Belépés
menusgabor.blog.xfree.hu
"A világ pocsolya, igyekezzünk megmaradni a magaslatokon." / Honoré de Balzac / Menus Gábor
1940.08.11
Offline
Profil képem!
Linktáram, Blogom, Képtáram, Videótáram, Ismerőseim, Fecsegj
     1/1 oldal   Bejegyzések száma: 8 
Mit kaptunk az MSZP-től?
  2010-04-27 20:56:21, kedd
 
 




MIT KAPTUNK AZ MSZP-TŐL?
2010.04.27. 11:02


Nem volt kudarc - így összegezte vasárnap éjjel Lendvai Ildikó nyolc év kormányzását. Maroknyira zsugorodott támogatói körük hasonlóan értékel: voltak ugyan hibák, de volt számos eredmény is, úgyhogy a szaldó nagyjából közepes. Kívülről úgy tűnhet, hogy a levágott kezű-lábú torzó a lefújás utáni pillanatokban így akar döntetlent ajánlani a Történelem Ítélőszékének; viszont az autópályák, az új épületek, az autógumigyár tényleg mind ott állnak a helyükön, és nehezen illeszthetők a földig rombolt országról szóló elképzelésekhez.

Hogy hogyan gazdálkodtak tehát a szocialisták és a szabad demokraták az ország pénzügyeivel, azt gyorsan meg kellene ítélni.

Az első és legszembetűnőbb adat, hogy az úgynevezett visegrádi országcsoport, amelyhez tartozónak tartottuk magunkat gazdasági fejlettségben is, politikai szempontból is, sokkal-sokkal nagyobb mértékben gazdagodott ebben az időszakban, mint mi. A különbség annyira szégyenletes, hogy a konkrét számokat le sem érdemes írni - ez a régió a mostani válság előtt hosszú évekig a világgazdaság egyik legjobban fejlődő területe volt. Nemritkán évi 7-10 százalékos évi növekedéseket látunk az egyes országok GDP-iben (ezt a mértéket elérni a nyolcvanas években felnőtt féltudású közgazdászelit szerint errefelé nem is lehetséges), nekünk viszont nagyjából nyolc év alatt sikerült összesen ugyanennyi gazdagodást elérnünk.

A szaldó tehát pozitív, jobban élünk, mint nyolc éve, előrementünk, de lássuk azért meg, hogy hol tarthatnánk, ha legalább az itteni átlagot hozzuk.

A hivatalos baloldali magyarázat, amely a válságot teszi felelőssé ezért a rossz teljesítményért, természetesen helytelen: kapaszkodjunk meg, a globális válság szomszédainkat sem kerülte el. (A válság elején komoly baloldali remények fűzödtek ahhoz, hogy ez a nagy balhé majd elmossa a különbséget Szlovákia és Magyarország között - dögöljön meg a szomszéd tehene is, ugye. Hát ez nem jött be, Szlovákia kis visszaesés után már vagy fél éve újra növekszik.)

Nem kellett viszont válság ahhoz, hogy reménytelen távolságba kerüljön tőlünk az euró bevezetése. A volt szocialista országok pénzügyi teljesítményének egyik legfontosabb mérőszáma, hogy mikor válnak alkalmassá a közös fizetőeszköz bevezetésére. A dolog a baloldali ciklus elején nem tűnt túl bonyolultnak: négy alapkritériumot kell teljesíteni mindössze, melyekből egy-kettő már meg is volt, és a többi is rohamtempóban javult. A trendek azonban valamiért megfordultak, és biztosak lehetünk abban, hogy nem külső okok miatt - hiszen a világgazdaság száguldott. Akkor viszont marad az, hogy valakik valamit itt csúnyán elrontottak.

Különösen fájó pont az államadósság kérdése: az euró bevezetésének feltétele ennek leszorítása az egyévi teljes nemzeti jövedelem hatvan százaléka alá. Világos képlet, és 2002-ben ennél már lényegesen jobban álltunk, közelebb az ötvenhez. A következő évek azonban gyors eladósodást hoztak - a világgazdaság tele volt fölösleges, befektethető pénzzel, Magyarországon pedig reaktiválták a médiában Fekete Jánost, a hetvenes-nyolcvanas évek legendás adósságcsinálóját, aki elmondta, hogy eladósodni nem kell félnetek, baromi jó lesz.

Nagyjából a 2006-os kampány idején léptük át a bűvös hatvanszázalékos határt, amelyre megszólalt néhány erőtlen ellenzéki vészcsengő. Visszhangja ezeknek az akcióknak nem volt, a profi szocialista politikusok a tévé élő adásában simán letagadták a tényt, egyúttal pedig megemlítették, hogy a probléma már csak azért sem létezik, mert az EU olyan nagy tekintélyű államaiban, mint például Olaszország, az adósság aránya eléri a száz százalékot.

Ez is tarthatatlan érvelés, hiszen adósság és adósság között bizony elég lényeges különbségek adódhatnak. Vegyünk példát a mindennapi életből: ha valaki felvesz egy tízmilliós kölcsönt, és abból vesz egy olyan gépet, amely havonta egymillió forintnyi eladható árut termel a számára, akkor ebből elég könnyen ki tudja majd fizetni a havi néhány százezres törlesztőrészleteket is. Ha viszont a felvett pénzből lakást vásárol, akkor máshonnan kell folyamatos jövedelmet szereznie ahhoz, hogy ezt a törlesztést teljesítse - ha a lakás értéke pedig időközben megnő, akkor később majd egyszer ebből a növekményből is extra pénzhez juthat. Ha pedig mind a tízmilliót elveri a kaszinóban, akkor valószínűleg menthetetlenül csődbe megy.

Márpedig Magyarország eladósodása a második és a harmadik eset keverékeként írható le: országunkat egy olyan, képzettség nélküli munkanélkülihez lehet hasonlítani, aki hitelből felépít egy óriási családi házat, ellátja azt minden általa elképzelhető luxussal, másodosztályú olasz csempével, a legdrágább IKEA-bútorokkal, majd kétszer háromsávos autópályát épít a kutyaólhoz, és metrót a nappali és a fürdőszoba közé. Eközben bőkezűen osztogatja a mások pénzét jótékony célokra, majd miután mindezzel megvan, csak néz, hogy most akkor miből lehetne adósságot törleszteni.

Gyurcsány Ferenc közlése alapján tudjuk ugyanis azt, hogy a 2002-2006 között beáramló extra hitelmennyiséget a kormány nagyobbrészt plusz nyugdíjak kifizetésére és autópályaépítésre fordította - két olyan terület, ami nem kimondottan a versenyképességet és a növekedést szolgálja, az ide fordított pénzek nem fialnak többletjövedelmet.

Pedig legalábbis az utóbbi nagyon alá volt támasztva színes térképekkel: ahol az autópálya, odamegy a befektetés, mutatták rajta. Pedig ellenpélda is volt bőven: a nagy sikersztorik - Írország, Szlovákia, és talán Romániát is ide lehet sorolni - szinte nulla autópályahálózattal jöttek létre. Elviselhetetlen a közlekedés ezeken a helyeken? Igen. Mégis száguldottak, mint a rakéta? Igen. Most viszont van rengeteg autópályánk, és van (volt) egy csomó hazamenekülő multicégünk. Persze néhány autópályaszakasz szerepe vitathatatlan: a budapesti körgyűrű például ilyen, azonnali drámai változást hozott a hiányzó keleti szakasz átadása a belvárosi forgalomban. De kérdés, hogy a szinte mindig üres, Horvátországba vezető M7-es vajon tényleg pótolhatatlan volt?

A nyugdíj ügye ma már nem kérdés, hiszen remélhető, hogy nem lesz többet olyan kormány, amely rendszeresen százmilliárdokkal több pénzt oszt ki politikai okokból, mint amennyi a kasszában erre a célra van.

Azt persze le lehet és le is kell szögezni - és ebben igaza van az érzékeny baloldali érvelésnek -, hogy a mai nyugdíjasok a maximálist is meghaladó tiszteletet érdemelnek azért is, mert övék a világtörténelem egyik legpechesebb generációja: életük nagyobb részét egy olyan, furcsán gusztustalan és természetellenes diktatúrában kellett leélniük, amelyhez sem térben, sem időben nem találunk hasonlót. És ezt a tiszteletet feléjük a mindennapi élet lehető legtöbb mozzanatában gyakorolnunk kell feléjük.

Anyagi kérdésekben azonban sajnos elő kell venni a régi vicc poénjának logikáját, a ,,járni jár, de nem jut" igazságát. A szocialista párt kormányzása belénk véste, hogy soha nem lehet, és nem szabad több nyugdíjat kifizetnünk, mint amennyi pénzünk van. A választás eredményeiből úgy tűnik, hogy az érintettek is értik: munkanélküli gyerekeik, unokáik nem fogják tudni őket eltartani.

Ez volt tehát 2002-2006, és a baloldali legendárium is egyetért ma már abban, hogy erre a szakaszra nem lehet büszkének tekinteni - a legendés ,,elkúrtuk" elhangzása nem hagy vitát efelől. Beindult azonban egyfajta mítoszgyártás arra vonatkozóan, hogy viszont a 2006 utáni szakasz már felelős gazdálkodást hozott, hiszen megteremtette a költségvetés egyensúlyát. Ez a szó, az egyensúly vált tehát új buzzworddé a baloldali közgazdasági beszédben - viszont legalább annyira hamis ez a megközelítés, mint az adósságé.

Ugyanis egyensúly és egyensúly között is jelentős különbség van, önmagában ez a fogalom szinte semmit nem jelent. Ha megnézzük egy koldus gazdálkodását, az is egyensúlyban van: az apróból összeszedett napi 500-1000 forint nem sokra elég, de ennél többet nem tud költeni (hiszen nem hitelképes). Ha az egyensúlyt figyeljük csak, abból még nem derül ki, hogy koldusok vagyunk-e vagy királyok.

A 2006-tól megteremtett egyensúly egy kizsákmányoló egyensúly volt: aki dolgozott, annak akkortól még több adót kellett fizetnie, az állami pénzek kezelői viszont nem voltak hajlandók takarékoskodni, a költségvetés főösszege évről évre összességében tovább növekedett. Ez a folyamat szinte kivégezte a gazdasági növekedést; a válság tulajdonképpen még jól is jött a kormánypártoknak, hiszen elfedte azt a tényt, hogy a 2008-ra beígért gazdasági növekedésnek az év első három negyedévében se híre, se hamva nem volt.

Gyurcsány méltatlanul elfelejtett, 2008 augusztusi dolgozatában, a válság előestéjén kifejtette ennek elméleti hátterét: szerinte a magyar társadalom ezekre az elosztási arányokra állt rá, a költségvetés márpedig akkora, amekkora, a szociális rendszer is épp a szükséges méretű, megtakarításra nincs lehetőség, mert sérül a szolidaritás, és összedől az ország.

Történelmileg is izgalmas, hogy egy ennyire éles tézisgyűjteményt ilyen gyorsan megcáfoljon az élet: Bajnai kormányának már kényszerből kellett meglépnie azokat a takarékossági lépéseket, amelyekre Gyurcsány nem volt hajlandó, és az ország mégis túlélte azokat. Sőt, Bajnai tevékenysége implicit módon még Orbán ellenzékben hangoztatott érveit is igazolta, hiszen úgy spórolt az állam költségein ezermilliárdot meghaladó mértékben, hogy a tizenharmadik havi nyugdíj megvonásán kívül talán nem is volt igazán népnyúzónak tekinthető intézkedése.

Ezzel el is értünk egy újabb konstans baloldali mítoszhoz, az adócsökkentés lehetőségéhez. 2002 és 2008 között számtalanszor felvetődött, hogy Magyarországnak, versenyképessége fenntartása érdekében be kell szállnia a térségben kibontakozó adóversenybe. A szlovák és a román példából már esettanulmányaink is lehettek arra nézve, hogy rövid távon ugyan csökkennek a bevételek, de már egy-másfél év leforgása után túlnőhetnek az eredeti számokon, erőteljes plusz gazdasági növekedés kiváltása mellett.

A mainstream baloldali közgazdászok és a szocialista kormány viszont mindvégig azzal érvelt az adócsökkentés ellen, hogy nincs forrás az azonnali ezermilliárdos kiesés fedezésére. Ez nem volt igaz, ma már látjuk, többszörösen sem, hiszen egyrészt a Bajnai-példából látszik, hogy a költségvetésen belül is óriási összegek voltak megtakaríthatók, másrészt a 2002 és 2006 között beáramló hitelmennyiség (sokezermilliárdról van szó ugye) egy részét is erre fordíthattuk volna nyugdíjak meg autópályák helyett - és akkor most a gazdasági növekedésből beeső pluszpénzeinken építhetnénk osztályon felüli autópályákat, akár márványburkolattal.

Ehelyett azonban a tényhelyzet az, hogy IMF-hitel mentett meg bennünket az összeomlástól, és távoli országokban különféle hivatalnokai gondolkoztak afelől, hogy milyen adónemet lehetne még Magyarországon bevezetni. Ez semmiképp sem akkora pusztítás, mint egy vesztes háború, de békeidőben nehéz ennél megalázóbb helyzetbe kerülni.

http://gg.blog.hu/2010/04/27/mit_kaptunk_az_mszp_tol

Link



Orbán Viktor a Fidesz-győzelem után 2010.04.11.

Link



Csodás pillanatok - Választás napja 2 rész

Link













 
 
0 komment , kategória:  Politika  
A Barát
  2010-04-12 13:48:44, hétfő
 
 
















A BARÁT


2010. április 26 - A Barátság Világnapja


Barátom! te sohasem vársz el tőlem túl sokat. Boldog vagy ha sikert érek el, de kudarcaim sem változtatnak meg. Megadsz nekem minden segítséget ami csak tőled telik, de még ennél is fontosabb, hogy itt vagy nekem!

A mi barátságunk legyen az álom egy felébresztett perce, mely végigkíséri hosszú álmunk s melynek élet a neve.

A barátság olyan mint a gyertyák: Van, ami gyorsan kialszik egyetlen kis széllökéstől. van olyan, ami egy darabig ég de aztán a lángja elillan. És van, ami örökké tart és megvilágít mindent!

Néha az életben te találsz egy különleges barátot. Valaki, aki megváltoztatja az életedet azáltal hogy csak része annak. Valaki, aki megnevettet addig, amíg nem tudod abbahagyni. Valaki, aki meggyőz téged, hogy valóban van egy bezárt ajtó, ami csak arra vár hogy kinyisd! Ez az Örök Barátság!

Egy igazi barát látja a könnyeidet és meggyógyítja a szívedet.

A barátot a legnagyobb jó közé soroljuk.

A barát hiányát és magányát pedig a legkeservesebb dolognak tartjuk.

Magányra nem az ellenségei ítélik az embert hanem a barátai.

Magadban csalódni rossz.Barátban borzalom.

Normális voltam egészen addig, amíg nem találkoztam ezekkel az idiótákkal, akiket a barátaimnak hívok.

Soha nem kértem de mindig reméltem, hogy tovább él az emlékem a barátaim lelkében...

Nem az az igazi barát amelyik veled sír és nevet, hanem amelyik letörli a könnyeidet.

Az a barát, aki megérti a múltad, hisz a jövődben és elfogad annak aki vagy!

Elhagynak ha bármi ér, otthagynak bárkiért.Ez a barátság?

A barátom csendes angyal. Újra megtanít repülni ha a szárnyaim már nem is tudják hogyan kell.

A barát ismeri a szívedben lévő dalt és eldúdolja, amikor már kezded elfelejteni.

A barátaid a szíved egy része, ha kitépnék őket holtan esnél össze.

Életünkben leginkább arra van szükségünk, hogy legyen valaki, aki rábír hogy megtegyük amire képesek vagyunk.

Talán semmi sincs szebb a világon, mint találni egy embert, akinek lelkébe nyugodtan letehetjük szívünk titkait, akiben megbízhatunk. Akinek kedves arca elűzi lelkünk bánatát, akinek egyszerű jelenléte elég, hogy vidámak és nagyon boldogok legyünk!

Az életben a legnagyobb kihívás találni valakit, aki ismeri az összes tévedésed és hibád, de mégis a legjobbat látja benned.

Barátnak lenni nem azt jelenti, hogy megállítjuk egymást mikor hibát követnénk el. Barátság az, hogy egymás mellett állunk, miután elkövettük a hibát.

Nem az a barát, akit a legrégebb óta ismersz, hanem az, aki megjelenik és sohasem hagy el.

Szükségben derül ki, hogy ki az igaz barát.

Barátok jönnek-mennek.Ellenségek gyűlnek.







"A barát egy mosoly, mely bátorít ha félsz.
A barát a taps, mely ujjong ha célba érsz.
A barát egy kéz, mely felhúz ha elestél.
A barát az álom, mit éberen kerestél.
A barát egy könnycsepp, mely érted hull ha baj van.
A barát egy gyémántpánvél, óv téged a harcban.
A barát egy nevetés, mely felharsan ha meglát.
A barát egy rózsakert, mely neked nyújtja bokrát.
A barát egy csillag, mit az éj varázsol.
A barát egy dallam, mit meghallasz bárhol.
A barát a láng, mely kitáncol a tűzből.
A barát az emlék, mit szívedben őrzől.
A barát is csak ember, s néha tán hibázik.
De szeret, s ha nincs veled, érzed, hogy hiányzik."







AJÁNLÁS


Kedves Olvasó.
ha e lapra tévedsz,
mindig örömmel fogadom érkezésed,
mert itt ez oldalon verselők élnek,
hódolva e nemes, szép élménynek.
S gyűlnek a versek, mint drágakövek,
szeretetre gyúlnak a poéta szívek.


KÖSZÖNTELEK KEDVES LÁTOGATÓ, KÖSZÖNTELEK OLDALAMON


SZERETETTEL KÖSZÖNTELEK... KERÜLJ BELJEBB...


ÉREZD JÓL MAGAD NÁLAM...













EGY CSOKOR VIRÁG...


Barátságunk jeléül csokrot hoztam neked.
Gyűjtöttem mezőn, színes dombok felett,
S ím kész ajándékra a virágcsokor.
Kérlek, bármerre is sodor az élet,
Ajándékom vidd magaddal,
Akár gyalog jársz, akár víg fogattal...

Csokrodban első virágszál a szeretet,
Azért oly fontos, mert Istentől ered.
Emberi sorsok összeötvözője.
Ha elveken nyugszik, nem múlandó,
Neked is ilyen szeretet a jó.

Türelem a második virágszál,
Hogy ne sírj, ne zúgolódj, ne kiáltsál,
Bármi is menjen végbe a szívedben.
Vigyázz, hogy a szó, a könny ki ne essen,
S vihar ne zúgjon el családod felett,
Így gazdagabb lesz benned a szeretet.

Csokrod harmadik virága a hűség,
Amit megkíván tőled a föld s az ég.
Hű légy Istenhez és szent elveihez,
Hű légy férjedhez és gyermekeidhez,


Idegen arc soha ne ejtsen tőrbe,
S szívetek legyen mindig összekötve.

A negyedik virágszál a kedvesség,
Az arcod, ha olyan, mint a derült ég,
Ha bosszúság fellege el nem fedi,
S a gyűlölet soha torzzá nem teszi,
Meghódítja még az ellenségedet is,
Otthonodban nem lesz ború és tövis.

Az ötödik virágszál a szorgalom.
Nem jelenti, hogy nagy legyen a forgalom
A házban és minden csak terád várjon,
Míg az idegek összetörnek fájón.
A szorgalom az, ha végzed a munkád,
Mint csillag az útját, lassan, de folyvást.

Virágcsokromat átnyújtom neked,
S kívánom, a jó Isten legyen veled!
Illatozz otthon, vagy a zord idegenben
Mindig derülten, mindig kedvesebben,
Míg eljön Urunk, s bú válik örömre,
S virágcsokrába beköt majd örökre..
/ Les Buscaglia /







KÖSZÖNÖM, HOGY BENÉZTÉL HOZZÁM!





SZERETETTEL VISSZAVÁRLAK!







 
 
0 komment , kategória:  Szép versek és idézetek  
Gróf Teleki Pál
  2010-04-10 19:25:00, szombat
 
 




GRÓF TELEKI PÁL


Csigalassúsággal halad az a munka, amely a rendszerváltás előtti évtizedek történészei és politikusai által ,,közkinccsé tett hordalékot letakarítja hazánk történelméről és történelmi személyiségeiről.

A megrögzött és megfizetett hazudozók generációkat vezettek félre, a gyűlölet és a széthúzás magvait hintették el minden olyannal szemben, ami nemzeti értékeink szerves része volt. Mérhetetlen energiát fordítottak arra, hogy lejárassák őseinket, hőseinket, közéletünk minden szereplőjét, és olyanokat favorizáljanak a szovjetektől importált ,,készárúként", mint Lenint és Sztalint, illetve holdudvaruk seregét, az emberiség (bizonyítottan) legnagyobb és legkegyetlenebb gonosztevőit.

A ,,felsőfokú" (2-6 hónapos) gyorstalpaló foxi-maxi marxista tanfolyamokat végzett egykori politikusaink megkülönböztetett ellenszenvvel viszonyultak a szakemberekhez, azt pedig megbocsáthatatlan bűnnek tartották, ha az érintett - a sors kiszámíthatatlansága miatt - grófi vagy bárói titulust viselt.

Így került gróf Teleki Pál is a bolsevikok fekete listájára, ami elismerésként is felfogható, hiszen jellemét és életútját értékelve eleve nem rokonszenvezhettek vele azok, akik a Kreml magyarországi kiszolgálói és helytartói voltak.

A TUDÓS GRÓF

Az Erdélyből származó Teleki Pál Budapesten végezte egyetemi tanulmányait, geográfusnak készült, de gazdasági téren is felsőfokú képzésen vett részt, és egy ideig az egyetem közgazdasági fakultásán tanári beosztásban dolgozott.

A földrajzi irodalomkutatás területén elért eredményei alapján a Földrajzi Intézet igazgatójának nevezték ki. Nemzetközileg is elismert földrajztudósként tartották számon. Tagja volt a Magyar Tudományos Akadémiának. Kiemelkedő földrajzi és gazdasági ismeretei segítették abban, hogy a politika területére is sokrétűen megalapozott felkészültséggel kapcsolódjon be a politikai életbe, helyesen értékelje - hazánk szempontjából - a bonyolult nemzetközi helyzet rövid és hosszú távú kihatásait.

A TÁRSADALMI FEJLŐDÉS MOTORJA

Gr. Teleki Pál elkötelezett híve és tevőleges segítője volt az új nemzedék sokoldalú képzésének. Meggyőződéssel vallotta, hogy az ifjúság testi és szellemi fejlődése a jövőnk egyik legfontosabb záloga.

Főcserkészként irányította a fiatalok tanintézeten kívüli nevelését, nemzeti tudatuk és fizikai állóképességük növelését. Fáradhatatlanul dolgozott a cserkészmozgalom fejlesztéséért, a nemzetközi fórumokon való megmérettetés eredményességéért, amelyek többek között azért vezettek eredményre, mert személyes példamutatása meggyőző volt mind a fiatalok, mind pedig az idősebbek körében.

Teleki Pál a Turán Társaság és a Területvédő Liga elnökeként - korát megelőzve - , már a XX. sz. első évtizedében felismerte a környezetvédelem jelentőségét, és sokat tett azért, hogy földrajzi adottságunkat kihasználva, kellő körültekintéssel, hozzáértéssel és következetességgel növeljük nemzeti vagyonunkat, óvjuk környezetünket és természeti kincseinket.

Bár sokan irredentizmussal vádolták (félremagyarázták tevékenységét), Trianon után igazolást nyert Teleki törekvése, mert a magyarság a mai napig sem nyugodott bele területének megcsonkításába, honfitársainak elszakításába, és az egykori magyar területek tönkretételébe (lásd: erdőirtások, folyóvízszennyezések, falurombolások, stb.).

Szinte törvényszerű volt, hogy Teleki Pál fellépett Kun Béla lenini ihletésű rendszerével szemben, és a szegeden megalakult új kormány szolgálatába állt. Elévülhetetlen érdeme, hogy külföldön is megismerték a bolsevik banda rémtetteit, valamint terjeszkedésük veszélyeit.

Teleki Pál abban a tragikus időszakban vállat külügyminiszteri, majd miniszterelnöki posztot a Horthy-kormányban, amikor az ország egy vesztes világháborút követő, igazságtalan békeszerződéssel megcsonkított helyzetbe került, sokkos állapotba jutott a vörös terror miatt, és a Horthytól független működésű tiszti különítményesek önbíráskodása következtében, akik törvénytelen módszerekkel akarták megtorolni a Lenin-fiúk bandájának kegyetlenkedéseit.

Vitathatatlan, hogy a nemzeti érzésű embereket felháborította Kun Béla és társainak kegyetlenkedése, majd a felelősségre vonás előli megfutamodásuk (kibújásuk). Bár jogállamban nem fogadható el az önkényeskedés egyetlen formája sem, azonban értelmetlen lenne Horthytól vagy Telekitől számon kérni, hogy a kaotikus állapotokat előidéző bolsevikok után, a helyzet normalizálását nem voltak képesek egyik pillanatról a másikra megoldani. Teleki Pál határozottan és eredményesen lépett fel a különítményesek túlkapásai (önbíráskodásai) ellen, és gyakorlatilag néhány hónap leforgása alatt a minimálisra csökkentette a kilengéseket.

Történelmi tény, hogy az atrocitások kisebb mértékben még folytatódtak az ország egyes területein, mert a visszamaradt, vagy a Bécsbe kimenekült és visszaszivárgott (Kun Béla által pénzelt) bolsevik csoportok mindent elkövettek, hogy megakadályozzák a Horthy-kormány stabilizálódását, ennek következtében Telekinek nem volt könnyű (ilyen bonyolult helyzetben) fellépni a különítményesek ellen.

Teleki nevéhez fűződik a trianoni békeszerződés ratifikálása, valamint az un. ,,numerus clausus" törvény életbeléptetése. Teleki ellenségei főként az utóbbi miatt átkozták a miniszterelnököt, elfelejtkezve arról, hogy ha az első forradalmi kormányzótanács tizenhat népbiztosa közül tizenöt nem lett volna zsidó származású (Kun Bélával egyetemben), akkor aligha került volna terítékre ez a kérdés, mivel a ,,numerus clausus"-al azt kívánták elérni, hogy egy előre meghatározott mennyiség (arány) legyen érvényben az iskolai felvételeknél vagy állások betöltésénél a nemzetiségi vagy faji hovatartozás függvényében.

Hasonló törvény már a cári Oroszországban is létezett, és az USA-ban is léteztek számtalan diszkriminációs törvények és rendeletek, mégsem kreáltak belőle ,,Teleki"-féle ügyet. Ma már ilyen törvény (talán) elfogadhatatlan lenne egy demokráciában, de az adott történelmi időszakban a törvény létrehozását Kun Béláék tettei provokálták ki a közvéleményből, és a törvényhozókból!

Talán úgy is lehetne fogalmazni, hogy a ,,numerus clausus" egyes részeit éppen azok alkalmazták konspiratív (és gyakorlati) módon, akik a legjobban tiltakoztak ellene, mi több, még a gondolatát is személyes sértésként könyvelték el, és világgá visították, ha őket érintette a diszkrimináció negatív következménye!

AZ ELSŐ KIRÁLYPUCCS UTÁN

Nem Teleki volt az egyedüli a kormány tagjai között, aki IV. Károly (Magyarország törvényesen megválasztott királya) visszatérésekor (1921-ben) bizonytalan lett a hatalom birtoklását illetőleg, ezért lemondott a miniszterelnökségről és visszatért választott tudományága műveléséhez. Az ő szerkesztésében készült el Magyarország első néprajzi térképe. Horthy felkérésére (1936 és 1939) között két-két évig betöltötte a vallás, majd a közoktatásügyi miniszteri posztokat.

ISMÉT A KORMÁNY ÉLÉN

1939. február 16-án Imrédy Bélát gróf Teleki Pál váltotta fel a miniszterelnöki bársonyszékben. Első tevékenységeként felosztatta a Hungarista Pártot, belügyminisztere pedig betiltotta a Hungarista Mozgalmat. Elsőként ismerte fel a hitleri Németország veszélyességét, ugyanakkor sürgette az európai országok szovjetellenes összefogását is.

Gróf Teleki Pál minden erejével azon volt, hogy az igazságtalan trianoni békeszerződést békés úton, tisztességes konszenzus alapján,- korrigálják és tegyenek igazságot a hazájuktól elszakított magyarok ügyében.

Gróf Teleki Pál 1939. július 24-én két levelet intézett Hitlerhez a lengyel kérdés tárgyában. A két levél kivonatos tartalma:

I./ Kegyelmes Uram!

Európa helyzete változatlanul komoly. Az előrelátó nemzetek összegyűjtik anyagi és erkölcsi tartalékukat, hogy felkészüljenek minden eshetőségre és váratlan eseményre. A magyar királyi kormány egy általános konfliktus esetén a maga politikáját a tengely politikájával fogja összhangba hozni.

Nem lehet azonban kétséges, hogy e politikához alkalmazkodásunk semmi esetre sem ejthet csorbát szuverenitásunkon, és nem emelhet akadályt nemzeti céljaink megvalósítása elé.

II./ Kegyelmes Uram!

Magyarország, erkölcsi meggondolásokból nincs abban a helyzetben, hogy hadműveleteket kezdjen Lengyelország ellen.

Van szerencsém kifejezni Nagyméltóságodnak legmélyebb tiszteletemet:

Gróf Teleki Pál

m. kir. Miniszterelnök


Ha visszagondolunk a második világháború előtti történelmi eseményekre, akkor aligha találunk példát arra, hogy egy ország miniszterelnöke hasonló tartalmú (udvarias) elutasító (!!!) levelet mert volna küldeni Európa félelmetes, rapszodikus és hisztériás diktátorának.

1939. SZEPTEMBER 10-ÉN A MINISZTERTANÁCS - TELEKI JAVASLATÁRA ÉS HORTHY JÓVÁHAGYÁSÁVAL - VISSZAUTASÍTOTTA A NÉMET KORMÁNY KÉRÉSÉT, HOGY NÉMET CSAPATOK VONULJANAK ÁT MAGYARORSZÁGON LENGYELORSZÁG IRÁNYÁBA.

Szlovákia viszont csatlakozott a németekhez, és csapatai együtt ,,masíroztak" a német, majd a szovjet csapatok által megtámadott lengyelek ellen!

Ebben az időszakban Horthy Miklós és Teleki Pál hatékony intézkedéseinek köszönhetően ezrével fogadták a Lengyelországból, Szlovákiából és Romániából idemenekülteket, többek között a zsidókat(!), akik nem jutottak arra a sorsra, ami szülőhazájukban érte sorstársaikat...

/Zárójelben kell megemlíteni, hogy Szlovákia a Szovjetunió megtámadásakor (1941 júniusában) is elsőként sorakozott a németek mellé, majd a II. világháború ,,lezárását" követő béketárgyalásnak köszönhetően, immáron Csehszlovákia ,,tagjaként", bezsebelhette a magyarokra kirótt jóvátétel (30 millió dollár) reá eső részét./

Gr. Teleki külpolitikájának köszönhető, hogy a második Bécsi Döntés alapján (1940. augusztus 30-án) Észak-Erdélyt visszacsatolták Magyarországhoz.

A TISZTESSÉG ÉS BECSÜLET TRAGÉDIÁJA

Teleki minden lehetőséget felhasznált arra, hogy megakadályozza a nemzetek közti konfliktusok kirobbanását és segítse a második világháború mielőbbi befejezését, illetve a hadviselő felek számának korlátozását, valamint szorgalmazta a kölcsönösen előnyös egyezmények megkötését.

1940. április 18-án például Teleki javaslatára Bulgária, Jugoszlávia, Románia és Magyarország megegyeztek a dunai forgalom zavartalan biztosításában.

1940. november 20-án Magyarország csatlakozott a Háromhatalmi Egyezményhez. Még ebben az évben Románia és Szlovákia, majd 1941. március 1-én Bulgária is követte Magyarország példáját.

1940. december 12-én aláírták a jugoszláv-magyar barátsági szerződést, és Jugoszlávia 1941. március 25-én a Háromhatalmi Egyezmény tagja lett.

Teleki tehát bízott abban, hogy ezek a szerződések (összességükben) a további fegyveres konfliktusok kialakulási lehetőségét jelentősen lecsökkentik. Március 27-én viszont a belgrádi katonai puccs eredményeként Németországgal szembeni ellenséges kormány alakult meg, ezért Hitler utasítást adott a német haderőnek egy jugoszláviai hadjárat megkezdésére. Hitler (és a német vezérkar) szükségesnek tartotta Magyarország részvételét a jugoszlávok elleni akcióban.

A hadműveleti helyzet minden hozzáértő előtt világos volt: Németország egyedül is megoldja a jugoszláv problémát, viszont a magyarlakta területeket vagy német, vagy szovjet erők szállják meg, mert április 5-én aláírták a szovjet-jugoszláv baráti szerződést, és a szovjetek is készen álltak támadó hadművelet végrehajtására. Egyébként ismert volt már a világ előtt a finnek vagy a balti-államok példáján, hogy mit jelent egy szovjet ,,szerződés" a gyakorlatban...

Gróf Teleki Pál dilemmáját bonyolította az angol külügyminisztérium figyelmeztető átirata, miszerint: ,,Ha Magyarország bármilyen indokkal csatlakozna egy Jugoszlávia ellenes támadáshoz, úgy Nagy-Britannia és szövetségesei hadüzenetével is számolni kell".

Teleki Pál tisztában volt azzal, hogy az adott helyzetben Magyarország nem vonhatja ki magát a jugoszlávok elleni hadműveletekből. Azzal is tisztában volt, hogy Németország ,,végső" győzelme csak Hitler zavaros agyszüleményének ködös terméke, hiszen az un. ,,angliai légi háborút" is elveszítette, az USA, Ausztrália és Kanada pedig egyre több (sokrétű) segítséggel kapcsolódott be (közvetve vagy közvetlenül) a náci Németország elleni küzdelembe.

Ebben az iszonyatosan komplikált helyzetben Teleki egyetlenegy kiutat látott: 1941. április 3-ára virradó éjszaka, hivatali szobájában főbe lőtte magát, mert halálával (is!), a nemzete jövőjét akarta szolgálni. Fel akarta rázni a világ közvéleményét és politikai vezetőit, hogy Magyarország a kényszer hatására cselekszik, nincs ereje és lehetősége, hogy Európa nagy részét hetek alatt lerohanó Német Birodalommal szembeszálljon.

Gróf Teleki Pál öngyilkossága rendhagyó indítékkal és tartalommal bírt! A magyar nemzet és politikusainak tisztességét és becsületét kívánta a világ tudomására hozni egy vis maior helyzetben. Ezt a tragikus üzenetét nagyon sokan megértették belföldön és külföldön egyaránt.

Churchill, a Hitler ellenes koalíció egyik megteremtője kijelentette, hogy a béketárgyaláson TELEKI PÁL EMLÉKÉRE EGY SZÉKET ÜRESEN FOGNAK HAGYNI! Meglehet, hogy nem rajta múlt a teljesítés elmaradása, mert a ,,hálás" brit választópolgárok 1945. július 26-án Attlee kezébe tették a kormánypálcát, aki aligha emlékezett elődje ígéretére.

Gróf Teleki Pál az életét áldozta fel hazájáért, tette példátlan volt a második világháború történelmében, a politikát irányítók körében. Emlékezzünk tisztelettel gróf Teleki Pálra, aki mind a tudományterületén, mind a politikában a lehető legtöbbet nyújtotta, és a hazáért mindenre képes volt!

/Prof. Dr. Bokor Imre/

a Justitia Bizottság elnöke







 
 
0 komment , kategória:  Hazánk - otthonunk  
Szép korúak fóruma
  2010-04-05 20:28:53, hétfő
 
 




SZÉP KORÚAK FÓRUMA


Mottó

Az öregség egy ajándék



Olajipari Műszaki Nyugdíjasok Egyesülete - OMNYE
2009.11.29 - Gyöngy Márton


2010-ben ünnepeljük a Dunai Kőolajipari Vállalat alapításának ötvenedik, valamint az első üzem (AV-I) indításának negyvenötödik évfordulóját. Az elmúlt évek során számos üzemet építettek fel és adtak át a termelésnek. A DKV, illetve a MOL Rt. százhalombattai egységeinek termelési eredményei, sikerei nem valósulhattak volna meg az olajipar iránt elkötelezett, magas szakmai kvalitású és kiváló emberi tulajdonságokkal rendelkező, áldozatkész üzemindító, üzemeltető, karbantartó kollektíva nélkül, akik munkájukkal meghatározó szerepet töltöttek be és maradandó nyomot hagytak a Finomító és a város életében. A megszerzett ismeretek, szakmai értékek munkatársaink nyugállományba vonulásával "parkoló pályára" kerültek, a hosszú munkakapcsolat során kialakult baráti kötelékek lazultak. Részben az előbbi okok miatt is erősödött az igény valamilyen fórum megteremtésére, ahol a tagok rendszeresen találkozhatnak, hasznosíthatják szellemi értékeiket, tájékozódhatnak az olajipar aktuális helyzetéről, kérdéseiről.

A kezdeményezők szervező munkájának eredményeként, a Dunai Finomító hathatós támogatásával 42 volt kollégánk részvételével 2009. október 6-án megalakult az Olajipari Műszaki Nyugdíjasok Egyesülete. A Közgyűlésen 3 évre megválasztottuk az Egyesület vezetőségét és Ellenőrző Bizottságát. A tagok elnöknek Nádasy Istvánt, alelnököknek Kun Jánost és Kovács Árpádot választották, valamint az elnökség tagjának Benedek Lászlót és Gyöngy Mártont szavazták meg. Az Ellenőrző Bizottságot Németh Ernő, Menus Gábor és Sokorai László alkotják. Az egyesület tagja lehet az a természetes, illetve jogi személy, valamint jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, aki elfogadja az egyesület alapszabályát, valamint tevékenyen részt vesz az egyesület munkájában.

Az Egyesület első rendezvényére 2009. október 30-án került sor a Dunai Finomítóban, ahol tagjaink a Finomítás vendégeként egy előadás sorozat keretében ismerkedhettek meg a MOL Nyrt. jelenével, stratégiájával, a Finomító szervezeti és technológiai fejlődésével. Bemutatták a karbantartás elmúlt tíz évét, a munkák előkészítésének, vezetésének, szervezésének hatékonyabb módszereit, valamint bepillantást nyerhettünk a biztonságtechnika, környezet-és egészségvédelem tevékenységébe is. A színvonalas szakmai előadásokat, az Egyesület tagságát megtisztelve a MOL Finomítás vezetői tartották, akik kivétel nélkül hangsúlyozták, hogy az elért eredményeket a hallgatóság egykori munkája alapozta meg. Az előadásokat követően üzemlátogatásra került sor, majd a sikeres napot egy kellemes hangulatú ebéd zárta le.
Az OMNYE tervei között szerepel a finomítói tevékenységek igény szerinti támogatása, konzultáció, véleményezés, szolgáltatás formájában, az olajiparhoz köthető témákban előadások, konferenciák szervezése, valamint intenzív kapcsolattartás az olajipar más hasonló jellegű egyesületeivel, szervezeteivel. A szakmai tevékenységek mellett minden hónap második hetében a Barátság Művelődési Központban klubszerű keretek között találkozunk, ahol tagjaink szabadidejüket hasznosan tölthetik el. A találkozások tematikáját féléves programtervben rögzítettük, érdekes és változatos programot ígérve mindannyiunk számára. A tematika összeállításánál lényeges volt, hogy többféle terület - egészségmegőrzés, zene, irodalom, helytörténet... stb. - szerepeljen programjaink között.

Különböző témákban szervezünk előadásokat, terveink között szerepel olajipari könyvek bemutatója, vidám irodalmi est, egészség és életmódnap, filmvetítés a DKV és a város életéről, a "Mi beat korszakunk" címmel zenés előadás. Mindezek mellett kirándulásokkal kívánjuk színesíteni egyesületünk életét, a nagykanizsai Olajmúzeum, valamint a pozsonyi Slovnaft meglátogatása is helyet kapott programtervezetünkben. Előadások és kirándulások mellett fontosnak tarjuk csapatépítő programok szervezését is, mivel az önfeledt kikapcsolódás hozzájárul a baráti kapcsolatok kialakulásához, szorosabbá tételéhez. December 20-án családi találkozó keretében unokáinkkal karácsonyi programokon veszünk részt, farsang idejére batyus bált, nyár elejére pedig félévzáró, főzőversennyel, szabadidős programokkal fűszerezett "retro napot" tervezünk a Csónakházban.

Köszönetet mondunk mindazoknak, akik segítették Egyesületünk megalakulását, és támogatják a további sikeres működését.


Forrás: Hírtükör

Link



Premier plán - Százhalombatta nekem az életet adta

Link



Ősz az OMNYE-nél

Link





 
 
1 komment , kategória:  OMNYE  
Többet kaptak, mint adtak - avagy Magyarország kifosztása
  2010-04-05 20:10:46, hétfő
 
 







TÖBBET KAPTAK, MINT ADTAK


Húsz évnyi rablás rövid története - avagy MAGYARORSZÁG KIFOSZTÁSA


Több állami támogatást kaptak a multik, mint amennyi adót és járulékot befizettek az államkasszába

A nyugati pénzügyi tőke megtiltotta Antall Józsefnek, hogy az államadósságot a saját elképzelése szerint kezelje - állítja Bogár László. A közgazdász szerint hazánk - már a rendszerváltást megelőzően - egy globális és végtelenített adósságszivattyúnak, egy kifosztó szivattyúnak lett az áldozata.

"Antall Józsefet 1990 elején, amikor még nem volt miniszterelnök, de már látható volt, hogy ő lesz a soron következő kormány feje, számos alkalommal vitték el azokba a nyugat-európai pénzpiaci központokba (Frankfurt, Párizs, London), amelyek a világ pénzhatalmának európai centrumai voltak" - mondta Bogár László közgazdász az Echo Televízió Kiút több szemközt című műsorában. Bogár László szerint Antall Józsefnek alkalma nyílt mindenkivel találkozni, aki ebben a pénzhatalmi rendszerben számít. A kilencvenes év végén drámai hangú beszélgetésen mondta el Bogár Lászlónak azt, hogy mi történt ezeken a beszélgetéseken. A rendszerváltás első miniszterelnöke szerint egy globális vélemény hatalmi terrorja nyilatkozott meg a találkozókon.

"A bankárok udvariasan, de igen határozottan jelezték Antallnak, hogy mi az, amiről soha semmilyen körülmények között nem szabad beszélni. Nemcsak neki, de a kormányzati rendszer egyetlen tagjának sem" - mondta Bogár László, aki az Antall-kormányban politikai államtitkár volt.

A közgazdász szerint ilyen volt az adósság problémaköre, amely valójában egy negatív nemzeti vagyon. Tilos volt továbbá az adósság könnyítéséről vagy a fizetés átütemezésének akárcsak a lehetőségéről is beszélni. "Az ország népe logikusan számíthatott volna rá, hogy az adósságot eltörlik, vagy legalábbis felvetik ennek lehetőségét, mint ahogy ez Lengyelországban történt, ahol az adósság egyharmadát elengedték" - hangsúlyozta a közgazdász. Elmondta, hogy tilos volt
arról is beszélni, hogy az ország egy végtelenített adósságszivattyúnak, egy kifosztó szivattyúnak az áldozata lett. Bogár László szerint arról végképp nem szabadott értekezni, hogy a hatvanas évek végén, a hetvenes évek elején hogyan és kik konstruálták meg azt a rendszert, amelynek nyomán az országot belehajszolták egy olyan adósságcsapdába, amelyből nem lehet kikecmeregni.

Antall Józsefnek azt is megtiltották, hogy a nemzeti vagyon kifejezést használja. A statisztikai évkönyvben 1989-ben szerepelt utoljára a nemzeti vagyon kifejezés. 1990-től - Antall József is ezt örökölte - már nem szerepelt ez a fogalom a statisztikai évkönyvben, amelyet a globális világképre hivatkozva szüntettek meg.

"Antallnak arról sem szabadott beszélnie a nyilvánosság előtt, hogy a hazánk területén ideiglenesen állomásozó multinacionális vállalatok - amelyek azóta letarolták a magyar gazdaságot - milyen alkuval jönnek be Magyarországra. A legutóbbi időkig szigorúan tilos volt tudni, hogy mintegy hatezer milliárd forint nemzeti ajándékot (állami támogatást, adókedvezményt) kaptak ezek a vállalatok, többet, mint amennyi adót és járulékot befizettek az államkasszába" - mondta Bogár László. A közgazdász szerint a multik nemcsak ingyen használják a játéktereinket, de még nemzeti ajándékokban is részesülnek. A sors fintora, hogy Soros György és Andrew Sarlos azt javasolta Antall Józsefnek, megvásárolják Magyarország adósságállományát, amely akkor huszonkétmilliárd dollárra rúgott. Ennek fejében a nemzeti vagyon legértékesebb darabjait kellett volna átadni az üzletembereknek.

"Antall akkor azt válaszolta - nem szokott ilyen kifejezéseket mondani -, hogy ez kommunikálhatatlan, ezzel ő nem tud kiállni a magyar társadalom színe elé. Nem tudja elmondani, hogy a Nyugat, amelytől a felszabadításunkat vártuk, azzal kezdi a felszabadításunkat, hogy az adósságunk fejében elveszi a nemzeti vagyonunkat. A dolog tragédiája az, hogy eltelt húsz év, az adósságunk százmilliárd dollárral több, mint akkor volt, közben pedig eltűnt a nemzeti vagyon" - mondta a közgazdász, akinek az a véleménye, hogy rosszabb helyzetben vagyunk, mintha Antall József elfogadta volna Sarlos és Soros ajánlatát.

Bencze Izabella, a volt Kincstári Vagyoni Igazgatóság egykori vezérigazgató-helyettese szerint a fejlett demokráciákban az állami vagyon tíz és harminc százalék közötti arányt képvisel a magántulajdonnal szemben. "Magyarországon a szocializmusban kilencvennyolc százalék körül volt az állami tulajdon aránya. Felgyülemlett egy hatalmas vagyon, amelyet ha egy olyan típusú privatizációval értékesítettek volna, amely a bevételeket az államháztartásba vezeti be, az adósságokat ebből próbálja meg lefaragni, és senki nem lop el semmit, akkor ma Európa egyik leggazdagabb állama lehetnénk" - mondta Bencze Izabella. A jogász azt mondja, hazánkban a hivatalos kommunikáció szerint a reprivatizációt azért nem lehetett választani, mert annak költségeit a költségvetés és az állam teherbíró képessége nem viselte volna el.

Bogár László kijelentette, hogy a reprivatizáció, amelyet Csehországban megvalósítottak, számunkra tiltva volt.

"Trianon miatt volt globális parancs a reprivatizáció megtiltása. A környező országok könnyen reprivatizáltak abból a rabolt vagyonból, amelyet véres koncként Trianon után kaptak, s a magukénak tekintettek.

Ezt a Nyugat, a globális hatalmi rendszer is elismeri. Mi lett volna, ha Magyarországon visszavezetjük a történelmi reprivatizációt? A Nyugatnak kényes kérdésben kellett volna állást foglalni: legitim döntésnek ismeri-e el a trianoni békeszerződést. Ezt a Nyugat el akarta kerülni" - mondta Bogár László.

(Forrás: Wiedemann Tamás - Magyar Hírek)


Húsz évnyi rablás rövid története - avagy Magyarország kifosztása

Link








Tanmese - A gazdasági válságról - érthetően és egyszerűen

Gazdasági válság

Ha valakinek problémája lenne a jelenlegi pénzügyi válság megértésével, a következő sorok segíthetnek:

1. Valamikor régen, egy indiai kis faluban egy ember bejelentette a falusiaknak, hogy majmokat vásárol fel, darabját 10$-ért.

2. A falusiak tudták, hogy a környéken sok a majom, elmentek hát az erdőbe összefogdosni őket.

3. Az emberünk majmok ezreit vásárolta fel, mindegyikért kifizette a megígért 10$-t. Ahogy a majmok fogyni kezdtek az erdőben, a falusiak abbahagyták az összefogdosásukat. Erre az ember bejelentette, hogy 20$-t ad egy majomért. A falusiak fellelkesültek, és újra elmentek majmokat fogni.

4. A majmok csakhamar még jobban megfogyatkoztak, a falusiak hazatértek. Az ember 25$-ra emelte az átvételi árat, de már így is nagyon nehéz volt majmot fogni.

5. Erre a férfi közölte, hogy 50$-t ad egy majomért, de sürgősen el kell utaznia egy kis időre, addig egy helyettese fogja őt képviselni, aki a nevében átveszi a majmokat.

6. Amikor elutazott, a helyettese azt mondta a falusiaknak: "Nézzétek ezt a sok majmot a ketrecekben, amit a főnököm vett tőletek. Eladom nektek darabját 35$-ért, és amikor az emberünk visszatér, eladhatjátok neki 50 $-ért.

7. A falusiak összeszedték minden megtakarított pénzüket, és megvették az összes majmot.

8. Ezután a falusiak soha többet nem látták sem az embert, sem a képviselőjét, csak a rengeteg majom mászkált megint a környéken, úgy, mint azelőtt.


Isten hozott a Wall Street-en...







A ROSSZ KORMÁNYZÁS MŰVÉSZETE, TUDOMÁNYA ÉS GYAKORLATA


1.) Az emberek agyát és figyelmét le kell foglalni másod- és harmadrangú problémákkal. Ennek érdekében figyelmüket el kell vonni a valós és súlyos szociális gondokról, mégpedig olyan hírekkel, amelyek társadalmi jelentősége kicsi ugyan, de érzelmileg erősen megérintik őket. Támaszkodjunk a bulvársajtóra, amely hű szolgánk lesz.

2.) A nép úgy kell tekintsen politikai vezetőire, mint a nemzet megmentőire. Ennek érdekében (elsősorban a média segítségével) hamis riasztások és nemlétező fenyegetések tömkelegét kell rájuk zúdítani, amelyek miatt aggódni, később szorongani kezd. Ha a szorongás elérte a kritikus szintet, lépj közbe és oldd meg a (máskülönben nemlétező, illetve általad gerjesztett) problémákat. Hálásak lesznek, s önmaguk fogják kérni szabadságjogaik csorbítását.

3.) A nemzetnek mindig készen kell lennie arra, hogy valami rosszabb következik. Ennek sulykolása érdekében használd fel a "fehér" propagandát (vagyis nyíltan a kormány irányítása alatt álló médiumokat), a "szürkét" (azokat a sajtótermékeket, amelyek csak részben állnak kormánybefolyás alatt), s a "feketét" (amelyekről senki sem gondolná, hogy valójában a hatalom szolgálatában állnak). Ezek karöltve azon kell munkálkodjanak, hogy egy olyan kormány képét vetítsék a lakosság szeme elé, amely minden erejével azon munkálkodik, hogy a jövő egét beárnyékoló sötét fellegek legalább egy részét elhessentsék a nemzet feje felől. A kemény, megszorító intézkedéseket fokozatosan kell bevezetni, mert így az emberek hozzászoknak a rosszhoz, sőt: örülnek, hogy még mindig nem a legrosszabb következett be.

4.) A nemzetet meg kell győzni, hogy minden rossz, ami aktuálisan történik, az kizárólag azért van, hogy a szebb jövőt biztosítsuk számára. Vagy ha nem a számára, akkor a gyermekei számára. Az emberek reménytelenül idealisták és hiszékenyek, akik ezt az érvet ("majd a következő generációknak sokkal jobb lesz, nekünk ezért kell áldozatokat hoznunk") évszázadokon keresztül hajlandó benyelni és elfogadni.

5.) Az embereket le kell szoktatni a gondolkodásról, s arról, hogy a történésekben felfedezzék az ok-okozati kapcsolatokat. Ennek érdekében a politikai vezetők egyszerűen kell megfogalmazzák az üzeneteiket, már-már infantilis módon, minimális szókinccsel, rövid mondatokban. A hallgatóság ily módon megszokja a felületességet, naív lesz és hajlamos az információs beetetések elfogadására.

6.) Minden adandó alkalommal az emberek érzelmeire kell hatni, nem a racionális gondolkodásukra. Bátorítani kell mindenféle emocionális megnyilvánulást, mert az érzelmeket sokkal könnyebb manipulálni, mint a rációt.

7.) Az embereket a lehető legnagyobb tudatlanságban és műveletlenségben kell tartani, mert így nem lesznek motiváltak magasabb ideálok és összetettebb tervek megvalósításában. Butítsd le az oktatásügyet, tedd korrupttá és hozd a működésképtelenség küszöbére. Egy ilyen iskolarendszer a közvélemény manipulálásának ideális eszköze.

8.) A népet el kell zárni az objektív, korrekt és teljes tájékozódás/tájékoztatás minden forrásától. Ennek érdekében pénzügyileg támogatni kell azokat a médiumokat, amelyek butítják és félretájékoztatják az embereket, s gazdaságilag el kell lehetetleníteni azokat, amelyek ennek ellenkezőjét próbálják elérni.

9.) A nyájszellem erősítése prioritás! Az egyénben fel kell ébreszteni a szégyen- és tehetetlenség-érzetet, s választható (pontosabban választandó!) alternatívaként ezzel szembe kell állítani az igazodási, csatlakozási kényszert. Az egyéniségeket nélkülöző nyájat mindig könnyebb irányítani, ellenőrizni és befolyásolni.



10.) Mindent meg kell tenni az egyének megismerése érdekében. Ezt elérendő belső (és titkos) nyilvántartásokat kell felfektetni az egyén különféle (ízlésbeli, politikai, ideológiai, viselkedési) preferenciáiról, opcióiról, egyszóval teljes pszichológiájáról. Törekedni kell arra, hogy jobban megismerjük az egyént, mint ahogy ő ismeri önmagát. Fel kell használni a társadalomtudományok (szociológia, lélektan, csoportképzés pszichológiája, stb.) legújabb vívmányait céljaink elérése érdekében, de ezeket a lépéseket a legnagyobb titokban kell tartani. Megfoghatatlan, érzelmi töltetű, nagy és közös célokat kell kitűzni, amelyek alkalmasak arra, hogy lelkesítsék a tömegeket. Ha nyilvánosságra kerülnek, ezeket a törekvéseinket határozottan (ha kell: erőszakosan) tagadni és cáfolni kell.


A nénik értik a lényeget

Link








 
 
0 komment , kategória:  Hazánk - otthonunk  
Egy Széchényi idézet nyomában
  2010-04-05 19:51:38, hétfő
 
 




Egy Széchényi idézet nyomában

"Minden nemzetnek olyan kormánya van, aminőt megérdemel. Ha valami oknál fogva ostoba vagy komisz emberek ülnek egy bölcs és becsületes nép nyakára, akkor a nép azokat a silány fickókat minél hamarabb a pokol fenekére küldi. De ha egy hitvány kormány huzamosan megmarad a helyén, akkor bizonyos, hogy a nemzetben van a hiba. Akkor az a nemzet aljas vagy műveletlen."

/Széchenyi István/


Egy Széchényi idézet nyomában

Link


Link

Link

Link























 
 
0 komment , kategória:  Bölcsességek és gondolatok.   
Érik a III. világháború?
  2010-04-05 19:45:09, hétfő
 
 




ÉRIK A III. VILÁGHÁBORÚ?


Az USA nem csak a bankok adósságainak az átvállalása, hanem a különben is rendkívül megemelkedett államadósság miatt - naponta egy milliárd dollár külföldi hitelre van szüksége -, a második világháború óta a legnagyobb pénzügyi válságban van.

Ha megakad a külföldi pénzfolyam, vagy ha netán a külföld kiszállna a dollárból, az USA csődbe menne.

Az államadósság csökkentésére takarékoskodással még sincs komoly kísérlet. Se nem emelik az adókat több bevétel céljából, se nem próbálnak takarékoskodni, kiváltképpen a leginkább megnőtt hadügyi kiadások területén nem.

Pedig Amerika 200 000 katonát tart fegyverben világszerte. Így aztán senki sem értette, hogy a világ legnagyobb armadájának az ura csapatai növekedése ellenére béke Nobel díjat kapott. A lehetséges magyarázat: A díjat azért kapta, mert főleg tőle függ, hogy Irán ellen háború lesz, vagy nem.

A történelemben gyakran előfordult, hogy gazdaságilag levitézlett politikusok, a hatalom megtartásához utolsó lehetőségként a háborút választották. Ez annál inkább érvényes, ha egy ország válságban van, és a kilábaláshoz a háborút látja az utolsó lehetőségnek. Így például Amerika 20. századi történelmének legnagyobb válságát az első világháborúba, a 20-as, 30-as évek válságát pedig a második világháborúba való belépéssel győzte le. Kísértve lehet, hogy a jelenlegi gazdasági válságot hasonló módon oldja meg. Ugyanis Amerika a két világháborúval nem csak két legnagyobb államadósságától szabadult meg, hanem a világ vezető gazdasági hatalma lett. Tehát nagy a kísértés, hogy harmadszor is ugyanazt az utat járja. Ilyen háttérrel a háborús előkészületek rémisztőek:

1. Izrael jobboldali radikális miniszterelnöke háborúpárti és kiszámíthatatlan. Állandóan változó iráni fenyegetéseket emleget, amelyek egyike sem bizonyult eddig igaznak. Hangvétele azonban egyre élesebb és az utóbbi hónapokban a világ minden fontos fővárosában megfordult, hogy támogatást kapjon. Merkel asszony állítólag a Nibelungok hűségét ígérte neki, mint II. Vilmos az osztrákoknak, vagy az angolok és a franciák a lengyeleknek.

2. Izrael már felállította Irán előtt a Németországtól szállított atom tengeralattjáróit, és a Grúziában az oroszok által lerombolt atomrakéta-állást nem csak felépítette és Irán ellen irányította, hanem 90 amerikai rakétaszakértővel meg is erősítette.

3. Az Izrael által befolyásolt világsajtó hétről hétre élesebb hangnemben támadja Iránt, változó érvekkel - ami ugyanolyan propaganda-hadjárat, mint ami az iraki háború előtt a világot hamis állításokkal a háború elfogadására, sőt elősegítésére ösztönözte.

4. A katonai előkészületek is messzire jutottak. Az amerikai hadseregnek ugyan még nem sikerült pacifikálni Irán két szomszédállamát, Irakot és Afganisztánt, de háborús körülmények között a világ legnagyobb hadsereg koncentrációját vitték végbe. Az iráni partok előtti amerikai hajóhad összevonás a legnagyobb az USA történelmében. A béke Nobel díj komité ebben a helyzetben jól számított, hogy egy Irán elleni háború az amerikai elnök jóváhagyása nélkül nem történhet meg, legkevésbé egy béke Nobel díjas elnök által. Azonban a bankok, az olajmultik, a fegyvergyártó lobbyk, a hadsereg és az Izrael lobbyk nyomása kikényszerítheti az USA hadba lépését, ha Izrael első csapást mér Iránra, és a megnevezett hatalmasok érdekeiket biztosítani akarják.

Mindamellett az USA nem csak a világ leginkább eladósodott országa, hanem a dollárral világbirodalma is szétesne. A ,,föld egyetlen világhatalma" jelenleg éppúgy a felbomlás állapotában van, mint húsz évvel ezelőtt a szovjet birodalom. A kínaiak már kemény rúgásokkal értésére adták az amerikai elnöknek, hogy nem ismerik el többé uralmát. Ha Izrael háborút kezd, az amerikai elnök kétségbeejtő válaszút elé kerül; vagy tovább süllyed a pénzügyi, gazdasági és szociális válság mocsarába, vagy kiutat keres egy világháborúban, mint amiből már kettő Amerika sikerének az alapja lett.

Egy új világháború veszélye a második óta soha nem volt akkora, mint ma. Jogos tehát az európai értelmiségi körök növekvő Amerika kritikája. De megakadályozni nem tudjuk.

Egy Irán elleni háború nem maradna helyi jellegű, még akkor sem, ha kezdetben csak rakétákkal vívnák meg.

A kínaiak be fognak avatkozni Irán oldalán, közvetlenül vagy közvetve, és lehetséges, hogy az oroszok is, hogy Amerika ne érje el határaikat, és ne legyen túlságosan hatalmas.

Izrael és az USA oldalán a NATO-államok kényszerülnek segítséget nyújtani, mint Irak esetében, pláne ha előzőleg Nibelung hűséget esküdtek. Tehát Európa háborús részvételére is fel kell készülnünk.

Milyen hatással lenne egy iráni harmadik világháború számunkra?

1. Minden Irán elleni háború a hormuzi szorost azonnal járhatatlanná tenné és az olajárat annál inkább emelné, minél tovább a háború tart. Az olajár emelkedése azonban a gazdaság és a fogyasztók költségeit is növelné. Tehát hiánnyal, korlátozásokkal és a fogyasztói árak emelkedésével kell számolnunk.

2. Minden háborúban emelkedik a hadi termékek iránti kereslet. A világ hadiipara tehát - mindenek előtt az USA-ban - ujjongani fog, újra teljes gőzzel dolgozhat, növekedhet. Ez hatással lesz néhány mellékágra is, mint pl. az autóipar, textilipar, hajó- és repülőgépgyártás. Emelkedik a termelés, habár csak emelkedő árak mellett.

3. Minden háborún a bankok nyernek. Nem beszélnek többet rossz banki termékekről, pazarló bankárokról, hanem a központi bankok gondjairól, hogy ellássák pénzzel a háború viselőjét. A bankok újból nyújthatnak hiteleket. A növekvő infláció a dollárt a háború végéig életben tartaná. Csak a háború után szokták a háború finanszírozásának bűneit elővenni.

Hogy az USA növekvő pénzszükségleteit a vazallusok pénztárcájából is fedezi, már az iraki és az afganisztáni háborúban is bevett szokássá lett. A háború tehát nem csak Izraelt és Amerikát, hanem mindnyájunkat el fog szegényíteni. Mivel a háború finanszírozására nincs meg a pénz, azt inflációval fogják megoldani, mint már az első két világháborúban is.

Az Irán elleni háborúba Amerika a NATO-t is be fogja vetni. (Szövetségi csapda) Kormányunk kénytelen lesz katonáinknak megmagyarázni, hogy miért nem csak Afganisztánban, hanem Iránban is zsoldoskodniuk kell, és a Parlamentben meg kellene szereznie a többséget a háborús költségek behajtásához. Már egyszer sikerült az SPD-nek és a Zöldeknek (Jóska Fischer) a békeharc hazugságával valódi háborús bedobást megszavaztatniuk. Egy harmadik világháborút megszavaztatni azonban az USA minden nyomása ellenére nehéz lesz. A lakosság elutasító magatartása közben nőni fog és lehetséges, hogy leválasztja a túl segítőkész kormányt.

Talán azonban a Merkel kormány is a háborúban látja a kiutat zsákutcás helyzetéből a bankok megsegítése és az állam eladósodása után, amikor a szociális rendszer összeomlása és társadalmi nyugtalanság fenyeget.

A háború veszélye előttünk áll. A következő hónapokban eldől, hogy egy harmadik világháborúba sodródunk, vagy ezt a veszélyt még el tudjuk kerülni.

Professzor Dr. Eberhard Hamer, Megjelent: Zeit-Fragen 2010.03.08.

Fordította: Vajta Dénes
Nemzeti InternetFigyelő













 
 
1 komment , kategória:  Politika  
És jön a hódító sereg...
  2010-04-05 19:33:43, hétfő
 
 







ÉS JÖN A HÓDÍTÓ SEREG... Az Európai Csendőrség


http://jovonk.info/2010/02/21/es-jon-hodito-hadsereg-az-europai-csendorseg

Mi rejtőzködik az ''EU-Megszállási joggal'' rendelkező EuroGendFor, - azaz (az Európai Csendőri Erők) mögött?


..."Ha az EuroGendFor bevetését az egyik fellázadt EU-államban már eldöntötték, akkor a csendőrség támadása, behatolása után azok a területek, régiók, városok, városrészek, vagy épületek, melyeket elfoglaltak, lényegében kikerülnek az adott ország hatóságainak a fennhatósága alól és azon túl csakis az Európai Csendőri Erők irányítása alá tartoznak...
..."A bevethető fegyvereinek és módszereinek nincsenek korlátai, minden módszere csakis a győzelemének van alárendelve..."

..."A lázadások hangadóit kiemelhetik anélkül, hogy az illető országok a saját katonaságukkal vagy rendőrségükkel tennék azt, melyek esetleg a lakossággal szimpatizálhatnának!..."

Van egy félig-meddig titkos belügyi hadsereg az Unióban, mely már viszonylag régóta létezik, de csak kevesen tudnak róla. Ez az Euro-Gend-For, amely a European Gendarmerie Force rövidítése, magyarul; az Európai Csendőri Erő, vagyis, az EU Csendőrség.

Ennek a csendőri - speciális rendőri erőnek meglepően nagy hatáskört adott az Európai Unió vezetése, az Európai Bizottság (feltehetőleg az Európa Parlament teljes támogatásával) és felhatalmazta olyan cselekmények megtételére is, mely csak a Lisszaboni Szerződés teljes ratifikációja után vált lehetségessé. Ez az a bizonyos "Megszállási jog", mely az EU Csendőrséget felhatalmazza a katonai beavatkozásra az Európai Unió bármely tagállamában.

Ez lényegében az adott ország törvényei feletti hatalommá teszi az Európai Csendőrséget.

Ennek a jelenleg már mintegy 3000 emberből álló európai Különleges Bevetési Egységnek, az Euro-Gend-For (European Gendarmerie Force / németül; Europäische Polizeitruppe) - EU Csendőrség, parancsnoksága az észak-itáliai Vicenzaban található meg.

Az EU Csendőrség életre hívásának a kezdeményezője a korábbi francia védelmi-miniszter, Michelle Alliot-Marie volt azzal a már egyáltalán nem is titkolt céllal, hogy az egyes tagállamok egyre jobban elégedetlenkedő lakosságának a lázadásai, ezen csendőri erő bevetésével, könnyebben leverhetők legyenek. Első példa erre az évek óta nyugtalankodó franciaországi külvárosok bevándorolt lakossága lázadásainak a leverése volt.

EuroGendFor a jövőben az EU-tagállamokban kiiktatja, teljességgel hatályon kívül helyezi a nemzeti jogot és nemzeti szuverenitást! A különböző EU-tagállamokban történő bevetéséről egy EU-Haditanács dönt, amely az EuroGendForban résztvevő, valamint az érintett (fellázadt - a szerk.) állam védelmi és biztonsági, belügyi (Magyarországon a rendészeti) minisztereiből áll.

Így fektették ezt le az új EU-Rendőrségi Alapító-Okmányban, melyet a Velseni (NL) szerződés az uniós jogban jártak számára tisztán és egyértelműen szabályoz.

Lényegében tehát ez a szerződés; Uniós törvényi felhatalmazást ad az EU Csendőrségnek arra, hogy bármely tagállamot erőszakosan megszállja - akár annak a felkelő népe ellenében is!

Nem más ez, mint egy teljes "EU-Megszállási jog". Ugyanis ha az EuroGendFor bevetését az egyik fellázadt EU-államban már eldöntötték, akkor a csendőrség támadása, behatolása után azok a területek, régiók, városok, városrészek, vagy épületek, melyeket elfoglaltak, lényegében kikerülnek az adott ország hatóságainak a fennhatósága alól, és azon túl csakis az Európai Csendőri Erők irányítása alá tartoznak.

De a helyzet még ennél is sokkal rosszabb! Az EuroGendFor (Európai Csendőrség) az adott esetben nem csak rendőrségi jogokkal van felruházva, hanem titkosszolgálati jogokkal is, és az adott ország katonaságával szorosan együttműködve kell a rendet és nyugalmat helyreállítania.

Szükség esetén az EuroGendFor minden szükséges eszközt és jogot megkaphat, amire csak szüksége van, hogy feladatát teljesítse. A bevethető fegyvereinek és módszereinek nincsenek korlátai - minden módszere csakis a győzelemének van alárendelve.

Az európai kormányok EuroGendFor-nak, az EU Csendőrségnek köszönhetően, kibújhatnak minden felelősség alól!

A jövőben egy szociális nyugtalanság vagy a nagy tiltakozások, demonstrációk, tüntetések esetén büntetlenül lövethetnek a tömegre!

Bevezethetik a rendkívüli állapotot, városokat, akár országrészeket katonai közigazgatás alá helyezhetnek az EU-Csendőrség segítségével.

A lázadások hangadóit kiemelhetik anélkül, hogy az illető országok a saját katonaságukkal vagy rendőrségükkel tennék azt, melyek esetleg a lakossággal szimpatizálhatnának!

Ugyanígy EuroGendFor-t sem lehet a bekövetkezett véres események miatt felelősségre vonni. Az Európai

Csendőri Erő csakis az EU-Haditanácsnak tartozik beszámolással és felelősséggel.

Az European Gendarmerie Force - az Európai Csendőri Erő széleskörű bevethetőségének a jogalapját a Lisszaboni Szerződés teremtette meg, melyet a Magyar Parlament tagjai szinte olvasatlanul, és szolgalelkűen ratifikáltak, kiszolgáltatva ezzel hazánkat az idegen katonai beavatkozásnak.

Az Európai Csendőri Erőben jelenleg a következő országok különleges egységei vesznek részt, mint teljes jogú tagok:

- A Francia Nemzeti Csendőrség
- Az Olasz "Carabinieri"
- A Holland Királyi Katonai Rendőrség
- A Portugál Nemzeti Köztársasági Gárda
- A Román Csendőrség
- A Spanyol Polgári Gárda

Valamint partnerként képviselteti magát a Lengyel Katonai Csendőrség.

Mindezek mellett nagyon könnyen elképzelhető, hogy ezek az erők a nem is távoli jövőben még bővülni fognak más tagállamok, különleges egységeivel, esetleg az Unióhoz nem is tartozó államok egységeivel.

VIDEO:

(A honlapcímre kattintva érhető el!)

AZ EURÓPAI CSENDŐRI-RENDŐRI ERŐK KÖZÖS KIKÉPZÉSE

Részlet a videó kísérő szövegéből:

Egy francia kisvárosban 17 európai állam 300 rendőre gyűlt össze közös kiképzésre (az EU Csendőrség keretében).

A kiképzés célja: Hogy a résztvevők megtanulják, hogyan kell közös erővel beavatkozni a határokon átnyúló válságok ellen.

Még egyszer: ...hogyan kell közös erővel beavatkozni a határokon átnyúló válságok ellen...

Video: Amir Alvb

No, és nézzük meg azt is, hogy az Európai Nemzeteknek mi is lesz erre a válaszuk:

POKOLBA AZ UNIÓVAL!

NÉMET ELLENÁLLÓK TILTAKOZÁSA AZ EU-DIKTATÚRA ELLEN

Pokolba a Lisszaboni Szerződéssel! Pokolba az Európai Csendőrséggel, és pokolba az Új Világrenddel! Pokolba az EU-Diktatúrával!
(Ez is egy video - ld. honlap!)

Nyitray István


ÉS JÖN A HÓDÍTÓ HADSEREG...

Link



Csath Magdolna: A luganoi tanulmány 1., 2. rész

Link

Link






 
 
0 komment , kategória:  Politika  
     1/1 oldal   Bejegyzések száma: 8 
2010.03 2010. április 2010.05
HétKedSzeCsüPénSzoVas
 1234
567891011
12131415161718
19202122232425
2627282930 
Blog kereső


Bejegyzések
ma: 0 db bejegyzés
e hónap: 8 db bejegyzés
e év: 449 db bejegyzés
Összes: 4824 db bejegyzés
Kategóriák
 
Keresés
 

bejegyzések címeiben
bejegyzésekben

Archívum
 
Látogatók száma
 
  • Ma: 455
  • e Hét: 1951
  • e Hónap: 19095
  • e Év: 156467
Szótár
 




Blogok, Videótár, Szótár, Ki Ne Hagyd!, Fecsegj, Tudjátok?, Receptek, Egészség, Praktikák, Jótékony hatások, Házilag, Versek,
© 2002-2024 TVN.HU Kft.