Belépés
menusgabor.blog.xfree.hu
"A világ pocsolya, igyekezzünk megmaradni a magaslatokon." / Honoré de Balzac / Menus Gábor
1940.08.11
Offline		 Profil képem!
Linktáram, Blogom, Képtáram, Videótáram, Ismerőseim, Fecsegj
     1/1 oldal   Bejegyzések száma: 3 
Az öregedés jelei
  2014-03-01 22:04:42, szombat
 
 




AZ ÖREGEDÉS JELEI:

/AZÉRT MI MÉG ITT NEM TARTUNK!!! Már aki!!!/


1. Külön alszol a fogaidtól.

2. Megpróbálod kihúzni a redőket a zoknidból, amikor rájössz,hogy nincs is rajtad a zokni.

3. Ha reggel felébredsz, pont úgy nézel ki, mint a fényképed a jogsidban.

4. Csak a második próbálkozásra tudsz kikelni az ágyból.

5. A "kimaradok éjszakára" számodra azt jelenti, hogy a kertben alszol.

6. A "boldog órák" szunyókálással telnek.

7. Nyaralni mész, de előbb fáradsz el, mint ahogy a pénzed elfogy.

8. A gyerekednek olyat mondasz,amit az anyád mondott neked, és amit mindig is utáltál.

9. A tornázásról alkotott elképzelésed a "felállás a székből".

10. Jóval hosszabb idő alatt pihened ki magad, mint amennyi idő alatt elfáradtál.

11. Emlékezeted rövidül, panaszaid hosszabbodnak.

12. A noteszodban a legtöbb név úgy kezdődik, hogy "Dr".

13. Csak ülsz a hintaszékben, de nem tudod beindítani.

14. A gyógyszerész a legújabb barátod.

15. Akkor nevezed magad szerencsésnek, ha megtalálod a kocsit a parkolóban

16. Kétszer annyi ideig tart, hogy feleannyit láss.

17. Minden fáj. Ami meg nem, az nem működik.

18. Két órán át keresed a szemüveged, ami a fejeden van.

19. Belemélyíted a fogaidat a húsba, és azok ott maradnak..

20. Már feladtad az összes rossz szokásodat, de semmi sem lett jobb.

21. Türelmesebb lettél, de ez tulajdonképpen csak fásultság.

22. Végre összeszeded a gondolataidat, de akkor meg a tested esik szét
*


Ezzel nem akarom azt állítani, hogy öreg vagy, csak mások fiatalabbak.

*Észrevetted, milyen nagy dőlt betűkkel írtam, hogy könnyebben olvasd?*













  
 
0 komment , kategória:  Humor  
Március
  2014-03-01 20:00:01, szombat
 
 







MÁRCIUS


Itt hát a kikelet!

Elérkezett amire már oly sokan vártunk! Néhány napja még ámulva néztük, hogyan szakad a hó hatalmas pelyhekben. Remélem, ez tényleg a tél utolsó dobása volt és most már valóban tavasz lesz... Végre megcsapnak minket az első langyos szellők, a madárcsicsergés, a rügyfakadás és persze a tavaszii programok pezsdülő világa. Kezdődnek a tavaszi fesztiválok sora, egyre mozgalmasabb a hazai klubélet... egy szó mint száz, finoman sem lesz unalmas az idei március!











Áprily Lajos: MÁRCIUS


A nap tüze, látod,
a fürge diákot
a hegyre kicsalta: a csúcsra kiállt.
Csengve, nevetve
kibuggyan a kedve
s egy ős evoét a fénybe kiált.

Régi, kiszáradt
tó vize árad,
néma kutakban a víz kibuzog.
Zeng a picinyke
szénfejü cinke
víg dithyrambusa: dactilusok.

Selymit a barka
már kitakarta,
sárga virágját bontja a som.
Fut, fut az áram
a déli sugárban
s hökken a hó a hideg havason.

Barna patakja
napra kacagva
a lomha Marosba csengve siet.
Zeng a csatorna,
zeng a hegy orma,
s zeng - ugye zeng, ugye zeng a szived?







Bars Sándor: TAVASZ KÖSZÖNTŐ


Ma még foga van a hidegnek
de holnap már itt a tavasz!

Csivitel a sok veréb...
Télúrfiból már elég!

Zord február, tova fuss...
Itt vagy végre Március!

Zsenge lánya Napsugár..
Kicsi és nagy Téged vár!

Aranyhajad terítsd szét...
Zöldüljön ki minden rét!

Bontsál szirmot Hóvirág...
Hadd szépüljön a világ!

Fiúk, lányok táncba fognak...
Tavasz, tavasz lesz már holnap!







Bars Sári: TAVASZKÖSZÖNTŐ


Csivitel a sok veréb:
Télúrfiból már elég!
Zord Február, tova fuss,
Jöjj el hamar, Március
Zsenge lánya, Napsugár!
Kicsi és nagy téged vár.
Arany hajad terítsd szét,
Zöldüljön ki minden rét.
Bontsál szirmot Hóvirág,
Hadd szépüljön a világ.
Fiúk, lányok táncba fognak,
Tavasz, tavasz lesz, már holnap!







Csanádi Imre: TAVASZ-ÉBRESZTŐ


Ébredj új tavasz,
jégtörő, sugaras,
gallyat lombosító,
rügyet rojtosító,
mindenféle madarakat
víg versre tanító!







Donászy Magda: HÓVIRÁG


- Hóvirágom, virágom,
mi újság a világon?
- Véget ért a hosszú tél,
simogat az enyhe szél,
melegebben süt a nap
újra szalad a patak.


Hallottam a cinegék
kikeleti énekét,
tavasz jár a határon.
- Ó, be szép ez virágom!







Donkó László: TAVASZ ÉKE


Barka
bontó
napsugárka,
mézet gyűjtő
kis bogárka,
rügyfakasztó
boldog zápor,
csöpp levélke
almaágról,
fehér szirma
meggyvirágnak,
tavasz éke
a világnak.







EGY ÚJ REGGEL


Valami megmozdult a szívem legmélyén,
csodás illat szálldos március reggelén.
Langyos a levegő, egy felhőt se látok,
itt van hát a tavasz, amire rég várok.

Néhány nap, és újra méhek döngicsélek,
tavaszi virágok kelyhére repülnek.
Kis hegyi patakok vígan csörgedeznek,
elmúlt a tél fagya, fénnyel ölelkeznek.

Így ölelem én is magamhoz a tavaszt,
nézem, hogy a fákon mily sok rügyet fakaszt.
Madárdal köszönti tavasz ébredését,
a csodás természet újjászületését.

Süss tavaszi napfény, éleszd a szíveket,
mindenki szívében ébredjen szeretet!
Szeressük az élet ezernyi szépségét,
éljük meg minden nap a lelkünk békéjét.





Gárdonyi Géza: MÁRCIUS (részlet


Köszöntelek kedves, szép március!
Ibolyaszagú,langyos leheletedet érzem már a levegőben.
Zöld szőnyegeidet látom már kiterítve a halmokon.
Itt-ott fehérlenek az árnyékos mélyedésekben a tovavonult télkirálynak elhagyogatott
rongyai, de a napot már te emeled az égre,s a földön már a te lábad jár.
És a te lábad nyomán kizöldül a fű és előkéklik az ibolya.
Kedves hónapom vagy te nékem.
Te vagy az egyetlen, akit hívunk és akit epedve vár mindenki.
Felőled álmodoztam én is a télen a kályha mellett és a tűzbe mélázva tűnődtem:
hol vannak virágaid? hol vannak madaraid?
mit csinál most a fecskénk? és mit csinál most a gólyánk?







Hajnal Anna: MÁRCIUS


I. Olvadás
Óriás langyos száj
lenyelte a holdat,
csobogva cseng a hó,
csobogva, csengve olvad.
Fehér az éjszaka,
meleg lehelet járja,
fújja egy óriás
holddal derengő szája.
Alszik dunnák megett,
fújja a kását, fújja,
csobogva cseng a hó,
csengve csobog, míg megunja.

II. Olvad? Reggel?
Piliu, piliu, piliuliú!
kiált egy víg rigófiú:
szívünk körül a fagymarok,
a jégbilincs feloldatott,
édes remény,
szép igazad
jöjjön el, enyhe
ég alatt!
Piliu, piliu, piliuliú!
kiált egy víg rigófiú.

III. Esik?
Eső a felhő
nagy változása
égnek és földnek
találkozása.







Hidas Antal: MÁRCIUS


Forrongó március, ki nem szeret téged?
Karjaidba vonod az alvó vidéket,
s oly meggyőző csókot szorít rá a szájad:
ezer szeme rebben az eszmélő tájnak,
s hogy már fölébredne, simogatod, kéred...
Buzgólkodsz fölötte. Vér rohan a vérnek.
Csók zuhan a csókra. Párás hevületben
ring az egész világ. Olyan szédületben,
hogy mik foganhatnak, mind-mind megfogannak,
kisded gyermek-rügyek nevetnek a napnak.
Hajlik a fa ága. Fürtjeivel játszol.
Mozgalmas március, mindenben meglátszol.
Testben te a test vagy. Lélekben a lélek.

Március, te férfi! Ki nem szeret téged?







Jószay Magdolna: MÁRCIUS


Bomladozó rügyek csiklandozzák
a húzódzkodó télvég talpát,
a télnek az idén nem sikerült
hoznia igazi önmagát.
Kalimpál még egyet-kettőt,
de hasztalan próbálkozás...
rügyek nyílnak, madárdal cseng,
s lenn a földön vakondtúrás,
s körötte friss fű zöldje zseng,
levegőben érezni a tavasz illatát.
Szívemhez ér felhők mögül is
a márciusi nap aranysugara,
s ha távol vagy is, de jó, hogy vagy,
te kedves... szívemnek gyámja.
Ébredek. Lelked lelkemhez ér,
s azt szelíden megsimogatja.







Juhász Ferenc. TAVASZ-ELŐ


Habosra elbágyadt
a jégfényű ég,
olvadt ragyogásban
a lenti vidék,
a kopasz fa
árnyék
kéklik a havon,
friss patak csillámlik
a kocsiúton.

A kakas a hóban
rikkant egy nagyot,
piros farka tolla
mint rubin ragyog,
olvadoz a zúzmó
a fűszál hegyén,
s rengedez már csilló
harmat a helyén.





Kányádi Sándor: MÁRCIUSI SZÉL


A kertek felől szelíden,
és szinte lopakodva
az ablakig merészkedett,
s orrát az üveghez nyomta.
Ki kellett nyitnom az ablakot.
Bejött, kacagott s elfutott,
és futott városszerte.
Összejárt minden zegzugot,
s az utat fölseperte;
a lányok hajába beletúrt,
s a menyecskék tömött kontyát
szertezilálta kéjesen:
,,Tavasz van, tavasz!" - mondták.

Állványról állványra szökött,
a kőmives már várta,
s menten ingujjra gyürkőzött:
,,Maltert hé!" - kiabálta.
És szállt, száguldott, szállt a szél,
agitált háztól házig:
,,Mozgás, emberek, tavasz van,
vén ember, aki fázik!"
És szállt, száguldott, szállt a szél:
s délben minden ház ormán
jókedv-zászlókat lengetett
e kamasz forradalmár







Kányádi Sándor: MÁRCIUSI VERSIKE


Tavaszt csörög a szarka, tavaszt.
Zöldülni kezd a barna haraszt.

Zsendülni kezd a zsenge határ.
Erőre kap a gyönge bogár.

Szelídülnek az ordas szelek.
Barkákat hány a bokros berek.

Bukfencet vet a játszi patak.
Már csak a hegyen látni havat.







Kassák Lajos: MÁRCIUS


A hóból és a sárból kelt ki, mint egy gyönyörű virág
s hogy pirkad az ég, a csecsemők elhagyják bölcsőjüket.
Ó, élettel teli hullámzás, miközben jössz és átsuhansz
az ébredő falvakon és a zöld erdők fodrai közt
merre tévelygek én és miért cipelem még bánatom?
Népek vad gyönyörűsége vagy, akár a részeg hajó
mely a végtelen tenger hullámai fölött tántorog.
Földünket megkoszorúztad a tavasz füzéreivel
szaglik a gyümölcsfák virága s az utakon cigányok
vándorolnak hegyeknek fel, hol az ég kapuja tárul.
Rád emlékeztet ez a táj s ez a céltalan bolyongás
felejthetetlen Kedvesem, ki a hó alatt aludtál
ébren vagy már s enyhe napfény ragyogja be szép formáid
csakúgy, mint a növényzet szirmait s a fehér pillerajt.
Íme, ahogy halántékodon hajad ezüstje csillan
világok sarjadnak benned az ifjúság díszeivel
s amíg dalolok rólad, miként a friss rügyek illatát
a zengő márciusi szél feléd sodorja vágyaim.







Kormányos Sándor: MÁRCIUS


Fürdik a fény a nád-tocsogókban
jó szagú álmot ringat a rét,
illan a szellő langy mosolyával
fésüli át a fák tetejét.

Vágya ha pattan zöld szemű rügynek
cinke dalától hangos a táj,
zeng a magasban szárnyal a széllel
hirdeti: most már nyitni muszáj!

Hajlik a fűzfa szőke hajában
árad a fénnyel víg kacagás,
átfut a tájon messzire lüktet
újra a ritmus: szívdobogás.







Lukács Mária: SZERETLEK, MÁRCIUS


Boldog már a fészek alja
szentelje meg nap sugara.
Lepkeszárnyak susogása;
virágokon ébred mása.

Havas fák ágain
megpihent a pille,
tündértáncát járta
kezemen keresztbe.

Gazdag lesz a termés,


élvezettel szedjük
majd lédús gyümölcsét,
zöld ágon mindenük.

Őszi lesz majd a barack,
hamvas húsában malaszt.
Egy fészekalj boldogság,
visszhangozza szabadság.

Hangjukat visszahozza
majd a szél fejünk fölé.
Mindig lesznek sóhajok
tiszta tavaszok ölén.





Márai Sándor: MÁRCIUS


Nagyon boldog vagyok, hogy még egyszer megéltem érkezésed, Március! Az influenzán át gázolunk feléd, a tél dögvészén, a sötétség alvilági birodalmán át. Mint aki tárnából, bányalégből érkezik, sáros lábakkal és elfulladt tüdővel megállok a napvilágon, kifújom magam és énekelni kezdek.

Ezt éneklem: üdvözöllek, Március! Időbe telik, amíg az ember megtanulja, hogy lehet örülni egy naptári adatnak is. Március külön évszak, semmi köze a télhez, tavaszhoz. Külön világítása van. Még nincs növénye, csak a hóvirág, ez a minta érték nélkül. Már nincs bál, még nincs uszoda. Még fűtünk, de már felöltjük délelőtt az átmeneti kabátot. Ez még nem a szerelem hónapja, mint a május, s már nem a szövődmények hónapja, mint a február. Nincs külön dallama, nincs nagy tétele. Ez a közzene.

Észreveszem, hogy néhány napja másként ébredek. Ilyesmit gondolok félálomban: mégis! Vagy: fel kell hívni! Vagy: hátha, megpróbálom! Egy hét előtt még komoran hittem benne, hogy legokosabb, ha átadom magam végzetemnek, nem hívom fel, nem próbálom meg, belenyugszom. Közben történt valami. A külső világban még nincs nyoma. A természet, titkos műhelyeiben, még dolgozik új alkotásain, nem árulja el titkait, világraszóló újdonságait. A díszletek még téliek. Csak a fény más, mely a kopott díszletekre hull. Szemem dörzsölöm, dideregve nézek körül, boldogan ásítok, ezt gondolom: Isten neki, még egyszer!

Csak színe van és illata. Ez még nem a virágok parfümje, nem is az a meleg, állati földszag, amely néhány hét múlva, nedves erjedéssel, fehér és bódító gőzökkel fejfájást okoz és őrültségekre késztet. Kis, üde illat ez, olyan, mintha szellőztetnének. Szimatolva járok, meggyfabottal. A téli ruhákat még nem tanácsos kámforba tenni. A téli szerelmeket még nem tanácsos elfelejteni. Minderre szükség lehet még. De már ilyesmit gondolok: "Talpra, magyar!" Egyáltalán, márciusban mindig Petőfit olvasom, néha hangosan is.

Dideregve és kíváncsian ülünk a fényben, az égre nézünk. Nem várunk semmi különösen jót. De örülünk, hogy kezdődik.







Mentovics Éva: TAVASZTÜNDÉR


Varázspálcám suhogása
felkelti a vidéket.
A tél végi utazásra
barátaim kísérnek.

Varázsigém hatalmával
elaltatom a telet.
Az ágakra rásuhintva
ébresztem a rügyeket.

Virág nyílik ahol járok,
ágak végén tipegek.
Tündérszárnyam nyomában már
ott virít a kikelet.







Nagy Pál: MÁRCIUS


Tavasznak hírmondója ébred,
madarak dala száll a légben.
Dalolj hát víg dalt, fénylő hajnalon,
ébredés tavasza ránk virradjon.

Dús illatú tavasz köszöntsön a tájra,
történelmi sorokon révedezve, járva.
Mi dicső tavaszra emlékezünk,
hősiségük példát állít nekünk.

Magyarság múltja dicsfényben ragyog,
jelenben vajon milyen szív dobog?
Veszni hagyunk mindent, mi szép és jó,
mi jövőnknek oly meghatározó.

Múltunk hősi árnyékába bújva,
fagyosan didergünk, mégsem okulva.
Eszmék, viták, szónoklatok,
melyre válaszolnak a hétköznapok.

Dalolj hát tavasznak hírmondója,
múlt, jelen, s jövő dicshozója.
Ébresztőt fújj hát a fagyos tájra,
hogy 48-nak szellemét népünk megtalálja.





Pilishegyi Ibolya: MÁRCIUS


Hangos az utca hangos a tér
Ébred az ember ébred a fény
Csillog a fű és csillog a tó
Úszik a vízben halk zeneszó

Nyílik a réten kék liliom
Táncol a Szellő szép hajadon
Nap sugarában fürdik a Táj
Tátog az éhes fecskemadár

Lebben a szélben zöld falevél
Fának az ágán lépdel a Fény
Jönnek az áldott Tűzmadarak
Messzire űznek téli havat

Volt-meseszálon röppen az év
Március Édes vártalak én
Add ide kérlek friss Kezedet
Óvd meg az árva Életeket







Osvát Erzsébet: HÁROM CIMBORA


Sándor, József, Benedek, hozza már a meleget.
Mindhármukon hátizsák, jönnek hegyen-völgyön át.
Elöl Sándor billeg-ballag, a nyomában József baktat.
Hátul szuszog Benedek, cipelik a meleget.
Sándor viszi a mezőre, József viszi az erdőbe,
A megmaradt meleget tóba szórja Benedek.







Osvát Erzsébet: HÓVIRÁGOS ZÖLD SZOKNYÁBAN


Sarkig érő
aranyhajjal,
kék kökörcsin
koszorúval,
hóvirágos
zöld szoknyában
érkezett meg
hajnaltájban.
Elámultam
és megálltam.
Ily gyönyörűt sose láttam.
- Szólj, hát ki vagy? -
kérleltem én
- Hogyan toppantál
így elém -
Megszólalt
a szépek szépe:
- Nap bújtatott
köpenyébe,
fürge szellő
szárnyára vett,
cinke dalolt
fejem felett.
Vidd el a hírt
nem titok már.
A tavasszal találkoztál.







Osváth Erzsébet: NYÚJTÓZIK A HÓVIRÁG


Nap kergeti a telet.
Hancúroznak friss szelek.
Nyelvecskéjével a fű
tavaszt kóstol:
-jóízű!
Bimbót bont a barka már.
A hóvirág? Ő sem vár.
Hosszú volt a tél nagyon.
Jót nyújtózik a napon.










Parancs János: ISMÉT A TAVASZ


"...Erjed és pezseg újra a természet,
ki tudja hanyadszor, hány ezer éve,
hogy kihordja és világra szülje
az esélyt, a folytatás reményét.
Ez az évszak a bizalomé, a bizakodásé:
ilyenkor röstellem, hogy gyanakvó,
hitetlen és erőtlen lélek vagyok.
Mert gyönyörű ez a lázas igyekezet és lobogás,
gyönyörű ez az önfeledt, csapongó szárnyalás,
ez a lebírhatatlan, ösztönös és vegetatív remény.


Radnóti Miklós: NAPTÁR / MÁRCIUS


Lúdbőrzik nézd a tócsa, vad,
vidám, kamaszfiús
szellőkkel jár a fák alatt
s zajong a március.
A fázós rügy nem bujt ki még,
hálót se sző a pók,
de futnak már a kiscsibék,
sárgás aranygolyók.





Simon Emil: HÓNAPOK - Részlet


...Március melege patakokat ébreszt,
erdők vad homályát szoktatja a fényhez.
Szelíd ibolyákkal jelöli az ösvényt,
melyen víg tavaszunk elindulhat tüstént...







Somlyó Zoltán: HÓVIRÁG


Második hó: február van,
hócsillagok a határban;
fényes puska csöve: durr!
Szedd a lábad, róka úr!

Tiszta kék az égi pálya,
füstölg a házak pipája,
talpas szán a hóba vág,
csörg a fán a száraz ág.

Odalenn a rőt berekben,
jég páncélja rengve rebben,
prímet furulyál a szél,
peng a korcsolya-acél.

Havas bundán hosszú öltés:
szürke sávba fut a töltés:
hej, de messzire szalad,
most robog rajt a vonat.

Bakterháznak ablakába
hóvirág van egy nyalábba,
hóvirág... hóvirág...
Hej, de hideg a világ.







Szabó Lőrinc: TAVASZ


,,Mi az?" - kérdezte Vén Rigó.
,,Tavasz" - felelt a Nap.
,,Megjött?" - kérdezte Vén Rigó.


,,Meg ám!" - felelt a Nap.

,,Szeretsz?" - kérdezte Vén Rigó.
,,Szeretlek!" - szólt a Nap.
,,Akkor hát szép lesz a világ?"
,,Még szebb és boldogabb!"







Szalai Borbála: MÁRCIUS


Vízdermesztő zimankós tél,
messzi fuss!
Nem látod, hogy megérkezett
március?!
El is tüntet minden nyomot
utánad,
fölszárítja a tükröző
tócsákat.
Március a tavasz első
futása:
bársony barkát tűzdel ki a
fűzfára.
Simogatva rügyet, bimbót
kelteget,
eltakarít minden komor
felleget.
Szedd a lábad zimankós tél,
messzi fuss!
Hogyha nem mégy, úgyis elűz
március!





Szerencsés Tünde: MÁRCIUS


A tél fújja utolsó leheletét,
Még kicsit magához tér,
Majd messze elillan.
Helyébe madárcsicsergés lép.

Fa ága rügyét kibontja,
Korai virágait csak úgy ontja.
Édes illat járja át a kerteket,
Kéklő ibolya éledezget.

A jácint bódító apró virága,
Szobánk minden szegletét átjárja.
A tulipán szirmai színesben pompáznak,
A kertek tavasz-királynői
Csak úgy sugároznak.

A nap a kék égbolton tüzesen lobog,
Melege a földre csorog.
Az illatos természet vígan dalol.
Táncoló madárkák
Viszik a hírt:
Kitavaszodott!







Szécsi Margit: MÁRCIUS


Téli szellők fújjatok csak
játszatok a hajamon.
Olvassz havat, melengető
márciusi szép napon.

Fagyos folyó megáradjon,
vessen bimbót minden ág,
Szebb a somfa gyenge szirma
mint a szürke jégvirág.

Március van, március van,
ember s állat érzi már.
Dong a kaptár, szárnyat rezget
százezernyi kismadár.

Jó volna a nagykabátot,
félredobni, s könnyeden
játszadozni, s birkózni a
városvégi zöld gyepen.

Jó volna már munkálkodni,
arra vár a kert, mező.
Szép reményhez, szorgalomhoz
kell a fény, a jó idő.

Pacsirtának kék magasság,
vetőmagnak tiszta föld,
Jöjj el tavasz, földről-égről
már a telet eltöröld!







Szilágyi Domokos: MÁRCIUS


A kóró aggkor messze még,
most március még a vidék,

zöldellget - bár kamaszfiús
gyávasággal csak - március,

hol kissé durván, kissé nyersen -
mintha a sok tavaszi versben

olvasta volna -; mert a költők
a sokezernyi évszak-öltőt

addig kínozták, hogy nem is
volna csoda, ha elhiszik:

hogy óh, helyettesíthetik
a természetet! Jaj nekik.

A kóró aggkor messze még,
most március még a vidék,

és most örülni illenék.

*
Tavaszodik

1
Zöld fenyves közepében
fújja a szél a havat,
szánkó porzik a hóban,
csillagos égre kacag,
surrog a fák puha lombja,
széncinegék raja száll
nézni a messzi vidéken:
a tavasz jön-e már, jön-e már?

2
Hosszú éjjel, téli éjjel
medve alszik medvénével,
ám ha kívül tavasz locsog,
elősirülnek a bocsok;
szembogaruk közepén
vígan bokázik a fény,
a nap rájuk kancsalít,
villogatja mancsait,
s délután már oly merészek:
meglopják a darázsfészket.
3
Illan a, tűnik a hó,
alvad a, reccsen a jég,
itt is, amott is a friss
fű ki-kidugja fejét,
bomlik a, pattan a rügy,
égre sivít föl a fütty,
fák közt surran a szél,
s a mély-kék ég üvegén
fecskecsapat csivitél.





Szuhanics Albert: MÁRCIUS 1.

Csendben csomagol a tél,
már indul vonata.
Poggyásza északi szél,
és jégcsapok hada.

A sok hópihe fehér,
mint puha paplanok,
Zsebébe mindez belefér...,
néhány búcsúszót gagyog.

Visszajövök kedveseim,
esztendő sem telik,
Várjanak meg a gyerekek,
kik kedvüket lelik;

Szánkózásban, korcsolyában,
és ha sítúra vár,
De elutazom, mostanában
nem lesz fehér határ.

Vonata füstöt ereget,
a horizonton jár,
Néha még visszainteget,
bár alig sejlik már.

Március elseje itt van,
a tavasz érkeze,
Csilingel, kacaja vígan,
megtelve két keze.

Zöld ruhával, tarka dísszel
jő, nagy öltöztető,
Fogadja őt vidám szívvel
sok napos háztető.

Jöjj március, tavaszhozó,
fényes szellőn járó,
Fagyot rontó, rügyet bontó,
örvendj tavaszváró!

A szabadság lehelletét
csupasz erdők fürdék,
Símogató gyengéd kezét,
dehogy is kerülnék.

Ragyogj, ragyogj, tavaszi nap,
lombokon és ágon,
Bontogasd a leveleket,
a bokrokon, fákon!

Ajándékid szórjad széjjel,
oszd a szabadságot,
Fogjál össze minden néppel,
váltsd meg a világot!





Tamkó Sirató Károly: MÁRCIUS


Az ég a felhőket lerázta
és diadalmas kékbe szépül,
kiömlő szőke szép hajadba
napsugarat fonjál be ékül.

Az arcod fúvasd meg a széllel,
hogy legyen friss, pirosba játszó,
s lobogjon szélben a szoknyád
a táncoló tavaszi zászló.

De soha meg ne nézd az órát -
mert boldogságunk durva tőre,
ne lásd soha: - a gyilkos percek
hogy lovagolnak a jövőbe!







Tarján Iza: MÁRCIUS


Szilaj csikó, Március,
velem most a rétre fuss!
Kitrappolunk a szobából
zöld fűbe, hol
tavasz táncol,
medvebarna nagykabátom
vígan a sarokba vágom,
sutba dobva sál és sapka,
hajamban a szél szalagja,
rámzúdul a fényözön,
virágokba öltözöm.
Minden pezseg, nyüzsög, él;
nem volt, nem is lesz több tél!







Tóth Árpád: MÁRCIUS


A ritkás ágak zöldjén átveti
A messzi nap a sűrű sugarat,
Mint végtelen aranysodronyt, egy égi
Vezeték dús hálózatát, s a fák
Zsonganak, mint sínmenti nyurga póznák,
Ha rajtuk szárnyas, forró hír repül:
A földnek a Tavasz telefonál...

És reszket a liget, mint zsenge szűzlány,
Feszűl ezer kis lombkeble keményen,
S a város, ez a bús, tüdőbeteg
Gyári munkás is mozdul: karjait,
A vézna gyárkéményeket kinyujtja,
Beszippantja a távol illatot,
És mámoros, gyulladt dalokba kezd.

Ó, gyúlt világ! ó, drága március!
Rügyek, szerelmek, forradalmak
Évadja, - a villámló ablakokban
Celzius-létráját riadva kússza
Az izgatott, rab higany-szál: a vén,
Hűlő világnak újra láza van:
Trilláz a fényben reszkető magas
Tűzfalak közt, mint furcsa és kemény
Rigóhang, egy inas-száj szurtos füttye,
S rekedt autótülök, biciklicsengés,
Sikoltó sín, trappos paták alatt
Az utcakő gránit feleselése,
Harang, rikkancsok, anda zongorák
Skálája a politúros homályból
S az emberi lélegzés halk zenéje
Szédülten szaporázza ritmusát...

Ó, most minden zugát e messzi gömbnek:
Tág tengerek zöld ínyü habtaréját,
Folyók parallel partját, ifju erdők
Testén az átnyilalló édes allét,
A földeken a millió barázdát
És minden városok sűrűn rakott
Ragyogó ház-sorát valami vad vágy
Feszíti szét, mint megszámlálhatatlan
Gigászi fogsort, felvonagló ajkat,
Hogy vélük a setét föld felrikoltsa
Örök dacát a titkos végtelenbe:
Ó, élet, élet, élet, Március!

S konok trónusán reszket a Halál.





Vészi Endre: MÁRCIUS


Hideg folyók megmosdattak,
erdők fái megtöröltek,
karos szelek megforgattak,
megáldottak a szegények,
hegyeken mezítláb másztam,
nyurga esőkben megáztam,
hideg földeken aludtam,
sipkám holdra akasztottam.

Éles kövek borotváltak,
lomha békák kiabáltak,
fára, lombra rügyet varrtam,
mezőt fűvel betakartam,
megfürdöttem jószagokban,
tücsköt dalra tanítottam,
a madaraknak jeleztem,
hogy jöhetnek, - megérkeztem.







Vidor Miklós: TAVASZVÁRÓK


A fázó széncinkék között
egy csöpp kéksapkás is akadt,
apróbb, fürgébb a többinél,
ki csipegette a vajat:
ablakomban az a falat volt
a reggeli csalogató,
mert odakünn dérlepte fákra
szitált a márciusi hó.

Elsőnek a csöpp cinke jött,
meg nem előzte senki más.
Az üvegen túl leste már,
fölébredt-e az óriás,
ki itt lakik,s elébük rakja,
ami néki csak egy falat.
A kéksapkás vitte a hírt, és
gyűltek rajban a madarak.

Csipegették egymás elől,
olykor össze is kapva rajt,
mert önző lesz, vad és cudar,
akit a tél ínsége hajt.
Akadt szemfülesebb, mulyább, de
a legkisebbik - az enyém! -
úgy ugrált a sok közt, hogy mindig
kibújjon a boly közepén.

Érte szurkoltam messziről,
kívántam, jusson néki több:
ahogy a hírnöknek kijár
tucatnyi csőrtátó között.
Ügyes volt! Megfigyeltem olykor:
míg ketten egymást tépkedik,
jó pillanatban ott terem,
s ő a nevető harmadik.

S ma reggel - dől még kint a hó,
szelektől didereg a kert -
a búcsúfalatot teszem ki:
cinkék, az én időm kitelt!
Nem sikerült együtt kivárnunk,
késik még a tavaszi nap.
Holnap reggel, ha ideszálltok,
csak az üres párkány fogad.

Eltűnt, sehol az óriás.
Kis, kéksapkás hírnök, te tán
jobban tudod: egy hét-e, kettő,
s már be sem kémlelsz ablakán!
Fölragyog a világ, a fákon
kipattognak mind a rügyek,
cinkeszó csattan a sövényen,
választ rá rigó füttyöget.

Dal fogadja itt a tavaszt,
kitáruló, kék szárny az ég,
trillázva, küllős napsugárba
ezernyi hang kiáltja szét,
hogy sosem halnak ki a cinkék,
sem egy-egy óriás barát,
hogy segítsen néktek kivárni
a fényt, a fényt, mely visszaszállt!







Vidor Miklós: VIRÁGHÍVOGATÓ


Ibolya, ibolya,
vén erdőnek fiatal
mosolya!

Hóvirág, hóvirág,
tárd ki nekünk a tavasz
kapuját!

Kikerics, kikerics,
kiderül az ég fölöttünk,
ha te nyitsz!







Weöres Sándor: OLVADÁS


Csipp,
Csepp,
Egy csepp,
Öt csepp,
Meg tíz:
Olvad a jégcsap,
Csepereg a víz.







Weöres Sándor: TAVASZKÖSZÖNTŐ


Sándor napján
megszakad a tél,
József napján
eltűnik a szél.

Zsákban Benedek,
hoz majd meleget,
nincs több fázás,
boldog aki él.



Már közhírré
szétdoboltatik,
minden kislány
férjhez adatik.

Szőkék legelébb,
aztán feketék,
végül barnák
és a maradék.







Zelk Zoltán: HÓVIRÁG


Tél eleje, tél közepe:
havas a hegyek teteje,
sehol egy árva virág -
zúzmarás a fán az ág.

Ám télutón egy reggelen,
csoda történik a hegyen:
kibújik a hóvirág,
s megrezzen a fán az ág.







Zelk Zoltán: HÓVIRÁGOK, IBOLYÁK


"Jó reggelt, Nap, ég,
hegyek,aludtunk egy éven át..
"Így köszönnek a kibújó
hóvirágok, ibolyák.

"Jó reggelt, szél, fellegek,
jó reggelt, te szép világ!"
Bólogat a kék ibolya,
nevetgél a hóvirág.

"Jó reggelt, fa, kis bogár,
mikor hajt rügyet az ág?
Mikor lesz az ágon levél,
levelek közt száz virág?"

"Jó reggelt, virágszedők,
Örül, aki minket lát..."
Jő a tavasz, hirdetik a
Hóvirágok, ibolyák.







Zelk Zoltán: IBOLYA


Ibolya, ibolya
virítsz már a réten,
gyönyörködsz este a
víg tücsökzenében.

Tücsökzene ringat
este elalvásra,
hajnalban megfürdesz
az ég harmatába`.

Napfény az ebéded,
szellők simogatnak:
így élsz vidáman,
hírnöke tavasznak.







Zsadányi Lajos: Kipp-KOPP


Kipp-kopp
Mogyoró.
Tavaszt hív már
a rigó.

Kipp-kopp
Kalapács.
Jókedvű már
A kovács.

Kipp-kopp
kert alatt.
Róka viszi
A ludat.







Tóth Árpád: Március - Szegedi Géza előadásában

Link







Tavasz ébredése - természet képekben

Link


György Viktória Klára: Az ébredő tavasz...

Link








Csók István: A tavasz ébredése



  
 
0 komment , kategória:  Évszakok  
Szép korúak humora
  2014-03-01 00:00:02, szombat
 
 




SZÉP KORÚAK HUMORA IV.


Idősödőknek idősödőkről...


Idős házaspárok közös nyelve:
Nagypapa kinyitotta az egyik szekrény ajtaját, és keresgélni kezdett a polcokon. A nagymama megkérdezte:
- Mit keresel?
- Semmit!
- Az nem ott van, hanem az ágy alatt!

Két idős úr beszélget.
- Mondd, te is kijársz vizelni két nemi aktus között?
- Már hogy a fenébe ne? Hát ki bírja ki hónapokig?

Két idős asszony élénk beszélgetésbe merülve lépett be a liftbe. Egyikük hangosan mondja:
- Én egész életemben arról ábrándoztam, hogy de jó lenne egyszerre két férfival...
Hirtelen nagy csend lett, mindenki a nő felé nézett. Ő meg így folytatta:
- Az egyik megfőzne, a másik meg kitakarítana.

A kis unoka megkérdezi a nagypapát, mi az, hogy átlag. Nagyapi mond egy példát:
- Te 8 éves vagy, én 80, tehát ketten együtt 88 évesek vagyunk, vagyis átlagban 44 évesek, ami a legszebb férfikor. De dugni te se tudsz, meg én se!

- Nagymama, te ültél már trojkán?
- Az mi?
- Orosz fa szán.
- Orosz faszán? Igen, 1945-ben.

A nagyapa meséli az unokáknak:
- Amikor én kisgyerek voltam, az anyám adott 10 forintot és elküldött vele az üzletbe. Hoztam két kenyeret, két tejet, egy rúd szalámit, egy csomag bonbont, két tábla csokoládét, 10 tojást és még maradt valami a körhintára is...
Most meg...???
Ma már ez lehetetlen! Hiszen az egész boltot telerakták azokkal a kurva kamerákkal...!!!

Egy férfi elment meglátogatni a nagyapját. Mikor odaért a házhoz, döbbenten látta, hogy az öregúr épp hintaszékében ül a tornácon és deréktól lefelé teljesen meztelen.
- Nagyapa! Mit csinálsz te itt?! Nincs rajtad nadrág és bárki megláthat!
Az öregember elrévedező tekintettel meredt a távolba.
- Nagyapa! Hogy a csodába jutott eszedbe félmeztelenül kiülni a tornácra?!
Az öregúr lassan unokájára fordította tekintetét.
- Nagyanyád ötlete volt... Múlt héten ing nélkül ültem itt kinn és megmerevedett a nyakam...

Egy férfi napozik a tengerparton. Este nézi magát a tükörben és látja, hogy mindenhol szépen lebarnult, csak a f@rka maradt fehér. Másnap kimegy a tengerpartra és beássa magát a homokba, csak a f@rkát hagyja kinn a napon, hogy az is barna legyen. Arra sétál két idős hölgy, megállnak a dákó előtt és nézik hosszasan. Az egyik megpiszkálja a napernyőjével, majd bánatosan mondja a barátnőjének:
- Látod drágám, ez a dolog engem 20 évesen nagyon izgatott, 30 évesen megőrültem érte, 40 évesen könyörögtem érte, 50 évesen a lelkemet odaadtam volna érte, 60 évesen imádkoztam érte. Itt vagyok 70 évesen, a kurva életbe vadon terem és én nem tudok lehajolni érte!

Idős férfi elvesz egy fiatal csinos nőt. A nászéjszakán a nő elkezd sopánkodni:
- Úgy is meghalunk, úgy is meghalunk!
Mire a férj:
- Már miért halnánk meg?
- Hát - mondja a nő -, te az erőlködéstől, én meg a röhögéstől!

A 94 éves Józsi bácsi megnősül, elveszi feleségül a 87 éves Magdi nénit. A nészéjszakán a bácsi átnyúl a paplan alatt és megfogja a felesége kezét, majd elszunyókálnak.
Másnap ugyanígy. Harmadnap megszólal a néni:
- Ma ne drágám, olyan fáradt vagyok!

Egy 80 éves bácsi felveszi a kabátját és indulni készül otthonról. Felesége utána szól.
- Hová mész?
- Elmegyek az orvoshoz.
- Beteg vagy?
- Nem, csak gondoltam feliratok magamnak viagrát.
- Akkor várj, én is jövök - kászálódik ki a néni a hintaszékből.
- Miért? Beteg vagy?
- Nem, csak kérek egy Tetanusz-oltást, ha előveszed azt a régi, rozsdás szerszámot.

86 éves páciens az orvosnak:
- Doktor úr, az a problémám, hogy s**x közben hirtelen elkezd kalapálni a szívem, megfájdul a fejem, kiver a víz.
- Nos, az ön korában ez már természetes. Mikor kezdődtek a panaszok?
- Tegnap éjszaka háromszor, meg ma reggel kétszer.

Róza
Az öregember elmegy az orvoshoz és elpanaszolja, hogy baj van a szerszámával, nagyon összement.
- Mutassa! - mondja az orvos.
Az öreg előveszi.
- De jóember, magának igen tekintélyes a micsodája. Még az is rá van tetoválva, hogy RÓZA.
- Hát ez a baj, doktor úr. Tudja, hogy mi volt rátetoválva? VITÉZ NAGYBÁNYAI HORTHY MIKLÓS MATRÓZA.

Egy bácsi elmegy az orvoshoz, és panaszkodik, hogy kilencvenkettő éves és öregszik.
- És milyen jelei vannak? - kérdezi az orvos.
- Hát, mondom az asszonynak tegnap, hogy gyere drágám, dugjunk egyet. Erre jól leteremtett, hogy micsoda telhetetlen disznó vagyok, hiszen félórája sincs, hogy dugtunk!
- De bácsika, miért panaszkodik, ez remek dolog a maga korában!
- Igen, de a feledékenység...!

Egy idős bácsit vizsgál az orvos:
- Maga kitűnő egészségnek örvend, semmi baja sincs. Van valami kérdése?
- Van, doktor úr. Amikor lefekszem a feleségemmel, nagyon melegem van és izzadok, és amikor megismételjük a dolgot, akkor meg - fázom és ráz a hideg.
Az orvos a feleséget is megvizsgálja, ő is egészséges. Elmeséli neki, hogy a férjének milyen furcsa problémája van, erre a néni így felel:
- Ó, a vén bolond! Hát ez azért van, mert az első alkalom augusztusban van, a második meg decemberben!

Pista bácsi elmegy az orvoshoz:
- Doktor úr! Mostanában hatkor szarok!
- Na és? Én is hatkor szoktam!
- De én hétkor kelek.

Józsi bácsi panaszkodik az orvosának:
- Baj van, doktor úr, már nem kívánom az asszonyt, sőt a legszebb fiatal menyecskék is hidegen hagynak. Bezzeg a sógorom, három évvel idősebb nálam, mégis azt mondja, hogy hetente legalább kétszer.
- Nincs semmi baj, Józsi bácsi, mondja maga is!

- Doktor úr, egy éve voltam magánál a reumámmal, és maga azt mondta, hogy kerüljem a nedves helyeket.
- Így van! - mondja az orvos.
- Most azt szeretném kérdezni, hogy megfürödhetek-e már?

- Mondja, Pista bácsi, maga mit szokott csinálni, ha este nem tud elaludni?
- Én, fiam? Elszámolok háromig és már alszom is!
- Tényleg? Csak háromig?
- Van, hogy fél négyig is ...

Az öregek otthonában. Sándor bácsi dicsekszik az ápolónőnek:
- Jaj, kedvesem, amikor fiatal voltam, egy két literes tejeskannát tudtam a péniszemen száz méterre elvinni...
- De Sanyi bácsi, az már nem megy???
- Nem aranyom, már nem bírja a térdem....

Az idős 70 éves bácsika felkeresi a s**xológust. Zavarban van, tördeli a kezét.
- Doktor úr, nem is tudom, hogy kezdjem, soha nem voltam még ilyen helyzetben. Arról van szó, hogy nem megy már úgy, mint régen.
- Házas?
- Igen, van egy feleségem, akivel teljesen normálisnak mondható heti két-három alkalommal házaséletet élünk.
- Akkor nincs itt probléma!
- Bevallom önnek, mint férfi a férfinak, hogy van egy húszéves szeretőm is, akinél szintén helyt kell állnom, de nem többször, mint hetente kétszer-háromszor. És ha számíthatok a diszkréciójára, eljárok a bordélyba is minden kedden és pénteken.
Az orvos elhűlve mondja:
- Kedves uram, nem tudom, milyen lehetett a s**xuális aktivitása mindezek előtt, de biztosíthatom, hogy nincs miért aggódnia, ez egy teljesen normális, sőt átlagon felüli teljesítmény.
Az öreg megkönnyebbülten sóhajt, megtörli homlokát, majd így szól:
- Tudja, nagyon megnyugtatott doktor úr. Már kezdtem azt hinni, hogy megárt a sok maszturbálás.

Egy öreg bácsi ellenőrző vizsgálatra megy az orvosához. Az orvos kérdezi tőle, hogy van.
- Nagyszerűen érzem magam, doktor úr. Fél éve újra házasodtam. Az új feleségem 20 éves és három hónapos terhes. Mit szól ehhez, doktor úr?
A doki gondolkodik, aztán megszólal:
- Hadd mondjak el egy történetet. Ismerek egy vadászt, aki sosem hagy ki egyetlen vadászidényt sem. Egyszer azonban véletlenül az esernyőjét viszi magával a dzsungelbe a puskája helyett. Szembetalálja magát egy medvével. Ráfogja az esernyőt, céloz, és meghúzza a ravaszt, vagyis a gombot. Bumm! A medve abban a pillanatban elterül a földön.
- Ez lehetetlen! Biztos valaki más is lőtt! - hitetlenkedik az öregúr.
- Na látja! - mondja a doktor. - Nekem is ez a véleményem.

Életbiztosítást szeretne kötni egy nagyon idős bácsika. Az ügyfélszolgálatos hölgy zavartan kérdi:
- Hm, bácsika a maga korában? Mégis hány éves?
- Százkettő
- Tudja mit jöjjön vissza egy hónap múlva.
- Nem lehet, akkor lesz a bátyám születésnapja.
- A bátyja születésnapja? Mennyi idős?
- Száztizennyolc éves.
- Akkor jöjjön vissza fél év múlva.
- No akkor végképp nem tudok, mert akkor lesz az apám esküvője.
- Az apja esküvője, hány éves az apja?
- Százharminckilenc.
- És megnősül az Ő korában?
- Ő sem akar, a szülei erőltetik...

Józsi bácsi elmegy a doktornőhöz, hogy nem megy neki. A doktornő felír neki mindenféle gyógyszereket, de Józsi bácsi folyton visszajön, hogy még mindig nem tud. Végül a doktornő megunja a gyógyszerezést, felfekszik a vizsgálóasztalra:
- Na, jöjjön Józsi bácsi!
Józsi bácsi megy is, és úgy megkeféli a doktornőt, hogy csak úgy recseg bele az asztal.
- Na, de Józsi bácsi! Magának megy ez!
- Na igen, ha van kivel...

Józsi bácsi panaszkodik az orvosának:
- Baj van, doktor úr, már nem kívánom az asszonyt, sőt a legszebb fiatal menyecskék is hidegen hagynak. Bezzeg a sógorom, három évvel idősebb nálam, mégis azt mondja, hogy hetente legalább kétszer.
- Nincs semmi baj, Józsi bácsi, mondja maga is!

A hetvenéves öregúr panaszkodik az orvosának:
- Doktor úr, az első még megy, a második már nehezebb, a harmadiknál már kifulladok, a negyediknél pedig már meg kell állnom.
- Ember, örüljön, hogy a maga korában egyáltalán eljut a negyedikig.
- De, doktor úr, én az ötödiken lakom.

Az idős házaspár lefekvéshez készülődik. Mikor bebújtak egymás mellé az ágyba az öregasszonynak kedve támad egy kis hancúrozáshoz. Gyakorlott mozdulatokkal simít végig a férje testén, majd egy bizonyos ponton megállva, megkérdezi.
- Na papa mit fogok? - hajol közel a párjához.
- Mit fogsz, mit fogsz? - mordul az öreg az asszonyra. - Hát alighanem aludni fogsz!

Józsi bácsi elmegy a zaciba, hogy beadja a TV-t. Útközben találkozik Bajnai Gordonnal. Gordon mondja neki:
- Józsi bácsi hát ne adja be a TV-t a zaciba, mert jövő héttől nagyon jó műsorok lesznek benne!
- Tényleg?! - kérdezi az öreg - és milyen műsorok fiam?
- Hétfőn én leszek, kedden a feleségem, szerdán a családom, csütörtökön a pártom! Péntek-Szombat-Vasárnap - a nép!
Na az öreg hazamegy, az asszony meg kérdezi tőle, hogy miért nem adta be a TV-t a zaciba? Mire Józsi bácsi:
- Találkoztam a bajnai Gordonnal és azt mondta, hogy jó műsorok lesznek, inkább visszahoztam!
- És milyen műsorok lesznek ?
- Hétfőn:A Félkegyelmű, kedden:A makrancos Hölgy, szerdán:A rém rendes család, csütörtökön: Ali Baba és a 40 rabló, péntek-szombat-vasárnap: A Nyomorultak.

Az idős Pityák bácsi felszáll a buszra, kedvesen megszólítja a sofőrt:
- Bocsánat uram, hol kell leszállni a Hősök teréhez?
- Semmi gond bácsi - mondja a vezető - majd én szólok a bemondóba. Az öregúr meg is nyugszik, leül. Mikor a járgány megérkezik, a sofőr szól:
- Öreg Pityák, leszállás! - mire a busz végéből három öreg nő:
- Kötyönjük tyépen!

Alig, hogy becsukódtak az ajtók, irtózatos tolongásba kezdett az amúgy is tömött villamoson, ezzel is demonstrálva, hogy neki márpedig ülőhelyre lenne szüksége. Talált is egy megfelelő alanyt, punk frizura, farmerdzseki, néhány piercing a fülében...
Na, öregasszony el is kezdte lökdösni a szatyorral, meg dülöngélt, nyögdécselt. Meg is jött a várt eredmény, fickó nem bírta tovább és felugrott. Ingerülten odaszólt az öregasszonynak:
- Tessék, üljön le, vén k***a!
Öregasszony még levegőt sem kapott, elkezdett hápogni, hangosan sikítozott, hogy "Hallotta, hallotta, hallotta..." közben kereste a megfelelő alanyt, aki őt megérti.
A közelben állt egy idősebb fehérhajú úriember, sétapálca a kezében. Az öregasszony hozzá sietett segítségért:
- Hallotta uram, mit mondott nekem ez a taknyos? Azt mondta NEKEM... hogy VÉN k***A!
Mire az öregúr:
- Ne izgassa fel magát drága hölgyem, én is már vagy 10 éve, hogy nem praktizálok, mégis mindenki doktor úrnak szólít!

- Jegyeket, bérleteket kérem!
- Én már elmúltam hetven éves.
- Tudja ezt valamivel igazolni?
- Persze. Ha fiatalabb lennék, fellökném magát és elszaladnék.







Három idős nővér él együtt a házban, egyik 92, a másik 94 és a legidősebb 96 éves. Egyik este a 96 éves az emeleti fürdőszobában fürdéshez készülődik, teleereszti a kádat vízzel. Ahogy az egyik lábát beleteszi a kádba, megáll, gondolkodik, majd lekiabál a húgainak:
- Most nem tudom, hogy kilépek a kádból vagy belépek a kádba?! A 94 éves válaszol:
- Én azt innen nem tudhatom, mindjárt megyek és megnézlek! - ezzel elindul a lépcsőn felfelé, de félúton megáll, gondolkodóba esik és ő is elkezd kiabálni:
- Most én felfele megyek vagy lefele? A 92 éves a konyhaasztalnál ül, teázik és hallgatja a nővéreit. Rosszallóan ingatja a fejét s közben megjegyzi, hogy 'remélem, én sose leszek ilyen feledékeny' s hogy nyomatékot is adjon a dolognak, lekopogja háromszor alulról felfelé az asztal lapján. Aztán
felkiabál:
- Mindjárt felmegyek és segítek rajtatok, csak előbb kinézek az ajtón, hogy ki kopogott!

Két öregember beszélget, a téma a mai erkölcsi normák. Az egyik megjegyzi:
- Én annak idején nem feküdtem le a feleségemmel, csak a házasság után! És te?
- Nem tudom, nem emlékszem. Hogy is hívják a feleséged?

Két öreg találkozik a szemészeten:
- Régen láttam!
Mire a másik:
- Ja, régen én is...

Két ember beszélget.
- Te mit csinálsz, ha nyugdíjba mész?
- Az első héten még csak üldögélek a hinta székben.
- És aztán?
- Szép lassan elkezdek hintázni.

Nyugdíjasok beszélgetnek a kocsmában:
- Tudja, nekem már annyira reszket a fejem a kortól, hogy a leves fele mellémegy!
- Nekem meg annyira reszket a kezem az öregségtől, hogy háromszor is elélvezek,
mire kipisilem magam!

Két nyugdíjas találkozik tavasz táján egymással. Azt mondja az egyik:
- Szervusz komám ugye Te is alig várod már a nyarat? Akkor legalább az életszínvonalunk 50 %-al jobb lesz!
- Hogyhogy!?!?
- Úgy, hogy télen fáztunk is és éheztünk is, de nyáron csak éhezünk!

Két öreg nyugdíjas beszélget egy padon üldögélve egy parkban:
- Mondd, mióta nem volt dolgod nővel?
- Hát,mióta nyugdíjba mentem!
- Nekem se volt pont azóta dolgom! Ezek valamit raktak a nyugdíjunkba!

Katonás változat:
- Emlékszel, mikor sorkatonák voltunk, brómot raktak a teánkba, hogy ne legyünk kanosak.
- Igen - de semmi hatása nem volt !
- Akkor még nem. Most kezd hatni.

Ünnepi változat:
Két nyugdíjas:
- Te mit választanál: a szexet vagy a karácsonyt..?
- A karácsonyt.
- És miért? A szex már nem tetszik?
- Tetszeni tetszik. De karácsony sűrűbben van.

Három nyugdíjas ül egy kávéházban egy csésze kávé mellett.
December közepe van. Nézik, hogy odakint nagy pelyhekben hull a hó, az emberek csomagokkal megpakolva jönnek-mennek. Megszólal az első:
- Mégiscsak jó dolog a karácsony.
Második:
- Az lehet, de a szex jobb.
Harmadik:
- Igen, de karácsony többször van.

Három idős ember sétál. Az első azt mondja:
- Szeles, igaz-e?
Második azt mondja:
- Nem, ma csütörtök van.
Harmadik válaszol:
- Én is, menjünk és igyunk meg egy sört.

Egy ember meséli a szomszédjának:
- Éppen most vettem egy új hallókészüléket. 4 ezer dolláromba került, de ez a legjobb. Ezzel a hallásom tökéletes!
- Igazán? - mondja a szomszéd. - Milyen gyártmányú?
- Fél kettő.

Egy nyugdíjas megkapja élete legelső golfszerelését.
- A labdát úgy kell ütni, hogy afelé a zászló felé menjen - mondja az edző.
A nyugdíjas nagyot üt a labdába. Az végigrepül a pálya felett, és a lyuk előtt két centivel ér földet.
- És most mit csináljak? - kérdi a nyugdíjas az elképedt edzőtől.
- Most bele kell találnia a lyukba.
Mire a nyugdíjas dünnyögve:
- Ezt előbb is mondhatta volna...

Egy öregember minden lefekvés előtt elmondja a Miatyánkot. Egyszer odamegy hozzá a felesége és elkezd panaszkodni:
- Drágám, te folyton imádkozol lefekvés előtt, de engem soha nem foglalsz bele az imádba...
Erre az öregember:
- Dehogynem szívem most mondám: "..szabadíts meg a gonosztól..."

90 éves öregember haldoklik az ágyban, az emeleti hálószobában. Egyszer csak érzi, hogy az egész életében kedvenc almás rétes illata jön fel a konyhából. Nagy nehezen kikel az ágyból. Utolsó erejét összeszedve lebotorkál a lépcsőn. A konyhába érve ott látja az asztalon kedvenc rétesét. Már nyúlna az első darabért, amikor a felesége a kezére csap a főzőkanállal és azt mondja:
- Azt ne bántsd, az a temetésre lesz!

A testrészek nyugdíjba szeretnének menni, ezért gyűlést rendeznek. Megszólal a szem:
- Én már olyan sok csúnyát láttam életemben, el szeretnék menni egy sötétebb helyre!
Megszólal a fül:
- Én már olyan sok csúnyát hallottam, el szeretnék menni egy csendesebb helyre!
- Én is nyugdíjba szeretnék menni - szol valaki a hátsó sorból.
Az elnök ráförmed:
- Álljon fel, aki beszélt!
- Ej, ha én fel tudnék állni, nem mennék nyugdijba!!!

Egy délután az idősödő házaspár tévénézéssel múlatja az időt. A feleségnek egyszer csak támad egy ötlete, és azt mondja a férjének:
- Menjünk fel az emeletre, és szerelmeskedjünk.
- Nézzük csak - gondolkodik hangosan a férj. - Nekem ez a kettő nem megy egyszerre.

Idősebb házaspár napozik a tengerparton, az asszony elindul a víz felé, majd odaszól a férjének:
- Gyere, Géza, feküdj a hullámra!
- Na ne, még élve se kívánlak...

A feleség verseket olvas, majd kis idő múlva berohan a férje dolgozószobájába:
- Dezső, valami Goethe kiadta a versedet, amelyet harminc évvel ezelőtt nekem írtál!







Egy fiatalember elmegy vásárolni, és ahogy őgyeleg a sorok között, észreveszi, hogy akárhová megy, egy idős néni követi. Idegesíti ugyan a dolog, de megpróbálja figyelmen kívül hagyni. Mikor beáll a pénztárhoz, látja, hogy ott áll a néni is a sorban, tőle egy kicsit előbbre. A néni továbbra is fixírozza, majd hirtelen odamegy hozzá:
- Elnézést, fiatalember, nem akartam zavarba hozni, de maga nagyon hasonlít a fiamhoz, aki nemrég halt meg.
- Ó, igazán? - mondja a fiatalember sajnálkozva.
- Fogadja a néni részvétemet. Segíthetek valamiben?
- Igen - mondja a néni.
- Mikor megyek a boltból kifelé, megtenne nekem egy szívességet? Legyen szíves, kiabálja utánam, hogy "Viszlát, mama!" Tudom, hogy butaság, de nagyon jól esne...
- Semmi akadálya - mondja a fiatalember készségesen.
A néni tényleg kész van a pénztárnál, tolja ki a megrakott kocsit, visszanéz, integet, a fiú visszainteget:
- Viszlát, mama!
Mikor rákerül a sor a pénztárnál, a pénztáros beüti az árat a gépbe, és így szól:
- 225 dollár 50 cent.
- Az nem lehet - mondja a srác -, alig van nálam valami!
- Magánál tényleg nincs sok - mondja a pénztáros -, de a mamája mondta, hogy maga fogja kifizetni a számláját.

Egy férfi napozik a tengerparton. Este nézi magát a tükörben és látja, hogy mindenhol szépen lebarnult, csak a farka maradt fehér. Másnap kimegy a tengerpartra és beássa magát a homokba, csak a farkát hagyja kinn a napon, hogy az is barna legyen. Arra sétál két idős hölgy, megállnak a dákó előtt és nézik hosszasan. Az egyik megpiszkálja a napernyőjével, majd bánatosan mondja a barátnőjének:
- Látod drágám, ez a dolog engem 20 évesen nagyon izgatott, 30 évesen megőrültem érte, 40 évesen könyörögtem érte, 50 évesen a lelkemet odaadtam volna érte, 60 évesen imádkoztam érte. Itt vagyok 70 évesen, a krva életbe vadon terem és én nem tudok lehajolni érte!

Egy férfi épp kocog a parkban, amikor meglát egy száz éves körüli öregurat, amint ül az egyik padon és zokog. Közelebb megy hozzá, hadd lássa, mi a baj. Az öreg reszkető hangon azt mondja neki:
- Az élet nem is lehetne szebb. Egy 19 éves nimfomániás lánnyal élek együtt! Reggel, alighogy felébredünk, szex. Azután ágyba hozza a reggelimet. Miután el fogyasztottam azt, ismét szex, majd visszafeküdhetek aludni egy kicsit. Általában a városban ebédelünk, egy kedves kis vendéglőben, aztán haza és ledőlhetek sziesztázni. Aztán szex, majd egész délután sportközvetítéseket és régi filmeket nézhetek a tévében, míg elkészül a vacsorával. Ah, azt elfelejtettem mondani, hogy ő foglalkozására nézve szakácsnő. No, aztán vacsora után még egy kis szex, majd végre lefeküdhetek aludni egy ilyen megerőltető nap után.
A férfi meglepetten kiált fel:
- De hát ez a tökéletes életforma, amire mindig is vágytam! Akkor meg mi a fenének üldögél és pityereg itt, a parkban?
Mire az öregúr, könnyek közt:
- Nem jut eszembe, hol lakom...

Két öregember beszélget az öregedésről.
- Figyelj, a legrosszabb a feleségeinknek. Ők ráadásul sosem hajlandók beismerni, hogy öregszenek, és mindenféle módon megpróbálják eltitkolni a bajaikat
- De még mennyire. Teljesen igazad van.
- Kitaláltam egy jó trükköt, amivel játékosan ráébreszthetjük őket a fogyatékosságaikra. Ha tudni akarod, hogy a nejed kezd-e megsüketülni, állj 10 méterre tőle és kérdezz valami. Ha azt látod, hogy nem válaszol, kérdezd 5 méterrel közelebbről. Majd 2 méterről, végül 1 méterről. Ha ekkor sem válaszol, kénytelen lesz beismerni, hogy nagyot hall.
A másik öreg jónak találja az ötletet, és amikor hazaér, 10 méterre a feleségétől emelt hangon így szól hozzá:
- Drágám, mi van vacsorára?
Nincs válasz. Közelebb megy 5 méterrel és újból megkérdezi:
- Drágám, mi van vacsorára?
Nem kap választ, ezért 2 méterről megismétli a kérdést:
- Édesem, mit eszünk vacsorára?
Semmi reakció. Odalép hozzá és 1 méterről kérdezi:
- Életem, mit eszünk vacsorára?
Mire az asszony dühösen:
- Csirkét sült krumplival te vén hülye, már háromszor mondtam.

3 nyugdíjas beszélget az öregkorról:
Az első:
- Kimentem a kertbe kapálni, de csak lihegtem, nem bírtam semmit csinálni. A szívem nem bírja, tudjátok, a szív, a szív már nem a régi.
A második:
- Kimentem én is a kertbe kapálni, de amikor lehajoltam, alig bírtam felegyenesedni. Tudjátok, az ízületek, az ízületek már nem a régiek.
A harmadik:
- Rápillantottam a hitvesemre és olyan erős férfiúi késztetést éreztem, hogy muszáj volt házastársi együttlétet kezdeményeznem. Intim közeledésemre azonban úgy válaszolt:
- Hülye vagy papa? Most fejeztük be 5 perce!
- Tudjátok, a memória, a memória már nem a régi!

Osztálytalálkozó
Húszéves érettségi találkozóra készül az osztály. Tanakodnak, hol ünnepeljék meg. Egyikük javasolja:
- Menjünk a Fekete Bikába, ott bomba csinos pincérnők vannak!
A többiek buzgón helyeselnek:
- Remek ötlet, menjünk!
*
Harmincéves találkozóra készülnek, ismét gondolkodóba esnek:
- Hová menjünk, hová menjünk?
Egyiküknek eszébe jut:
- Menjünk a Fekete Bikába, ott hatalmas adagokat szolgálnak fel!
- Kitűnő ötlet, menjünk!
*
Negyvenéves találkozó előtt újra töprengenek, hol kéne megünnepelni.
- Menjünk a Fekete Bikába, ott kímélő ételeket is lehet rendelni! Hogy ez nem jutott eszünkbe!
- Persze, menjünk oda!
*
Az ötvenéves találkozó is elérkezik.
- Hát most hová menjünk?
- Menjünk a Fekete Bikába, oda kerekes székkel is simán be lehet jutni!
- Jaj, de jó, menjünk oda!
*
A hatvanadik évforduló előtt éppúgy tanakodnak.
-.Mit gondoltok, hová menjünk?
- Menjünk a Fekete Bikába!
- Hű, de jó, ott még úgysem voltunk soha!

Memóriafejlesztő iskola
Két öreg kártyázik az öregek otthonában, mint minden nap már 35 éve. Egyiküknek állandó problémája van a kártyalapok megjegyzésével, így állandóan a felesége segít neki. Egyik nap azonban teljesen egyedül játszik, minden lapra emlékszik. Megkérdi a barátja:
- Öregem, ezt meg hogyan csináltad?
- A feleségem beíratott egy memóriafejlesztő iskolába, azóta semmi gondom a memóriámmal.
- És mi a neve ennek az iskolának?
- Ööö... hogy is hívják azt a virágot, ami szúrós és vörös színű?
- Rózsa.
- Hé, Rózsa, mi a neve annak a memóriafejlesztő iskolának?

Idős házaspár üldögél házuk verandáján. Megszólal az öregúr:
- Most előveszek egy nagy adag fagylaltot a hűtőből. Kérsz te is?
- Én csak egy kis adagot - válaszolja a felesége -, de önts rá csokoládészirupot! Nem akarod felírni? Tudod milyen feledékeny vagy.
- Dehogyis! Észben tartom. Kis adag csokoládésziruppal.
- Igen, és dióreszelékkel. Nem felejted el?
- Persze, hogy nem.
- És tegyél egy szem cseresznyét a tetejére! Biztos vagy benne, hogy nem felejted el?
- Dehogyis, Márta!
Az elkövetkező tíz percben kihallatszik a verandára, hogy a férj ügyködik a konyhában. Végül megjelenik két tányér sonkás tojással.
- Ugye megmondtam, hogy írd fel! - sóhajt az asszony - Hát nem elfelejtetted a pirítóst.

Az idős házaspár lefekvéshez készülődik. Az asszony panaszkodva:
- Korábban mindig fogtad a kezem...
A férj kinyúl és megfogja.
- Aztán mindig megcsókoltál...
A férfi megcsókolja.
- Aztán beleharaptál a nyakamba.
A férj erre fölkel és elsiet.
- Hová mész? - kérdezi az asszony.
- A fürdőszobába, a fogamért.

Az idős özvegyasszony és az özvegyember már öt éve rendszeresen találkozgat, amikor a bácsi végre elhatározza, hogy megkéri a néni kezét. A néni azonnal igent mond. Mindketten hazamennek, másnap a bácsi arra ébred, hogy nem emlékszik, igent mondott-e neki a választottja. Hosszú töprengés után felhívja az idős hölgyet, és zavartan rákérdez:
- Tegnap megkértem a kezedet, de nem emlékszem, hogy mit válaszoltál.
- Jaj de jó, hogy hívtál, mert nem emlékszem, kinek mondtam igent...

Pista bácsi külföldön jár és vesz egy csörgőórát. Első éjszaka nem tud aludni, elégedetten hallgatja, hogy ketyeg az óra, de egyszer csak a ketyegés megszűnik.
Pista bácsi felszökik, felkölti a feleségét is. Az félálomban kérdezi:
- Mi a baj Pista, miért keltesz fel, olyan jól aludtam.
- Asszony, áll ez a vacak!
- Akkor szexeljünk!

Az idős házaspár harmincadik házassági évfordulóján egy szigetre utazik, ahol a legenda szerint olyan csodálatos fürdő van, amiben megfiatalodnak az emberek.
Az üdülésről visszatérve a lányuk várja őket a repülőtéren, de sehol nem látja a szüleit. Egyszer csak odalép hozzá egy fiatal nő, karján egy csecsemővel és megszólítja:
- Lányom, én vagyok az. Ugye nem ismersz meg? Megfiatalított a csodaforrás.
A lány döbbenten kérdezi:
- Mama? De ki ez a csecsemő?
- Az apád. Ez a hülye elaludt a vízben.

A gyerekszerelem óta együtt maradt pár ötvenedik házassági évfordulóját ünnepli. Elballagnak hajdani iskolájukba, és megtalálják azt a padot, amibe a férj azt véste bele: ,,Szeretlek, Sally".
Útban hazafelé egy zsák pénzpottyan a lábuk elé egy arra elhaladó páncélautóból. Sally felveszi, hazaviszi, és otthon kiderül, hogy 50 ezer dollár van benne. Stan, a férj azt mondja:
- Vissza kell adnunk.
Erre Sally:
- Nincs kinek, talált pénz.
Még aznap rendőrök járnak házról házra, és őket is megkérdezik, tudnak-e valamit az eltűnt pénzről.
Sally azt mondja:
- Nem.
Stan pedig azt:
- A feleségem hazudik. A padláson rejtette el.
Sally azt mondja:
- A férjem már kezd szenilis lenni.
Az egyik rendőr erre kéri Stant:
- Legyen szíves az elejétől kezdve elmondani, mi történt.
Stan azt mondja:
- Sally meg én épp hazafelé jöttünk az iskolából...
A rendőr ránéz a társára.
- Gyere, nincs itt semmi keresnivalónk

Egy idős nénike megszólít egy férfit a postán:
- Elnézést fiatalember, de megtenné nekem, hogy megírja ezt az üdvözlőlapot? Tudja, annyira gyötör a reuma, hogy nem tudok rendesen írni.
- Persze - egyezik bele a férfi.
Mikor készen van, megkérdi a nénitől:
- Tehetek még valamit önért?
A néni megnézi a lapot és így szól:
- Legyen szíves, írja ide a végére, hogy "Elnézést kérek a csúnya kézírásomért."

Egy utazási iroda előtt álldogál egy idős férfi és egy idős asszony, a kirakatot nézegetik. Az iroda vezetője felnéz a papírjaiból, meglátja az idős párt. Megesik rajtuk a szíve, és beinvitálja őket az irodába.
- Feltételezem, hogy az önök kis nyugdíjából nemigen engedhetnek meg maguknak egy külföldi utat, ezért úgy gondoltam, hogy cégünk most egy rendkívüli akció keretében megajándékozza önöket egy tengerparti nyaralással, és nem fogadunk el semmilyen elutasítást.
Az öregek természetesen örömmel elfogadták az ajánlatot. A főnök az egyik alkalmazotthoz fordult, és azonnal foglaltatott nekik egy ötcsillagos hotelben szállást és repülőjegyet.
Egy hónap elteltével megjelenik az idős hölgy az utazási irodában. Kedvesen fogadják.
- Milyen volt az utazás?
- Köszönöm, minden nagyon tetszett. Csak azt szeretném megkérdezni, hogy ki volt az az öregúr, akivel meg kellett osztanom a szobámat?

Nagypapa és nagymama összevesztek valamin, s nagymama annyira dühbe gurult, hogy nem szólt többet nagypapához.
Másnap nagypapa már teljesen megfeledkezett a vitáról, de nagymama továbbra sem figyelt rá, és nem is szólt hozzá. Tehetett a nagypapa akármit, nem tudta a párját kihúzni sértődött hallgatásából.
Végül is nagypapa hozzáfogott turkálni a szekrényekben és a fiókokban...
Miután ez így ment egy darabig, nagymama már nem bírta türtőztetni magát:
- ,Mi az ördögöt keresel? - kérdezte dühösen.
- Istennek legyen hála, megtaláltam! - mondta nagypapa hamiskás mosollyal. - ,,A hangodat!"
(Anthony de Mello) ,

Egy angol, egy francia és egy magyar nyugdíjas arról beszélgetnek, hogyan telnek a napjaik:
Angol nyugdíjas:
- Én reggel miután felkeltem, fogok egy üveg whiskyt, elviszem a Clubba, és ott töltöm az egész napom.
Francia nyugdíjas:
- Én reggel miután felkeltem, fogok egy üveg konyakot, elviszem a barátnőmhöz, és ott töltöm az egész napom.
Magyar nyugdíjas:
- Én reggel miután felkeltem, fogok egy üres üveget, belepisilek, elviszem a körzeti rendelőbe, és ott töltöm az egész napom.

Öreg bácsika beszélget a f*rkával...
- Na, idefigyelj! Együtt születtünk, együtt cseperedtünk, együtt veszítettük el a szüzességünket, együtt házasodtunk. Nehogy már előbb dögölj meg mint én!

A nagypapa a tükör előtt állva végigsimítja a kopasz fejét:
- Tulajdonképpen egy szavam sem lehet, elégedett vagyok magammal. Hetvenéves vagyok, és nincs egyetlen ősz hajszálam sem!

Egy idős bácsitól a századik születésnapján megkérdezték:
- Hogy lehet az, hogy te mindig boldog vagy?
Az öreg azt válaszolta:
- Minden reggel, amikor fölébredek, választhatok: Boldog legyek ma, vagy boldogtalan? ...és én a boldogságot választom...

A nyugdíjas arra ébred, hogy betörő járkál a lakásában.
- Segítség! - kiabál.
- Ne csapjon zajt - csitítja a betörő. - Nekem csak pénz kell.
Mire a nyugdíjas
- Ja, az más. Akkor keressünk együtt, mert az nekem is kellene...

Volt egy idős János bácsi, aki megkívánta a fiatal menyecskét. Azt mondja a menyecske:
- Jól van, de letesz tízezer forintot, akkor lehet!
De nem bírt János bácsi semmit. Megharagudott és kint hagyta a bimballóját és ment az utcán, hideg volt. Azt mondja neki a szomszéd ember:
- János bácsi, lefagy a bimballója!
- Egye le a fene, hadd faggyon! Most vettem neki tízezer forintos prémes bundát, nem tetszett neki, egye le a fene!

- Miért akar elválni a feleségétől, bácsi?
- Mert megcsalt a szomszéd gazdával.
- És maga még sosem csalta meg a feleségét?
- Hát dehogynem.
- De, hát akkor miért akar elválni, hiszen maga se jobb az asszonynál?
- Úgy látom, nem ért maga engem, bíró úr! Ha én a csizmámmal belelépek a tehénsz*rba, csak lemosom, és ugyanolyan lesz, mint vót. De ha a tehén jön és belesz*rik a csizmámba, hát azt a csizmát maga se venné fel többet!

Egy idős házaspár elmegy istentiszteletre.
- Mikor a szertartás alatt halkan megszólal a feleség:
- Szellentettem egy csendeset, mit csináljak?
- Cserélj elemet a hallókészülékedben.

Ne feledjük, az idősebb emberek értékesek!
Mi sokkal értékesebbek vagyunk a fiatalabbaknál:
Nekünk ezüst van a hajunkban.
Nekünk arany van az erünkben.
Nekünk kövek vannak a veséinkben.
Nekünk ólom van a lábainkban.
ÉS Tele vagyunk biogázokkal!

MIÉRT JÓ AZ ÖREGKOR?
1. Az emberrablókat már nem érdekled.
2. Egy túszakcióban legelőször téged engednek szabadon.
3. Senki nem várja el tőled, hogy embereket ments ki egy égő házból.
4. Az ismerőseid sosem telefonálnak reggel 9 előtt, és utána is megkérdezik:
"Felébresztettelek?"
5. Senki nem tart hipochondernek.
6. Semmit nem kell már megtanulnod.
7. Amiket most vásárolsz, azok már nem fognak elkopni.
8. Délután 4-kor is ehetsz vacsorát.
9. Szex nélkül is tudsz élni, de szemüveg nélkül nem.
10. Élvezettel hallgatod, ha ismerőseid a műtéteikről mesélnek.
11. Heves vitába tudsz bonyolódni bárkivel a nyugdíjjal kapcsolatos rendeletekről.
12. Amikor vendéget hívsz, a szomszédaid észre sem veszik.
13. A megengedett sebesség túllépése már nem jelent kihívást.
14. Már nem húzod be a hasad, bárki is lép be a szobába.
15. A látásod már nem lesz rosszabb.
16. Az egészségbiztosításként kifizetett pénzed lassan kezd megtérülni.
17. Az ízületeid sokkal megbízhatóbban jelzik az időjárás változásokat, mint a meteorológusok.
18. A titkaidat örökre megőrzik a barátaid, mert már nem emlékeznek egyre sem.
19. Az agysejtjeid száma végre kezelhető mennyiségre csökkent.
20. Már nem emlékszel, ki küldte neked ezt a listát.

Az idős néninek a hivatalnok a papír aljára mutat.
- Csókolom, itt tessék aláírni!
- Hogy írjam alá?
- Hát, ahogy a leveleket szokta.
A néni elkezdi írni: "Sok szeretettel, Nagyi!"

- Pista bácsi, igaz, hogy felgyógyult egy halálos betegségből?
- Igaz.
- És hogy csinálta?
- Nem tudtam, hogy halálos.

- Mióta rosszul látok, álladóan három szemüveget hordok magamnál.
Egyet, amivel közelre látok, és egy másikat, amivel meg távolra.
- És a harmadik?
- Azzal keresem meg az első kettőt.

Ugye, van úgy olykor az ember,hogy találkozunk egy ismerősünkkel és nem tudjuk,hogy tegezzük -e az illetőt,vagy magázzuk.Egyszerű a megoldás. Megkérdezzük az ismerősünktől :
- Kérszalmát ?
Na mármost. Ha magázódunk vele,a következőt fogja visszakérdezni :
- Miféle szalmát ? Ha viszont tegeződünk ,akkor azt :
- Miféle almát ?
Ugye,milyen egyszerű a dolog ?

...mit meg nem tesznek a nők a férfiakért!?
Egy nagymama korú hölgy jelentkezett a főiskolára. Letette a felvételi vizsgákat, fel is vették. De a vizsgáztatók kíváncsiak voltak, hát megkérdezték:
- Mondja hölgyem, minek magának a főiskola, hiszen már nyugdíjban van!?
- Hát nem is magamért csinálom, de az én lökött párom a kocsmában azon ácsingózott, hogy a 70. éves születésnapjára szuper ajándék lenne neki, ha megkefélhetne egy diáklányt...

Pesten a villamosra felszállt egy öreg nő, szétsminkelt arccal, rózsaszínre rúzsozott szájjal, olcsó kölniszag terjengte körül, csiricsáré sárga-piros-lila ruha, barna, rozzant műbőrszatyor.

Két vénkisasszony találkozik.
- Képzeld el, tegnap este egyedül voltam az utcán, észrevettem, hogy egy férfi feltűnően figyel.

- Mi a hasonlóság a nyugdíj és a sír között?
- Egyikből sem lehet kijönni!










  
 
0 komment , kategória:  Humor  
     1/1 oldal   Bejegyzések száma: 3 
2014.02 2014. Március 2014.04
HétKedSzeCsüPénSzoVas
 12
3456789
10111213141516
17181920212223
24252627282930
31 
Blog kereső
Bejegyzések
ma: 0 db bejegyzés
e hónap: 34 db bejegyzés
e év: 308 db bejegyzés
Összes: 4845 db bejegyzés
Kategóriák
 
Keresés
 

bejegyzések címeiben
bejegyzésekben

Archívum
 
Látogatók száma
 
  • Ma: 1033
  • e Hét: 20852
  • e Hónap: 60673
  • e Év: 238548
Szótár
 




Blogok, Videótár, Szótár, Ki Ne Hagyd!, Fecsegj, Tudjátok?, Receptek, Egészség, Praktikák, Jótékony hatások, Házilag, Versek,
© 2002-2024 TVN.HU Kft.