Belépés
menusgabor.blog.xfree.hu
"A világ pocsolya, igyekezzünk megmaradni a magaslatokon." / DoktorStrix / Menus Gábor
1940.08.11
Offline
Profil képem!
Linktáram, Blogom, Képtáram, Videótáram, Ismerőseim, Fecsegj
     1/1 oldal   Bejegyzések száma: 2 
Ernest Hemingway: Idézetek
  2020-09-23 20:00:35, szerda
 
 










Ernest HEMINGWAY: IDÉZETEK





Ernest Hemingway: 1899. július 21. - 1961. július 2.
amerikai, irodalmi Nobel-díjas regényíró, novellista, újságíró. Az elveszett nemzedék jeles tagja.











Akkor jöttem rá, hogy megsebesültem, és kíváncsi voltam, hogy mi történt,
és a térdemre raktam a kezemet, de nem volt térdem. Tovább tapogatóztam,
és végül megtaláltam a térdemet, egészen lecsúszva a lábszárcsontomra.

Ernest Hemingway: BÚCSÚ A FEGYVEREKTŐL










Biztos lehetsz benne, hogy mindig lesz tavasz,
s a folyó újra folyni fog, amikor felenged a fagy.

Ernest Hemingway: VÁNDORÜNNEP







Egy barát boldogan dalol veled a hegycsúcson
és csendben lépdel melletted a völgyben.
Biztos lehetsz benne, hogy mindig lesz tavasz,
s a folyó újra folyni fog, amikor felenged a fagy.

Ernest Hemingway: VÁNDORÜNNEP







Az ember belecsöppen az életbe. Megmondják neki a szabályokat,
de az első alkalommal, ha valami hibán rajtakapják, végeznek vele. (...)
Ezzel számolni kell. Várj sorodra. Előbb vagy utóbb meghalsz te is.

Ernest Hemingway: BÚCSÚ A FEGYVEREKTŐL







Az embernek két évre van szüksége, hogy beszélni megtanuljon...
... és ötvenre,
hogy hallgatni megtanuljon

Ernest Hemingway







Az ember nem arra született, hogy legyőzzék. (...)
Az embert el lehet pusztítani, de nem lehet legyőzni.

Ernest Hemingway: AZ ÖREG HALÁSZ ÉS A TENGER













Emberi törvény kibírni mindent
S menni mindig tovább,
Még akkor is ha nem élnek már benned


Remények és csodák.

Ernest Hemingway







,, - Ha az egyik fél kidől, és nem harcol tovább, azzal még nincs vége a háborúnak. Csak rosszabb lenne minden, ha nem harcolnánk tovább.
- Rosszabb már nem lehet - szólt közbe tisztelettudóan Passini. - Nincs rosszabb, mint a háború."

Ernest Hemingway: BÚCSÚ A FEGYVEREKTŐL







Ha csalódott vagy, s úgy érzed, hogy minden hullám összecsap,
gondolj bele, mennyi ember vállalná sorsodat.
Mindig csak a jóra figyelj, s hibáidat elfeledd,
ha önmagadat elfogadod, könnyebb lesz az életed.

Ernest Hemingway: SOHA NE LÉGY SZOMORÚ c. vers







Ha az ember igazán megérett a nőre, mindig meg is kapja.
Nem kell törődnie vele. Előbb vagy utóbb megjön.

Ernest Hemingway: A JÉGHEGY CSÚCSA - A katona hazajön







Ha nem látod a fényt, a Napot, nyisd ki jobban a szemed,
gondjaid közt tartogat még csodákat az életed.

Ernest Hemingway: SOHA NE LÉGY SZOMORÚ







Ha valaki annyi bátorságot visz bele az életbe, hogy a világ nem is tudja megtörni, csak úgy, ha megöli, akkor bizony meg is öli. Mert az a mi sorsunk, hogy az élet megtörjön minket, de néha éppen azon a ponton leszünk erősek, ahol legjobban megtört az élet. De akit megtörni nem bír, azt megöli a világ. Részrehajlás nélkül öli meg őket, a jókat és nemes lelkűeket és bátrakat egyformán."

Ernest Hemingway: BÚCSÚ A FEGYVEREKTŐL







Ha valamely ügy a lényegében igaz, a ráfonódó hazugság sem torzítja el.

Ernest Hemingway - Igazság










Ha vége szakad valaminek, akár rossz volt az, akár jó, mindenképpen űr marad
a helyén. Ha rossz volt, az űr magától is megtelik. Ha jó, akkor csak úgy lehet
megszüntetni, ha a helyébe az ember valami jobbat talál.

Ernest Hemingway: VÁNDORÜNNEP







A hazugság megöli a szerelmet. De csak az őszinteség öli meg igazán.

Ernest Hemingway







Jéghegyek vagyunk önmagunk óceánjában, egytized rész, ami látszik belőlünk,
kilenctized lenn van a mélyben.

Ernest Hemingway







Jobb egy napig oroszlánnak, mint száz évig gyáva nyúlnak lenni.
Jobb talpon meghalni, mint térdepelve élni. (...) Bár sok helyt jobb
ész nélkül lehasalni, ha az ember szeretné a bőrét megmenteni.

Ernest Hemingway: A FOLYÓN ÁT A FÁK KÖZÉ







Katonának nem kell a fejét törnie. Az ember egyszerűen engedelmeskedik a
parancsnak, és vagy életben marad, vagy meghal, de minden magától megoldódik.
Könnyebb élni valamilyen rendszer alatt, mint ellene harcolni.

Ernest Hemingway: AKIÉRT A HARANG SZÓL







Kinek könnyebb vajon? Annak, aki hisz Istenben, vagy annak, aki félvállról veszi
az egészet? A hit bátorít, mi azonban tudjuk, hogy nincs mitől félnünk. Csak akkor
rossz a halál, ha elmulaszt valamit az ember. Csak akkor rossz, ha soká tart,
s annyira fáj, hogy az ember elveszti a méltóságát.

Ernest Hemingway: AKIÉRT A HARANG SZÓL









A legfájdalmas dolog az, ha elveszünk abban, hogy valakit túlságosan szeretünk
és elfelejtsük, hogy mi magunk is különlegesek vagyunk.

Ernest Hemingway: szeretet







A madaraknak keservesebb a sorsuk, mint a miénk (...), kivéve a ragadozó madarakat
és a nagy, erős testűeket. Minek alkotott a természet ilyen kényes, szép, törékeny kis
madarakat, mint például a tengeri fecske, ha az óceán olyan kegyetlenül viselkedik
néha? Hiszen gyönyörű víz az óceán, kedves és szép. De komisz és irgalmatlan is tud
lenni, s olyan váratlanul, hogy ezek a röpködő, halászó, vadászó, le-lebukó madárkák
bánatos kis hangjukkal nagyon gyöngék, nagyon törékenyek a tengerre.

Ernest Hemingway: AZ ÖREG HALÁSZ ÉS A TENGER




-





Megírták, hogy a régi időkben édes és illő volt meghalni valakinek az országáért.
De a modern háborúban nincs semmi édes és illő a halálodban.
Úgy fogsz meghalni, mint egy kutya - ok nélkül.

Ernest Hemingway







Minden ember élete ugyanúgy ér véget. Csak hogy hogyan élt,
és hogyan halt meg, az, ami megkülönbözteti egyik embert a másiktól.

Ernest Hemingway







Mindig azt fogom tenni, amit akarsz, és mindig azt fogom mondani, amit akarsz,
és akkor nagyon fogsz szeretni. Ugye?

Ernest Hemingway: BÚCSÚ A FEGYVEREKTŐL







Mindig józanul tedd azt, amit részegen ígértél!
Ebből majd megtanulod, hogy ne jártasd a szádat!

Ernest Hemingway







Mindnyájan arra születtünk, amit csinálunk (...).
Ahhoz van tehetséged, amivel a megélhetésedet megszerzed, mindegy, hogy mivel.

Ernest Hemingway: A jéghegy csúcsa - A Kilimandzsáró hava










Most ne azon tanakodjál, hogy mid nincs.
Azon törd a fejed, hogy mihez tudsz fogni azzal, amid van.

Ernest Hemingway: AZ ÖREG HALÁSZ ÉS A TENGER










Miért van az, hogy az öregek olyan korán felébrednek?
Azért talán, hogy hosszabb legyen még az az egy napjuk is?

Ernest Hemingway







Mindig azt fogom tenni, amit
akarsz, és mindig azt fogom
mondani, amit akarsz, és akkor
nagyon fogsz szeretni, Ugye?

Ernest Hemingway: BÚCSÚ A FEGYVEREKTŐL







Mindig csak a jóra figyelj, s hibáidat elfeledd,
ha önmagadat elfogadod, könnyebb lesz az életed.
Ha nem látod a fényt, a Napot, nyisd ki jobban a szemed,
gondjaid közt tartogat még csodákat az életed.

Ernest Hemingway: SOHA NE LÉGY SZOMORÚ










Ne aggódj. Máskor is ment az írás, most is menni fog.
Semmi mást nem kell tenned, mint leírnod egyetlenegy
igaz mondatot. A legigazabb mondatot, amit tudsz.

Ernest Hemingway: VÁNDORÜNNEP







Nem szabad olyan fene nagy dolgokat kívánnunk. (...)
Hisz mindig ki vagyunk téve annak, hogy megkapjuk.

Ernest Hemingway: A FOLYÓN ÁT A FÁK KÖZÉ







Nem szabadság az, ha az ember nem takarítja el a saját piszkát.
Egyetlen állatnak sincs több szabadsága, mint a macskának,
s az is eltakarítja a szemetet. A macska a legjobb anarchista.

Ernest Hemingway










Nem tudom, mit rejt a sorsod,
mosolyt hoz-e vagy könnyeket.
Tanuld meg hát feledni a rosszat,
s őrizd meg a boldog perceket.

Ernest Hemingway







Nincs olyan megrakott szekér, amelyre nem fér fel még egy villával.

Ernest Hemingway: AKIÉRT A HARANG SZÓL











Olvassa, amit írtam, az olvasás öröméért! Bármi egyebet talál benne,
arról árulkodik, amit magával hozott az olvasáshoz.

Ernest Hemingway: A JÉGHEGY CSÚCSA







Régi harcok, régi, kopott könyvek
Derű, mosoly, néha fájó könnyek
Múlik minden, rohannak az évek
Búcsút mondunk, múló diákévek.

Ernest Hemingway







S mi haszna lenne, ha megismerné a világot?
Én ismerem, s nincs egyéb vágyam, mint hogy elfelejtsem.

Ernest Hemingway: AKIÉRT A HARANG SZÓL







S ne gurulj dühbe, majd csak megtalálod a kivezető utat. Ha már végleg nincs más,
szépen veszíts. Ne légy olyan, mint a tört gerincű kígyó, mely önmagába harap.
Még nem roppant meg a hátad. Várd meg, amíg baj ér, akkor is ráérsz zokogni.
Várd meg a küzdelmet, mielőtt feldühödnél. Van még időd

Ernest Hemingway: AKIÉRT A HARANG SZÓL







Soha ne légy szomorú, ha a valóság túl rideg,
s ne keseredj el, ha nem találod helyed.
A valós élet olyan, mint a csörgedező patak,
előfordul néha, hogy nehezebben halad.
Ha nem találod céljaid, ne gyötörd magad,
idővel majd alakul, mi e percben csak gondolat.

Kérdezhetnéd, miért élünk, de senki nincs, ki választ ad,
minden napunk küzdelem, mely mindhalálig megmarad.


Ha csalódott vagy, s úgy érzed, hogy minden hullám összecsap,
gondolj bele, mennyi ember vállalná sorsodat.

Mindig csak a jóra figyelj, s hibáidat elfeledd,
ha önmagadat elfogadod, könnyebb lesz az életed.
Ha nem látod a fényt, a Napot, nyisd ki jobban a szemed,
gondjaid közt tartogat még csodákat az életed.
Mindig csak a mának élj, s az örök szabályt ne feledd:
A holnap mindig tiszta, mivel nem szennyezi semmi tett.

Ernest Hemingway: SOHA NE LÉGY SZOMORÚ


Ernest Hemingway: Soha ne légy szomorú - Videó

Link




















Talán semmi sincs szebb a világon, mint találni egy embert, akinek lelkébe nyugodtan letehetjük szívünk titkait, akiben megbízunk, akinek kedves az arca, elűzi lelkünk bánatát, akinek egyszerű jelenléte elég, hogy vidámak és nagyon boldogok legyünk.


/A magyar weben az idézet Ernest Hemingway nevével híresült el, a bölcsesség eredeti angol nyelvű verzióját azonban nem sikerült felkutatnunk.
A Citátum szerint előzőek alapján úgy gondolják, az aforizma írója egy ismeretlen magyar szerző. Mivel a Citatum csak híres emberektől származó idézeteket gyűjt, ismeretlen forrású szerzeményeket szerzői jogi okokból nem áll módukban megjeleníteni, ezért a fenti idézetet törölte az oldaláról./







A töprengés éppoly veszedelmes, mint a félelem.

Ernest Hemingway: AKIÉRT A HARANG SZÓL







A világ megtör mindenkit, ám a töréspontokon erősödik, aki állja.

Ernest Hemingway: idézi: Jennifer Niven - VELED MINDEN HELY RAGYOGÓ a könyv mottója










FELESÉGTŐL FELESÉGIG


Freud szerint mindenről az anyánk tehet. Ha ez így van, akkor érthető, miért akart Hemingway mindenáron uralkodni a nőkön, s miért vágyott egy odaadó, passzív, alacsonyabb rendű hitvesre.A saját anyja ugyanis mindennek az ellenkezőjét testesítette meg: nagyra törő, akaratos asszony volt, aki öngyilkosságba kergette Hemingway apját, majd a gyilkos fegyvert elküldte a fiának.

Anyjához fűződő nem épp idillikus viszonya jelenik meg Hemingway hőseinek viselkedésében is. Regényeinek férfi szereplői horgot akasztanak minden halba, golyót eresztenek minden vadállatba, állon vágják minden ellenfelüket, bizonyítva rettenthetetlenségüket, s persze férfiasságukat, amin nem ejthet csorbát egyetlen asszony sem. Hősnőit mégis sokszor végletekig romantikus és tragikus színezetben tüntette fel, akik alázatosságukkal, szépségükkel még inkább fokozták a hős mivoltát. S ezek a nők nem csupán képzelete szüleményei voltak, Hemingwaynek ugyanis minden nagy könyvéhez új minta, új múzsa kellett, új szerelem, új feleség.

Elsőként Agnes von Kurowsky, aki bár nem gazdagította a feleségek sorát, mégis nagy hatással volt az ifjú íróra. ő testesítette meg az áldozatos szépséget, aki mint valami regény hősnője ápolta az 1918-ban megsebesült Hemingwayt. A romantikus szituáció azonban nem tartott sokáig, Agnes ugyanis mást választott, a szerelmes író mégis róla mintázta a Búcsú a fegyverektől hősnőjét, akit a végletekig idealizált.

A nagy csalódást követő második évben azonban új szerelem tűnt fel a láthatáron Hadley Richardson, a nyolc évvel idősebb, vörös hajú, jómódú hölgyemény személyében. Hadley imádta a férfit, aki tudott bokszolni, horgászni, bátran belevetette magát a háborúba és még írt is. Hemingway pedig szerette, hogy szeretik, így megházasodott. Párizsba utaztak, ahol Ernest tudósítóként kapott állást, ám sokkal inkább szeretett volna független íróként boldogulni, így felhagyott az újságírással. Eleinte felesége támogatta anyagilag ezt az álmot, de mint minden álomnak ennek is meg kellett fizetni az árát. Hadley pénze elfogyott, ők pedig egyre mélyebbre süllyedtek a szegénységbe, egy idő után olyannyira, hogy Hemingway a pénz kedvéért elvállalta, hogy profi bokszolók edzőpartnere legyen... Mindennapjaikba befészkelték magukat az állandó veszekedések, házasságukban pedig válság válságot követett. Az utolsó cseppet a pohárban Hadley terhessége jelentette, amit az ifjú férj kész katasztrófaként élt meg. Hemingway nagyon ellentmondásosan érzett az asszony iránt: egyrészt önző-nek, anyagiasnak és követelőzőnek tartotta (mint azt meg is örökítette a Macska az esőben elbeszélésében), másrészt jól tudta, hogy Hadley anyagi és erkölcsi támogatása nélkül nem születhettek volna meg első könyvei. Házasságuk mégis felbomlott, mint maga az író is elismerte: ,,mert egy kurafi vagyok".

A frigy teljes megromlásával kapcsolatban azonban egy harmadik személy nevét is meg kell említeni, Pauline Pfeifferét, a Vogue újságírójáét. Mivel Hadley és Miss Pfeiffer is St. Louisból származott, jó barátság alakult ki köztük, olyannyira, hogy a fiatalasszony még síelni is meghívta újdonsült barátnőjét, nem is sejtve, hogy hármuk közül immár ő a nem kívánatos pótkerék. Bár Hamingway adta meg a kegyelemdöfést első házasságának, a felelősséget mégsem volt képes felvállalni érte, s ahogy tudat alatt (de írásaiból tisztán kivehetően) Hadleyt hibáztatta, azért mert terhes lett — s ezzel véget vetett ,,játszótársi kapcsolatuknak" — ugyanúgy hibáztatta Pauline-t saját hűtlenségéért.

Pauline szintén idősebb volt Hemingwaynél, felettébb jómódú, csinos és kiváló ízlésű, egy igazi ragadozó, aki az Afrikai vadásznaplóban is megjelent. Ám ez a házasság sem nélkülözte a feszültségeket, az okot pedig főképp az asszony pénze szolgáltatta. A Kilimandzsáró hava már az összeomlást tükrözte. Key Westbe költöztek, két fiuk is született — bár a férfi inkább kislányt szeretett volna —, mégsem kerülhették el az elválást, amelyhez — akárcsak Hadley és Hemingway esetében Pauline — itt is hozzájárult egy harmadik személy: Martha Gellhorn.

Martha, a szép, magas és St. Louisból származó írónő szintén azt a típust képviselte, amelyet Hemingway első két asszonya is... Pauline a végletekig harcolt házasságáért, megpróbálta megakadályozni, hogy férje belevesse magát a spanyol háborúba (mint ahogy Hadley is megpróbálta megakadályozni a török tudósításokat), ahová Martha is elkísérte az írót. De a veszekedések, fenyegetőzések, zsarolások mit sem értek.

Hemingway újdonsült nejével Havannába költözött, Martha azonban nem illett bele az alázatos hősnő szerepkörébe, ugyanis kijelentette, hogy nem hajlandó feláldozni újságírói karrierjét, s külföldi tudósításai alkalmával Hemingway megtapasztalhatta milyen érzés a magány.
Panaszaival pedig nem máshoz, mint Hadley-hez, első feleségéhez fordult. Martha és férje szinte vetélytársként éltek egymás mellett — hisz mindketten haditudósítókként dolgoztak —, s Hemingway képtelen volt megérteni, asszonya miért vonakodik alárendelni magát az ő személyiségének, mint Hedley és Pauline is tették. Nem is meglepő, hogy kapcsolatuk válással végződött.

A feleségek sorában Mary Welsh, szintén újságíró, lett az utolsó állomás, a boldogság azonban itt sem tartott sokáig, sőt Marynek még csak irodalmi halhatatlanság sem jutott férje műveiben. A kiábrándultság mindkét fél részéről hamar bekövetkezett, s mikor Mary elvetélt, férje Key Westbe küldte felépülni, ahol Mary igen jó viszonyt alakított ki a második feleséggel, Pauline-nal. Bár Mary tökéletesen alkalmazkodott Hemingwayhez — átvette hangulatait, az akarta, amit ő, ellátta a titkárnői teendőket —, mégsem ő jelentette az utolsó szerelmet, hanem egy tizenkilenc éves olasz lány, Adriana Ivancich. Ez az ügy azonban már reménytelennek bizonyult, hisz az író ekkorra az ötödik X felé tartott.

Mary maradt hát Hemingway utolsó hitvese. ő állt mellette, mikor az író a legünnepeltebbek közé tartozott: a hollywoodi filmek és a Nobel-díj idején, de akkor is, amikor megindult a férfi írói és szellemi hanyatlása, s egymást követték depressziós időszakai. Üldözési mánia, elektrosokk-kezelések, ezzel teltek az utolsó idők, az alkotás felemelő érzése nélkül... s végül a puskalövés, amelyet az egész világ hallott, s amelyet Mary sem tudott megakadályozni.

Hemingway utolsó könyve, Az öreg halász és a tenger mellőzi a női alakot, bár a nemek harca itt is megjelenik a hal és a férfi küzdelmében, abban a küzdelemben, amelyet az író is vívott egész életében, mert bizonyítania kellett, hogy ő igenis férfi, aki uralja, elnyomja, elhagyja a nőket, s aki mindig, minden körülmények között képes újra és újra leigázni és meghódítani őket.









 
 
0 komment , kategória:  Hemingway  
Hemingway
  2016-09-09 22:30:32, péntek
 
 







Ernest Miller HEMINGWAY - IDÉZETEK


Ernest Hemingway: 1899. július 21. - 1961. július 2.
amerikai, irodalmi Nobel-díjas regényíró, novellista, újságíró. Az elveszett nemzedék jeles tagja.








"Biztos lehetsz benne, hogy mindig lesz tavasz, s a folyó újra folyni fog, amikor felenged a fagy."







"De hát az ember nem arra született, hogy legyőzzék. Az embert el lehet pusztítani, de nem lehet legyőzni."







"Az ember belecsöppen az életbe. Megmondják neki a szabályokat, de az első alkalommal, ha valami hibán rajtakapják, végeznek vele. (...) Ezzel számolni kell. Várj sorodra. Előbb vagy utóbb meghalsz te is."







"Emberi törvény kibírni mindent
S menni mindig tovább,


Még akkor is ha nem élnek már benned
Remények és csodák."







"Az embernek két évre van szüksége, hogy beszélni megtanuljon...

... és ötvenre,

hogy hallgatni megtanuljon"







"Jobb egy napig oroszlánnak, mint száz évig gyáva nyúlnak lenni. Jobb talpon meghalni, mint térdepelve élni. (...) Bár sok helyt jobb ész nélkül lehasalni, ha az ember szeretné a bőrét megmenteni."







"Ha csalódott vagy, s úgy érzed, hogy minden hullám összecsap,
gondolj bele, mennyi ember vállalná sorsodat.
Mindig csak a jóra figyelj, s hibáidat elfeledd,
ha önmagadat elfogadod, könnyebb lesz az életed."







"Ha valaki annyi bátorságot visz bele az életbe, hogy a világ nem is tudja megtörni, csak úgy, ha megöli, akkor bizony meg is öli. Mert az a mi sorsunk, hogy az élet megtörjön minket, de néha éppen azon a ponton leszünk erősek, ahol legjobban megtört az élet. De akit megtörni nem bír, azt megöli a világ. Részrehajlás nélkül öli meg őket, a jókat és nemes lelkűeket és bátrakat egyformán."







"Katonának nem kell a fejét törnie. Az ember egyszerűen engedelmeskedik a parancsnak, és vagy életben marad, vagy meghal, de minden magától megoldódik. Könnyebb élni valamilyen rendszer alatt, mint ellene harcolni."







"Kinek könnyebb vajon? Annak, aki hisz Istenben, vagy annak, aki félvállról veszi az egészet? A hit bátorít, mi azonban tudjuk, hogy nincs mitől félnünk. Csak akkor rossz a halál, ha elmulaszt valamit az ember. Csak akkor rossz, ha soká tart, s annyira fáj, hogy az ember elveszti a méltóságát."







"A madaraknak keservesebb a sorsuk, mint a miénk (...), kivéve a ragadozó madarakat és a nagy, erős testűeket. Minek alkotott a természet ilyen kényes, szép, törékeny kis madarakat, mint például a tengeri fecske, ha az óceán olyan kegyetlenül viselkedik néha? Hiszen gyönyörű víz az óceán, kedves és szép. De komisz és irgalmatlan is tud lenni, s olyan váratlanul, hogy ezek a röpködő, halászó, vadászó, le-lebukó madárkák bánatos kis hangjukkal nagyon gyöngék, nagyon törékenyek a tengerre."







"Megírták, hogy a régi időkben édes és illő volt meghalni valakinek az országáért. De a modern háborúban nincs semmi édes és illő a halálodban. Úgy fogsz meghalni, mint egy kutya - ok nélkül."







"Megírták, hogy a régi időkben édes és illő volt meghalni valakinek az országáért"







"Minden ember élete ugyanúgy ér véget. Csak hogy hogyan élt, és hogyan halt meg, az, ami megkülönbözteti egyik embert a másiktól."







"Mindig józanul tedd azt, amit részegen ígértél! Ebből majd megtanulod, hogy ne jártasd a szádat!"







"Mindnyájan arra születtünk, amit csinálunk (...).
Ahhoz van tehetséged, amivel a megélhetésedet megszerzed, mindegy, hogy mivel."







"S mi haszna lenne, ha megismerné a világot? Én ismerem, s nincs egyéb vágyam, mint hogy elfelejtsem."







"Ne aggódj. Máskor is ment az írás, most is menni fog. Semmi mást nem kell tenned, mint leírnod egyetlenegy igaz mondatot. A legigazabb mondatot, amit tudsz."







"Nem szabad olyan fene nagy dolgokat kívánnunk. (...) Hisz mindig ki vagyunk téve annak, hogy megkapjuk."







"Nem tudom, mit rejt a sorsod,
mosolyt hoz-e vagy könnyeket.
Tanuld meg hát feledni a rosszat,
s őrizd meg a boldog perceket."







"Nincs olyan megrakott szekér, amelyre nem fér fel még egy villával."







SOHA NE LÉGY SZOMORÚ


Soha ne légy szomorú, ha a valóság túl rideg,
s ne keseredj el, ha nem találod helyed.
A valós élet olyan, mint a csörgedező patak,
előfordul néha, hogy nehezebben halad.

Ha nem találod céljaid, ne gyötörd magad,
idővel majd alakul, mi e percben csak gondolat.

Kérdezhetnéd, miért élünk,
de senki nincs, ki választ ad,
minden napunk küzdelem,
mely mindhalálig megmarad.



Ha csalódott vagy, s úgy érzed,
hogy minden hullám összecsap,
gondolj bele,
mennyi ember vállalná sorsodat.

Mindig csak a jóra figyelj,
s hibáidat elfeledd,
ha önmagadat elfogadod,
könnyebb lesz az életed.

Ha nem látod a fényt,
a Napot, nyisd ki jobban a szemed,
gondjaid közt tartogat még csodákat az életed.



Mindig csak a mának élj,
s az örök szabályt ne feledd:

A holnap mindig tiszta,
mivel nem szennyezi semmi tett.


Ernest Hemingway: Soha ne légy

Link







"Régi harcok, régi kopottt könyvek,
Derű,mosoly,néha fájó könnyek,
Múlik minden, suhannak az évek,
Búcsút intünk múló diákévek!"







"S ne gurulj dühbe, majd csak megtalálod a kivezető utat. Ha már végleg nincs más, szépen veszíts. Ne légy olyan, mint a tört gerincű kígyó, mely önmagába harap. Még nem roppant meg a hátad. Várd meg, amíg baj ér, akkor is ráérsz zokogni. Várd meg a küzdelmet, mielőtt feldühödnél. Van még időd"







"A sport megtanít becsületesen győzni vagy emelt fővel veszíteni. A sport tehát mindenre megtanít."







"Talán semmi sincs szebb a világon, mint találni egy embert, akinek lelkébe nyugodtan letehetjük szívünk titkait, akiben megbízunk, akinek kedves az arca, elűzi lelkünk bánatát, akinek egyszerű jelenléte elég, hogy vidámak és nagyon boldogok legyünk."







" Talán nincs szebb a világon, mint találni egy embert,
akinek a lelkébe nyugodtan letehetjük szívünk titkait,
akiben megbízunk, akinek kedves arca elűzi lelkünk bánatát,
akinek egyszerű jelenléte elég, hogy vidámak,
és nagyon boldogok legyünk."







FELESÉGTŐL FELESÉGIG

Freud szerint mindenről az anyánk tehet. Ha ez így van, akkor érthető, miért akart Hemingway mindenáron uralkodni a nőkön, s miért vágyott egy odaadó, passzív, alacsonyabb rendű hitvesre.A saját anyja ugyanis mindennek az ellenkezőjét testesítette meg: nagyra törő, akaratos asszony volt, aki öngyilkosságba kergette Hemingway apját, majd a gyilkos fegyvert elküldte a fiának.

Anyjához fűződő nem épp idillikus viszonya jelenik meg Hemingway hőseinek viselkedésében is. Regényeinek férfi szereplői horgot akasztanak minden halba, golyót eresztenek minden vadállatba, állon vágják minden ellenfelüket, bizonyítva rettenthetetlenségüket, s persze férfiasságukat, amin nem ejthet csorbát egyetlen asszony sem. Hősnőit mégis sokszor végletekig romantikus és tragikus színezetben tüntette fel, akik alázatosságukkal, szépségükkel még inkább fokozták a hős mivoltát. S ezek a nők nem csupán képzelete szüleményei voltak, Hemingwaynek ugyanis minden nagy könyvéhez új minta, új múzsa kellett, új szerelem, új feleség.

Elsőként Agnes von Kurowsky, aki bár nem gazdagította a feleségek sorát, mégis nagy hatással volt az ifjú íróra. ő testesítette meg az áldozatos szépséget, aki mint valami regény hősnője ápolta az 1918-ban megsebesült Hemingwayt. A romantikus szituáció azonban nem tartott sokáig, Agnes ugyanis mást választott, a szerelmes író mégis róla mintázta a Búcsú a fegyverektől hősnőjét, akit a végletekig idealizált.

A nagy csalódást követő második évben azonban új szerelem tűnt fel a láthatáron Hadley Richardson, a nyolc évvel idősebb, vörös hajú, jómódú hölgyemény személyében. Hadley imádta a férfit, aki tudott bokszolni, horgászni, bátran belevetette magát a háborúba és még írt is. Hemingway pedig szerette, hogy szeretik, így megházasodott. Párizsba utaztak, ahol Ernest tudósítóként kapott állást, ám sokkal inkább szeretett volna független íróként boldogulni, így felhagyott az újságírással. Eleinte felesége támogatta anyagilag ezt az álmot, de mint minden álomnak ennek is meg kellett fizetni az árát. Hadley pénze elfogyott, ők pedig egyre mélyebbre süllyedtek a szegénységbe, egy idő után olyannyira, hogy Hemingway a pénz kedvéért elvállalta, hogy profi bokszolók edzőpartnere legyen... Mindennapjaikba befészkelték magukat az állandó veszekedések, házasságukban pedig válság válságot követett. Az utolsó cseppet a pohárban Hadley terhessége jelentette, amit az ifjú férj kész katasztrófaként élt meg. Hemingway nagyon ellentmondásosan érzett az asszony iránt: egyrészt önző-nek, anyagiasnak és követelőzőnek tartotta (mint azt meg is örökítette a Macska az esőben elbeszélésében), másrészt jól tudta, hogy Hadley anyagi és erkölcsi támogatása nélkül nem születhettek volna meg első könyvei. Házasságuk mégis felbomlott, mint maga az író is elismerte: ,,mert egy kurafi vagyok".

A frigy teljes megromlásával kapcsolatban azonban egy harmadik személy nevét is meg kell említeni, Pauline Pfeifferét, a Vogue újságírójáét. Mivel Hadley és Miss Pfeiffer is St. Louisból származott, jó barátság alakult ki köztük, olyannyira, hogy a fiatalasszony még síelni is meghívta újdonsült barátnőjét, nem is sejtve, hogy hármuk közül immár ő a nem kívánatos pótkerék. Bár Hamingway adta meg a kegyelemdöfést első házasságának, a felelősséget mégsem volt képes felvállalni érte, s ahogy tudat alatt (de írásaiból tisztán kivehetően) Hadleyt hibáztatta, azért mert terhes lett — s ezzel véget vetett ,,játszótársi kapcsolatuknak" — ugyanúgy hibáztatta Pauline-t saját hűtlenségéért.

Pauline szintén idősebb volt Hemingwaynél, felettébb jómódú, csinos és kiváló ízlésű, egy igazi ragadozó, aki az Afrikai vadásznaplóban is megjelent. Ám ez a házasság sem nélkülözte a feszültségeket, az okot pedig főképp az asszony pénze szolgáltatta. A Kilimandzsáró hava már az összeomlást tükrözte. Key Westbe költöztek, két fiuk is született — bár a férfi inkább kislányt szeretett volna —, mégsem kerülhették el az elválást, amelyhez — akárcsak Hadley és Hemingway esetében Pauline — itt is hozzájárult egy harmadik személy: Martha Gellhorn.

Martha, a szép, magas és St. Louisból származó írónő szintén azt a típust képviselte, amelyet Hemingway első két asszonya is... Pauline a végletekig harcolt házasságáért, megpróbálta megakadályozni, hogy férje belevesse magát a spanyol háborúba (mint ahogy Hadley is megpróbálta megakadályozni a török tudósításokat), ahová Martha is elkísérte az írót. De a veszekedések, fenyegetőzések, zsarolások mit sem értek.

Hemingway újdonsült nejével Havannába költözött, Martha azonban nem illett bele az alázatos hősnő szerepkörébe, ugyanis kijelentette, hogy nem hajlandó feláldozni újságírói karrierjét, s külföldi tudósításai alkalmával Hemingway megtapasztalhatta milyen érzés a magány.
Panaszaival pedig nem máshoz, mint Hadley-hez, első feleségéhez fordult. Martha és férje szinte vetélytársként éltek egymás mellett — hisz mindketten haditudósítókként dolgoztak —, s Hemingway képtelen volt megérteni, asszonya miért vonakodik alárendelni magát az ő személyiségének, mint Hedley és Pauline is tették. Nem is meglepő, hogy kapcsolatuk válással végződött.

A feleségek sorában Mary Welsh, szintén újságíró, lett az utolsó állomás, a boldogság azonban itt sem tartott sokáig, sőt Marynek még csak irodalmi halhatatlanság sem jutott férje műveiben. A kiábrándultság mindkét fél részéről hamar bekövetkezett, s mikor Mary elvetélt, férje Key Westbe küldte felépülni, ahol Mary igen jó viszonyt alakított ki a második feleséggel, Pauline-nal. Bár Mary tökéletesen alkalmazkodott Hemingwayhez — átvette hangulatait, az akarta, amit ő, ellátta a titkárnői teendőket —, mégsem ő jelentette az utolsó szerelmet, hanem egy tizenkilenc éves olasz lány, Adriana Ivancich. Ez az ügy azonban már reménytelennek bizonyult, hisz az író ekkorra az ötödik X felé tartott.

Mary maradt hát Hemingway utolsó hitvese. ő állt mellette, mikor az író a legünnepeltebbek közé tartozott: a hollywoodi filmek és a Nobel-díj idején, de akkor is, amikor megindult a férfi írói és szellemi hanyatlása, s egymást követték depressziós időszakai. Üldözési mánia, elektrosokk-kezelések, ezzel teltek az utolsó idők, az alkotás felemelő érzése nélkül... s végül a puskalövés, amelyet az egész világ hallott, s amelyet Mary sem tudott megakadályozni.

Hemingway utolsó könyve, Az öreg halász és a tenger mellőzi a női alakot, bár a nemek harca itt is megjelenik a hal és a férfi küzdelmében, abban a küzdelemben, amelyet az író is vívott egész életében, mert bizonyítania kellett, hogy ő igenis férfi, aki uralja, elnyomja, elhagyja a nőket, s aki mindig, minden körülmények között képes újra és újra leigázni és meghódítani őket.















 
 
1 komment , kategória:  Hemingway  
     1/1 oldal   Bejegyzések száma: 2 
2021.05 2021. Június 2021.07
HétKedSzeCsüPénSzoVas
 123456
78910111213
14151617181920
21222324252627
282930 
Blog kereső


Bejegyzések
ma: 0 db bejegyzés
e hónap: 20 db bejegyzés
e év: 171 db bejegyzés
Összes: 4160 db bejegyzés
Kategóriák
 
Keresés
 

bejegyzések címeiben
bejegyzésekben

Archívum
 
Látogatók száma
 
  • Ma: 716
  • e Hét: 1603
  • e Hónap: 27752
  • e Év: 304176
Szótár
 




Blogok, Videótár, Szótár, Ki Ne Hagyd!, Fecsegj, Tudjátok?, Receptek, Egészség, Praktikák, Jótékony hatások, Házilag, Versek,
© 2002-2021 TVN.HU Kft.