|
2012-07-25 18:32:17, szerda
|
| |
| |
Böjte Csaba: KILENC DIÓFA
Egy idős néni áll a tavaszi zimankóban az út szélén, fején karton kendő, kezében egy kisebb zsák és szelíden integet. Megálltam, felvettem a nénit, és elkezdünk társalogni. Hamar kiderül, hogy dióbelet visz a szentgyörgyi piacra. Kérdés nélkül elkezd mesélni:
- Gyerekkoromban nagytatámmal ültettünk tíz diófát, locsoltuk a közeli patakból, de egy még abban az évben ki is száradt, a többi gyökeret eresztet. Teltek az évek, aztán engem az élet elsodort hazulról. Nagytatám egy szomorú nyári napon halt meg, hazajöttem a temetésre, a szépen felcseperedett diófák árnyékában ravatalozták fel. Az egész szertartás alatt én némán álltam a nyurga nagy fák árnyékában...
- Teltek az évek! Nyugdíjas lettem! Egyedül maradtam és hazaköltöztem a szülőfalvamba. Nyugdíjam oly kevéske, így ősszel összeszedem a diót és télen megtöröm. Kilós, fél kilós csomagokba nagyon hamar eltudom adni, két óránál tovább még sohasem álltam kint a piacon. Ha hiszi, ha nem ez a kilenc diófa engem átsegített a télen! Az idén is, nemcsak tűzifát tudtam venni a dióbélből, hanem még egy kis malackát is. És most ha ezt a maradékot sikerül eladnom, szeretnék venni tíz kis facsemetét. Tudja van egy aranyos unokám, nemsokára hazajön, el fogjuk ültetni a kis fákat és ha majd ő is megöregszik, diótörés közben biztos majd el fog mondani érettem egy-egy imádságot...
Az autó halad a tavaszi verőfényben... a néni elhallgatott, én is hallgatok, némán vezetek. Nemsokára a piacnál fékeztem és megálltam. Az utasom a reszkető kezével egy fél kiló zacskó dióbelet csúsztatott az ülésre. Tiltakoztam, de ő szelíd mosollyal csak annyit mondott: vegye csak el, nekem is a jó Isten adta a drága nagyapámat, aki a diófákat ültette...
Szó nélkül sebességbe teszem az autót, vezetek, de fél szemmel a dióbelet nézem: az egyszerű székely asszony válaszát a gazdasági krízisre. Kezembe vettem a szépen bekötött kis csomagot, kibontottam és elkezdtem ropogtatni a finom dióbelet, a becsületes, évtizedeken áthajló munka gyümölcsét, a finom, egészséges választ egy nagymama anyagi gondjaira.
Járható út... Megyek, én is veszek tíz facsemetét!
Szeretettel,
Csaba t.
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Irodalom - Próza |
|
|
|
Címkék: gyerekkoromban, felcseperedett, szülőfalvamba, hazaköltöztem, elhallgatott, szentgyörgyi, ravatalozták, nagytatámmal, kibontottam, évtizedeken, csúsztatott, tiltakoztam, szeretettel, verőfényben, megöregszik, összeszedem, facsemetét, társalogni, becsületes, átsegített, ropogtatni, sebességbe, szertartás, árnyékában, csomagokba, nagyapámat, hazajöttem, zimankóban, egészséges, gyümölcsét, locsoltuk, gazdasági, temetésre, nemsokára, mosollyal, imádságot, idős néni, tavaszi zimankóban, kisebb zsák, szentgyörgyi piacra, közeli patakból, többi gyökeret, élet elsodort, szomorú nyári, szépen felcseperedett, egész szertartás, nyurga nagy, kilenc diófa, maradékot sikerül, aranyos unokám, autó halad, tavaszi verőfényben, Böjte Csaba, KILENC DIÓFA,
|
|
Offline
