|
2010-11-20 23:29:03, szombat
|
| |
| |
ÉRNÉNYES-E HÚSZ ÉV UTÁN A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG ALKOTMÁNYA? (1989. október 23.)?
Mottók:
1./ ,,A nyelvi, kulturális, értékrend-valló, történelmi, élettér/értéktér-használó és -fenntartó közösség, a nemzet - a Szent Korona országainak politikai nemzete - mindenek előtt! Túlélő hangyák nem léteznek, csupán túlélő hangyabolyok vannak."
(Ludányi-Horváth Attila)
2./ ,,A lényeges és a lényegtelen elválasztása szívós munkát követel. Közben dolgunk akadhat elemi döntéssel: ismerős az 'igen' vagy a 'nem' választását kísérő érzet(...).
A fogalom-rendszerek (...) és alkotóelemeik egyaránt értelmezhetők halmazként; struktúráikra alkalmazható a matematikai logika. (...) véges számú elemet tartalmazó fogalmi közegben előállított bármely nem-elemi döntés visszavezethető egy (1) elemi döntésre.(...)
A kimunkált definíciót tekinthetjük a jogbiztonság logikai őrének.(...)
Neumann (...) szabályokba foglalt állítások programozásával kapcsolatos tételéből következik, hogy lehet ok-okozati összefüggés egy verbális szabályrendszer logikája és a számítógép kapcsolási struktúrája között. (...) A társadalmi szabályokban használt fogalmak olyan halmazt képeznek, amely elemeinek logikai kapcsolódása, illetve azok változásai ugyanarra az - elemi döntési (...) avagy nevezetes bináris al-halmaz - elvre építhetők fel, mint amelyen a számítógép működik."
(Czeglédi János: Lisszabonus)
3./ ,,Ha a világ létezik, annak csak nagyon egyszerű logikája lehet, hiszen a számítógépeink 0-val és 1-gyel jegyeznek meg mindent és azért egészen jól működnek. A lényeg a variabilitásban rejlik és nem a bonyolultságban."
(Kisfaludy György: A lélek zengése)
4./ ,,Tsze-lu mondta: - Wei hercege vár rád, hogy irányítsd az ország kormányzását. Mit tartasz elsősorban fontosnak?
A Mester így válaszolt: - A legfontosabb, hogy megállapítsuk helyesen a neveket.(...) Ha a nevek nem helyesek, a nyelv nem fejezi ki pontosan a dolgok igazságát. Ha a nyelv nem fejezi ki pontosan a dolgok igazságát, az állam ügyeit nem lehet sikeresen intézni."
(Beszélgetés Konfucius /a Mester/ és Tsze-lu között)
5./ ,,Mi egyéb volna az állam igazságosság nélkül, mint egy gigantikus méretű rablóbanda."
(Szent Ágoston)
6./ ,, A magyar történelem megmutatja, hogyan vezette át az emberiséget a Mag népe a meghatározó korszakokon."
(Harsányi László: Nostradamus! Most és mondom... )
7./ ,,Minden alkotmány történelmi funkciója, hogy megvédje és gyarapítsa azt a 'nemzettestet', amelynek spirituális bázisát intézményesen megjeleníti. A magyar alkotmány már igen régóta nemcsak hogy nem felel meg e történelmi követelménynek, de éppen az ellenkezőjét segíti elő, folyamatosan kiszolgáltatja a nemzettestet a szuverenitásgazdaként működő birodalomnak. Ha ez nem így volna, nem kerülhettek volna a nemzet ön-újratermelési folyamatai (...) lejtőre (...).
Az új nemzetstratégia egyik fontos eleme tehát az eredeti történelmi hivatására képes új alkotmány kidolgozása. E döntő jelentőségű folyamat végső célja, hogy megkíséreljük újjáépíteni a történelmi magyar nemzet szakrális talapzatát (re-szakralizáció), éppen annak érdekében, hogy az újratermelési lejtőről való visszafordulás vezérlésének intézményes alapjai létrejöjjenek."
(Bogár László: A nemzetstratégia társadalomgazdasági alapjai)
8./ ,,Az alkotmány a középkor óta leírva is ránk maradt ősi szavunk: olyan épület, amely fokozatosan jött létre. (...) Thirring Gusztáv 1896-ban ... kifejtette: 'ezer éves fejlődés eredménye ... nincsen egy chartában összefoglalva. Az ily történelmi alkotmány nagy előnye, hogy szelleme a köztudatban inkább bevésődik; tekintélyét és a hozzá ragaszkodást a múlt emlékei nemzedékről nemzedékre fokozzák és azért sokszor biztosabban vezet, mint a régi alap teljes feladásával készült alkotmánylevelek'."
(Nemeskürty István: Alkotmány)
9./ ,,Összegzésként világossá szeretném tenni, hogy felvetéseim egy 'kell'-modellhez igazodnak és nem a 'van'-modellből indulnak ki."
(Zárug Péter Farkas: Csapda és kitörés)
Mindenek előtt rögzítsük: 1990-ben volt rendszerváltásunk: bolsevik kizsákmányoló rendszer után jelenleg vad-kapitalista rendszerben zsákmányolják ki (többé-kevésbé azonos csoportok) még alávalóbb módon a magyar népet. Ha arra vagyunk kíváncsiak, miért érezzük magunkat olyan irdatlanul rosszul a bőrünkben, ismeretes a válasz: elmaradt az ÉRTÉKREND-VÁLTÁS!!! Csak ÉRTÉKREND-VÁLTÁST MEGVALÓSÍTÓ RENDSZER-VÁLTÁS oldhatja meg a magyar nemzet, a Kárpát-medence, illetve a vakvágányra tévedt nyugati típusú civilizáció gondjait! Értsd: csak a társadalmi életében a kozmikus rendet megvalósító, ennek megfelelő életcélokat és általános működési rendet - pl. természetes gazdasági rendet - megvalósító nemzet, ország lesz képes magasabb rendű életeszményeknek megfelelni, és saját életét a közeli és távoli jövőben fenntartani!
Világkorszak-váltás határán sokkal összetettebb követelményrendszernek kell megfelelnie majd annak az alkotmánynak, amelyik - szükségszerűen záros határidőn belül - felváltja a jelenleg érvényesnek mondott ideiglenest. Épp ezért ajánlatos minden kétkedő természetű olvasó számára, hogy e dolgozat elolvasása után tekintse át a 'FÜGGELÉK' (szöveggyűjtemény) teljes anyagát. Ettől függhet az olvasottak teljes mélységben való megértése. Lehetőleg ezután újra olvassa el a dolgozatot. Így válik érzékelhetővé jelenlegi korszakunk bonyolult kihívásrendszere (csillagászat, erkölcs, igazság, jog, néplélek, kultúra, jövendölés stb. megalapozottságú a követelmény, hogy visszatérjünk ősi alkotmányunkhoz, a kor kihívásaihoz igazítva alaptörvényeinket /ez közvetlenül az alkotmány alatti szint/). Könnyebben emészthető lesz továbbá néhány egészen új szempont további életünk alkotmányos megalapozottságát illetően.
A bevezető mottók 2. és 3. pontjában foglaltakat fölhasználva, bináris kódolási módszerrel vizsgáljuk meg a címben foglalt kérdéscsoportot - pártatlanul, ugyanis a komputer, a matematika csak pártatlan tud lenni. Fontos a bináris (1, 0) kódolás, mert elejét veszi a mismásoló, mellébeszélő ,,érvanyagoknak". A népi bölcsességet valósítja meg: ,,Kicsit terhes kislány nincs; vagy várandós, vagy nem az." Amúgy meg: nem létezik se ,,szélsőjobbos", se ,,szélsőbalos" komputer.
Négy időbeli megközelítésben vizsgáljuk a jelenlegi alkotmány érvényességét: először a jelenből elemezve, másodszor az 1989/1990-es rendszerváltás körülményeit tekintve, harmadszor az 1940-es évek második felének hazai ,,jogalkotását" vizsgálva, negyedszer pedig a Szent Korona tanán alapuló évszázados történelmi alkotmány felől kiindulva.
Jogosság/jogtalanság - első pont:
Elsődlegesen a jelen helyzetből induljunk ki.
A Magyar Köztársaság Alkotmánya (1989. október 23.) preambulumában kimondja: ,,A többpártrendszert, a parlamenti demokráciát és a szociális piacgazdaságot megvalósító jogállamba való békés politikai átmenet elősegítése érdekében az Országgyűlés - hazánk új alkotmányának elfogadásáig - Magyarország Alkotmányának szövegét a következők szerint állapítja meg:" (kiemelés tőlem: LHA)
A fenti öt - vastag betűvel kiemelt - politikai cél elérése érdekében született a tárgyalt ideiglenes alkotmány. Az elmúlt húsz év (egy nemzedéknyi idő) alatt a regnáló hatalom illetékesei mind az öt kitűzött célt maradéktalanul megvalósították (lásd a politikai nyilatkozatok, programok, elemző cikkek tömegét!), így a célkitűzések mindegyike okafogyottá vált. (Várat, amely tárt kapuval fogad minket, nem ostromlunk...)
Így tehát jogos feltenni az eldöntendő (igen/nem kettős lehetőség szerint megválaszolandó) kérdést, az egyértelmű helyzet miatt egyszerre az öt tételből álló kérdéscsoportra: van-e funkciója, létjogosultsága a jelenleg alkalmazott alkotmányunknak? Igen: (1), nem: (0). A helyes válasz (mind az öt kérdésre): 0. Azaz: jelenlegi alkotmányunk matematikailag bizonyítottan ÉRVÉNYTELEN!
Akár összeadási (0+0+0+0+0 = 0) alapon, akár szorzási (y X 0 = 0) módszerrel vizsgáljuk, egyaránt érvénytelen. (Úgymond ,,önkioltó" üzemmódban vált érvénytelenné, mint ahogy egy lángoló olajkút berobbantásakor elválik az olaj-oxigén keverék a lángtól, és megszűnik az olajkút lángolása).
Így tehát a ,,Magyarország-autó" napjainkban egy olyan, látszatra rendben lévő autó, amelynek öt(!) létfontosságú - valódi autókénti működéshez nélkülözhetetlen - eleme már egytől-egyig elromlott (pl. a gyújtáselosztó, a kormánymű, a fékolaj-nyomásrendszer és a sebességváltómű működésképtelen, valamint az egész alváz a darabokra-esés határáig szétrozsdásodott). A kocsi lejtőn halad és tart még a lendület az eddig többé-kevésbé egyenes úton. A kocsi - súlyos gondokat érzékelő, de a sofőrt mielőbbi műhely-fölkeresésre hiába nógató - utasai számára még nem is érzékelhető a veszély igazi nagysága. Természetesen, amint a lejtő miatt az autó túlgyorsul avagy elér az első kanyarig, óhatatlanul ott a baleset.
A rendszer egymást feltételező elemeinek kombinatív egysége sérült már egy elem kiesésével is (a rendszer mint egység már ekkor is működésképtelen). Az utasok már egy látszat-autóban haladnak a nagybetűs VÉGZET felé. Egy olyan roncsban, amelyre a civilizált nagyvilágban egyetlen műszaki vizsgáztató hely sem adna ki hitelesített forgalmi engedélyt!
Alkotmányozási kényszerhelyzet - sürgősségi eset - van tehát, először is a jelenlegi ideiglenes alkotmányban kitűzött célrendszert illető okafogyottság miatt, más szóval: az 1989. okt. 23-i alkotmány nulla jogosultsági értékűvé válása miatt. Kényszerhelyzet van másodszori megközelítésben is, mert ha az alkotmány érvénytelen - márpedig matematikailag bizonyítottan az -, akkor az egész ráépülő jogrendszer is érvényét vesztette (ismét a 0-val szorzás esete)!
A következmények beláthatatlanok. Még a túlgyorsulás vagy az első kanyar előtt meg kell állítanunk valójában működésképtelen országautónkat. Helyre kell állítani az ,,eredeti állapotot", az utolsó szabályos forgalmi engedély szerinti helyzetet, államigazgatási megközelítésben: a történelmi jogfolytonosságot.
Jogosság/jogtalanság - második pont:
Elengedhetetlen megvizsgálni a - rendszerváltást és végső soron az 1989. okt. 23-ával datált alkotmányunkat is megalapozó - ,,nemzeti kerekasztal" fölállását és működését. Vajon ki és milyen jogalapon hatalmazta fel e kerekasztal tagjait, hogy a magyar nemzet bármely rétegét egy rendszerváltás előkészítése során képviseljék, és ezt milyen értékrend alapján tegyék?! A Magyar Királyság, a második Magyar Köztársaság vagy a Magyar Népköztársaság jogrendje szerint állt föl ez a testület?
Nyilvánvalóan egyik államforma jogrendjéből sem vezethető le e ,,munkacsoport" fölállása és működése. Így aztán a kérdés is könnyen megválaszolható: van-e jogosultsága egy jogtalanul felállított testület jogalkotásának, végső soron e jogalkotási munka eredményének, a Magyar Köztársaság Alkotmányának? Igen: (1), nem: (0). Az egyetlen helyes válasz (a ,,jogsértés jogot nem alapít" elve alapján): 0. Azaz: jelenlegi alkotmányunk ilyen - a jogalkotó személy legitimitása (1989.) felőli - megközelítésben is matematikailag bizonyítottan ÉRVÉNYTELEN.
Nemzeti kerekasztalról amúgy sem beszélhetünk jogosan, hiszen az elszakított területek magyarságának képviselői nem voltak jelen ezen az előkészítő tanácskozáson, így legitimitást sem adhattak a nemzeti jelzőnek. Jóllehet 1920 - a trianoni békediktátum - óta a magyar etnikai nemzet jelentős része idegen államok polgáraként éli életét, egy nemzeti kerekasztalnál nekik is ott lett volna a helyük. Következtetés: ez csak országos kerekasztal volt, nem nemzeti. (Adódik a kérdés: ha egy szervezet már önnön megnevezésében is az első naptól kezdve hazudik /vagy akárcsak téved/, mi várható tőle a későbbiekben?)
Jogosság/jogtalanság - harmadik pont:
Az új alkotmány kapcsán a parlament erkélyéről elhangzott 1989 október 23-án, és ezt a sajtó jelentős része tolmácsolta is, hogy népszavazásnak kell jóváhagyni az új alkotmányt, a népakarat által kinyilvánítandó megerősítés révén válik majd legitimmé (ha már nem volt alkotmányozó nemzetgyűlés...). Ez a népszavazás azonban ,,elfelejtődött", a népszavazás elmaradt. Természetesen ezt a hatalom a jog játékszabályai szerint akkor ,,szépen lerendezte", de ez mit sem változtat a tényen: a népszuverenitás nem nyilvánulhatott meg közvetlen - azaz a legmagasabb rendű - formában. Az ígérvény nem vált valóra, a népakarat közvetlenül megnyilvánuló ,,pecsétje nem került az okmány utolsó sorai alá". (Valakiknek nagyon fontos volt, hogy mindenképpen ez az alkotmány vezérelje a magyar nép jogállását a következő évtizedekben, nehogy egy népszavazás eredményeként meghiúsuljanak a jelen alkotmánnyal ,,fedezett" politikai tervek... )
Ezek után ismételten adódik a kérdés: tekinthető-e teljességgel jogszerűnek a tárgyalt alkotmány hatalomba emelése, hatályossága? Igen: (1); nem: (0). A válasz - a megtévesztéstől mentes tiszta politikai alku követelménye (a politikai elit és a nép kapcsolata) felől vizsgálva - egyértelműen 0. Tehát a jelenlegi alkotmány ismételten matematikailag bizonyítottan ÉRVÉNYTELEN!
Jogosság/jogtalanság - negyedik pont:
Antall József, az MDF- kormány miniszterelnöke egyszer indulatosan vágta az őt sarokba szorító politikustársak és a 'nép' szemébe: ,,Tetszettek volna forradalmat csinálni!". Ez egy rendkívül érdekes mondat. Egyrészt azért, mert az SZDSZ-szel nemzetáruló paktumot kötött miniszterelnök szájából hangzott el, másrészt azért, mert épp ez a paktum teremtett olyan politikai helyzetet az országban, amelyben ,,köddé foszlott" a forradalmi hangulat.
Azonban mégis: fogadjuk meg MOST a néhai miniszterelnök tanácsát, de úgy, hogy - az időszerűség és pontosság jegyében - visszatérünk a forradalom nemzetközi megnevezésének eredeti jelentéséhez. Ugyanis: a RE-VOLÚCIÓ eredeti jelentése: VISSZA-REPÜLÉS. Visszatérés a szakrális vezetés, a szakrális rend alá, a jól és felelősséggel működő hierarchia, a királyság korába! A szó eredetileg jó ,,programot tartalmazott", csak a magyar fordítását és a végrehajtást jellemezte a teljes félresiklás.
Itt az idő! Tisztítsuk meg életünket, hatalmi rendünket a RE-VOLÚCIÓ jegyében. A jogtipró bolsevista diktatúra és az ugyancsak jogtalan, gyengén működő, a magyar népet pusztulásba-nyomorba taszító köztársaság két évtizede után állítsuk vissza ősi jogrendünket! (A nemzetközi életben, az EU-ban is van erre reális /= királyi!/ példa: Spanyolország a Franco-ista diktatúrát cserélte köztársaságra, majd ennek gyér működését észlelve váltott. Szent-korona-tan és történelmi alkotmány híján hazahívta trónörökösét, államreformot hajtott végre, megkoronázta II. Juan Carlos-t, és így visszatért ősei jogrendjéhez.) Lássuk, vajon tudunk-e tanulni a spanyol példából úgy, hogy nekünk egy fizikai személynél sokkal értékesebb - mert halhatatlan, kozmikus értékrendet képviselő - uralkodónk, Szent Koronánk van?!
Az Antall-kormány jogtalan működésének bizonyítására legyen elég két adat. Először is a szovjet megszállók bő egy évvel később hagyták el hazánk területét, mint ahogy az 1990-es országgyűlési választásokat Magyarországon lebonyolították. Azon szovjet megszállók, akik 1956-ban egyszer már leverték a függetlenségét és semlegességét kinyilvánító magyar államot! Másodszor: az 1990. évi parlamenti választások kiírásának alapját az 1989. okt. 23-án kelt alkotmány, a III. köztársaság kikiáltása adta. Emlékezzünk: a Munkásőrség feloszlatása ugyan hivatalosan hat nappal korábban (1989. okt. 17-én) megtörtént, de a fegyverek leadására csak később (1989. nov. 16-án) került sor! Tehát: belföldi és külföldi fegyveres hatalom védelme alatt hozták létre mai alkotmányunkat, és ezzel alapozták meg az 1990-es választásokat.
Eldöntendő kérdés: van-e alap arra, hogy ,,szabad választásokról" beszéljünk olyan esetben, amikor a választást lehetővé tevő jogi aktust ,,bel- és külföldi szuronyfedezet", a lebonyolítását ,,külföldi szuronyfedezet" tette lehetővé? Igen: (1), nem: (0). A helyes válasz nyilvánvalóan: 0.
És ugyanígy eldöntendő a kérdés: van-e jogossága belföldi és külföldi fegyverek árnyékában született alkotmánynak. Igen: (1), nem: (0). A számítógép egyértelmű válasza: 0. Azaz: jelenlegi alkotmányunk ismételten matematikailag bizonyítottan ÉRVÉNYTELEN.
Jogosság/jogtalanság - ötödik pont:
Budapest, 1989. november 8. dátummal jegyzi Dr. Szűrös Mátyás ideiglenes köztársasági elnök a Magyar Köztársaság Alkotmánya könyvben megjelent kiadását, ,,Tisztelt Olvasó!" megszólítású bevezetőjében. A rövid írás két jelentős gondolata kívánkozik ide: ,,Alkotmányunk ma már nem állam-, hanem állampolgár-központú.", illetve pár sorral lejjebb: ,,Bízom (...) a nemzet sorsfordító erejében."
A figyelmes olvasó számára rögtön feltűnik az egymást még véletlenül sem fedő szóhasználat. Az elnök a nemzetben bízik, miközben a nemzet nem szerepel az alkotmány célközpontjában!!!
A 68. § (2) bek. rögzíti: ,,A Magyar Köztársaság védelemben részesíti a nemzeti és nyelvi kisebbségeket." Ezzel szemben a magyar nemzet védelme, építése, gyarapítása, stb. - egyáltalán: a magyar nemzet - sehol sem jelenik meg a szövegben!!! Ilyenkor időszerű a kérdés: ,,Uraim! Mi történik itt?!"
A választ erre a kérdésre megfogalmazza Kocsis István ,,A Szent Korona és a jogfolytonosság" c. írásában:
,,(...) Amit ma a Magyar Köztársaság Alkotmányának nevezünk, az egy különös ötvözet. Áll ez ötvözet a Szovjetunió nevű egykori megszálló hatalom által a magyar nemzetre kényszerített, 1949. évi alkotmányszövegből és ennek a német minta alapján végzett módosításaiból... Nyíltabban fogalmazva: áll ez alkotmánynak nevezett szöveg Sztálin parancsából (aki már akkor bevallotta Milovan Gyilasznak, hogy a magyar nemzet gerincének a megtörése céljából óhajt beleszólni a magyar közjog kérdéseibe, amikor még csak az 1946. évi 1. törvénycikk megalkotását 'várta el' a magyar országgyűléstől), és áll azon ún. weimari alkotmány részletekben való, de szolgai átvételéből, amelyet - kevés módosítással - előbb az első, majd a második világháború után 'kínáltak fel' a legyőzött németségnek a győztes hatalmak, még pedig büntetésből.
(Önszántukból miért is választották volna, hisz' vállalása egyet jelentett a hagyományokkal való szembefordulással, valamint a liberális eszmények feltétlen szolgálatával. Lényege: a közjog céljai nem a nemzeti sorskérdésekre, hanem a társadalmi helyzetre irányulnak. Legfontosabb célja: az egyéni szabadságjogok korlátlanná válásának biztosítása. A nemzet elsorvadhat, az egyéni szabadságjogok nem sérülhetnek. (...) Csakhogy mindazon nemzetek, amelyek lemondanak a hagyományos önvédelemről, szükségképpen elsorvadnak, kihalnak...)."
A fenti - egyértelműen a magyar nemzet megtörésére-pusztítására irányuló, a megszálló szovjet hadsereg szuronyaival támogatottan, tehát illegitim módon létrejött - 1946-os, majd 1949-es ,,magyar alkotmány" képezheti-e jogszerű alapját az 1989-ben megalkotott ideiglenes alkotmánynak? (Megfontolandó: Jogsértés jogot nem alapít!) Válaszlehetőségek bináris kódolás szerint: igen: (1), nem: (0). A tényszerű válasz: 0. Azaz: jelenlegi alkotmányunk - saját vonatkozási történelmi jogalapját (1946., 1949.) tekintve is - matematikailag bizonyítottan ÉRVÉNYTELEN.
Jogosság/jogtalanság - hatodik pont:
Magyarországon utoljára - minden kétséget kizáró módon - 1944. március 18-án volt a történelmi jogfolytonosság szemszögéből nézve jogszerű helyzet, mégpedig teljes értékű, csorbítatlanul jogszerű helyzet (hat évnyi /1920-26/ alkotmányozó nemzetgyűlési munkával jogfolytonosan helyreállított, független ország, szabad választásokon kialakított parlament, ennek alapján jogosan működő kormány, stb.). Másnap a ,,fekete" náci Németország hadserege megszállta Magyarországot, megszűnt hazánk teljes értékű szuverenitása. 1945-től a ,,vörös" náci - orosz szupremációjú - Szovjetunió folytatta a megszállást (a formai diplomáciai játszmák nem érinthetik a történelmi lényeget; a ,,vörös" hatalom több szenvedést és halált hozott a világ népeire, mint a ,,fekete" hatalom!). Ez a megszállás tartott egészen 1991. június 18-ig, amikor az utolsó szovjet katona is elhagyta hazánk területét.
Azaz: a függetlenné válás első napja, 1991. június 19-e óta a bármilyen összetételű magyar országgyűlések folyamatos mulasztásos alkotmánysértést követtek/követnek el azzal, hogy mind a mai napig nem állították helyre a történelmi jogfolytonosságot, visszanyúlva az utolsó jogszerű állapotig, 1944. március 18-áig. Ezzel a magatartásával az országgyűlés bő 18 éve bizonyítja, hogy - államigazgatási intézményként, már strukturálisan is (csak pártokat jelenít meg választási lehetőségként, az ország lakosainak csak pártokban gondolkodni akaró töredékét, de a társadalmi szervezetekkel, szakmai testületekkel, nemzetiségek képviseleteivel stb. nem számol!) - alkalmatlan a reális helyzetfelismerésre és a magyar nemzet érdekeit érvényesítő cselekvésre. Nem élt és mind a mai napig nem él a népszuverenitás szabad megnyilvánulásának lehetőségével. Már egyedül ebből a tényállásból is logikusan következik, hogy kizárta magát a jelenkori új, sürgető alkotmányozási folyamatból. Ezt a feladatot ezek után kizárólag a népfelség elsődleges megjelenítője, az összehívandó - a társadalom civil szerveződési formáit messzemenően megjelenítő (Munkástanácsok, Nagycsaládosok Országos Egyesülete, Kulturális Kreatívok, kulturális örökségvédelem, Corvin-lánccal kitüntetettek, a Nemzet Sportolói, a Nemzet Színészei, a szakmai kamarák, környezetvédő szervezetek, stb.) - Alkotmányozó Nemzetgyűlés hivatott ellátni.
Eldöntendő kérdés: létezik-e a magyar állam jogfolytonossága (1944. március 18-tól), amelynek alapján mai alkotmányunk jogérvényesnek volna tekinthető? Igen: (1), nem: (0). A válasz tényszerűen: 0. Azaz: jelenlegi alkotmányunk ilyen megközelítésben is matematikailag bizonyítottan ÉRVÉNYTELEN.
Hatszoros matematikai bizonyítás remélhetőleg elegendő minden ellenlábas számára.
Hetedszerre vegyük elő ,,csupán" józan eszünket. Bármely nemzetet vesszük is példának, mindegyik élni akar, gyarapodni, tartalmas emberi életet élni. Akárcsak mi, magyarok. Ehhez a célhoz, ennek eléréséhez keresi mindegyik az eszközt. Azt az eszközt, amellyel ez megvalósítható. Azt az államformát és társadalmi rendszert, amely leginkább segíti őt e cél megvalósításában. És a célnak rendeli alá az eszközt!
Azaz: ha egy alkotmány erkölcsileg, szellemileg, anyagilag romlásba dönt, pusztít egy nemzetet, akkor az eszköz a céltól eltávolítja alanyát és így alkalmatlan feladata ellátására. Eszközt, szerszámot - alkotmányt - kell cserélni! Minden áron. (Akár úgy, hogy át kell vágni politikai karddal a ,,gordiuszi csomót" a kötélen, melyre a magyar nemzet fel van lógatva... )
A MAGYAR NÉP/NEMZET a nagyvilág egyik kiemelkedő ősi kultúrájának, valamint erkölcsi és történelmi értékeknek a hordozója, így önmaga is ÉRTÉK. Olyan - évezredeken átívelő - ,,élő anyag", amely nemzedékek során viszi, örökíti át óriási értéket jelentő kultúráját önmaga és a nagyvilág egyéb népei számára. Ez az értékteremtés, értékörökítés adja kultúremberi létének jogosultságát. Feladata ezért önmaga hosszú távú megőrzése, gyarapítása, nemcsak fizikai, hanem lelki, szellemi értelemben is. E KULTÚRKINCS TOVÁBBÉLTETÉSE a létalapvetéséből - önmaga magyar mivoltából, sajátos minőségéből, jellegéből - fakadó CÉL. Ez a doktrína. És az eszközrendszert (stratégia, taktika) ennek a célnak kell alárendelni. Az államforma és a jogrendszer pedig csak az eszközrendszer része, így a cél alárendeltje. Ez a kozmikus rend szerinti struktúra.
A 6. számú mottó Bogár Lászlótól nemcsak az alkotmány mibenlétét és feladatát rögzíti, de a legsürgősebb teendőket is összefoglalóan rögzíti a második bekezdésben. Részletezve a feladatokat Síklaky István ad tömör eligazítást ,,A civilizációk összecsapása - magyar szemmel (Mit tanulhatunk mi, magyarok, Huntingtontól?)" c. írásában:
,,Kiindulópontként meg kell ismerkednünk a szakrális király - általánosítva: a szakralitásnak alávetett közhatalom - eszméjével, mivel Magyarország Szent Koronája a szakrális király - a közhatalom felett álló szakralitás - funkcióját tölti be. (...) ,,A közhatalom fölött álló szakralitás" azt jelenti, hogy a közhatalom nem tehet meg bármit, még akkor sem, ha erre a választók többsége felhatalmazza, mert nem hághatja át a kozmikus törvényeket, amelyeknek az emberiségre vonatkozó része a természetjog, az abszolút, minden emberi döntés fölött álló törvény - a magyar történelmi valóságban: a Szent Korona-tan. (...) Míg a szakralitást el nem ismerő közhatalom jellemző tétele: ,,Erkölcstelen, de jogszerű", a szakralitásnak alávetett közhatalomban érvényes tétel: ,,Csak az lehet jogszerű, ami erkölcsös".
(...) Komp-ország vagyunk, ez azonban nem valami sors-átok, hanem olyan sajátosság, amelyből történelmi feladat fakad: nem az a helyes stratégia, ha beolvadunk a mély, általános válságban lévő Nyugatba, átvéve - mint Huntington kifejezi - 'erkölcsi hanyatlását és kulturális öngyilkosságát', és elszenvedve háttérhatalmától a kizsákmányolást, az anyagi jólét forrásaiból való kirekesztést.
A helyes történelmi stratégia:
 -Visszaszerezni politikai és gazdasági függetlenségünket, azaz kivonni magunkat a háttérhatalom uralma alól;
 -visszatanulni ázsiai civilizációs rokonságunk révén öröklött erkölcsi-társadalmi erényeinket és erősíteni nálunk is az 'őshonosodást', azaz elterjeszteni igazi történelmünk ismeretét, ápolni és fejleszteni sajátos kultúránkat, évszázadokon át kifejlődött és bevált intézményrendszerünket, történelmi alkotmányunkat;
 -elismerni a természetjog, a kozmikus rend törvényeit és igazodni hozzájuk;
 -és példánkkal hozzásegíteni másik civilizációs rokonunkat, a Nyugatot a süllyedésből való kiemelkedéshez és a többi civilizációval való megbékéléshez."
E feladatok elvégzéséhez kell megteremteni az előfeltételeket az Alkotmányozó Nemzetgyűlés időszerű összehívásával, a Szent Korona-tanon alapuló történelmi alkotmány újra hatályba helyezésével, a jogfolytonosság helyreállításával. Szükséges az államadósság és a rabló-privatizáció semmissé nyilvánítása (így a nemzet vagyonának visszavétele a Szent Korona tulajdonába), valamint a természetes gazdasági-társadalmi rend kimunkálása. Utóbbihoz az elméleti alapok rendelkezésre állnak (Silvio Gesell, Síklaky István, Drábik János és Wilhelm Röpke munkássága). Az ősi jogrendhez, a Történelmi Alkotmányhoz való visszatérés - azaz a jogfolytonosság helyreállítása - azért elengedhetetlen, mert csak így lehet nemzetközi jogilag elfogadtatni az 1944. március 19-e óta létrejött magán- és közjogi aktusok annullálását! Törvényben rögzíteni kell a képviselők azonnali visszahívhatóságát; ez az egykori ún. 'ellenállási záradék' érvényesítésének kiterjesztett, legenyhébb formája. (Az adott választók által erkölcstelennek, igazságtalannak minősített hatalom támasza is erkölcstelen, így további működése káros, megakadályozandó.)
A régi-új alkotmányhoz visszatéréskor ki kell nyilvánítani az 1944. március 18-a utáni összes magán-és közjogi aktus elvi érvénytelenségét. Mégpedig annak felmutatásával, hogy mindezen jogi aktusok a Szent Korona-tanon alapuló Történelmi Alkotmány, a magyar szabadság- és igazság-eszmény szemszögéből nézve egy nem létező, virtuális állam, illetve az annak keretei közötti működés szüleményei. Az új korban, egy megújult magyar államban épp ezért sem elméleti, sem gyakorlati létjogosultságuk nincs. Ezt követően - a Szent Korona joga alapján - az illetékes magyar testületek eldöntik, hogy e hatvan-egynéhány év alatt létrejött jogi aktusokból mit tud, illetve akar elismerni a Szent Korona országa (különös tekintettel az államadósságra és a rabló-privatizációra). Mérce: mi az, ami igazságos és építőleg hat a magyar nemzetre, Magyarországra. Nagy felelősségérzetet és szakértelmet igényel ez utóbbi munka, mert az ekkor vállalt kötelezettségek már az újjászületett magyar államot kötelezik!
Figyelemmel kell lenni e jogalkotó munka során arra is, hogy nemcsak az emberiség elleni bűnök nem évülhetnek el (lásd: Nürnberg), de az emberiség része(i), a nemzet(ek) elleni bűnök is ,,elévülés-mentesek" (egyaránt nagy közösségekről van szó; azonos mérleggel és azonos súlyokkal illik mérni!). Természetesen Magyarországnak el kell hagynia mindazon nemzetközi szervezeteket is, amelyek hátráltatják a változások keresztülvitelében, az új nemzeti életmodell kialakításában. Külpolitikáját és honvédelmét is ezen életmodell-kialakításnak kell alárendelni. Feltétlenül vissza kell venni a magyar állam számára a pénzkibocsátás jogát. A pénz értékmegőrző és értékfelhalmozó /kincsképző/ funkciója fölött csak így érvényesíthető a magyar állam szuverenitása, csak így érhető el, hogy az állam ne válhassék a tőzsdepiacok játékszerévé. Egyedül ily módon lehet népgazdasági tervezést végezni (valós közösségi szükségletekre és nem tőzsdepiaci spekulációk által vezérelt gazdasággal küszködve). Viszonylag magas szintű államkincstári tulajdonhányad alapján, népgazdasági tervezéssel - és termeléssel - meg kell valósítani minden magyar állampolgár számára a tisztességes szintű létbiztonságot, az általános és teljes foglalkoztatottságot - függetlenül bármilyen ,,világpiaci helyzettől" ('A nemzet mindenek előtt!').
Ezután egy elkötelezett tudóscsoportnak azonnal meg kell kezdeni a magyar nemzet létalapvetésének (létdoktrínájának) a - legalább vázlatszintű - kidolgozását. Ebben az anyagban kell majd rögzíteni mindazon magyar - tipikusan magyar - értékeket (anyanyelv, népzene, néptánc, rovásírás, igazságszeretet, Hunor-Magor mintájú életvitel-modell /szemben a Káin-Ábel vagy Romulus-Rémus típusúval/, a Selye-féle hálaérzet-filozófia mint életbölcseleti-életvezetési alapelv, Szent Korona-tan, stb.), amelyek a magyar nemzethez kulturálisan, történelmileg stb. kötődnek. E létalapvetésben foglalt nemzeti értékek (egyben emberiség-értékek) gyarapítása és továbbörökítése a hosszú távú feladat, és ennek a feladatnak nem mondhat ellent egyetlen megalkotandó jogszabály sem.
Gödöllő / Máriabesnyő, 2009. augusztus
Ludányi-Horváth Attila
okleveles közgazda, ,,újparadigma-elemző"
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Hazánk - otthonunk |
|
|
|
Címkék: létdoktrínájának, nélkülözhetetlen, megakadályozandó, jogfolytonossága, életeszményeknek, létalapvetéséből, érvényesítésének, megvalósításában, alkotmánysértést, szétrozsdásodott, létalapvetésének, érvénytelenségét, háttérhatalmától, szöveggyűjtemény, kihívásrendszere, kiindulópontként, létjogosultságuk, megalapozottságú, alkotmánylevelek, kizsákmányolást, kényszerhelyzet, államigazgatási, népszuverenitás, eszközrendszert, megközelítésben, országgyűléstől, megválaszolható, működésképtelen, képviseleteivel, szabályrendszer, kötelezettségek, alkotmányunkhoz, programozásával, megvalósították, bonyolultságban, előfeltételeket, nemzet –, lényegtelen elválasztása, matematikai logika, kimunkált definíciót, jogbiztonság logikai, verbális szabályrendszer, számítógép kapcsolási, társadalmi szabályokban, számítógép működik, világ létezik, számítógépeink 0-val, variabilitásban rejlik, lélek zengése, ország kormányzását, dolgok igazságát, állam ügyeit, ÉRNÉNYES-E HÚSZ ÉV UTÁN MAGYAR KÖZTÁRSASÁG ALKOTMÁNYA, Szent Korona, Ludányi-Horváth Attila, Czeglédi János, Kisfaludy György, Beszélgetés Konfucius, Szent Ágoston, Harsányi László, Bogár László, Thirring Gusztáv, Nemeskürty István, Zárug Péter Farkas, Csak ÉRTÉKREND-VÁLTÁST MEGVALÓSÍTÓ RENDSZER-VÁLTÁS, Magyar Köztársaság Alkotmánya, Magyarország Alkotmányának, Magyar Királyság, Magyar Köztársaság, Magyar Népköztársaság, Magyar Köztársaság Alkotmányának, Antall József, Juan Carlos-t, Szent Koronánk, Szűrös Mátyás, Tisztelt Olvasó, Kocsis István, Milovan Gyilasznak, Nagycsaládosok Országos Egyesülete, Kulturális Kreatívok, Nemzet Sportolói, Nemzet Színészei, Alkotmányozó Nemzetgyűlés, MAGYAR NÉP, KULTÚRKINCS TOVÁBBÉLTETÉSE, Bogár Lászlótól, Síklaky István, Magyarország Szent Koronája, Szent Korona-tan, Szent Korona-tanon, Silvio Gesell, Drábik János, Wilhelm Röpke, Történelmi Alkotmányhoz, Történelmi Alkotmány, Természetesen Magyarországnak,
|
|
Offline
