|
2024-03-13 20:45:14, szerda
|
| |
| |
. . . . . 
EZEN A NAPON ÍRTA MEG PETŐFI A NEMZETI DALT
Bár sokan tévesen azt hiszik, hogy a Nemzeti Múzeum lépcsőjén elszavalt Nemzeti dal március 15-én született meg, a valóságban a mű 176 éve a mai napon íródott.
Petőfi nem a forradalomra írta a verset.
Petőfi Sándor a verset 1848. március 13-án, két nappal a forradalom kitörése előtt írta. A vers kezdősora Szikra Ferenc hatására pedig még változott is: amikor Szikra meglátta az eredeti kezdősort (Rajta, magyar, hí a haza!) azt a megjegyzést tette Petőfinek, hogy: Barátom, elébb talpra kell állítani a magyart, azután rajta!. Petőfi megfogadta a tanácsot, és átírta a sort a ma is ismertre: Talpra, magyar, hí a haza!
Petőfi Sándor, a Nemzeti dal szerzője - Fotó: Máté Krisztián
Petőfi a verset eredetileg arra a népgyűlésre szánta, amit március 19-ére tervezett a pesti ifjúság. A március 13-án kitört bécsi forradalom hírére azonban felgyorsultak az események. A Nemzeti dal a 12 ponttal együtt az első volt, amit a szabad sajtó kinyomtatott az elfoglalt Landerer-nyomdában. (Petőfi egyébként ide elfelejtette magával vinni a kéziratot, ezért emlékezetből diktálta le.) Ezután a versből több ezer példányt osztottak szét a nép között, majd a nyomda előtt szavalták közösen a vers esküszövegét, ahogyan arról a Pesti Hírlap 1848. március 17-i száma megemlékezik.
Elszavalta vagy sem Petőfi a Nemzeti dalt 15-én?
Az biztos, hogy 15-én először Pesten, a Pilvax kávéházban olvasta fel a verset Petőfi. A legenda szerint azonban aznap a Nemzeti Múzeum lépcsőjén állva is előadta az egybegyűlt tömegnek a Nemzeti dalt, Petőfi azonban visszaemlékezéseiben nem említi a múzeumot azon helyek közt, ahol elszavalta a verset. A múzeum lépcsőjén tehát feltehetőleg csak beszédet mondott, a verset nem szavalta el.
Kitört a forradalom a szomszédban
Az első bécsi forradalom 1848. március 13-án robbant ki, egy Metternich kancellár menesztését követelő tüntetés folyományaként, ahol sajtószabadságot, tanszabadságot, vallási egyenjogúságot és választójogi reformot is követeltek. Az utcai harcok és az azt követő szembenállás során a bécsi népnek (köztük a nagyon fontos szerepet játszó egyetemistáknak) sikerült elérnie, hogy új kormány álljon fel. És hogy hogyan tört ki? Február 29-én érkezett meg a párizsi forradalom híre Bécsbe, emellett Kossuth Lajos március 3-i beszéde is mozgásba hozta a bécsieket - írja a Wikipédia.
NEMZETI DAL
Talpra magyar, hí a haza!
Itt az idő, most vagy soha!
Rabok legyünk, vagy szabadok?
Ez a kérdés, válasszatok! -
A magyarok istenére
Esküszünk,
Esküszünk, hogy rabok tovább
Nem leszünk!
Rabok voltunk mostanáig,
Kárhozottak ősapáink,
Kik szabadon éltek-haltak,
Szolgaföldben nem nyughatnak.
A magyarok istenére
Esküszünk,
Esküszünk, hogy rabok tovább
Nem leszünk!
Sehonnai bitang ember,
Ki most, ha kell, halni nem mer,
Kinek drágább rongy élete,
Mint a haza becsülete.
A magyarok istenére
Esküszünk,
Esküszünk, hogy rabok tovább
Nem leszünk!
Fényesebb a láncnál a kard,
Jobban ékesíti a kart,
És mi mégis láncot hordunk!
Ide veled, régi kardunk!
A magyarok istenére
Esküszünk,
Esküszünk, hogy rabok tovább
Nem leszünk!
A magyar név megint szép lesz,
Méltó régi nagy hiréhez;
Mit rákentek a századok,
Lemossuk a gyalázatot!
A magyarok istenére
Esküszünk,
Esküszünk, hogy rabok tovább
Nem leszünk!
Hol sírjaink domborulnak,
Unokáink leborulnak,
És áldó imádság mellett
Mondják el szent neveinket.
A magyarok istenére
Esküszünk,
Esküszünk, hogy rabok tovább
Nem leszünk!
Pest, 1848. március 13.
Petőfi Sándor - Nemzeti dal : Előadja: Sinkovits Imre
Link
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Híres emberek-jeles napok-évfo |
|
|
|
|
|
Offline
