Belépés
menusgabor.blog.xfree.hu
"A világ pocsolya, igyekezzünk megmaradni a magaslatokon." / Honoré de Balzac / Menus Gábor
1940.08.11
Offline		 Profil képem!
Blogom, Képtáram,
     1/4 oldal   Bejegyzések száma: 33 
Húsvét
  2013-03-29 16:54:44, péntek
 
 







HÚSVÉT


NAGYHÉT: Virágvasárnaptól húsvétvasárnapig tart. A tavasz, a természet megújhodása az embert is a környezete megtisztítására készteti. Ezek a részint praktikus, részint mágikus cselekedetek a nagyhéthez kötődtek. Jeles napjai nagycsütörtök, nagypéntek és nagyszombat.







NAGYCSÜTÖRTÖK

Nagycsütörtök a bibliai utolsó vacsora emlékét idézi. Ilyenkor a székesegyházakat kivéve minden templomban csak egy mise van, az esti órákban. Tilos bármilyen más mise. A nagycsütörtöki esti misén a pap az örvendezést, ünneplést jelentő fehér ruhában van. Az orgona szól, egészen a Dicsőség a magasságban Istennek... kezdetű himnuszig, ami alatt szólnak a harangok, és a csengők is. Utána húsvét vigiliájáig se az orgona, se a csengő nem szól. (a harangok Rómába repülnek, ott gyászolják Krisztust) Ez jelképezi, hogy senki nem szólt Jézus mellett. A prédikáció után (ahol megtartják) a lábmosás szertartása jön. Általában magas rangú egyházi személyek mosták meg ilyenkor tizenkét szegény ember lábát. Ennek hagyománya a Bibliában található, Jézus az utolsó vacsorán megmosta tanítványai lábát. A mise után következik az ún. oltárfosztás. Ez jelképezi, hogy Jézust megfosztották ruháitól. Ennek nincs szertartása, csendes. A mise után általában a templomokban virrasztást szoktak tartani, mondván Jézus tanítványai elaludtak.







NAGYPÉNTEK

Nagypéntek, Jézus kínszenvedésének és kereszthalálának a napja. A keresztények körében a bűnbánat, a mély gyász és a szigorú böjt napja. A templomokban az oltárakat letakarják, a harangok némák. Nagypénteken Igeliturgia van, áldoztatással. A pap a szertartást piros vagy lila öltözékben végzi. A papság és a segítők teljes csendben vonulnak be a templomba, s az üres oltárszekrény (tabernákulum) előtt leborulnak. Ezt követi az Igeliturgia: Isten szenvedő szolgájáról szól az olvasmány, a szentlecke, és János evangéliumából olvassák fel a passiót. Ezután jön az évente egyszeri tisztelgés a kereszt előtt, a Kereszthódolat. Az igeliturgia teljes csendben áldoztatással ér véget. Nincs áldás, nincs elbocsátás. Ezen a napon a passiojátékok, élőképes felvonulások világszerte ismert szokások. Rómában minden évben a Pápa közreműködésével elevenítik fel a keresztút (Via Crucis) stációit.







NAGYSZOMBAT

Ezen a napon napközben semmilyen szertartás nincs, a nagyszombati liturgia kifejezés téves. A katolikus időszámításban (ősi zsidó alapokra hagyományozva) szombat este a sötétedés után már vasárnap van, ezért a szombat esti misét vasárnap vigiliájának nevezik. Húsvét vigiliája az év legszebb, de legbonyolultabb szertartása. A pap az öt részből álló szertartást fehér öltözékben végzi.
Nagyszombaton véget ér a 40 napos böjt, és újra megszólalnak a harangok. Legjelentősebb eseményei a nagyszombatnak a víz- illetve tűzszentelés. Katolikus templomokban a gyertyát a megszentelt tűz lángjáról gyújtják meg. Az új tűz gyújtása a remény szimbóluma is. Jellegzetes szokás még a feltámadási körmenet szombat estéjén.







HÚSVÉT VASÁRNAP

Húsvétvasárnap Krisztus feltámadásának az ünnepe. Ünneplése a VIII. század körül vált általánossá, bár már a III. századból vannak adatok, melyek húsvét vasárnap megünneplésére utalnak.- Ezen a napon a reggeli mosdóvízbe sok helyütt piros tojást tettek, ennek egészségvarázsló szerepet tulajdonítottak.- Dologtiltó nap, a szokásos vasárnapi munkatilalomnál is szigorúbb. Aki Húsvétvasárnap a mezőn dolgozik, elveri termését a jég, aki befogja a jószágot, szerencsétlenség éri, tartották a régiek.- Ilyenkor nem főztek, mostak, a trágyát nem hordták ki az istállóból, nem söpörtek, varrni sem volt szabad. - Húsvét örömünnep, egyben a nagyböjt vége. Étkezési szokás szerint sonkát, tojást, tormát fogyasztottak még a nem katolikus hivők is. Az ételekből a családfő mindenkinek adott egy keveset, először a tormát kóstolták meg, emlékezve Krisztus szenvedéseire a keresztfán, utána a főtt tojást. Ahány családtag volt, annyi részre vágták a megszentelt tojást, hogyha eltévednének, jusson eszükbe, kivel ették a húsvéti tojást.- A legismertebb húsvéti ételeknek mágikus-misztikus eredete van. Szinte áldozati jellegű étel a bárány, amelyet már az ószövetségi zsidók is fogyasztottak, Egyiptomból való menekülésük emlékére. Ezért Krisztust az Isten bárányának nevezik, hiszen az újszövetségi könyvek az ószövetségi szimbólumokra támaszkodnak. A tojás az élet újjászületésének a jelképe, a piros tojás színe pedig Jézus kiontott vérére emlékeztet. A sonka a paraszti élet rendje következtében vált húsvéti étellé, ugyanis nagyböjtben nem ehettek húst, így a füstölt húsok megmaradtak Húsvétig. A tormának gonoszűző erőt tulajdonítottak.







HÚSVÉT HÉTFŐ (vízöntő vagy vízbevető hétfő)

Húsvéthétfő a vigasságok napja. A víz megtisztító, megújító erejébe vetett hit az alapja ennek a szokásnak, mely aztán polgárosodott formában (kölnivízzel locsolás) megmaradt a városokban napjainkig. Bibliai eredetet is tulajdonítanak a locsolkodás hagyományának, eszerint a Krisztus sírját őrző katonák a feltámadás hírét vevő, ujjongó asszonyokat igyekeztek lecsendesíteni úgy, hogy lelocsolták őket. A locsolásnak számos formája ismert.E nap hajnalán a lányok rossz ruhát vettek, s elbújtak a padláson. Azért annyira nem bújtak el, hogy a legények rájuk ne találjanak. Aztán a patakba, folyóba mártották, megfürdették őket, vagy erőszakkal a kúthoz, vályúhoz hurcolták a lányokat, és vödörszám hordták rájuk a vizet. Úgy tartották, hogy akit ilyenkor meglocsoltak, az egész évben nem hervadt el, nem lett beteg. Innen ered a nap másik neve: vízbevető hétfő. A későbbiekbennetwork.hu kölnivízzel locsoltak a fiúk, a férfiak, nemcsak a fiatalok, a korosabbak is, hogy a sok virágszál még szebben viruljon. Viszonzásként hímes tojást, aprósüteményt, italt kínáltak a lányok, asszonyok.


Lepj meg te is mindenkit!
Ilyen tojás se volt még a húsvéti sonka mellé!

Link







HÚSVÉT KEDD

A visszalocsolás ideje volt. ,,Nem mertek a legények a falun végigmenni dolgozni, a kerten szöktek el a mezőre. Végigállták a lányok az utat két oldalról. Ahogy jött a kocsival a férfi vagy a legény az ráfizetett".







FEHÉR VASÁRNAP

Fehérvasárnap a húsvét nyolcadát záró vasárnap (tehát a szent szombatot követő nyolcadik nap), amelyet a II. Vatikáni Zsinat óta húsvét második vasárnapjaként ismer a katolikus naptár. A nevét onnan kapta, hogy a nagyszombaton keresztelt katekumenek ezen a napon vehették le a fehér ruhát, amelyet egy héten át viseltek.
A húsvéti ünnepkör záró napja.







A nagyböjt végéhez közeledve egyre inkább az elcsendesedés és a húsvéti mély várakozás időszakát éljük.
Próbáljunk meg minél jobban ráhangolódni hitünk legszentebb eseményére, amelyben a megváltást ünnepeljük.Szeretettel kívánok áldott szép Húsvéti ünnepeket, boldog föltámadást minden barátnak és idelátogatónak..

Nagyböjti ima

Úr Jézus, kérünk te légy
vezetőnk a megtérésünkhöz
vezető úton.

Veled fogunk áthaladni a sivatagon
amikor begyakoroljuk, hogy csak arra
koncentráljunk, ami a legszükségesebb
számunkra.

Megengedjük a Szentlélek Úristennek,
hogy faragja lelkünket,
egyik ütéssel a másik után,
s látni fogjuk ahogy szent Arcod
felragyog bennünk.
Látni fogjuk törékenységünk mögött
a te szépségedet.

Megtapasztaljuk, hogy a te szereteted
erősebb a mi bűneinknél
és kitartóbb annál, ahogy néha
mi eltávolodunk Tőled.

Fel fogjuk fedezni, hogy a Te megbocsátásod
meglazítja szívünkön a csomókat, melyeket
mi egyedül képtelenek vagyunk kibontani.

Fel fogjuk ismerni, hogy minden lehetséges
az Igéddel a szívünkben
s általa legyőzzük a gonoszt.


Getszemáni-kert

Link

















  
 
0 komment , kategória:  Húsvét - Pünkösd  
110 éve hunyt el Dankó Pista
  2013-03-28 23:03:15, csütörtök
 
 




110 ÉVE HUNYT EL DANKÓ PISTA


Dankó Pista /1858. junius 14. - 1903. március 29/

1858. Június 14.-én (156 éve) született Szeged-Fölsőtanyán /ma: Szattymaz/ Dankó Pista magyar (cigány) hegedűművész, nótaszerző. Budapesten hunyt el 1903. március 29-én.

Muzsikus cigány család leszármazottja, s már 15 évesen saját zenekara élén játszik. Döntő fordulat életében a költő Pósa Lajossal való megismerkedése. "Ettől fogva nem is válik el a két név egymástól, és míg magyar nótát dalolnak a világon, addig mindig együtt emlegetik nevüket" - mondja róluk Móra Ferenc. - "A költő karjára vette a cigányt, és halálos holtáig el nem hagyta többet." Dankó rövid élete során több mint félezer dallamot, nótát komponál, melyek a magyar nóta történetének egyik legnagyobb alakjává teszik. A Dankó-nóta jelentősége túlmutat önmagán, hisz oly korban történik mindez, amelyben a magyarságunk megtartóereje a tét, vagy ahogy Ady mondja:

Magyar Dankó Pista, áldjon meg az isten,
Akinek a lelke elvágyódik innen,
Akit kerget, hajszol sóvár, beteg vágya,
Akinek a lelke magyar földön árva,
Megmenti, megtartja a te magyar lelked,
A te nagy bánatod, a te nagy szerelmed,
A te duhajságod, a te kacagásod...
Visszaadtál nekem egy vesztett világot!..."


Dankó Pista szobra Szegeden





Dankó Pista dalai, szerzeményei helyet kapnak a színháztermekben is, nagy valószínűséggel a Pósa-asztalnak köszönhetően. A második nevezetes Pósa-Dankó-szerzemény, a "Habra hab siet." kezdetű műdal, Blaháné betétszámaként Lukácsi Sándor "Rebeka" című népszínművében, a pesti színpadokról lesz már országosan népszerű. Ettől kezdve a szegény szegedi cigány poéta előtt megnyílnak a pesti nagy zeneműkiadók eladdig csukott ajtói is.
Szegeden, a városi színházban, 1886-ban Molnár György "Zsellérleány" című népszínműve már Dankó Pista betétdalaival kerül a nagyközönség elé. A publikum pedig a darab szegedi bemutatóján két gyönyörű babérkoszorúval tünteti ki a nóták szerzőjét, Dankó Pistát. A népszínmű néhány dala hetek alatt válik népszerűvé a monarchia Magyarországának szinte teljes területén. Ilyenek, mint a "Páros élet legszebb a világon.", meg az "Isten veled, vén eperfa.". A népszínművek kapcsán megkezdődik Dankó Pista színházi karrierje is. Innentől fogva rendszeresen megjelennek dalai egy-egy népszínműben, de ezzel párhuzamosan önálló szerzeményei is rendre sikert aratnak. Idővel a "Szegény Laci", "A leányasszony", "Rebeka", "Gyimesi vadvirág", "Cigányszerelem", "A halász szeretője" című népszínművek dalait mind ő írja.

Első és utolsó önálló népszínműve: a "Cigányszerelem"

Dankó 1887-ben írja az egyik legelterjedtebb dalát Pósa szövegére, a "Még azt mondják, nincs Szegeden boszorkány." kezdetűt, amelyet a "Szőke kislány, csitt, csitt csitt." a "Vásárhelyi sétatéren Béla cigány muzsikál", és amelyet az "Egy csillag se ragyog fenn az égen" kezdetű dalok követnek. Azután csak néhány dal a sok-sok itt született közös szerzemények közül:
"Nem átkozom ibolyakék szemedet", "Szegedében szokása a leánynak", Ne gyónj nekem, minek gyónnál", "Hallod rózsám, Katika", "Eltörött a hegedűm, nem akar szólalni", "Nem vagy legény, Berci", "Nincs szebb lány a magyar lánynál", "Nincsen a császárnak olyan katonája", "Nem jó, nem jó minden este a kapuba kiállni", "Elmegyek a tengerszélre", "Búsan szól a kecskeméti öreg templom nagyharangja". stb.

Életrajza

Link


Dalai

Link


Dankó Pista cigány származású magyar nótaszerző és édesanyja





Még azt mondják, nincs Szegeden boszorkány /Kállay Bori Berkes János

Link


Szőke kislány, csitt, csitt, csitt!

Link


Dankó Pista - Eltörött a hegedűm - Győri Szabó József

Link


Hetes fogat - Rózsa, rózsa... / Rózsa rózsa, Nincs szebb lány a magyar lánynál, Sarkon van a sarkon van a.., Sárgarigó fészket rakott/

Link


Jávor Pál: Most van a nap lemenőbe /Részlet a Dankó Pista c. filmből/

Link


Dankó Pista nótái /Vörös Kálmán és zenekara, Bojtor Imre és Győri Marta énekel, konferál: Kudlik Júlia/

Link


Dankó Pista - Film 1941 - teljes

http://www.youtube.com/watch?v=nhIhjuFKK5E&feature=relmfu


Dankó Pista hegedűje - Szeged Móra Ferenc múzeum








  
 
0 komment , kategória:  Híres emberek-jeles napok-évfo  
Keressük a tavaszt! - ELTÜNT
  2013-03-27 20:41:42, szerda
 
 




Nincsen tavasz - hó mindenütt





KERESSÜK TAVASZT! - ELTÜNT


Nincsen Tavasz

Dalszöveg

Olyan más ez a mai nap,
Másképp szólnak a fegyverek,
Mindenki másmilyen golyót kap,
Jobban teszem, ha elmegyek,
Megváltoztak a helyzetek,
Eltűntek örökre nemzetek,
Kiszáradtak a virágok,
Senki se hallja, ha kiáltok!

ref.:
Nincsen tavasz, nincsen nyár,
Nem lesz többet, nem lesz már,
Elveszett, nem lesz soha talán.
Nincsen tavasz, nincsen nyár,
Nem lesz többet, nem lesz már,
Elveszett, nem lesz soha talán.

Múltkor a kedvesem szembejött,
Azt mondta, a rózsa szarból nőtt,
A holdfény árva, hiába várja,
Nem lesz ott a fejünk fölött.
Pedig az előző részben,
Kéz a kézben folytak a talán-randevúk,
Ott a rózsa volt a bíró,
és a holdfény a tanú!

ref.:
Nincsen tavasz, nincsen nyár,
Nem lesz többet, nem lesz már,
Elveszett, nem lesz soha talán.
Nincsen tavasz, nincsen nyár,
Nem lesz többet, nem lesz már,
Elveszett, nem lesz soha talán.

SKA!

ref.:
Nincsen tavasz, nincsen nyár,
Nem lesz többet, nem lesz már,
Elveszett, nem lesz soha talán.
Nincsen tavasz, nincsen nyár,
Nem lesz többet, nem lesz már,
Elveszett, nem lesz soha talán. !4X

Nem lesz már!


Március 26.-i téli táj... gyönyörű, de inkább karácsonykor szeretem





2013. Március 31 - ÓRAÁTÁLLÍTÁS







  
 
0 komment , kategória:  Életképek  
Csaba testvér húsvéti üzenete
  2013-03-27 19:48:46, szerda
 
 




CSABA TESTVÉR HÚSVÉTI ÜZENETE


Kedves Támogatók, Keresztszülők, Barátok!

A gyerekeink iránti jóságukért köszönetképpen, szeretném megosztani Önökkel az egyik nagyon szép nagycsütörtöki élményemet.

Aki gyerekekkel foglalkozik, az tudja, hogy mindenik évnek megvan a maga keresztje, van olyan tanév, amikorra a himlő, máskor az influenza környékezi meg a nagycsaládot, és biza' akkor "megy a gyűrű vándorútra, egyik kézből a másikba", és nehéz megfékezni a járványt.

Persze nemcsak fertőző betegségek indulhatnak el a gyermekek világában, hanem különféle divatok, hóbortok is, melyeket a felnőtteknek nagyon nehéz megérteni, befolyásolni. Volt egy év, amikor a fiaink folyton bosszantották a tanárokat, az osztályok szinte versenyeztek, hogy ki tud csínytevésben rálicitálni a másikra. Nekik nagyon jó bulinak tűnt, de egy-egy tanár a felmondását fontolgatta. Mi mást tehettem volna, újból és újból összeszedtem az intézet belső udvarára a gyerekeket, hol szép szóval, máskor meg minden pedagógiai haragomat csatasorba állítva próbáltam a fiaimat nevelgetni, a kedvesség és a jóság útjára terelgetni.

Tavasz felé az egész pedagógiai eszköztárunk romokban hevert. Magamba roskadva behívtam az intézet vezetőjét, és megbeszéltük, hogy ha már nincs eredménye annak, hogy a gyerekek fejét mosogatjuk, próbáljuk meg a lábukat megmosni.

A nagycsütörtöki szentmisén a legcsintalanabb gyerekeket kiültettük az első padba, és az evangélium után prédikáció helyett letérdeltem szerre mindenik fékezhetetlen kiscsikó elé, és szelíden, ahogyan mesterünktől tanultam, megmostam, megtörölgettem a lábát. A hívek döbbent csendben nézték, nem mondtam semmit, csak céltudatosan végeztem a dolgomat, a kántor közben szép nagyböjti zsoltárt énekelt. A szertartást elsősorban a gyerekeknek szántam pedagógiai célzattal, de igazából engem is végtelenül megindított. Ott és akkor döbbentem rá, hogy Péter lábát mosva az én lábamat is megmosta a Mester.

Bár Júdás zsebében ott zörgött a harminc ezüstpénz, Jézus mégis lehajolt, és az áruló lábát is megmosta. Aztán belém nyilallt a felismerés: Jézus nemcsak megmosta a tanítványai lábát, hanem utána meg is halt értük a kereszten! Vajon én meg tudnék halni ezekért a rosszcsont gyerekekért? A szertartást befejezve felálltam, és csendesen néztem őket, míg az orgona utolsó akkordjai is elhaltak. Néztem a fiaimat, és annyira szépnek láttam őket, mint még soha!
A megfosztott oltár előtt sokáig némán térdeltünk. A végén, a sekrestyében mindenki tanítványom odajött, hozzám bújtak, megöleltek csendesen. Néma percek után az egyik, talán a legcsintalanabb megszólalt: "Csaba testvér, én többet nem leszek rossz!" Én sem, én sem, visszhangozták a többiek a mélyről jövő jó elhatározást.

Évek teltek el, ma már felnőtt emberek, elsodorta őket a múló idő, de én úgy gondolom, hogy legtöbbjüknek sikerült megtartani a tiszta szívből felfakadt őszinte fogadalmat. Egy biztos, ha találkozunk, ugyanazzal a szeretettel tudjuk átölelni egymást.
A gyerekek előtt térden állva örökre megértettem, hogy szeretetre csak végtelen alázattal és nagy-nagy szeretettel lehet tanítani az embereket.

Ezúton kívánok Önöknek kegyelmekben gazdag húsvétot!

Csaba testvér OFM










  
 
0 komment , kategória:  Vallás  
Filmek
  2013-03-26 13:16:42, kedd
 
 




FILMEK


VÍGJÁTÉK


A tökös, a török, az őr meg a nő
Link


Az álcsalád (Teljes film)

Link


Csajok a csúcson 2

Link


Elvált nők klubja

Link


Horrorra akadva 4.

Link


Karácsonyi kalandok

Link


Karácsonyi lánykérés 1.

Link


Karácsonyi lánykérés 2.

Link


Lagzi - randi (2005)

Link


Maffia

Link


Mindenütt nő (2002)

Link


Máltai randevú

Link


Nekem 8

Link


Pasik és csajok

Link


Segítség, gyereket várok!

Link


Tükröm, tükröm... színes, magyarul beszélő, amerikai romantikus vígjáték

Link


Szextúra

Link



ROMANTIKUS


Feleség kerestetik

Link


Hallgass a szívedre

Link


Napsütötte Toszkana

Link


Szelíd szerelem

Link


Szívedbe zárva - romantikus vígjáték

Link


A provanszi fűszeres 2007.

Link


Az utolsó dal

Link


Zuhanás a szerelembe

Link



Filmdráma


A Maharadzsa lánya 1 rész

Link


A Maharadzsa lánya 2 rész

Link


A szerető - romantikus dráma

Link


A szív dallamai - életrajzi dráma

Link


Az ártatlanság eladó



Group.Sex.2010.

Link


Özönvíz 1.

Link


Özönvíz 2

Link


Szerelempróba

Link


Vad Orchideák II. /amerikai erotikus dráma /

[llink]http://www.youtube.com/watch?v=SCyK102pZms" target="_blank" >rel="nofollow"Link


Vezet a ritmus /zenés dráma/

[llink]https://www.youtube.com/watch?v=nHZZ0Y9iSyk[/llink]



KALANDFILM


A bagdadi tolvaj

Link


Fekete szépség

Link


LÁNGOLÓ PART 1

Link


LÁNGOLÓ PART 2

Link


LÁNGOLÓ PART 3

Link


Szahara

Link



WESTERN


Vadölő - feliratos

Link


Ülő bika

Link



VEGYES


teljes filmek

Link


Amerikai szépség - Filmszatira

Link


Az Amazonas kincse - akciófilm

Link


Egy nehéz nap - akciófilm

Link


Megcsalatva - Thriller

Link


Mi lenne, ha...
/A film túljutott az 1 millió youtube nézettségen. "A Filmnet7 legnézettebb filmje" címet kiérdemelvén/

Link


Titus 1999 /Dráma, Fantasztikus, Történelmi, Thriller, Háborús/

Link












  
 
1 komment , kategória:  Film - színház  
Filmek - Danielle Steel
  2013-03-25 22:13:33, hétfő
 
 




FILMEK - DANIELLE STEEL


Danielle Steel (New York, USA, 1947. augusztus 14. -) amerikai írónő. Napjaink egyik legnépszerűbb írónője.

Danielle Steelnek több, mint 530 millió példányt nyomtattak a könyveiből, mindegyik könyve bestseller lett. Danielle Steel a légnépszerűbb írónő napjainkban. Férfiak, nők, idősek, fiatalok egyaránt olvassák 47 országban 28 nyelven.

Könyvei általában egyből a New York Times, a Wall Street Journal, és a hasonló bestseller listák élére kerülnek. 1989-ben bekerült a Rekordok könyvébe, mert könyvei a New York Times bestsellerlistáján folyamatosan 390 hétig szerepeltek. 2002-ben kitüntetést kapott a francia kormánytól, a világ művészetéhez való hozzájárulásért. Az íráson kívül saját parfümöt jelentetett meg a nevével fémjelezve. Galériájával támogatja a művészeket.

22 művét filmesítették meg, melyek könyveihez hasonlóan nagy sikert arattak. A négy órás minisorozat, Az Ékszerek, Anthony Andrews főszereplésével 2 Golden Globe jelölést kapott, de a díjat végül nem nyerte meg!

Filmek:
1. Keresztutak
2. Kaleidoszkóp
3. Szerelem a halál árnyékában ( Saigon)
4. Ékszerek
5.Jóban és rosszban ( Erőszakkal vádolva)
6. Palomino
7. Star
8. Váratlan szerelem ( Egy tökéletes idegen)
9. Családi album
10. Egyszer az életben
11. A sors kereke
12. Titkok
13. Erősebb a szerelemnél
14. Zoya
15. Gyűrű ( Aranyhajú lány)
16. Második esély ( Vele vagy nélküle)
17. Emlékezés
18. Áldott teher
19. Eltűnt
20. Apu
21. Szívdobbanás
22. Teljes kör

Danielle Steel

Link







Danielle Steel - Apu

Link


A megvalósult álom

Link


Danielle Steel - Áldott teher

Link


Danielle Steel - Biztos kikötő

Link


Danielle Steel - Családi album

Link


Danielle Steel - Családi album

Link


Danielle Steel - Drágakövek I.

Link


Danielle Steel - Drágakövek II.

Link


Danielle Steel - Egyszer az életben

Link


Danielle Steel - Erősebb a szerelemnél

Link


Danielle Steel - Emlékezés

Link


Danielle Steel - Kaleidoszkóp

Link


Kegyetlen titok (+18)

Link


Danielle Steel - Második esély

Link


Danielle Steel - Palomino

Link


Danielle Steel - Szerelem a halál árnyékában I. rész

Link


Danielle Steel - Szerelem a halál árnyékában II. rész

Link


Danielle Steel - Szívdobbanás

Link


Danielle Steel - Sztár

Link


Danielle Steel - Teljes kör

Link


Danielle Steel - Váratlan szerelem

Link










  
 
0 komment , kategória:  Film - színház  
Velence a szerelem, a romantika fővárosa
  2013-03-25 17:21:15, hétfő
 
 







VELENCE A SZERELEM, A ROMANTIKA FŐVÁROSA


Bizánci jellegű kupolák, harangtornyok, némán sikló gondolák, és régimódi paloták, ez Velence a romantika fővárosa...


Engedje meg kedves olvasó, hogy egy virtuális utazásra invitáljuk önt a titokzatos és csábító Velencébe, ahol a szerelem és a karnevál egybe forr. Sajnos ma már egyre nagyobb a veszélye annak, hogy ez a különleges romantikus város hamarosan eltűnik, mert a tenger szintje évről évre emelkedik, a házak pedig már nem bírják túl sokáig. Már ma is a házak alsó szintje lakhatatlan, penészesek és dohosak, mert a víz ide is betört. Ám a vezetőség mindent elkövet, hogy megmentse Velencét az utókor számára is.

Így aki még nem járt ebben a csodás turista paradicsomban, minél hamarabb látogasson el Velencébe ahol szűk kis utcák, régi paloták és az egyedi gondolák várnak mindenkit.

Velence ma az egyik legismertebb és legkedveltebb turista látványosság egész Európában. Jelenleg 60000 lakossal rendelkezik, amely szinte eltörpül az ide látogató több millió turista számához képest.







Velence szépsége és különleges turista látványossága nem csak a kopott hangulatában, régies kissé múltat időző utcáiban és házaiban található, hanem az őket körülvevő lagúnákban is. Maga az óváros (centro storico) mindössze 7 km, de Velencéhez tartoznak a környékbeli szigetek is, amelynek összterülete 50 km, valamint a terra firma további 134 km területtel.

Velencét bejárni egy nap alatt szinte lehetetlen, és aki nem ismeri a várost, könnyen el is tévedhet a sok egyforma szűk sikátorban és utcában. Érdemes odalátogatásunk elején egy térképet beszerezni és ennek segítségével felfedezni a város minden egyes rejtet zugát.

Velence híres lagúnája az ország északkeleti részén található Pó folyó közelében terül el. A város maga egy szigetre épült, amelyet hidak és csatornák bonyolult hálózata köt össze a szárazfölddel, ahol a vasút is közlekedik.







A tudósok és kutatók napjainkban is azon dolgozik, hogy megvédje eme különleges helyet az utókor számára az időjárás és a tenger tépázása ellen, különböző hullámtörőkkel és gátakkal védik Velencét, és a házak megerősítésén is dolgoznak.

Nem ritka a látvány, amikor a Szent Márk téren gumicsizmában sétálnak a turisták, mert az egész tér víz alatt van, és bár ez nem volt régen sem szokatlan a helyi lakosok számára, a felmelegedés miatt a vízállás évről évre egyre magasabb.







Három nyílás szolgál a hajók közlekedésére valamint a napi kétszeri árapály, amely megtisztítja a lagúnát a hordaléktól. A hajózható útvonalat fa oszlopok jelzik, ez az útvonal kb. 15 km széles, de van olyan pont ahol az 50 km-t is eléri az átmérője. Mivel egyre több turista érkezik a szigetre köztük hatalmas óceánjáró hajók is, a zsúfolt hajó forgalom egyre nagyobb gondot okoz a helyi lakosoknak és főleg a kis gondoláknak, amelyek eltörpülnek a hatalmas hajótestek között.

Talán furcsán hangzik, de Velencének konkrét születésnapja is van méghozzá kr.u.421 március 25.-én. De hogy mikor települt be a lakosság ide azt sajnos nem lehet tudni. Járt itt Napóleon, voltak itt háborúk és hatalmi harcok, sok király és királynő és más uralkodó is megfordult itt. De ma már csak, mint turista látványosság él az emberekben.







A XIX.század végén alakult ki Velence egységes város képe, ekkor születet meg a híres Velencei csipke, az üveggyártás, és sok más mesterség is, amely híressé tette az akkori Velencét. Szép lassan az akkori felső tízezer kezdte felfedezni Velence páratlan szépségét, amit a lakosok és az akkori vezetés ki is használt. Fejlesztették az utakat-vasutat építettek, így egyre több turista látogatott el a lagúnák városába.







Velencébe érve az első, ami feltűnik a turistának, hogy itt nincsenek autók, ami valljuk be a mai kényelmes életben igen csak szokatlan, még ha csak egy pillanatig is. Itt mindenki hajóval közlekedik, van szemét hordó hajó, van költöztető hajó, van taxi hajó, mentő és rendőrségi hajó és persze a jellegzetes gondolák.

Nagyon sok kutyát és macskát találunk mindenhol, akik kényelmesen napoznak a nyári melegben, de sok turistának szemet szúr a kosz, és a mocsok, de szerintem ez eltörpül a sok szebbnél szebb régi paloták és épületek látványa mellett, amelyek visszarepítenek minket egy régmúlt időbe, amikor még grófok és hercegek lakták a várost.

Ma Velencét a turizmus tartja életben a Velencei karnevált is emiatt élesztették újjá, mert a februári hónapban pangás volt a szezonban így a szállodák és az üzletek forgalmának növelése érdekében megrendezték a régi karneváli hangulatot. Ám ennek ma akkora sikere van, hogy ebben az időszakban már lépni sem lehet a városban a sok turistától, így élvezni sem lehet a sétákat.







És bár azt gondolnánk, hogy a Velencei lakosok a föld legboldogabb emberei sajnos nem így van. Az évi 15-20 millió turista sok helyi lakost űz el, az ingatlan árak a csillagokban van, és a munkalehetőség is kevés. Így évente kb. 1500 helyi lakos költözik el innen. Lassan átveszik a helyet a szállodák és azok az üzletek, akik a turistákból élnek meg.

A már említett Velencei karnevál sem a lakosoknak szól őket alig látni az utcákon, ez a turistáknak készül. Ebben a pár napban álarcos és maszkos emberek százai lepik el az utcákat, és bár még ma is pazar látvány nyújt, köze nincs a régi valódi karneválhoz. Velence mindig is a bűn és a kicsapongások városa volt, ennek Napóleon vetett véget a XVIII. században, ám 1979-ben újra divatba jött a karnevál.







A másik híres esemény a gondola verseny, amikor is az egész város kint van, a Vizi járműveket díszbe öltöztetik, a legénység pedig történelmi öltözékbe bújik. A nyertes evezős csapatot a helyiek sztárként ünneplik, és még a polgármester is gratulál nekik.

A gondola egykor a közlekedést szolgálta, ám ma már ez a fő turistacsalogató eszköz. A gondolákból hajdanán több ezer is volt, de ma már csak pár száz maradt meg. Jelenleg napjainkban csak a turisták rajonganak a gondolákért a helyiek csak esküvőre vagy temetésre bérlik ki őket, és bár az ára borsós, mégis minden turista úgy gondolja ennélkül mit sem ér a Velencei látogatás, ha nem próbálja ki a gondolázást.

/Az evezés velencei módra egyszerűnek tünik, de nem az, óriási szakértelmet kíván. Mielött egy gondolás megkapja a jogosítványát több éves képzésben kell részt vennie.

A hagyomány apáról fiúra száll, egyszer egy nő is majdnem megszerezte az engedélyt de megbukott./

Van, aki rossz emlékkel száll ki a csónakból, mert a rossz szag, és a fázós élmény nem hagy túl jó nyomott benne. A gondolákat még ma is úgy gyártják, mint több száz évvel ezelőtt a helyi hajógyárakban mesteremberek készítik és javítják őket. A gondolás, vagyis aki a csónakot vezeti, csak családi ágon örökölheti, régi gondolás családból kell származnia.







Aki ellátogat, Velencébe azért próbálja ki a gondolát, bár akár 100 eurót is elkérhetnek érte, és érdemes megcsodálni a helyi csipkét is és a különböző színes maszkokat. A maszkok készítése szintén 1979 óta kezdett el fellendülni, és azóta is virágzó üzlet, hiszen nincs is olyan turista, aki nem hozott volna magával az útról egy kisebb maszkot.

/A karnevál ideje február-március böjti mulatság, csúcspontja húshagyó kedd éjjele.

A Velencei templomokban öltözködési szabályok vannak, rövid nadrág, mini szoknya, és toppok viselése tilos./

A maszkok ma már szériában készülnek a legkisebbtől a legnagyobbik, ám még ma is vannak itt valódi mesteremberek, akik személyre szabottan készítik a maszkot a műhelyekben. Érdemes ezeket a műhelyeket is megnézni, sőt a legtöbb helyen nagyon barátságosan fogadják a turistákat még akkor is, ha nem vásárol. A gondolásokról ez már nem mondható el mindig.







Velencében leülni sajnos nem könnyű, csak a kávézókban, bárokban és kisebb éttermekben van erre lehetőség fogyasztás fejében. Aki elfárad, keressen egy kisebb utcát vagy sikátort, és a járda szélén tud megpihenni, vagy valamilyen híd lábánál.

A leghíresebb kávézók a Szent Márk téren találhatók, mellettük még számos üzlet található itt ahol a legszebb arany ékszertől a festményig mindent megvehetünk. Velence egyik leghíresebb látnivalója a Szent Márk tér, ahol galambok ezrei várják a turistákat. Ahogy kiszállunk a hajóból és elindulunk, a tér felé már a bejáratnál árulják a galambeleséget.







Vegyünk egy kis zacskóval, sétáljunk be a tér közepébe, és szórjunk egy kevés magot kezünkbe. Pár percen belül galambok tömege repül ránk és csipegetik a finom magokat.

És mivel ez Velence legnagyobb tere érdemes időt és fáradtságot nem kímélve bejárni minden részét. A helyiek csak piazzának hívják, és ha jól megnézzük szinte olyan, mint egy hatalmas fedetlen palota. Napóleon Európa legelegánsabb fogadószobájának nevezte egykor. Régen ez a tér a bikaviadalok és a kivégzések színtere volt, de mivel közel van a kikötőhöz, így a kereskedelmi élet is itt folyt.







A tér két végben áll a két legszebb műemlék a Dózse palota, és a Szt. Márk bazilika. A felújítások miatt sok műemlék le van zárva a látogatók elől tatarozás miatt másokba pedig több órát kell, sorba állni mire bejutunk, de érdemes kivárni.

A sóhajok hídját sok turista eltéveszti, köztük én is, mert egy nagy és látványos híddal keverik össze. Ám az igazi sóhajok hídja egy kisebb már-már jelentéktelen híd, amely az 1600-as években épült. A nevét nem a szerelemről kapta, hanem azért mert az elítélteket ezen keresztül vezették a kivégző helyre, így innen vethettek egy utolsó pillantást a napsütötte lagúnára. A börtönt még a híres Casanova is megjárta, ahol az ellátás nem volt rossz.







Velencét körbe sétálva rengeteg kis templomot és műemléket fedezhetünk fel, valamint régi épületeket, amelyek híres olasz mesteremberek és építészek keze munkáját dicsérik. Érdemes kora reggel útra kelni, és lépésről lépésre felfedezni Velence hangulatos kis utcáit, kávézóit, épületeit, végig járni a látványosságokat, és az ezernyi kis boltokat.

Tekintsük meg a helyi mesterek munkáit a híres Velencei üveg műhelyeket, és a Velencei csipkét, amelyet a kis utcákban idős nénik helyben készítik még ma is. Keressük fel a Ponte di rialto hidat, amely 1588-1591 ig. épült, és ma az egyik legszebb márvánnyal borított híd, vagy a Palazzo contarini del bovolo lépszőházát, amely különleges csigalépcsőkőn át vezeti a turistát egyre magasabbra.







A Sant alvise egy eldugott turisták által keveset látogatott kincs, főleg akkor leljük meg, ha épp eltévedtünk, és már nem is tudjuk, merre járunk, ám itt megpihenhetünk néhány perce, és a helyi kútból friss hideg vizet is ihatunk. Érdemes az utcatáblákat is figyelni, bár elsőre kissé szokatlanok a nevek, mint a palazzo, piazza, vagy campi, de egy idő után ellehet igazodni.

Sajnos egy cikkben nehéz összefoglalni Velence csodás szépségét, mindenképp érdemes turistaként ide ellátogatni. Reméljük, sokáig élvezhetjük eme páratlan hely ódon kissé kopott romantikus hangulatát, és lenyűgöző műemlékeit.


Forrás:
http://www.viragcenter.hu/index.php?option=com_content&view=article&id=79 :velence-a-romantika-fvarosa&catid=5:utazas&Itemid=6


Velence - videó

Link










  
 
0 komment , kategória:  Világjárók  
Szólt az Isten...
  2013-03-20 21:52:33, szerda
 
 







SZÓLT AZ ISTEN...


Hány angyalt kell feláldoznom,
Még mennyi vért kell ontanom?
Mért kell ölnöm, pusztítanom,
Ha én vagyok az oltalom?

Mennyi könny kell, hogy elmossa,
Hűtlenséged, s szégyened,


Hogy magad vered vasra, láncra,
Saját véred, gyermeked?

Mért nem ébredsz semmi jelre,
Mit vársz tőlem, mit tegyek?
Gyáva, lusta, tétlen Magyar!
Magadtól kell védjelek?

Kondoros, 2013.02.14. J.J.Suttogó




  
 
0 komment , kategória:  Vallás  
Szaniszló Ferenc: Ilyen áron nem kell a Táncsics-díj
  2013-03-20 21:18:46, szerda
 
 




Szaniszló Ferenc: Ilyen áron nem kell a Táncsics-díj

Visszaadja a Táncsics-díját Szaniszló Ferenc. Az Echo Tv Világ-panoráma című műsorának szerkesztője közölte: hazugságokon alapuló rágalomhadjárat folyik ellene, de ő maga nem hajlandó bemocskolódni a nemtelen, aljas támadások miatt.

Részlet a 2013. március 20-ai Világ-panoráma című műsorból

2010 elején a Magyar Újságírók Közössége, Kósa Csaba, ki ott volt a lakitelki sátorban egykoron, fölterjesztett Táncsics Mihály-díjra. Tudta, hogy reménytelen, igazából énnekem sem hiányzott, hogy egy szoci minisztertől vegyek át valamit, de rendben! Ez a díj szakmai elismerés - fogjuk rá! El is feledkeztem róla Persze, hogy nem kaptam meg, Csabától nemrég hallottam, miért: a szocik nem tudták volna megfúrni, ugyanis az akkor szabályok szerint minden elismert újságíró szervezet jelölhetett valakiket, s abból a szoclib többségű kuratórium választott. De valakit a nem tetszők közül is el kellett fogadniuk. A Magyar Újságírók Közössége - tudván, hogy én nehéz eset leszek a szoclib számára - eleve csak engem jelölt, hogy ellenségeim, ellenségeink kész tények elé legyenek állítva. S fogcsikorgatva, de elfogadják az én Táncsics-díjamat. És mi történt? Hat díjat osztottak ki a hagyomány szerint. De a szocik úgy döntöttek, hogy abban az évben csak ötöt adnak ki - s a hatodik véletlenül én voltam. Nagyon nem bántam meg, mert nem hiányzott a díj, főleg nem azoktól.


2013-ban a Magyar Újságírók Közössége, Kósa Csaba vezetésével ismét fölterjesztett a Táncsics-díjra. Ő is úgy gondolta, most már egyszerűbb lesz, hiszen mégsem a szocik s a liberók vannak hatalmon. Illúzióink azért nem voltak. Főleg a szűrő bizottság után, ahol - mint utólag a legilletékesebbtől megtudtam - nem támogattak. Még az ATV állítólag Fidesz-ellenes csillaga is több szavazatot kapott. Engem magukat nemzetinek, kereszténynek hívők sem támogattak. No mindegy, nem is számítottam másra. Igen ám, de aztán egy este fölhívnak, s közlik a hírt: megkaptam a díjat. Én voltam leginkább meglepve. Főleg a bizottsági balhé után. És mert én azért - néhány nézőm nemtetszését is vállalva - a kormányt is bírálni szoktam. Érted haragszom, nem ellened. Érted? Hát, akik mégis mellém álltak e díjnál, értették.

A miniszter fölvállalta, aláírta, átadta, kedves mosollyal, kedves mondattal. És aztán az egész lefújva. Nem a Népszava főszerkesztőjének és a többieknek a reagálása lepett meg, tőlük mit várhattam volna? Megszoktam, megedződtem 1991, Kórógy védelme óta. De szemen szedett hazugságokkal, az én szavaimnak kifordításával, önkényes, eltorzított kiragadásokkal műsoromból, szövegeimből, sikerült megtéveszteni, félrevezetni minisztert, nagykövetet, hazai és világmédiát, kormányokat. Amiket a számba adtak, amiket nekem tulajdonítottak, azok egyszerűen nem igazak. Az aljas támadások, ócsárlások, a rám szabadított pokol pedig alantas hazugságokra alapozódik. Nézzék nyugodtan vissza a műsoraimat, kedves engem gyalázók!

Az viszont tényleg igaz, hogy valóban kiállok Palesztina mellett - ahogy Obama elnök is. Az is igaz, hogy bírálom a mostani izraeli kormányt, ahogy sok izraeli is. Igaz, hogy lelepleztem szeptember tizenegyedike hazugságait, a Kennedy-gyilkosság, a Haider-gyilkosság, a Diana-gyilkosság hátterét. És azt, mit művel a globális pénzügyi háttérhatalom a világban. Nekik ez fáj, ezért támadtak le, ezért gyaláznak a saját médiumaik nevében. Az egész aljas rágalomkampány célja: megfélemlíteni azokat, akik lerántják a leplet e borzalmas világrendről. Elrettenteni azokat, akik leleplezik e rettenetes uzsorahatalmat. El akarják hallgattatni az igazságot.

Bár csak ezred ennyit foglalkoznának a magyarverésekkel, magyarüldözésekkel, Székelyföld autonómiájával, a magyar kisebbségek önrendelkezésével. De az nem érdekli őket. Én vagyok náci? Én bombáztam szét Irakot? Én vagyok fasiszta? Én gyilkolom az afgánokat? Én vagyok antiszemita? Én irtom a gázai szerencsétleneket? Én vagyok rasszista? Én nem engedtem, hogy Obama szülei az amerikai kontinensen keljenek egybe? Én vagyok szélsőséges? Én gyilkoltatom egymással szíreket? Én csak ezt az aljas képmutatást leplezem le - élve az állítólagos demokrácia szabadságjogaival: a szólás szabadságával, a véleményszabadsággal. Ahogy azt is elfogadom, hogy engem támadnak. Mert minden vélemény fontos.

De kérdem én, kedves Nézőim: ha Brüsszelben, Washingtonban annyira aggódnak a magyarországi szabadságért, véleményszabadságért, akkor miért avatkoznak be ilyen gátlástalanul egy egyszerű kis díj okán? Mitől félnek, hiszen egy sajnos ellenségeink, vetélytársaink által üldözött, korlátozott vételi lehetőségű magyar csatorna műsorának műsorvezetőjéről van szó. Én értem, s Táncsics-díjamért tiltakozik Izrael, az USA kormánya, Németország kormánya, Franciaország s a többiek? Miért olyan fontos ez nekik? Még az ENSZ-en is vitát akarnak rólam és Táncsics-díjamról. Nem nevetséges ez? Nem. Tragikomikus. Ennek a pusztító világrendnek az önlelepleződése. Közröhej. Fölfújtak valamit a hazugságok alapján, ami most a fejükre nőtt, s tán bánják is, de nincs visszaút. Az egész világgal tudatták, hogy van egy kis tévécsatorna, egy kis műsor: a Világ-panoráma, amely ellen szuperhatalom, nagyhatalmak és háttérhatalom kénytelen összefogni. Ez a szólásszabadság? A demokrácia? A másság? Ha én más vagyok, akkor már nem tetszik a másságom?

Csodálom, hogy az én kis Táncsics-díjam hatására nem esett pánikba a New York-i tőzsde, nem szökött egekbe a kőolaj hordónként, az arany unciánkénti ára. Az viszont nem lep meg, hogy a Fidesz európai parlamenti képviselője szinte ugyanazokkal a szavakkal gyalázott, titulált őrültnek, mint a Népszava főszerkesztője, holott jobboldali, nemzeti érzelmű magyar embereknek köszönheti jól jövedelmező képviselőségét. Engem nevez a Fidesz képviselője elmebetegnek? Sztalin és a szovjet diktátorok idején ugyanezt tették a másként gondolkodókkal. (...)

Üzenem az amerikai nagykövetnek: diadalittas jelentést küldhet Washingtonba. Az USA, a világ egyeduralkodó szuperhatalma világra szóló győzelmet aratott Szaniszló Ferenc és a Táncsics-díj fölött. Hadizsákmányként vihetik a Táncsics-díjat. De jó lenne, ha az amerikai nagykövet olykor a magyarok mellett is kiállna, nem csak a melegek meg a cigányok mellett. (...)

Az izraeli agykövetnek üzenem: ünnepelhetnek az ellenem folytatott ha napos háború végén: Izrael diadalmaskodott Szaniszló Ferenc fölött. Vihetik a Táncsics-díjat - vegyék el az amerikai nagykövettől. (...)

Ez bolygónk legaggasztóbb problémája? Ennyire félnek tőlem? A Világ-panorámától? Az ECHO Televíziótól? Az igazságtól?

Igen, ez a gonosz háttéruralom eszköze: pénze, globális médiája és nemzetközi szervezetei, megvásárolt vagy megfélemlített kormányok és pártok révén nácit csinál mindenkiből, akiből akar. Én nem vagyok náci, mert nem vagyok nemzeti szocialista. Csak nemzeti érzelmű, a magyar érdekeket szemmel tartó polgár. Ha ez bűn - vállalom.

Ez az egész aljasság megviselt ugyan, mint minden érző, gondolkodó embert. Az én személyem és általam nem kért, nem várt Táncsics-díjam miatt példátlan nyomás nehezedik hazánkra, szankcióktól sem riadna vissza az USA, Németország, Franciaország és a többi. Nem hagyom, hogy Magyarországot ezzel az aljas indokkal tovább fojtogassák. Különben sem vagyok hajlandó bemocskolódni e nemtelen, álnok támadások miatt. (...)

Nemzetem zsarolása, hazánk megfojtása árán nekem, kedves Nézőim, a Táncsics-díj nem kell. Tehát lemondok róla. Visszaadom azoknak, akik méltatlannak találtattak, hogy engem méltónak találjanak. Ezt akartam elmondani s megosztani Önökkel.

Szaniszló Ferenc, az Echo Tv műsorvezetője
Echo Tv


Link


A Világ-panoráma különkiadása
Szaniszló Ferenc, az Echo Tv szerkesztője közölte: hazugságokon alapuló rágalomhadjárat folyik ellene, de ő maga nem hajlandó bemocskolódni a nemtelen, aljas támadások miatt.
/A videó egyelőre nehézkesen indul - feltehetően sejthető miért/

Link
Link











KITÜNTETŐ FIGYELEM . SZANISZLÓ FERENCnek!

http://sphotos-b.ak.fbcdn.net/hphotos-ak-prn1/74398_347152508719238_1064977550_n. jpg


Szaniszló Ferenc Táncsics Mihályt idézve, párhuzamot vont önmaga és a költő között, aki börtönében, megvakulva is tisztábban látott ,,azoknál, akik csak bámultak, de nem láttak semmit a valóságból, mert nem akartak látni semmit, nehogy tenniük kelljen, nehogy ki kelljen állniuk, felelősséget vállalniuk.

Táncsics imája így hangzik:

,,Ős Hunnia! Te vagy keblem mindene! Áldjon, védjen a magyarok Istene! Dicsőségben emelkedjél egekig, s uralkodjál az időknek végeig! Érted hordom a rabságnak láncait, és szenvedem a vakságnak kínjait. Legyen díjam koldusbot és tarisznyám - békén tűröm. Csak Te légy dicső - Hazám!"



  
 
0 komment , kategória:  Magyar sorsot - magyar kézbe!   
Névnapra
  2013-03-17 21:29:26, vasárnap
 
 







NÉVNAPRA


Névnapjukon szeretettel köszöntöm az összes "MELEG HOZÓT"!

Ugye számíthatunk rátok, elhozzátok a szép időt?


Kedves Sándor, József és Benedek!

Nagyon Boldog Névnapot Kívánok Nektek! Isten éltessen Benneteket sokáig!







Sándor, József, Benedek,
Vártunk rátok eleget,
Sok volt már a télből,
Hóból, hideg szélből -
Hozzatok meleget,
Zöldellő rügyeket,
Madár dala szálljon,
Lepke táncot járjon,
Süssél nap, fényes nap,
Hozz meleget mindennap!
/Drégely László/







Sándor, József, Benedek,
fagyoskodtunk eleget.
De fukarul őrzitek a meleget!
Három ravasz zsugori,
bontsátok a zsákot ki!
Fusson a hideg,
jusson a meleg:
erdőre,
mezőre,
libalegelőre,
a kiskertbe,
házba,
házunknak udvarára.
Gyertek szaporán,
hozzátok a zsákot,
bontsátok a zsákot!
Irgum-burgum-murgum,
meddig várjunk rátok?!
/Osvát Erzsébet: Mondóka/







Sándor, József, Benedek
hozza már a meleget.
Mindhármukon hátizsák
Jönnek hegyen-völgyön át.
Elöl Sándor billeg-ballag,
a nyomában József baktat.
Hátul szuszog Benedek ...
Cipelik a meleget:
Sándor viszi a mezőre,
József viszi az erdőbe.
A megmaradt meleget
tóba szórja Benedek.
/Osvát Erzsébet: Három cimbora/








Sándor napján megszakad a tél,
József napján eltűnik a szél,
Zsákban Benedek
Hoz majd meleget,
Nincs több fázás, boldog, aki él.
/Weöres Sándor/







Szuhanics Albert - MELEGHOZÓK

Meleghozónk Sanyika,
alattad szél-paripa.
Délre füstöl a pipád,
fordítsd meg a paripád!

Nagyon vártunk Józsika,
van-e nálad jó ima?
Kérünk téged Józsefünk,
mormolj imát érettünk!

Ide figyelj Benedek,
tudd meg, fáztunk eleget!
Zsákban hozd a meleget,
s meghúzzuk a füledet!

Sándor, József, Benedek,
köszöntünk mi tikteket!
Nálatok a teli zsák,
nyissátok ki már...! Nahát







Mosonyi György: SÁNDOR! JÓZSEF! BENEDEK!

Ó Sándorok! Ó Sándorok!
Tavasz. Nők, édes újborok.
Szívünk sugárzik, megremeg,
Tavaszba léptünk, Emberek!

Ó Józsefek! Ó Józsefek!
Hozzatok sok, sok meleget!
Professzorok. Jó emberek.
Szegények, vagy Managerek!
Álmodozva járjatok,
Csak szépet, csak jót lássatok!

Benedekek! Benedekek!
Kérünk mind benneteket,
Sándor, József, Benedek,
Hozzatok sok meleget!
Virág nyíljék az ágakon,
Hevülő szív az ágyakon,
Tél után tavasz, kikelet,
Pajkos nő csókol, csipeget,
Engem is, nemcsak Titeket!
Aki fukar és mit se tesz,
A meglévőből is elvesz,
A didergőt nem szánja,
Ördög gyújtson alája!
Sándor! Jóska! Benedek!
Névnapon sok, sok örömet!
Nyáron, nyárson sült ökröket,
Ősszel arany fürt őszi báj,
Télen meleg tűz, nagykabát!

Isten éltessen bennetek:
Sándor, meg József, meg Benedek!







Szuhanics Albert - Sándor, József, Benedek

Könyörögtem én eleget,
Sándor, nem hoztál meleget!
Jaj, csalódtam benned, látod,
Hogy maradjak így barátod?

Egy kis meleg, most már jó lesz,
Miért nem fogadtál szót, József?
Kínozott a nyirkos hideg,
jeges szelek, bánat, ideg...

Benedektől én nem várok
már jobb időt, s nagyon fázom.
Nem csalódom így majd benne,
reszketek is reggel, este.

Hová tettétek a zsákot,
Amit mi aggattunk rátok?
Abban hoznátok meleget,
Bizony fáztunk már eleget!

A kocsmában hat kör kellett,
s ott hagytátok a sör mellett!
Ki hozza el hamarjában?
Sok név van még a naptárban...







Szuhanics Albert: A ZSÁKOS EMBEREK

Sándor, József, Benedek,
ők a zsákos emberek.
Vajon mi van zsákjukban,
s bízhatunk e hármukban?

Sándor, József, Benedek,
zsákban hoznak meleget.
Ám ha száját nem jól kötik,
a meleg biz` mind kiszökik!

Szegény Sándor, bár cipelte,
neve napján hideg lelte!
Egér mászta meg tán zsákját,
s elrágta a zsákja száját?

József sem járt szerencsével,
hidegfront jött heves széllel.
Korán reggel fagyott nagyot,
az ő zsákja léket kapott?

Benedeknek zsákja lapos,
holnap után semmit se hoz!
Rosszul kötötte be száját,
s elhagyta a meleg zsákját.

Én bizony ezt másra hagyom,
mert Albert napja ősszel vagyon!
Nem hozhatok jó meleget,
pedig napozni szeretek...

Emőke, Gábor, Irénke,
hoznátok meleget végre?
Emánuel, válts meg minket,
s te Gedeon, hozd e kincset!

Ne érjen már ilyen szégyen,
hogy meleghozó Hugó légyen!
Ha más hát nem, Árpád apánk,
zsákban hozd a meleget ránk!







Szeretettel József napra .wmv
Ezzel a videóklippel szeretném köszönteni minden kedves József nevű Ismerősömet, valamint az összes meleg hozót!

Link


Névnapra - sok szeretettel

Link


Boldog névnapot Zene: Grund Bert - Sándor Mátyás

Link


Sándor,József,Benedek! NAGYON BOLDOG, ÖRÖMTELI NÉVNAPOT KÍVÁNOK!

Link













  
 
0 komment , kategória:  Névnap- szülinap  
     1/4 oldal   Bejegyzések száma: 33 
2013.02 2013. Március 2013.04
HétKedSzeCsüPénSzoVas
 123
45678910
11121314151617
18192021222324
25262728293031
Blog kereső
Bejegyzések
ma: 0 db bejegyzés
e hónap: 33 db bejegyzés
e év: 343 db bejegyzés
Összes: 4967 db bejegyzés
Kategóriák
 
Keresés
 

bejegyzések címeiben
bejegyzésekben

Archívum
 
Látogatók száma
 
  • Ma: 8116
  • e Hét: 25624
  • e Hónap: 62440
  • e Év: 62440
Szótár
 




Blogok, Szótár,
© 2002-2025 TVN.HU Kft.