Belépés
menusgabor.blog.xfree.hu
"A világ pocsolya, igyekezzünk megmaradni a magaslatokon." / Honoré de Balzac / Menus Gábor
1940.08.11
Online		 Profil képem!
Linktáram, Blogom, Képtáram, Videótáram, Ismerőseim, Fecsegj
     1/1 oldal   Bejegyzések száma: 2 
Egy asszony tragédiája,Madách Imre és Fráter Erzsébet házass
  2023-01-19 19:15:17, csütörtök
 
 




EGY ASSZONY TRAGÉDIÁJA - MADÁCH IMRE ÉS FRÁTER ERZSÉBET HÁZASSÁGA


Madách Imre felesége, Fráter Erzsébet minden idők egyik legrosszabb hírű írófeleségeként vonult be a magyar irodalomtörténetbe. Az kétségtelen, hogy megromlott házassága okán Madách végzetesen csalódott a nőkben. De valóban megérdemli Fráter Erzsébet ezt a címet?







A leány


A pár 1844-ben, egy farsangi ünnepélyen, nevezetesen a losonczi bálban ismerkedett meg egymással. A feljegyzések szerint az akkor huszonegy éves Madách az oszlopnak dőlve szemlélte a vidám forgatagot, különösképpen egy fiatal, tizenhét éves lányt, akinek a tánca valósággal megbabonázta őt. S miután annak tánc közben leoldódott, földre esett a karkötője, Madách emelte fel és nyújtotta át neki. Aztán már ment minden magától. Az életvidám, fiatal kisasszony hamar elbűvölte az írót, aki a nagy, romantikus szerelem lehetőségét látta meg benne, noha természetük szerint nem illettek össze.

Madách visszahúzódó, befelé forduló alkat volt, míg Fráter Erzsébet nyugtalan, szórakozásra vágyó egyéniség, aki szeretett táncolni, társaságba járni, és élvezte a nemes ifjak szakadatlan udvarlását.

Az író így jellemzi a lányt legjobb barátjának, Szontagh Pálnak:

"Hol kezdjek írni ezen minden vonzó és minden álnok, minden jó és minden könnyelmű, minden lelkűiét és minden cynizmus mikrokosmosáról? Öltözete... igen ízléses és egyszerű fehér, hajzata pretension kis taréjával, mint egy lidércke, mely éjjel ég, bolyong, örvény fölébe csal - és megfoghatatlan... Karkötője elveszvén, mint róla leesik minden bilincs... kedélye változékony - eső napsugarak között."


Majthényi Anna, 1862. Forrás: library.hungaricana.hu





Az anyós


A pár a bál után egy évvel meg is tartotta az esküvőt. Madách anyja, Majthényi Anna beleegyezett ugyan a menyegzőbe, ám kezdettől fogva nyíltan ellenségeskedett az eltérő vallású, jelentős hozomány nélkül érkező Erzsébettel. Az asszony nem volt hajlandó egy fedél alatt lakni menyével, akit könnyelmű és követelőző lánynak tartott. Így az ifjú pár a család csesztvei birtokrészére költözött be, hogy a két nőnek ne kelljen elviselnie egymást.

Ennek ellenére a házasság első évei boldogan teltek. Kapcsolatukat gyermekeik születése is megerősítette (Aladár, Jolán, Borbála). A rövid, boldog időszak azonban hamar, egészen pontosan 1852-ben véget ért, amikor is letartóztatták az írót, aki Kossuth halálra ítélt titkárát bújtatta parócai birtokának erdészházában. Madách ezután Pozsonyban majd Pesten raboskodott, birtoka jövedelmét pedig lefoglalták.

A férfi természetesen bízott benne, hogy távolléte alatt anyja és felesége támogatni fogják egymást, ez azonban nem így történt. Erzsi magára maradt a gyerekekkel, a családi birtok jövedelmét kezelő Majthényi Anna pedig szinte semmivel sem támogatta Erzsit, akinek később fel is rótták, hogy fogságban lévő férjének folyamatosan a pénztelenségről panaszkodott. Az igazsághoz az is hozzátartozik, hogy Erzsi akkoriban utolsó idős terhes volt negyedik gyermekükkel.


Madách Imre és Fráter Erzsébet. Forrás: library.hungaricana.hu





A végkifejlet


[Mire a költő hazatért, a családi élet szinte teljesen megromlott. Anyagi helyzetük javítása érdekében a férj úgy döntött, Alsósztregovára költöznek, az anyóshoz, amit Erzsi természetesen árulásként élt meg. Ő ugyanis egyáltalán nem akart Sztregova úrnője lenni! Főként a ,,Grossmama" közelsége miatt nem. Ám végül mégiscsak követte férjét, és egy ideig úgy látszott, hogy tetszik neki az előkelőbb környezet, a kéttornyú kastély, a társaság, a divatos ruhák, a vacsorák, a vadászatok sora...

Erzsi voltaképpen csak ekkor kezdte el élni igazán az életet — vesztét érző, ,,sose halunk meg" hangulatban. Madáchnak mindez persze nem tetszett, a nagyasszonynak még úgy sem. Egymást érték az összetűzések. A férj dilemmáját jól érzékeltetik a következő sorok:


,,...két világ közé hajítva,
Melyikhez nyújtsam jobbom, nem tudom."


Hogy beverje az utolsó szeget is házasságuk koporsójába, Erzsi úgy döntött, ellátogat férje nélkül a losonczi bálba, ahol férfitársaságban mulatozott, mint egykor, lánykorában. Várható volt, hogy Madách nem fogja elviselni a pletykákat, így anyja határozott óhajára úgy döntött, elválik Erzsitől.

Házasságukat 1854. július 25-én bontották fel.

Fráter Erzsébet ezután visszaköltözött apja birtokára. A nőt övező pletykák azonban ekkorra már olyannyira megszaporodtak, hogy a magányos, rossz hírű asszony csak a legrosszabb társaságban talált barátokra. Vagyonát elveszítette, inni kezdett, néhány évvel később pedig szellemileg is teljesen leépült. 1875-ben, egy szegény kórházban halt meg.
.
Hogy Fráter Erzsébet valóban a magyar irodalomtörténet egyik legrosszabb írófelesége volt-e, vagy csak egy fiatal lány, aki keveset tudott a világról, és mindössze boldogan akart élni, talán egyéni megítélés kérdése. Annyi azonban bizonyos, hogy házasságuk és válásuk keserű csalódással töltötte el a költőt.

Bár Madách meglehetősen sok művet írt, lényegében mégis egykötetes szerzőként, Az ember tragédiájának írójaként tartjuk számon. A gyakran csak Tragédiaként emlegetett drámai költemény máig őrzi az író közéleti és magánéleti csalódásainak lenyomatát.


Link


A szerelem ihlette egyetlen verseskötetét

Link


A ,,házasságok házassága" sem volt tökéletes: Petőfi és Szendrey Júlia kapcsolata

Link


A múlt század celebjei: ha Ady Endre Tinderezett volna - avagy egy ,,kíváncsi" olvasó

Link


A múlt század celebjei: így viccelte meg Karinthy Márai Sándort

Link









  
 
0 komment , kategória:  Madách Imre  
200 éve született Madách Imre
  2023-01-19 14:45:37, csütörtök
 
 







200 ÉVE SZÜLETETT MADÁCH IMRE (1823 - 1864)


"Mondottam, ember: küzdj és bízva bízzál."
/Az ember tragédiája 15. szín/


MADÁCH IMRE (Alsósztregova, 1823. január 20. - Alsósztregova, 1864. október 5.) magyar költő, író, ügyvéd, politikus, a Kisfaludy Társaság rendes és a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja. A magyar irodalom és drámaköltészet kiemelkedő alakja.


Petőfivel egy évben, egy hónapban született, de míg annak alkotópályája és élete hamar lezárult, addig Madách, a "sztregovai remete" folytathatja írói pályáját még a szabadságharc bukása után is. Bár sok művet írt, mégis egykönyvű, egy műfajú szerzőnek nevezzük. 1859-ben kezdi el írni intellektuális problémákkal küzdő, különös művét, Az ember tragédiáját. Ezzel a drámai költeménnyel irodalmunkat az európai színvonalhoz emelte, Byron, Goethe, Ibsen neve és jelentősége mellé. Olyan világdrámát alkotott, amely minden korra érvényes mondanivalót hordoz.

Magyar középnemesi családba született, felmenői között több neves személy is volt. Az 1600-as években élt Madách Gáspár tisztelt tudós-poéta, valamint a költő nagybátyja, Rimay János a korszak egyik legjelesebb magyar költője. Élete nagy részét Alsósztregován töltötte, és még ifjú volt, amikor apja meghalt, de a családi birtok jövedelme biztosítani tudta taníttatását. Húszévesen már királyi táblabíró volt Nógrád vármegyében. Az 1848-49-es forradalom és szabadságharc alatt a közigazgatást szervezte. Tevékenyen részt vett a nemzetőrség felállításában, bár egészségi állapota miatt katonai szolgálatot nem tudott vállalni. A szabadságharc leverése után egy évre börtönbe zárták Kossuth Lajos titkárának rejtegetéséért.

Magyarul, latinul, németül és franciául is olvasott, korának irodalmát és költészetét jól ismerő, művelt ember volt. 1840-ben jelent meg első verseskötete Pesten. A kötetet - anyja anyagi támogatásával - Lantvirágok címmel jelentették meg. A lírai darabokat Lónyay Etelka iránti szerelme ihlette. Verseket egész élete folyamán írt, de életében nem jelent meg több verseskötete.

A magyar irodalom és drámaköltészet kiemelkedő alakja lett, aki első drámai művét még 16 éves korában írta meg. A novellaírásba is belefogott, de novellái kevésbé jelentősek. Fő műve, Az ember tragédiája előtt hat tragédiát és egy szatirikus vígjátékot is magáénak tudhatott, de ezek egyike sem volt jelentős irodalmi alkotás. 1852-ben Pozsonyban, majd később Pesten raboskodott, a fogság után egy ideig magányosan élt Sztregován, és ekkoriban főleg gondolati költeményekkel foglalkozott. Írói kedve azonban lassan visszatért, és 1859-ben írt egy komédiát, A civilizátort. Mózes című drámáját pedig 1860-61-ben írta.

Íróként fő műve AZ EMBER TRAGÉDIÁJA, mindmáig a legnagyobb magyar dráma, amelyet 1859-60-ban írt. Az 1862-ben megjelent mű sokakat felzaklató kérdései azóta is életben tartják a költeményt, a darabnak számos feldolgozása létezik. A születésétől eltelt mintegy százötven évben a Tragédia egyfajta szimbólumává vált a magyar drámaírásnak, talán a legtöbbször színpadra állított költemény Magyarországon.







Küzdés az élet, nyugvás a halál;
Ha nyári égen fergeteg is áll,
Mit féltek ! Igy virul fel a vidék,
S ha itt-ott fujt is, nem nagy veszteség.

(Madách Imre: Csak béke béke)


"A célt, tudom, még százszor el nem érem.
Mit sem tesz. A cél voltakép mi is?
A cél, megszünte a dicső csatának,
A cél halál, az élet küzdelem,
S az ember célja e küzdés maga."

(Madách Imre: Az ember tragédiája)







A Tragédia, e halhatatlan remeklés szinte ,,ránő" az életműre. A nagy mű az emberiség és a történelem, az ember és a világmindenség viszonyát járja körül.

A Tragédiát egyébként a világ számos nyelvére lefordították, igazi világdrámaként tarthatjuk számon. A drámát Arany Jánosnak küldte el Madách. Arany egy-két verselési és nyelvi problémán javasolt javítást; majd a Kisfaludy Társaság figyelmébe ajánlotta, így lett Madách is tagja e nemes egyletnek.

Az írónak így még életében elhozta a régóta áhított Kisfaludy Társaság, majd a Magyar Tudományos Akadémia tagságát, ám a színpadi ősbemutatót már nem érte meg. Az ember tragédiájának ősbemutatója ugyanis 1883. szeptember 21-én volt. A mű azóta egymástól gyökeresen eltérő színpadi feldolgozásokat ért meg, a legutóbbi változatot 2002. március 12-én, a Nemzeti Színház nyitó előadásán mutatták be.

Az ember tragédiája örökké a magyarság legnagyobb drámai költeménye lesz, mindaddig, amíg az iskolában tanítják; mindaddig, amíg olvassák; mindaddig, amíg színpadra viszik, és mindaddig, amíg megtanuljuk belőle, és örökre eszünkbe és ,,áldozni tudó" szívünkbe véssük végső intelmét, tanítását:

,,Ha elbukunk, ha százszor elbukunk; akkor százegyedszer is kell erőnknek lennie, hogy ismét talpra álljunk és újrakezdjük!"

Javaslom, mindenki olvassa el újra és ismét e művet, és adja tovább a gyermekeinek, unokáinak mindazt, amit belőle leszűrt magának.







Madách lírai költeményeket is írt, első ilyen kötete Lant-virágok címmel jelent meg... Bennük Madách szerelmeinek többsége megjelenik.


KERTBEN ETELKÉHEZ


Rózsakertben testvérek közt
Ültél, lányka, nyári reggel.
Szent imát rebegtek ajkid
Buzgalommal, hű reménnyel.

Jöttem, édes ajkaidnak
Szent imáját csókolám le,
Mint virágidnak harmatját
Forró napnak lángszerelme.

Így folyjon bár végig élted:
Testvérek közt játszi csendben,
S ajkadon olvadjon össze
Hit, reménység és szerelem!











  
 
0 komment , kategória:  Híres emberek-jeles napok-évfo  
     1/1 oldal   Bejegyzések száma: 2 
2022.12 2023. Január 2023.02
HétKedSzeCsüPénSzoVas
 1
2345678
9101112131415
16171819202122
23242526272829
3031 
Blog kereső
Bejegyzések
ma: 0 db bejegyzés
e hónap: 30 db bejegyzés
e év: 251 db bejegyzés
Összes: 4845 db bejegyzés
Kategóriák
 
Keresés
 

bejegyzések címeiben
bejegyzésekben

Archívum
 
Látogatók száma
 
  • Ma: 5184
  • e Hét: 19279
  • e Hónap: 59100
  • e Év: 236975
Szótár
 




Blogok, Videótár, Szótár, Ki Ne Hagyd!, Fecsegj, Tudjátok?, Receptek, Egészség, Praktikák, Jótékony hatások, Házilag, Versek,
© 2002-2024 TVN.HU Kft.