|
2015-06-09 20:31:06, kedd
|
| |
| |
VIRÁGos versek
Bernát János: Két kicsiny virág
Földünknek legsarkán jeges vihar tombol,
fát, hegyet és völgyet biz porig rombol.
Földünknek legsarkán él két kicsiny virág,
s küzdnek elemekkel, bár ellenük a világ.
Mind, mi árthat nekik, hencegi erejét,
de a két kicsiny virág fogja egymás kezét.
Irdatlan sziklákat sodor a dühödt szél,
de a két kicsiny virág túlélést remél.
Pokolnak zord tüze a tájat felperzseli,
de virág a virágnak kezét nem engedi. 
A tengerkékfolyók fájón kiszáradnak,
de a két apróságnak semmit sem árthatnak.
Szomjazó testük, ha mást már nem tehet,
átsuhan ajkukba egy csöppnyi lehelet.
A zöldellő erdők egyszer csak eltűnnek,
de a két kicsiny virág vágyai nem szűnnek.
Földünknek legsarkán, mi forrás mind elapad,
de a virágok kis szíve egymásért megszakad.
Csillagok fényét az éj súlyos láncra veri,
De virág a párját, ily vakon is megleli.
S ha köröttük végül romba dől a világ,
Akkor is megmarad együtt a két virág.
Várnai Zseni: Orgona
Orgona, orgona,
illatos muzsika,
zengő és lebegő lila virág...
fürtjeim lengetem,
illatom pergetem, 
szakíts le már engem,
s légy boldog te világ!
Légy boldog te világ!
Ady Endre: Dal a rózsáról
A szép leány a búcsúzáskor
Egy rózsát tűzött fel nekem.
Piros volt lágyan feslő szirma,
Jelképed, égő szerelem!
Könnyű csókot lehelt reája
S mint álomkép már messze szálla
S én fájó szívvel, könnyes szemmel
Sokáig néztem még utána.
Elhervadt már a rózsabimbó,
Amit a szép leány adott.
Hervadtan őrzöm, hisz' a múltból
A sors csupán ennyit hagyott... 
Pedig a lányka könnyű csókját
Könnyeim már régen lemosták,
De most tudom, hogy ez csók volt
Sejtelmes, végső "Isten hozzád!"
A szép leány a rózsabimbót
Most más legénynek tépi le,
Most más legényért dobog, lángol
Szerelmes, forró, kis szíve;
Más csókolja kicsiny - kacsóját,
De megőrzöm a hervadt rózsát:
Én kaptam annak a kis lánynak
Legelső, tiszta, szűzi csókját!
Szép Ernő: Virágok
Nincs nekem kedvenc virágom,
melyik szebb, nem prédikálom.
Mind szeretem, mind csudálom,
tavasszal mind alig várom.
És szeretem én a fákat, 
amennyit csak szemem láthat.
Szeretem, ó, a fanépet,
a fák is oly szépek, szépek.
Nem mások ők, nézz csak rájok:
égig érő zöld virágok.
Gyökössy Endre: Virágok virága
Virágok virága,
Akácfa virága,
Nekem mindig kedves, 
Nekem mindig drága.
Borulj friss-fehéren
Az egész világra!
Zelk Zoltán: Csilingel a gyöngyvirág
Csilingel a kis gyöngyvirág.
fehér a ruhája 
meghívja a virágokat
tavaszesti bálra.
Öltözködik az orgona,
lila a ruhája, 
kivirít a kankalin,a
szegfű és a mályva.
A vadrózsa rájuk nevet,
bolondos a kedve,
a rigó is füttyent egyet:
hej, mi lesz itt este!
Táncra perdül a sok virág,
illat száll a légben, 
őrt állnak a gesztenyefák,
illemtudón, szépen.
A szellő is megfürdik a
virágillatárban,
s arra ébredünk fel reggel:
napsugaras nyár van. 
Pósa Lajos: Labdarózsa
Labdázik az esti szellő,
Rózsa a labdája, 
Szépen szól a fülemile,
Csattog a nótája.
Holdas estén száll az ének
Hegyen-völgyön átal...
Labdázik az esti szellő
A labdarózsával.
Majthényi Flóra: Szegfű
Ismét érzem a virág illatát,
Mely kiskertünkben nyílott egykoron.
Ah, nem az már, csak annak rokona,
De az illat még az a szirmokon.
S míg érzem: ismét gondolok reád,
Még most is hallom halk rezgő szavad... 
- Ki hinné el, hogy ilyen kis virág
Egy egész múltat visszaad!
Heine: Mint egy virág, olyan vagy
Mint egy virág, olyan vagy,
oly tiszta, szép, szelíd.
Elnézlek, és szívemhez
a bánat közelít.
Kezem véd könyörögve, 
meghallgat tán az ég:
ilyen maradj örökre,
ily kedves, tiszta, szép.
/Ford.: Képes Géza/
Robert Burns: Piros, piros rózsa
Szép június piros, piros
rózsája, szerelem
tiszta dallam, mit hallok én
szívemben szüntelen.
Szerelmem mélyebb nem lehet,
s te szép vagy, mint a nap;
szeretlek, míg az óceán
vize ki nem apad.
Amíg nem porlad szét a szirt,
s zúgnak a tengerek:
szeretlek én, míg életem 
homokja elpereg.
Isten veled, egy ideig
nem látsz, egyetlenem!
De visszahúz még tízezer
mérföldről is szívem.
Várnai Zseni: Rózsa
Rózsa vagyok, rózsa,
szerelem virága,
vadrózsából lettem
kertek rózsaszála, 
sziromruhám, kelyhem
illatárját szórja,
de tüskés az ágam,
le ne téphess róla,
le ne téphess róla!
Rózsa ha nem volna,
talán nyár se volna,
pille nem csapongna,
madár se dalolna!
Jókai Mór : Ültess fát!
Ültess fát!
Hogyha másért nem, lombot ád.
Árnyékában megpihenhetsz,
Gondot ő visel reád. 
Jó tavasszal nyit virágot:
Messze érzed illatát,
Kis madárka száll reája: 
Ingyen hallhatod dalát.
Ültess fát.
Nagy Lajos Gábor
Csak egy napra
Egy napra ha virág lennék,
legszebb ruhámba öltöznék,
mindenki felé tündökölnék,
szívekbe boldogságot vinnék.
Egy napra ha fa lennék,
hűs árnyammal mindenkit ölelnék,
eső elől menedéket nyújtanék,
nap ellen árnyékot adnék.
Egy napra ha füves rét lennék,
fáradt vándornak puha ágya lennék,
játszó gyerekeknek álma lennék, 
állatoknak bőséges legelője lennék.
Egy napra ha folyó lennék,
csöndesen csordogálnék,
völgyekbe érve
éltető vizet vinnék.
Csak egy napra, ha...
ismét emberek lehetnénk!
Az Úr, mit alkotott,
soha többé tönkre nem tennénk!
Virágok
Link
Tavaszi virágok
Link
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Gyönyörű virágok&idézetek |
|
|
|
|
|
Offline
