|
2022-10-02 21:00:33, vasárnap
|
| |
| |
VÉDTELEN TANÁROK
"Olyan lesz a jövő, mint amilyen a ma iskolája."
Szent-Györgyi Albert
Elképzelem, hogy most hányan hördülnek föl: "Méghogy a tanárok?!", hányan húzzák gúnyosan mosolyra a szájukat: "Ne vicceljetek már! A szülők! Meg a gyerekek! Ők a védtelenek 'a tanár' hatalmával szemben!" (ezt undorral, dühösen szokás kimondani)
Beírtam a keresőbe: "védtelen tanárok", aztán meg "védtelen pedagógusok", " kiszolgáltatott tanárok", de nem találtam a világon semmit. Úgy látszik, a köztudatban máig az él, hogy a tanár az védett, a tanárt nem érheti semmi zaklatás, bántás, sőt bántalmazás. Sőt! Ő az, aki...
Pedig hát!
Belépsz az osztályba, még meg sem szólaltál, a diákjaid máris fölmérték az összes külső, testi tulajdonságodat, és ha valami nem tetszik rajtad, háááát!
(Miközben arra neveled őket, hogy senkit ne bántsanak azért, amiről nem tehet ... Kivéve a tanárt?!)
Alig van tanár, akire ne ragasztanának a gyerekek valamilyen gúnynevet többnyire azt is a külső alapján (a becenév is előfordul ugyan, de az a ritkább). (Miközben arra neveled őket, hogy ne csúfolják egymást... Kivéve a tanárt?!)
Eltervezed az órádat, éjfélig dolgozol izgalmas feladatokon, és akkor ... két-három gyereknek épp nincs kedve, pillanatok alatt ezért megy tönkre minden elképzelésed és az egész munkád. (Miközben arra neveled őket, hogy becsüljék meg egymás munkáját, erőfeszítéseit ... Kivéve a tanárét?!)
Gyerek rosszat tesz, durván, útszéli stílusban beszól. Mindennapos dologgá vált ez a "beszólósdi". Bárkinek, bárhol. Nem mehetsz el mellette, mert ezzel elfogadtad, pedig nem! Ez tűrhetetlen! Valamit lépned kell: kiosztani, beírni, mit tudom én. Másnap a gyermek szülője leüvölti a fejedet, mert a "Pityu" azt mondta, hogy... És te rájössz, hogy "a Pityu" hazudott otthon, de most állj bele egy méltatlan civódásba? Ott állsz tehetetlenül egy tanítványod hazugsága és szülője dühkitörése célkeresztjében. (Miközben arra neveled őket, hogy ne hazudjanak, és ha rosszat tesznek, azt vállalják föl... Kivéve ha a tanárról van szó?!)
Gyermek nem tanult, nem készült. Mi más lenne? Karó. Másnap szülő beront, és minősíthetetlen stílusban számonkéri, hogy "nem is tudták a gyerekek, hogy dolgozat lesz!" Vagy: "honnan tudta volna az ő "kiscsillaga", hogy felelni fog?" És bizonyítanod kell, hogy de bizony, te - ahogy kell - egy héttel korábban megmondtad a dolgozatot. És el kell magyaráznod az ordítozó szülőnek, amit tudnia kéne, hiszen ő is volt diák, év elején kezébe nyomták az SZMSZ-t is, a Házirendet is: a szóbeli és az írásbeli felelést (1 leckéről van szó) nem szokás előre bejelenteni... Magyarázkodsz egy sértő és megalázó helyzetben. (Miközben arra neveled őket, hogy ne alázzanak meg senkit, és ők se tűrjék, ha megalázzák őket... Kivéve ő a tanárt?!)
És akkor még egy szót sem szóltam a LELKI és TESTI (!) bántalmazásokról, a durva és alaptalan RÁGALMAZÁSOKRÓL, amelyeket a tanároknak - ritkábban a tanítványaiktól, gyakrabban azok szüleitől - kell eltűrniük.
KELL?!  és ELTŰRNI?!
És minderre, amit felsoroltam, tényleg csak az az egyetlen válasz, hogy "mert nem tud tanítani"? Vagy hogy "mert a leghülyébbekből lesznek tanárok"?
Ez vajon nem "áldozathibáztatás"?!
(Amúgy megkérdeztem: ez nem igaz. A tanárszakokra nem könnyű bejutni. A probléma az, hogy - belekóstolván mindabba, amit felsoroltam - a pályára valóban alkalmasak el sem kezdik, vagy egy éven belül elhagyják a pályát. A mai ifjak között már kevés a "megszállott", hiszen nemrég még résztvevői voltak a közoktatásnak, tudják, hogy ott ez vár rájuk...)
MERT AMÚGY...
A gyerekeknél és a szülőknél minden a legnagyobb rendben?!
Nagyszerű szülők jól nevelt gyermekei?
Ugyan kérem! Nézzenek már bele a családi nagy tükörbe!
Félreértés ne essék! Ma is azt mondom:életem egyik legjobb döntése volt, hogy a tanári pályát választottam. Csodálatos pályának tartjuk... tartanánk sokan, csak néha nagyon nehéz, vagy épp lehetetlen lelkileg talpon maradni. Mert - akár hiszik, akár nem - a tanár is éppolyan ember, mint bárki más: van neki is lelke, ami éppúgy sérülékeny, mint bárki másé... Különösen, ha a tanítványa tart be hazug, a nagyobbaknál sokszor aljas módon... És hát "nem muszáj hősnek lenni, ha nem lehet"... Mert ilyenkor el kell menni.
És mindig a legjobbak dobják be a törülközőt: a jól képzett és önérzetes tanárok. Kik miatt? Olvassák újra a felsoroltakat: a viselkedni képtelen, a mindenkivel kötekedő, a durva és agresszív diákok és szüleik miatt.
Nem! Nem a pályát otthagyó tanárok veszítenek (könnyedén találnak más munkát), hanem az ott hagyott kedves, értelmes, tanulni akaró gyerekek és a hozzájuk tartozó szülők (a többség), akik csak egyetlen hibát követtek el: nem emelték fel a szavukat a megtámadott és kedvelt tanárukért.
Ebben az írásban a pedagóguspályának ezt az oldalát: a tanítványaiktól és szüleiktől való védtelenséget és kiszolgáltatottságot szerettem volna megmutatni sok-sok tanár ismerősöm tapasztalatait összegyűjtve. Szándékosan nem szóltam egy árva szót sem az oktatásirányításról, "a hivatalnak packázásai"-ról, mert itt és most nem erről akartam beszélni.
Ez a bejegyzés - kivételesen - NEM a diákok, NEM a szülők, HANEM a pedagógusok zaklatásáról, mindennapi kiszolgáltatottságáról szól.
TH
Link
Egy tanár ismerősöm mondta nemrég
"A helyzet elég problémás, de nem azon a területen, amiről beszélnek a médiában. Itt egyáltalán nem a fizetésünkről van szó, az a legkisebb probléma. Néhány morzsa a valóságból:
- Egy átlagos közoktatási intézményben egy átlagos tanóra egyharmada fegyelmezéssel megy el.
- A gyerekek neveletlenek, frusztráltak, videójáték- és mobiltelefon addikcióban szenvednek, képtelenek figyelni és koncentrálni.
- A tanárt az igazgató nem védi meg, konfliktushelyzetben nemcsak a szülő elé vet minket, hanem a szülő mellé is áll
- Egy átlagos gimnáziumból 50 évvel ezelőtt a gyerekek kb. fele a reál tárgyakból volt erős, azzal ment tovább (matek, kémia, fizika). Hazánk remek fizikusokat nevelt, komoly vegyipari és mérnöki pályák működtek, világhíres szakembereket adtunk. Ma mindenki a kommunikáció, marketing, HR, politológia, közgazdász és esetleg jogi szakra szeretne menni. Persze azokra is alig veszik fel őket, mert nincs kreativitás, alig tudnak írni, könyvet nem fognak a kezükbe, öntudatuk hatalmas, kitartásuk apró. Nincs szakember képzés sem. Lehet is ezt tapasztalni, ha házat újítanál fel, horror.
- A gyerekeket nem szabad dolgoztatni, de elvárják, hogy élmény legyen minden óra.
- Nincsenek (szó szerint értsd!) férfi tanárok az általános iskolákban és a gimnáziumokban is alig. Torzul a gyerek világa, már nem lát rendes férfias viselkedést, apaképet, maximum az akciófilmekben, vagy a God of Warban. Ezt az űrt töltik be groteszk módon a szigorú, öreg tanítónénik.
- Eddig kb. 14 intézményben jártam, dolgoztam, családom költözése miatt elég sok iskolában tanítottam már. Volt olyan hely, ahol 6 iskolába jártam tanítani és a legfiatalabb tanár is 40 éves elmúlt, én pedig az egyetlen férfi tanító (kb 100 tanárból) voltam a környéken.
- Vannak olyan iskolák, ahová Rikkárdóék miatt még havi félmillióért sem menne el senki. Volt olyan osztályom, ahol 24 diákból 18 "kiccsaládból" jött. Mondanom sem kell, a tanítás hatásfoka elég alacsony volt, mikor előző nap szabaduló bulit tartottak a soron és a 10 éves gyerekek feje fájt másnap a sok sörtől. De legalább aznap aludtak az órákon.
- A pofonegyszerű papír naplót kicserélték E-Krétára. Nagy szenvedés és még csak nem is praktikusabb. Megnézem én azt a rendszergazdát, aki 50 év múlva egy bizonyítványt próbál majd kifejteni ebből a programból. Vannak papíruszok, amik már több, mint 2000 évesek, megfejthetők, elolvashatók, de a 80-as években szalagra, floppyra mentett adatokat már nincs ember, aki kimenti. Ugyanez a CD-vel, DVD-vel, egyszerűen tönkremennek, elhasználódnak. Hivatalos iratokat hosszú távon semmiképp nem tartanék "felhőben". Elég egy kis háború, egy áramszünet és kb. mindenki bizonyítvány nélkülivé változik az országban.
- A tanártól tökéletességet, robotosságot, végtelen tűrőképességet kívánnak, de a diákoktól semmi nem várható el. Például a gyerekek és szülei átlagosan többet káromkodnak, mint levegőt vesznek, az egész társadalmunknak mocskos a szája, de ha a tanár szólja el magát mérgében, megalázzák és számonkérik, mehet az igazgatóhoz. A filmekből, videójátékokból, otthoni környezetből árad az erőszak, mint megoldási elv, sőt, a szünetekben is folyamatosan ügyelni kell, hogy ne verekedjenek össze a nebulók, de ha te nyakon vágod a diákot, mert mondjuk veszélyeztette társa testi épségét, rád hívják a rendőrséget. Ez nem túlzás (kiskorú veszélyeztetése, minősített eset, védekezésre korlátozottan képes emberkéről van szó, 3-6 év börtön ). Legjobb esetben felfüggesztés és eltiltás. Ezt senki sem kockáztatja. Most idézek egy vidéki iskola igazgatójától: "Inkább hagyd, hogy megverjék egymást a gyerekek.
- Egy csomóan meggazdagodtak az iskola kárára. Közbeszerzésből vették a gépeket, digitális táblákat, építettek melléképületeket, sportcsarnokokat, írtak és forgalmaztak tankönyveket 10x-es áron. És minden elmarad a minőségitől, a használhatótól. Pl.: Egy digitális tábla felszerelése mindennel együtt 4-5 millió forint. Mennyi az eszköz önmagában? 4-500ezer forint. Szerviz és karbantartás? Ja, az már nincs. Vagy az iskolai számítógépek: i5, 4GB ram, 128 GB SSD, alaplapi videókártyával és 17"-es monitorral. 250K/db. Egy sportcsarnok árát már le sem merem írni, mert abból kompletten új falut lehetne alapítani. És nincs karbantartás, support, szerviz semmire sem. 10 éven belül a szemünk láttára rohad szét minden. Abba bele sem gondolnak odafent, hogy a gyerekek ebből mit tanulnak? Mit üzen ez feléjük? Mire neveljük ezzel őket?
- Nincs tanári utánpótlás, már mindenki taníthat mindenkit. Aki mondjuk egy kicsit is tud angolul, vagy van középfokúja belőle, már be is nyomják nyelvet tanítani. Ugyanezt néztem végig a biológiánál, mateknál, de főleg az irodalomnál és a történelemnél. El lehet képzelni a színvonalat.
Van itt baj minden szinten, ludas a társadalom, a gyerek, a szülő és a tanár is. Mindenki a másokra mutogat, de főleg azok a hibásak, akik vezetik ezt az országot és nem fűződik érdekük a jól
nevelt, okos emberek felneveléséhez. Akikre meg az oktatási tárcát, a tanítás ügyének megszervezését bízták, karrieristák, erőszakosak, kegyetlenek, nem láttak még gyereket, csak trendeket és felsőbb utasításokat követnek, párthűségük 3x-a az IQ-juknak. Én nem hibáztatom a pálya elhagyókat és azokat sem, akik végül nem végzik el a tanárképzőt. Eszmények és önfeláldozó lélek, valamint változás nélkül nincs értelme ezt a hivatást választani. Morális változás nélkül nincs értelme, kár a fizetésen rugózni. Attól, hogy sok pénzt kapok, még nem leszek vidámabb az összeomló oktatásban. Az orvos bérét is hiába emeled, ha a rokonod fertőzésben meghal a kórházi ágyán.
Én maradok, de csak azért, mert sikerült bejutnom egy nagyon jó és erős, híres iskolába tanítani. Sajnos ide nem járhat az átlag, mert nem bírná a tempót és a költségeket. Itt más a helyzet, de pontosan tudom, mi folyik "odakint" és nem vágyom vissza."
Link
Ez nagyon szomorú, elképesztő és igaz!!! Sajnos ma itt tartunk. Talán sokan emlékeznek még a rendszerváltozás utáni oktatási törvény parlamenti vitájáról, ahol az SZDSZ óriási viták után keresztül vitette akaratát és azokat a változásokat, amik nagyrészt a mostani oktatási problémákat eredményezték. Az akkori ellenzék előre jelezte ezeket a várható problémákat, a törvény mégis megszületett. Az "eredményeit" pedig láthatjuk!
Egy tanár levele - 2010
Link
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Iskola |
|
|
|
Címkék: rendszerváltozás, sportcsarnokokat, bántalmazásokról, melléképületeket, tulajdonságodat, videójátékokból, rágalmazásokról, társadalmunknak, minősíthetetlen, veszélyeztetése, célkeresztjében, közbeszerzésből, leghülyébbekből, tanítványaiktól, kiszolgáltatott, megszervezését, tökéletességet, tűrőképességet, fegyelmezéssel, veszélyeztette, elhasználódnak, erőfeszítéseit, meggazdagodtak, rendszergazdát, használhatótól, videókártyával, akciófilmekben, tapasztalatait, gimnáziumokban, felneveléséhez, ragasztanának, szakembereket, magyarázkodsz, bizonyítványt, pofonegyszerű, korlátozottan, világon semmit, köztudatban máig, diákjaid máris, összes külső, gyerekek valamilyen, külső alapján, egész munkád, gyermek szülője, méltatlan civódásba, tanítványod hazugsága, héttel korábban, ordítozó szülőnek, írásbeli felelést, leghülyébbekből lesznek, pályára valóban, éven belül, VÉDTELEN TANÁROK, Szent-Györgyi Albert, MERT AMÚGY,
|
|
Offline
