Belépés
menusgabor.blog.xfree.hu
"A világ pocsolya, igyekezzünk megmaradni a magaslatokon." / Honoré de Balzac / Menus Gábor
1940.08.11
Online
Profil képem!
Blogom, Képtáram,
     1/9 oldal   Bejegyzések száma: 85 
Úszva tíz,futva egy másodpercet javult a világelit 100 év al
  2024-07-12 21:00:14, péntek
 
 







ÚSZVA TÍZ, FUTVA EGY MÁSODPERCET JAVULT A VILÁGELIT 100 ÉV ALATT 100 MÉTEREN


Rohanó világunkban elképesztő fejlődésen mentek keresztül a sportok is, a régi korok romantikáját a végletekig feszített módszerek váltották fel, ahol a csúcsokon a technika minden létező formáját bevetve próbálnak meg tizedeket, századokat faragni, vagy éppen centimétereket javítani a legjobbak. A július 26-án kezdődő párizsi ötkarikás játékok előtt olimpiai felvezetésünk mai anyagában azzal a két sportággal foglalkozunk, amelyek eredményei a leginkább összehasonlíthatók egy évszázad elteltével: az atlétikával és az úszással.






Mielőtt a kétségtelenül mellbevágó összehasonlításokat bemutatnánk, muszáj egy kicsit kitérni pár 1924-es párizsi érdekességre, csak hogy még jobban képbe kerüljünk, mennyivel másabb világ volt az, mint a mai.

Például atlétikában 27 versenyszám volt, de csak és kizárólag férfi sportolók vehettek rajta részt - a nemek aránya összességében is döbbenetes fölényt (2954-135) mutatott.

Van néhány szám, ami azóta lekerült a programból, ilyenek a terepfutás egyéni és csapatversenyei (10 km-es gyaloglás helyett most 20 és 50 van már), és ebben a kettőben ugyanúgy aranyérmes lett Paavo Nurmi, ahogyan 1500 és 5000 méteren. Egy óra szünettel, egyaránt olimpiai rekorddal!





Kié a legjobb 400-as idő? Nehezebb kérdés, mint hinnénk...

Az egyik legérdekesebb kérdés a férfi 400 méteres síkfutás világcsúcsa körül forgott, ugyanis az aranyérmes Eric Liddell 47.6 másodperces idejét később rekorddá nyilvánították, mondván, az előző csúcstartó, Ted Meredith nem szabványpályán teljesítette. Valóban, 440 yardon futott 47.4-et.

A dolog szépsége? A 440 yard 402,34 méter, vagyis ő hosszabb távot tett meg rövidebb idő alatt, és mégis, Liddellé lett a világrekord...

És ez még egyszerűbb, mint a gáton...

Jobbat futsz, mint a világcsúcs, megkapod az olimpiai rekordot, a világrekordot (és az aranyérmet) viszont nem!

Itt ugyanis 54 másodperc volt 1924-ben a világrekord, amit Frank Loomis az 1920-as olimpián felállított. No most jönnek az érdekes dolgok: Loomis olimpiai rekordját a döntőben a finn Erik Wilén 53.8 mp-re javította.

Adná magát a felvetés, hogy ő lett az aranyérmes és a világrekorder. És mi a legszebb? Hogy egyik sem!

Most nehéz utólag rekonstruálni a helyzetet, a lényeg, hogy az amerikai Morgan Taylor a válogatón 52.6 másodpercet repesztett, de ezt nem fogadták el új világrekordnak, mivel gátat vert, ami akkor még a szabályokkal ellentétes volt.

Ugyanezt az időt futotta a döntőben is, amivel aranyérmet nyert, de megint gátat vert, így nem lett új világcsúcs. Wilént Charles Brookins is megelőzte, de ő eközben elhagyta a sávját, így őt ezért zárták ki, Frederick Blackettet pedig két hibás rajtért.

És most jön a végső csavar: az így másodikként rangsorolt, tehát ezüstérmes Wilén 53.8 mp-es ideje lett az új olimpiai rekord, csak nem ismerték el világcsúcsként.

Világrekordot döntött az olimpián, mégsem lett aranyérmes

Azt gondolják, hogy az előzőt már nem lehet fokozni, ugye? Ha igen, tévednek!

Robert LeGendre ugyanis az ötpróba (1924-ben: távolugrás, gerelyhajítás, 200 méter síkfutás, diszkoszvetés, 1500 méteres síkfutás) első versenyszámában 776,5 centiméteres ugrással állított fel új világrekordot távolugrásban. Végül a finn Eero Elhtonen és a magyar Somfay Elemér mögött bronzérmes lett.

Másnap amerikai honfitársa, DeHart Hubbard diadalmaskodott a távolugrók versenyében, az ő ugrása viszont 32 centivel elmaradt az új rekordtól - LeGendre távollétében. Ha utóbbi ebben a számban kvalifikált volna, igencsak jó esélye lett volna az aranyéremre.

Tarzan ma már a vert mezőnyben sem lenne - több mint 10 másodpercet javult a világelit a férfi 100 méter gyorsúszásban

Ahogyan arról nemrégiben értekeztünk, az 1904-ben az Osztrák-Magyar Monarchia Magyar Királyságában található Szabadfalván Weissmüller János néven született sportember a kor vitathatatlanul legjobb úszójának számított, első emberként teljesítette egy percen belül a 100 métert.

Az 57.4 másodperces világrekordjától ugyan valamelyest elmaradt Párizsban, azonban még így is aranyérmet szerzett ezen a távon (is). Az új olimpiai rekordot jelentő 59.00 mp-hez képest idén a katari világbajnokságon Pan Csan-lö már több mint 12 másodperccel jobb eredményt ért el a kínai váltó első embereként (46.86 mp).


Kapcsolódó
Így múlik el a dicsőség: Tarzan 100 éve etalon volt a világban, ma már sehol sem lenne

Link

A Szabadfalván született Weissmüller János évtizedes világrekordjával a dohai vb-n a 94. helyen végzett volna.


Persze minél nagyobb a táv, annál jobban kijönnek a különbségek.

Egy évszázaddal ezelőtt a leghosszabb úszószámban az ausztrál Boy Charlton 20:06.60 perces idővel végzett elsőként 1500 méteren, 2012-ben a kínai Szun Jang ehhez képest több mint öt és fél perccel volt gyorsabb (14:31.02 p).

Látványos a 4×200 méteres gyorsváltók fejlődése is, 1924-ben az Egyesült Államok az olimpián elsőként tört be 10 perc alá, majd 9:53.40 percnél rövid idő alatt a második világrekordot is felállította. Most is az amerikaiaké a rekord, de immár hét perc alatti teljesítménnyel (6:58.55 p).







Megjegyzés az alábbi tabellákhoz: azon eredmények, amelyek a tokiói olimpián születettek a hivatalos elnevezés miatt 2020-ra lettek írva, de valójában a koronavírus-járvány miatti halasztás következtében ezeket az eredményeket a 2021-es naptári évben teljesítették!


Úszás




férfi 100 m gyors

1924-es aranyidő Johnny Weissmüller (amerikai) OR 59,00
1924-es világcsúcs Johnny Weissmüller (amerikai) 1924 57,40
jelenlegi olimpiai csúcs Caeleb Dressel (amerikai) 2020 47,02
jelenlegi világrekord Pan Csan-lö (kínai) 2024 46,86

férfi 400 m gyors
1924-es aranyidő Johnny Weissmüller (amerikai) OR 5:04.20
1924-es világcsúcs Johnny Weissmüller (amerikai) 1923 4:57.00
jelenlegi olimpiai csúcs Szun Jang (kínai) 2012 3:40.14
jelenlegi világrekord Paul Biedermann (német) 2009 3:40.07

férfi 1500 m gyors
1924-es aranyidő Boy Charlton (ausztrál) WR 20:06.60
1924-es világcsúcs Boy Charlton (ausztrál) 20:06.60
jelenlegi olimpiai csúcs Szun Jang (kínai) 2012 14:31.02
jelenlegi világrekord Szun Jang (kínai) 2012 14:31.02

férfi 100 m hát
1924-es aranyidő Warren Kealoha (amerikai) OR 1:13.20
1924-es világcsúcs Warren Kealoha (amerikai) 1924 1:12.40
jelenlegi olimpiai csúcs Ryan Murphy (amerikai) 2016 51,85
jelenlegi világrekord Thomas Ceccon (olasz) 2022 51,60

férfi 200 m mell
1924-es aranyidő Bob Skelton (amerikai)* 2:56.60
1924-es világcsúcs Erich Rademacher (német) 1924 2:50.40
jelenlegi olimpiai csúcs Zac Stubblety-Cook (ausztrál) 2020 2:06.38
jelenlegi világrekord Csin Haj-jang (kínai) 2023 2:05.48

férfi 4×200 m gyors
1924-es aranyidő Egyesült Államok WR 9:53.40
1924-es világcsúcs Egyesült Államok 9:53.40
jelenlegi olimpiai csúcs Egyesült Államok 2008 6:58.56
jelenlegi világrekord Egyesült Államok 2009 6:58.55

női 100 m gyors
1924-es aranyidő Ethel Lackie (amerikai)*** 1:12.40
1924-es világcsúcs Mariechen Wehselau (amerikai) OR 1:12.20
jelenlegi olimpiai csúcs Emma McKeon (ausztrál) 2020 51,96
jelenlegi világrekord Sarah Sjöström (svéd) 2017 51,71

női 400 m gyors
1924-es aranyidő Martha Norelius (amerikai) OR 6:02.20
1924-es világcsúcs Gertrude Ederle (amerikai) 1922 5:53.20
jelenlegi olimpiai csúcs Katie Ledecky (amerikai) 2016 3:56.46
jelenlegi világrekord Ariarne Titmus (ausztrál) 2023 3:55.38

női 100 m hát
1924-es aranyidő Sybil Bauer (amerikai) OR 1:23.20
1924-es világcsúcs Sybil Bauer (amerikai) 1924 1:22.40
jelenlegi olimpiai csúcs Kaylee McKeown (ausztrál) 2020 57,47
jelenlegi világrekord Regan Smith (amerikai) 2024 57,13

női 200 m mell
1924-es aranyidő Lucy Morton (brit)**** 3:33.20
1924-es világcsúcs Irene Gilbert (brit) 1923 3:20.40
jelenlegi olimpiai csúcs Tatjana Schoenmaker (dél-afrikai) 2020 2:18.95
jelenlegi világrekord Jevgenyija Csikunova (orosz) 2023 2:17.55

női 4×100 m gyors
1924-es aranyidő Egyesült Államok WR 4:58.80
1924-es világcsúcs Egyesült Államok 4:58.80
jelenlegi olimpiai csúcs Ausztrália 2020 3:29.69
jelenlegi világrekord Ausztrália 2023 3:27.96
*Bob Skelton az első előfutamban 2:56.0-val új olimpiai csúcsot úszott.
**az amerikai váltó az elődöntőben 9:59.4-gyel elsőként zárt 10 perc alatt, ezt javította tovább.
***Mariechen Wehselau az első előfutamban 1:12.2-es világcsúcsot úszott.
****Agnes Geraghty 3:27.6-os olimpiai rekordot állított fel az előfutamban.


Szárazföldön is gyorsult egy másodpercet a világ - a táv növelése csak ront a helyzeten

Atlétikában is találkozhatunk hasonlóan látványos differenciákkal, aligha meglepő, hogy itt is a másik végleteknél a legfeltűnőbb a helyzet: 1924-ben 2:41:22.6 órás eredménnyel lehetett aranyérmet szerezni maratoni futásban, bár a világrekord már ekkor is majd' kilenc perccel jobb volt (2:32:35.80).

Ehhez képest viszont most már alig vagyunk két órán túl, sőt Eliud Kipchoge - hathatós segítségekkel, mint például felvezető autó, folyamatosan rotálódó ,,nyulak", és érkező frissítők - 2019-ben egy bécsi kísérleten bebizonyította, hogy akár ez a határ is áttörhető, 1:59:40.2 óra alatt teljesítette a 42 195 métert, ez azonban a már említett segítségek miatt nem hivatalos rekord.

A száz évvel ezelőtti olimpián a brit Harold Abrams 10.6 másodperces idővel nyert aranyérmet, ehhez képest a ma érvényes rekord egy másodperccel jobb, Usain Bolt 2009-ben repesztett 9.58 mp-et, amivel a történelem leggyorsabb embere címet mondhatja magáénak - na meg nyolc ötkarikás arany büszke tulajdonosa.

Atlétika



100 m síkfutás

1924-es aranyidő Harold Abrahams (brit) OR 10,60
1924-es világcsúcs Charles Paddock (amerikai) 1921 10,40
jelenlegi olimpiai csúcs Usain Bolt (jamaicai) 2012 9,63
jelenlegi világrekord Usain Bolt (jamaicai) 2009 9,58

200 m síkfutás
1924-es aranyidő Jackson Scholz (amerikai) OR 21,60
1924-es világcsúcs Willie Applegarth (brit) 1914 21,20
jelenlegi olimpiai csúcs Usain Bolt (jamaicai) 2008 19,30
jelenlegi világrekord Usain Bolt (jamaicai) 2009 19,19

400 m síkfutás
1924-es aranyidő Eric Liddell WR* 47,60
1924-es világcsúcs Eric Liddell 47,60
jelenlegi olimpiai csúcs Wayde van Niekerk (dél-afrikai) 2016 43,03
jelenlegi világrekord Wayde van Niekerk (dél-afrikai) 2016 43,03

800 m síkfutás
1924-es aranyidő Douglas Lowe (brit) 1:52.40
1924-es világcsúcs Ted Meredith (amerikai) 1912 1:51.90
jelenlegi olimpiai csúcs David Rudisha (kenyai) 2012 1:40.91
jelenlegi világrekord David Rudisha (kenyai) 2012 1:40.91

1500 m síkfutás
1924-es aranyidő Paavo Nurmi (finn) OR 3:53.60
1924-es világcsúcs Paavo Nurmi (finn) 1924 3:52.60
jelenlegi olimpiai csúcs Jakob Ingebrigtsen (norvég) 2020 3:28.32
jelenlegi világrekord Hisam el-Gerúzs (marokkói) 1998 3:26.00

5000 m síkfutás
1924-es aranyidő Paavo Nurmi (finn) OR 14:31.20
1924-es világcsúcs Paavo Nurmi (finn) 1924 14:28.20
jelenlegi olimpiai csúcs Kenenisa Bekele (etióp) 2008 12:57.82
jelenlegi világrekord Joshua Cheptegei (ugandai) 2020 12:35.36

10 000 m síkfutás
1924-es aranyidő Ville Ritola (finn) WR 30:23.20
1924-es világcsúcs Ville Ritola (finn) 30:23.20
jelenlegi olimpiai csúcs Kenenisa Bekele (etióp) 2008 27:01.17
jelenlegi világrekord Joshua Cheptegei (ugandai) 2020 26:11.00

110 m gátfutás
1924-es aranyidő Daniel Kinsey (amerikai) 15,00
1924-es világcsúcs Earl Thomson (kanadai) 1920 14,80
jelenlegi olimpiai csúcs Liu Hsziang (kínai) 2004 12,91
jelenlegi világrekord Aries Merritt (amerikai) 2012 12,80

400 m gátfutás
1924-es aranyidő Morgan Taylor (amerikai)** 52,60
1924-es világcsúcs Frank Loomis (amerikai) 1920 54,00
1924-es olimpiai csúcs Erik Wilén (finn)** 1924 53,80
jelenlegi olimpiai csúcs Karsten Warholm (norvég) 2020 45,94
jelenlegi világrekord Karsten Warholm (norvég) 2020 45,94

3000 m akadályfutás
1924-es aranyidő Ville Ritola (finn) OR 9:33.60
1924-es világcsúcs Paul Bontemps (francia)*** 1924 9:33.40
jelenlegi olimpiai csúcs Conseslus Kipruto (kenyai) 2016 8:03.28
jelenlegi világrekord Lamecha Girma (etióp) 2023 7:52.11

4×100 m váltófutás
1924-es aranyidő Egyesült Államok WR 41,00
1924-es világcsúcs Egyesült Államok 41,00
jelenlegi olimpiai csúcs Jamaica 2012 36,84
jelenlegi világrekord Jamaica 2012 36,84

4×400 m váltófutás
1924-es aranyidő Egyesült Államok WR 3:16.00
1924-es világcsúcs Egyesült Államok 3:16.00
jelenlegi olimpiai csúcs Egyesült Államok 2008 2:55.39
jelenlegi világrekord Egyesült Államok 1993 2:54.29

maratoni

1924-es aranyidő Albin Stenroos (finn) 2:41:22.60
1924-es világcsúcs Hannes Kolehmainen (finn) 1920 2:32:35.80
jelenlegi olimpiai csúcs Samiel Wanjiru (kenyai) 2008 2:06:32.00
jelenlegi világrekord Kelvin Kiptum (kenyai)**** 2023 2:00:35.00
*Eric Liddell 47,6-os idejét világcsúccsá nyilvánították, mivel a korábbi rekorder, Ted Meredith 440 yardon (402,34 m) tartotta a legjobbját, 47,4-et.
**Morgan Taylor 52,6-os idejét gátleverés miatt nem ismerték el, a második Erik Wilén 53,8-cal olimpiai rekordot futott, így viszont ezt meg világrekordnak nem ismerték el.
***Nem hivatalos, de Ville Ritoláé sem lett az
****Eliud Kipchoge egyedüli résztvevőként, különböző segítségekkel 1:59:40.2-t futott, de ezt nem hitelesítették.


Sokkal magasabbra, jóval messzebbre

Az 1924-ben életre hívott ,,gyorsabban, magasabbra, erősebben" olimpiai mottó első fejezete után a másodiknak is szenteljünk még pár bekezdést.

A magasugrásban anno az amerikai Harold Osborn jelentette az etalont, aki 203 centis világcsúcsa mellett 198 centivel nyert Párizsban, ugyanő tízpróbában 7710,775 ponttal állított fel rekordot. A mostani csúcsokat a kubai Javier Sotomayor (245 cm) és a francia Kevin Mayer (9126) tartják.

Itt is igaz, hogy minél magasabbak a számok, annál feltűnőbb a javulás. Rúdugrásban a norvég Charles Hoff (421 cm) legjobbját már több mint két méterrel veri a svéd Armand Duplantis (624 cm), de a távolugrás csúcsa is alaposan megnőtt LeGendre (776,5 cm) óta - Mike Powell 895 centiméterrel az első, ő viszont 1991 óta.

Kapcsolódó
Őrületes teljesítmény, 38 éve fennálló világrekord dőlt meg

Link

Több értelemben is történelmet írt a 21 éves sportoló.

Erőben (és technikában) is hatalmas javulás következett be, súlylökésben 15,54 méterről 23,56-ra nőtt a világcsúcs, kalapácsvetésben pedig 57,77 méterről 86,74-ről, hogy a gerelyhajítás bő harmincméteres ugrását már ne is említsük (66,1-ről 98,48-ra). Érdekesség, hogy nemrégiben dőlt meg a diszkoszvetés 38 éve fennálló világrekordja, az olimpiai csúcstartó Virgilijus Alekna fia, Mykolas Alekna állította fel. Rúdugrásban Armand Duplantis is javított idén, de ő a saját csúcsai emelgeti egy-egy centivel, szóval nála ez nem annyira meglepő.

magasugrás
1924-es arany Harold Osborn (amerikai) OR 198
1924-es világcsúcs Harold Osborn (amerikai) 1924 203
jelenlegi olimpiai csúcs Charles Austin (amerikai) 1996 239
jelenlegi világrekord Javier Sotomayor (kubai) 1993 245

rúdugrás
1924-es arany Lee Barnes (amerikai) 395
1924-es világcsúcs Charles Hoff (norvég) 1923 421
jelenlegi olimpiai csúcs Thiago Braz (brazil) 2016 603
jelenlegi világrekord Armand Duplantis (svéd) 2024 624

távolugrás
1924-es arany DeHart Hubbard (amerikai) 744,5
1924-es világcsúcs Robert LeGendre (amerikai)* OR 776,5
jelenlegi olimpiai csúcs Bob Beamon (amerikai) 1968 890,0
jelenlegi világrekord Mike Powell (amerikai) 1991 895,0

hármasugrás
1924-es arany Nick Winter (ausztrál) WR 15,525
1924-es világcsúcs Nick Winter (ausztrál) 15,525
jelenlegi olimpiai csúcs Kenny Harrison (amerikai) 1996 18,090
jelenlegi világrekord Jonathan Edwards (brit) 1995 18,290

súlylökés
1924-es arany Bud Houser (amerikai) 14,995
1924-es világcsúcs Ralph Rose (amerikai) 1909 15,540
jelenlegi olimpiai csúcs Ryan Crouser (amerikai) 2020 23,300
jelenlegi világrekord Ryan Crouser (amerikai) 2023 23,560

diszkoszvetés
1924-es arany Bud Houser (amerikai) OR 46,155
1924-es világcsúcs James Duncan (amerikai) 1912 47,580
jelenlegi olimpiai csúcs Virgilijus Alekna (litván) 2004 69,890
jelenlegi világrekord Mykolas Alekna (litván) 2024 74,350

kalapácsvetés
1924-es arany Fred Tootell (amerikai) 53,285
1924-es világcsúcs Patrick Ryan (amerikai) 1913 57,770
jelenlegi olimpiai csúcs Szergej Litvinyov (szovjet) 1988 84,800
jelenlegi világrekord Jurij Szedih (szovjet) 1986 86,740

gerelyhajítás
1924-es arany Jonni Myyrä (finn) 62,96
1924-es világcsúcs Jonni Myyrä (finn) 1919 66,10
jelenlegi olimpiai csúcs Andreas Thorkildsen (norvég) 2008 90,57
jelenlegi világrekord Jan Zelezny (cseh) 1996 98,48

tízpróba
1924-es arany Harold Osborn (amerikai) WR 7710,775
1924-es világcsúcs Harold Osborn (amerikai) 7710,775
jelenlegi olimpiai csúcs Damian Warner (kanadai) 2020 9018,000
jelenlegi világrekord Kevin Mayer (francia) 2018 9126,000
*Egy nappal a távolugrás fináléja előtt, az öttusaversenyben ugrotta.


Link















 
 
0 komment , kategória:  Sport  
Sydney - 2000. évi nyári olimpiai játékok
  2024-04-28 22:45:57, vasárnap
 
 










SYDNEY - 2000. ÉVI NYÁRI OLIMPIAI JÁTÉKOK


A 2000. évi nyári olimpiai játékokat, hivatalos nevén a XXVII. nyári olimpiai játékokat 2000. szeptember 15. és október 1. között rendezték meg az ausztráliai Sydneyben.

A helyszínt 1993. szeptember 23-án Monte-Carlóban választotta ki a Nemzetközi Olimpiai Bizottság öt pályázó közül. Ausztrália másodszor rendezhetett nyári olimpiai játékokat. Hivatalosan a 27., ténylegesen, azaz, ha nem számoljuk hozzá a világháborúk miatt elmaradt játékokat, a 24. újkori nyári olimpia volt.

A versenyeken kettőszáz nemzet tízezer-hatszázötvenegy sportolója vett részt.

I.






A 2000. évi nyári olimpiai játékok - a XXVII. Nyári olimpia helyszíne Sydney volt. Az ausztrál várost szeptember 23-án Monte Carloban választotta ki a Nemzetközi Olimpiai Bizottság öt pályázó közül. A versenyeket szeptember 15-e és október 1-je között bonyolították le és rajtuk százkilencvenkilenc ország tízezer-hatszázötvenegy sportolója vett részt.





Sydney Olimpia kabalái:

Olly, a Kookaburra, (Olimpia)
Syd, a kacsacsőrű emlős, (Sydney)
Millie, a hangyász, (Millenium)





Az Olimpia Sydneyben:

A XXVII. Olimpiai és Para-olimpiai Játékoknak Sydney adott otthont 2000 szeptemberében.

199 nemzet több mint sportolója vett részt Samaranch, a Nemzetközi Olimpiai Bizottság elnöke által a valaha volt legjobb Olimpiájaként aposztrofált játékokon.

A játékok ideje alatt látogatót fogadott Sydney és 3,7 milliárd tévénéző kísérhette figyelemmel az eseményeket.

A küzdelmek 35 helyszínen folytak, 3 olimpiai falu volt, egy Nemzetközi Közvetítő Központ, Nemzetközi Újságíró Központ és Technológiai Központ segítette a közvetítéseket.





A sportágak

A versenyek döntő többségét (23 sportág küzdelmeit) két központban bonyolították le. Az egyik a Homebush Öbölben kialakított Olimpiai Park, a másik a Darling Harbour kikötő negyed volt. Homebush Öböl, Olimpiai Park: 14 sportág (atlétika, baseball, birkózás, gyeplabda, íjászat, kézilabda, labdarúgás (döntő), öttusa, röplabda, tenisz, tollaslabda, torna, úszás - benne vízilabda, műugrás, szinkronúszás - és vívás) versenyeire került sor. Itt került megrendezésre a megnyitó és záróünnepség is. Darling Harbour kikötő negyedében: (14 km-re az Olimpiai Falutól) további 9 sportág (asztalitenisz, judo, kerékpár, kosárlabda, ökölvívás, súlyemelés, taekwondo, triatlon, vitorlázás) versenyeit, valamint a labdarúgó selejtezők egyik csoportjának mérkőzéseit bonyolították le.





Magyar sikerek

A játékokon Magyarországot huszonhárom sportágban összesen százhetvennyolc sportoló képviselte.

A megnyitóünnepségen a magyar zászlót Kőbán Rita olimpiai bajnok kajakozó vitte. A versenyeken a magyar sportolók összesen tizenhét érmet - nyolc arany-, hat ezüst- és három bronzérmet - nyertek.

A nem hivatalos éremtáblázaton Magyarország a tizenharmadik helyen végzett.

A magyar sportolók tizenöt sportágban összesen százharmincöt olimpiai pontot szereztek. Ez tizenöt ponttal kevesebb, mint az előző, évi nyári olimpiai játékokon elért eredmény.





Magyar sikerek

Aranyérmesek (8):
Nagy Tímea, Kovács Ágnes, Csollány Szilveszter, Férfi kajaknégyes, Férfi kajakkettes, Férfi kenukettes, Kolonics György, Férfi vízilabda-válogatott

Ezüstérmesek (6):
Márkus Erzsébet, Bárdosi Sándor, Női kajak négyes, Balogh Gábor, Női kajakkettes, Női kézilabda-válogatott

Bronzérmesek (3):
Igaly Diána, Erdei Zsolt, Férfi kajakkettes

4. helyezettek (5):
Női párbajtőrcsapat, Czene Attila, Ferjancsik Domonkos, Bátorfi Csilla-Tóth Krisztina, Vereckei Ákos

5. helyezettek (9):
Kovács Ágnes, Szabolcsi Szilvia, Likerecz Gyöngyi, Gerebics Roland, Pető Tibor-Haller Ákos, Férfi vegyesváltó, Férfi karcsapat, Salim József, Férfi kenukettes

6. helyezettek (4):
Női tőrcsapat, Supola Zoltán, Kovács Zoltán, Kőbán Rita





Aranyérmeseink:

Nagy Tímea Versenyszám: párbajtőr egyéni és csapat
olimpiai bajnok egyéniben (2000)

Csollány Szilveszter, tornász olimpiai bajnok (2000, gyűrű)

Kovács Ágnes Versenyszám: 100 és 200 m mell, 4x100 m vegyes, olimpiai bajnok





Férfi kajakkettes (Kammerer Zoltán - Storcz Botond) [kajak-kenu] K-2 500 méter - olimpiai bajnok
(alul, zöld hajóban)

Férfi kajaknégyes olimpiai bajnok (2000: K m) Kammerer, Storcz, Vereckei, Horváth

Férfi kenukettes (Pulai Imre - Novák Ferenc) [kajak-kenu] C m, C m - olimpiai bajnok





Kolonics György C m Olimpiai eredményei: kétszeres olimpiai bajnok (C-2 500 m, 1996; C-1 500 m, 2000)

Férfi vízilabda-válogatott [vízilabda] (Benedek Tibor, Biros Péter, Fodor Rajmund, Kásás Tamás, Kiss Gergely, Kósz Zoltán, Marcz Tamás, Molnár Tamás, Steinmetz Barnabás, Szécsi Zoltán, Székely Bulcsú, Vári Attila, Varga Zsolt)





Mandula Petra
Erdei Zsolt
Tóth Krisztina
Kovács Zoltán
Bárdosi Sándor
Nagy Anikó


SlidePlayer

Link







II. ÉRMESEINK





Csollány Szilveszter torna, gyűrű arany érem





Kolonics György kajak-kenu, kenu egyes, 500 m arany érem





Kovács Ágnes úszás, 200 m mell arany érem





Nagy Tímea vívás, párbajtőr, egyéni arany érem





Novák Ferenc, Pulai Imre Kajak-kenu kenu kettes, 500 m arany érem





Kammerer Zoltán, Storcz Botond Kajak-kenu kajak kettes, 500 m, arany érem





Kajak-kenu kajak négyes, 1000 m Horváth Gábor, Kammerer Zoltán, Storcz Botond, Vereckei Ákos arany érem





Vízilabda
Benedek Tibor, Biros Péter, Fodor Rajmund, Kásás Tamás, Kiss Gergely, Kósz Zoltán, Märcz Tamás, Molnár Tamás, Steinmetz Barnabás, Szécsi Zoltán,Székely Bulcsú, Varga Zsolt, Vári Attila arany érem





Balogh Gábor öttusa, egyéni ezüst érem





Birkózás, kötöttfogás, 85 kg Bárdosi Sándor, 85 kg ezüst érem





Márkus Erzsébet súlyemelés, 69 kg ezüst érem





Kovács Katalin, Szabó Szilvia
Kajak-kenu kajak kettes 500 m
Kovács Katalin, Szabó Szilvia ezüst érem





Kovács Katalin, Kőbán Rita, Szabó Szilvia, Viski Erzsébet
Kajak-kenu kajak négyes, 500 m Kovács Katalin, Kőbán Rita, Szabó Szilvia, Viski Erzsébet ezüst érem






15 Kézilabda Balogh Beatrix, Deli Rita, Farkas Andrea, Farkas Ágnes, Kántor Anikó, Kökény Beatrix, Kulcsár Anita, Lőwy Dóra, Nagy Anikó, Pádár Ildikó, Pálinger Katalin, Pigniczki Krisztina, Radulovics Bojana, Simics Judit, Siti Beáta ezüst érem





Erdei Zsolt ökölvívás, 75 kg bronz érem





Igaly Diána sportlövészet, skeet bronz érem





Bártfai Krisztián, Veréb Krisztián Kajak-kenu kajak kettes, 1000 m bronz érem









 
 
0 komment , kategória:  Sport  
Észbontó olimpia
  2024-01-01 22:00:07, hétfő
 
 










ÉSZBONTÓ OLIMPIA

Másfél tucatnyi észbontó tény a múltból
Olimpiai 'agyameldobom'


Bár a 2020-as nyári tokiói olimpiai játékok az ismert okok miatt elmaradtak, ennek az összeállításnak anyagát már csaknem egy éve gyűjtögetem és nem volt kedvem 2021-ig aszalni, szóval ha tetszik, ha nem, ezt most megkapjátok

Az ezzel a bejegyzéssel újra feléledő sorozatban (Tucatnyi észbontó tény a múltból) olyan - jelentős vagy csak egyszerűen érdekes - tényeket gyűjtöttem csokorba nektek eme jeles napra - természetesen fotókkal -, ami a modern nyári olimpiákon vagy olimpikonokkal történt és szerintem - ha másra nem - legalább egy hitetlenkedő fejcsóválásra érdemesek.







1896. Dimitriosz Lúndrasz, a legfiatalabb


Kezdjük is mindjárt az elején, a legelső modern olimpiával, ami elsősége lévén számos "legelső"-vel büszkélkedhet, de tudjuk-e hogy minden idők legfiatalabb olimpikonja (aki ekkor ráadásul csapatban korláton bronzérmet is szerzett) a 10 éves Dimitriosz Lúndrasz. Gondolhatnánk hogy elsőségét nem igen fenyegetik, pedig a tokiói játékokon idén részt vett volna a szíriai asztaliteniszezőlány, Hend Zaza, aki csak egy évvel késett le Lúndrasz rekordjáról. Persze ha jövőre a terv szerint megrendezik a nyári játékokat akkor már kettővel. 13 évesen többen is indultak már olimpián a közelmúltban, Rióban például egy nepáli úszó, Gaurika Singh. Aranyat nyert legfiatalabb versenyző az 1996-os atlantai olimpián győztes 14 éves Dominique Moceanu, amerikai tornász.







Oscar_Swahn_legidosebb.jpg


1912. Ha már a legifjabbról szót ejtettünk, említsük meg a legidősebbet is, Oscar Swahn svéd sportlövőt

A fenti fotón nem nyugdíjasként látható, hanem a három olimpiája közül a másodikon vett rész éppen Stockholmban és még nyolc évvel később Antwerpenben is indult, ahol egyedüli ellenfele szinte csak fia, Alfred volt. Így 64 évesen szerezte első aranyérmét és 72 évesen az utolsót, egy ezüstöt. Oscar bácsi három olimpiájáról összesen 3 arany, 1 ezüst és 2 bronzéremmel tért haza. Az 1924-es párizsi játékokra is készült, de betegsége miatt már nem tudott rajta részt venni. 1927-ben halt meg.







1912. A felemás cipőjű amerikai, Jacobus Franciscus "Jim" Thorpe nevéhez - akinek a sportok körül forgott az egész élete - rengeteg érdekesség társul

Amerikai indián származása miatt folyamatosan rasszista megkülönböztetéssel kellett szembenéznie, pedig a modern idők egyik legeredményesebb és legsokoldalúbb versenyzője, olimpiai aranyérmet nyert öt- és tízpróbában is.

Gerelyhajításban úgy lett bronzérmes, hogy előtte sosem próbálta ki a sportágat, de látta a többiek dobásait az edzésen, és úgy gondolta, hogy ekkorát ő is simán tud dobni.

Ezenkívül profi kosárlabda-, baseball- és amerikaifutball-játékos volt, de magasugrásban és távolugrásban is jeleskedett.

Az Associated Press (AP) hírügynökség a 20. század első felének legnagyobb sportolójának választotta 1950-ben.

Sikerei ellenére Thorpe szegényen tengette életét. Olimpiai aranyérmeit, amit a svéd király és az orosz cár akasztott a nyakába, visszavették tőle, mert mint kiderült, a megélhetésért kénytelen volt profi sportolónak állni. 1982-ben posztumusz kapta vissza őket.

A fenti fotón a megnyert tízpróbaszám után látható felemás cipőben, mert a saját cipőit aznap reggel valaki ellopta, ezeket a közeli szemetesben kukázta ki a versenyhez.







Sokan tudják Johnny Weissmullerről, minden idők legismertebb Tarzanjáról hogy Weismüller Jánosként jött a világra a most Temesvárhoz tartozó, egykor önálló Szabadfalván, és azt is hogy 1924-ben Párizsban és 1928-ban Amszterdamban úszóként összesen öt aranyat nyert (és egy bronzot is vízilabdában!)

De azt már talán kevesebben hogy elszegényedve, alkalmi kikötői munkából élt élete utolsó éveiben a mexikói Acapulcóban. Filmbeli társa Csita, a csimpánz volt, akiről már ekkoriban nem tudott gondoskodni, így egy menhelyen helyezte el. A csimpánz jóval túlélte Weissmullert, aki 1984-ben 79 évesen hunyt el, Csita 80 éves korában, 2011-ben halt meg. A fenti fotón 1970-ben láthatók.







Vajon van olyan versenyző aki aranyat tudott nyerni téli és nyári olimpián is?

Ketten is! Az amerikai Eddie Eagennek (fent mindkét képen) 1920-ben Antwerpenben sikerült az arany ökölvívásban, majd az 1932-es Lake Placid-i téli olimpián négyes bobban.

A svéd Gillis Grafströmnek nem kellett másik sportágat is megtanulnia, úgy nyert aranyat műkorcsolyában három ízben, hogy először még - téli olimpia híján - a számot a nyári olimpiákon rendezték meg.







Még érdekesebb az amerikai Betty Robinson esete

Betty - mindössze 16 évesen - az 1928-as amszterdami olimpián világrekorddal lett első 100 méteren. Lelkesen készült a következőre, amikor 1931-ben egy repülőgép-szerencsétlenség során életveszélyes sérüléseket szenvedett. A mentőcsapat tagjai halottnak nézték, és csak jóval később szállították be a bonctanra egy autó csomagtartójában, egy holttesttel együtt.

Betty nem volt halott, a boncolóorvos felfedezte életjeleit, és azonnal ellátták súlyos belső sérüléseit. 16 sérülése mellett szilánkosra törtek a lábai, és a lány tolókocsiba kényszerült.

Elképesztő akaraterővel még abban az évben megtanult járni, és lassan erőnléte is visszatért. Alig öt évvel később a berlini olimpián 4 x 100 méteren, csapatban aranyérmet szerzett a német váltó előtt. Azért választotta ezt a számot, mert csapatban nem első emberként indulva nem kellett szabályos térdelőrajtból rajtolnia, amire összeroncsolt térdkalácsa miatt képtelen lett volna.







1936
Mack Robinson második lett Jesse Owens mögött 0,4 másodperccel lemaradva iskolai karbantartóként dolgozott a nyugdijaig.

Ha már eljutottunk a berlini olimpiáig - Hitler olimpiájáig - amiről oldalakat lehetne megtölteni, azért akadt ott is bőven érdekesség. Ugye mindenkinek megvan Jesse Owens, aki "alsóbbrendűként" nyert négy aranyérmet az árja felsőbbrendűséget hirdető játékokon?

De ismeritek-e Mack Robinsont, aki második lett Owens mögött? Bizony, ketten álltak a dobogó első és második fokán. Feketeként - Owensszel együtt - ő sem lehetett próféta saját hazájában. Iskolai karbantartóként dolgozott a nyugdíjazásáig. A fenti képen a berlini férfi 100 méter befutója Robinsonnal és Owensszel.







Ugyanezen az olimpián két japán rúdugró végzett holtversenyben a második helyen

Egyikük sem szerette volna az ezüstérmet hazavinni; a játékok után elmentek egy tokiói aranyműveshez, és mindkét érmét félbevágatták, majd két darab arany-ezüst érmét olvasztattak össze belőlük.







Sok legenda és valóságos történet is kering férfiakról, akik nőként indultak az olimpiákon (hogy a hormonkezelt NDK-s és szovjet sportolókról ne is beszéljünk).

De a legdurvább talán a német Dora Ratjen esete, aki a berlini olimpián negyedikként végzett magasugrásban. 1938-ben a bécsi világbajnokságon vett részt, amit meg is nyert a mi Csák Ibolyánk előtt, ám a hazafelé tartó kölni vonatúton egy kalauznak feltűnt a női ruhában utazó férfi, akin határozottan látszott már a délutáni borostaárnyék. Magdeburgban leszállíttatta a sportolót, akit azonnal őrizetbe vettek. Az orvosok megállapították hogy Ratjen valójában férfi volt, ám születésekor ez nehezen volt eldönthető így szülei lánynak nevelték. Világbajnoki érmét Csák Ibolya kapta meg végül. Ratjen felvette a Heinrich nevet, majdnem besorozták 1944-ben, de állítólag korábbi, női nevére szóló papírjaival sikerült megúsznia. Az ötvenes években azt nyilatkozta hogy a náci rezsim kényszerítette az olimpiai indulásra, pedig tisztában voltak azzal hogy ő férfi. Hát akkor már bármit mondhatott, ugye.

Persze több hasonló eset is előfordult a későbbi olimpiákon, így egy időben bevezették a nemvizsgálatot, amit megalázónak tartottak a női sportolók, így felhagytak a gyakorlattal. A későbbiekben felmerülő csalásokat igyekeztek kromoszómavizsgálattal kiszűrni, így akadt fent ezen a hálón például Ewa Kłobukowska lengyel sprinter, aki nem is látszott férfinak, de egy 1967-es orvosi vizsgálat kimutatta hogy a kelleténél egyel több kromoszómája van. Onnantól nem engedték indulni a sporteseményeken, megbélyegezték. A kromoszómahiba azonban csak egy genetikai rendellenesség volt, olyan, amely semmi előnyt sem nyújtott neki - ezt a tudomány azóta bebizonyította. Kłobukowska már 1968-ban elég erős bizonyítékot szolgáltatott arról, hogy nem férfi, hanem nő: egy egészséges kisfiút szült. A NOB 1996-ban látta végül bizonyítottnak, hogy a nemvizsgálat nem elég megbízható, ezért 1999-ben felfüggesztette a használatát. Azóta tulajdonképpen semmilyen biztosíték sincsen arra, milyen nemű egy olimpián nőként induló sportoló.







A második világháború idejére felfüggesztették az olimpiákat, de volt olyan olimpikon aki nem hazudtolta meg magát a világégés idején sem

A francia Cherles Rigoulot - aki az 1924-es párizsi olimpián a férfiak 82,5 kilogrammos mezőnyében súlyemelésben szerzett aranyérmet, és később erőemberként kereste kenyerét - 1940-ben a pomerániai Stalag-II-D Stargard fogolytáborban megvert egy német katonát, amiért fogdába küldték. Innét a rácsok meghajlításával többedmagával kijutott, megkereste a németet, akit újra megvert, és hazaindult. Elfogták és visszavitték, végül 1944-ben szabadult és tért haza. Lánya is olimpikon lett műkorcsolyában.







1956. A Melbourne-i olimpiára tartó lángot ezrek várták Sydney-ben. A televízió is közvetítette az eseményt, és a fáklyás futó meg is érkezett

Lelkesen ünnepelte a tömeg, amíg fel nem bukkant az igazi láng. Kiderült hogy Barry Larkin ausztrál állatorvostan-hallgató széklábból, konzervdobozból és lángoló alsógatyából tákolt "olimpiai lángja" csak viccből készült, ami annyira jól sikerült hogy ünnepélyesen át is adta a város polgármesterének a ceremónia keretében, amit aztán az igazival is meg kellett ismételni







Az 1956-ban, a magyar forradalom árnyékában rendezett melbourne-i olimpián az ismert események miatt a szovjetek brutálisan játszottak vízilabdásaink ellen. A medencében vér is folyt, és az utolsó percekben az elszabaduló indulatok miatt (a közönség a korlátokon átugorva fenyegette a szovjeteket) a meccset magyar 4:0-nál, a vége előtt egy perccel lefújták (mások szerint le sem fújták)

Ekkor a szovjeteket érintő - ennél sokkal viccesebb - másik esemény is történt. Bár a történtek vélhetően csak a külső szemlélő számára voltak humorosak. A 18 éves Vjacseszlav Ivanov megnyerte az egypárevezősök versenyét, méghozzá kőkemény hajrával, úgy, hogy 200 méterrel a cél előtt megelőzte a hazai Stuart Mackenzie-t, aki végig vezetett. Mackenzie ugyanis éppen megállt, mivel azt hitte, már a célban van, és megnyerte a versenyt. Mire rádöbbent a hibájára, Ivanov behozhatatlan, több mint öt másodperces előnyre tett szert.

A szovjet evezős olyan boldog volt, hogy a díjkiosztó során izgatottságában beleejtette az aranyérmét a Wendouree-tóba. Azonnal utána ugrott, de hiába merült le többször is, az érmet soha többé nem találta meg. Később azért kapott egy másolatot a Nemzetközi Olimpiai Bizottságtól.







1960. Muhammad Ali, azaz akkor még Cassius Clay első olimpiai aranyérmét egykori középiskolai tanárának ajándékozta...

...annak, aki mindig azt hajtogatta, hogy "Fiam, te az életben sosem viszed majd semmire"







Sokszor merült már fel a tiltott szerek használatának gyanúja az olimpiák során, ezért 1968 volt az az év, amikor elsőként volt doppingellenőrzés a játékokon, Mexikóban

Hans-Gunnar Liljenwall volt az első dopping miatt kizárt sportoló. Öttusában szerzett bronzérmét vesztette el két sör miatt, amit a lövészet előtt ivott meg, bevallása szerint azért hogy megnyugtassa az idegeit.







Mark Spitz amerikai úszót - aki az 1972-es müncheni olimpián hét aranyérmet szerzett - a szovjetek úszócsapatának vezetője hihetetlen eredményeinek okairól kérdezte

Spitz komoly arccal válaszolta hogy mióta bajusza van sokkal jobbak az eredményei, mert (és itt komolynak látszó fejtegetésbe kezdett arról, hogy) a szőrszálak elterelik a vizet a szája elől, és rövidebb idő alatt tud levegőt venni a felbukkanás pillanatában. A szovjet bekajálta a marhaságot, és a következő évi versenyeken minden szovjet úszó bajuszosan állt a rajtkőre.







A második világháború óta csak három olyan olimpiai nyitó- vagy záróceremónia volt, amin nem történt valamilyen malőr (1948, 1972 és 1980)

Rengeteg bakit könyvelhettek el a szervezők berohanó bajkeverőktől kezdve elbotló atlétákon át kigyulladó zászlókig, elromló emelőkig és egyéb technikai nehézségekig. De a leggyakoribb mégis az olimpiai eskü szövegének elfelejtése, az izgalom miatti "rövidzárlat". Ez már négy esetben is előfordult, először a fenti fotón látható Edwin Moses amerikai atléta az 1984-es Los Angeles-i olimpia megnyitóján felejtette el az eskü szövegét. Bakiztak azonban a ceremóniákon többen is, mint például Ronald Reagan, George W. Bush, Björk, Muhammad Ali vagy számos megszólaló olimpiai sportvezető vagy politikus.







Ben Johnson világbajnok és kétszeres olimpiai bronzérmes kanadai rövidtávfutót egy ízben Rómában egy csapat cigánygyerek zsebelte ki, akik szanaszét futottak, és Johnson egyiküket sem érte utol. 7300 dollárja bánta







1992-ben a Szovjetuniótól frissen felszabadult Litvánia kosárlabda csapatának pénz híján esélye sem volt hogy Barcelonába utazzon az olimpiára

Az NBA-ben játszó litván ©arūnas Marčiulionis azonban nem adta fel, és szponzort kezdett keresni. Végül megtalálta a segítséget az amerikai Grateful Dead együttesben, akik felajánlották hogy állják a csapat utazásának teljes költségét, és még egy fiatal képzőművész által tervezett egyedi mezt is készíttettek a válogatottnak, amin egy csontváz zsákolja be a labdát. "Skully" a litván kosárlabda ikonjává vált. A litvánok végül bronzérmet nyertek.










+1: Ki tudta hogy Magyarország 1 aranyat, 2 ezüstöt és 1 bronzot nyert NEM sport versenyszámokban kiosztott eredményekben?

Mező Ferenc 1924-ben epikus művéért aranyat, Hajós Alfréd és Lauber Dezső 1924-ben Athénban közösen építészetben ezüstöt, Manno Miltiades szobrászatban ezüstöt és Földes Éva 1948-ban szintén epikában bronzot. Mert ilyen versenyszámok is voltak a régi olimpiákon, a huszadik század első felében, ahogyan például zeneszerzés, érem- és domborműkészítés, festészet, de élőgalamb-lövészet, pisztolypárbaj, kötélhúzás, siklórepülés, motorcsónak-verseny, baszk pelota, lovaspóló, kötélmászás, akadályúszás is és egyebek...


Forrás: az nincs, ezeket mind egykor vagy nemrég olvastam vagy láttam a neten és összegereblyéztem évek alatt


Link















 
 
0 komment , kategória:  Sport  
70 éve volt az évszázad mérkőzése, a legendás 6:3
  2023-11-24 20:00:41, péntek
 
 







70 ÉVE VOLT AZ ÉVSZÁZAD MÉRKŐZÉSE, A LEGENDÁS 6:3


70 éve volt az "évszázad mérkőzése" Londonban a Wembley Stadionban, ahol a magyar válogatott nagy meglepetésre 6:3-ra legyőzte a hazai pályán kontinentális európai csapat ellen 90 éve veretlen angolokat.


A MAGYAR LABDARÚGÓ ,,ARANYCSAPAT" 1953. NOVEMBER 25-ÉN A LONDONI WEMBLEY STADIONBAN 6:3 ARÁNYBAN LEGYŐZTE A HAZAI PÁLYÁN AKKOR MÁR 90 ÉVE VERETLEN ANGOL VÁLOGATOTTAT. A SPORTTÖRTÉNETI GYŐZELEM EMLÉKÉRE A MAGYAR LABDARÚGÓ SZÖVETSÉG 1993-BAN NOVEMBER 25-ÉT A MAGYAR LABDARÚGÁS NAPJÁVÁ NYILVÁNÍTOTTA.


Gyakran hangzik el, hogy a magyar labdarúgó-válogatott sporttörténelmet írt a Wembley-stadionban, amikor 6:3-ra legyőzte Anglia válogatottját. Az egymástól izolált, keleti és nyugati blokkban élő csapatok csak hírből ismerték egymást, személyesen még sohasem találkoztak a barátságos mérkőzés előtt. Az angol közönség a hazai csapat fölényes győzelmét várta, éppen ezért döbbentette meg őket Hidegkuti, aki az első másodpercekben az ellenfél hálójába talált. A százezres közönség dermedten figyelte a meccs alakulását: a magyarok nem a véletlennek köszönhetően, hanem tudásuk alapján nyerték meg a rangadót. Az Aranycsapat a meccs végére elnyerte a Wembley-ben szurkolók szimpátiáját, elismerően tapsoltak meg a technikásan játszó játékosokat. A magyar válogatott fél évvel később megerősítette fölényét, a Népstadionban rendezett visszavágón 7:1-re ismét legyőzte Angliát.

Az 1956-os forradalom után szétesett Aranycsapat nemcsak a magyarok számára fogalom, a világ legjobb csapatai között tartják számon. A Magyar Labdarúgó Szövetség 1993-ban a győzelem napját választotta a magyar labdarúgás napjának.

A sport a kommunista országok ,,fegyvere" volt az ötvenes években ,,az imperialisták" ellen. A magyar futballválogatott kétségtelenül kitett magáért ekkoriban. Csapatunk az ötvenes évek közepén több éven át veretlen maradt, és olimpiai bajnoki címet szerzett Helsinkiben, 1952-ben. Ezután nevezték el az együttest ,,Aranycsapatnak".


A magyar válogatott tagjai az évszázad mérkőzésén:

A csapat összeállítását csupán az ifjabbak kedvéért közöljük, hiszen az idősebb korosztály valószínűleg álmából felkeltve is felsorolja a tizenegy nevet

(1953. november 25.): Grosics Gyula - Buzánszky Jenő - Lóránt Gyula - Lantos Mihály - Bozsik József - Zakariás József - Budai II László - Kocsis Sándor - Hidegkuti Nándor - Puskás Ferenc - Czibor Zoltán. Szövetségi kapitány: Sebes Gusztáv.

Ez a társulat látogatott el annak az angol válogatottnak az arénájába, ahonnét győztesen még senki sem távozott addig. (A magyar krónikák általában 90 éves angol veretlenségről szólnak, az angolok azonban 1872 óta mérték ezt az időszakot. Tehát 81 éves veretlenségüket őrizték, igaz, a skótok legyőzték már őket, de a kontinens csapatai még soha nem mértek vereséget rájuk hazai pályán.) Az angolok ennek megfelelően nem vették igazán komolyan a mérkőzést, talán azért is, mert előzőleg a magyar válogatott idehaza 2-2-es döntetlent játszott a svédekkel. Elbizakodottságukat megerősítette egyébként a londoni sajtó is.

A magyar csapat számára e mérkőzés óriási presztízscsata volt, hiszen politikai elvárás is volt a győzelem Londonban. Már a megelőző napokban rengeteg társadalmi szervezet és üzem kollektívája küldött buzdító táviratot ,,az aranylábú gyerekeknek". (Akkoriban még nem volt szó ,,tisztes helyállásról", amit manapság annyit hallunk, és körülbelül azt jelenti, hogy ne kapjunk hat gólt, mint Mexikóban a szovjetektől, vagy hetet, mint a jugoszlávoktól a világbajnoki pótselejtezőn.)

Az 1953-as mérkőzés napján Magyarországon megállt az élet, és mindenki a rádió előtt ült. Várták, hogy Szepesi György megkezdje a mérkőzés közvetítését. A ,,hidegvérű" angolokat sem hagyta ,,hidegen" a meccs: a londoni arénában 110 ezer ember gyűlt össze!


A meccs és az ,,évszázad gólja"

Bár a sorsolás az angoloknak kedvezett, ők kezdhették a mérkőzést, már az első percben parádés gólt szerzett Hidegkuti. Közvetlenül utána megint Hidegkutit ugratta ki Puskás, ám a bíró les miatt érvénytelenítette a szabályos találatot. Az izgalmakat még az is fokozta, hogy az ellenfél (Sewell) kiegyenlítette az állást. A válasz azonban nem sokáig váratott magára, ismét Puskás passzolt Hidegkutihoz, aki immár a bíró által is szabályosnak ítélt gólt lőtt.

A harmadik magyar gólt Puskás szerezte, amelyet Szepesi egyből ki is kiáltott az ,,évszázad" góljának. A félidőben az állás: 4-2, miután Puskás újabb találatára Mortensen válaszolt. Vezettek tehát a szünetben a magyarok, sőt a második félidő elején máris 6-2-re módosult az eredményjelző, Bozsik József, a népszerű ,,Cucu" ugyanis megszerezte ötödik, Hidegkuti pedig hatodik találatunkat (Hidegkutinak ez volt a harmadik gólja a meccsen). A végeredmény a második félidő 16. percében alakult ki, amikor az angolok Ramsey révén tizenegyesből szépítettek.


A gólok, gólszerzők és az eredmény alakulása:

1' 0 : 1 Hidegkuti Nándor
15' 1 : 1 Sewell Jackie
22' 1 : 2 Hidegkuti Nándor
25' 1 : 3 Puskás Ferenc
29' 1 : 4 Puskás Ferenc
38' 2 : 4 Mortensen Stan
52' 2 : 5 Bozsik József
56' 2 : 6 Hidegkuti Nándor
60' 3 : 6 Ramsey Alf (11-es)


A fogadtatás

Az ujjongás kitörő volt idehaza: a magyar válogatottat lelkes tömeg fogadta a budapesti pályaudvaron. A lapok dicshimnuszokat zengtek, úttörőőrsök és szocialista brigádok vették fel a csapat játékosainak a nevét. Zelk Zoltán üdvözlő verset írt a csapathoz ,,Alighogy átszállt a határon a győzelem, az a hat-három". A következő évben az ,,Aranycsapat" tovább fokozta a diadalt: 1954 tavaszán a Népstadionban másodszor is legyőzte az angolokat, ezúttal 7:1 arányban.







Anglia-Magyarország | 3:6 | 1953. 11. 25 | MLSZ TV Archív

Link



Hetvenéves a 6:3 - Magyar csárdás Londonban

Link












 
 
0 komment , kategória:  Sport  
Márk kapitány – Bodnár Zalán jegyzete
  2023-10-04 19:45:50, szerda
 
 





MÁRK KAPITÁNY - Bodnár Zalán jegyzete


"Immáron hivatalosan is magyar állampolgár vagyok! Köszönöm Magyarországnak és a magyar embereknek. Boldog vagyok, hogy tagja lehetek ennek a közösségnek és minden tőlem telhetőt meg fogok tenni azért, hogy megfeleljek ennek a megtiszteltetésnek. "

Marco Rossi



Amint arról már a média is beszámolt, hivatalosan is magyar lett Marco Rossi, a magyar válogatott olasz származású szövetségi kapitánya, aki kedden a köztársasági elnöki rezidencián Novák Katalin köztársasági elnök előtt letette a magyar állampolgársági esküt. Most lett hivatalosan magyar, ám a futballszeretők már régóta annak, közülünk valónak tekintik az itáliai mestert. Kispesten már régebb óta, legkésőbb a 2017-es bajnoki címet követően ,,fogadták örökbe", de amióta a válogatottal is sikert sikerre halmoz, mindenki tiszteletbeli magyarnak tekinti.


Hivatalosan is magyar lett Marco Rossi

Link



Videó: Marco Rossi és Cosimo Inguscio hivatalosan is magyar állampolgár

Link



Marco Rossi-idézetek: Nekem Magyarország a második hazám

Link



És nem csupán a sikerek miatt, hanem azért is, mert láthatóan nagyon fontos neki is a magyar futball sikere, nem csupán ideiglenes munkaállomásnak, afféle dobbantónak tekinti Magyarországot, hanem a szívén viseli labdarúgásunk sorsát, ahogy ezt ezek a Rossi-idézetek tökéletesen érzékeltetik.

Annak idején, amikor gyakran lángolt fel a vita arról futballberkekben, hogy magyar vagy külföldi kapitány kell-e ide, mindig azon az állásponton voltam, hogy külföldi (méghozzá persze olasz, szajkóztam mindenkit idegesítve), de olyan külföldi, akinek van valamilyen érzelmi kötődése a magyarsághoz, nem csupán lélek nélküli zsoldos.

Azt hiszem, immár nyugodtan kijelenthetjük, hogy Marco Rossiban megkaptuk ezt a párosítást: felkészült, lelkiismeretes szakember, akit már kisiskolásként ,,megfertőzött" a nagyapja, Gino a magyar futball, az Aranycsapat, Puskás Ferenc vagy Hidegkuti Nándor iránti rajongásával, és aki részben ezért szeretett volna 2012-ben a Honvédhoz szerződni edzőnek. Mindig megható, amikor erről nyilatkozik a kapitány, milyen büszke lenne rá az 1994-ben elhunyt nagyapa, ha látná, bajnok lett a Honvéddal, és legyőzi az angolokat vagy a németeket a magyar válogatott élén, amelyet a Puskás Ferencről elnevezett stadionban vezényel. Nem lehetett soha egy pillanatig sem azt gondolni, hogy ez szerepjátszás, opportunizmus lenne a részéről, mindig őszintének hatottak az irántunk érzett szeretetét kifejező szavai, és ez most ebben a szakrális tettben is megnyilvánult, hogy - szintén olasz segítőjével, Cosimo Inguscióval együtt - felvette a magyar állampolgárságot.

Dunaszerdahelyi edzőként is gyakran hallhatta a stadionban a Nélküled című, klubhimnusszá nemesedett Ismerős Arcok-dalt, és noha génjeiben sohasem válhat magyarrá, úgy véljük, énekelheti tiszta szívből: ,,Mi egy vérből valók vagyunk."

És a vér ugyebár vörös. Mint vezetéknevének jelentése magyarul...


Link






 
 
0 komment , kategória:  Sport  
„Magyarország már megint ég, mint a rongy”
  2023-09-11 22:00:40, hétfő
 
 







,,MAGYARORSZÁG MÁR MEGINT ÉG, MINT A RONGY" - Mérő Vera beleszállt az atlétikai vb kabalafigurájába
Az aktivista szerint az atlétikai vb kabalafigurája testszégyenítést, zaklatást és tárgyiasítást is elkövetett.
2023. szeptember 07

Mérő Vera arról írt a Glamouron, hogy ,,minden különösebb fennakadás nélkül lemehetett volna az atlétikai világbajnokság, csak hát Magyarországon rendezték. És itt még mindig meg lehet csinálni olyan dolgokat, amilyeneket lassan már sehol a világon" - fogalmazott.

Példaként azt hozta, hogy rackajuhnak öltözött emberek ,,csapkodták élő tévéadásban Rubint Réka fenekét, bikiniversenyt hirdettek a versenyre váró sportolóknak, és szumó jelmezbe bújva álltak be a női súlylökők mellé.

Mi pedig égünk, mint a Reichstag"

- fogalmazott a civil aktivista.
,,Provinciális, szexista, nőket lealacsonyító kultúrájú ország vagyunk"

Ezután néhány példán keresztül bemutatta, hogy véleménye szerint miért volt ,,vállalhatatlan az országunkat lejárató a Youhuu-jelenség!" Kifejtette, hogy miért gondolja azt, hogy az atlétikai vb kabalafigurája testszégyenítést, zaklatást és tárgyiasítást követett el. Konklúzióként levonta, hogy ismét beigazolódtak azoknak az előítéleteit, ,,akik szerint provinciális, szexista, nőket lealacsonyító kultúrájú ország vagyunk, ahol a nőkkel bármit meg lehet tenni. És a szomorú az, hogy nem is tévednek nagyot" - hangsúlyozta Mérő Vera.







BARBÁR HELY EZ A MAGYARORSZÁG, PRIMITÍVEK VAGYUNK, NŐKET ALÁZUNK ÉS TÁRGYIASÍTUNK, SZÉGYELLJÜK MAGUNKAT! - UGYE KEDVES MÉRŐ VERA?
2023. szeptember 11. 06:11 Csisztu Zsuzsa


Nagyon fel tudom húzni magam, amikor egy emberi jogi aktivista a nőket (szerinte) megalázó jeleneteket kizárólag országhatárokon belül hajlandó felismerni.

Azt hiszem, nekem talán nem kell bemutatni, hogy milyen is egy férfiak által dominált szakma. Kemény sportágból érkezem, a testszégyenítésről se kell ismeretterjesztő előadást hallgatnom, hogy felismerjem. Sőt, azt hiszem, egészen közelről is láttam már egy-két illetlen jelenetet a sportvilágban az elmúlt pár évtized alatt. Azon ugyanakkor mégis fel tudom húzni magam, amikor egy emberi jogi aktivista a (szerinte) nőket érő megalázó jeleneteket

kizárólag országhatáron belül hajlandó felismerni.

Mert ha küzdünk a nők jogaiért, vagy épp a sportolónőket érő méltatlan, megalázó incidensek és zaklatások ellen, akkor lehetőleg ne szenvedjünk átmeneti vakságban olyankor sem, amikor országhatárainkon túl, a dicsőített demokráciákban történik vérlázító eset! Legyünk következetesek és vegyük észre a sértő megnyilvánulásokat a világ más sportpályáin is, ha már a megtisztulás a cél!

(Azt most hagyjuk, hogy a dicsőített demokráciákból származó, a közönség versenyek alatti szórakoztatására szerződtetett ,,hézagpótló elem", vagyis a kabalafigura mint olyan egyáltalán életképes ötlet-e még a mai sportvilágban, mert persze ezen lehetne vitatkozni.)

Nade! Az nyilván természetes, hogy Mérő Vera a Sziget Fesztiválon IGEN (oda az NTRTEA kitelepült), az atlétikai világbajnokságon viszont NEM bukkan fel, hiszen ez utóbbi vélhetően nem az ő szintje, ez a közönség nem az ő közönsége. Legalábbis a Facebook-posztjai közt nemigen találtam olyasmit, hogy ,,sziasztok, hát ez az atlétikai vb a helyszínen is csúcssz@r volt, megnéztem, nekem elhihetitek!

Az atlétanők sortja túl rövid, szexuálisan tárgyiasítja őket a hasizmukat villantó rövidke felső, pfúj, azonnal tiltsuk be az egészet,

és különben is: pusztított ott egy kabalafigura, ami miatt már megint égünk, mint a Reichstag". (A dőltbetűs rész szó szerinti idézet.)

És amúgy az egész atlétikai világbajnokságról - a helyszínen százezreknek, a közvetítéseknek köszönhetően további közel egymilliárd nézőnek felejthetetlen élményt szerző eseményről - mindössze ekképpen emlékezik meg: ,,Minden különösebb fennakadás nélkül lemehetett volna az atlétikai világbajnokság, csak hát Magyarországon rendezték. És itt még mindig meg lehet csinálni olyan dolgokat, amilyeneket lassan már sehol a világon" - mondja a sportvilág összes bugyrában értelemszerűen tökéletesen jártas aktivista, aki

vélhetően éppen akkor pislog a szemébe repülő (a Sziget Fesztiválon már a levegőtől is bódult állapotba kerülő) muslicától, amikor Luis Rubiales, a Királyi Spanyol Labdarúgó-szövetség (RFEF) elnöke élő egyenes adásban szájon csókolja a csapat egyik játékosát, Jennifer Hermosót.

Nos, azóta látjuk, hol tart a Rubiales kontra Hermoso ügy, erről mi is részletesen beszámoltunk, és persze azt is kiszúrtuk, hogy az emberi jogi aktivista nemcsak megtapsolta, de pozitív példaként ki is emelte Andrés Iniesta Rubialest elítélő viselkedését (igaza is volt Iniestának), csakhogy azt is hozzátette: ,,valahogy így megy ez jobb körökben".

Hát igen, kedves Vera! Ott, azokban a ,,jobb körökben",

az ,,igazi demokráciákban" tényleg így megy - na meg totál másképp is megy, ahogyan azt Luis Rubiales saját nagybátyjától, Juan Rubialestől, az elnök korábbi kabinetfőnökétől megtudhattuk.

Voltak ott munkamegbeszéléseknek álcázott partik olykor talán a kiskorúság határát is súrolóan ifjú hölgyekkel, akiket a diszkóban (vagy mégsem ott? állítólag hol ezt, hol azt hazudta a fejlett demokráciában pallérozódott elnök) csíptek fel a baráti kör tagjai az elnöki különítmény gyaníthatóan ,,társalkodó jellegű" szórakoztatására; azután szó esett az RFEF pénzéből fizetett (úgyszintén munkamegbeszélésnek álcázott, valójában ,,romantikus tartalmú") New York-i kiruccanásokról, valamint a Szuperkupa Szaúd-Arábiának történt kiárusításáról - vagy épp a becsülettel és nagy szakmai hozzáértéssel dolgozó (többek közt női) alkalmazottak indoklás nélküli, tömeges elbocsátásáról is.

Nos, az effélék, úgy tűnik, mind-mind jellemzőek voltak a nagy múltú és - nyilván példaértékűen működő! - Királyi Spanyol Labdarúgó-szövetség vezetőjének háza táján,

aki azóta, nyilván nem önszántából, de mégis lemondott.

Mérő Vera, aki - aktivistához méltóan amúgy - annak idején nem ment el szó nélkül a magyar sportvilág berkein belül is felbukkanó Turi-ügy vagy a Szilágyi Lilu-eset mellett, most mégis úgy érezte, hogy a Youhuu-jelenség önmagában lefestette az egész atlétikai világbajnokságot. Lord Coe szerinti sztenderdeket állító újításokkal teli versenyrendezésestül, kimelkedően pozitív fogadtatásban részesülő fenntarthatósági programostul - mindenestül, cakkumpakk.

Hiszen mi egy ,,provinciális, szexista, nőket lealacsonyító kultúrájú ország vagyunk, ahol a nőkkel bármit meg lehet tenni" - ennyi értékelés épp elég is az atlétikai vébéről, talán még sok is. Szerinte.

Az aktivista eközben arra már nem kapja fel a fejét, hogy az amerikai ,,mintademokráciában" épp most tagadták meg a belépést egy nagy tekintélyű, harminc éve dolgozó, ezalatt összesen hét olimpiáról tudósító sportújságíró kollégától, aki a San Joséban rendezett amerikai tornászbajnokságra érkezett volna tudósítani.

Nos, kiderült, hogy Scott M. Ried amolyan nemkívánatos személy lett a sportágban,

miután kitartóan, újságcikkek egész sorában tárta fel az amerikai tornászvilágban valóban jelen lévő - Larry Nassar pokoli, évtizeken át húzódó szexuális zaklatásainak árnyaként kísértő - testszégyenítéseket, testi-lelki terrorral járó edző-tanítvány viszonyokat.

Az ottani ,,mintademokráciában" pont belefér, hogy ilyen ,,kis horderejű" ügyekben kitiltsanak valakit újságíróként egy sporteseményről. Hiszen ott példaértékűen működik minden. Csak nekünk kell állandóan szégyenkeznünk - most éppen ország-világ előtt,

a kabalánk viselkedése miatt...

(Nyitókép: képernyőfotó Mérő Vera TEDx-előadásából)

Link



KAPCSOLÓDÓ CIKKEK, VÉLEMÉNYEK:







Francesca Rivafinoli: ÁLLATBŐRBE BÚJT FÉRFIAK NYÚLNAK NŐK ALÁ, EZ A KULTÚRÁNK RÉSZE, MAGYARORSZÁG ÉG, ÉGETT ÉS ÉGNI FOG - avagy Mérő Vera már megint hatalmasat ment
2023. szeptember 09.

Kissé mintha újra igazolva lenne az az előítélet, miszerint a nők hisztisek és érzelemvezéreltek, a balos értelmiség tagjai meg befeszült, mindensz*rista nyugatimádók.

Bővebben - teljes cikk lásd Link

Link








EZT IS AJÁNLOM A TÉMÁBAN


VAJON MIHEZ AKAR AZ ELLE NŐI MAGAZIN MAGYAR KIADÁSA ,,INSPIRÁCIÓT" ÉS ,,BIZTATÁST" ADNI? Ugye nem ahhoz, hogy férfiak a saját céljaikra használják egy nő testét?
Francesca Rivafinoli 2023. szeptember 07

Bővebben - teljes cikk: lásd Link

Link











 
 
0 komment , kategória:  Sport  
ATLÉTIKAI VILÁGBAJNOKSÁG 2023 - Budapest
  2023-07-12 19:45:02, szerda
 
 







ATLÉTIKAI VILÁGBAJNOKSÁG 2023 - Budapest


A Sportok Királynője címmel szokták illetni azt a sportágat, amelyben az egyik legnagyobb világeseményének Budapest (2023. augusztus 19-27.) ad otthont ebben az évben. Az atlétika az egyik legnépszerűbb sportág, hiszen minden sportok alapjának tekinthető. Az ember alapvető mozgásformáira épül.


A 2023-as atlétikai világbajnokság rendezési jogát 2018 decemberében a Nemzetközi Atlétikai Szövetség (akkor: IAAF, 2019-től: World Athletics) monte-carlói ülésén kapta meg Budapest.

Ez lesz a 19. szabadtéri atlétikai világbajnokság.

Ez az első alkalom, hogy az atlétika csúcseseményét Közép-Európában rendezik. A 2023-as atlétikai világbajnokság Magyarország történetének legnagyobb sporteseménye lesz, amit 2023. augusztus 19. és 27. között Budapesten, a Nemzeti Atlétikai Központban, illetve az utcai futó- és gyaloglóversenyek miatt Budapest belvárosában rendeznek meg.

Budapest a Nemzetközi Atlétikai Központ felépítésével készült a világverseny lebonyolítására.

A vadonatúj Nemzeti Atlétikai Központ ad otthont a 2023-as budapesti atlétikai világbajnokságnak. A kifejezetten atlétikára tervezett stadion 35 000 férőhelyes lesz a 2023-as világbajnokságra. A létesítmény a Duna keleti partján, a város déli részén épül fel. A minden igényt kielégítő, korszerű, létesítmény nemcsak a magyar atlétika új otthona lesz, hanem Közép-Európa legnagyobb verseny- és edzőközpontja is.

Elkészült a budapesti atlétikai világbajnokság hivatalos imázsfilmje, a látványos klipben feltűnnek a magyar és a nemzetközi atlétikai élet sztárjai és a világbajnokság helyszínei is.

Magyarország történetének eddigi legnagyobb sporteseménye lesz az atlétikai világbajnokság, amelyet 2023. augusztus 19. és 27. között rendeznek a fővárosban.

Több mint 251 országból 2000 atléta érkezik Magyarországra, hogy részt vegyen a világ harmadik legnagyobb sporteseményén, és több mint 1 milliárd ember figyelmére számítanak a rendezők 9 napon át. A TV társaságok, az internetes elérések révén ennyi ember nézheti majd az eseményeket világszerte.

Az atlétikai világbajnokságra minden eddiginél több magyar sportoló is kvalifikálta magát. Az atlétika itthon mindig is népszerű volt, de a hosszú ideje tartó színvonalas szakmai munka eredményeként egyre több magyar sportoló ér el jelentős eredményeket.

A külföldi országok közül a listát egyébként az Egyesült Királyság vezeti, a második pedig az Egyesült Államok.

Magyarország eddigi legnagyobb sporteseményének helyszínei a stadion falain kívül egyes versenyszámok esetén a főváros utcáin is nyomon követőek lesznek.

A vb egyebek mellett a maraton és a gyalogló versenyeknek köszönhetően egészen káprázatos kulturális-turisztikai látványosságnak is ígérkezik, hiszen az atléták a Hősök teréről indulva a világörökség részét képező Andrássy úton futnak, olyan jelentős kulturális látványosságok érintésével, mint a Szépművészeti Múzeum, a Lánchíd vagy a megújult Operaház, a budai és a pesti rakpartról pedig látható lesz a teljes panoráma.

A világverseny szlogenje a Láss csodát! - ez egyben hirdeti országunk, mint Közép-Kelet-Európa első ilyen jellegű világverseny rendezőjének lehetőségét, és a résztvevő sportolók saját teljesítményük határait feszegető viadalának nagyszerűségét.

Sebastian Coe, a Nemzetközi Atlétikai Szövetség elnöke, aki maga is többszörös olimpiai bajnoka az 1500 méteres síkfutásnak, annak a véleményének adott hangot, mely szerint gyönyörű a város és az új sportközpont kiváló helyszín a világverseny megrendezéséhez. A világbajnokság programjai a rendezvény teljes időtartama alatt folyamatosan kínálják a lehetőséget híres sportolók és versenyszámaik megtekintésére.

Több mint 70 országból, köztük Új-Zélandról, Japánból és Chiléből, azaz a világ túloldaláról is vásároltak jegyeket a 2023-as budapesti atlétikai világbajnokságra - közölte a szervezőbizottság. Pakisztán már a 75. ország, ahonnan érkeznek nézők a budapesti eseményre. A szurkolók többsége európai, a rangsor élén természetesen a magyar nézők állnak. Utánuk legtöbben összességében a környező országokból érkeznek majd Magyarországra az atlétika szerelmesei.

Augusztusban a világ figyelni fog egy országra, egy városra, annak épületeire, az itt élő emberekre. Mind barátok leszünk a sport által, a sportért. Mert közös a cél, hogy hősök a pályán kívül is legyenek!

H A J R Á M A G Y A R o K !







A világbajnokságon 49 versenyszámot rendeznek 9 napon át. Minden este lesznek versenyek és 5 délelőtti program is szerepel az időrendben. A hat utcai versenyre öt délelőttön kerül sor, csupán a férfi és női 35 kilométeres gyaloglás lesz egyazon napon. A pályaversenyeken minden döntő az esti programban szerepel, s minden nap legalább négy finálét láthatnak majd a nézők. Az utolsó két napon nyolc-nyolc finálé kapott helyet a programban, az esemény utolsó száma a női 4×400 méteres váltó döntője lesz

E mellett az atlétikai vb második versenynapja, augusztus 20-a a magyar államalapítás ünnepe, amikor a külföldi versenyzők és látogatók a magyarokkal közösen tekinthetik meg a hagyományos tűzijátékot. A 9 napos vb így az egész világnak megmutatja majd Magyarország és Budapest csodáit.

A vidéken élő magyar szurkolók számára a MÁV-Volán-csoport VB2023 elnevezéssel kedvezményes jegyet vezet be: a szimbolikus, maximum 2023 forintos jegy augusztus 18. és 27. között a Budapestre történő utazásra, míg a visszautazásra augusztus 19. és 28. között lesz érvényes.







World Athletics Championships Budapest 23 Official Film

Link



Meglepetések, hangulat, dominancia - Valóban a budapesti atlétikai világbajnokság volt minden idők legjobbja?

Link

















 
 
0 komment , kategória:  Sport  
Magyarok az olimpián – 125 év sikerei számokban
  2023-02-06 14:00:55, hétfő
 
 










MAGYAROK AZ OLIMPIÁN - 125 ÉV SIKEREI SZÁMOKBAN


A négyévente megrendezett nyári olimpiai játékok során ma már több kétszáz ország méretteti meg magát több mint harminc sportágban. Az első modernkori olimpiát 1896-ban, 1503 évvel az utolsó ókori olümpiai játékok után rendezték meg Athénban. 125 évvel később, 2021-ben tartották meg a 32. nyári olimpia játékokat Tokióban, amelyet a koronavírus járvány miatt 2020-ról egy évvel el kellett halasztani. Ugyan ez az első alkalom, hogy egy olimpiát csak elcsúsztattak egy évvel, az évek során a nyári rendezvényt három alkalommal - 1916-ban, 1940-ben és 1944-ben - egyáltalán nem tartották meg. Ennek oka a két világháború volt, így a nyári játékokat összesen csak 29 alkalommal rendezték meg.

Magyarország már a legelső, 1896-os olimpián is képviseltette magát, ahol Hajós Alfréd meg is szerezte hazánknak az első két aranyérmet úszásból. Ugyanakkor az elmaradt olimpiákon kívül kettőn nem vettünk részt: az 1920-as antwerpeni és az 1984-es Los Angeles-i rendezvényen. Előbbiből Magyarország - az első világháború többi vesztes országával együtt - ki lett zárva, utóbbin pedig egy hidegháborús konfliktus miatt nem indultunk: az amerikai verseny bojkottjában a Szovjetunió befolyása alá tartozó országokhoz hasonlóan mi is részt vettünk, válaszul a nyugati világ 1980-as moszkvai rendezvényt érintő bojkottjára.

Magyarországnak a 2020/21-es tokiói olimpiáig bezárólag 304 nyári olimpiai bajnoka volt, aranyérmeiket 108 versenyszámban nyerték meg.


Arany: 182 /304 fő/
Ezüst: 156 /271 fő/
Bronz: 177 /347 fő/


A legtöbb érmet (42) és aranyérmet (16) az 1952-es, Helsinkiben megrendezett olimpián nyerték a magyarok.


A legtöbb, hét olimpiai aranyérmet Gerevich Aladár vívó nyerte, egymás után hat nyári olimpián is részt vett, 1932 és 1960 között. A hét arannyal a hetedik legeredményesebb olimpiai bajnok, ugyan a helyezésen 11 másik sportolóval osztozik.

Gerevich egyúttal a legtöbb olimpiai érmet nyert sportoló címét is kiérdemelte pályafutása során, 10 éremmel. A vívó mellett ugyancsak 10 éremmel áll a rangsor élén Keleti Ágnes, ötszörös olimpiai aranyérmes tornász is. Keleti a jelenleg legidősebb, ma is élő magyar olimpikonunk, 2021. január 9-én töltötte be 100. életévét. Gerevich és Keleti 14 másik sportolóval együtt a nyolcadik legtöbb érmet elért olimpikon a világon.


Legtöbb olimpiai aranyat nyert magyar sportolók







Legtöbb olimpiai érmet nyert magyar sportolók







Magyar sportolók már a legelső, 1896-ban megrendezett modern kori olimpián is indultak. A hét induló - Dáni Nándor, Hajós Alfréd, Kakas Gyula, Kellner Gyula, Szokolyi Alajos, Tapavicza Momcsilló és Wein Dezső - közül öten összesen hat érmet hoztak haza, amiből kettő arany-, egy ezüst- és három bronzérem volt.

Az elmúlt évek rendezvényein átlagosan 150-200 magyar sportoló vett részt. Ugyan látható egy viszonylag csökkenő nyerési arány, ez a magyar olimpikonok teljesítményének romlása helyett sokkal inkább az összes résztvevők számának növekedésével és sportszámok fokozatos bővülésével magyarázható.

Az egyes évek össz indulói és magyar érmesek száma alapján a legsikeresebb olimpiai részvételünk az 1932-es volt, amikor az 1332 összes indulóból 58 magyar volt, és közülük 28-an érmet is nyertek. Ez az összes induló 2,1 százalékát jelenti. Hozzá kell viszont tenni, hogy a nagy gazdasági világválság miatt a '32-es olimpián jelentősen alacsonyabb volt a részvétel az azt megelőző, 1928-as olimpiához képest, ami így hozzájárulhatott ahhoz, hogy ez legyen a legsikeresebb olimpiája a magyaroknak.


A magyar olimpikonok a legtöbb érmet vívásban, úszásban és kajak-kenuban szerezték. Ebből a három sportágból az összes érmek (és aranyérmek) évente összesített számát nézve mindig a legjobb tíz ország között voltunk a rangsorban. Ez a kiemelkedő siker részben a magas részvételi aránynak is köszönhető, hiszen a 29 megrendezett olimpiából mindössze kettőn nem vettünk/vehettünk részt.


Az összes sportágban elnyert érmek (és aranyérmek) évente összesített rangsorában Magyarország szinte mindig a legjobb tíz ország között helyezkedett el. Az egyetlen alkalom, amikor évekre a 10. helyezésnél rosszabbra csúsztunk vissza, az első világháborút követő, 1920-as olimpiai kitiltásnak volt köszönhető, viszont 1932-re már újból felkerültünk a toplistára. Azóta stabilan a hatodik és nyolcadik hely között tartjuk a helyezést.


Hazánk a fenti diagramokon jelölt sportokon felül kiemelkedő sikereket ért el más sportokban is, például vízilabdában: a férfi válogatott a 27 alkalomból 23-szor vett részt, kilenc arany-, három ezüst-, és négy bronzérmes helyezést szerzett. Az összesített érmes és csak aranyérmes helyezések alapján is a magyar válogatott áll a sportban a világrangsor első helyén. Öttusában 23 éremmel (amiből 9 arany volt) a legsikeresebb ország vagyunk. Labdarúgásban három aranyéremmel másodikak vagyunk az Egyesült Államok után.


Sport - Helyezés - Arany - Ezüst - Bronz - Összes érem

Öttusa . . . . . . . . 1 . . . .9 . . . . 8 . . . . 6 . . . . . . . 23
Vízilabda . . . . . . 1 . . . .9 . . . . 3 . . . . 5 . . . . . . . 17
Labdarúgás . . . . 2 . . . . 3 . . . 1 . . . . 1 . . . . . . . . 5
Vívás . . . . . . . . . 3 . . . 38 . . .24 . . . 28 . . . . . . . 90
Kajak-kenu . . . .3 . . . .28 . . .31 . . . 27 . . . . . . . 86
Úszás . . . . . . . . 4 . . . .29 . . . 27 . . .20 . . . . . . . 76
Torna . . . . . . . . .7 . . . .15 . . . .11 . . .14 . . . . . . .40
Ökölvívás . . . . .7 . . . .10 . . . . .2 . . . .8 . . . . . . . 20
Birkózás . . . . . . 8 . . . .19 . . . 16 . . . 19 . . . . . . .54
Sportlövészet . 13 . . . .7 . . . . .3 . . . .7 . . . . . . . 17
Kézilabda . . . . .14 . . . .0 . . . . .1 . . . .2 . . . . . . . . 3
Karate . . . . . . . .15 . . . .0 . . . . .0 . . . .1 . . . . . . . . 1
Művészeti v. . .15 . . . .1 . . . . .2 . . . .1 . . . . . . . . 4
Atlétika . . . . . . 21 . . .10 . . . .12 . . . 18 . . . . . . .40
Súlyemelés . . .22 . . . .2 . . . . .9 . . . .9 . . . . . . .20
Cselgáncs . . . .25 . . . .1 . . . . .3 . . . . 6 . . . . . . 10
Tenisz . . . . . . . 31 . . . .0 . . . . .0 . . . .1 . . . . . . . .1
Lovaglás . . . . . 31 . . . .0 . . . . .0 . . . .1 . . . . . . . .1
Vitorlázás . . . . .37 . . . .0 . . . . .1. . . . 1 . . . . . . . .2
Evezés . . . . . . .40 . . . .0 . . . . .1 . . . . 2 . . . . . . . 3


Magyarország két alkalommal nem vett részt a nyári játékokon. Az első az 1920-as antwerpeni olimpia volt, ahonnan hazánkat - az első világháború vesztes országaihoz hasonlóan - kizárták, így ezen az eseményen az Olimpiai Bizottság döntése miatt nem tudtunk részt venni.

A másik az 1984-es Los Angeles-i olimpia volt. Az Egyesült Államok és a Szovjetunió hidegháborús feszültségeinek egyik eredménye az ellenség olimpiai játékának bojkottálása volt. 1980-ban az USA felszólította szövetségeseit, hogy ne vegyenek részt az abban az évben Moszkvában megrendezett játékokon, ezzel tüntetve Afganisztán szovjet megszállása ellen. 1984-ben erre válaszul a Szovjetunió felszólította a szovjet blokk államait az Amerikában megtartott sportrendezvény bojkottjára, így hazánk - a legtöbb szovjet befolyás alatt álló országhoz hasonlóan - nem vett részt az akkori olimpiai játékokon. A Szovjetunió helyette megtartotta a saját “olimpiáját", a Barátság Versenyeket.







Magyarok részvétele a nyári olimpiai játékokon




Az első, 1896-os nyári játékoknak még nem volt női résztvevője. Négy évvel később a női sportolók száma 22 volt (975 férfi mellett), Magyarország viszont egészen 1932-ig nem küldött nőket a versenyre. A női részvétel azóta fokozatosan nő, a 2020/21-es tokiói olimpián már több női magyar sportoló vett részt, mint férfi.


Magyar indulók nemi megoszlása

A női és férfi indulók kiegyenlítődésében nincs egyedi helyzetben Magyarország. Az alábbi diagramon látható, hogy az elmúlt évek során stabil növekedés volt a női résztvevők összes résztvevőn belüli arányában. A 2020/21-es olimpia volt az első, ahol szinte 50-50 százalékban képviseltette magát a két nem. Magyarország ebben az évben kicsit jobb volt az olimpiai átlagnál, a magyar indulók 53,1 százaléka nő volt.


Magyar résztvevők és győzelmek sportáganként

A magyar olimpiai sikereket az olimpiai sportágak szerint is fel lehet osztani. Magyarország 33 sportágban indult az elmúlt 125 év alatt. Atlétikából és úszásból minden évben volt magyar induló, ha leszámítjuk a két kihagyott rendezvényt.

Számos olyan sportág van, ahol az indulást dobogós helyezés követte: ilyen az úszás (27 olimpiai indulásból 22-őn nyertünk érmet is), az atlétika (27-ből 18), a vívás (25-ből 24), a birkózás (25-ből 22), a torna (25-ből 15), a vízilabda (23-ból 16), és a kajak-kenu (19-ből 17). Ezek közül a magyarok vívásban a legsikeresebbek.

Legkevésbé sikeres olimpiai sportunk a kerékpározás, amiben 20 alkalommal indulunk, de egyszer se kerültünk fel a dobogóra.


A 2020/21-es tokiói nyári olimpiai játékokon a magyar versenyzők 6 arany, 7 ezüst és 7 bronzérmet nyertek, ezzel hazánk a 15. helyen végzett a nemzetközi ranglistán. Az idei olimpiai aranyérmes bajnokaink győzelmeiről alább lehet olvasni.


Magyar olimpiai aranyérmesek a 2020/21-es tokiói olimpián






A következő három olimpia a tervek szerint 2024-ben Párizsban, immáron harmadjára, 2028-ban Los Angelesben szintén harmadjára, és 2032-ben Brisbane-ben először kerül megrendezésre.

A 2024-es olimpia megrendezésére Magyarország is pályázott, amely végül vissza lett vonva, a Momentum Mozgalom által szervezett NOlimpia népszavazási kezdeményezés hatalmas támogatottsága miatt.

Az elmúlt években az olimpia megrendezése egyre kevésbé kifizetődő beruházás az aktuális nyári játékokat tartó országot sújtó hatalmas kiadások, építkezések miatt. A 2020/21-es olimpiára ez hatványozottan igaz, hiszen a világjárvány miatt a sportszámokat zárt kapuk mögött kellett megtartani, nézők nélkül, hatalmas bevételtől elesve ezáltal. A tokiói versenysorozatot eredetileg 7 milliárd dollárból tervezték megvalósítani, a rengeteg változtatás és csúsztatás következtében viszont ez az összeg nagyjából 20 milliárd dollárra bővült. Egy olimpia megrendezése már csak a stadionok, épületek, infrastruktúra felépítése és jövőbeni fenntartása miatt is hatalmas költségekkel jár. Ezeket a versenyek végeztével a legtöbb esetben elhanyagolják, nem fordítanak pénzt a karbantartásra, így azok az enyészet martalékává válnak. Ugyanerre a sorsra jutottak a 2016-os Rio de Janeiro-i olimpiára megépített stadionok is, amelyek ma már teljesen üresen állnak.

Szabó Krisztián - Molnár Tamás


Link



Magyarország olimpiai bajnokai

Link



Magyar olimpiai bajnokok || Úszás

Link



Örökség - Vár rád a csúcs

Link

Link


A könnyűzenei életben komoly és elismert múlttal rendelkező Rakonczai fivéreket (Viktor és Imre) is megihlették az olimpiai játékok, és mivel hatalmas sportrajongók úgy gondolták, hogy mindezt egy vérpezsdítő, lendületes dal formájában kívánják a nagyközönség elé tárni. Ennek szellemében született a "Győznünk kell!" című szerzeményük. A dalt eljuttatták a Magyar Olimpiai Bizottsághoz, ahol akkora sikert arattak vele, hogy ez a szerzemény lett a Magyar Olimpiai Csapat dala.

Link









 
 
0 komment , kategória:  Sport  
Puskás szándékos tönkretétele, lábtörések és soha nem látott
  2022-10-31 22:45:32, hétfő
 
 




PUSKÁS SZÁNDÉKOS TÖNKRETÉTELE, LÁBTÖRÉSEK ÉS SOHA NEM LÁTOTT BRUTALITÁS - A FOCIVÉBÉK 5 LEGBORZALMASABB SÉRÜLÉSE
Edvi László2022.10.29. 05:57


November 20-án kezdődik a 2022-es katari labdarúgó-világbajnokság. A minden szempontból rendhagyó torna kapcsán indított sorozatunkban bemutatjuk az eddigi világbajnokságok legjobb, legrosszabb, legbotrányosabb vagy éppen legfurcsább meccseit, jeleneteit. Ezúttal az általunk legemlékezetesebbnek tartott sérüléseket idézzük fel.



1930: Két lábtörés az első héten


Már az első világbajnokság, első meccsének 20. percében megtörtént az első komolyabb sérülés. A Franciaország- Mexikó mérkőzésen a francia kapus, Alex Thepot olyan szerencsétlenül avatkozott játékba, hogy azonnal le kellett jönnie. Ez 1930. július 13-án történt vagyis szegénynek igazán balszerencsét hozott ez a dátum. Mivel akkor még nem lehetett cserélni, az európai válogatott 10 emberrel játszva nyerte meg a mérkőzést 4-1-re.

Ennél rosszabbul nem is indulhatott volna a világ mai napig egyik legnépszerűbb sporteseménye, aki hisz az ilyenben nyilván úgy gondolja, hogy ez egy jel volt, hogy sok bajt hoz ez még az emberiségre.


Az első világbajnokságon, 1930-ban nemcsak a labda volt más mint manapság, hanem a játékstílus is Forrás: AFP/Karim Jaafar





Ezt persze bizonyára nem így gondolja az a két balszerencsés játékos, aki Alex Thepot mellett szintén súlyos sérülésével került be a történelembe. A második játéknapon a meglehetősen képzetlen Peru focistái őrült ámokfutást rendeztek Románia ellen, ennek a legszomorúbb következménye az lett, hogy a peruiak

a 35. percben eltörték a temesvári Steiner Adalbert lábát. Így a többnyire magyar és sváb származású játékosokból álló román válogatott 10 emberrel harcolta ki a 3-1-es győzelmet, de a dél-amerikai csapat sem 11 emberrel fejezte be a találkozót, mert Placido Galindo személyében megismerhete a világ az első vb-n kiállított focistát.

Három nappal később jött a második lábtörés. Július 17-én Bolívia már a 3. percben így veszítette el jobbszélsőjét, és mivel végig 10 emberrel kényszerült játszani, nem csoda, hogy Jugoszlávia 4-0-ra legyőzte.


Puskás Ferenc (jobbról) a 8-3-as magyar-német előtt Fritz Walterrel. A mérkőzés végén már nem lehetett a pályánForrás: dpa Picture-Alliance via AFP/usage worldwide, Verwendung weltweit/Dpa Inp





1954: Puskás Ferenc borzalmas sérülése

Az ellenfelek brutális játékát a magyar válogatott több játékosa is megtapasztalhatta az elmúlt évtizedekben. Persze valószínűleg mindenki elsőre Puskás Ferenc súlyos sérülésére gondol. A legismertebb magyar két góllal nyitotta az 1954-es vb-t a Korea elleni 9-0 alkalmával. Majd a második találkozón az NSZK ellen már a 17. percben betalált. Hidegkúti nagyszerűen időzített labdával kiugratta Puskást, s ő a jobbösszekötő helyéről az ötösről jobbal, laposan a kapus alatt bevágta a labdát.

Ki tudja hány gólig jut, ha minden mérkőzésen ott lehetett volna?

Ezen a mérkőzésen eleinte Jupp Posipal őrizte Puskást, de képtelen volt semlegesíteni. Aztán átvette Werner Liebrich, aki nem válogatott az eszközökben. Először 11-est érően vágta fel a 16-oson belül (elmaradt a büntető), majd a félpályán terítette le nagyon durván. Aztán eljött a végzetes 63. perc! Liebrich szándékosan beletalpalt a magyar zsenibe, aki erősen sántikálva hagyta el pályát, és már nem is tudott visszatérni. Mivel még ekkor sem lehetett cserélni, a magyar válogatott további három gólját emberhátrányban szerezte a későbbi világbajnok ellen. Nyilván mindenki látta, hogy az orvostudomány akkori állásának megfelelően a gyepen vízes szivaccsal próbálták gyógyítani, majd Puskás a pálya szélén telepedett le és vizes törülközőt csavartak a bokájára.


Werner Liebrich itt éppen szabályos eszközzel próbálja meggátolni Puskás Ferencet a gólszerzésbenForrás: dpa Picture-Alliance via AFP/usage worldwide, Verwendung weltweit/Db





A magyar-német másnapján Puskás Ferencet a solothurni kórházban tüzetesen megvizsgálták. Bokáját megröntgenezték, s megállapították, hogy sem törése, sem szalagszakadása nincs. Kreisz dr., a csapat orvosa szerint Puskás rendkívül erős bokarándulást szenvedett. Ez nagy fájdalmakkal, duzzadással és vérömlennyel jár. Svájcban fizioterápiás kezelést és rövidhullámú besugárzást kapott.

Kreisz dr. a következőket mondta akkor a Népsportnak:

Puskásnak már volt hasonló bokasérülése, s akkor aránylag hamar rendbejött. Ez a sérülése súlyos, de remény van rá, hogy a negyeddöntőig meggyógyul. Attól függ, hogyan zajlik le a vérömleny felszívódása."

A folytatást tudjuk: Puskás csak a döntőben játszott ismét. Nem tudni mennyire jött rendbe, de az biztos, hogy ő szerzett vezetést Magyarországnak. Sajnos 2-3-nál a 87. percben az egyenlítő gólját nem adta meg a játékvezető.


Puskás Ferenc legközelebb a döntőben játszhatott, akkor már a 6. percben vezetést szerzett válogatottunknakForrás: dpa Picture-Alliance via AFP/usage worldwide, Verwendung weltweit/Schirner Sportfoto Archiv





1982: Schumacher brutalitása, Battiston ájulása

Puskás Ferenccel ellentétben Patrick Battiston soha nem játszhatott vb-döntőt, pedig nagyon közel volt hozzá.

1982-ben a látványosan játszó francia válogatott elődöntőt vívhatott az NSZK-val Sevillában. Az első félidó nem hozott emlékezetes játékot, ám azt követően olyanná vált a mérkőzés, hogy bevonult minden idők legemlékezetesebb találkozói közé. Szerencsére rengeteg pozitív dolog miatt, de egy súlyos sérülés is örökké emlékezetessé tette a drámai meccset.

Patrick Battiston már az azt megelőző az 1978-as vb-n is pályára lépett, 1982-ben pedig végigjátszotta az Anglia és Ausztria elleni találkozókat. Az NSZK elleni elődöntőt a kispadon kezdte, de az 1954-es vb-vel ellentétben ekkor már régen lehetett cserélni, és így az 50. percben jött Bernard Genghini helyére.

Pontosan 10 percre. Ekkor kapott egy remek labdát, elemelte azt a kapujából kifutó német kapus, Toni Schumacher felett-mellett,

majd elsötétült számára minden, és hosszú percek kiestek az életéból.

A német kapus rázuhant, Battiston pedig eszméletét vesztette. Később kiderült: akkor, és ott három foga is kitört. A vb-k történetének legdrámaibb percei következtek. Kétségbeesetten rohanó orvosok, majd a késlekedő spanyol mentők, kiabálás, lökdösődés, Battiston pedig nem mozdult.


Patrick Battiston a Toni Schumacherrel történt ütközés után ájultan fekszik a földön Forrás: dpa Picture-Alliance via AFP/usage worldwide, Verwendung weltweit/Sven Simon





Tíz perc játék után mentő vitte el. A találkozó után még a sérülést okozó kapusnak az édesanyja is ezt mondta fiának telefonon:

Komisz dolog volt, Harald. Nagyon csúnyának látszott, fiam."

Schumacher a nagy port felvert önéletrajzi könyvében, az Anpfiffban ezt írta az esetről:

"Egyetlen német szövetségi kancellár sem - és ha igen, akkor is csak nagy nehézségek árán - okozhatott volna több bajt, mint én."

Schumacher a találkozó után nem látogatta meg a kórházban magához térő franciát, viszont kicsit később a háttérgépezet összehozott egy találkozót a két játékos között.


Link


A német elutazott Metzbe, és közös sajtótájékoztatót tartottak. Ennek során Battiston látványos keretek között megbocsátott Schumachernek.

Aztán két évvel később egy barátságos mérkőzésen ismét egymás ellen játszottak, Strasbourgban a Meinau Stadiont avató találkozón. A meccs végén Battiston odament a végig kitűnöen védő Schumacherhez, gratulált a teljesítményéhez, mezt cseréltek és megölelték egymást.


Patrick Battistont a vb-elődöntőről rögtön a kórházba kellett szállítani Forrás: AFP/-





1994: Egy összetört orr, amit Puhl Sándor sem látott

A spanyol válogatott játékosa, Luis Enrique az 1994-es amerikai világbajnokság szenvedett súlyos sérülést. Az egyik legismertebb, de egyben legfurcsább eset volt az övé. Ugyanis hiába történt egy világbajnokságon, rajta kívül a szerencsétlenség pillanatára alig valaki emlékszik.

Az amerikai vb negyeddöntőjében találkozott Spanyolország és Olaszország. A hajráig 1-1-re állt a mérkőzés, ekkor Roberto Baggio előnyhöz jutatta Itáliát. A 88. percben történt ez, és az olaszok szokásuknak megfelelően foggal-könyökkel próbálták őrizni az előnyüket. Utóbbi nem elírás, ugyanis a 93. percben, vagyis az utolsóban

Mauro Tasotti úgy ütötte meg könyökkel a 16-oson belül Luis Enriquet, hogy a spanyol játékos azonnal elterült.

Mint a meccs után kiderült, eltört az orra. A meccs a brutális szabálytalanság után azonnal véget ért, ugyanis Spanyolország nem kapta meg a neki jogosan járó büntetőt, és ezzel a hosszabbítás kiharcolásának lehetőségét. A játékvezető ugyanis háttal állt az esetnek, így nem látta azt. Őt úgy hívják: Puhl Sándor.

A spanyolok a meccs után természetesen azonnal támadták Puhlt. Az állami televízió, a TVE képújságja (akkor még nem volt internet) ezt írta: Puhl kiejtette a válogatottunkat, tizenegyestől fosztott meg minket"

Javier Clemente, az ezzel a vb-szereplését befejező Spanyolország szövetségi kapitánya a hazaérkezést követően is támadta Puhl Sándort:

Nyilvánvaló, hogy tizenegyest kellett volna adnia a játékvezetőnek. Tassotti a büntető területen belül olyan ütést mért Luís Enriquére, hogy a Real-játékosnak ripityára tört az orra."

Puhl Sándornak egyébként azon a meccsen - a kor szokásának megfelelően -

nem magyar partjelzői voltak, az ausztrál Dunsterr és a belga Matthys segítette a munkáját. Illetve ezúttal egyáltalán nem segítette, mert az esetnek háttal álló játékvezetőt egyikük sem tájékoztatta a dologról.

A spanyolok tiltakozása miatt összeült a FIFA fegyelmi bizottsága, és a testület történelmi jelentőségű döntést hozott. Ugyanis először hozott elmarasztaló ítéletet vidófelvétel alapján. Méghozzá igen súlyosat.


Link


Tasottit nyolc mérkőzésre eltiltotta,

és (ez utóbbi persze nevetséges) 15.000 dollár bírság megfizetésére kötelezte. Sepp Blatter, a Nemzetközi Labdarúgó Szövetség akkori főtitkára így magyarázta a döntést:

Bizonyára sokan súlyosnak, túlontúl keménynek találják majd az ítéletet, ám szerintünk ez a legkevesebb, amivel büntethetjük az efféle sportszerűtlenségeket.

Tasotti soha többé nem szerepelt az olasz válogatottban, míg a két játékos 17 évvel később egy Roma-Milan mérkőzésen kibékült egymással.

Puhl Sándort pedig annyira nem hibáztatta senki a dolog miatt, hogy ő vezette annak a világbajnokságnak a döntőjét.


Luis Enrique (balról) a spanyol válogatott gólját ünnepli Forrás: AFP/Jacques Demarthon





2010: A második meccsen kinyírták a brazil Elanót

A brazil Elano Ralph Blumer (művésznevén: Elano) a 2010-es világbajnokság sztárja lehetett volna. Az akkor a legjobb focistakorban lévő játékos Pelé egykori csapatából, a Santosból 23 évesen került Európába. Először a Sahtar Donyeckben szerepelt, (a debreceni Oláh Gábor utcai stadionban is, UEFA Kupa-selejtezőn.) A később a Bayern Münchennel BL-t nyerő Anatolij Tyimoscsukkal együtt

tagja volt 2005-ben a Lokit 2-0-ra legyőző csapatnak,

sőt az ukrán gárda az ő szögletét követően szerzett vezetést. Aztán a Manchester Citybe igazolt, és a 2010-es vb-t pedig nagyszerűen kezdte. Az első mérkőzésen Brazília az ő góljával (is) 2-1-re legyőzte Észak-Koreát. Majd a második találkozón Elefántcsontpart ellen is betalált. Nem gondolta, hogy a gólja után már csak 5 percig tart neki a vb.


Elano itt még gólt szerez Elefántcsontpart ellenForrás: AFP/Roberto Schmidt





Ugyanis Cheick Tioté olyan brutálisan szabálytalankodott ellene, hogy hordágyon kellett elhagynia a pályát. A 67. percben, 3-0-ás állásnál, amikor már gyakorlatilag eldőlt a mérkőzés. Elsőre annyira nem tűnt súlyosnak a dolog, hogy a játékvezető, a francia Stéphane Lannoy sárga lapot sem adott a dologért. Tioté egyébként később egy másik eset után kapott, vagyis ezzel megúszta a kiállítást.

Elano azonban nem "úszta meg". Később így emlékezett arra a végzetes pillanatra:

Mondtam a játékvezetőnek, hogy még csak sárgát sem adott egy olyan szerelésért, amely eltörhette volna a lábamat. Ugyanez a játékos ezután újabb súlyos szabálytalanságot követett el Robinhóval szemben, amiért piros lapot kellett volna kapnia.

Csapatunkban is vannak különböző tulajdonságokkal rendelkező játékosok, de
soha nem látni, hogy focistáink rosszindulatú támadást követnének el, ellentétben néhány ellenfelünkkel."


Elanonak az Elefántcsontpart elleni mérkőzés a vb végét jelentette Forrás: AFP/Gabriel Bouys





A brazil szakvezetés és az orvosi stáb tagjai eleinte még bíztak Elano gyors felépülésében. Dr. Jose Luiz Runco elmondta, hogy a játékos csontzúzódást szenvedett, és hozzátette:

Járni és futni tud, de irányváltásra képtelen. Az úszómedencében és szobakerékpáron dolgozva próbálja fitten tartani magát.

Néhány napon, egy héten vagy egy hónapon belül jobban lehet. Reméljük, hogy a vb-n még tud szerepelni, de ezt nem állíthatom biztosan. Intenzíven dolgozik, kérdés, hogy a természet tud-e segítő kezet nyújtani neki."


Az akkor 29 éves Elano utolsó vb-meccsét hordágyon hagyta el Forrás: AFP/Fabrice Coffrini





Elanón nem segített a természet. Azon a világbajnokságon már nem léphetett pályára. Hiányát Brazília nagyon megérezte. Nélküle döntetlent játszott Portugáliával, majd ugyan Chilét 3-0-ra legyőzte, de a Hollandia elleni vereség a negyeddöntőben a végállomást jelentette az ötszörös világbajnoknak.

Elano akkor 29 éves volt, de gyakorlatilag ezzel a sérüléssel véget ért válogatott-pályafutása.

A következő évben ugyan még játszott három Copa America mérkőzésen (így lett 50-szeres válogatott) de többé nem. Gólt pedig a brazil nemzeti 11-ben utoljára azon az Elefántcsontpart elleni találkozón szerzett.


Link









 
 
0 komment , kategória:  Sport  
Vihar és szerelem: ilyen gyönyörű menyasszony volt Hosszú Ka
  2022-08-29 20:15:36, hétfő
 
 




VIHAR ÉS SZERELEM: ILYEN GYÖNYÖRŰ MENYASSZONY VOLT HOSSZÚ KATINKA AZ ÁLOMESKÜVŐN


Hosszú Katinka és újdonsült férje, Gelencsér Máté múlt hét hétfőn mondta ki a boldogító igent. Az úszónő gyönyörű volt menyasszonyi ruhájában, a közeledő vihar pedig olyan romantikus idillt adott a szertartásnak, amit sokan megirigyelnének.

Ahogy arról a Média is beszámolt, Hosszú Katinkára válása után ismét rátalált a szerelem, Gelencsér Máté személyében, akivel nemrég hivatalosan is összekötötték az életüket.

Az eseményen a magyar sztárok színe java is részt vett, hogy együtt ünnepelhessenek Magyarország történetének talán legnagyszerűbb úszónőjével.

A lényegre azonban várni kellett: Katinka csak egy héttel a nagy nap után osztotta meg az első képeket, amiktől mindenki álla le fog esni. Az úszónő gyönyörűséges menyasszony volt, a vőlegény pedig fess, de az arcukra írt boldogságnak még a sportolópár megjelenését is sikerült túlszárnyalni.

Az esemény idején éppen közeledett a vihar is, ami nem szomorúságot, hanem inkább gyönyörű látványt vitt a nagy napba. Katinka ezt meg is erősítette a képekhez írt szövegében:

"Yesss, jöhet a vihar - írta.

Sportolók, sztárok vettek részt hosszú Katinka és Gelencsér Máté esküvőjén hétfőn este a Skanzenben.

Hosszú Katinka és szerelme, Gelencsér Máté múlt hétfőn kora este kimondta a boldogító igent. Az Európa-bajnokságon még csalódott 33 éves klasszis különleges helyszínt választott a nagy pillanathoz: lakóhelyén, Szentendrén, a Skanzenban, Magyarország legnagyobb szabadtéri néprajzi múzeumában mondta ki a boldogító igent.

Katinka a 30. születésnapján jött össze kedvesével: 2019 óta alkot párt Gelencsér Mátéval, aki maga is úszó volt, majd modellkedéssel foglalkozott, az utóbbi időben pedig edzőként segíti a szerelmét. Idén januárban jegyezte el Katinkát.


Így érkeztek a sztárok Hosszú Katinka és Gelencsér Máté álomesküvőjére - exkluzív fotók, videó

Link











 
 
0 komment , kategória:  Sport  
     1/9 oldal   Bejegyzések száma: 85 
2024.06 2024. Július 2024.08
HétKedSzeCsüPénSzoVas
1234567
891011121314
15161718192021
22232425262728
293031 
Blog kereső


Bejegyzések
ma: 1 db bejegyzés
e hónap: 8 db bejegyzés
e év: 117 db bejegyzés
Összes: 4878 db bejegyzés
Kategóriák
 
Keresés
 

bejegyzések címeiben
bejegyzésekben

Archívum
 
Látogatók száma
 
  • Ma: 1121
  • e Hét: 1121
  • e Hónap: 16196
  • e Év: 361548
Szótár
 




Blogok, Szótár,
© 2002-2024 TVN.HU Kft.