valami ismerősnek, megszokottnak a végét jelenti. Egy kicsit megfoszt a biztonság érzetétől, miközben abban is megerősít, hogy bátran nézzünk valami újnak az elébe.








Ah, vége, vége! Vagy ki tudja?
Diák marad az ember, amig él.
Leczkéjét a sirig tanulja,
Nehezebbet folyvást a réginél.

(Reviczky Gyula: Diákélet)







Ballag már a vén diák tovább, tovább
Isten véletek cimborák tovább, tovább
Ez út hazámba visszavisz
Filiszter leszek magam is
Tovább, tovább, tovább
Fel búcsúcsókra cimborák!

Ballag már a vén diák tovább, tovább
Búcsúzni kell most cimborák tovább, tovább
Az élet hív a munka vár
Itt az óra meg ne állj
Tovább, tovább, tovább
Fel búcsúcsókra még cimborák!

Csendes már a tanterem tovább, tovább
Jó remény hajt szüntelen tovább, tovább
A boldog édes ifjúság
Emléke mindig visszajár
Tovább, tovább, tovább
Fel búcsúcsókra cimborák!


Link








Ballagásod napjára kívánok sok szépet,
legyen számodra boldogság az élet.
Mint gyöngyvirág az erdő közepén,
úgy viruljon az életed, a felnőtté válás küszöbén.

Ballagásodra mondok száz jó kívánságot,
legyen az életed szép, boldog és áldott
Kedves arcod a szívemben ragyog,
ezen a szép napon én is boldog vagyok.







Ballag már az agg diák.
Nem gyerek már, gondolja ő,
"Az érettségi! Az most a fő!
Elébe semmi más nem tehető!"
Így akarta a "Teremtő"...
Ballag már az agg diák.

(Nagy Dávid Márk - Mit tud ma a diák?)







Ballag már a vén diák...
Nótaszótól hangosak a falak...
Anya s Apa kíséri most fiát...
Érzik ők is, hogy az idő halad

(Schrenk Éva - Lépj tovább!)







Ballag már a vén diák... tovább, tovább"
Mondják sokan.
Száll az ének, messze száll.
Megy az élet, meg nem áll.
...Soha.
Tovább...

(Léhi Magdolna - Menj tovább...)







Bár zord a harc, megéri a világ,
Ha az ember az marad, ami volt:
Nemes, küzdő, szabadlelkű diák.

(Ady Endre: Üzenet egykori iskolámba)







Billegünk,
ballagunk,
mindent körbejárunk;
itt vagyunk
meg
ott vagyunk:
ez volt a mi házunk.
Megszerettünk
óvoda -
nem felejtünk
el soha!

(Tandori Dezső: Óvodások ballagó-dala)







A búcsúzónak minden emlék drága,
Egy száraz lomb, egy moha, egy kis kavics,
Hogy emlékezzék a távolban is
A helyre, melyre visszavonja vágya,
Tanú lesz az érzéseiről halálig,
S egy semmi így legdrágább kincsé válik.

(Goethe)







Búcsúzunk az iskolától,
gyermekkorunk most lezárult.
Sok kihívás vár ezután,
felvértezett rá iskolánk.
Felnőtt életünk sikere
tudásunknak próbaköve.
Megismerjük a világot,
magunkkal visszük a lángot,
mit a tudás gyújtott bennünk,
tovább kell majd fejlesztenünk,
eredményes munka, család
jelzik helytállásunk úját.
Hűségünk az iskolánkhoz,
szeretetünk társainkhoz,
tisztelet tanárainkhoz
könnyít fájó búcsúnkon.
Most ballagunk utoljára,
sietős az élet már ma.
Daloljuk el hát
a búcsú dalát:
Isten veletek, cimborák!

(Tóth Sarolta: Búcsú az iskolától








Csengő hív a tantermekbe.
Vár a betű, számok, lecke.
Óvó nénik, kispajtások -
néha azért visszajárok.

(Mentovics Éva: Hív a csengő)







Eddig csak álmodtunk, terveztünk még,
most valóra válhat minden, ami szép.
Az élet, a munka tárt karokkal vár,
s hogy szép lesz-e csak rajtunk áll.

(Szabó Pál)







Egyszer véget ér a lázas ifjúság,
Egyszer elmúlnak a színes éjszakák,
Egyszer véget ér az álom, egyszer véget ér a nyár,
Ami elmúlt, soha nem jön vissza már.
Egyszer véget ér a lázas ifjúság,
Egyszer nélkülünk megy a vonat tovább,
És az állomáson állunk, ahol integetni kell,
De a búcsúra csak pár ember figyel.

Egyszer véget ér a lázas ifjúság,
Egyszer elmúlnak a színes éjszakák,
Sajnos véget ér az álom, sajnos véget ér a nyár,
De a szívünk addig új csodára vár.

Ezért ne féljünk az újtól, mert az jót hozhat nekünk,
Talán abban van az utolsó remény.
Létünk ingoványra épült, mely a sötét mélybe húz,
De ha akarjuk, még tűzhet ránk a fény!

Egyszer véget érnek múló napjaink,
Egyszer elbúcsúznak túlzó vágyaink,
Tudjuk azt, hogy egyszer végleg, sajnos végleg elmegyünk,
De még addig mindent újra kezdhetünk!

Ezért ne féljünk az újtól, mert az jót hozhat nekünk,
Talán abban van az utolsó remény.
Létünk ingoványra épült, mely a sötét mélybe húz,
De ha akarjuk, még tűzhet ránk a fény!

Egyszer véget érnek múló napjaink,
Egyszer elbúcsúznak túlzó vágyaink,
Tudjuk azt, hogy egyszer végleg, sajnos végleg elmegyünk,
De még addig mindent újra kezdhetünk!

Máté Péter: Egyszer véget ér

Link








Elballag a sok diák,
Elhagyják ma az iskolát.
Egy kézfogás és vége,
Eltelt a négy év végre

(Borsi Gábor - Búcsú az iskolától)







Elbocsátlak téged is, mint mindenkit: felelős vagy minden emberért, aki veled él, s el kell számolnod minden fillérrel, amit magadra költesz, minden örömmel, amit magadba zártál, és minden boldog pillanattal, amit magadnak tartottál meg. Most eredj és élj, mert a világ a tied!

(Hamvas Béla: A láthatatlan történet)







Elindultam szép hazámból,
Híres kis Magyarországból.
Visszanéztem félutamból,
Szememből a könny kicsordul.
Visszanéztem félutamból,
Szememből a könny kicsordul.
Búebédem, búvacsorám.
Boldogtalan minden órám,
Nézem a csillagos eget.
Sírok alatta eleget.
Fúújj hajnali szél,
Vigyed a lábaimat,
Segíts hajnali szél,
Vidd el a bánatomat.
Csak fújj hajnali szél,
Viszi a lábaimat,
Sodorj csak hajnali szél,
A szívem az otthon maradt.
Én Istenem rendelj szállást,
Mert meguntam a bujdosást,
Idegen földön a lakást,
éjjel nappal a sok sírást.
Szememből a könny kicsordul,
Szememből a könny...

Elindultam szép hazámból /Dalszöveg/ - Videó

Link








Eljött a nap, a búcsú napja.
Leérettségiztünk, megyünk tovább.
Bizonyítványt kezünkbe kapva,
Újra elhagyjuk az iskolát.

Csapongva merengünk a múlton,
Új célt tűzve már magunk elé.
Zár kattan, szétrebbenünk az úton,
Utoljára még intünk iskolánk felé.

Nem tudjuk, a sors mit tartogat,
Kereszteződnek-e még útjaink?
Visszaidézzük majd e napokat,
És megpendítjük szívünk húrjait.

Gondolj az iskolára néha,
Legyen bármily nehéz az élet!
Egymást segítve értünk a célba, s
Gazdagodtunk sok szép emlékkel.

Flammerné Molnár Edit: ELBÚCSÚZUNK VÉGLEG







Elmegyek, elmegyek,
Hosszú útra megyek.
Hosszú út porából
Köpönyeget veszek.

Búval és bánattal
Kizsinoroztatom,
Sűrű könyeimmel
Kigomboztattatom.

Fúdd el, jó szél, fúdd el
Hosszú útnak porát.
Hosszú útnak porát,
Az én lelkem búját!

Elmegyek, elmegyek... /Videó/

Link








"Előre, föl, miénk az élet,
A széles földnek kerekén
Szemünkben csillog az igéret
És bennünk ring a jó remény!"

(Tóth Árpád)







Előtted a küzdés, előtted a pálya,
Az erőtlen csügged, az erős megállja.
És tudod: az erő micsoda? - Akarat,
Mely előbb vagy utóbb, de borostyánt arat.

(Arany János: Domokos napra)







E napon minden érted van
A nap csiklandozó sugara,
a lágy szellő -
s a madarak csodás éneke.

Ma neked nő a legszebb virág,
mely ontja csodás illatát,
s neked érik a gyümölcs,
ami beszívja a hajnal harmatát.

Ha jő az este
s megjelennek a csillagok,
hidd el, az is mind neked ragyog.







Ez a nap is elérkezett,
lezárult egy szép fejezet.
A gyermekkor ím véget ért,
útra kelsz egy új életért.

(Bőr István - Útravaló)







Ez a nap, majdnem olyan mint a többi,
De az emlék már a holnap poharát tölti,
A holnap most még csak álomvilág,
De a perc itt van, mosollyal nyit rád,
Legyen erőd, legyen hited,
Mig utadon terhedet viszed,
Tudj nevetni, játszani örömmel,
Hogy a holnap szeretni jöjjön el.







Ezen a szép napon, nem kívánunk egyebet,
csendes lépteidet kísérje szeretet.
Szívedben béke, lelkedben nyugalom,
légy nagyon boldog ezen a szép napon.
Szívünkbe szeret ezt ne feledd,
a legtöbb mit adhatunk;
A családi szeretet.
Indulj hát az uton vigan és nevetve
a felnötté válás rejtelmeibe.







Hej óvoda, óvó nénik,
nem maradok tovább én itt!
Itt mi soká nem maradunk:
vár az iskolai padunk!

(Csanádi Imre: Búcsú az óvodától)







Jegyezd meg jól,
de ne csüggedj soha,
remény, csalódás,
küzdelem, bukás,
sírig tartó nagy
versenyfutás.
Keresni mindig a jót,
a szépet,
s meg nem találni, -
ez az élet."

(Madách)







Jut még eszedbe kedvesem
a boldog ifjúság,
az erdőszéli kis patak,
s a régi jó barát?
Ó gondolj, gondolj néha rám,
a sors bár merre hajt.
emlékül küldöm, kedvesem,
a régi-régi dalt.

Mily fürge táncban kergetőztünk
fönn a dombtetőn
most fáradt lábbal bandukolva
járunk reszketőn.
Ó gondolj, gondolj néha rám,
a sors bár merre hajt.
emlékül küldöm, kedvesem,
a régi-régi dalt.

Mily vígan szelte csónakunk
a tónak kék vizét,
most zúgó tenger habja választ
tán örökre szét!
Ó gondolj, gondolj néha rám,
a sors bár merre hajt.
emlékül küldöm, kedvesem,
a régi-régi dalt.

Régi, régi dal - Videó

Link








Keresd az életben mindig a szépet
Ragadd meg azt, amit más észre sem vesz,
S hidd el, ha sokszor durva is az élet,
Mindig találni benne kellemest és szépet.

(Goethe)







Kezünkben virágok, szemünkben könnyek,
nem rég még azt hittük, búcsúzni könnyebb.
Ásít a tanterem, üresen áll majd,
de most még hallgat egy bús ballagás-dalt.

(Szuhanics Albert - Ballagni könnyekkel...)








Kicsik voltunk, nagyok leszünk,
Hívogat az iskola:
Csingi-lingi! Gyertek, gyertek!
Szól a csengő szép szava.

Megyünk ím már, hogyne mennénk,
Kedvesek ám a betűk.
De most azért óvodásként,
Mégis könnyes a szemünk.

Kicsik voltunk, nagyok leszünk,
Hívogat az iskola,
De téged, szép óvodánk,
Nem felejtünk el soha.

(Csanádi Imre: Búcsú az óvodától)







Legnagyobb cél pedig, itt, e földi létben,
Ember lenni mindég, minden körülményben.

(Arany János - Domokos napra)







A mai napon kezdődik el az életem, mert ma a világ egyik polgára lettem. Ma lettem felnőtt, mától másnak is számadással tartozom, nem csak magamnak és a szüleimnek. Már nem csak a jegyeimért felelek, mától a világnak tartozom számadással, a jövővel, az élet nyújtotta minden lehetőséggel. Mától kezdve a dolgom az, hogy itt legyek, nyitott szemmel, lelkesen, felkészülten. Hogy mire? Nem tudom. Bármire és mindenre. Hogy elkezdjem az életet és hogy szeressek, hogy vállaljam a felelősséget és éljek a lehetőségekkel.

(Grace klinika c. film)







Ma jeles nap köszöntött reánk,
veled ünnepel az egész család,
Mosolyogva fogad ma minden barátod.
fogadd hát szivböl jó kivánságom
Utadat-léptedet ezer áldás érje,
öröm és szerencse örökké kísérjen.
Bú és bánat téged elkerüljön,
gondolatod, vágyad, teljesüljön.







Már hosszú évek óta azt mondják nekem
Olyan vagyok, mint egy kisgyerek
Belátom, így igaz, én nem lettem komoly
Úgy mint más emberek

Bolondosnak tűnő, furcsa dolgaim
Rossz szemmel nézik oly sokan
Tudom, a szívük mélyén ők is szeretnék
És megtennék boldogan

Bár mondják múlnak a gyermekévek, nincs visszaút
Új mesék nem várnak reánk
Van mégis csillagfényű álomvilág
De azt gyermekünk álmodja tovább

Változnak napjaink, mert minden változó
Nem marad ugyanaz senki sem
Lehet, hogy kivétel csak én vagyok talán
Mégis így jó nekem

Bár mondják múlnak a gyermekévek, nincs visszaút
Új mesék nem várnak reánk
Van mégis csillagfényű álomvilág
De azt gyermekünk álmodja tovább


Ihász Gábor- Múlnak a gyermekévek

Link








"Megcélozni a legszebb álmot
Komolyan venni a világot
Mindig szeretni és remélni
Ugy érdemes a földön élni"

(Papp Lajos)







Mondom néktek: mi mindig búcsúzunk.
Az éjtől reggel, a nappaltól este,
A színektől, ha szürke por belepte,
A csöndtől, mikor hang zavarta fel,
A hangtól, mikor csendbe halkul el,
Minden szótól, amit kimond a szánk,
Minden mosolytól, mely sugárzott ránk,
Minden sebtől, mely fájt és égetett,
Minden képtől, mely belénk mélyedett,
Az álmainktól, mik nem teljesültek,

(Reményik Sándor: Mi mindig búcsúzunk)







Most búcsúzunk és elmegyünk, a mi időnk lejárt.
Itt hagyjuk kedves iskolánk, indulunk messze már
Tanáraink és társaink, a szívünk nem feled,
Te kedves osztály, víg tanyánk, immár isten veled, immár isten veled!

Az élet szólít, menni kell, de válni oly nehéz,
A küszöbről a vén diák még egyszer visszanéz.
Sok kedves emlék fűz ide, amely most megszakad,
De az élet szólít, menni kell,csüggedni nem szabad, csüggedni nem szabad.

Virágok közt egy kisleány,mért könnyes a szemed?
Az esti séta véget ért,talán ezt könnyezed?
Tudom,hogy új öröm derül holnapra szemeden.
És azt hiszed csak mese volt a diák szerelem,a diák szerelem?

Szétszór a sors, mint szél a port, ki tudja, merre vet.
De szívünk egyszer visszahoz ölelni titeket.
Ne fájjon hát a búcsúzás, ne sirass hű barát!
Még visszatér a vén diák, viszontlátásra hát! Viszontlátásra hát!

Most búcsúzunk és elmegyünk - Videó

Link








Nagyon szép kis társaság volt.
Egyik léhább, mint a másik.
Átgondolok minden órát
A keserű búcsuzásig...

(Ady Endre: Hajh, gyerekek!...)







"Nemes önbizalom, de ne az önhittség
Rugói lelkedet nagy célra feszítsék,
Legnagyobb cél pedig, itt, e földi létben,
Ember lenni mindég, minden körülményben."

(Arany János)







Nem fontos, hogy az országúton poroszkálva haladjunk, fontosabb tán, hogy magunk után egy-két lábnyomot hagyjunk.

(Kiss Tamás)







Nem számít, hány év telt el, úgy emlékszem a gimis emlékekre, mintha tegnap lettek volna: azok voltak életem legszebb évei.

Mindig és mindörökké c. film







Nem szól a dal, szomorú csendes este van,
Most még mind itt vagyunk, de senki nem szól, hallgatunk.
Az éj is csendesebb, gyertek, üljünk közelebb,
Ez a búcsúéjszakánk, szóljon a dal most, jóbarát!

Húsz év múlva az ifjú vándor megpihen,
De hosszú még az út, s közben valamit tenni kell!
Elbúcsúzunk, holnap már távol vagyunk,
Húsz év múlva lehet, hogy találkozunk.

Felkelt a Nap, a reggel köszöntött reánk,
Minket bántott a fény, az is, hogy elhagyjuk egymást,
Együtt leszünk még egy hosszú éjszakán,
Vígan átvirrasztjuk, ahogy ettük sok-sok éven át.

Húsz év múlva az ifjú vándor megpihen,
De hosszú még az út, s közben valamit tenni kell!
Elbúcsúzunk, holnap már távol vagyunk,
Húsz év múlva lehet, hogy találkozunk.

Húsz év múlva az ifjú vándor megpihen,
De hosszú még az út, s közben valamit tenni kell!
Elbúcsúzunk, holnap már távol vagyunk,
Húsz év múlva lehet, hogy találkozunk.

Húsz év múlva.


Húsz év múlva (Nagy Tibor Béla - Komár László)

Link








Négy év telt el,
négyszer láttuk az óvoda ablakán,
hogy zöld lombok integetnek,
vagy száraz ág van a fán.
Közben aztán úgy megnőttünk,
hogy az ágyunk kicsi már.
Holnap a mesesarok helyett,
az iskola padja vár.

(Donászy Magda: Óvodától iskoláig)







Odakinn már vár ránk a nagybetűs élet,
a sorsunk immár egy másik útra lépett,
elballagunk szépen, mert éretté váltunk,
most már más irányba visz minket a vágyunk,

jó tanárainknak megköszönjük szépen,
utunk végéhez ért, nekik jár az érem,
kevés most a szép szó, csokorban virágok,
most már búcsút mondunk mi, a vén diákok

(Horváth Piroska: Búcsúzunk...)







Óvónénit köszönti ma
minden versünk, kis dalunk:
elbúcsúzunk, mert az ősszel
iskolába indulunk!

Búcsúzunk az óvodától
köszöntővel, énekkel.
De amit itt megtanultunk,
nem felejtjük mégsem el.

(B. Radó Lili: Búcsú az óvodától)







Rajta ifjak útra fel!Innen el kell válnunk.
Rajta ifjak útra fel!Innen el kell válnunk.
Menni hív a búcsúének,messze tűnnek elmúlt évek
Véget ér sok álmunk,véget ér sok álmunk.

Élj mi kedves iskolánk, Nőljön egyre fényed.
Élj mi kedves iskolánk, Nőljön egyre fényed.
Becsben áll majd köztünk végig, Mind hittel munkál, épít,
Mind, ki jól küzd érted, Mindki jól küzd érted.

Szép hazánk most bízva kér, száll feléd az ének,
Szép hazánk most bízva kér, száll feléd az ének,
Add,hogy éljünk mindig békén, s jusson áldott új nap fényén
Boldog út e népnek, Boldog út e népnek!

(Régi, kedves iskolánk, tőled is most válunk.
Holnap útján emberül tiszta szívvel járunk.
Add kezed hát búcsúzóra, válni kell, hát, itt az óra,
S boldog élet vár reánk, boldog élet vár reánk.)

Dalszöveg - Eredeti

Gaudeamus igitur ijuvenes dum sumus
Gaudeamus igitur, iuvenes dum sumus
Post iucundam iuventutem post molestam senectutem
Nos habebit humus nos habebit humus

||: Vivat academia, vivat professores :||
Vivant membrum, quot libet, vivat membrum, quae libet,
||: Semper sint in flore :||

Veta nostra brevis est brevi finietur
Veta nostra brevis est brevi finietur
Venit mors velociter, rapit nos atrociter
Nemini parcetur, nemini parcetur


Ballagási énekek - Gaudeamus igitur

Link








Régi harcok, régi kopott könyvek
Derü, mosoly, néha fájó könnyek
Múlik minden, suhannak az évek
Búcsút intünk fájó diákévek.

(Ernest Hemingway - Régi harcok)







A szárny megnőtt, üresen áll a fészek,
Csak álom volt a régi jó világ,
És mint a fecske alkonyati szélnek,
Ma szárnyat bontott egy sereg diák.

Wass Albert: Búcsúelégia)







Szívünkből kívánunk szerencsét most neked,
kisérje utadat Fortuna szekere.
Szeresd a percet, örülj a mának,
vágyaid idővel valóra válnak.







"Útjaink százfelé válnak,
De szívünk egy célért dobog,
Nekivágunk a küzdelmes mának,
És épít karunk egy szebb holnapot..."

(Arany János)







Tarisznyámat felveszem, útra kelek,
Magammal viszem az emlékeket,
A közösen átélt élményeket,
a könnyeket, a nevetéseket,
a csókokat, az öleléseket,
a hajnalig tartó beszélgetéseket.

(Nyiraty Gábor - Útra kelek)







Útjaink százfelé válnak,
de szívünk egy célért dobog,
nekivágunk a küzdelmes mának,
és épít karunk egy szebb holnapot.

(Arany János)

/Az idézet Arany János nevével híresült el a magyar weben, elsősorban ballagási idézeteket gyűjtő oldalakon, egy kis utánajárás során azonban kiderült, hogy sem a költő verseiben, sem az Interneten rendelkezésre álló levelezésében nem találhatóak meg ezek a sorok. Nagy valószínűséggel tévesen lett neki tulajdonítva a versrészlet/







A 35 legszebb ballagási dal

Link



Ballagási dalok - Videó

Link



A 100 legszebb ballagási vers

Link



Idézetek

Link


















 
 
0 komment , kategória:  Iskola  
Dolgozatírás gyöngyszemei
  2019-01-11 21:00:45, péntek
 
 








DOLGOZATÍRÁS GYÖNGYSZEMEI




Iskolai dolgozatokból ollóztunk humoros szösszeneteket...

Hihetetlen, hogy mennyi "félreértés" (vagy "félrehallás"?) kerülhet egy iskolai dolgozatba... És ezek közül természetesen mindig vannak olyanok, amiken jókat lehet nevetni... Most ezekből gyűjtöttünk össze egy kiadós válogatást:


- Ady Boncza Bertalant vette feleségül.

- Anonymus III. Béla névtelen jegyese volt.

- Arany János 1817-tól 1822-ig született.

- Arany János velszi bárdokkal sújtott le a Habsburg-házra.

- Arábiában a vizet cisztercitákban gyűjtik.

- Amíg Madách a börtönben sínylődött, felesége romlásnak indult.

- Ádám evett a tiltott fa gyümölcséből, ezért büntetésül feleségül kellett vennie Évát.

- A baktériumokról: Van mikroszkopikus, ami kicsit nagyobb, mint ami mikroszkóppal látható.

- Barbarossa seregében kitört a pestis, amely elől maga a császár is csak álruhában tudott menekülni.

- A Bibliát Guttenberg találta fel.

- Boldog Margit az erény útját követte. Ártatlan életét és elsőszülött gyermekét az Úrnak ajánlotta.

- Bombay éghajlata olyan egészségtelen, hogy lakosai máshol laknak.

- A cápa jellemzése: Embert nem eszik, de nem lehet benne bízni!

- Döbrögi a harmadik levonásban két púppal gyarapodik.

- Dugovics Titusz hátsóját a falnak támasztotta, és azon felmászott.

- Csapadékfajta: lisztharmat.

- Egyiptom őslakói a múmiák.

- Az emberiség nem győz hálát adni Edisonnak, akinek lángelméjéből kipattant a villamos, amely szikrájával hajtja a kocsit és benne az utast.

- Eötvös József többek között Budán született.

- És akkor a költő megírta a Szundi két apródja című verset.

- A farkas felfalta Piroskát, de belebetegedett, mert Piroska romlott volt.

- A fecske egy költöző madár olyan, mint a gólya, csak sokkal kisebb és nem hasonlít rá.

- A föníciaiak kereskedtek és iparkodtak.

- A gesztenyesütögető néni kiáll a sarokra, és odacsalogatja az embereket a szagával.

- A görög ábécé kezdete: alfa, béta, céda...

- A görög regék szerint minden hajóst elbűvölt a szirének szirénázása.

- A hajó jéghegynek ütközött és elsüllyedt a Duna közepén. Innen gyalog folytatták útjukat.

- A harangvirág a bimbambuszok családjába tartozik.

- A hős holtan esett össze. Ezt később nagyon sajnálta, de akkor már nem volt mit tenni.

- A hős várkatonák általában nem érték meg a haláluk napját, mert már korábban elestek a csatában.

- A Hunyadi László olyan ballada, amelyben a főhőst feldolgozzák.

- István királyt a pápa felkente a trónra.

- A janicsárok felmentek Budára, elszaporodtak és elfoglaltak a várat.

- Janus Pannonius 15 éves korában elterjedt Európában.

- Julius Ceasart a márciusi Idusok ölték meg.

- A katonák életüket és halálukat kockáztatták.

- Kanada területe egyenlő Európa lakosságával.

- A kenguru kicsinye fészeklakó.

- Ki volt Hammurapi?
- Egy 2 méteres, nagy kőszobor.

- Kolombusz háromszor indult útnak, bár a második útján meghalt

- Kölcsey 1815 januárjától 1816 tavaszáig nem írt verset. Ebből az időszakból 3 verse maradt ránk.

- A középkorban a várakat katakombákkal lőtték.

- A középkorú lovagok a lovagi tornákon mindig egy hölgyet tűztek maguk elé.

- A kőolajat kövekből sajtolták.

- A kutatók az őshazában megtaláltak az ősmagyarok hátrahagyott részeit.

- Leonardo da Vinci két olasz földbirtokos volt a középkorban.

- Lilla férjes asszony volt, és fogalma sem volt róla, hogy Csokonai valamilyen érzelmet táplál iránta. Egyébként is, őt Vajda Juliannának hívták, honnan tudta volna, hogy neki írta a Lilla-verseket?

- Lincoln anyja már csecsemő korában meghalt.

- A lovag a földesúr edzett változata.

- II. József, a vaskalapos király, Mária és Terézia fia volt.

- A Magna Charta Libertatum kimondta, hogy ugyanazért a bűnért senkit nem lehet kétszer megölni.

- A ménes egy nagy lócsomó.

- Mikor II. Endre a Szentföldről hazatért, országát és feleségét fenekestül feldúlva találta.

- Mit tartalmazott a jobbágyrendelet?
- A jobbágyokat robotokra kell cserélni.

- A mocsári vész 1526-ban volt

- A modern lakásokban távfűtésű gladiátorokkal fűtenek.

- Móricz Zsigmond később megnősül, és elveszi feleségét.

- A mórok fedezték fel a mór stílust.... Leginkább a spanyoloknál terjedt el, akik kiirtották a mórokat. A stílus maradhatott.

- IV. Béla idején járásokra oszlott az ország, a legismertebb járás a tatárjárás volt.

- IV. Béla a tatárjárás után a kihalt nép pótlásáról személyesen gondoskodott.

- IV. Béla várromokat épített.

- A nemzetiségi iskolákba több ajkú diákok járnak.

- A néma Katrin hallgatag lett...

- Nyáron nő a kalapos gomba, télen a kucsmagomba.

- Az őserdő olyan terület, ahová emberi kéz még nem tette be a lábát.

- Petőfi egy szegény cselédlány és a magyar nép fia.

- Petőfi mindent megtenne a nemzet érdekében, csakhogy ő is hősi halott legyen.

- Petőfi úgy rohant a csatába, hogy jobb kezében a vers, bal kezében pedig a kard volt.

- Pongrácz István magyar vezér női ideálja Britney Spears.

- Rákóczi Ferenc úgy halt meg, hogy belefulladt a Rodostóba.

- Sok régi kőzetben megtalálhatóak az őskori halak lábnyomai.

- Spanyolország legnagyobb hegyei a Piramisok.

- A századfordulón Ady termékenyítette meg a tudósokat.

- Szemünk közepén van egy nyílás, amely mindenkinek fekete, mivel fejünk belül üres sötét.

- A Szent Jobb István király bal keze.

- A szomorú elhanyagolt sírok mellett élettel teli sírhalmokat is találhatunk.

- Szulimánt a szigeti ostromnál megölték, ezért egyelőre felhagyott azzal a szándékával, hogy Magyarországot meghódítsa.

- A XVIII. századi főurak palotakertjei tele voltak szépen nyírt szökőkutakkal.

- Toldi a csónak felé indult, mikor a cseh vitéz elővette a kardját és majdnem lelőtte Toldi Miklóst, ő azonban észrevette a fondorlatos tervet.

- Többféle kerek számot ismerünk, de a legkerekebb szám a nulla.

- Villon fő műve az Ótestamentum.

- A víz oxigénből és folyadékból áll.

- Az volt a szép, amikor az éhenhalt sereg kitakarodott az országból.

- Zrínyit a bécsi kamarilla által felbérelt ólmozott vadkan ölte meg.

- Zrínyinek csak fél szeme volt, ám ez nagyon zavarta a csatákban







Részletek gyerekek dolgozataiból






DIÁK BAKI GYÜJTEMÉNY
/Avagy a liberális oktatáspolitika eredménye. /


TANÁR: Nos, elérkezett az idő, hogy megmutassa mit is tud történelemből. Beszéljen a magyar történelem kezdeteiről!

DIÁK : A magyarok sokat vándoroltak, általában ősszel. Ez abból is látszott, hogy sok volt körülöttük az avar. A lovat háttal ülték meg, ezért az ilyen lovakat hátas lónak hívták. A húst alávaló eledelnek tartották, ezért sűrűn rakták nyereg alá. Előfordult többször is, hogy mind a hét vezér álmos volt.

TANÁR: Hogy kerültek a Kárpát medencébe?
DIÁK : Gondolom, a többi medencét éppen iszaptalanították. Etel közben magába fogadta a hét vezért, közülük is leginkább Ondot. Aztán Árpád súrolta Saroltát, így megszületett István, aki szilveszterkor pápán kapott egy koronát és pár zlotyt. Árpád építtetett egy társasházat, melyből a lakók később kihaltak.

TANÁR: Ugorjunk! Beszéljen inkább Mátyásról és koráról!
DIÁK: Gyerekkoráról vagy felnőtt koráról?

TANÁR: A korról, ami körülvette.
DIÁK : Igen. Mátyás egészséges ember volt, bár rengeteg kór vette körül. Ő legyőzte a betegségeket, mint például a törökgyulladás vagy a fekete himlőpor. Jégpályát építtetett a Dunára, amiért királlyá választották. Abban az időben nem nagyon mosakodtak, így könnyen létrehozta a híres fekete sereget. A monda szerint az országot álruhában járta, mert a sajátját sajnálta összepiszkolni. Persze Mátyás nem csak király volt, hanem igazságos is. Jelképe a hollónak álcázott szarka volt, csőrében egy eltulajdonított gyűrűvel.

TANÁR: Elég lesz! Térjünk át a francia forradalomra!
DIÁK : Nos, a francia forradalom idején nagy volt a fejetlenség. Abban az időben élt és dolgozott Dante is, aki isteni színjátékokat írt, de nem nagyon ismerték el. Elismerték viszont Petőfit, aki szintén sokat írt és maga is részt vett forradalomban. Akkor történt, hogy berohant a Pilvax kávéházba, mire mindenki kirohant. Még Zrínyi is, csak Ő valamivel korábban. Petőfi ezután koffein mámorban elszavalta a Nemzeti dalt, mire a nép úgy feldühödött, hogy még Táncsicst is kiszabadították. Bementek a nyomdába, ahol semmi mást nem találtak, csak tizenkét pontot. Úgy döntöttek, ha már ott vannak kinyomtatják.

TANÁR: Nem tudom, hogy a maga bizonyítványát kinyomtatják-e valaha. Van olyan része a történelemnek, melyről tud valami értelmeset is mondani?
DIÁK : Persze. Ott van például az első világháború, ami azért tört ki, mert Ferenc Ferdinánd begolyózott Szarajevóban A háború után határtalanul boldogok voltunk. Trianonban viszont jókedvünknek szűk határt szabtak. Az első világháború után sorrendben a második következett. De jóval azelőtt harcoltunk a törökkel is. Akkor élt Dugovics Titusz, az első magyar toronyugró. Aztán ott van Rákóczi Ferenc, aki az osztrákokat labancuknál fogva hajította ki az országból. Később külföldi nyaralása során Rodos tóba fulladt. Amikor monarc híján voltunk, akkor Tamásnak volt esze és egy vak botján távozott.

TANÁR: Tudja maga miket hord itt össze?
DIÁK : Tanár úr én készültem.

TANÁR: Tudom. Mindössze rosszkor, rossz helyen és rossz időben.
DIÁK : Tanár úr, beszélhetek még Napóleonról, aki leesett a water lóról, így elvesztette a csatát. Vagy ott van Lenin a halhatatlan ember, aki megrohamozta a téli palotát és nem sok hiányzott, hogy elfoglalja a nyári konyhát is. Aztán Cézár, aki arról híres, hogy júliustól augusztusig uralkodott. Néró, akinek ténykedése az egész városra nézve égő volt. De megemlíthetem Marxot is, aki az Engels téren találta fel a vitorlások aljára a tőkét...

TANÁR: Elég! Ennyi sületlenséget életemben nem hallottam. Erős jóindulattal is csak egyest tudok adni.
DIÁK : De tanár úr! Ne tessék velem kiszúrni, mint Brútus Cézárral! Egyezzünk ki egy kettesben!

TANÁR: Nem tehetem. Ilyet egy tanár nem tehet egy diákkal.
DIÁK : Ugyan, tanár úr! Ön tudja a legjobban, hogy volt már ilyen a történelem során.

TANÁR: Igen? Mikor?
DIÁK : Amikor Ferenc József kiegyezett egy deákkal







ARANYKÖPÉSE ISKOLAI DOLGOZATOKBÓL

Link


Képek 1 rész



















































Képek 2.rész


























































 
 
0 komment , kategória:  Iskola  
Egy kis liberalizmus - Ateista vgyok
  2018-05-21 22:30:43, hétfő
 
 




EGY KIS LIBERALIZMUS - ATEISTA VAGYOK...


Fiatal, közismerten liberális tanítónő magyarázza a kis nebulóknak, hogy ő ateista. Kérdezi a gyerekeket, hogy ők nem azok-e?

A gyerekek nem tudják, hogy az mi, de szeretnének a tanítónéni kedvében járni és egyik a másik után emeli fel kis kezét, jelezve, hogy ő is ateista.

Csak egy kislány, Marika nem utánozza a többieket.

A tanítónő azt kérdezi tőle:

- Te miért akarsz más lenni, mint a többiek?

- Mert én nem vagyok ateista.

A tanító néni kérdezi:

- Akkor te mi vagy?

- Én keresztény vagyok.

A tanítónő kissé kényelmetlenül érzi magát, elvörösödik, de megkérdezi, hogy mégis, miért keresztény? Mire a kislány:

- Azért, mert úgy neveltek, hogy megismerjem és szeressem az Istent. Keresztények voltak a nagyszüleim, édesapám és édesanyám is, ezért én is az vagyok!

A tanítónő mérges lett és nagy hangon mondta:

- Ez nem indok! Ha apád is és anyád is idióta lenne akkor te mi lennél?

A kislány kicsit hallgatott, majd mosolyogva mondta:

- Akkor ateista lennék.















 
 
0 komment , kategória:  Iskola  
A nép tiszta lelke a gyermekekben születik újjá…
  2018-02-22 17:30:20, csütörtök
 
 










A NÉP TISZTA LELKE A GYERMEKEKBEN SZÜLETIK ÚJJÁ...

(avagy, az oktatási kormányzat és a tanárok felelőssége)


Amikor a gyerekeket a politika jól fizetett legalja kivitte az utcára, kezdtem el gondolkodni az oktatás valós problémáin. Mindazon, ami idevezette a mai magyar oktatást, a tanárokat, a diákokat és a szülőket.

Hiszen e három alapvető eleme van a közoktatásnak azon kívül, hogy bizonyos jó vagy rossz törvényekkel a mindenkori oktatási kormányzat is a gyermekek által igyekszik rányomni sajátos bélyegét a jövőre.

Az oktatási rendszer és az oktatás züllése persze nem a Fidesz-KDNP kormány alatt kezdődött, hanem jóval előbb. Ha a pontos dátumot jelölnénk meg, akkor bizony egy nagyon régi évszámmal kell kezdenem. 1948. jún. 16. Ez volt az a nap, amikor Ortutay Gyula a Vallás- és Közoktatási Minisztérium vezetője - aki mellesleg piarista diák volt, és 1934-ben leadott diplomamunkájának címe ,,A magyar lélek alapvonásai népi kultúránkban" - államosította az egyházi iskolákat, szélnek eresztve a tudós paptanárokat, egyetemi professzorokat, a jövő pedagógusait képző tanárokat, akiknek a helyét baloldali, elkötelezett, de tudatlan emberekkel pótolta a kommunista diktatúra. (Hasonló kultúra-, és magyarellenes terrorcselekmény történt a MTA-n is.)

Tulajdonképpen ez az a dátum, amelynek említése után felesleges volna tovább írnom, hiszen az okot már megneveztem. S ebben az említett okban benne van ezernyi más erkölcsi és társadalmi tragédia is, amelyeknek a kifejtése könyvterjedelmet igényelne. Ezért nem is itt folytatom... Inkább egy nagy lépéssel közelebb jövök a mai magyar és európai valósághoz.

A kommunisták által meghagyott nyolc katolikus egyházi iskola tanárai azért lehettek kiváló pedagógusok és nevelők, mert ők nem csak a szocialista egyetemen sajátították el tudásukat, hanem a kolostorok könyvtáraiban pallérozódtak, és az idősebb, de a tanítástól eltiltott, vagy kiöregedett szerzetestársaktól is kaptak útravalót. Az állami egyetemekről és iskolákból kiöregedett, még rendkívül jó képzésben részesült tanárok helyét azonban már a kétes képzettségű oktatók által nevelt fiatalok vették át, akik a szocialista erkölcs és elmélet alapján végezték tanulmányaikat. S ez az évről-évre ismétlődő és romló folyamat mind jobban a lejtő felé terelte a magyar iskolarendszert. A legnagyobb csapást az u.n. rendszerváltás utáni oktatási miniszterek, köztük Magyar Bálint mérte a magyar közoktatásra, annak ügyére és mindezzel a magyar nemzet jövőjére, a néplélekre is. A modernizálás és az unióhoz való alkalmazkodás ürügyén voltaképpen ,,megszűnt" a hagyományos magyar oktatási rendszer, bár az iskolakötelezettség, mint törvény megmaradt. A pedagógus pálya is megszűnt hivatásként jelen lenni a társadalomban, s maradt csupán pénzkereseti lehetőség, szakma, amely lélek és szeretet nélkül, kapitalista nagyipari módon lett alkalmazható. A gyermekek létszáma is drámai módon csökkent (s ez is a szocialista erkölcs - itt a szocialista szó, mint fosztóképző - és a liberális szellemiség bűne).

Ma sem az alapoktól igyekeznek az arra ,,felkentek" megváltoztatni az oktatási rendszert, hanem ötletelések és ilyen-olyan légből kapott politikai elvek, és a világban meglévő trendek mentén folyik az átalakítás. A megkezdett egészséges nemzeti nevelési program folyamatát megálmodó és megvalósító államtitkárt eltávolították.

Eddig csupán tényállításokkal rukkoltam elő. Most hadd világítsak arra, hol kezdődött az amúgy is megkérdőjelezhető erkölcsi, lelki nevelés teljes megsemmisítése... s mi volna a legfontosabb, hogy a magyar oktatási rendszer ismét megfeleljen a magyar identitásnak, hazaszeretetnek, vallási és erkölcsi feltételeknek, a gyermek lelki fejlődése érdekében.

Mielőtt azonban erről beszélnek, hadd mondom el, hogy a szakgimnáziumok java részében nincs az ott oktatott szakmáknak megfelelő tankönyve, s csak a tanár által az órán lediktált jegyzetekből tanul a gimnazista. Az órai diktálás üteme a tanártól függ, de a diák legtöbbnyire vagy olvashatatlanul írja le siettében az anyagot, vagy kihagyásokkal, ami önmagában is értelmezhetetlenné teszi számára azt az otthontanuláskor. (Megjegyzem, hogy a gomba módra szaporodó egyházi iskolákban sincs egységes hittankönyv!)

A másik alapvető probléma a tanulnivaló, a házi feladat tömege, s az, hogy miden tanár úgy gondolja, csak az ő tantárgya létezik. A napi 8-12 órai iskolai elfoglaltság után csaknem ennyi idő kell a gyereknek, hogy felkészüljön a következő napra...

A nép lelke a gyermekekben születik újjá. Ha mi felnőttek nem gondoskodunk arról, hogy a néplélek egészséges maradjon és a nemzet megmaradását szolgálja, akkor a nép megsemmisül. A gyermeklélek rombolását alapos megfontolás után, a zenetanítás, az ének-zene és a művészettörténet megszüntetésével kezdték el, s ehhez a romboláshoz már más nem is nagyon kellett. Hiszen amikor a népdal tanítása, a klasszikus zene iránti vonzalom igényének kifejlesztése megszűnt, akkor a gyermeki lélek egészséges nevelésének legalapvetőbb szegmensét törölték el. Sajnos a rendszerváltás sem hozott ebben javulást, nem állította vissza az ének-zene és művészeti oktatást, sőt, tragikus, hogy inkább tökéletesíteni látszik ezt a végzetes irányt.













Nézzük meg mit is mondott Kodály Zoltán a zenei nevelésről?

,,A zene lelki táplálék és semmi mással nem pótolható. Aki nem él vele: lelki vérszegénységben él és hal."

,,A zene rendeltetése: belső világunk jobb megismerése, felvirágozása és kiteljesedése. A népek legendái isteni eredetűnek tartják. S ahol az emberi megismerés határait érjük, ott a zene még túlmutat rajtuk, olyan világba, melyet megismerni nem, csak sejteni lehet."

,,Kultúrát nem lehet örökölni. Az elődök kultúrája egykettőre elpárolog, ha minden nemzedék újra meg újra meg nem szerzi magának."

Folytathatnók Kodály megállapításait, de felesleges, hiszen minden felelős oktatáspolitikusnak tudnia kell, mit jelent a zene a gyermek, és általa a jövő számára. Ha nem teszünk eleget ennek a követelménynek, akkor húsz-harminc év múlva kiégett, nemzetietlen és sehová sem tartozó középgeneráció adja majd el kultúránkat, hazánkat, múltunkat és a nemzet jövőjét.

Ma már látjuk, hogy azok, akiknek harminc éve már hiányzott az ének-zene tantárgy az órarendjükből, s otthonról vagy templomi zenéből, esetleg saját érdeklődésüket kielégítve nem kaptak pótlást e téren, hová jutottak, milyen a lelki beállítottságuk. És ez a folyamat szintén súlyos következményeket hordoz magában. Zenetörténet, művészettörténet és a művészetek iránti igény iskolai alapozása nélkül sem kiművelt emberfőkről, sem magyar nemzeti kultúráról, kulturáltságról nem beszélhetünk. Jövőről sem! Éppen ezért az első és legfontosabb teendő, hogy az ezzel megbízott szakemberek és döntéshozók ebben a kérdésben tegyenek nagy és sürgős lépéseket.

A másik elbagatellizált hiányosság az erkölcsi nevelés és a helyes viselkedés oktatása, valamint az alapműveltség gyermekekbe oltása. Amikor egy egyetemista nem tudja hol született Mozart, Beethoven vagy Michelangelo ott nagy baj van a közoktatással. Hasonlóképpen problémára utal, hogy egyes tanárok is, e kérdésekben diákjaikkal azonos szinten vannak. S ez sem mai keletű probléma, hiszen hallottam egyetemi tanárt, akinek a ,,ban-ben"-t nem sikerült eltalálnia a TV kamerái előtt, vagy a ,,hassa-hesse" olyat természetes volt a számára, mint a levegővétel... Igaz, ez a törvényhozók többsége, de még egyes MTA doktorok számára is meglehetősen komplikált dolog.

Főiskolára járó fiatalok mondják, hogy az első főiskolai évben mindenről esett szó, csak a gyermekekről nem... és ez sajnos jellemzővé vált a pedagógusképzésben. Korábban a tanítóképzők oktatóiskoláiban (pl.; Székelyudvarhelyen) már 14 éves kortól tanítottak a pedagógusjelölt fiatalok, s elsődleges volt, mint iskolai követelmény a gyermeki lélek megismerése és fejlődése segítésének elsajátítása. Talán ezért más és értékesebb az erdélyi magyar közoktatás, bár a hírek szerint azt is igyekeznek a helyi magyar liberális oktatási szakemberek, egyetemi tanárok lezülleszteni és hozzáigazítani az európai liberális és ,,gender" irányvonalhoz. (Ne nevezzük a Mikulást bácsinak, vagy ne írjunk a tankönyve az Adventől)...

Nehéz tehát rendet és valós átalakítást teremteni a szocialista és liberális ámokfutás után, amikor kulturáltságról nem beszélhetünk, s az oktatók nem kis hányada is, az évtizedes leépülés okán, híján van annak a tudásnak, amely szükséges volna, a gyermeki léleknevelés, a pedagógusi ,,hivatás" gyakorlásához.

Nem tüntetni és politizálni kellene ma a pedagógusoknak, hanem önmagukat képezve törekedni arra, hogy a diákoknak olyan tudást és lelki többletet adjanak, amelynek értelme és értéke van. A gyermekeknek pedig el kell magyarázni, hogy egyetlen kötelességük van: - a tanulás, amelyet saját érdekük követel, és saját érdekükben követelünk meg tőlük.

A törvényalkotóknak és törvényhozóknak pedig világos és egyértelmű irányba kellene terelni a fiatalságot, lelki és szellemi fejlődésüket segítve, nem pedig megutáltatva az iskolát és teljesen leterhelve őket sokszor felesleges és rosszul rangsorolt tantárgyakkal és tantervvel.

Mert ma mindenről szó esik, csak arról nem, hogy mindaz a cirkusz és gyűlölködés, amit tapasztal az ország pontosan azok miatt van, akik ma e gyűlölködést szítják. Mert az oktatás züllesztését 1948. június 16-án a szocialista diktatúra indította el, és a rendszerváltás utáni liberális kormányzás adta a kegyelemdöfést.

Jó volna tehát, végre a gyermekkel és a gyermeki lélekkel is foglalkozni, amikor az oktatás problémáiról beszélünk... Mert a nép lelke a gyermekek lelkében születik újjá. S nem mindegy, hogy egy torzszülött, vagy egy ép lélek születik-e, a mi szellemiségünk és intézkedéseink nyomán...

Stoffán György


Link








 
 
0 komment , kategória:  Iskola  
Legyetek jók, ha tudtok!
  2015-07-08 22:46:29, szerda
 
 







Legyetek jók, ha tudtok!

Dalszöveg
Napoleon Boulevard

1. Végre elmúlt, ennek is vége,
Az iskola udvara üresen áll.
Vége az évnek, pont ez a lényeg,
A csomagom kész van, a küszöbön áll.

2. Oly nehéz most jónak lenni,
El se tudnád képzelni,
Annyi mindent meg kell tenni,
De nem ígérem, hogy jó leszek.

3. Semmi jóból most ki ne hagyjál,
Nem tart soká a hetedik nyár.


Ha néha durva volt is a játék,
Nem mutattam, de nekem is fájt.

2. Oly nehéz most jónak lenni,
El se tudnád képzelni,
Annyi mindent meg kell tenni,
De nem ígérem, hogy jó leszek.

R1. Az az egy fontos: legyetek jók most,
Már nem kell túl sok a holnaphoz;
Legyen szent most nekünk a játék,
Legalább egyszer még!

R2. Az az egy fontos: legyetek jók most,
Már nem kell túl sok a holnaphoz;


Legyetek jók, ha tudtok,
A többi nem számít.

4. Ugye tényleg nem fog fájni,
Ha majd végre nagy leszek,
Ugye másképp fogom gondolni,
Azt, hogy milyenek a felnőttek?

R1. Az az egy fontos: legyetek jók most,
Már nem kell túl sok a holnaphoz;
Legyen szent most nekünk a játék,
Legalább egyszer még!

R2. Az az egy fontos: legyetek jók most,
Már nem kell túl sok a holnaphoz;
Legyetek jók, ha tudtok,
A többi nem számít.

3. Semmi jóból most ki ne hagyjál,
Nem tart soká a hetedik nyár.
Ha néha durva volt is a játék,
Nem mutattam, de nekem is fájt.

2. Oly nehéz most jónak lenni,
El se tudnád képzelni,


Annyi mindent meg kell tenni,
De nem ígérem, hogy jó leszek.

R2. Az az egy fontos: legyetek jók most,
Már nem kell túl sok a holnaphoz;
Legyetek jók, ha tudtok,
A többi nem számít.

R1. Az az egy fontos: legyetek jók most,
Már nem kell túl sok a holnaphoz;
Legyen szent most nekünk a játék,
Legalább egyszer még!

R2. Az az egy fontos: legyetek jók most,
Már nem kell túl sok a holnaphoz;
Legyetek jók, ha tudtok,


A többi nem számít.







Legyetek jók ha tudtok

Link


















 
 
0 komment , kategória:  Iskola  
     1/3 oldal   Bejegyzések száma: 20 
2024.02 2024. Március 2024.04
HétKedSzeCsüPénSzoVas
 123
45678910
11121314151617
18192021222324
25262728293031
Blog kereső


Bejegyzések
ma: 0 db bejegyzés
e hónap: 15 db bejegyzés
e év: 63 db bejegyzés
Összes: 4824 db bejegyzés
Kategóriák
 
Keresés
 

bejegyzések címeiben
bejegyzésekben

Archívum
 
Látogatók száma
 
  • Ma: 455
  • e Hét: 1951
  • e Hónap: 19095
  • e Év: 156467
Szótár
 




Blogok, Videótár, Szótár, Ki Ne Hagyd!, Fecsegj, Tudjátok?, Receptek, Egészség, Praktikák, Jótékony hatások, Házilag, Versek,
© 2002-2024 TVN.HU Kft.