Belépés
menusgabor.blog.xfree.hu
"A világ pocsolya, igyekezzünk megmaradni a magaslatokon." / Honoré de Balzac / Menus Gábor
1940.08.11
Offline
Profil képem!
Linktáram, Blogom, Képtáram, Videótáram, Ismerőseim, Fecsegj
     1/3 oldal   Bejegyzések száma: 29 
Kvízjátékok
  2017-03-31 22:15:30, péntek
 
 







KVÍZJÁTÉKOK


1. Teszt


Ha maximális pontszámmal sikerül megoldanod ezt a tesztet, sokkal okosabb vagy, mint az átlag


Okosabbnak tartod magad az átlagnál? Teszteld le most!





Link



Eredményem: gép kiírása alapján:


Szoros volt! Te
majdnem elérted a maximális pontszámot!
Szép munka! Az eredményed igazán szép teljesítményről árulkodik, épphogy csak lecsúsztál a maximális pontszámról. Az IQ-d minden bizonnyal az átlag feletti tartományban helyezkedik el. Valószínűleg csak nem jól olvastad el az egyik kérdést, esetleg nem koncentráltál igazán, ezért csúszott be egy-két helytelen válasz. Próbáldkozz később is, biztosak vagyunk benne, hogy sikerülni fog minden kérdésre helyes választ adnod. Oszd meg az eredményed ismerőseiddel, hogy ők is próbára tehessék ismereteiket és megtudhassák, okosabbak-e az átlagnál.







2. Teszt - A lehetetlen kvíz


Vajon képes vagy 10-ből legalább 5 kérdésre helyesen válaszolni ebben a rendkívül nehéz, több témát is érintő kvízben?





Link



Eredményem: gép kiírása alapján:


Te aztán ledaráltad a kvízt!

Egyértelmű, hogy nagyon okos és tájékozott vagy. Helyesen válaszoltál ezekre a nehéz kérdésekre és bebizonyítottad, hogy milyen intelligens vagy. A tudásod az élet minden területére kiterjed, ennek köszönheted, hogy a saját szakterületedet illetően is kiemelkedőek az ismereteid. A barátaid irigyek és büszkék rád. Le a kalappal! Csak így tovább!


Próbáld meg - Neked is sikerülni fog!







3. Teszt


Felismeri, melyik híres magyar irodalmi műből idézünk? Tesztelje magát!





Link








4. Teszt


Tudsz válaszolni erre a 13 trivia kérdésre?


A következő 13 kérdés nagyon különböző témakörből származik, és elég nagy kihívást jelentenek! Már nagyon várjuk, hogy lássuk, mennyire jól teljesítesz.





Link


Bevallom, valóban nehéz volt!


PRÓBÁLD MEG TE IS!










 
 
0 komment , kategória:  Agytorna  
Hol a határ?
  2017-03-29 23:00:35, szerda
 
 







HOL A HATÁR?

Már 27, 2017 | Blog, Dr. Csizmadia László


Társadalmunk tagjaiként az erkölcsi és jogi szabályok ismeretében illik tudnunk, hogy hol a határ.

Európában az erősebb jogán kijelölt földrajzi határok sérthetetlensége a szomszédos országokkal megőrizendő békesség feltétele. A nemzethatárok bár nem a mi akaratunkból, de átívelnek a rajzolt országhatárokon. A V4-ek erős és valódi szövetséges rendszere ma már alkalmas a történelem számára írandó lelki sebeinket jóindulattal gyógyítani. A gyógyszert sem kell feltalálni, régóta létezik, úgy hívják, hogy területi autonómia.

Európa népeinek értéktára a keresztényi civilizáció eddig jól megfért a modernkori demokráciával és jogállamisággal. Ez a hármas szabályozó rendszer kisebb-nagyobb megtorpanásokkal, de tisztelhetővé, erőssé és gazdaggá alakította földrészünket. Olyannyira, hogy kívánatos csemegévé lettünk egyes politikai és gazdasági érdekcsoportoknak, így bekebelezésünk sokak fejében megfordul. Próbálkozások történnek fizikai erőszakkal, lásd újkori népvándorlás vagy politikai és gazdasági indíttatásból az ideológiai szörnyszülött ,,nyílt társadalom" ránk szabadításával.

A migránsáradat megszűrése, megszüntetése az EU és szövetségese, a NATO feladata. Az európai határok áttörése illegális módon, ne szépítsük, akár ok is lehet a háborúra. Mint látjuk, mindez erőszakos vallási térhódítással is együtt jár, agressziónak is tekinthető. A megállítás módszere a vízumkényszer és a tengeri határok sérthetetlenségének visszaállítása.

A NATO szövetségesünk, Törökország nem küldheti ránk az illegálisan érkező migránsáradatot, ez a cselekmény egyenlő lenne az úgynevezett ,,baráti tűzzel". Ezért az ilyen szándék visszautasítandó és bocsánatkéréssel is nehezen kompenzálható.

Afrika és a Közel-Kelet volt gyarmatosító országai meggazdagodtak az uralmuk alá helyezett népek elnyomásából. Napjainkban a nekik küldött nyugati demokrácia exportja, mint gyógyító balzsam súlyos mellékhatásokat okoz, a kitalálók felelősséggel tartoznak.

A V4-ek, a balti és balkáni államok a szovjet kifosztás áldozatai lettek. Az 1989-es 90-es utáni évek e térségnek meghozták politikai értelemben a szabadságot. Azonban a Marshall- segély helyett, a nyugat-európai országok túlzott gazdasági érdekeltségét érezhettük.

Most már elkerülhetetlen, hogy Európa civil lakossága feltegye a fő kérdést, amire nem PC stílusban várja a választ.

A kérdés így szól az EU a pénzhatalmasok világuralmi törekvéseit kívánja-e szolgálni vagy kontraszelektált, túlfizetett, álliberális nézeteket valló bürokratáinak kiebrudalásával megteremti az Európai Unió megálmodóinak ma is életrevaló ajánlását a szuverén nemzetek szövetségét?

A schengeni és dublini szerződések minden uniós tagállamra kötelező érvényűek. Kivételek nem erősíthetik a szabályt. Az engedmények (Görögország és Törökország) az unió értékeinek széthordásához vezettek.

Európa polgárainak halaszthatatlan érdeke a tagországok erős védelmi hadseregének felállítása. Ugyanilyen fontos a szövetség a NATO legerősebb tagjával, az USA-val. A török hadsereg zsoldosként történő foglalkoztatása, a kiszervezett védelmi funkció Európa végét jelentheti.

Gazdasági szempontokat figyelembe véve érdekünk mind a négy égtáj irányába az együttműködés úgy ,,hogy a kecske is jóllakjon és a káposzta is megmaradjon". Az Európai Unió magállamainak dönteniük kell arról, hogy a V4-el, a balti és balkáni államokkal együtt vagy nélkülük. Tiszta vizet a pohárba, a kétsebességes Unió nem megoldás.

Előbbi gondolatok elvezetnek a hazai politika és gazdasági viszonyok reális értékeléséhez. Nem keverhetjük össze a határ, a határtalan és a végtelen fogalmát. A keresztény hit lényege Isten ígérete a földi élet utáni végtelen létezés. Annak ellenére, hogy érezhetünk határtalan boldogságot vagy bánatot tudjuk, hogy a földi élet és az emberi elme nem határtalan.

Európa minden országában fontos tényező, hogy kik és milyen pártok gyakorolják a kormányzást. A józan értékítélettel rendelkező választók felelősség tudatában döntsenek sorsukról. Ezért érdekes számunkra a hatalomra törő politikusok alsó és felső észbeli határának ismerete. Esettanulmányként említsük meg Juhász Pétert, az Együtt megválasztott elnökét. Nála a szürkeállomány vészes csökkenését a szájában vett síp füttyhangja jelzi. Kezelhetjük ezt az önkontroll biztonsági műszereként. Sajnos nem erről van szó, mert a sípjelzése leginkább a nemzeti ünnepeinken hallható, jelezve hogy használója ,,füttyöt hány" a méltósággal emlékező polgárok sokaságára. Tegyük fel a kérdést: hol a határ?

A 21. század meghozta az európai polgárok ébredését. Szellemi lázadás kezdődött, az emberek fontosabbnak tartják emberi sorskérdéseiket, mint a pártpolitikai érdekek érvényesülését. A népfelség elvének prioritását nem kötheti gúzsba, semmilyen gátlástalan politikai érdekeket szolgáló izmus. A hatalomra törő álliberális pártok ígérgetéssel nem anulálhatják a jelenlegi kormányzás uniós politikai és hazai gazdasági sikereit. Ők most mini bizniszpártokat alapítva, szétguruló flipper golyóként pofozgatva, sokadalmat sugározva a polgárok átverésének játékába kezdtek. 2018-ban a választások után ismét látni fogjuk, hogy a baloldalról verejtékezve létrehozott törpepártok elillanva a közpénzekkel, köddé válnak.


Kabaré a sajtótájékoztatón 16-12-31 /Kunhalmi Á./

Link
















 
 
0 komment , kategória:  Média  
Politikai humor
  2017-03-29 21:00:51, szerda
 
 







POLITIKAI HUMOR


Az iskolaév első napján egy amerikai középiskolában a tanárnő új diákot mutat be: Sakiro Suzukit Japánból.

Kezdődik az óra:

- Lássuk, ki tud többet Amerika történelméből - mondja a tanárnő. - Ki mondta: "Szabadság vagy halál"?

Síri csönd az osztályban, csak Suzuki jelentkezik:

- Patrick Henry, 1775, Philadelphiában.

- Kiváló, Suzuki - és ki mondta: "Az állam a nemzettel egyenlő, ezért a nemzet nem halhat meg."?

Suzuki feláll:

- Abraham Lincoln, 1863 Washington.

A tanárnő végigméri az osztályt és így szól:

- Szégyellem magam miattatok, Suzuki Japánból jött és jobban ismeri Amerika történelmét, mint ti!

Hátulról egy csendes hang:

Nyald ki a seggem, büdös Japó!

- Ki volt az? - kérdi a tanárnő.

Suzuki jelentkezik és mondja:

- McArthur tábornok, 1942, Guadalcanal-nál, és Lee Iacocca, 1982, a Chrysler cég közgyűlésén.

Az osztályban teljes a csend, egy hang hátulról:

- Elhányom magam!

A tanárnő kiabál:

- Ki volt az!?

Suzuki azonnal válaszol:

- Idősebb George Bush, Tanaka japán miniszterelnöknek a munkaebéd alatt, Tokió, 1991.

Az egyik diák unottan odaveti:

- Szopjál le!

A tanárnő hisztérikusan:

- Elég! Ez most ki volt?

Suzuki rezzenéstelen arccal:

- Bill Clinton Monica Lewinsky-nak, 1997, Washington, Fehér Ház, Ovális Iroda.

Egy diák feláll és elordítja magát:

- Ez a Suzuki egy nagy rakás szar!

Suzuki ismét nyugodt hangon:

- Valentino Rossi, motorversenyző 2002, Brazil Motoros Nagydíj.

Az osztályon eluralkodik a káosz, a tanárnő elájul, nyílik az ajtó és belép az igazgató:

- Én még ilyen szétb@szott kuplerájt életemben nem láttam!

Mire Suzuki:

- Gyurcsány Ferenc, Magyarország, 2006 Balatonöszöd.


Link








2001.09.11.

Szeptember 11.-én a kínai államfő részvéttáviratot küld George W. Bushnak:

"Elnök úr, engedje meg, hogy kifejezzem népünk együttérzését a szörnyű tragédia után, egyúttal felajánljam segítségünket. Ha a Pentagon valamelyik fontos irata esetleg megsemmisült volna, csak szóljanak nyugodtan, nekünk van róla másolatunk..."







Régi vicc, de jó:

Halló! Jó napot kívánok! Egy kis segítségre volna szükségem. Az adóbevallásomat szeretném beküldeni az APEH elektronikus rendszerén keresztül, de egy kicsit elakadtam.
- Jó napot kívánok! Azért vagyunk, hogy segítsünk az állampolgárok minden ügyes-bajos dolgában. Hol akadt el?
- Hát itt, a számítógép előtt.
- Jó, jó, de meddig jutott el?
- Az idegrohamig.
- Pontosabban kérdem: benne van a magyarorszag.hu-ban?
- Hú, de benne vagyok! Nyakig!
- Nyugalom uram, nincs oka a kétségbeesésre! Ez egy abszolút felhasználóbarát rendszer. Sikerült belépnie az ügyfélkapun?
- Hát ez az! Nem engednek be. Pedig kopogtam is, dörömböltem is, egyszer már a monitort is levertem az asztalról. Könyörgöm, engedjenek be!
- Oké. Haladjunk akkor sorjában! Milyen operációs rendszere van?
- Nézze, utoljára öt éve operáltak aranyérrel, de ebből nem csinálunk rendszert.
- Explorer, Netscape vagy Mozilla?
- Amit az APEH parancsol! Én mindent őszintén be akarok vallani. Egy biztos, mozilla gorillám nincs. Van viszont egy kanárink, de már nagyon öreg.
Leadózom, csak egy szavukba kerül!
- Nézze, az eddigi beszélgetésből úgy veszem ki, hogy maga nem egy kifejezetten számítógépes szakember. Most lépésről lépésre elmagyarázom, mit kell csinálnia. Először is, jelentkezzen be a http://www.magyarorszag /vallalkozas/elethelyzetek /adobevallas/bejelentkezve/allampolgar/szolgaltatasok /szivatas.hu
internetes oldalra. Megvan?
- Már a szívatásnál tartok.
- Egere van?
- Jesszusom! Már erről is tudnak?
- Akkor most nyissunk új ablakot!
- Képtelenség. Már most is akkora a huzat a lakásban, hogy kivitte a nagymamát.
- Kattintson a jobb felső sarokba! Mi jött fel?
- Az alattunk lakó felesége. Elfogyott a sörük. Rákattanjak? Várjon! Most egy hibaüzenetet kaptam. Valami baj van a protokollal. Biztos azért, mert csak kőbányai söröm van itthon.
- Türelem! Milyen titkosítása van a számítógépen?
- Semmilyen. Az egész ház tud róla. Sőt, ide járnak szexképeket nézegetni.
- Akkor telepítenie kell a JAVA titkosítót.
- Sejtettem, hogy a java még hátravan.
- Persze, végeredményben továbbmehetünk titkosítás nélkül is, de akkor törölnie kell a cookie-t. Tudja, hogyan kell?
- Őszintén szólva az anyukám nem tanított meg rá. Sőt, eddig nem is tudtam, hogy a kukit is meg kell törölni használat után.
- Akkor most dobja a cookie-t a szemétkosárba!
- Tulajdonképpen én sem vagyok túlságosan elégedett vele, de azért a szemétkosárba dobni, azt azért egy kicsit túlzásnak tartom!
- A következő lépésben feltétlenül le kell töltenünk az e-NYENYI programot az ONYF honlapjáról, mert különben nem tudunk behatolni az EMMA-ba.
- Behatolni? Most dobatta ki velem a kukit!
- Azt mondja meg nekem, hogy most mit lát a képernyőjén?
- Olvasom: Tisztelt Felhasználó! Értesítjük, hogy a
<http://www.magyarorszag.hu>; http://www.magyarorszag.hu
oldal pillanatnyilag nem elérhető. A hiba elhárítása folyamatban van.
- Ez a pech!
- Nem, ez az APEH. Egy pillanat! Most sikerült továbblépnem... Valami angol szöveg... Azt mondja, Pentagon... Interkontinentális rakétairányítás...
Indítókódok...
- Uram, már csak egy apró segítségre volna szükségem. Megadná nekem az APEH pontos koordinátáit?"
www.magyarorszag
www.magyarorszag


"Kedves Barátaim, ha őszinte vagyok hozzátok, akkor azt tudom mondani, hogy tele vagyok kétségekkel, mert az adó és egyéb bevallásaimat elk...tam.Nem kicsit, nagyon! Európában ilyen adócsalást még ember nem csinált, mint amilyet én! Meg tudom magyarázni: szükségem volt a pénzre! Nyilvánvalóan végighazudtam az utolsó másfél-két évet. Teljesen világos volt, hogy az a bevallás, amelyet leadtam, nem igaz. Trükkök százait alkalmaztam, amikor a bevallásomat kitöltöttem. Amit reggel írtam, hamis, amit éjjel szintén hamis, amit este írtam ugyancsak hamis.
Egyébként szűk családom, gengszter és üzlettársaim továbbra is maximális bizalommal vannak irántam..."
/Gyurcsány Ferenc/






Rejtő Jenő (1905 03.29 - 1943.01.01.)

Rejtő zseni volt. Virtuóz módon bánt a nyelvvel, amit számtalan szórakoztató regényében bizonyított. A Csontbrigád szerintem bent van a három legjobb magyar regény között, bár méltatlanul - akár csak Rejtő maga - háttérbe van szorítva. Ha rajtam múlna, Rejtőt tenném kötelező olvasmánnyá. Valamivel szórakoztatóbb személyiség Piszkos Fred, Vanek úr, Fülig Jimmy, Gorcsev Iván vagy Csülök, Senki Alfonz és a Sulteisz Ikrek (aki egy személy), mint a most tanított figurák. Talán megkedvelnék a gyerekek az olvasást, és maguktól is levennének egy-egy könyvet a polcról. Egy kis kedvcsináló a Piszkos Fred, a kapitány legeslegelejéről.

- Uram! A késemért jöttem!
- Hol hagyta?
- Valami matrózban.
- Milyen kés volt?
- Acél. Keskeny penge, kissé hajlott. Nem látta?
- Várjunk... Csak lassan, kérem... Milyen volt a nyele?
- Kagyló.
- Hány részből?
- Egy darabból készült.
- Akkor nincs baj. Megvan a kés!
- Hol?
- A hátamban.
- Köszönöm...
- Kérem... A csapos mesélte, hogy milyen szép kés van bennem. Egy darab húszcentis kagylóritkaság.
- Forduljon meg, kérem, hogy kivegyem...
- Kitartás! A kocsmáros azt mondta, hogy amíg nem hoz orvost, hagyjam bent a kést, mert különben elvérzek. A kocsmáros ért ehhez, mert itt már öltek orvost is. Régi étterem.
- De én sietek, kérem! És mit tudja az ember, hogy mikor jön az orvos? Kés nélkül mégsem mehetek éjjel haza.
- Az orvos itt lakik a közelben, és a kocsmáros triciklin ment érte. Ha szurkált uram, hát viselje a következményeket.
- Hohó! Azért, mert magába szúrnak egy kést, még nincs joga hozzá, hogy megtartsa. Ez önbíráskodás! Hála Istennek, van még jog a világon.
- Nem is jogra hivatkoztam, hanem orvostudományra. A kocsmáros szerint az a recept, hogy bent maradjon a kés. Orvosi rendelet!
- Az orvos rendelkezzék a saját holmijával, a kés az én műszerem!







 
 
0 komment , kategória:  Humor  
Idézetek - Wass Albert
  2017-03-28 22:00:46, kedd
 
 







Idézetek - Wass Albert







































































6
















176




















 
 
0 komment , kategória:  Idézetek birodalma  
Ma lenne 83 esztendős
  2017-03-27 20:00:37, hétfő
 
 




MA LENNE 83 ESZTENDŐS


Gyújtsunk egy szál gyertyát Csurka István emlékére!

Link








Csurka István (Budapest, 1934. március 27. - Budapest, 2012. február 4.) kétszeres József Attila-díjas író, dramaturg, politikus. Irodalmi munkásságát elsősorban drámaíróként folytatta. A rendszerváltás hajnalán a monori találkozó vitaindító előadását ő tartotta ,,Új magyar önépítés" címmel, illetve aktívan részt vett a lakiteleki találkozó munkájában is, a Magyar Demokrata Fórum egyik alapítója volt. 1993-ban kizárták az MDF-ből, ekkor megalapította a Magyar Igazság és Élet Pártját, amelynek haláláig elnöke volt. 1990-1994 között az MDF, majd 1998-2002 között a MIÉP színeiben országgyűlési képviselő volt. Csurka Péter újságíró fia és Csurka László színművész bátyja.

Az elnöklete alatt álló MIÉP (az akkori parlamenti pártok közül egyedül) ellenezte a NATO-ba és az Európai Unióba való belépést; támogatta a státustörvényt. Az USA-t ért terrortámadások után részvétét fejezte ki az áldozatok iránt, de rámutatott arra, hogy a terrorcselekmények egyik lehetséges kiváltója éppen az USA politikája. A parlamentben ennek megfelelően nem támogatta a magyar katonák részvételét az Afganisztán elleni hadjáratban. Kezdeményezte Izrael elítélését a palesztinokkal szembeni fellépései miatt.

Támadta a Magyar Nemzeti Bank vezetését, mert szerinte Surányi György vezetése idején ,,idegen érdekeket" szolgált az intézmény. A MIÉP támogatja a trianoni határok békés revízióját, és erősen elítéli az eddigi magyar kormányok ,,nemzetpusztító politikáját", amely szerintük részben a külpolitikában, részben olyan belpolitikai tevékenységben, mint a ,,túlzott és teljességgel ellenőrizetlen privatizáció", illetve az abortusz legalizálása, nyilvánul meg.

2012. február 18-án temették el a Fiumei úti Nemzeti Sírkert '56-os hősök parcellájába.[6] Temetésén több ezer ember és számos neves politikus, író és művész jelent meg.

Az Ő élete és halála: a valódi dráma!

Mindhalálig magyar!



"A végső cél a Magyarság kipusztítása. Nem fegyverrel, nem mérges gázzal, hanem pénzügyi politikával, életlehetőségeink elvonásával, mert kell a hely a másoknak. Ez a kor, amelyben élünk különösen az, ami ránk következik a jövendő században a Népvándorlás kora. A színes bőrű, mérhetetlen szegénységben élő, de viharosan szaporodó népek keletről nyugatra, délről északra vándorolnak. A nemzetközi nagytőke és a bankok elősegítik ezt a népvándorlást, mert ez az érdekük. Az USA a NATO-n keresztül már beérkezett Európa közepébe, és most a saját igényeinek megfelelően néplerakatot akarnak csinálni Európa és Oroszország között. Erre pillanatnyilag sajnos Magyarország a legalkalmasabb, mert kasztja - kormányai régen elárulták. A trianoni határok között Magyarországon húszmillió ember is elfér, de belátható időn belül ebből csak hétmillió lesz a magyar és négymillió cigány, a többi kilenc pedig mindenféle vegyes, akkor Magyarország nemzetközi néplerakat lesz itt a Kárpát - medence közepén, nagyjából ugyanannak a nemzetközi kozmopolita rétegnek a vezetése alatt, mint ma. Nagyon keserű lesz akkor Magyarnak születni. Megbélyegzettség, üldözés, megszégyenítés és a teljes Magyar történelem eltagadása lesz az osztályrészünk. Nyelvünk helyén vartyogást hallhatunk."
/Csurka István 1998. február 8./

"Addig ne legyen bevándorlás, amíg minden dolgozni és családot alapítani akaró magyarnak nincs munkája, megélhetése. És akkor is élvezzenek elsőbbséget a magyarok. Ne az európai normák, hanem a magyar igények, a mi saját szándékaink szabják meg a mi bevándorlási politikánkat."

,,Adjuk fel nemzeti értékeinket, vezessük be azt a demokráciát, amelyben a leszbikusok és homoszexuálisok házasságát törvényesítik, noha a nemzet vészesen fogyatkozik, és legyünk egy nagy áruházlánc itt, a Kelet kapujában, elfelejtve mindent, ami eddig magyarrá és kereszténnyé tett bennünket? Látnunk kell, hogy Európa egyesítése és bővítése ma már nem cél, hanem eszköz, a manipuláció eszköze, a globalizmus egyik működési formája, az európai történelmi nemzetek felszámolásának, feloldásának eszköze, amely számunkra éppen ebben a formájában életveszélyes. Komolyan csatlakozni talán jó volna, de a csatlakoztatás szándékát csak akkor lehetne komolyan venni, ha Európa és Amerika elszánná magát a komoly rendezésre, az elmaradott térségek fejlesztésére, bizonyos áldozatokra, legalább olyanokra, amelyeket Németország nyugati fele meghozott a keleti felének felemelése érdekében."
/mondta Csurka István 2000. március 15-én/







TALÁN EGY-KÉT ELISMERŐ SZÓT MEGÉRDEMELT VOLNA MINDANNYIUNKTÓL!!!

ÍME, AZ EGYIK LEGUTOLSÓ CIKKE...


Csurka István: Legyünk kövek! "A kő marad."


*... A Moszad nem a Kádár-Aczél- rendszert akarja visszaállítani. Semmit sem akar visszaállítani, hanem meg akarja teremteni a Kárpát-medence bizonyos részében, Csonka-Magyarországon (de esetleg csak a Dunántúlon) egy új, egy másik ország megalapításának a feltételeit. A feltételek meg kell, hogy feleljenek Izrael stratégiai és nemzetpolitikai igényeinek. Ezek az igények Izrael mai állapotából, az arab szaporodásából és a zsidó nép túlterheltségéből származó kifáradásából keletkeznek.* Ma, amikor a válság dübörög és a legkülönbözőbb szinteken és minőségekben érzékelő emberek és csoportok is egyöntetűen állapítják meg, hogy nagy baj van a világgal és talán még nagyobb baj van szegény hazánkkal, amelynek hajója hánykolódik és az elsüllyedés fenyegeti, most aztán volna égető szükség a pontos jelentésű, s mindenki számára ugyanazt üzenő szavakra. De ilyenek már szinte nincsenek is. Szavainkra rátette a piszkos kezét a válságcsináló pénzügyi nagyhatalom, a megnevezhetetlen elkülönülés, a nem - Thomas Mann-i Varázshegy fent Davosban vagy lent a tenger szintjén, éppen a New York-i Szabadság-szobor tövében, ahol locsog az örökös hullámzás. A világuralomhoz és a mai háborúkkal teli irányításhoz mindenképpen kibelezett, üres szavakra van szükség. A rablóháború legyen "demokrácia-terjesztés", a nyomorgó tömeget nevezzük "leszakadók"-nak, amelyben benne foglaltatik az önhiba és az elmaradottság, sőt még a népiség is. Aki sok pénzt összeharácsolt, összeprivatizált, összeközvetített, fel- és leminősített, az sohasem leszakadó, legfeljebb néha séta közben leszakad egy kicsit a többitől a börtönudvaron. De akinek még ennél is több összejött, azt még ez a veszély sem fenyegeti, mert azt megvédi off-shore-ja és őkelme már a nemzetköziek csapatába tartozik, akit hivatalból megvédenek.

Velejéig hazug világban élünk, amelyben még az igaz állítás is csak félénken és magyarázkodva mer előtörni, mert mégiscsak azokat a szavakat kell használnia, amelyeket előzőleg már kibeleztek. Kijegecesedett szokássá vált, hogy egyes közírók, Népszabadság-tollnokok az előző hazugságaikra építés módszerét választják. Beigazolt állításnak veszik, amit előzőleg hazudtak, és ezekből az elemekből hoznak létre már szilárd igazságnak látszó állításokat. Ha egyszer egy Révész Sándor leírta már, hogy a Föld lapos, mint a pászka, és a magyar bűnös nép, benne én pedig antiszemita vagyok többmilliomod magammal - igaz vezérürüként -, akkor ő már ezeket a hazugságokat tényként kezeli. És nincs egyedül. A módszer arat, mint a halál.

Díszlik az egészben valami marxizmusból visszamaradt, azt is mondhatnók, leszakadt. A nagy marxista tévedéseket, amelyekben már az öreg sem hitt és csak Engels rendszerező munkája következtében maradtak fenn, majd később Sztalin ordas hazugságait az állandó ismétlés tartotta életben. Göbbels is próbálkozott ezzel a módszerrel, de neki nem volt kifutása.

Most Orbán Viktor és Magyarország van soron. Miután az Országgyűlés alkotmányozott és szabályszerű kétharmados többséggel el is fogadta, kiderült, hogy a miniszterelnöknek mennie kell - mert tönkreteszi a gazdaságot. Előzőleg ugyanis az lett hazudva. Akkor még csak a gazdaság érdekelte a nemzetközieket. Világszerte. A bankadó, a magánnyugdíj pénztárak és a Szurgut Nyeftegaz. A marxizmust különben is mindig a gazdaság hozta lázba, meg a proletariátus, amelyről az atyának halvány fogalma sem volt. Orbánnak tehát néhány hónappal ezelőtt még csak gazdasági ballépései miatt kellett volna mennie, sőt, eleinte csak Matolcsy tetemén keresztül, de aztán a lelépést kiterjesztették mindkettejükre. Mert volt egy bökkenő: az alkotmányt nem tűzhették horogra, mint valami legyet. A készülő szöveget munka közben, s az elfogadás módját, házszabályszerűségét szóvá tehették, de azt el kellett hallgatniuk és most is el kell hallgassák, hogy az alkotmányban a kereszténység, az "Isten áldd meg a magyart" és a magyar alapállás a bajuk. Nekik és nemzetközi tartozékaiknak. Ezt egyszerűen nem lehetett kimondani.

Most már azonban megváltozott a helyzet. A nemzetközi támadások olyan nagyzenekari erővel szólnak, bombardon, üstdob, cintányér, s távolról még a lánctalp-csörgés is - mint modern effekt - be van vetve, hogy most már az alkotmány életbe léptetésének igényével is elő mertek állni, noha magát az Istent és a hazát még talán nem hozták szóba. Óvatosan hazudnak, erőteljesen szervezkednek. A szervezés ereje, nagyságrendje akkora, hogy nevetséges dolog mögötte csupán a hazai ellenzéki pártokat vagy a liberalizmus berlini, New York-i Konrád Görgyeit vagy Kertész Ákosait megtalálni. Ők ott feszítenek természetesen, de csak segédcsapatként, sokszor előretolt egységként. Kiteszik a seggüket az ablakba, hogy az arra járó rácsaphasson. Nem, ehhez a szervezéshez, amit itt működésben látunk, ők édeskevesek. Itt a Moszad dolgozik.

A cél világos. A magyar gazdaság rendben van és senkit sem érdekel, mert nem tétel. Akinek a magyar munkaerő olcsó, az idejön és befektet, dolgoztat. Az Orbán-kormány a tisztességesnek tisztességes hasznot szavatol. Az alkotmány életbe lépésével és más magyar intézkedésekkel megindulhat az az évtizedes, nemzedékek munkáját igénylő folyamat, amelyben a magyarság újra magyar, keresztény anyanemzetté válik, és a családpolitikának köszönhetően lelassul a népességfogyás. Magyarországon így beköszönthet a magyarság senkit sem bántó uralomra kerülése, együtt a hozzá húzó, beilleszkedett, esetleg asszimilálódott magyar zsidósággal, de nem következhet be az a képtelenség, hogy egy törpe kisebbség uralkodjék egy történelmi nemzet felett. Amit a Moszad, Izrael és New York akar.

Ilyen helyzet - a Kádár-Aczél-rendszerben csak részben állt fenn, mert Moszkva soha nem engedte és - csak az 1982-es IMF-be lépés után indult meg hódító útján. A nyolcvanas évek végtelenül zavaros korszak volt. Egyszerre indultak meg a nemzeti, össznemzeti, Erdélyt járó törekvések, Lakitelek és a demokratikus ellenzéknek az a liberális és kifejezetten zsidó és szabadkőműves munkája is, amely Kis János tevékenységében összegződött.

A Moszad mindennek a történelmi tudásnak a birtokában van. Már akkor is itt kujtorgott hazánkban. A Moszad nem a Kádár-Aczél- rendszert akarja visszaállítani. Semmit sem akar visszaállítani, hanem meg akarja teremteni a feltételeit a Kárpát-medence bizonyos részében, Csonka-Magyarországon (de esetleg csak a Dunántúlon) egy új, egy másik ország megalapításának. A feltételek meg kell, hogy feleljenek Izrael stratégiai és nemzetpolitikai igényeinek. Ezek az igények Izrael mai állapotából, az arab szaporodásából és a zsidó nép túlterheltségéből származó kifáradásából keletkeznek.

Izrael évtizedek óta folyamatosan háborúzik. Eleinte sorra-rendre nyert, amerikai fegyverekkel és támogatással, most már egy-két alkalommal a vereség ízét is meg kellett éreznie. Amerikát is sorozatos kudarcok érik arrafelé. Az amerikai vezetés egyes részeiből is sugalmazhatják és pártolhatják egy nyugalmasabb sziget megszerzését.

Ez a körülmény vezet engem arra a következtetésre, hogy a Magyarország és Orbán elleni világméretű, összehangolt fellépés mögött egy nagyobb méretű, ezerszer hatékonyabb szervezőerőnek kell állnia, és az csak a Moszad lehet. (Persze a CIA-val karöltve.) Ide nem elég egy Charles Gati vagy egy Dallos György Berlinből, és még egy német szociáldemokrata miniszter vagy maga a francia külügyminiszter is kevés. Ebben az esetben most egy hatalmas hálózat működik, amelynek kiterjedése a különböző befektetési alapoktól a különböző csoportokig - Bilderberg, Foreign Affairs, stb. - terjed és amelynek a középpontjában a Moszad van. Már az egész világsajtót megmozgatták. A világ minden részéből meg-megszólalnak sose hallott személyek. Az ilyen sok-sok helyről szóló támadó kórus, a sajtó, a tévék és a kisembernek látszó hozzászólók megszervezéséhez olyan erő kell, amellyel csak az említett szervezet rendelkezik. Amellett a megrendelő is erre mutat.

Mi az esélye a magyarságnak és kormányának ebben az egyenlőtlen harcban? Nem sok, de több, mint a felsorolásból kitetszik. Talán sokkal több is. Az európai társadalmak közvéleményének többsége velünk érez. Keveset tud a dologról, s a fenti erős megvilágításból még kevesebbet, de igazsága terjed. Nagy szolidaritási kiállásokra nem számíthatunk, s azt magunknak kell élesztgetnünk a saját kiállásainkkal. A Wall Street előtt állandóan tüntetés jön össze. Fiatalok el akarják foglalni a bankárközpontot. Ilyen még nem volt. Nem hoz-e borús időt a világkapitalizmusra Magyarország ilyen módon való leigázása, nem lázítja-e fel a már félig leigázott és rejtélyes megbízottak kezére adott országok, Görög- és Olaszország népét a magyar bukás és a magyarországi mesterséges mannaeső? Ezek világpolitikai kérdések. Meddig lehet elmenni egy ártatlan ország, egy csonkolt ország és egy többször tönkretett nép további tönkretételében?

Ezek most nem erkölcsi mentőkérdések, ezek most a leggyakorlatibb felvetések. De van más is. A magyarság, a kormány, Orbán és az egész java-nép előtt nincs másik lehetőség, csak az ellenállás. A szembeszállás. Ez természetesen nem jelenthet visszapofázást, heccelést és frázisokat. Hanem józan végiggondolást. Ha nem állunk ellen, gyorsan bevonulnak - már a spájzban vannak -, nyélbe ütik és a világ észre sem veszi, hogy már nem vagyunk. Ha okosan, esetleg valamilyen fél-csárdás koreográfiával ellenállunk és időre játszunk, talpon maradhatunk. Az idő most nem az USA-nak és kapcsolt részeinek dolgozik.

Éppen azért, mert egy ekkora világerővel állunk szemben, amellyel nem tudunk sem gazdasági, sem katonai, sem hatékony pusztán politikai erőt szembeállítani, csak a belső lelki, erkölcsi és kulturális összefogás, azaz egy belső magyar keresztény megmozdulás-sorozat, egy igazunk tudatából fakadó, kitartó ellenállási mozgalom szegezhető szembe. Mindenkit meg kell szólítani. Nincs kisember és nagyember. A sekrestyésre éppen úgy szükség van, mint a papra. A harangozók pedig harangozzanak. A magyarságon 1956 óta nem futott végig semmilyen szent láz. Most fusson, mert a veszély végsőbb, mint akkor volt. A húzódozókat meg kell győzni, a trombitásoknak meg kell fújniuk a harsonákat, az értelmiségnek szép szóval, hittel kell megszólítania a társadalmat, félre a sehová nem vezető vitákkal, aki fél, inkább hallgasson. A máris átállókat arcul kell legyinteni. Ez a "vagy-vagy" korszaka: vagy megmaradunk vagy nem.

Az országmentő mozgalomnak szépnek kell lennie. Mindenki megérezheti ezt a felemelő új tartalmat, a végső magyar összefogás szépségét, aki besorakozik és végigkanyarog, hullámzik vele és benne a kicsi országon: A miénken.


Csurka István: Legyünk kövek!

Link










 
 
0 komment , kategória:  Híres emberek-jeles napok-évfo  
Versek az idő múlásáról
  2017-03-25 22:00:46, szombat
 
 







VERSEK AZ IDŐ MÚLÁSÁRÓL
K. László Szilvia versei a hónapokról


JANUÁR




Hósüvegű, jégszakállú, jeges léptű Január
északi szél paripával, fagyüléses szánon jár.
Szán tetején új esztendő, zsákban sírás, nevetés,
öröm, bánat, gond és derű, ez is, az is fele rész.
Kotorj csak a zsák mélyéről szépet és jót, hamarabb,
s akkor talán majd azt látod, zsákban csak a rossz maradt.


FEBRUÁR




Február, a csizmás bácsi,
hókucsma ül a fején,
farsangot hoz ő magával,
int egyet, és fut a tél.
Fánksütés és dínom-dánom,
ég a gonosz kisze báb,
elkergettünk minden rosszat,
ébredezhetsz, hóvirág!

MÁRCIUS




Március, a tavaszkislány, virágfüzér hajában,
itt-ott fáradt havon lépked, s fű sarjad a nyomában.
Madaraknak dalt vezényel, fát rügyezni tanítja,
visszatér most gólya, fecske, újra szól a pacsirta.


ÁPRILIS




Április, április,
egyszer nevetsz, máskor sírsz.
Jókedvedben nagyot kacagsz,
dalra buzdítsz madarakat,
s a hőségtől, barátom,
leveszem a kabátom.


Aztán megint dühös leszel,
havat dobálsz ránk mérgesen,
s úgy fúj a szél, barátom,
fölveszem a kabátom.
Április, április,
nem vagy szeszélyes kicsit?


MÁJUS




Május, ó, te kedves bakfis,
fonott hajad térdig ér,
meleg szíved, szép mosolyod
mindenkinek jót ígér.


Anyák napja, víg gyereknap,
piros pünkösd ünnepe,
hagyd neki, hogy napsütéssel
a rosszkedved elvegye.


JÚNIUS




Tüzek égnek júniusban,
most már tényleg itt a nyár
rövid éjjel, hosszú nappal
megérkezett Szent Iván.
Ugord át a magas lángot,
dalolj vidám éneket,
akkor talán előbb-utóbb
a szerelmet megleled.


JÚLIUS




Aratásra vár a kalász
könnyű szellő lengeti
ide-oda hajladozik
nap aranya kell neki.



Július, a kedves asszony
simogatja a kalászt
keblén tartja, dédelgeti,
mint anya a kisfiát.


AUGUSZTUS




Új búzából sül a kenyér,
hú, de finom, ropogós,
nyárbúcsúra készülődnek
az iskolás nebulók.
Augusztusi meleg napok
odébb viszik a nyarat,
de a sok szép, kedves emlék
még sokáig megmarad.


SZEPTEMBER




Szeptemberi Szent Mihály,
itt van az ősz, megy a nyár.
Birka ballag karámba,
Eső jár a nyomába.
Elfáradt a napocska,
de jön még vissza -
azt mondja.


OKTÓBER




Sárgák, pirosak, barnák a levelek,
a fáról mindegyik lepereg,
lepereg. Ősszel az erdő
csendesen pityereg,


jaj, de messze a
kikelet
kikelet.


NOVEMBER




November áll itt a ködben,
csizmájában toporog
néhány napig felhőt szitál,
aztán ő is menni fog.
Elviszi az őszt magával,
a nyomában jön a tél,
meleg helyre vackolódik,
helyet keres, aki él.


DECEMBER




December az ünnepről szól, akkor szép, ha hull a hó,
úgy jó, ha van meleg szoba, a beigliben sok dió.
Jó dolog a sok ajándék, de figyeld a szemeket,
meglátod, a legnagyobb kincs az őszinte szeretet.
Szerencsére fér a szívbe óriási nagy adag,
s minél többet adsz belőle, neked annál több marad!







Boney M. - January, February, March... (The Calendar Song) - 1979





Link



















 
 
0 komment , kategória:  Évszakok  
Le az elsősöket célzó szexuális képekkel!
  2017-03-25 18:45:28, szombat
 
 





LE AZ ELSŐSÖKET CÉLZÓ SZEXUÁLIS KÉPEKKEL!


Színezd ki apa fütyijét! - házi feladat elsősöknek!!!


Nyílt szexualitást ábrázoló, felvilágosító színezőt szerkesztettek egy bárhol megvehető, elsősöknek szóló feladatgyűjteménybe. A kiadvány szülőknél, pedagógusoknál is kiverte a biztosítékot.

Figyelem, felnőtt tartalom!


Ne árusítsák a Regnobooks Kiadó megtévesztő és a gyermekeknek traumát okozható Napközis házi feladat című kiadvány e havi számát!


PETÍCIÓ!







Link



Döbbenetes színező füzetek jelentek meg a héten Magyarországon. A keddtől az újságárusoknál és számos üzletlánc boltjaiban megvásárolható Napközis házi feladat című kiadvány egy első osztályos gyermekeknek szóló színező, amely célja a gyermekek felvilágosítása, de nem akármilyen módon!


Lássuk a részleteket:

Az alábbi kép meztelenül ábrázolja a szülőket, az apát felálló nemi szervvel.







"Mikor nagyon-nagyon közel kerülnek egymáshoz, és csókolóznak, apa fütyije nagy lesz és megkeményedik."


Kép forrása: hvg.hu


Ha tovább lapozunk, már a nemi aktusban részt vevő szülők kiszínezésére biztatják a 6-7 éves gyermekeket.







,,Ezután lefekszenek egymással, s apa beteszi anya puncijába a fütyijét. Ekkor ők nagyon-nagyon boldogok és együtt mozognak. Színezd ki a rajzot."







A füzetek havonta jelennek meg, így egy hónapig lesznek kaphatók az újságárusoknál és számos üzletlánc boltjaiban is.

A gyerekek más-más szinten képesek befogadni a szerelemmel és a szexualitással kapcsolatos információkat. Elsősorban a szeretetkapcsolat és az élet fölötti öröm határozza meg őket. A szexualitás konkrét képi ábrázolása túlmegy azon, amit egy 6 éves kisgyerek be tud fogadni. Hagyni kell, hogy a saját fejlődési szintjüknek megfelelően képzeljék el a szexualitást, és a gyermek fogantatását. A képes ábrázolás arról, hogyan szeretkeznek a szülei megköti a gyerekek fantáziáját. Az emészthetetlen képek maradandó nyomokat hagyhatnak bennük. A kisiskolások többnyire hallottak már valamit a nemi aktusról, de sokan nem tudják és nem szeretnék elképzelni szüleiket is ebben a helyzetben. Számukra ennek ilyen kendőzetlen bemutatása csalódással és súlyos lelki traumával járhat. Az óvodáskor és a kisiskoláskor a pszichoszexuális fejlődés sorsdöntő szakasza. A gyermeket ebben a korban ért traumák kihathatnak későbbi életére is. Nagyon fontos, hogy már gyerekkortól beszélgessenek a szülők a gyermekeikkel a gyermek születéséről, foganásáról, de mindig a koruknak megfelelő módon. Így a gyermekek a saját fejlődési szintjüknek és érzelmi világuknak megfelelően tudják elképzelni, és közel engedni magukhoz a szexualitást.

Természetesen a szülő dönt arról, hogy megveszi-e a kiadványt vagy sem. Ugyanakkor elképzelhető, hogy nem lapozza végig a kiadványt, mielőtt megvásárolja, és talán nem veszi észre rögtön, hogy mit színez éppen 6 éves kislánya vagy kisfia. A Kiadó félrevezeti az óvatlan szülőket, mivel a füzetet 1. osztályosoknak szólóként állítja be, továbbá a címlapon sem utal a benne fellelhető képekre, ott csak egy gólyát ábrázol.

Meggyőződésünk szerint egy 6-7 éves gyermeknek nem szükséges teljes részleteiben, a szexuális aktust bemutató képi elemek segítségével megismerni a felnőttek szexualitását, sőt, ennek kifejezetten káros hatása is lehet rájuk.

Megpróbáljuk elérni, hogy az újságok lekerüljenek az újságárusok polcairól. Ez csak közösen sikerülhet. Kérjük, csatlakozzon petíciónkhoz Ön is, és hívja fel ismerősei figyelmét is rá! Köszönjük, ha szülőként szülőtársainak is továbbküldi a petíciót, hogy így különböző listákon keresztül is terjedhessen!

A petíció aláírásával levelet küldhet a REGNObooks Budapest Kiadónak, nyomatékosan megkérve őket, hogy vonják be a kiadványukat, illetve azoknak az üzletláncoknak is, akik árusítják a füzetet. Őket arra kérjük, hogy vegyék le polcaikról a színezőt. Ezenkívül a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóságnak is eljuttatjuk a petíciót, és aggályainkat a kiadvánnyal kapcsolatban.

Csatlakozzon petíciónkhoz, ha úgy érzi, hogy az említett kiadványt nem szívesen adná gyerekek kezébe!

U.i.:

Próbáltunk kapcsolatba lépni a kiadóval. A kiadvány hátulján feltüntetett honlap címe érvénytelen, ugyanígy a Facebook oldalukon fellelhető telefonszám is, ami a budapesti telefonszámoknál több számjegyből áll. Bízunk benne, hogy a több ezer levél meg fog érkezni az e-mail címükre.







Frissítés:2017.03.27. 23:01


Kedves Barátunk!

Örömmel számolhatunk be legutóbbi kampányunk gyors sikeréről!

Az imént értesített minket a Regnobooks Kiadó, hogy visszavonták a kereskedelmi forgalomból a "Napközis házi feladat 1. osztály" munkafüzetet, amely 6-7 éves gyermekeket célzott meg olyan kendőzetlen szexuális képekkel, amelyeket még a Facebook is pornográf tartalomnak minősített. A kiadvány példányait bezúzták, és elnézést kérnek mindenkitől, akit a kiadvány tartalma bármilyen okból megsértett.

KÖSZÖNJÜK MINDENKINEK, a több mint 11 000 embernek, hogy az utóbbi három napban csatlakoztak petíciónkhoz!!!

Ezenkívül szeretnénk köszönetet mondani minden újságírónak és szerkesztőnek, akik fontosnak tartották hírt adni a petícióról! Köszönjük a CBA vezetőinek, hogy megkeresésünk után még a kiadvány visszavonása előtt leállították a füzetek árusítását boltjaikban! Végül pedig Kiadó vezetőinek is köszönjük, hogy belátták hibájukat, meghallgatták kérésünket, és visszavonták a kiadványt! Arra kérjük őket, hogy a jövőben a gyermekek érdeke vezesse őket munkájuk során.

Közösen valóban sikerült változást elérnünk a világban!

Köszönettel és szeretettel:

Zaymus Eszter és a CitizenGO csapata


KÖSZÖNÖM MINDENKINEK ÉN IS, AKIK ALÁÍRTÁK A FENTI PETICIÓT!







 
 
0 komment , kategória:  Család  
Bella István
  2017-03-23 20:00:38, csütörtök
 
 







BELLA ISTVÁN


Bella István (Székesfehérvár, 1940. augusztus 7. - Budapest, 2006. április 20.) Kossuth- és József Attila-díjas költő, műfordító.

Költészetében különösen fontos a népköltészeti hagyomány, az archaikus nyelv valamint a modern, huszadik századi irányzatok együttes hatása. Értéket jelent a nyelvteremtő erő, a dal folyamatos jelenléte.



Link








AHOGY NYARAKBAN


Mióta szeretlek ég az ég,
és föld a föld, és fű a fű.
Mióta szeretlek csak az ég
bennem, mi benned gyönyörű.

Mióta szeretlek Te vagyok.
Arcod arcom. Kezed kezem.
Magamra mint feltámadott
mozdulatra emlékezem

mozgásodban: be ismerős!
Ki is? Testvér? Barát? Rokon?
...Ahogy nyarakban hull az ősz,
fény fut át a hulló havon.










AZÉRT, MERT


Lehet, magamért szeretlek.
Lehet, hogy magadért.
Lehet, színéért szemednek.
Lehet, a hajadért.

Lehet, azért, mert nyár van.
Lehet, mert van kezem.
Mert élő meghalásban
élek, élsz, életem.







CSAK ADDIG


Csak addig éljek,
amíg egy nő szemében
megnézhetem minden nap arcomat.

Csak addig,
amíg egy gyerek kezére
rábízhatom - vezesse! - voltomat.

Csak,
míg akad egy kő, egy tiszta homlok,
egy mosoly, amire még írni lehet.

Míg tudom tisztán,
bár hangosan sose mondom:
halni is érdemes.







CSAK AZ A FÉNY


Már nem érdekel a láng, a lobogás,
csak az a fény, mely pólyál, melegít,
csak az a Nap, mely világít: anyás.
Visszaadja sugarát, melleit.

Nem érdekel a tüzek tüze sem.
Hamuvá roskaszt, hamvamba visszaás.
Bekormozódó életüvegemen
nézem, mint málló napfogyatkozást,

messzi magam: ahogy tolul, tolul
elém, körülem egy feketeség,
elfed előlem, s azt súgja botorul:
kivilágosodsz, kivirulsz, ha égsz.







CSAK ADDIG


Csak addig éljek,
amíg egy nő szemében,
megnézhetem mindennap arcomat
Csak addig,
amíg egy gyerek kezére,
rábízhatom - vezesse! - voltomat,
Csak,
míg akad egy kő, egy tiszta homlok,
egy mosoly, amire még írni lehet,
s míg tudom tisztán,
bár hangosan sose mondom:
halni is érdemes.







CSAK AZ ISTEN


Trikóját néha magán hagyta,
úgy szeretett, félmeztelen.
De meztelen volt a szeme alja.
A szája széle. A két kezem.
Meztelen volt az ágy. A párna.
A levegő. Meg a sötét.
...Csak az Isten volt ruhában.
De elfordította fejét.







CSÖND, FÉNY, KÉS


Játszani kell a csönddel,
a csendbe bele ne haljon,
fölhúzott, halálig-szívünket
neki kell adni, játsszék,
autózzon, motorozzon.

Játszani kell a fénnyel,
föl kell dobni magasra
a fényt, szemünkét, ne féljen
a sötét sötétben hagyva.

Játszani kell a késsel,
néki kell adni halálunk,
ha már torkunkon térdel,
ne halhasson utánunk.







DAL


Egyszer majd elmegyek hozzád
megmelegítem az ágyad
mellemmel búvok melledhez
s nem jövök el soha többé







EGYSZERŰ, EGYSZERI ÉNEK


Nem akartam én énekelni.
Csak égre kelni, égre kelni.

Fény éhe, tudtam, hogy az égnek
Földi csillaga az ének.

És akkor csillog, akkor csillag,
Ha sugarai énenként nyílnak.

Nyílnak, nyínak, fényszívdobognak,
Mint elevenekben a holtak.

Hamvuk magzatvizében ellő
Ember- és világszív esztendők.

Emberöltő? Világűr-öltő?
Mérheti bármihez a költő,

ha a Mindenek Mindenének
Mindenes mindene. Minden ének.

Dehogy akartam égre kelni.
Csak énekelni, énekelni.

Én éhe, tudtam, hogy az ének
Megénedő énje az énnek.

S mint földi, csúszó-mászó csillag,
Minden énnek énjeként csillog.

Mint a génekben a holtak,
Élnek, énnek, lettén a voltnak.

Akkor énekel a költő,
ha ember- és világűr-öltő,

ha az Énekek Énekének
énekes éneke. Ének. Ének.







ESTÉTŐL HAJNALIG


1

Ha bénultság verné le szám,
s némább lennék, mint a halak,
torkomat fölszakítanám,
hogy véremmel láthassalak,
nyitott sebemmel, megvakultan
tested világgá sikoltsam.

2

Hajnal zuhan rád, pőre ing,
alvó holdsarló, fénylesz.
Reflektorok a térdeid,
hullámverés szemérmes
lüktető érverésed.
Köldököd kelő-nap-fészek.
A melled dalolni tanít,
s már estétől hajnalokig
él bennem tested, felszakít
e nyughatatlan karének.

3

Tenger vagy? Azért remeged
a tenger remegését?
Tengeri gyöngy, zöldell szemed?
Üde mérged a mélység?
Barnuló hínárlomb hajad?
Csapdosó sötétség?
De vizeidtől elloptalak,
szépséged ne hullám-szavak,
érzékeim dicsérjék.

4

Egész testemmel énekellek,
szememmel már nem is látlak,
Téged hegedülnek idegek,
zsigerek zönögnek lágyan.
Külön hallom a kezeim,
lábaim vegyeskórusát,
lázas dobverők: ereim
lüktetnek bőrön, húson át.
Az egész testem zenekar,
a testedre hangszerelt ének,
hogy a mindenség belehal,
belehal és újra feléled.

5

Ha télütötten csügg a szám,
némább leszek, mint a halak,
az idő korallzátonyán
érzékeim szétszállanak,
hullámra hullám, vízre víz,
létembe halál menekül.
Én énekellek akkor is,
visszaadlak testetlenül
a tengernek, téged énekeljen,
a fénynek, terólad daloljon,
ha én már végképp becsukódom,
a némaság mélyére lefekszem.







ESTI IMA


Ha nem alszol velem,
meghalok, úgy hiszem,
le se hunyom szemem,
elfog a félelem,
oly csönd, oly jégverem-
nagy csönd lesz hirtelen,
hogy azt is hihetem,
megállott a szívem,
s valaki végtelen
szem néz rám hidegen
és rezzenéstelen,
és csak a Nem, a Nem,
folyik át hűvösen,
hidegen eremen,
a semmit nézdelem,
nézem a semmiben,
ahogy valami sen
néz a valamiben
valami semmi sem,
hát ne hagyj énvelem,
aludj mindig velem,
életem életű
életem éIete,
Egyetlen Kérelem,
ébredj mindig velem!







AZ ÉG FALÁRA


A gaz, ami a sírjukon kékell,
az ég, ami sírjukból terem,
megtermi külön életével
ami még bennük végtelen.

Így tanulok én is halkulni,
leszek csönddel, éggel teli,
és nagyon, nagyon földöntúli,
és nagyon, nagyon emberi.







ÉS SZÓLT A SZÓ


És szólt a hegy:
- Ha alvó kő leszek,
hogy felébredjek,
kezedbe veszel-e?

És szólt a Nap:
- Ha már nappal leszek,
hogy megvirradjak, szemed
fölnyitod-e?

S a csillag szólt:
- Ha már csak fény leszek,
szemhéjad alá, látni
elrejtesz-e?

És szólt a tó:
- Ha tűz gyöngye leszek,
egy fűszál sóhajában
meghallasz-e?

És szólt a szó:
- Ha kucorgó fény leszek,
a szájad szélén, hogy megláss,
egyetlenegyszer kimondasz-e?!










FALEVÉLEN TALÁLT SANZON


Igen, és egyszer meghalok
és nem leszek, csak puszta név,
vagy az se, falevélvacok
résekből egy szín visszanéz,

nem lát meg ember, se madár,


te sem, pedig: súgom "vagyok",
- bár torkom sincs, s hangom, akár
az augusztusi csillagok,

elég a lombbal, mielőtt
szólhatnék... Fű, hamu dadog.
Simítsd meg majd a levegőt
testeddel, s tudd, hogy az vagyok.







FÉNY FUT ÁT


Mióta szeretlek ég az ég,
és föld a föld, és fű a fű.
Mióta szeretlek csak az ég
bennem, mi benned gyönyörű.

Mióta szeretlek Te vagyok.
Arcod arcom. Kezed kezem.
Magamra mint feltámadott
mozdulatra emlékezem

mozgásodban: be ismerős!
Ki is? Testvér? Barát? Rokon?
... Ahogy nyarakban hull az ősz,
fény fut át a hulló havon.







GYÖNYÖRŰEN...


Ha szeretni akarsz, bejöhetsz,
számodra örökre nyitva vagyok,
megnézheted a szívemet,
nem kezdte ki a mosolyod.

Felhúzhatod a kezemet,
mezítelen bőröd alá
felöltheted életemet,
lámpaernyőd leszek akár.

Kinyithatod a vállamat,
nyarak lógnak benne, minden ruhád,
tüdőm tükrében lásd magad,
halj meg, hogy szépséged meg ne utáld.

És már semmit se akarok,
csak szólni, szeretni, megnyugodni,
s gyönyörűen, mint egy halott,
nyílt szemedben késként forogni.







HA ÉGEK, ELÉGEK

Bach Esz-dur szvit triójára


Ne szólj, ne közelíts!
Nem hó hull, tűz esik.
Elfúlok,
meggyúlok,
fölgyújtnak szemeid.

Ha szó, majd elakad,
ha hó, majd elapad,
elhulló,
lehulló
csillag a derekad.

Oly jó, hogy újra vagy.
Forró
szavaidtól
kigyullad a nap.
Hajnal, hajnalj!
És soha el ne hagyj!

Ha hó volt, leesett.
Ha szó, a közeled.
Ha égek,
elégek,
éljek:
nézzem a szemed.







A HIÁNY HÉT NAPJA


Ma még tegnap van, ma még itt vagy,
holnap ma lesz, még el se mentél,
harmadnap: mért ment el, ha itt hagy,
a negyedik nap eleven tél,
az ötödik késekben ázik,
a hatodik jég, de mintha égne,
hetedik, hiányzik, hiányzik, hiányzik.

És: itt van, itt van! Földön. Égen.







KELL, HOGY LEGYEN


Kell,
hogy legyen egy szem,
akiben
megláthatom magam.

Kell,
hogy legyen egy kéz,
akivel
ketten vagyok magam.

Kell,
hogy legyen egy száj,
akinek
elmondhatom, vagyok.

Kell,
hogy legyen egy szó,
akiért
Ének, nem én vagyok.







KÉSZÜLŐDÉS


Így megyek el majd akkor is,
kapkodva,
dolgavégezetlenül,
félálmok,
félébrenlétek,
féllélegzetvételek,
féléleteimbe burkolódzva.
Te ülsz az ágy szélén,
fehér cérnával - mosolyoddal? -
Ezt az inget még megvarrom.
Én meg:
Ugyan, ne vacakolj már vele ilyen későn.
S te:
Semmi az egész.
Én fölveszem utolsó ingem.
Elutazom.







KÜLTELKI GESZTENYEFÁK


Kültelki gesztenyefák,
rázza a szél az éjszakát.
Pislákol kigyúlva-kifúlva,
ágaim piros gyertyacsonkja.

Mint a meggörnyedt gondolat,
mint megroskadt öreg paraszt,
földbe szúrva botomat,
állok az éjszaka alatt.

Tíz fehér ujjam csonkig égett,
tíz életem tövig tenyészett,
mintha a sötét leveledzne,
suhog testem százezer sejtje.

Mért késel szabadító hajnal,
mért hull korom, ha ez már a hajnal,
mért sír madár, ember a lombba',
mintha már sohse hajnalodna.

A lélek kültelkén lobogva
izzik csak szívem gyertyacsonkja,
az árvaság külvárosában
meggyökerező éjszakában.







LÍRA


Visszhang vagyok,
- csak akkor szólok vissza,
ha megszólítotok.

szívhang vagyok,
- csak azt dobogom vissza,
amit ti mondotok.

hangszív vagyok,
- hangom a Föld beissza,
s ha leszek, a ti hangotok.







MARADJ VELEM




Dobol az eső. Hogy esik
Maradj velem még reggelig
akad talán számodra ágy
szék is rárakni ruhád.

Mellém is fekhetsz. Fekhelyem
- mert itt vagy - puhábbra vetem
csönddel bélelem boldogabb
holdakat gyújtok mint a nap.

És hallgatok mert jól esik
hallgatom szívveréseid
mint csitul némul el a harc
amíg hajaddal betakarsz.

Már nem is kéne mondani
csak hallani, csak hallani.


Dobol az eső. Hogy dobog
Benned zuhog. Bennem zuhog.







MÁJUS


Május, májust májusolsz,
dolgozik a nyárfasor,
üzemelget a hárs is,
illatgyár az akác is.

Minden fa zöld baldachin,
benne az ég fia ring,
azért az a nagy sátor,
hogy fölnőjön magától.

Egekből most földre fut,
s itt virágzik a Tejút.
Ó, ha az az almafa
vállaimra hajlana,

fehér ködei között,
mintha éj s nappal között
mennék, zúgna a csoda-
zenés orgonabuga.







MEGKÖVÜLT IDŐ


Mintha kihaltak volna az évszakok,
megdermedt zöldben fürödnek a fák.
Egyszerre ősz és nyár és tél vagyok,
megkövült idő, haláltalan világ.
Nem merek élni, lélegzeni sem,
azt hiszen néha, nem is ver szívem,
csak mímeli, hogy van, s mert fél: dobog.
Rettenetes nehéz az idebenn.
Hát élek, félek, alakoskodok.







MINT AZ ELFOGYÓ


Sírok, mint az elfogyó
tűz, sírok magamban.
Zokognak csontjaim. Fagyott
füst kígyóz hajamban.

Születtem. Születtél. Hogy boldog
veled legyek. S te velem.
S legyünk egymásbaojtott
két láng: tüzed, s tüzem.








MIRE MEGLELNEK


A csönd, a hallgatás nagyobb világ,
hogysem egyedül cipelni lehetne,
nagyobb földrész a szerelem,
hogy egyedül bejárni lehetne,

éhesen, világra éhesen
nyílt tájaidra így vetődtem,
bejárni, ami kénytelen,
visszatalálni szülőföldem,

a vér nádasa lobog itt,
ártatlan vizek, tükröző nyárfák,
zsombék-öl, fű-haj boldogít,
egy tükör nekem adja árnyát,

hogy vissza ne találjak, esik,
s elmos mindent a nyomomban
hulló csillagok keresik,
s hiába, azt, aki voltam,

mire meglelnek - nyár vagyok,
és ősz és tél és újra lángzó
tavasz, mert beléd változom,
földem, vándorló virágszóm.







MOST CSAK


Most csak melléd fekszem és nézlek,
de nem szememmel, nézlek a számmal,
nézlek bőrömmel, kezemmel,
nézlek kigyúló szempillámmal.

Vakok látnak úgy, ahogy én nézlek.
A föld az eget így betűzi.
Így tapogatják világtalan fények
csillagok borzongó betűit.










NÉLKÜLED


Nélküled lelassul a szívem
Nélküled nem ismerek magamra
Nélküled csak nézek magamra
tűnődök, honnan ismerem.

Nélküled nem is én vagyok
csak valaki lézeng helyemben
ki voltam, - lakhelye ismeretlen
másik földrészre távozott.










NÉZZ UTÁNAM!


Reggel, ha szemed kinyitod, nézz reám,
és nézz reám este, ha lehunyod,
engem nézz, mikor hó suhog,
mikor nyár érce csörgedez a fán.

Csak engem nézz, egyedül, igazán!
Első és utolsó mozdulatod
engem nézzen, mikor már szó vagyok,
s fut, fut velem világ fölött a szán.

Gyeplőim - napvilágpárhuzamosod -
éj-nap nyakába vetve, ellobog.
Trappol a fény. Árny dobban árny után.

A sötétség, mint földi ustorok.
De nézz utánam, s én visszafordulok,
átkelek újra érted az éjszakán.










NINCS SZEBB


Úgy írtam én eddig a verset,
ahogy csak népmesék születnek.

A valót mondtam, s nem a világot,
a szelet, s nem a moccanó ágat,

csak úgy, ahogy a semmibe nézett
egy - ki tudja ki - és megébredt,

s ahogy fölnéz, hát sírástól
bugyborékol a rét, tűz táncol,

s zöld ág, leveles hasú kígyó
forrósodik, sziszeg a kíntól.

- E meséket kell elfelednem,
hogy dallá magamat tehessem,

ifjúságom kell megtagadnom,
hogy fiatal s egyetlen maradjon,

mert várjon virág, vagy csak a föld,
nem mindegy, hogy mit örököl:

Csak, ami voltam, az leszek.
Nincs szebb és félelmetesebb.







Ó-ÚJÉVI VERS


Mert tudom, hogy tudod, szeretlek,
s tudod, hogy tudom, szeretsz,
már nem a csillagok közt kereslek,
de ott, ahol lehetsz,
konyhában, ágyban - nem holdfényparton
de ott, hol megjöhetsz,
mégis, egyetlen csodámnak tartom,
hogy szeretlek és szeretsz.







PARALELLÁK


Bolyai mondá: a végtelenben találkoznak;
de mióta a végtelen te vagy, magam is tudom,
ha párhuzamosaimmal - a napot, a holdat -
átkarollak,
s ujjaimat - a világ végén valahol -
a derekadon
összekulcsolom.







PIPACSOK, LÁNGOK


Lángokkal veri a nyár, a mély látóhatárig
menekül a mező. De meggyullad, kivirágzik.
Pipacsok tüze tombol, vereslik szakadatlan,
tétova szikraszirmuk feltámad és kirobban
mint szememből a láng is, hogy érezd, tűzbefeslett
virágok közt menekülsz, nyárral perel a tested,
pipacsok gyúlogatnak, hogy végül, elveszetten
a fölgyúlt testű rétek sorsa rajtad beteljen:

Ki lángok ellen kel fel, azt a virágok népe
szerelemre ítéli, boldog számüzetésre,
máglyára veti a nyár és fölgyújtja mint az éhes
tüzektől menekülő, verdeső messzeséget.







SÖTÉTEDIK


Sötétedik, úgy tesz, mintha aludna
- becsukja szemét -, de csak magába mélyed
az ég és a folyó, úgy néz napjára vissza,
mint ahogy én szoktalak magamban nézni Téged,

mikor már este van, s megmosakodtam
- megmosdattál szemedben, s az emberek, a könyvek
mindennapos szutykát számról letörölted.
Megfürösztötted homlokom a hajadban.

Mikor már este van, s nem tudok, akarok
csak behunyt lélekkel ülni, s hallgatni, hogyan roppan
a fatörzseken a kéreg, s találgatni, hogy
a bőröm vagy a fa háncsa reccsen hangosabban.







SUTTOGÁSOK


S ha fiú lennék? - Akkor is szeretnélek.
- És ha te lány? - Akkor is.
S ha mondjuk rét? - Kiscsikó, legelnélek.
És ha por? - Akkor por is.

És:

ha lány lennék? Akkor is szeretnélek.
S ha te fiú? - Akkor is.
S ha én fűszál? - Fű lennék véled.
És ha már por? - Akkor por is.

De:

ha fiú lennél, akkor is szeretnélek.
S ha én lány, akkor is.
S ha fűszál lennél, fű lennék véled.
És ha már por, akkor is.







SZERETŐK


Összegabalyodva, mocskosan, zilálva,
de homlok a homlokon, váll a vállra,
úgy fekszünk itt, olyan hiába,
mint két zsoldos, ki egymást halálra
ölte, kaszabolta és vágta
s most itt fekszenek egymás kardjába
dőlve, mégis egymás karjában,
szívük, tüdejük, agyuk kitárva
a szemérmetlen napvilágra,
fekszünk pucéran, a hiába-
harcmezőn elárult, árva
nyomorult zsoldosok sokaságában,
oly egyedül, hogy sírásra
görbül a test, egyetlenszáj csak,
fekszünk,
temetetlenül. -

De életem véresre harapva,
rá tudok-e nézni magamra,
káromkodva és felzokogva
-mellemhez szögezett szívemmel-
ki tudok-e állni a napra?
Föl tudok-e ébredni reggel,
ha nem kell megvívnom szemeddel,
ha a mindennapért nem veled kell
pusztulásig megverekednem?
Halálos ellenségem, szerelmem,
Ne hagyj magamra!







TAVASZ ELŐTT


A nyurga égnek tükröt tart a lék,
s a kövek alól menekvő halak
már érzik, amint meghajlik a jég
a sugarak roppant súlya alatt.

Ezüstfarú jércék sikonganak,
kapkodnak a dőlő sugarakért.
Örömüktől elszabadul a nap
- leperzseli a fagy szemöldökét -

Holnap kicsap az árkokból a víz,
kavargó vadvizek kémlelgetik
a végtelent, fehéren habzó barkák,

vizükre kölykök futnak, combukig
csapkod a szagos szél, s már rúg, ágaskodik
izmaikban a fékevesztett szabadság.







TÉKOZLÓ MEZTELENSÉG


Egyszercsak el kell hagynom mindent,
hogy teljesen magam lehessek,

Le kell tépnem utolsó ingem,
hogy őszintén higgyek és szeressek,

Az özönvízelőtti szabadság
sápad bennem, a hold rézpénze,

Be kell, hogy testemet avassák
minden meztelen szenvedélybe.

Se magány, se a tiszta éhség,
nem tarthat itt barát, se asszony,

E világ nem oly szerelmes szépség,
hogy térdéhez kelljen kuporodnom,

Legkisebb fiúnál sutább:
álruhás ember leszek ismét,

Szédítő ing lesz a ruhám,
ingem tékozló meztelenség.







TUDSZ-E MÉG VILÁGUL?


Ha nem lennél, rájönnék, s kitalálnám
egymás után az arcod, a szemed.
Ha nem lennél, félnék, de szorongásomból árván
megmintáználak, mint az ember az isteneket,
s ha nem lennék, csak volnék, hogy fölismerj, s így legyek:
megszülnélek magamnak, mint a föld az embereket.







UTÓIRAT EGY SZERELEMHEZ


Reggeledik odakünn és bennem
lassan felkél a Nap.
Kirajzolódik arcod, és szerelmem
lepkéi kirajzanak a fényre,
hol a tollászkodó bánat,
késő madár, az égbehamvasul,
s megőrzi a magányt, mit magának
se mond az ember, csak így, hangtalanul.







VAGYOK


Kell,
hogy legyen egy szem,
akiben
megláthatom magam.

Kell,
hogy legyen egy kéz,
akivel
ketten vagyok magam.

Kell,
hogy legyen egy száj,
akinek
elmondhatom: vagyok.

Kell,
hogy legyen egy szó,
akiért
Élek, nem én vagyok.







Amikor nem látja magát a sóhaj,
mert akár a holdé:
visszhangtalan a tükrön az esendő pára -

És amikor nem válaszol a tükör,
mert siketnéma a holt fém,
a sóhaj lakmuszpapírja át nem színeződik;
holdja be nem páráll -

Ez vagy. És
ez leszel.

Visszaverődő csönd.
Sóhaj és tükör.
Tükör és


Bella istván: Én úgy tudlak szeretni, hogy magamat el tudom feledni















 
 
2 komment , kategória:  Bella István   
Wass Albert: Az angyalok tisztása
  2017-03-22 22:00:38, szerda
 
 




Wass Albert: AZ ANGYALOK TISZTÁSA


Tudod hol van? Jártál már ott? Szeretteidet is elvinnéd oda?

Ahol "...az élet legsúlyosabb perceiben is derű és békesség van a homlokodon..., ahol belerakják a kincseket a szívedbe. A legnagyobb kincseket, amiket ember számára megteremtett az Isten. A jóságot, a szeretetet és a békességet."



...Amikor az erdőre kimégy, figyelve lépj, és lábujjhegyen.

Mihelyt a fák alá belépsz, és felrebben előtted az első rigó: akkor már tudnod kell, hogy az erdő észrevett. Ha megállsz egy pillanatra, hallani fogod a szellőt, ahogy a fák között tovaoson. Te már tudod, hogy ezt a szellőt az angyal rázta elő, köpenye ráncaiból. Ha jól figyelsz, a manókat is hallhatod : surrannak, matatnak, itt-ott a sűrűben. Sok dolguk van, igyekezniök kell.

A virágokat is láthatod majd, és minden virág kelyhéből egy tündérke les rád. Figyelik, hogy rontó ember vagy e? Azoktól félnek.

De te látó- ember leszel, és a tündérek ezt hamar felismerik. Kiülnek a virágok szirmaira, és kedvesen rád kacagnak.

Amikor rábukkansz valahol egy forrásra, ülj le melléje csöndesen és figyelj. Nagyon csöndes légy, és akkor hallani fogod a zöld ruhás tündérke hangját a surranó vízből. Ha pedig jó füled van, és érted az erdő nyelvét, akkor meghallhatod azokat a csodaszép meséket, amiket a forrás, a csermely, a patak tündére elmond ilyenkor a fáknak.

De akkor a patakot is meghallod, ahogy neked mesél, csodálatos meséket az erdőről.

Csak haladsz csöndesen, gyönyörködve, céltalanul, s egyszerre csak kilépsz az Angyalok Tisztására.

Nem is tudod, hogy ez az, mivel az angyalokat nem láthatja a szemed. Csak annyit látsz, csak annyit érzel, hogy csodálatosan szép.

És megállsz. És abban a pillanatban megnyílik a szíved és az angyalok észrevétlenül melléd lépnek, egyenként, lábujjhegyen, és belerakják kincseiket a szívedbe.

A legnagyobb kincseket, amiket ember számára megteremtett az Isten. A jóságot, a szeretetet, és a békességet.

Te minderről semmit sem tudsz akkor. Csak annyit hallasz, hogy a madarak nagyon szépen énekelnek körülötted, és a patak nagyon szépen mesél. Csak annyit látsz, hogy nagyon szép az erdő. A fák, a virágok, a fű, a moha, a magas kék ég és rajta az a nagy, csillogóan fehér felhő, amelyiken a Jóisten ül, bárányfelhőket pöfékel nagy kék pipájából, és jóságosan mosolyog.

Csak amikor visszatérsz újra az emberek közé, a rontó-emberek közé, és hiába gonoszak hozzád, te mégis jóval viszonozod gonoszságukat, szeretettel vagy mindenki iránt és az élet legsúlyosabb perceiben is derű és békesség van a homlokodon: csak akkor látják meg rajtad, hogy az Angyalok Tisztásán jártál, kedvesem.







 
 
0 komment , kategória:  Wass Albert  
Ma van a boldogság világnapja
  2017-03-20 22:45:37, hétfő
 
 










BOLDOGSÁG


Ma van a boldogság világnapja - Versek a boldogságról
















A BOLDOGSÁG NAGYON RITKA


A boldogság nagyon ritka,
s ha valamit elszúrunk nem szólhatunk, hogy "VISSZA!!!".
Ki kell használni az öröm minden percét,
s ki kell élvezni ezt a csodás mesét.
De ha mégsem jönne ez az áldás,
akkor legyen mindenkivel a tisztánlátás.
A legrosszabb dolgokban megtalálni a szépet,
S a széttört szivek közt megtalálni az épet.
Ez minden történetnek titka,
Senkit nem fog le valami kalitka.
Mindig csináld úgy, ahogy szeretnéd,
S őrizd a tudatot hogyan keresnéd.
Ha már azt hiszed, az egész életed happy,
majd a gonosz és az irigy ezt a gondolatot megszegi.
Nincs olyan, hogy valakinek tökéletes az élete,
mert mindenkinek a szomorúság lételeme...


Bódi Guszti - Ritka a boldogság

Link








CSAK AZ SZERETNÉK LENNI...


Csak az szeretnék lenni, aki Neked lehetek,
Nincs boldogabb ember annál, akit szeretnek.
Szeress hát, biztass, óvj és védj meg engem,
Cserébe megmutatom, milyen is a szerelem.

Százezer szál virággal kötném át a szívedet,
Neked adnám a lelkemből feltörő rímeket.
Tiéd lenne, csak Tiéd, hozzád szólna versem,
Rólad írnék mindig, minden egyes versben.

S néha-néha, ha jönnének tán rossz napok,
Együtt leszünk Drága, mindig Veled maradok.
Ha lennének netalán szürke, morcos hajnalok,
Ki felvidít, és aki mosolyt csalna arcodra,
az Én vagyok!










Bertók László: BOLDOGSÁG DAL


Eljön a napja, meglásd, tán észre sem veszed,
csak sokkal szebben süt rád, csak mindenki szeret.
Nem tudod, mitől van, egyszer csak énekelsz,
s nevetsz, mert a dallam arról szól, hogy szeretsz.
Sétafikálsz az utcán, s mindig jön egy barát,
és ha a kedved fogytán, ő énekel tovább.
Szomorú vagy, magad vagy, és úgy érzed, dől a ház,
egyszer csak kopogtatnak, s ott áll, akire vársz.
A boldogság egy hajszál, egy szó, egy mozdulat,
Csak mozdulj meg, csak szólj már, csak el ne hagyd magad!


Fenyvesi Béla & Bertók László - Boldogság dal


Link








Farkas Éva: MI A BOLDOGSÁG?


Hogy mi a boldogság? Most elmesélem,
Ha ideülsz mellém, szótlanul, szépen.
Hunyd be a szemed, ne gondolj semmire,
Figyelj a lelkednek rezdülésire.

A boldogság ott mélyen, tebenned van,
Most szunnyad éppen, némán és hangtalan.
Jelre vár, hogy kinyíljon, mint a virág,
Ébredő fény, melytől más lesz a világ.

Boldogság, amikor másnak adni tudsz,
Ha békét hozol, nem szörnyű háborút.
Nem mérlegelsz, segítsz, ha valaki kér,
Megosztod, ha asztalodon van kenyér.

Mersz szeretni, hagyod, hogy szeressenek,
Letörlöd az érted hullott könnyeket.
Bízol, nyílt szívvel várod az új csodát,
Egy versben, egy dalban, ott a boldogság

A boldogságért néha szenvedni kell,
Egyszer eljön, vedd hát észre, jól figyelj!
Engedned kell, hogy szívedet mossa át,
S kezedet megfogja egy igaz barát.

Ne félj attól, hogy most talán sírni kell,
Szívedből lassan eltűnik a teher.
Hallgasd szívverésed friss, új dallamát,
Kicsiny csoda, de ez már a boldogság.










Gárdonyi Géza: MI A BOLDOGSÁG?


Mi a boldogság mond meg nagy király!
Az élet neked csak rózsát kínál;
A földgolyóból tiéd egy darab;
A koronát te hordod egymagad;
A gyönyör szolgád és vágyad lesi;
Füled a nem - szót nem is ösmeri.
Mi hát a boldogság; a hatalom?
A dicsőség? Vagy csak a nyugalom?
Avagy a szívben az örök tavasz?
- egyik sem az.
Hanem ha a szomszéd népek
A koronám alá lépnek,
S hatalmam, mint óriás kart
Átnyújthatom a világon,
Ez lesz az én boldogságom.

- Mi a boldogság szép leányka
Ki teremtve a boldogságra.
- Ha koszorúsan hófehérben
Oltár elé hajlik a térdem,
És az édes titkok titka
Előttem is meg lesz nyitva,
Semmit többé nem kívánok;
Elértem a boldogságot.

- Virágbokor mézeshétben
Boldogságról beszélj nékem.
- Várjon uram még egy évet
Akkor szólhat csak az ének;
Virág bokor, ingó - ringó,
Akkor jön a rózsabimbó.

- Mi a boldogság jó anya?
- Csitt! Felébred a kisbaba,
Életemnek gyönge ága,
Drága nekem minden álma.
Ha ő felnő, ha ő virul,
Ha erőtől arca pirul,
Betelik a lelkem vágya;
Ő a boldogságom fája.

Mi a boldogság török szultán?
Ha az Anteusz titkát tudnám.
Mi a boldogság szent apáca?
Lelkemnek menybe feljutása.
Mi a boldogság te agg?
Ha lehetnék fiatalabb.
Ingetlen koldus szólj ugyan...
Ha ingem volna jó uram.

Mi hát a boldogság jóságos Úristen?
Fiam, mindenkinek az, milye nincsen.


Milyen szép a világ

Link



Lui Amstrong, Csodálatos Világ

Link








Lupsánné Kovács Eta: ...HOGY MI A BOLDOGSÁG?


Ha belül boldog vagy, kívül is látszik
szemed csillog, a lelked sugárzik,
hegyeket mozgat a boldogság, ha kell
amit a másik örömmel visel.

A jóindulat is okozhat zavart,
csak úgy kicsúszott szó, nagy zivatart
összeszorul a lélek ott legbelül,


a tüdőbe levegő se kerül.

Olykor hirtelen elhallgat a zene,
szétterül a csend sötét köpenye
gyanakvó képzelet, ha elszabadul...
mindenki a saját kárán tanul.

...belső harmónia kell, lelki béke,
magától nem jön, tenni kell érte.
Megbocsátás a boldogság forrása,
szíved, lelked, szabad lesz utána.







Meggyesi Éva: A BOLDOGSÁG


A boldogság az egyetlen a földön,
amit irigyel még a gazdag is,
hiába van neki kincse,palotája,
ha egyedül bolyong, s boldogsága nincs.

A boldogság az egyetlen a földön,
amely mindennél fontosabb talán,
s mégis oly kevés ezen a földön,
kinek a boldogság örökké kijár.

Lehet kincsed és hatalmad,
megvehetsz mindent mit kívánsz,
s bár a pénzedért szeretni fognak.
boldog attól még nem leszel talán.

Sokszor a szegény a gazdag,
hisz mindenkinél gazdagabb talán,
kit kedves szavakkal,forró öleléssel
szerető párja karjaiba zár.

A kedves szót nem pótolja semmi!
Kinek kell az,ki dölyfös és puhány
,csak aki szívből tud szeretni,
az lehet boldog igazán.







Müller Péter: A BOLDOGSÁG TITKA AZ ADNI TUDÁS


Egy-egy mondat néha többet ér, mint száz könyv. Egy érzés- és gondolatmagocska megtermékenyít, a tiéd lesz, és segít élni. Jobban megismered önmagadat, a társadat - és talán az életedet is. Müller Péter minden héten ilyen "lelki útravalót" ad. Olvasd el, és hagyd magadban megérni. Heti útravaló - 113. rész.

A fösvény, szűkmarkú embert onnan lehet megismerni, hogy gyakran beszél a bőkezűségéről és a nagylelkűségéről.

Hogy ő milyen jószívű! Hogy kinek mennyit adott! Hogy számolatlanul szórja másokra a pénzét... Akik rendszerint hálátlanok hozzá.

Ugye, milyen ismerős? Ne hidd, hogy hazudik. Ő ezt valóban így éli meg. Ötszáz forint elvesztése olyan fájdalmat okoz neki, mint egy érzéstelenítés nélküli foghúzás. Üvölteni tudna kínjában. És sebe lassan gyógyul. Még évek múlva is emlékszik rá, és szívesen felemlegeti, egyrészt azért, hogy szabaduljon a kellemetlen emléktől, és erősítse magát azzal, hogy az emberek milyen hálátlanok. Akinek adott ugyanis, rég elfelejtette.

A pénzhez való kicsinyes ragaszkodás a léleknek abban a rétegében gyökerezik, ahol az önbizalom is van. Az ilyen ember önátélése azt mondja: "Az vagyok, amim van, és annyit érek, amennyim van!" Minden veszteség: önvesztés. Neked ötszáz forint csak pénz, de neki lényének egy darabja. A húsa.
hirdetés

Jézus azt mondja, ha adsz, ne tudja a jobb kezed, mit tesz a bal. Aki igazán ad, nem tudja, hogy ad. Nincs igazán tudatában annak, mit tesz, mert amit ad, azt nem önmagából tépi ki.

És ez minden adással így van. Egy anya nem tudja, hogy ő szüntelenül csak ad. Akkor boldog, ha adhat. Mintha nem is az övéből adna. Ezt még akkor is érzi - boldogan -, ha olyasmit ad, ami aztán valóban csak az övé: a tejét. Milyen csodálatosan találta ki a Teremtő, hogy az anyukák élvezik is a szoptatást. És szenvednek, ha nem adhatnak, s a gyerek nem szopik.







Őri István: SZERETNÉK A BOLDOGSÁGRÓL ÍRNI


Szeretnék a boldogságról írni
szeretnék többé sohasem sírni
szeretném a világba kiordít'ni:
Ne csüggedj, van remény
az út vége a győzelem!
nehéz a harc, de 'mi vár:
boldogság, béke, szerelem!

Szeretnék a szerelemről írni
szeretnék boldogságtól sírni
szeretném a világba kiordít'ni:
Istenem! Ő itt van velem!
Látom Őt, nemcsak álmodom
a perceket már nem számolom
mert eljött, s többé nem megy el
ó, áldott élet
áldott szépség
áldott szerelem!

Szeretnék csak mindig Róla írni
tündérmesét, igaz történetet
szeretném a világba kiordít'ni:
Szeret, szeret, szeret!
S azt is, hogy én is szeretem
jobban, mint életem
s ez a szerelem végtelen
mert kettőnké - ugye, Kedvesem?

Szeretném elmondani
hogy szeme gyönyörű
s ajka édes
minden, mit mond és tesz
szivárvánnyal ékes
s csak, hogy láthatom
a Mennyország nekem
szeretném elmondani nektek
hogy végtelen szeretem!

Szeretném, ha mindez való lenne
szeretném, ha egyszer Ő üzenne:
Várlak, gyere, szeretlek én is!
szerettelek mindig
s szeretni foglak
a világ végezetéig!







Pusztai Zsanett: BOLDOG VAGYOK!


Boldog vagyok, hogy te vagy nekem,
tőled szebb lett az én életem!
Karodba zársz, mégis szabad vagyok,
melletted mindig szárnyalhatok!
Egymásra talált a két lélek,
ettől gyönyörűbb most az élet!







Szabados István: BOLDOGSÁG


Sétálok a fák alatt, lágyan susog a szél,
ahogy mozog a lombozat, úgy villódzik a fény.
Téged várlak álmodozva, feléd száll a sóhajom,
mennyi álmot szőttünk ketten, itt egy nyári alkonyon.

A boldogságról meséltél, messze szállt a gondolat,
megszületett a szerelmünk, itt az árnyas fák alatt.
Hozzám simultál lágyan szépen, Én fogtam a két kezed,
mámor járta át a lelkem, megigézett szép szemed.

Most is téged várlak kedves, a neved az ajkamon,
hozzám simul drága tested, átölel majd két karom.
Nem érdekel az életbe soha senki, semmi más,
nem lehet ez csak egy álom, ez maga a boldogság.
















Weöres Sándor: BOLDOGSÁG


'A férfi`

Szeretem ernyős szemedet,
etető puha kezedet,
mellém simuló testedet,
csókolnám minden részedet.

Ha minket földbe letesznek,
Ott is majd téged szeretlek,
őszi záporral mosdatlak,
vadszőlő-lombbal csókollak.

'A nő`

Hidd el, ha egyszer meghalunk,
föl a felhőbe suhanunk.
Vének leszünk és ráncosak,
de szívünkben virágosak.

Nagy felhő-hintánk csupa láng,
alattunk sürög a világ,
gurul a labda, sül a fánk,
mosolyog hetven unokánk.


Weöres Sándor: Boldogság - Elmodja: Temessy Hédi és Mádi Szabó Gábor

Link











BOLDOGSÁG - IDÉZETEK


A legjobb módszer önmagunk felvidítására, ha felvidítunk valaki mást.
/Mark Twain/

Boldogok, akik nevetni tudnak önmagukon, mert nem lesz vége szórakozásuknak.
/Gyökössy Endre/

Megtanultam, hogy mindenki a hegytetőn akar élni, anélkül hogy tudná, hogy a boldogság a meredély megmászásában rejlik.
/Wass Albert/

Boldogság az, amikor az ember megérkezett, behúzza evezőjét és azt mondja: megérkeztem, nem megyek tovább.
/Müller Péter/

Boldogok, akik észreveszik a diófában a bölcsőt, az asztalt és a koporsót és mindháromban a diófát, mert nemcsak néznek, hanem látnak is.
/Gyökössy Endre/

Legyél derűs! Programozd át magad a nap minden percében: töltődj fel olyan gondolatokkal, amik többé tesznek! Ha ideges vagy, vagy zavart, próbálj nevetni magadon. Nevess hangosan, nevesd ki azt a nőt, aki aggódik, gyötrődik, és azt hiszi, hogy az ő problémáinál nincs fontosabb a világon.
/Paulo Coelho/

Az emberi szívnek nincs nagyobb boldogsága, mint boldogságot látni, melynek alkotói mi vagyunk.
/Eötvös József/

Nincs az az orvosság, amely meggyógyítaná azt, amit a boldogság nem tud meggyógyítani.
/Gabriel García Márquez/

Nem félt semmitől. Nem kötődött semmihez. A változás mögött a szüntelen megújulás örökkévalóságában élt. Mindig azt tette, amit tennie kellett. Azt hiszem, ez a szabadulás formulája!
/Szepes Mária/

Mindössze oda akarok kilyukadni, hogy a boldogság csak ilyen. Mindig rendkívüli szenvedés tövében terem meg, s éppoly rendkívüli, mint az a szenvedés, mely hirtelenül elmúlik. De nem tart sokáig, mert megszokjuk. Csak átmenet, közjáték. Talán nem is egyéb, mint a szenvedés hiánya.
/Kosztolányi Dezső/

A boldogság olyan madár, amit bezárni, megkötni nem lehet. Nekünk kell úgy élni, hogy velünk maradjon és elkísérjen egy életen át.
/Esztergályos Cecília/

Az életről tudom, hogy véges, de akadnak pillanatai, melyek felérnek az örökkévalósággal.
/Vavyan Fable/

Ha meg akarod ismerni az embert, ne azt nézd, mit mond, mit szeretne, mi után sóvárog - hanem mi az a konkrét lépés, amit megtesz, mert ez mindig az az irány, ahol boldogságát sejti. Ez adja lelki dinamikájának legnagyobb erejét. Hinni, mondani, remélni sok mindent lehet, de amikor válaszút elé kerül, és döntenie kell, kivétel nélkül mindenki abba az irányba indul el, ahol a legnagyobb boldogságát véli!
/Müller Péter/

Még mindig örülsz és lelkendezel, mert egy pillanatra kisütött életed fölött a nap, meleg áram járja át idegeidet, mosolyok szállanak feléd, emberi szavak vigasztalnak?... Még mindig nem tudod, hogy holnapra mindez törmelék lesz és kacat, mert az élet pontos mozdulatokkal vissza is veszi mindazt, amit ad, összetöri, amit felépít, eltapossa, amit odalök ajándéknak?
/Márai Sándor/

Legtöbb ember egy életet tölt el azzal, hogy módszeresen, izzadva, szorgalmasan és ernyedetlenül készül a boldogságra. Terveket dolgoznak ki, hogy boldogok legyenek, utaznak és munkálkodnak e célból, gyűjtik a boldogság kellékeit, a hangya szorgalmával és a tigris ragadozó mohóságával. S mikor eltelt az élet, megtudják, hogy nem elég megszerezni a boldogság összes kellékeit. Boldognak is kell lenni, közben. S erről megfeledkeztek.
/Márai Sándor/

A boldogság soha nem cselekmény. Boldog ember nem cselekszik, hanem van; ezért boldog.
/Márai Sándor/

Csak azért lehetünk néha boldogok, mert nem általában vagyunk azok.
/Popper Péter/

A sok kicsi szorongás képes összeállni egyetlen nagy depresszióba. Ez pedig kiolthatja azt a magas érzelmi hőfokú lángolást, amit Prométheusz lopott az emberek számára: az istenek tüzét. Szomorú, de sokan a közönséges szalonnapirító parazsat értik Prométheusz tüze alatt. Akinek valóban adatott belőle, az belehal, ha a láng kialszik. Ő azt is tudja, hogy nem mindenki kap belőle, ez ugyanis ajándék. Más felfogás Erósznak nevezi az érzést, még inkább varázst, amitől elevennek, az élet szerelmesének érezzük magunkat, amely által érzéki kapcsolatba kerülünk a világgal.
/Vavyan Fable/

Szerencsés az, aki kevés pénzzel boldog, szerencsétlen az, aki sok pénzzel boldogtalan.
/Démokritosz/

Minden vágyadnak eleget tenni: ez az emberi élet legnagyobb művészete. Akinek sikerül, az boldog. Ehhez azonban fontos, hogy kevés vágyad legyen.
/Wass Albert

A boldogság nem erkölcstelen, tehát csak jó. Na: ha a boldogság hizlal, akkor én most percről percre kövérebb vagyok. Ez a szó, hogy boldogság, ki van irtva egy normális teenager szótárából... Igenis, miért ne lehetne olyan, hogy én boldog vagyok? Boldog ezen az unalmas világon. Miért ne lehetne nekem boldogságom és épp pont ilyen boldogságom, amilyen van? Amilyennel sohasem voltam túlterhelve.
/Szilvási Lajos/

A gyógyító öröm egyenletes napsütés belül. Ez az élet kiolthatatlan lángja, amely kezdet nélküli s végtelenbe rezgő derűvel világítja meg a körülötte hullámzó erők szimbólumokban kifejeződő jelbeszédét.
/Szepes Mária/

Engem is mindig aranyos kedvűnek ismertek, de csak az én jó Istenem tudná megmondani, mennyi éccakai sírásba kerül a, hogy nappal mindig nevessen az ember szeme.
/Móricz Zsigmond/

A boldogság nem olyan, mint egy totemoszlop, amit felállítanak valahol, és azután az már mindig ott áll. A boldogság hajlékony, illékony, finom dolog, ennélfogva nem is mindig ordibál, hogy: Hé, megjöttem, itt vagyok! Más szóval: jó szem kell hozzá, anélkül talán észre sem veszed, hogy a közeledben jár. Légy rá nyitott!
/Vavyan Fable/

Senkinek sem volna szabad föltennie ezt a kérdést: miért vagyok boldogtalan? Ez a kérdés magában hordja azt a vírust, amely mindent elpusztít. Ha feltesszük ezt a kérdést, akkor hamarosan azt is megkérdezzük, mi tesz minket boldoggá. És ha az, ami boldoggá tesz minket, különbözik attól, amiben élünk, akkor vagy változtatunk a dolgokon, vagy még boldogtalanabbak leszünk.
/Paulo Coelho/

Gyanítom, hogy ahány ember él a földön, annyi színárnyalata van a boldogságnak is.
/Müller Péter/

Boldogok, akik tudnak elhallgatni és meghallgatni, mert sok barátot kapnak ajándékba és nem lesznek magányosak.
/Gyökössy Endre/

Figyeld meg, ha boldog vagy, hogy repül az idő. "Jé, már este van!" Ha pedig nagyon boldog vagy, akkor az idő nemcsak "repül", de meg is szűnik. Nincs. Egy olyan dimenzióban vagy, ahol nincsenek órák. Nincs holnap. Tegnap sincs. "Most" sincs - mert ha már tudod, hogy "most" van, nyomban félni kezdesz, hogy elmúlik az egész.
/Müller Péter/

Boldog az az ember, aki nem vétkezik szóval, és akit bűne miatt nem kínoz a fájdalom.
Boldog az az ember, akit nem vádol a szíve, és aki nem sűlyed reménytelenségbe.
/Biblia/

Nem szól, mert nem mer. Mert attól tart, ha kinyilvánítaná elégedettségét, íziben történne valami pocsékság, pusztán csak azért, hogy felrobbantsa ezt a nehezen fellelt, alig hihető boldogságot.
/Vavyan Fable/

A boldogság, éppúgy, mint a szeretet: tünemény. Jön és megy, éppen azokat hagyja cserben, akik csupán vágynak rá, de semmit nem tesznek érte.
/Hioszi Tatiosz/

Boldogság természetesen nincsen, abban a lepárolható, csomagolható, címkézhető értelemben, mint ahogy a legtöbb ember elképzeli. Mintha csak be kellene menni egy gyógyszertárba, ahol adnak, három hatvanért, egy gyógyszert, s aztán nem fáj többé semmi. Mintha élne valahol egy nő számára egy férfi, vagy egy férfi számára egy nő, s ha egyszer találkoznak, nincs többé félreértés, sem önzés, sem harag, csak örök derű, állandó elégültség, jókedv és egészség. Mintha a boldogság más is lenne, mint vágy az elérhetetlen után!
/Márai Sándor/







Csak nyugodt lelkű ember lehet boldog. Akinek a homlokán nincsenek soha fellegek. Akinek a lelkében nincs soha iszap, se ő nem sároz, se őt nem sározhatják be. Minden gondolata egyenes, becsületes.
/Gárdonyi Géza/

Mi nem csak egymást öleltük, magunkhoz vontuk az éjszakát, a fényes villámokat, s az általuk szabdalt eget, a sárkányüvöltő mennydörgést, a rongyosodó felhőket, a fellélegző növényeket és a búvókövet keresgélő békát, s részévé lettünk a végtelennek, a teljességnek. Mi voltunk minden: fű, fa, ég és eső, fény és meleg. Ránk talált a harmónia, elszenderedtünk hullámain.
/Vavyan Fable/

Boldog?! Valamikor az őskorban egy agyalágyult ősember kitalálta ezt a süket szót, aztán a sok utód elkezdte szajkózni. Kergetik. Rosszabb, mint amikor - a moziban láttam - a kocsis az ostor végére kötve szénát lógat a lovak elé, hogy a pacik azt higgyék, csíphetnek belőle. Futnak a lovak, a széna meg mindig előttük lóg, hiába kergetik.
/Szilvási Lajos/

Másoktól várni a boldogságunkat éppoly ostobaság, mintha másoktól várnánk, hogy helyettünk nőjenek fel, helyettünk tanuljanak, helyettünk szenvedjenek, örüljenek és éljenek.
/Müller Péter/

Aki még nem volt boldogtalan, az a boldogságról sem tud sokat mondani.
Nem tudnék reménytelenül futni senki után, azt se viselném el, ha utánam koslatna valaki. Valahogy úgy lenne jó, ha éppúgy szeretne, mint én, mindegy, hogy hosszú vagy rövid ideig... Szóval szeretnék boldog lenni, valamikor, legalább egyszer igazán!
/Lugossy Gyula/

Ha valaki őszintén számot vetne azzal a kérdéssel: "Mennyit örültem az elmúlt héten?"- sokszor riasztó eredményhez juthatna.
/Popper Péter/

Mert mi fontos? Az élet. Más semmi, csak az az egy. Az élet: a nyugodt és megelégedett élet, melyben az ember békét köt önmagával és a világgal, és nem vágyik sehova és semmire, még arra sem, hogy teljék az idő. Ezt talán boldogságnak lehetne nevezni, pedig nem az. A boldogság már nyugtalanító és aggodalmat ébreszt. Félelmet, hogy egyszer véget ér. A nyugalom az maga a végtelenség, bölcs, szelíd, emberséges élet: úgy folyik, hogyha közben véget érne, nem is venné talán észre az ember.
/Wass Albert/

Ó, mily boldog az a szív, mely még alszik, melynek a szerelem még föl nem zavarta nyugalmát.
/Eötvös Károly/

Lehet, hogy a boldogságot nem fölfedezni és megtalálni kell, hanem egyszerűen csak emlékezni rá, mert elfelejtettük? Ha így van, akkor nagyon elfelejtettük.
/Müller Péter/

" Az ember ott a legboldogabb, ahol a legközelebb él a boldogsághoz."







VIDEÓK


Milyen szép a világ

Link



Lui Amstrong, Csodálatos Világ

Link



Dobos Attila - A boldogságtól ordítani tudnék

Link



Apostol - Nehéz A Boldogságtól Búcsút Venni

Link



A boldogság nyomában - Teljes Film

Link



A boldogság titka az adni tudás

Link








Boldog boldogság világnapját kívánok minden kedves látogatómnak ezen a békés szép napon ezzel a gyönyörű, szívszaggató, szívfacsaró dallal!

Nikolas Takács - A boldogság Te vagy

Link


















 
 
0 komment , kategória:  Szép versek és idézetek  
     1/3 oldal   Bejegyzések száma: 29 
2017.02 2017. Március 2017.04
HétKedSzeCsüPénSzoVas
 12345
6789101112
13141516171819
20212223242526
2728293031 
Blog kereső


Bejegyzések
ma: 0 db bejegyzés
e hónap: 29 db bejegyzés
e év: 360 db bejegyzés
Összes: 4824 db bejegyzés
Kategóriák
 
Keresés
 

bejegyzések címeiben
bejegyzésekben

Archívum
 
Látogatók száma
 
  • Ma: 289
  • e Hét: 1785
  • e Hónap: 18929
  • e Év: 156301
Szótár
 




Blogok, Videótár, Szótár, Ki Ne Hagyd!, Fecsegj, Tudjátok?, Receptek, Egészség, Praktikák, Jótékony hatások, Házilag, Versek,
© 2002-2024 TVN.HU Kft.