Belépés
menusgabor.blog.xfree.hu
"A világ pocsolya, igyekezzünk megmaradni a magaslatokon." / DoktorStrix / Menus Gábor
1940.08.11
Offline
Profil képem!
Linktáram, Blogom, Képtáram, Videótáram, Ismerőseim, Fecsegj
     1/4 oldal   Bejegyzések száma: 32 
A 28 éves tanárnő saját magához "ment hozzá"...
  2021-08-31 21:30:21, kedd
 
 





A 28 ÉVES TANÁRNŐ SAJÁT MAGÁHOZ "MENT HOZZÁ",
MIUTÁN VŐLEGÉNYE FELBONTOTTA AZ ELJEGYZÉST!
2021-08-26


A 28 éves Patricia Christine 8 évvel az eljegyzése után saját magának mondta ki a boldogító igent, mivel vőlegénye faképnél hagyta.

A 28 éves tanárnő saját magához "ment hozzá", miután vőlegénye felbontotta az eljegyzést!

Egy egyedülálló tanárnő 2020. május 30-án, legközelebbi barátai körében egy rendhagyó esküvői ceremónia keretében mondta ki saját magának a boldogító "igen"-t. Nyolc évvel az eljegyzése felbontása után fogadott örök hűséget saját magának.

A Sydney-i tanárnő hetekig készült a nagy eseményre, jegygyűrűt, virágot és menyasszonyi ruhát is vásárolt magának. Az esküvő összesen 92 dollárba került.







A fiatal nő elhatározta, hogy ezzel a lépésével segíteni fog a nőknek, hogy jobban értékeljék és szeressék saját magukat. A fogadalomtételre kilenc közeli barátja kísérte el, a megható szertartás mindössze fél órát tartott. Patricia megígérte, hogy az életben elkövetett hibái ellenére is szeretni fogja magát, és elkötelezte magát amellett, hogy bízni fog magában, és követi az álmait.

"Szembeszálltam a társadalmi elvárásokkal, és meg akartam mutatni a nőknek, hogy a legfontosabb kapcsolat az életben az önmagunkkal való kapcsolat. Egész életünkben arra törekszünk, hogy férjhez menjünk, de először önmagunknak kell hűséget esküdjünk" - mondta a fiatal nő.







Patricia az Instagramon dokumentálta élete legszebb napját, a kis gyémántgyűrűjéről készült képhez ezt írta: "Igent mondtam ... magamnak".

Annak ellenére, hogy feleségül vette magát, Patricia nem zárta ki annak a lehetőségét, hogy társat talál a közeljövőben. Úgy gondolja, hogy ha egyszer önmagára összpontosít, később sikeresebb lesz a szerelemben, és megtalálja a megfelelő férfit.













 
 
0 komment , kategória:  Bulvár  
Akár 150 évig is élhetnénk
  2021-08-31 19:45:38, kedd
 
 







AKÁR 150 ÉVIG IS ÉLHETNÉNK:



"50 ÉVES KORUNKIG A BIOLÓGIÁBÓL ÉLÜNK, DE 50 ÉV UTÁN AZ AKARATBÓL!"


A tudósok, az erre irányuló vizsgálataik alapján, arra a következtetésre jutottak, hogy az ember akár 120-150 évet is élhetne. Szingapúri kutatók, az Egyesült Államokban, az Egyesült Királyságban és Oroszországban végzett kiterjedt kutatásai, az elvégzett vérvizsgálatok és a testmozgások adataival kiegészítve, az új “biológiai életkor" kitolódására mutatnak rá.

Az ember akár 150 évet is élhetne! Egy román személy 148 évet élt!

Van néhány példa a történelemben, amelyek kapcsán azt mondhatjuk, hogy az illető személy akár két vagy három életet is leélt.

Dumitru Constantin Dulcan professzor szerint ezek között román származású emberek is voltak.

“A legtöbbet emlegetett személy e tekintetben a kínai Li Ching-Yuen volt, aki 256 évet élt, és közel száz unokája és körülbelül nyolc felesége volt. Honnan tudjuk ezt?

A hadsereg kötelékében élt és 60 éves korában vonult nyugdíjba, de ezt követően 60 évente a hadsereg folyamatosan gratulált neki és kitüntetésben részesítette.

Egy másik ember 168 évig élt Azerbajdzsánban. És volt egy nagyon érdekes eset Romániában is. Egy bizonyos Maftei Pop, aki egy Kolozsvárral szomszédos községből származott, 1804-ben született és 1952 -ben halt meg. Összesen 148 évet élt."

- nyilatkozta Dulcan professzor az Antena 3 TV számára.

A település anyakönyvi dokumentumai szerint, ahol Maftei Pop élete alkonyát töltötte, csecsemőként, a Szilágy megyei Valea Lozniiban született. Maftei, 148 évvel később, 1952. március 15-én halt meg az Oșoi községhez tartozó Ciubăncuțában. 85 éves korában még az egyik faluból a másikba költözködött.

Manapság a 100 éves kort elérő emberek esetei meglehetősen ritkává váltak. És bár a genetika rendkívül fontos szerepet játszik a hosszú élettartam szempontjából, még számos más tényező is segítheti a várható élettartam növekedését.

Mindehhez hozzájárul az elmúlt évszázad orvosi szolgáltatásainak és életkörülményeinek a javuló minősége is.

De mi is lehet a hosszú élet titka? Dumitru Constantin Dulcan professzor szerint, az egyik titok az alacsony kalóriatartamú étrend követésében, a fizikai aktivitás és a pozitív gondolkodásban keresendő.

,,A hosszú élet egyik feltétele az alacsony kalóriatartamú étrend, amely nem túl gazdag, különösen a zsírokban és az édességekben. Egy másik feltétele pedig a böjt.

Az emésztést elősegítő enzimeket kiválasztó szerveknek, mint például a hasnyálmirigy, a máj, és az epének pihenésre van szükségük.

Ezt követi a fizikai aktivitás: ajánlott, hogy hetente háromszor legalább 5 km-t gyalogoljunk és nagyon fontos a pozitív gondolkodás.

Úgy tartják, hogy 50 éves korunkig a biológiából élünk, de 50 év után az akaratból!"

- magyarázta Constantin Dulcan professzor.


Link








Akár 150 évig is élhetnénk

Link


Száznegyven évig is élhetnénk...

Link


Hamarosan 150 évig is élhetünk

Link


Szenzációs felfedezés: 150 évig is élhet az ember

Link


Hogyan élhetnénk akár 150 évig is boldogan és egészségesen?

Link


Hamarosan nem mi dönthetjük el, mit eszünk

Link










 
 
0 komment , kategória:  Életmód   
Mik vogymuk: isá, por ës homou…
  2021-08-30 20:30:31, hétfő
 
 







MIK VOGYMUK: ISÁ, POR ÉS HOMOU...


A magyar nép komoly identitási problémákkal küzd. Keveredik bennünk a múlt és a jelen, régi nagy uralkodóink szeretete és kritikája, elismerése és bírálata, a sumer történelem, az "állami" finnugor eredet, stb.


1. Ebédkor jó külön-külön az előétel, finom a leves, a második, a desszert, de ez mind összekeverve, maga a moslék.


Mai tudatunkban minden ott van összekeverve, egyszerre, és ez komoly gond a gondolkodásban.Viselkedésünk maga is ellentmondó. Európa legjobb helyén élünk, ugyanakkor teljesen mások vagyunk, mint bármelyik szomszédunk. Nem is ért meg minket Európa, valójában félnek. Félnek valamitől, amit ők tudnak, mi pedig nem tudunk, vagy csak nem akarunk tudni. Féltek a múltban és félnek most is. Még a világ nagy államai is.

Elismerjük ugyan, hogy főleg keleti származású nép vagyunk, de mégis a nyugat után futunk. Ennek oka talán az is lehet, hogy igazából genetikailag kb. 7.000 magyar van, őket nyilván is tartják. Többször a kihalás szélén voltunk, így Szent István idejében, tatárjáráskor, a török harcok idején, stb. Ilyenkor mindig külső forrásból biztosították a lakosság létszámát, betelepítésekkel.

Keleten élő néprokonaink büszkék ránk, felnéznek ránk. Mi viszont nem szeretünk keletre nézni, pedig a Nap mégiscsak ott kel fel. A mongol tipikusan egy ilyen nép, mely nagyon közelinek érzi magát hozzánk. Nem véletlen, hogy a mongóliai magyar nagykövetség épülete volt a legszebb, a legnagyobb. 2006-ban az új kormány egyik radikális döntése volt, mikor bezárta a mongóliai magyar nagykövetséget, és eladta az épületet a franciáknak. Ezek után minden mongol állampolgár a pekingi nagykövetségre utazhat, ha magyar vízumot szeretne. Azt is tudjuk, hogy a mongol-kínai viszony nem felhőtlen.

Tovább kavarog bennünk a sumer történelemhez való hasonlítás. Az elmúlt 100 évben sokan fogalmazták meg, hogy valamilyen rokonságban állhatunk a sumer néppel. Ezt nem csak magyar kutatók, történészek, egyetemi tanárok állították, hanem külföldi szakemberek, akik sumer kutatók és semmi közük a magyarsághoz. Sok nyelvész állítja, hogy ha az ősi sumer nyelven megszólalna valaki, az olyan lenne, mintha magyarul beszélne, bár mi sem értenénk.
Az iskolákban teljes feledésbe merül a Szent István előtti történelem, csak úgy futólag kerül említésre, mintha nem sok közünk lenne hozzá. Mintha szándékosan butítanának le minket, saját vezetőink. Más nép büszke a múltjára, nekünk azt sugallják, merjünk kicsik lenni.

Az egész világ hemzseg a magyar helység-, és folyónevektől, amelyeket ugyanúgy írnak és ejtenek ki, akár mi. Vámos Tóth gyűjteményében: Afrikában található Arad, Ada, Avas, Bakosi, Bányai, Béga, Bikai, Baka, Dráva, Gyula, Moldvai, Rábai. Ázsiában található Apuka, Arató, Barai, Dobó, Daru, Gebe, Hab, Hun, Tokaj, Kapa, Kanna, Tiszta (folyó a Himalája déli oldalán), Seres, Suba, Tata, Bihar, Tomori, Tabán, Zaránd.

A Tatárlakán talált korong 7-8.000 éves, Etiópiában 10-14.000 éves kőbe vésett székely-magyar rovásírást találtak, a Boszniában feltárt piramisban szintén székely-magyar rovásírást találtak, mely több tízezer éves, stb. ...


2. Közös tudat a Földön

Az ausztrál bennszülöttek, akiket mi primitív népeknek nevezünk, már rég óta arról beszélnek, hogy van egy ismeretlen erő, mely összeköti gondolataikat, tudásukat.







1952 és 1958 között két kutató megalkotta a századik majom elméletet. Ez írott formában Lyall Watson: Életfolyam a tudattalan biológiája címmel, majd Ken Keyes “A századik majom" címmel jelent meg. A két tudós a japán Macaca fuscata majmokkal kísérletezett. Ezek a majmok nagyon szerették az édesburgonyát. A tudósok a vizes burgonyákat mindig bedobták a homokba. A majmok nagyon utálták, ahogy a homok csikorog a fogaik között. Egy Imo névre hallgató nőstény jött rá először, hogy ha megmossa a burgonyát, akkor nem kell a homokszemeket is megenni. A majmok egymástól ezt megtanulták, és a technológia elterjedt Koshima szigetén. Mikor már kb. 100 majom tudta, robbanásszerűen terjedt tovább, ez volt a kritikus szám. Olyan majmok is tudtak a technikáról, akik nem is találkoztak. Közben észrevették, hogy a szomszédos szigeteken is el kezdték a majmok teljesen hasonló módon mosni a burgonyát, pedig a szigetek között semmilyen fizikai kapcsolat nem volt.

Néhány évvel később egy brit és egy ausztrál kutatócsoport embereken tesztelte a közös tudat elméletét. Készítettek egy kép montázst, mely több mint száz emberi arcból állt, de ezek trükkösen elrendezve, az arcok többsége első pillantásra nem volt felismerhető.

Első pillantásra 6-8 arcot lehetett felismerni. Ausztráliában mutatták meg a kiválasztott embercsoportnak, és általában 6-8 arcot tudtak felismerni, maximum 10-et. Amikor több száz embernek hasonló tapasztalása volt, a kísérlet második fázisában, Angliában a BBC egyik kábeltelevíziós állomásán, mely szigorúan csak Angliában fogható, bemutatták a képet és megmutatták, megmagyarázták az összes arcot. Néhány perccel a BBC adás után, Ausztráliában újra több száz embernek megmutatták a képet, természetesen olyanoknak, akik még nem látták. Az új embercsoport szinte minden egyes tagja felismerte az arcok legalább felét, azaz egy nagyságrenddel többet, mint korábban. Azáltal, hogy Angliában sokan látták a képet, Ausztráliában is jobban tudták érzékelni. Az angol tudatot ausztrál emberek használták.

Ehhez hasonló a 100 cinke esete, amelyet a zenében járatosak ismerhetnek.

Megállapítható, hogy létezik egy közös tudat a Földön. Ezt nevezik morfogenetikus térnek, mezőnek, struktúrának. Ez biztosítja az egységes gondolkodást, fejlődést a bolygónkon. Ezért van, hogy távol egymástól hasonló dolgokat fedeznek fel az emberek, aztán kezdenek vitázni, hogy ki, kitől lopta el a találmányt.


3. Rúnák jelentése és szerepe, egységes eredetű rovásírás

A rúnák még messze a rovásírás előtt jelentek meg, bár ezt a tudomány nem érti és éppen ezért nem is akarja elfogadni. Tény, hogy spirituális tanok taglalják egyedül a rúnák igazi jelentését. Főleg különféle páholyokban tanítják az igazságot, ez pedig sokszor nem írható le.

A rúnák nem mások, mint a földi életet irányító istenségek, erők, elemek jelei, azokat megtestesítő szimbólumok. Ezekből összesen 25 darab van. Messze az ember megjelenése előtt léteztek Az istenségek, erők, elemek mind rezgések, ahogy maga az egész anyagi világ is. A rúnák az istenségek, erők, elemek tulajdonságainak megidézésére szolgálnak.

Napjainkban úgy nevezik, hogy az ógermán rúnák, hiszen az északi népeknél fedezték fel ezeket a jeleket. A vikingek úgy tartják, hogy Odin isten ajándékozta az emberiségnek ezeket a jeleket.

A rúnák nem írásjelek voltak, nem egy adott információt akartak rögzíteni kőre, fára, homokba, hanem egy-egy eseményt, élethelyzetet befolyásoló erőket megmozdító, megjelenítő jelek, szimbólumok. Ilyen tulajdonságok a siker, védelem, szerencse, stb. Tudatos alkalmazásuk segített a hozzáértőnek. Mivel nincs jó és nincs rossz, a rúnák a fizika törvényei szerint nem rendelkeznek érzelmekkel, nem bírálnak felül. Éppúgy, ahogy nincs se fehér, se fekete mágia, hanem fehér vagy fekete mágus. Nincs jó és rossz kés, az, aki a kezében fogja a kést, dönti el, hogy kenyeret vág, vagy embert öl.

Mátyás király híres Fekete Serege is spirituális erővel bírt. Úgy tarják számon, hogy egy lovas katona elbánt 30-35 ellenséggel. Mátyás királynak volt egy küldetése, melyben segítette őt zsoldos serege. Mikor Mátyás Bécsben megtorpant, a Létezés kikapta őt (megmérgezték), és az addig egy célt szolgáló sereg szétszéledt és fosztogatásba kezdett, más cél szolgált.

A Hitler által használt horogkereszt sem új keletű. Négyezer éves szobrokon is látható. A horogkereszt Siva isten jele. Ő a romboló. Hitler az első fázisban a rombolást végezte Siva jelképe által támogatva. Nem véletlen, hogy egy egész népet tudott hipnotizálni és maga mellé állítani egy gyilkos háborúban. Ez a különleges hatás a mai német fiatalok körében is hat. A rombolás után következett volna a fordított horogkereszt alkalmazása, mint a teremtés jelképe, mikor építi az új birodalmat. Ez a jelkép Brahma isten szimbóluma. Mikor ezzel a fázissal is végzett, következett volna a fenntartás, az egyenlő szárú kereszt, Visnu isten jelképe alatt.

Az alap rúnák a következők (25 db):





Az emberiség fejlődésével kezdett kialakulni az írás, ennek első formája a rovásírás vagy ékírás. Mivel a rúnák mindenhol ott voltak az emberek életében, függetlenül attól, hogy a világ melyik részén éltek, az első rovásírás jelek félelmetesen hasonlítottak a rúnákra, hiszen abból indultak ki. Így egyáltalán nem véletlen, hogy a sumer rovásírás nagyban hasonlít a magyar rovásírásra, sőt az egyiptomi hieroglifákra. Így történhetett meg, hogy magyar kutatók a hatvanas években jobban olvasták az egyiptomi piramisok belsejében található hieroglifákat, mint maguk az egyiptomiak.

A magyar rovásírás igazi formája a Magyar Adorján féle rovásírás.





Mint minden szakrális írás, ez is jobbról balra íródott, a múltból a jövőbe.

Szent István, államalapítás után betiltotta a rovásírást, helyette bevezette a latin ábécét. A világon két népre volt jellemző, hogy szinte mindenki tudott írni az emberek széles tömegéből, ez volt a sumer és a magyar. Az új latin abc-t viszont csak a papok és íródeákok tanulták meg, ily módon a nép egyik pillanatról a másikra írástudatlan lett. Azonban a nép magában hordta a tudást, hiszen az 1848-as forradalom idején a magyarok rovásírással üzentek egymásnak, a ház falára felfestve jól látható módon, azonban nem volt senki a labancok közül, aki ezt értelmezni tudta volna. A szocializmus idején egyenesen tilos volt arról beszélni, hogy ilyesmi létezik. Napjainkban szerencsére újra reneszánszát éli ez az írásmód. A spirituális iskolákban gyakran tanítják, hogy a magyar a teremtés nyelve. Ha az ember a rovásírást alkalmazza, jobbról-balra, pillanatok alatt megtanulja használni és egy magasztos érzése támad, mintha meditálna, mintha a Teremtővel levelezne. Ehhez hasonló a magyar női meditáció, a szakrális ősi motívumok hímzése.

Székelyföldön paraszti körökben napjainkban is sokszor használják a mezőgazdasággal kapcsolatos információk rögzítésére az ősi rovásírást. Mikor megkérdik az idős embereket, hogy miért teszik ezt, a válasz szinte mindig ugyanaz, ez olyan magasztos érzés és mintha megáldanák saját munkájukat.

A világ minden részén a rúnákból alakultak ki az első rovásírásos betűk, majd a kereszténység térhódításával a latin ábécé jelent meg, mindenhol gyökeresen eltörölve a rovásírást. Ha megnézzük az első rovásírások mennyire hasonlítanak, helyenként pedig teljesen megegyeznek az ősi rúnákkal. Az északi népeknél egyenesen rúnaírásról beszélnek, ez valójában ott is csak a rúnákból kialakuló első rovásírás. Addig amíg egy ősi rúna egy tulajdonságot, egy adott típusú láthatatlan, de létező Erő megnyilvánulását jelentette, addig a rovásírás egy-egy jele, egy-egy betűt jelentett.


4. Magyar az ősi nyelv?

Az 1900-as években több olyan fehér indián törzset fedeztek fel az Amazonas őserdeiben, akik eddig elszigetelten, a világtól elzárva éltek. Az első világháború után több újság is írt arról a tényről, hogy az emigrált magyar mérnökök egy része az általuk vezetett építkezéseken bizonyos indián munkásokkal magyarul beszélnek a munkavégzés során. A második világháború után még több emigráns telepedett itt le, ezek egyike volt Móricz János. Ő szándékosan kutatta az ősi törzseket. Az 1960-as években Ecuadorban talált három, magyarul beszélő törzset, ezek a Cahari, a Mochica, és a Puruha. Kutató munkájának eredményeként magyar nevű földrajzi helyek, településnevek és magyar családnevek sorára bukkant. A törzsek mindent tudtak az őstörténelemből, és szkíta rokonságukról beszéltek.

Móricznak az őslakók megmutattak egy barlangot, melynek a Táltosok Barlangja nevet adta, itt ősi ereklyéket, ősi magyar rovásírásos emlékeket talált és az egész magyar őstörténelmet. Természetesen a felfedezését Móricz, lévén büszke magyar, bemutatta a világnak, azonban nem kapott igazi nyilvánosságot. Ebben a spanyol leigázók döntő szerepet játszottak.





Az 1970-es években Móricz nyomán francia kutatók indultak el, hogy keressék a még megmaradt magyar nyomokat. Ők az ősi európai civilizációt és annak szerteágazó nyomait keresték. Sosem tértek vissza. Az egyik hír szerint meghaltak. A másik szerint olyan végtelen spirituális felemelkedésben volt részük, hogy nem óhajtottak visszatérni a fejlett nyugati világba.

Másik érdekesség II. András uralkodása idején (1205-1235) történt. A pápa kérésére a magyar király elindult 20.000 fős sereggel a Szentföld felszabadítására, az idegen vallású népek kiűzésére. A keresztes háborúk fő ideológiája az volt, hogy minél több embert ölnek meg a harcok során, annál nagyobb dicsőség vár rájuk a túlvilágon. Mivel II. András és serege nem öltek meg egy embert sem a Szentföldön, ezért a pápa kiátkozza őt és sikertelennek minősíti a hadjáratot.

II. András leírásai szerint mikor a Szentföldre ér, saját nyelvén köszönti őt és seregét az ott élő nép. Napokon át ünnepelnek a találkozás örömére, majd két hónap alatt Jeruzsálem királyává koronázzák, úgy, hogy egy csepp vér sem folyt. Természetesen a pápa számára ez nem nevezhető sikernek, de a magyarság számára igen.


5. Kőrösi Csoma Sándor

Székely kisnemesi családban született, 1784-ben. Gyerekkora óta feltett szándéka, hogy megkeresi a magyarok őseit, felkeresi a honfoglalás útvonalát, mérföldköveit és megkeresi az Ázsiában maradt testvéreket.

Kevesen tudják, hogy szabadkőműves lett, és az itt szerzett tudás még jobban megerősítette elhatározásában. Szabadkőművesként hallott a világ, az emberiség eredetéről, a magyarság szerepéről és származásáról (spirituális körökben meghatározó szerepet tulajdonítanak a magyarságnak úgy a múltat, mint a jelent illetően). Sokat edzette testét és akaratát, szándékosan sokat nélkülözött, éhezett, így készült a nagy útra.

1820 és 1842 között nagy utat tett meg, hol a pestisjárvány állta útját, hol a perzsa háború, de útja során bejárta egész Belső-Ázsiát, megtanulta a tibeti nyelvet, elkészítette Tibet történelmét, földrajzát, és elkészítette a tibeti-angol szótárt, mindezért később szentté avatták.
A tibeti nyelvet azért kezdte tanulmányozni, mert remélte, hogy talál utalásokat a magyarság eredetére.
Utazásai során találkozott kisebb népcsoportokkal, melyekkel meg tudta értetni magát magyar nyelven, számára ez mindennél többet jelentett.

Utazásai vége felé több mint 17 nyelven tudott írni vagy beszélni. Ahogy egyre több nyelvet ismert, több ezer könyvet olvasott, egyre jobban átlátta a valós történelmet, a népek vándorlásait, megértette, hogy a magyarság egy a Kárpát-medencében kialakult nép, mely azonban főleg Ázsia irányából érkező keleti népek kultúráját és tudását hordozza. Azt is megértette, hogy saját kora magyarsága lemondott saját tudatáról, és néha az idegen törzsek sokkal többet tudnak az ősi történelemből, mint a “modern magyarság".


6. A Kárpát-medence népe

Európában az élet a Kárpát-medencében alakult ki, itt volt a legélhetőbb a klíma, itt a legalkalmasabb a mezőgazdaság számára az éghajlat, a talaj illetve itt a legbőségesebb a víztartalék, itt a legkevesebb az éghajlati kilengés, ritkák a kiszáradásos, sivatagosodási időszakok. A négy évszak jelenléte kiegyensúlyozottságot eredményez. Földrajzilag a Kárpát-medencét védik a környező hegyek, ide értve az Alpokat is.





Mindezek tudatában megértjük, hogy sokan pályáznak erre a helyre a nagy nemzetek közül, illetve az önjelölt módon, a világvégét túlélni hivatott nemzetek.

A Kárpát-medence szinte az ősidőktől fogva lakott volt, és a fejlődés párhuzamosan zajlott a sumer fejlődéssel. Például, amikor a sumer területeken a rézbányák és a rézfeldolgozás a csúcskorát élte, akkor a Kárpát-medencében szintén ez a fejlettségi fok volt tapasztalható, mindez i.e. 4.000 körül.

A mai Magyarország területén százezres lélekszámú települések romjaira bukkantak, ezeket mai szóhasználattal megapoliszoknak nevezhetjük, tekintetbe véve az akkori városok lakosságának számát.

A Kárpát-medence népére jellemző, hogy befogadóak voltak, azaz akik messziről jöttek, azok itt letelepedhettek, beolvadtak és gyarapították az itt élő kultúrát. Amolyan össznépi olvasztótégely alakult ki az idők során. Több kutató arról beszél, hogy matriarchális társadalmi rendszer volt a jellemző, azonban itt ez azt jelenti, hogy befogadó, mint az anya, mint a nő. A jangos társadalom expanzív, nem elég a saját területe, hanem terjeszkedik, gyarmatosít. A nemzetek közül ilyenek az angolok, spanyolok, portugálok, az angolok utódaiként az amerikaiak, stb. Ők mindig is abból életek, hogy más területeket leigáztak és hazavitték az ott elvett javakat. Ezzel ellentétben a jines társadalom befogad, asszimilál és ő maga is tanul, fejlődik.

Mitől más a Kárpát-medence népe?

I.e. 1.000 körül Európában csak a görögöknek és a rómaiaknak volt írásbeliségük, és a Kárpát-medence népének. Az Ómagyar Mária-siralom szövege a mai napig érthető, hiszen szókincsét, mind a mai napig használjuk. Shakespeare drámáit, a művelt angol már csak szótár segítségével képes elolvasni, mivel annyit változott nyelvük az elmúl 450 év során. A magyar megtartotta nyelvtanát és szókincsét. Mindez azzal magyarázható, hogy a magyarhoz képest az angol egy fiatal nyelv, ugyanis fiatal korában sokat változik, fejlődik, alakul egy nyelv, majd egy idő után megállapodik, bár kisebb változásokon még akkor is átmehet, ezek viszont nem alapvető változások.

A Magyar Zenetudományi Intézet regisztrált 200.000 magyar népdalt, amelyből 100.000 már megjelent nyomtatásban is. A 80 milliós Németországban összesen 6.000 népdalt tudtak összegyűjteni.

A magyar mesevilág páratlan az egész világon. Európában nem ismerik a tündért, hetedhét országot, fanyüvőt, hétfejű sárkányt, még nyelvtani szinten sem. Nincs szavuk rá. A legtöbb európai országban, a gyerekek számára írott mesekönyvek írói a magyar népmesékből indulnak ki.







Európa nem ismerte a hús megfőzésének módját. Nem ismerték a villát és a kanalat. Kézzel és késsel ették a sütött húst. Keletről érkezett a sajátos fűszerezési technikák sora, a darabolás, a fűszerekkel való összefőzés. Az édes, sós, savanyú, keserű ízek mellé keletről érkezett az erős íz alkalmazása az ételekben.

Szintén keltről származik a nadrág, a zakó (kazak), a hosszú kabát (kaftán).

Amíg Európa saruban, csizmában, bocskorban járt addig keleti népek behozták a háromnegyedes sarkos cipőt, az alsó fehérnemű is így került a világnak erre a részére.

A hollandok 400 éve termesztik a tulipánt, a Kárpát-medencében 3.000 éve. Az egyetlen európai tulipán fajtának, a Tulipa Hungaricának géncentruma, a Kárpát-medencében van.

Az öntözéses gazdálkodás és a vetésforgó is keletről érkezett, addig főleg a sumerok ismerték, leírásaik szerint ezt a tudást az istenektől kapták ajándékba. Mára már Európa elfelejtette ezt a tudást, és jórészt ennek köszönhető, hogy termőföldjeik tönkrementek, elhasználódtak.

Ludas Matyi története teljesen hasonló egy régi sumer népmesével. Abban egy szegénylegény Nippur városában hasonló helyzetbe kerül, mikor egyetlen vagyonát a kecskéjét elveszi egy gazdag ember. Ekkor megfogadja, hogy háromszor veri vissza. Meg is tette furfangos módon. A nippuri mese kb. 6.000 éves. Nincs a világon több, ehhez hasonló mese.


7. A Nap mindig keleten kel, és nyugaton nyugszik

A sztyeppén élő népek, ahogy ma nevezzük őket a nomádok, igen értékes tudást és életvitelt képviseltek. A sztyeppei életet meghatározza a hely, a terület, annak az ellátó képessége. Egy-egy törzs tartott bizonyos mennyiségű lovat, illetve haszonállatot, mindehhez adott nagyságú területre volt szükség. A keleti népekre mindig is jellemző volt a szaporodás, mely túlnépesedéshez vezet. Ilyenkor, mivel a földterület mérete korlátozott, a törzs egy része elmegy, hogy a megmaradóknak elég életteret biztosítson.

A sztyeppei népek mozgékonyak, a megélhetésük miatt különböző harcművészetek mesterei voltak, keresztül-kasul járták a távoli régiókat is, és ahol tehették, letelepedtek. Út közben sokat tanultak más kultúráktól is, mondhatni az információ és a tudás hordozói lettek.

Ez, a keletről induló népvándorlás mindig is jellemző volt az emberiség történelmére. Ugyanez zajlik napjainkban is. A keleti népek túlnépesednek és elindulnak nyugat felé, magukkal hozzák tudásukat. Ha megnézzük a történelem során a nyugati kultúrákat, amikor kezdenek belefulladni saját mocsarukba, mindig kelet felé fordítják tekintetüket, és onnan várják a segítséget, a megoldást. A Nap mindig keleten kel.

Az ősi harcos népeknél megfigyelhető egy kettősség. A fennmaradás érdekében gyakran egy törzs két részre oszlik, az egyik fele harcol és megvédi a másikat, nincs családja, mert ha meghal, nem marad árva család. A másik fele a törzsnek nem hord fegyvert, ő földművelő, állattartó, családja van, sok gyereket szül, nevel, ő biztosítja az élelmet és a szaporodást mindkét csoport részére. A törzs két fele vagy akár két külön törzs, aki így összekötötte sorsát, mai szóval élve szimbiózisban élt.

Ilyen feladat megosztást találunk Hunor és Magor esetében. Hunor volt a harcos, család nélküli törzs, hódítottak, harcoltak és vigyáztak Magorra. Magor volt a törzs, mely hordozta a népcsoport igazi küldetését. A Magor törzs tagjai teljesen egyformán öltöztek, egyformán hordták a frizurájukat, és hordozták az ősi tudást, a küldetésüket, mely spirituális jellegű volt. Ez a népcsoport magas tudatszinttel bírt, ahogy ma mondanánk megvilágosodott emberekből állt, akik megértették a teremtést, tudták helyüket és szerepüket a világban, volt egy ősi kapcsolatuk olyan erőkkel melyeket szabad szemmel ma sem látunk, és letagadjuk ezeknek az erőknek a létét a tudomány nevében. Nekik köszönhető az, hogy a magyar ember feltaláló, alkotó, ötletei vannak, igazából csak leszed dolgokat a világmindenségből.

A fentiekkel teljesen hasonló feladatmegosztás volt tapasztalható például zsidó törzsek esetében is. Jézus sosem hordott fegyvert, mert az ő törzse a tudást hordozta. Krisztus egy magas tudatszinttel rendelkező, spirituális ember volt, akinek eszébe sem jutott harcolni, ő a szeretetről beszélt és spirituális erejével gyógyított. Az apostolok viszont harcosok voltak, állandóan kardot hordtak és néha meg is markolták, mikor úgy tűnt, hogy meg kell védeniük Jézust. Számukra ez természetes volt, hiszen így nevelték őket, minden körülmények között meg kell védeniük a fegyver nélküli törzset.

A világ minden részén megtalálható a sámánizmus, azonban a Kárpát-medencébe a keleti népek hozták el. A sámán egy olyan, magas tudatszinttel rendelkező ember, aki különböző technikák segítségével más, a szabad szemmel nem látható világokat is elért, ott neki szava volt, és az ottani döntései kihatással voltak a háromdimenziós világra és annak eseményeire. Olyan ez, mint ma az internet. Ha valamit nem tudunk, rácsatlakozunk és letöltjük. Az is előfordul, hogy feltöltünk információt és mindezzel befolyásoljuk, alakítjuk napi életünket. A sámán mindig ott volt a törzs vezetője mellett és segítette a vezető munkáját, tanácsadója volt. Sámán nélkül a vezető nem tett egy lépést sem. Viszont a sámán sosem volt vezető, csak bölcs tanácsadó. Ő sosem döntött. Sámánnak születni kellett (és kell). Az emberek mindig keresik a párjukat, mintha fél-emberek lennének. Erről szól egész életünk. A sámán olyan kivételes egyensúlyban van, hogy egymaga az egész. A sámán nem keresi párját, mert nincs hiányérzete. Tud ő párkapcsolatban is élni, de egyedül jobban érzi magát. Ma divatos sámán és táltos képzésekre járni. Sámán csak az lehet, aki annak születet, ennek megfelelően karmája is ez. A keleti népek még napjainkban is ismerik és alkalmazzák a sámánizmust.





A magyar őstörténelem is tele van sámánokkal, legismertebbek a hunok sámánjai. Az egyik legnagyobb sámán, a hun idők kezdetéből Csalogány volt. A csalogány az az énekesmadár, mely a legnagyobb frekvenciatartományt tudja kiénekelni. A nevezett sámánt azért nevezték Csalogánynak, mert a létezés minden síkját meg tudta szólítani. Tőle sámán dinasztiák származtak. A Csalogány, egy ősi magyar családnév, nagy múlttal.

Szent István, mikor a kereszténységet meghonosította, megölette a sámánokat, így a sámánizmusnak vége lett. Ugyanakkor a sámán fogalma tovább élt táltos néven, igaz itt már kibővült a fogalom. A sámánizmus a spirituális világ peremterülete. A sámán bölcs ember, a láthatatlan erőkkel dolgozik, adott cél érdekében. A táltos az szélesebb területet ölel fel, mert ő amolyan pap is, nevelő is, orvos is. Míg a sámán szellemekkel gyógyított, addig a táltos a szellemeken túl, akár masszázzsal is. Táltos lehetett vezető is. Sok magyar királyra és vezetőre mondták, hogy táltos volt. Még a magyar népmese is táltosoktól hangos.

Egy ilyen híres vezér Koppány volt (mai szóhasználattal, utólag nevezhetjük táltosnak). Mint vezér, harcban a magyarok ősi taktikáját alkalmazta, mely szerint ékszerűen behatoltak az ellenség közé, majd visszavonulást színlelve, a megüresedett helyre beáramló ellenséget oldalról körbevették és felmorzsolták. Szent István a taktikát ismerve, a német seregek élén, bekerítette a magyarokat. Koppány, akit nem fogott a kard (ezért tekintették táltosnak), úgy döntött, inkább ő haljon meg, mint a magyar nép. Mikor ezt a döntését meghozta, azonnal megsérült, majd később meghalt.


8. Honfoglalás

A II.-IV. században a Földön élő emberiség életmódjához képest megjelent az első túlnépesedés. Azt jelenti, hogy a lovas pásztornépek élettere csökkent a túlnépesedés miatt és ekkor elindultak új területeket keresni. Másfelől a III.-IV. században egy kisebb globális lehűlés volt tapasztalható, mely tovább csökkentette a használható legeltetési területeket. A következő hat évszázad a vándorlásokról. A honfoglalásokról szól. A Kárpát-medence területén több száz honfoglalás történt, csak az általunk Honfoglalásnak nevezett esemény körül 62, ennek több mint fele a mai Erdély terültére történt, a többi a mai Magyarország területére. Teljesen természetes, hogy egy népcsoport miután egy ideig itt élt, elment majd leszármazottai akár három évszázad múlva visszatértek. A IX.-X. századra már nem igazán volt szabad terület, hont foglalni csak mások rovására lehetett, akár annak engedélyével, akár harcok árán.

A hun nép volt a kor egyik domináns lovas, katona, vándor nemzete. Eredetükről a Hunor és Magor legenda szól, materiális szinten eredetük bizonytalan. Mivel Európát és Ázsiát keresztül-kasul járták, ezért kevert génállomány jött létre. Annyi biztos, hogy a genetikájukban dominánsan ott van a mongoloid és az europid (turanid, pamirid). Származtatásuk származik a mongol sztyeppékről, mások a sumerokhoz kötik őket, ismét mások az alánokhoz, vagy a törökökhöz. Azonban a valóságban lehetnének ők akár szkíták is, vagy szarmaták. Egy biztos, tudásukkal, harcmodorukkal, megújították Európát és sok olyan tudást hoztak magukkal, ami csak a sumer területekre volt jellemző. I. sz. 405-ben a hunok egy része megtelepszik a Kárpát-medencében, ez kb. 20-30 ezer főt jelent.

A hun csapatok másik része végigverte Európát, Attila vezetésével véget vetett egy korszaknak. Attila sámánjai révén tudta, hogy küldetése van, le kell zárnia egy korszakot. Ezért mondták, hogy ,,Attila: Isten ostora". A Római Birodalom legyőzése végén Róma lerombolását és a pápaság megszüntetését tekintette küldetésének. Róma mellett a pápa pénzt ajánlott fel és rendszeres adófizetést (ilyet azóta sem tett egy pápa sem). Ekkora vagyon láttán Attila szíve megenyhült. A Létezés azt, aki nem teljesíti a feladatát, kikapja az életből, így Attilát megmérgezték, a hun csapatok szétesnek, gazdátlanul és céltalanul portyáznak. Ehhez hasonló volt Mátyás király esete, aki Bécsnél járt hasonlóan, és a spirituális képességekkel bíró Fekete Sereg rablóbandává változott Mátyás király megmérgezése után.





Attila szerepe a történelemben vitatott. A megalázott Nyugat vérengző barbárnak nevezte, azonban Priszkosz bizánci történetíró járt Attila táborában. Tőle maradt fenn sok információ. Elmondása szerint nem volt sem barbár, sem primitív, hanem ellenkezőleg jól képzett volt, nagy tudással (20 évig tanult Rómában), határozott, céltudatos, de szava törvény volt, nem tűrt ellentmondást. Tudta, hogy mit akar, az “égiekkel kommunikált" (ma úgy mondanánk, hogy spirituális), sámánjaira hallgatott (kivéve, amikor elcsábult a pápa ajánlatától).

Európában meghatározó szereppel bírtak még az avarok. Vannak, akik a pártusokat tekintik avaroknak, és a hunok utódainak is tekintik őket. Harcmodoruk hasonló a hunokéval. A VI. században hatalmuk alá kerítik a hunokat, majd megjelennek a Kárpát-medencében. Az avar nép nem volt sem homogén nép, és a beszélt nyelv sem volt egységes. A VII. században az avarok a Kárpát-medencéből támadták Bizáncot és ekkor már közöttük megtalálhatók a szláv népek is.

A kor jellemzője, hogy emberöltőnként új népek jöttek, mások távoztak, hatalmas volt a forrongás, mindenki mindenkivel társult, hogy harcoljon új területekért, azonban már minden hely foglalt volt. A Kárpát-medencére jellemző azonban a nagy össznépi eggyé válás, mind genetikai, mind nyelvi, mind kulturális szinten.

Nem lehet meghatározni egy adott időpontot, amikor azt mondhatjuk, hogy ez vagy az a népcsoport bejött a Kárpát-medencébe és innentől kezdődött valami teljesen más lett. Ez, egy több évszázadon át tartó folyamat.


9. Szent István szerepe

Az életben nincs jó és rossz, egyszerűen csak EZ VAN.

Szent István szerepe nem jó és nem rossz, nem célunk azt megítélni, egyszerűen csak alakította a történelmet. Döntéseit természetesen saját érdekei befolyásolták, de ez igaz minden ma élő vezetőre is. Ilyen az ember. Nem jó és nem rossz, egyszerűen csak ez van.

Szent István egy korszakot zárt le a Kárpát-medence történelmében. Az össznépi olvasztótégelyben keveredtek össze a már évszázadok (évezredek) óta itt élő népek azok kultúrája, genetikája, a keletről érkező népekkel azok kultúrájával és genetikájával. Az itt élő ősi nép, befogadva a sok újat, amit a keleti népek hoztak, maga is átalakult. Egyfelől hozott egy ősiséget, mely még a sumerokra volt jellemző, másfelől sok újat tanult és ily módon alakult a magyarság, a maga természet szeretetével, a maga befogadó mivoltával.





Szent István elvágta az eddigi fejlődési irányt. Ez nem jó és nem rossz, de új utat jelölt ki. Megszüntette a sámánizmust, elvette az emberek hitét. Elvette a néptől az írást (a sumerokon kívül a Földön egyedül a magyar nép rendelkezett azzal a tudással, hogy a nép minden tagja írni tudott). A harcok miatt a népet a létszámbeli kihalás fenyegette, ezért is engedett bölcsen Koppány. Szent István cserébe hozott egy új vallást, mely a kereszténység volt, és a latin ábécén alapuló írást, mely csak a papok és íródeákok kiváltsága volt, és ettől a ponttól a magyar nép függetlensége megszűnt, ettől a ponttól kezdve, mindig más érdekeket szolgált ki. A változás olyan mértékű, mintha holnaptól a kínai ábécé betűivel írnánk, ezt csak néhány kiváltságos tehetné, hitünkben egy pillanat alatt át kellene térni valamilyen, tőlünk nagyon messze álló hitre, és az ország lakossága annyira megfogyatkozna, hogy a kihalás fenyegetné.

1001-ben Géza fejedelem fiát, Vajkot pápai koronával királlyá koronázták, ekkor jött létre a Magyar Királyság. István keményen levert minden ellene lázadót, megöletett mindenkit, akinek más volt a véleménye, tűzzel-vassal irtotta a régi hitet, erőszakkal terjesztette a katolikus hitet, templomok sorát építtette. Viselkedését nagymértékben befolyásolta német felesége, gyerekkori neveltetése és hite a katolicizmus mindent elsöprő erejében, egyedüli igazságában.

A kezdeti nagy fellángolást követte a felébredés pillanata. Mikor saját és fiai bőrén megélte és megértette, hogy mit jelent királynak lenni, akkor kezdett eltávolodni a pápától. Ennek egyik formája az volt, hogy nem engedte, hogy a pápa egyenes módon beleszóljon az ország irányításába, a másik lépése az volt, hogy az országot Szűz Mária védelmébe ajánlotta. A római központú katolikus egyház jellemzője, hogy hímnemű minden szent. István elindította a Mária kultuszt az egyházon belül. A katolikus egyház tanaiban szerepelt ugyan a Fekete Madonna, főleg francia területeken, de ez egy elszigetelt jelenség. A genetikai vizsgálatok alapján több tudós is állítja, hogy Jézus, feleségével, és gyermekeivel francia területeken élt kb. 128-132 éves koráig, és az akkori francia királyi vérvonalat indította el.

Istvánnak maga a pápa küldött koronát, miután a keresztény hitért cserébe a magyarok kikövetelték a koronát. István halála után a korona visszakerült Rómába, ez ma is megtekinthető a Vatikánban.


10. Szent Korona

Ki lehet egy törzs/nép/ország vezetője? Nyilván az, aki a leghasznosabb ennek a közösségnek. A vándor népek, akik napi szinten küzdöttek az életben maradásért, nyilván olyan vezért választottak, aki erre a szerepre a legalkalmasabb volt, és ki is álltak mellette utolsó csepp vérükig. A vezért támogatták a sámánok, vagy az Öregek Tanácsa, akiknek a jóváhagyása nélkül a vezető nem cselekedett.





Nyilván az lehet jó vezető, akinek a legmagasabb a tudatszintje, aki a legspirituálisabb, a legfelemelkedettebb. A vezető szava maga a törvény.

Napjainkban is szokás, hogy a vezető egy esküt tesz le. A nagyobb népeknél az eskü egy-egy beavatási szertartás. Ha ezt rosszul mondják, nem ér semmit. Példa erre Obama, akinek elírták az eskü szövegét, így újra le kellett tegye. Eskü után megváltozik az ember, lehet hogy pont az ellenkezőjét teszi annak, amit előző nap mondott. Az eskü olyan mint az áldás vagy az átok, átprogramozza az illető auráját, lelkét.

A kristályok, a vízhez hasonlóan a környezet rezgéseit adják-veszik. A kristályok programozhatóak, nincs tudatuk, tehát éppúgy jóra, mint rosszra. Már az ókortól hasznosítják a kristályok rezgéseit a gyógyításban. Napjainkban újra kezdjük felfedezni a hasznosságukat. Nincs olyan elektronikai eszköz, amelynek lelke ne kristály lenne.

A korona, egy olyan eszköz, mely beavatási szertartást végez azon a személyen, aki azt hordja. A korona több kristályt tartalmaz és szakrális jeleket (például rúnákat). Az egyik kristály egy típusú rezgést bocsát ki, egy másik, másik típusú rezgést, az egyik szimbólum például védelmező erőket mozgósít, a másik a tisztánlátást, a megérzést segíti, stb. Olyan ez mint egy koncert, az egyik hangszer ezt játssza, a másik azt, majd mind az összes egy hangzatos zeneszámot eredményez, mely ellazítja, megnyugtatja, vagy ellenkezőleg feltüzeli a hallgatót. A koronát nagy tudású sámánok vagy táltosok készítették, amolyan mestermű volt, melyben minden tudásuk benne volt.

A Magyar Szent Korona nem származik sem Rómából, sem Bizáncból, hanem az avar időkre vezetik vissza, ismeretlen sámánok munkája. Ez tipikusan beavató korona. A világon egyedülállóan, ez a Korona nem csak egy korona, hanem a mai szóhasználattal élve egy jogi személyiség. Az egész népet jelenti a földekkel, vizekkel, egyszerű néppel, nemesekkel, mindennel együtt, és a király nem a végtelen hatalommal bíró főnök. A királynak is van főnöke, a Korona, azaz az ország, a nép. A Korona, a fényt, a tudatot vezeti a király fejébe, hogy felül tudjon emelkedni saját problémáin. A király nem birtokolja az országot, hanem a legjobb tudása szerint vezeti, mellérendelő szerepű. A Kárpát-medencében az emberek faluközösségekben éltek, ahol közösen birtokolták a földeket, közösen dolgozták meg és közösen osztoztak belőle. Mária Terézia szüntette ezt meg, bevezette a hűbérúri rendszert, így az emberek már nem egymás mellett dolgoztak, hanem egymást kizsákmányolva.

A Korona programja tartalmazza az ország függetlenségét, az ahhoz való mindenkori ragaszkodást. Szintén Mária Terézia volt az, aki a Szent Koronát átprogramoztatta, hogy az azt viselő király és azáltal az ország, szolgáljon. A kalapos királyként ismertté vált II. József tudatosan lemondott a Korona használatáról, nem kívánta, hogy az ő gondolkodását, viselkedését programozzák.

A Szent Korona igazából egy alkotmány, mely Szent István előtti időkben született, azonban Mária Terézia idején megszűnt létezni. Ez volt az első alkotmány az emberiség történelmében, és a maga nemében az egyetlen mind a mai napig.

A koronák sorsa mindig érdekes, időnként eltűnnek, időnként előkerülnek. Elterjed a hír, hogy kicserélnek rajtuk ezt-azt. Tudni kell, hogy az arany nem spirituális anyag, az csak az egónak érték. Viszont a kristályok alapján egyértelműen ki lehet mérni az eredetiséget.


11. Sumer rokonság

Nagyon sok sumer kutató úgy látja, hogy a sumerhez legközelebb a magyarok, törökök és baszkok állnak. Mivel ők nem azzal foglalkoznak, hogy bizonyítsák a magyarság eredetét, ezért ez inkább csak az ő személyes, a sumer társadalom és kultúra ismeretére alapuló véleményük.





Hasonlóságok tömkelege jellemző a sumer és a magyar népre. Ami a legszembetűnőbb már az ősi időkből, a rovásírás, mely nagyon sok hasonlóságot mutat nemcsak egymással, hanem az egyiptomi hieroglifákkal is. Ez egy közös ősi múltat, közelséget jelent. Sok a hasonlóság nyelvészeti szempontból, bár vannak különbségek is. A nyelvészek szerint viszont a hasonlóságok sokkal markánsabbak, mint a különbségek. A sumer nyelv ma már nem létezik, de a sumer kutatók szerint, ha ma valaki megszólalna az ősi nyelven (i.e. 4.000 körül), és egy magyar hallaná, azt hinné hogy valamilyen magyar tájszólás, bár nem sokat értene belőle.

Sok a közös még a mezőgazdaságban (pl öntözéses rendszer, vetésforgó), állattartásban (pl. a puli ősi sumer kutya, és a magyaron kívül más társadalmakban nem elterjedt), a tanító jellegű mesék alkalmazása (a sumer istenek így tanították az embereket az életre, ehhez hasonló a magyar népmese, mely a világon a legnagyobb volumenű, sőt hazánkban kezd terjedni a felnőttek számára működő meseterápia).

A különbségek száma is nagyon sok. A sumer történelem az istenekről szól, és alárendelő jellegű. A hitvilág is teljesen más, mert a sumer emberek tudatában ott volt, hogy az istenektől függnek. Először egy-egy városállamnak egy-egy istene volt, később már több is, ahogy az istenek keveredtek a földi emberekkel. A sumer történelem és hitvilág teremtésről beszél, égi kapcsolatokról, ismerik még a Neptunuszt is, sőt a képi ábrázolásokon két nap látható az égen, egyik kör alakú, míg a másik egyenlő szárú kereszt, stb. Még az amerikai kultúrában is megtalálható a teremtés eposz egy zöld smaragd oszlopra vésve. Mindezzel ellentétben a magyarságnak nincs teremtés eposza, viszont van spiritualitása. A magyarság tudja, hogy egy a Teremtővel, nincsenek papok, hiszen mindenki maga szólítja meg a Teremtőt, angyalokkal gyógyított az átlagember, és fő érdeklődési körük a lélek, a lélek születése és főleg a távozása. Még a mesevilág is dimenziók közötti átjárásról beszél. Magas tudatszint a jellemző.

A magyar területeken a mellérendeltség a jellemző, azaz a földet közösen művelték, hisz az közös tulajdonban volt, senki nem volt a másik ember főnöke.

Felületes szemlélőként néha több a különbség, mint a hasonlóság, azonban, ha a sumer történelemben az ember mélyre megy, még a képírásos, majd rovásírásos időszakba, illetve hasonló időszakban megnézi a Kárpát-medence népét, akkor valamilyen félelmetes párhuzamot, hasonlóságot talál, mind írásbeliségben, mind technikai fejlődésben. Olyan ez, mint amikor két egypetéjű ikergyerek más-más környezetben szocializálódik. Van valami nagyon mély közös vonás, ugyanakkor fejlődésüknél fogva sok a különbség is. Valahol az emberiség eredeténél, az első társadalmak megjelenésénél van a közös pont, a rokonság, ide kell visszamenni. Sajnos a sumer társadalom hamar megszűnt létezni (i.e. 2.024), a magyarság is megszűnt Szent István korában, majd a tatár, később a török pusztítás után, a Kárpát-medencében és Székelyföldön élő jogutódok, akik a magyar nyelvet vitték és viszik tovább tekinthetők valamilyen módon rokonnak.


12. Finnugor rokonság

A tizennyolcadik században, Sajnovics János csillagász, Lappföldön járt és megdöbbent, hogy milyen sok szó hasonló hangzású az északi népeknél, sőt még hasonló jelentésű kifejezéseket is talált. 1770-ben megjelentette Demonstratio, Idioma Ungarorum et Lapponum Idem Esse c. latin nyelvű munkáját, mely a magyar-lapp közös eredetet taglalja (ez az alapja napjainkban is a Magyar Tudományos Akadémia hivatalos elméletének). Az ő gondolatait alapul véve Gyarmathy Sámuel Göttingenben adott ki egy továbbfejlesztett, átdolgozott munkát, mely még mélyebbre megy a közös eredetet illetően.

1848 után az osztrák hatalom mindent megtett, hogy a magyar népet megalázza, hiszen a történelmet a győztesek írják. Ennek egyik oldala, hogy magával a néppel el kell hitetni, hogy egy primitív, egyszerű, semmirekellő nép. Ha az embernek sokat mondják, hogy buta, előbb-utóbb el is hiszi. Ez a tudatformálás annyira sikeres volt, hogy napjaink hivatalos álláspontja is ez. A győztesek másik cselekedete, el kell hitetni a külvilággal, hogy a legyőzött nép jelentéktelen, át kell írni a történelmét a szomszéd népek tudatában is. Ez is sikerült mind a mai napig.

A kiegyezést követő időkben Trefort Ágost előveszi a korábbi magyar-lapp rokonságot, és mint hivatalos, tudományos tényt kezdi ezt képviselni, népszerűsíteni belföldön és külföldön egyaránt.

Az elmélet csak bizonyos nyelvi hasonlóságokra épít, ez azonban nem több annál, mint, hogy elődeink érintkezésbe kerültek lapp embertársainkkal, és kölcsönösen tanultak egymástól, hatottak egymásra. A magyar nyelvet kb. 15 millióan beszélik, a finn nyelvet bő 5 millióan, az észt nyelvet majd 1 millióan, és még néhány nyelvet összesen 4-500.000-en. Ez azt jelenti, hogy egy olyan nyelvcsaládhoz kapcsoltuk magunkat, melynek mi vagyunk a legnagyobb tagja, kb. 70%-a, és a nyelvcsalád elnevezésében még a nevünk sem szerepel (pl. magyar-finn-ugor nyelvcsalád).


13. Ami a történelemkönyvekből kimaradt - ki a magyar?





Az emberiség történelmét egységesen tekintve, látható egy közös eredet. A rúnák, az abból kialakuló rovásírásos jelek azt bizonyítják, a sumer, az egyiptomi, az észak európai kultúrák, mind ugyanonnan származnak és magukban hordozzák az ősi tudást. A fejlődésük iránya és módja azonban eltér.

Mindezek mellett jellemző még egy közös emberi tudat a Földön. Ez sok hasonlóságot eredményezett az emberi életben, fejlődésben, gondolkodásban.

Úgy tűnik az ősi, egységes nép (sumer előtti és sumer idők), mely a Föld több területén szétszórtan élt, de mégis a vándorlások során keveredett, és a közös tudatuk révén egy egységes egészet alkotott. Aztán az evolúció révén (ez tekinthető evolúciónak és nem azt, hogy az egysejtűből ember lesz), végtelen sokszínű emberiség jött létre. A múlt emlékeit és tudását csak kevesen őrzik. Tipikusan ilyen a magyarok, a törökök és a baszkok, ebben a fontossági sorrendben. A magyar gondolkodás, rovásírás, spiritualitás (felfedező nemzet), mind egy-egy szál a múlthoz. A törökök tekintenek még minket rokonoknak, török iskolákban ezt tanítják is, és több török történész is azt állítja, hogy ők igazából mint Bizánc, Bécs ellen indultak, a kereszténység egyik markáns központja ellen, velünk azért kellett háborúzni, mert egyszerűen útjukat álltuk. Igazából a nyugat védőfala voltunk, ebbe majdnem kipusztult a magyar nép, ugyanakkor nyugatról minimális segítséget kaptunk. Ez nem jó és nem rossz, nem kell megítélni, csak egyszerűen így volt.

A baszkok már inkább a sumerok rokonai, velünk a rokonsági kapcsolat sokkal lazább.

A Kárpát-medencei nép (szupercivilizáció) kialakulása során meghatározó szerepet játszottak a keletről induló honfoglalások, melyek száma végtelen. Ahogy a nap is keleten kel fel, a tudás is mindig keletről jött Európába, onnan hozták a vándorló népek, akik sok helyen sok tudást szereztek. Csak az ipari forradalom fordította meg kicsit a világ rendjét, de ma már visszaállt a régi rend, megint keletről várjuk a megváltást, mert világunkban sok a megválaszolatlan kérdés.

A valamikori keleti vándor népek maroknyi utódai büszkék arra, hogy az ő őseik meg tudtak telepedni egy olyan környezetben, mely alapvetően más mint ők. Mi viszont cseppet sem vagyunk büszkék rájuk, érintőlegesen beszélünk róluk, hátat fordítunk nekik, pedig ők sincsenek már sokáig, lassan beolvadnak a valamikori szovjet közösségbe.

Ki tekinthető magyarnak? Aki annak vallja magát. Genetikailag kb. 7.000 ember létezik, akinek köze van az ősi néphez. Viszont nem mindenki magyar, aki magyarul beszél. Az magyar, aki felvállalja a magyarság múltját, jelenét, jövőjét, nem ítéli azt meg, hanem legjobb tudása szerint részt vesz benne.

MAGYARNAK LENNI EGY TUDATÁLLAPOT.


14. Magyar történelem az iskolákban

A történelemóra kimerül egyes történelmi események aprólékos ámde hiányos ismertetésében, és a komolyabb összefüggések elhanyagolásában, de ennek oka lehet maga a pedagógusképzés hiányossága is. A fától nem látjuk az erdőt. Elveszünk a részletekben. De ez igaz napi életünkre is. Ki nem kapott már olyan számlát a szolgáltatótól, hogy semmit nem ért rajta, vagy csak gondolkozzunk az EU túlszabályozott bürokráciájára, az átláthatatlan törvény dzsungelekre, melyeket sokszor a szakértők sem értenek.

Szerencsére a mai fiatalok spirituálisan nyílnak, a közös tudatuk már messze a szülök felett jár (ez nem baj, mert ez az evolúció), érdeklődőek, nem lehet őket becsapni, visszakérdeznek, egyszerűen tudni akarnak mindent. Ebben segít az internet, a gyors információáramlás.

Véleményem szerint az iskolai oktatás a történelem terén globális gondolkodást továbbra sem fog adni, de ez nem is szükséges, mert a fiatalok közös, morfogenetikus tudatában ez már benne is van. Az iskola csak az apró finomításokat adja. Változás akkor lehet, mikor a fiatalok alkotó fázisukba érnek és például oktatási miniszterként megkérdőjelezi az eddig oktatási anyagot.


15. A magyarság jelene, küldetése, jövőképe

A Kárpát-medencei nép egy befogadó, nyitott, spirituális, nép volt az ősidőkben, kiegyensúlyozott akár egy sámán. A probléma mindig akkor kezdődött, ha letértünk az útról. Amikor nem a saját életünket éltük, semmi sem sikerült. Olyan ez, mint amikor valaki nem a saját karmáját éli, ilyenkor ,,minden szembejön" pedig csak mi megyünk rossz irányba.





Valami ősi tudást, kultúrát hordozunk magunkban.

Aki alaposan (orvosi szinten) ismeri a hagyományos kínai orvoslást és az ősi magyar gyógyítást, annak egyértelmű, hogy a kettő nagyon közel áll egymáshoz, ugyanarról szól, csak a kínai kicsit mesésebb, furfangosabb.

Idegen spirituális mesterek egybehangzóan állítják, hogy a Teremtés nyelve a magyar, azaz valami nagyon ősi. Ez az ősi nyelv lassan átalakult, első körben Szent István után, hiszen a latin lett a hivatalos nyelv, és ezzel még az ezernyolcszázas években is szembesülni lehetett, de akár napjainkban is az orvoslás hivatalos nyelve. A második komoly tudatos átalakítás maga nyelvújítás volt. Ez a korszak 1770-1872-es időszakot öleli fel, mikor főleg Kazinczy, a német nyelv mintájára modernizálta a magyar nyelvet, átalakította, átszótagolta. Ezzel mint olyan megszűnt az ősi nyelv. Ez nem jó és nem rossz, csak egyszerűen alkalmazkodni kellett a modern világhoz. Ehhez hasonló történik ma is, mikor a globalizáció eredményeként idegen szavak tömege jelent meg nyelvünkben, és úgy használjuk. mintha magyar lenne. Ez van! Ez a fejődés.

A magyar közmondások nagyon jól tükrözik a valóságot. Például, ha valaki egy élethelyzetet nem tud feldolgozni, ahogy a közmondás mondja, nem tud megemészteni, annak biztos, hogy emésztési problémái lesznek, majd szervi elváltozások az emésztőrendszerben.

A magyar mesevilág, mely egyedülálló a világban, szintén rengeteg spirituális elemet tartalmaz.

Az ősi spirituális tudat szerint a női nemi szerv egy dimenziókapu, mely a közösülés csúcspontján megnyílik. Ha megvalósul ez a fogantatás, akkor egy lélek átjön a másik dimenzióból és anyaggá alakul, azaz megszületik. Csak a nő képes dimenziókaput nyitni. Csak a nő tud teremteni. Egy férfitársadalom magában életképtelen. A nők legnagyobb beavatása maga az áldott állapot, majd a szülés. A nők gondolatvilága, érzései teljesen megváltoznak szülés után. Más lesz fontos mint azelőtt. Az ősi népek a kilenc hónapot három részre bontották. Az első a szer-elem, a második, a tür-elem, harmadik a kegy-elem. Az első magát a fogantatást jelenti, a második az áldott állapotot, a harmadik a szülést.

Mindez a tudás napjainkra háttérbe szorult.

Éppen így van ez az emberi DNS szinten. A DNS magában hordozza az életet, ez az alap programja. Aztán mi ezt felülírjuk másodlagos programokkal, úgy mint stressz, félelem, aggódás, létbizonytalanság, vegyszerek amiket megeszünk, megiszunk, belélegzünk, elektroszmog, stb. Ha sikerül kisöpörni a másodlagos, szennyező információkat, akkor az élet programja újra érvényre jut és csodálatos gyógyulásokról beszélnek, melyek valójában nem csodálatosak, hanem életszerűek, természetesek, mindenki számára elérhetőek.

Nemzetünkben genetikailag az élet információja benn van, de felülírjuk a fogyasztói társadalom birtoklási, a pénz istenítési, mások feletti uralkodási információival. Értékrendünkből kiveszett a másik ember tisztelete, szeretete, az alázat, ehelyett a mértéktelen agresszió van jelen. De ezért nem hibás senki más, mert nem a marslakók teszik ezt velünk, hanem mi magunkkal.

Csak akkor lesz olyan életünk, amelyet élvezünk, amikor boldognak érezzük magunkat, ha saját sorunkat járjuk, saját nemzeti karmánkat. A mostani mosoly az arcunkon csak egy kompenzált állapot, lehet, hogy elvárják, hogy mosolyogjunk és mi meg akarunk felelni ennek az elvárásnak is.


16. Mikor leszünk Európa?

Magyarország népe a szocializmus ideje alatt megszerette a fogyasztói társadalom vízióját. Ez olyan mint amikor valaki beleszeret egy képbe a neten. Vajon mi kellünk-e annak a képnek?

Egyre többször felmerül az emberek gondolatvilágában, hogy valaha az éltben tudjuk-e magunkat hasonlítani, ha nem is Németországhoz, de legalább Ausztriához?

Vegyünk egy egyszerű példát, mely mellett az emberek nagy része elsiklik. 2011.08.10-én este, Győrben a vasútállomáson kísérőként a Wiener Walzer (466 sz.) vonatra vártunk. Ez a vonat Budapest és Zürich között közlekedik, Pestről indul, egy óra múlva van Győrben, itt egy percet áll. A vonat kocsibeosztása színes ábrán jól látható módon ki van helyezve a győri állomáson. A vonat első része Bécsig megy, a mögötte levő vagonok Svájca, előre meghatározott módon megszámozva. Ott még nem tartunk, hogy ki lehetne deríteni, hogy melyik vagon pontosan hol fog megállni, de az utasok próbálták ,,megérezni" a helyet. Pesttől Győrig, az egy óra alatt, időben 10% késést, azaz 6 percet összehozott a vonat, ezt már megszoktuk. Azonban Pesten a vonat összeállításakor nem tartották magukat a mindenhol kifüggesztett kocsibeosztáshoz, hanem a vonat második részét fordítva kötötték, így az a vagon, amelyik a vonat közepén kellett volna legyen, az utolsó lett és fordítva. Ez Pesten akár nem is számít, de itt Győrben kialakult egy egyperces össznépi kis futóverseny, egy-két csomaggal a kézben, öregek, fiatalok, ki jobbra, ki balra, közben a vagonszámokat keresve. Stressz levezetőként több nyelven káromkodtak az utasok, és sokan felszálltak az előttük álló vagonba, hogy majd a vonaton végighaladva megkeresik saját vagonjukat, saját helyüket. Egy perc alatt kevés idős ember (akár csak középkorú) fut végig egy fél vonatot, két bőrönddel a kezében, miközben a hangosbemondó egyfolytában mondja, hogy fejezzük be e beszállást, mert indul a vonat.





Spirituálisan tekintve, az aki így állította össze a vonatot, egy életkarmát generált saját magának. Mit jelent ez? Létezik a sorskarma, ami maga az út, az élet, és van az életkarma, mellyel nehezítjük saját életünket a viselkedésünk által. Hogy érthetőbb legyen, életünk arról szól, hogy A pontból (születés) ami például egy hegy lába, el kell jussunk B pontba (halál), ami a hegy csúcsa. Maga az élet nem más mint az út, a megtapasztalás, átélés. A két pont között a távolság légvonalban 10km, mivel mi csak az úton juthatunk fel, ezért így az út már 15km, de mi még ennél is hosszabb utat választunk, mert mindig letérünk az útról, eltévedünk, fölöslegesen megnehezítjük saját életünket, így a megtett távolság 30km. Ily módon lesz egy szép kis sétából, egy kalandos, nehézkes, néha utálatos hegymászás.

Példa életkarmára egy pofon elcsattanása. Ha a folyamatot elemezzük akkor két része van. Én érezni fogom a tenyerem a pofont és valaki más az arcán. De a kettő csak együtt egy folyamat. Az egész az én tudatomban született meg (bármilyen okból kifolyólag, de így döntöttem, hogy lekeverek egy pofont), de fizikailag csak az egyik felét éltem át. A LÉTEZÉS KÖTELESSÉGE, HOGY ÁTÉLJEM A MÁSIK FELÉT IS, mert csak így van egység, azaz csak így élem át az egész folyamatot, amit én magam generáltam. Tehát hamarosan kapok valakitől egy pofont.

Másik példa életkarmára, ha segítek valakin. Az egyik fele, mikor adom a segítséget, azonban a Létezés kötelessége kiegyenlíteni a mérleg két oldalát, így egy teljesen ismeretlen embertől olyankor kapok segítséget, mikor a legnagyobb szükségem van rá. EZ A KARMA TÖRVÉNYE, AZ OK ÉS OKOZAT TÖRVÉNYE.

A vonatos példára vetítve, aki nem végezte precízen a munkáját és emiatt másokat hozott kellemetlen helyzetbe, megélheti, hogy egyik nap az orra előtt csukja be a buszsofőr az ajtót, ezért elkésik, és mivel már többször késett, most kirúgják. Így működik az ok és okozat törvénye.

Mivel a szocializmus éveiben egy látszólagos rend volt fenntartva erővel, kényszerrel, ezért egyéni szinten az emberek rendetlenek lettek. Úgy gondoltuk, hogy az EU csatlakozás egy másfajta rendet kényszerít ránk, egy olyan rendet, amelytől boldogak leszünk. Ez a gondolkodásmód megnyilvánul a törvényeinkben is. Mikor az EU törvényeket hazánkra alkalmazzuk, akkor a megfelelési kényszertől hajtva sokszor szigorúbb szabályokat találunk ki, mint kellene. Ennek nincs több értelme, mint amikor az ezerötszázas években a nem megfelelő harci morál miatt a janicsárok saját hátukat korbácsolva közlekedtek a városok utcáin.

A REND MINDIG BELÜLRŐL FAKAD. Ha bennem rend van, először a gondolataimban, majd ebből fakadóan a viselkedésemben, akkor kezd megjelenni a rend a közvetlen környezetemben, és lassan eléri a szomszédomat, stb. Ha az utcában egyre több emberben és környezetében rend van, akkor kezd összeérni a rend. Akkor lesz az országban rend, mikor a rend egy kritikus embertömeget elér, és megnyilvánul.

Minden nemzetnek más és más a REND fogalma, ezért sosem tud lenni egy egységes EU. Nem lehet összemosni a különböző RENDeket. A görög rend nem a német. Ahogy a magyar rend is végtelen messze áll az osztráktól.

Majd ha mindenki szívvel, szeretettel végzi a munkáját, lehet, hogy kevesebbet dolgozik, de azt pontosan és precízen, akkor rend lesz. Jelen társadalmunk nem abba az irányba halad. Sőt. A nyugati társadalmak létét is csak egyre szigorúbb törvényekkel, egyre több rendőrrel, bírósággal, egyre nagyobb állami apparátussal lehet fenntartani. Még egy ideig, óráig. 2012 jelenti ennek a RENDnek a végét és egy új eljövetelét.


17. Miért depressziós a magyar?

Előadások alkalmával sokszor mondják a résztvevők, hogy nagyon haragszanak az ország vezetőire, orvosokra, előadókra, spirituális mesterekre, mert már lassan 40 éve mindenki azt mondja, hogy a magyar ember, a magyar nép depressziós, pesszimista, magába forduló.





Miért nem mondjuk ennek az ellenkezőjét, még ha nem is így van, legalább hazudjunk.

Az USA-ban 30-40 évvel ezelőtt alakultak ki olyan céges továbbfejlesztő tanfolyamok, majd ez átterjedt az élet minden területére, ahol azt tanítják, hogy mindenre képes az ember, csak be kell beszélnie magának. Például aki kövér álljon minden reggel a tükör elé és mondja azt, hogy sovány. Elvileg a gondolat jó lehet, azonban ettől még senki sem fogyott le. Nem tudom saját magamat becsapni. Az emberek többsége nem tud eladni, hiába akarja ezt magával elhitetni, az emberek többsége hiába megy el spirituális képzésre, nem lesz táltos, ugyanis mindenkinek meg van a saját adottsága, a saját karmája és csak abban lesz jó, ami azzal kompatibilis. Ebben a tekintetben sokkal többet ér az önismeret, mint a saját szembe mondott hazugság.

Bátran mondjuk ki, a magyarság lelki állapota rossz. Nagyon rossz. Ez tény. Hiába mondanánk, hogy nem így van, hazudnánk. Ennek egyszerű az oka, soha nem fordítunk gondot a társadalom lelkületére. Nem érdekel minket. Sem régen, sem ma.

Minden betegség pszichoszomatikus, mondja már a modern orvoslás is. Azaz a lelkünkben levő egyensúlybomlások, megoldatlan problémák, materializálódnak.

Nem véletlenül nem lesz túl hatékony az a gyógyulás, mely nem nyilvánul meg az anyagi szinten túl, a lélekben is. Akinek folyamatosan háborog a lelke, az nem tud egészséges lenni. Teljesen mindegy, hogy a lelki egyensúly helyreállításában egy orvos segít, pszichológus, pap, vagy egy spirituális mester, lényeg, hogy helyreálljon az egyensúly, mind materiális, mind lelki síkon.
Ahogy kicsiben, úgy nagyban is, ez igaz az egész társadalomra nézve.

A magyar nép sok történelmi traumát élt át, de ezeket mind a mai napig nem dolgoztuk fel, nem beszéltük meg saját magunkkal. A legtöbb esemény még ma is tabu, nem hogy kibeszélnénk, megbékélnénk vele, elfogadnánk. A múlttól nem félni kell, hanem tanulni belőle és erre az értékre kell építkezni. A mi modern kori értékeinknek nincs alapja, légvárakat építünk. Mások értékeit nem másolhatjuk le, mert azok csak ővelük kompatibilis, velünk nem. Az nem a miénk, hanem az övék. Ha a mások értékeit éljük, akkor boldogtalanok leszünk. Mindenki csak a saját értékeivel lesz boldog.

A nemzeti pszichológusi szerepbe nem csak a mindenkor kormány, hanem az összes egyház, intézet, tudós, irányzat bele kell férjen, hiszen sok a tennivaló. Ha elindulna egy felvilágosodási folyamat, akkor néhány (2-4) évtized alatt akár túl is lehetnénk jelenlegi lelki állapotunkon. De amíg ez nem történik meg, addig nem leszünk boldogok, sem lelki sem materiális szinten. Amíg lélekben nem vagyunk egységben, addig teljesen kizárt, hogy materiális síkon jól érvényesüljünk.

Ha addig eljutunk, hogy ezt megértsük, akkor egy hatalmas lépést teszünk előre a nemzet gyógyulásának irányába.

tudatosebredes.blogspot/magyarno.com


Link


A MAGYARSÁG eredete

Link













 
 
0 komment , kategória:  Történelem  
Attila népéből kivált testvéreink, a hunzák
  2021-08-29 20:30:50, vasárnap
 
 













ATTILA NÉPÉBŐL KIVÁLT TESTVÉREINK,


A HUNZÁK
. . . . . . . . . . . . . . . . . . .




Nevük eredete: Tibetiül hun+za = "a hunok szállásterülete". Burusaszkiul (hunzául): "húnts" = visszacsapó nyíl, íj - "Az íjasok hazája"

A HUNZÁK szőkék, barnák, vörösek, feketék, kék, zöld és barna szeműek is, arcvonásaik pedig feltűnően különböztek a számunkra oly idegennek tűnő belső-ázsiai törökös és a déli, indiai-pastu-iráni arcok vonásaitól.










A fehér hunokat, Attila népéből kivált ősmagyar rokonainkat nevezik így hunza. A mindössze 14 ezer fős népesség a Himalája hegyei között, zárt völgyekben él, melyeket csak igen magas hágókon át, nehezen lehet megközelíteni.

A Hunza-völgy Kína, Tadzsikföld és Pakisztán határán húzódik.

Még nem jutott el a civilizáció romboló hatása testvéreinkhez.







A tudomány mai ismeretei szerint csupán egyetlenegy embercsoport mentes a ráktól. Ez a teljes immunitást élvező kis közösség a hunza törzs Kasmír északnyugati hegyvidékén, s tagjai híresen hosszú életűek. Legfontosabb táplálékuk a kajszibarack.

Internetes oldalakon gyakran olvasható, hogy a hunza népcsoport tagjait nem sújtják az úgynevezett civilizációs ártalmak: szívbetegségek, vérnyomás problémák, daganatos megbetegedések.
A nőknél ismeretlen a klimax, a férfiak még 90 éves korukban is nemzőképesek.







Kik azok a hunzák?

A fehér hunokat, Attila hunjainak rokonait nevezik így. A mindössze 14 ezer főt számláló nép a Himalája hegyei között, zárt völgyekben él, melyeket csak igen magas hágókon át, nehezen lehet megközelíteni. A Hunza-völgy Kína, Tadzsikföld és Pakisztán határán húzódik, ahova még nem jutott el a civilizáció romboló hatása. Több ezer éves földrajzi elszigeteltségüknek köszönhetően a hunzák egészséges és természetes életszokásokat követnek.

A pakisztáni-afgán-kínai határvidéken élő közösség szellemi néprajzáról (például eddig nem ismert samanizáló szokásairól) könyvet is írt egy magyar szerző, Csáji László Koppány (Tündérek kihalófélben - Hunoktól a hunzakutokig). Csáji 2001-es kutatóútját megelőzésen nyolc évtizeddel egy világszerte nagyra becsült brit sebész és orvos, dr. Robert McCarrison ezt írta az amerikai orvosszövetség újságjának 1922. január 7-i számában: "A hunzáknál nincs ismert rákos eset.










Ennél a népnél hatalmas sárgabarack-ligetek vannak. A sárgabarackot a napon szárítják meg, és igen bőséges mennyiségben fogyasztják." Attila hunjainak rokonai megtanulták értékelni és szerteágazóan felhasználni egyetlen gyümölcsüket: édesítésre is aszalt kajszit használnak.

McCarrisont Nagy-Britannia kormánya nevezte ki a múlt század elején, a brit megszállás ideje alatt, India táplálkozásának megfigyelésére. A brit orvos főleg a Gilgit zóna szokásait írta le Észak-India egyik tartományában, Észak-Kasmírban. Híressé azonban az tette, hogy fölfedezett egy népet - a hunzákat -, melynek nem voltak orvosaik és kórházaik, fiai mégis 100 éves átlagéletkort értek el, tökéletes életerőben és jó egészségi állapotnak örvendve. Hét évig tanulmányozta őket, s az akkori világ egyetlen népbetegségét sem fedezte fel náluk.A 90-110 év közötti lakosok vizsgálata során kiderült, hogy vérnyomásuk, koleszterinszintjük és szívmûködésük normális. Életerejük titkát egyedül táplálkozási szokásaikban találta meg.







A hunzák a zöldségeket és gyümölcsöket, gabonaféléket, a tejet és tejtermékeket főzés nélkül fogyasztják, húst pedig csak igen ritkán esznek. Egyáltalán nem használnak hántolt (fehér) rizst, cukrot és sót, a szintetikus táplálékokról még csak nem is hallottak.

A hunzák földjén, ahol a pénz fogalmát nem ismerték, egy ember gazdagságát a birtokában lévő sárgabarackfák számán mérték le. Minden utazó említést tesz a hunzák hatalmas sárgabarack-ligeteiről. A nálunk is termő gyümölcsöt ők az év minden szakában fogyasztják, amikor friss a termés, azt, de a magját nem dobják el, hanem a napon megszárítják, s elteszik télire. Naponta 30-50 barackmagot esznek meg. Ebből préselnek olajat, amellyel sütnek-főznek, s még kozmetikumként is használják. Asszonyaik arca a préselt barackmag-olajnak köszönhetően még élemedett korban is ránctalan, bársonyos. A fehér hun nők egyik jellegzetessége - és büszkesége - a ténylegesnél 15-20 évvel kevesebbnek látszó életkor.







Dr. Allen E. Banik szemorvos is felkerekedett, s kutatóútjáról A hunzák földje (Hunza Land - Whitehorn Publishing Co., 1960) címmel írt könyvet. Részletes beszámolókat ad benne a hunzák életmódjáról. Feljegyezte, hogy a hunza felnőttek 50 gramm protein, 36 gramm növényi zsiradék és 354 gramm szénhidrát elfogyasztásával valamivel több, mint 1900 kalóriát vesznek magukhoz naponta. (Az összehasonlítás kedvéért: egy átlag amerikai napi energia-bevitele 3300 kalória, 100 gramm fehérje, 150 gramm zsír.)

A kutatók megfigyelték azt is, hogy a hagyományos hunza étrend az átlagos amerikai étrendnél kétszázszor több nitrilozidot tartalmaz. A gabonafélékben és a csonthéjasok gyümölcsében is előforduló nitrilozidok - dr. Ládi Szabolcs orvos meghatározásával - "olyan hatást fejtenek ki a szervezetben, hogy a daganatosan osztódó, illetve már daganatossá átalakult sejteket szelektíven, belülről úgymond megmérgezik és blokkolják a daganatsejtnek a további fejlődését".







A hosszú életű fehér hunok ivóvize hegyi gleccserek olvadásából keletkező patakokból származik. Ez a víz tele van a közeletekbe kioldott ásványi anyagokkal, szinte fehér tőlük, ezért a hunzák a hegyek tejének is nevezik. Az ásványi anyagokban dús vizet a növényekis felveszik és a leveleikben a felszínre hozzák. A hunzák sok ilyen növényt (hajdina, köles, lucerna - olyan gabonafélék, amelyek B17 vitaminban rendkívül gazdagok, akárcsak a sárgabarack magja) fogyasztanak. Az általuk naponta elfogyasztott ásványi anyag mennyisége a százszorosa annak, amit a nyugati civilizációkban javasolnak az orvosok.

Hunza-föld, a magas hegyvidék nagyon nehéz megélhetést nyújt az itt élőknek. Hosszú életük titka tehát a munka, az örökös mozgás mellett a mértékletes koszt, legfőképpen a sok ezer kajszibarack fa (benne az A vitamin). A száz esztendőt megélt hunza, aki ki van téve a hegyiszélnek, a zord télnek és az égető napnak, a mi társadalmunkban hatvanasnak tűnne.







A Földön élő hat leghosszabb életű népcsoport egyikének fiai, a hunzák napi 7-10 órát töltenek a tűző napon. Bőrükön mégsem jelennek meg káros elváltozások, mert - így egy magyar családorvos - “a napsugárzás akkor lehet rákkeltő, ha az ásványi anyagok és vitaminok hiányától legyengült szervezetet éri az ultraibolya sugárzás".
Megmaradtak kemény harcosoknak Tájneveik is hasonlítanak a magyarokéhoz: Verthun-völgy, Morkhun-falu, Zoodkhun falu. A hun, khun jelentése: otthon, haza. A ház szó a nyelvükön: "há", de jurtában is sokan laknak.

Még több rokon vonás -Sámánizmus

A sámánizmusban és lélekvándorlásban való hitük erős, amely a muzulmán hatásra sem rengett meg: vallják, hogy a test halála nem egyenlő a lélek halálával. Csakúgy, mint a hunok természetvallásában, az állatoknak, növényeknek is van lelkük, a létformák egymásra épülnek, a lélek egyre magasabb rendű alakba fejlődhet.A tündérek választják ki, kiből lesz sámán. 8-14 éves korukban a gyerekeknek egy-egy súlyos betegség alkalmával eljön egy tündér, és megváltoztatja az életüket (beavatás). Ha akkor elfogadják ezt, akkor életben maradnak, ha nem, megnyomorítják őket vagy meg is halhatnak. Sámánizmusuk egyedi a sámánkultúrák tengerében a dob kiemelkedő lélekhívó szerepe miatt. A tündérhívó zene a "siri zaman".







Koponyatorzítás
Élő hagyomány, ahogyan az is, hogy lovas szertartás során mutatják meg az újszülött gyermeket az égnek.

Ártó erők elleni küzdelem
A hunza gyerekek valódi neve majdhogynem titok, hogy ne tudjanak visszaélni vele az ártó erők. A magyar és tibeti kultúrában is más néven szólították a gyerekeket, hogy megtévesszék a gonoszt. Érdekes a levágott haj és köröm elégetése: ez ősi magyar szokás is, hogy a gonosz erők ne élhessenek vissza velük.

Világkép
A világ felépítése a következőképpen néz ki: a középső világ a mi világunk; van ezen kívül hét alsó világ és hét felső világ (figyeljük meg a népmesei varázslatos hetes szám visszaköszönését egy másik hunoktól származó kultúrában!), a legfelsőben lakik "Insáan", a Lelkek Ura, és az ő "hímzése" a Tejút. A tündérek a miénkhez legközelibb világ lakói, ezért átjöhetnek a miénkbe. Uralkodójuk a Tündérkirálynő, aki az Ultar-hegy tetején lakik kristálypalotájában. Itt valósul meg tehát a világok közötti átjárás.







Aki eddig megpróbálta megmászni az Ultart, meghalt. "Immár jó ideje ez a világ legmagasabb még megmászatlan csúcsa" - írja Csáji László Koppány, a hunza expedíció magyar vezetője.

"Dunyáa" - így nevezik a fenti világot. Az élőlények a "rúumutse samandár"-ból, a lelkek tengeréből keletkeznek.

A Hunza-folyót az élet vizeként tartják számon. Tengeristen-kultusza a magyaroknak is volt: Yo-tengrit, Jó Tenger Isten. "Baráai" pedig azon tündérek neve, akik az emberek barátai, jószándékú tündérek: a két szó hangzásában és jelentésében is hasonló.A "Deén"-ek óriás démonok, óriások. Magasságuk egy kisebb hegy méretét is elérheti. Érdekesség, hogy a magyaroknak is van óriásuk: a Balatonról, Badacsonyról szóló legendák főhősei olyan óriások, akik haláluk után heggyé válnak.A törpék az alsó világban élnek. A világok szintjein az alsó fertály talán az ösztönöket is szimbolizálja.A gonosz párák neve (gonosz lélek): "ghuníqish parí". A boszorkányok jövőbe látnak, nevük "síre gús"; transzba esve gyógyítanak. A fekete mágiát űző "jaadugár"-ok (varázslók) szemmel verést, rontást végezhetnek, de nem büntetik őket, mert a rontásukat ki lehet védeni.







Thámok

A hunza vezetők neve: "thám", aki jó támpont, támasz, de támadási felület is lehet. Ez a szógyök tehát a magyarban is él. A thámoknak szakrális erejük van, a gleccsereknek is tudnak parancsolni.Lóisten A hunza, csak úgy, mint a magyar, lovasnép; az íjászat nagy szerepe mellett a lóistenben, "tísh-haghúr"-ban való hitük is megemlítendő.Ünnep December 21-én a téli napfordulót ünneplik mint a hunok utódnépei. A hunok ekkor tartották meg törzsi gyűlésüket is. Nyelv Csáji Lászó Koppány kutató az expedíción meglepő eredményekre jutott a hunza és a magyar nyelvvel kapcsolatban:"... Az itteni őr volt az első, aki már azért is megörült láttunknak, mert magyarok vagyunk. Hallott talán magyarokról? Igen, John Mark amerikai kutató mondta neki, hogy a hunzaiak a fehér hunok utódai, és így rokonai a magyaroknak.

Kérdezte, hogy ki tudjuk-e mondani a "c" és az "a" hangot, mivel azt szinte senki más nem tudja szerintük.

Csak annyit mondtunk, hogy cicamica, és meg volt győzve!"

Művészet, ornamentika

Hunza szimbóluma egy stilizált tulipán, melyet íjként is értelmeznek.
Figyelem! Tulipán nem él ezen a tájékon, Ujguriában nő csak igen messze tőlük, akiket bizonyos kutatók genetikailag kapcsolatba hoztak a mai magyarokkal.
Életfára és szarvasagancsra emlékeztető motívumokra bukkant Csáji és csapata, Ghanesben, amely jellegzetesen turáni motívum, úgy, mint a csodaszarvas-motívum életfává alakulása faragott függőleges oszlopokon. Sokszor alkalmazzák még a kört és a benne lévő hatszirmú virágot mint napszimbólumot.







Tánc

A nőkét zárt körben, a férfiakét nyíltan járják. Ezek a táncok a magyar legényesre és verbunkosra emlékeztetnek. Nyugat-Nepálban és Ujguriában is találkozhatunk hasonló táncokkal. Dallamvilág: A pakisztánitól eltérő módon a magyaroknál is megtalálható ereszkedő pentaton dallamok jellemzőek dalaikra.

Tisztelet ennek a kis számú testvér népcsoportnak ,hogy az idők viharában fennmaradtak. Lehet, hogy ők tudják a civilizációs betegségek ellenszerét, a héber gyógyszer konszernekkel ellentétben. Tanítsuk őket barátsággal, származásuk identitásuk megismerésére és tudatosítsuk egy hatalmas birodalom leszármazottjai, velünk testvéreikkel együtt.

Mi tanuljunk tőlük, mert van mit adjanak nekünk, és ez az egészséges, múlti cégek mérgező áruitól mentes táplálkozás szokását, és étkezésük, életmódjuk módszereit.

Büszkék vagyunk rátok testvérek, áldás népetekre!







Attila népéből kivált testvéreink, a hunzák

Link



Attila népéből kivált ősmagyar rokonaink, a HUNZA nép , akik a legegészségesebbek a világon!

Link


A Hunzák tündérkertje

Link



Hunzák földje - ahol nincsenek rákos betegek

Link


Mi lehet a Hunza-völgy titka? Egy hely, ahol több mint 100 évig élnek az emberek

Link





















 
 
0 komment , kategória:  Történelem  
A nyugat-magyarországi felkelés és a Rongyos Gárda
  2021-08-28 21:30:28, szombat
 
 











A NYUGAT-MAGYARORSZÁGI FELKELÉS ÉS A RONGYOS GÁRDA


A magyar történelem egyik elhallgatott szabadságküzdelmét, a száz évvel ezelőtt kirobbant nyugat-magyarországi felkelést bemutató kisfilmünk a trianoni országvesztéssel és a társadalmat megnyomorító kommunista hatalomátvétellel kezdődik. A képkockákon megelevenedik, hogy miközben napról napra fogyott az ország, 1919-ben a kecskeméti tanyavilágban megalakult a Rongyos Gárda. A Duna-Tisza köze parasztságából szerveződött szabadcsapat soproni diákokkal és világháborút megjárt katonatisztekkel összefogva, fegyvert ragadott Nyugat-Magyarországért, és 1921. augusztus 28-án Ágfalvánál megfutamították az Őrvidékre bevonuló osztrákokat, így Sopron az utolsó pillanatban mégsem került idegen megszállás alá. A felkelők nemsokára teljes Nyugat-Magyarországról kiszorították az ellenséget, amivel kivívták, hogy Sopron és körzete sorsáról népszavazás döntsön. A dicsőséges nyugat-magyarországi felkelésnek köszönhetően a Trianonban elcsatolt Sopron és nyolc község, valamint 1922-ben a Pinka-völgy újabb tíz települése visszakerült Magyarországhoz. A Trianon utáni nemzeti ellenállás a kommunista megszállás óta elhallgatott történelem, és ma sem szerepel a tananyagban, amin változtatni kell. A korszak legfontosabb üzenete: ha magyar vagy, nem hagyod magad!


A nyugat-magyarországi felkelés és a Rongyos Gárda

Link



A RONGYOS GÁRDA


A Rongyos Gárda 1919. április 18-án alakult meg az első világháborút megjárt hazafias érzelmű tisztekből és katonákból, szegény napszámosokból, illetve a Székely Hadosztály maradványaiból Prónay Pál vezetésével.


A Kismartonba bemasírozó rongyosok hadoszlopa





A Rongyos Gárda szerepe a fehérterrorban


Az önszerveződő (irreguláris) fegyveres csoport célja a magyarországi Tanácsköztársaság ideje alatt a kommunistákkal szembeni ellenállás volt, majd annak bukása után tevékenyen vettek részt a fehérterrorban.

A százhatvan fős szabadcsapatot 1919 augusztusának végén állítólag a helyi nagybirtokos, Széchenyi Andor Pál hívta ,,rendteremtés végett" Marcaliba. Prónay a helyi ügyésztől annak tiltakozásával nem törődve, önkénnyel átvette a belügyminiszteri távirat alapján korábban letartóztatott személyeket, akik ,,vezető jellegű politikai tevékenységet fejtettek ki".


Az osztrák csendőrség által Burgenlandban elfogott két rongyos.





LAJTABÁNSÁG


A Lajtabánság (a korabeli lajtabánsági dokumentumokban Burgenland) vagy Nyugatmagyarország 1921. október 4. és november 5. között egy mások által el nem ismert önálló magyar állam volt Nyugat-Magyarországon. A Lajtabánság határos volt nagyobbrészt Ausztriával és Magyarországgal nyugaton és keleten. Északon aránylag rövid szakaszon Csehszlovákiával, délen pedig a legrövidebb határa a Szerb-Horvát-Szlovén Királysággal volt.

A Lajtabánság kiterjedése nem kizárólag csak a mai Burgenland területét érintette, hanem azokat a településeket is, amiket eredetileg Ausztriához szántak csatolni, de végül Magyarországon maradtak (ilyenek pl. Szentpéterfa vagy Sopron).


A Tanácsköztársaság után

A Magyarországi Tanácsköztársaság bukása után Prónay Pál katonatiszt saját kis hadsereget alakított leszerelt tisztekből és altisztekből. A különítmény vidéken és a fővárosban számos baloldali érzelmű embert kínzott meg, vagy végzett ki (fehérterror), válaszul a Szamuely Tibor vezette Lenin-fiúk által elkövetett gyilkosságokra (vörösterror). Hamarosan Horthy Miklós került hatalomra, ő lett a kormányzó. Az utolsó magyar király, IV. Károly 1921. március 27-én visszatért Magyarországra és Szombathelyen várta, hogy Horthy átadja neki a hatalmat. A kormányzó nem tett eleget a kérésnek, és elűzte a volt királyt az országból. A győztes Antant megtiltotta a Habsburg restaurációt, így nem volt választás. A király visszatérését sokan (az ún. legitimisták) kívánták, főleg Nyugat-Magyarországon.


A trianoni döntés hatása Nyugat Magyarországra

A trianoni döntést Horthynak hatalma megtartása érdekében el kellett fogadnia. Ez azzal is járt, hogy Nyugat-Magyarország egy részét, beleértve Sopront és a környékét is át kell adni az osztrákoknak. Ennek időpontját a Nagykövetek Tanácsa 1921. augusztus 29-ére tűzte ki. A magyar kormány sohasem tett le arról a reményről, hogy a nyugat-magyarországi területek átadásáról szóló döntést megváltoztassa, és megkísérelte, hogy elfogadtassa az osztrák féllel elképzelését, hogy a kérdést népszavazás útján rendezzék. Ezt Renner osztrák kancellár következetesen visszautasította. 1921 januárjában az osztrák nemzetgyűlés törvényt fogadott el, hogy a Magyarországról átkerült terület Burgenland néven önálló tartomány lesz majd.


Rongyos Gárda

Prónay ekkor újabb különítményt szervezett, melyet Rongyos Gárdának hívtak. A gárda a magyar kormány hallgatólagos beleegyezésével működött, sőt egyes vélemények szerint titkon ő szervezte meg. A felkelők civilek voltak, egykori katonasapkájukat búrkalapra cserélték, melynek karimáját jobb felől nemzeti színű kokárdával a kalap tetejéhez erősítették. Tagjaik alföldi földművesek, egyetemisták, leszerelt katonatisztek és bosnyák-albán muszlim - a volt Monarchiában szolgált - hadfiak voltak (köztük Durics Hilmi Huszein őrnagy közel 300 társával). Prónayn kívül Héjjas Iván számított meghatározó vezetőnek. Hozzájuk tódult a fiatalság az ország egész részéről, nyugat-magyarországi alig volt köztük. A felkelők mellett a legitimista Ostenburg-Moravek Gyula őrnagy vadászzászlóalja állomásozott Sopronban, de ez az egység nem a felkelőkhöz tartozott, hanem a magyar hadsereghez, sőt, zászlóaljat a Sopronban székelő és a terület kiürítését, és átadását ellenőrző antant bizottság rendelkezésére bocsátották, így nemzetközinek számított. Rajtuk kívül az osztrákoknak ítélt Nyugat-Magyarországon nem volt más magyar sorkatonaság.


NYUGAT-MAGYARORSZÁGI FELKELÉS

1921. augusztus 28-án kezdődött meg a felkelés a mai Burgenland és Sopron-környék területén. A felek Ágfalvánál ütköztek meg, Héjjas 120 embere (az Alföldi-brigád) keveredett tűzharcba az osztrák csendőrökkel. A rongyosok gerillaharcot folytattak az osztrákokkal, így lehetetlenné vált, hogy Ausztria birtokába vegye a neki ítélt területet. Soprontól keletre minden faluban voltak felkelők.

1921. augusztus 28-án Ágfalvánál megfutamították az Őrvidékre bevonuló osztrákokat

Azonban nemcsak Ausztria és Magyarország, valamint a felkelők és a lakosság került szembe egymással, hanem maguk a felkelők egymással is szembefordultak, mert míg Prónay és Héjjas a szabad királyválasztók közé tartoztak, addig Friedrich István egykori miniszterelnök - aki szintén a felkelőkkel tartott és Kismartont felügyelte - valamint Ostenburg legitimisták voltak.

Horthy Gömbös Gyula későbbi miniszterelnököt nevezte ki nyugat-magyarországi kormánybiztosnak, feladata az önállósuló felkelők megrendszabályozása. Mind Héjjas, mind Friedrich megtagadja az utasítását, hogy vonuljanak vissza. Úgy tűnt, Prónay egymaga akarja megvalósítani a Sigray-Lingauer tervet, miszerint, ha a magyar kormány kiegyezne Ausztriával, lemondva ezzel a Nyugat-Magyarországról, a felkelők önálló államot hoznak létre Lajtabánság néven. A báni méltóságot gróf Sigray Antal főkormánybiztos vagy Albrecht főherceg kapta volna. Ám kézzelfogható közelségbe került a népszavazás lehetősége, így a miniszterelnök lebeszélte Sigrayt tervéről.

1921. október 3-án Nyugat-Magyarország az antant fennhatósága alá került. (Az antant adta volna át a területet az osztrák félnek), így 1921. október 4-én Prónayék kikiáltották a terület függetlenségét. "Nyugat-Magyarország megmentése érdekében megteremtettem a független Lajtabánságot." írta Prónay visszaemlékezéseiben az 1921. évi nyugat-magyarországi eseményekről


Így védte meg Nyugat-Magyarország határait a Rongyos Gárda

Link


A Lajtabánság kikiáltása Felsőőrött, 1921. október 4-én.





Lajtabánság kikiáltása

A Lajtabánság központja Felsőőr lett, mivel a falu magyar többségű volt. A felsőőri templom előtt jelentették be a terület függetlenségét, és, hogy nem hajlandóak alávetni magukat a békeszerződésnek. A bánság vezetője Prónay lett. A kormányzótanács elnöke s a vallásügyek előadója Apáthy László százados lett, külügyi és igazságügyi előadó Lévay Ferenc hadnagy, ügyvéd, belügyi előadó Bárdos Béla százados, gazdaságügyi előadó Hir György hadnagy, a magyar nemzetgyűlés tagja. Az ideiglenes kormánynak pénzre volt szüksége. Adószedésből nem sokat remélhettek, az önállónak kikiáltott terület kicsi volt, ráadásul a felkelők már ki is fosztották, viszont az egyik pesti nyomdában nyomott lajtabánsági bélyegekért a gyűjtők nagy árat fizettek.

Egyébként ebben a térségben nem ez volt az egyetlen kísérlet új államok létrehozására: 1918-ban elszakadást sürgető németek kikiáltották északon az ún. Hiénc Köztársaságot. Délen 1919-ben a Mura Köztársaság létezett, gyakorlatilag konkrét cél nélkül.







Soproni népszavazás

Az antant felszólította a magyar kormányt, hogy vonja ki a harcoló csapatokat, amely ezt bár nem tette meg, de az önálló Lajtabánságot sem ismerte el. A helyzet megoldására 1921. október 11-12-én a két fél olasz közreműködéssel Velencében tárgyalni kezdett, Magyarország vállalta a felkelők visszavonását.

A velencei konferencián a kormány képviselői kiharcolták, hogy Sopron és a környékén fekvő nyolc falu népszavazás útján dönthessen hovatartozásáról. A december 14-18. között tartott népszavazáson a lakosság 65,8%-a Magyarország mellett szavazott, így a népszavazás teljes sikerrel zárult. Ez volt a trianoni békeszerződés egyetlen komolyabb területi revíziója, melyet a nagyhatalmak tartósan elfogadtak.

A velencei jegyzőkönyv értelmében 1921. december 14-e és 16-a között Sopron és környékének lakossága népszavazáson döntötte el, hogy összesen 257 km² Magyarországhoz vagy Ausztriához tartozzon-e.

A szavazásban érintett helységek

Ágfalva
Balf
Fertőboz
Fertőrákos
Harka
Kópháza
Nagycenk
Sopron
Sopronbánfalva

Az eredmények

Az összesen 26 879 jogosultból 24 063 fős (89,52%) részvétel mellett, 23 561 szavazóból 15 334 fő (65,08%) szavazott Magyarországra, 8 227 fő (34,92%) Ausztriára, és 502 (2,09%) szavazat érvénytelen volt.

Sopron 37 509 lakója közül 18 994-nek volt szavazati joga. Itt 89,2%-os részvétellel 72,7% szavazott Magyarországra.

A nyolc faluban a 7 900 jogosult 83,9%-os részvételével 54,6%-a Ausztria mellett szavazott. Magyarországra csak Nagycenken, Fertőbozon és Kópházán szavaztak többségben.

Sopron és környéke hovatartozásáról népszavazással döntöttek, ezzel az új állam meg is szűnt.


Így tért haza Sopron és környéke 1921 decemberében

Link


(Prónay később szélsőjobboldali szervezeteket alakított. 1945. március 20-án a szovjetek elfogták, és elvitték az országból. Halála helye és ideje ismeretlen.)











 
 
0 komment , kategória:  Történelem  
Európa belerokkanhat egy újabb migrációs válságba
  2021-08-27 21:15:30, péntek
 
 







EURÓPA BELEROKKANHAT EGY ÚJABB MIGRÁCIÓS VÁLSÁGBA


Douglas Murray brit konzervatív publicista, író szerint Európa nincs felkészülve az újabb migrációs válságra. Úgy látja, sokan építenek majd a nyugatiak bűntudatára, és állítják magukról, hogy afgán menekültek.

Túlél-e Európa egy újabb migrációs válságot? - tette fel a kérdést Douglas Murray konzervatív brit publicista az Unherd portálon pénteken megjelent cikkében.

A szerző ismert Magyarországon, két könyve, az Európa furcsa halála és A tömegek tébolya is megjelent magyarul. Tavaly a Danube Institute vendégkutatójaként tartózkodott Budapesten, illetve a Mathias Corvinus Collegium (MCC) vendégelőadója is volt. Két éve részt vett az MCC nagyszabású nemzetközi migrációs konferenciáján. Tavaly az Index is interjút készített vele.







Kapcsolódó

Douglas Murray: A lezárások totalitárius rendszereket idéznek

A brit filozófus szerint a lezárások totalitárius rendszereket idéznek.

Link



Douglas Murray szerint még korai megjósolni, milyen hosszú távú következményei lesznek az afganisztáni összeomlásnak, de valószínűtlennek tűnik, hogy valaha is sikerként értékelnék. Egy következménnyel szinte biztosan számolhat Európa, mégpedig azzal, hogy a következő hónapokban és években a Nyugat újabb migrációs kihívással kerül szembe, amelyet nem tud megakadályozni.

A publicista emlékeztetett rá, hogy 2015-ben nagyon sokan állították azt magukról, hogy szíriaiak, Európába jutva azonban már igen kevés ország hatóságai voltak képesek ezt ellenőrizni. Igaz, már az is elég volt ahhoz, hogy a közvéleménynek menekültválságról, nem pedig bevándorlási válságról beszéljenek.


Douglas Murray - Fotó: Trenka Attila / Index





A Nyugatra a publicista szerint rátelepszik a szégyen érzete az ország magára hagyása miatt. A civil szervezetek és jogvédők amellett fognak érvelni, hogy morális kötelesség befogadni az afganisztáni menedékkérőket.

Douglas Murray szerint sokan meg lesznek róla győződve, a Nyugat felelőssége, hogy Afganisztánban nincs virágzó liberális demokrácia és hogy ilyen súlyos humanitárius helyzet alakult ki. Ebben van is némi igazság szerinte, ezért különösen nehéz lesz nemet mondani az Afganisztánból menekülőknek.

A publicista úgy véli, a probléma ezúttal is a részletekben rejlik. Egyetlen európai országban sincs elegendő szakértő, aki ki tudná deríteni, egészen pontosan honnan érkeznek az adott menedékkérők. Mint írta, 2015 óta megoldatlan probléma az is, hogy nincs elég szakértő, aki beszélné a bevándorlók anyanyelvét. Ennek eredményeképpen bizonyosan sokan lesznek olyanok, akik nem Afganisztánból érkeznek, de élvezni fogják az előnyeit annak, hogy azt mondják, onnan jöttek.

Ez bizonyos mértékben érinteni fogja az Egyesült Államokat, de földrajzi okokból elsősorban Európát. Egy határőr, akivel Douglas Murray a múlt héten beszélt, azt mondta, a La Manche csatornán keresztül érkező bevándorlók közül már most sokan azt állítják, hogy Afganisztánból érkeztek. Ez valószínűleg többnyire nem igaz. Nem meglepő ugyanakkor, hogy a nyugati országok bűntudatára építenek, alighanem a csempészbandák is ezt tanácsolják - állítja a publicista.

A humanitárius válság idején a nyugat-európaiak nem szeretnek ,,szívtelen" nyilatkozatokat hallani a politikusaiktól, de tanulva 2015-ből, valószínűleg azt sem akarják, hogy túl nyitottak legyenek. Douglas Murray szerint a brit közvélemény most úgy érzi, erkölcsi kötelessége a szigetországnak befogadnia az afgánokat, de ez valószínűleg nem lesz mindig így.

A publicista összegzése az, hogy az afganisztáni menekültekért való európai aggodalom jó szándékú, ez azonban nem jelenti azt, hogy ezzel nem fognak sokan visszaélni. Amikor pedig megtörténik, sem az európai kormányok, sem pedig az állampolgárok nem lesznek képesek megbirkózni vele.


Link



2020-ban megismétlődhet a 2015-ös migrációs válság

Link



A 2015-ös migránsválság megismétlődésétől tart a német belügyminiszter

Link



Ezermilliárd dolláros kincset rejt Afganisztán földje

Link



Tehát erről van szó: ezermilliárd dolláros kincset rejt Afganisztán földje
A világ egyik legszegényebb országának jövője gyökeresen átalakulhat.

Link



Tálib hatalomátvétel Afganisztánban

Link



Kabuli támadás: több mint száz a halott, köztük 13 amerikai katona

Link



Ír haditengerészeti egység menti a migránsokkal teli bárkát a Triton művelet keretében



Bangladesi menekültek egy tunéziai menekülttáborban



Iraki felkelők 2006-ban



Migránsok tömege Felsőtárnokon (Tovarnik) 2015. szeptember 18-án



Migránsok gyalogos vonulása Ausztria felé Magyarországon keresztül (2015)



Bevándorlók a bécsi Westbahnhof pályaudvaron 2015. szeptember 5-én



Menekültek a budapesti Keleti pályaudvaron 2015. november 4-én



Migránsok a Keleti pályaudvar aluljárójában (2015)



Négy méter magas kerítés a spanyol exklávé, Melilla szárazföldi határán, Marokkóban



Bevándorlási adatok







 
 
0 komment , kategória:  Tragédiák - katasztrófák  
A maximumot is elérheti a nyugdíjprémium
  2021-08-26 22:30:27, csütörtök
 
 







A MAXIMUMOT IS ELÉRHETI A NYUGDÍJPRÉMIUM


Egyre optimistább az idei bruttó hazai termék bővülésével kapcsolatban a kormány, már a Pénzügyminisztérium is osztja az elemzők legalább hatszázalékos GDP-növekedési várakozását.

Soha eddig nem látott nagyságú prémiumot kaphatnak az idén a hazai nyugdíjasok. A magyar gazdaság sikeres és rendkívül gyors talpra állásával ugyanis olyan mértékben nőhet ebben az évben a bruttó hazai termék, hogy akár a törvényileg szabályozott maximumot, azaz 80 ezer forintot is kiutalhatják a novemberi nyugdíjakkal együtt prémiumként az arra jogosultaknak.

A nyugdíjprémiumot 2009 óta lehetne adni, de 2017-ig egyszer sem sikerült teljesíteni annak szigorú feltételeit, többek között azt, hogy a GDP növekedése haladja meg a 3,5 százalékot, és ne legyen túlköltekezés.







A juttatást ugyanis az adott év GDP-adatából számolják, mégpedig úgy, hogy a novemberben esedékes nyugdíj negyedét, de legfeljebb 20 ezer forintot megszorozzák a várható GDP-növekedés 3,5 százalék feletti eredményével. Például 5,5 százalékos várható GDP-emelkedés esetén a szorzás kettővel, 6 százalékos esetén pedig 2,5-del történik. Ennek alapján azok a nyugdíjasok, akiknek a novemberi juttatása eléri vagy meghaladja a 80 ezer forintot, az előbbi GDP-eredmény esetén legfeljebb 40 ezer, az utóbbinál pedig 50 ezer forintos nyugdíjprémiumra számíthatnak. Tehát jól látható, hogy a GDP-növekedés változásával változik a nyugdíjprémium maximális összege is.

A kormány is nagyjából ezt az eredményt prognosztizálja. Orbán Viktor miniszterelnök a vasárnapi rádióinterjújában arról beszélt, hogy a gazdaság száguldásának köszönhetően lesz lehetőség nyugdíjprémiumot fizetni. Jelenleg 50-56 ezer forintos egyszeri kifizetést lát valószínűnek, de hozzátette: az összeg akár ennél jóval magasabb is lehet.

A kormány szerint tehát 6-6,3 százalék körüli lesz az idei GDP-növekedés, de egyes elemzők szerint ennél jóval magasabb is lehet. A VG augusztus eleji konszenzusán volt olyan elemző, aki 7, sőt 7,5 százalék feletti eredményt várt 2021-re. Ez utóbbi lenne a maximum, amit a nyugdíjprémium számításánál figyelembe vesz a törvény, e fölötti GDP-növekedés esetén sem jár már nagyobb összeg.

A maximális nyugdíjprémium tehát az idén novemberben akár 80 ezer forint is lehet, ennek elérésére pedig minden esély megvan. Az összeg azért is lenne számottevő, mert korábban a legnagyobb nyugdíjprémium, amelyet kifizettek, 22 ezer forint volt, két évvel ezelőtt. 2018-ban 18 ezer, 2017-ben pedig, amikor először érkezett a számlákra, 12 ezer forint volt.

Ez a pandémia egyetlen kedvező hatása a sok szörnyűség mellett - húzta alá a VG-nek Farkas András nyugdíjszakértő.

A kétmillió-ötvenháromezer nyugdíjas közül a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint 215 ezernek a nyugdíja nem érte el a havi 80 ezer forintot tavaly, nekik értelemszerűen nem a maximális összeg jár, hanem kevesebb, például 60 ezer forintos nyugdíj és 6,3 százalékos GDP-növekedés esetén 42 ezer forint.

Az sem mindegy, hogy pontosan kik kapják majd a nyugdíjprémiumot. Egy októberi kormányrendeletben várhatóan ismét megerősítik, hogy a nyugdíjak mellett kéttucatnyi egyéb - rokkantsági, rehabilitációs, korhatár előtti stb. - ellátás után is jár majd a prémium, amelyet így összesen több mint két és fél millió ember részére fizetnek ki - mondta Farkas András. Kiemelte, hogy a prémium mellett szintén fontos lesz a novemberi nyugdíjjal érkező, egyösszegű nyugdíjemelési korrekció, amelyet a KSH szeptemberi inflációs adata határoz majd meg. A nyugdíjszakértő szerint a jelenlegi várakozás az, hogy 0,6 százalékos inflációs eltérést fizetnek majd ki éves szintre számolva, azaz 7,2 százalékos egyösszegű korrekciót kaphatnak a nyugdíjasok. Ez a medián, azaz 130 ezer forintos nyugdíj esetében valamivel több mint 9000 forintot jelent, amely várhatóan november 12. körül érkezik meg a számlákra.

A nyugdíjprémium hatása a költségvetésben is érezhető lesz. 50-80 ezer forint közötti nyugdíjprémium esetén a 2,5 millió jogosulttal számolva akár 125-200 milliárdjába is kerülhet az államnak.







Visszaépül a 13. havi juttatás

A kormány határozott célja, hogy fokozatos lépésekkel visszaépíti a 2009-ben eltörölt 13. havi nyugdíjat. Ennek első részletét, negyedhavi ellátást ez év elején utalták át a jogosultaknak, ez 87 milliárd forintot tett ki a költségvetésben. Jövőre a havi nyugdíj felét, 2023-ban a háromnegyedét, 2024-ben és azt követően pedig már a teljes 13. havi tételt megkapják a nyugdíjasok.


Link



A maximumot is elérheti a nyugdíjprémium

Link












 
 
0 komment , kategória:  Hazánk - otthonunk  
Majka a hétvégén elveszi Dundikát
  2021-08-26 20:30:45, csütörtök
 
 













MAJKA A HÉTVÉGÉN ELVESZI DUNDIKÁT . . . . . . . . . . . . .



HÁROM NAPOS LAGZIRA KÉSZÜL MAJKA ÉS DUNDIKA




Leleplezzük a titkos esküvőt: Háromnapos lagzira készül Majka és Dundika - itt vannak a részletek


A celebvilág színe-java teszi majd tiszteletét a hétvégi luxuslagzin, amit egy kíváncsi szemek elől gondosan elzárt borászatban tart a páros. A Bors megtudta, hogy olyan álomesküvőt tartanak, amilyenre mindig is vágyott Dundika.


Hétvégén tartják az idei év legnagyobb sztáresküvőjét: Majoros Péter és kedvese, Hajnalka tíz év után végre örök hűséget fogadnak egymásnak. A menyasszony és a vőlegény idén tavasszal ünnepelték szerelmük kerek évfordulóját. A Bors úgy tudja, Majkáék eredetileg az év első felében tartották volna a szerelmi köteléküket megerősítő szertartást, ám a pandémia keresztülhúzta a számításaikat.

Ekkor tűzték ki a most hétvégi esküvői időpontot, aminek megtartásában még a nyár elején sem voltak biztosak a vírushelyzet miatt.

A két közös gyermeket nevelő sztárpár, megtett mindent, hogy összejöjjön az esküvő, és úgy néz ki, hogy a kitartásukat végre siker koronázza. Már nincs visszaút: néhány napon belül Majka és Dundika kimondják a boldogító igent.

Most hétvégén lesz a nagy nap

A Bors információi szerint most hétvégén egy jónevű vidéki borászat lesz a helyszíne a ceremóniának. A nagy napot Majkáék a lehető legdiszkrétebben szeretnék megélni, ezért a meseszép helyszínt a pár próbálta az utolsó pillanatokig titokban tartani. A luxusesküvőiről híres pincészet szinte megközelíthetetlen a kíváncsiskodók számára, több mint 100 hektáros telken fekszik egy völgyben, ahová egyetlen út vezet be, így idegenek véletlenül sem pillanthatnak a kulisszák mögé. Ha már ott vannak, több étterem és bár gondoskodik a minőségi vendéglátásról, sőt, még éjszakára sem kell elhagyniuk a birtokot, ugyanis az összes vendéget helyben tudják elszállásolni.


Az ózdi rapper 2012-ben jegyezte el Dundikát, de az esküvőt csak most tartják - Bors-archív





Úgy tudjuk, hogy Majorosék háromnapos lagzit terveznek, a vendégek között pedig számos közéleti szereplő, tévés, zenész és színész is ott lesz majd a baráti körükből.

Az esküvő részletei, ahogy a pontos helyszín is, szupertitkosak.

Majka és Dundika nem szeretné, ha avatatlan szemek látnák, ahogy az oltár elé vonulnak, vagy ahogy felszabadultan mulatnak a barátaikkal. Korábban azonban részletesen beszéltek mindketten arról, hogy milyen esküvőt szeretnének. Talán mondani sem kell, hogy a két elképzelés alig találkozik egymással...


Tornacipőben és rövidgatyóban nősül?

Majka korábban azt nyilatkozta, hogy tornacipőben és rövidnadrágban szeretne nősülni, mert attól fél, hogy beleizzad a zakóba, amiben egyébként sem érzi jól magát. Dundika ehhez képest már hónapokkal az esküvő előtt komoly diétába kezdett, napokon át csak telefonált, hogy meglegyen a sminkes, a fodrász, a ceremóniamester, a dekoráció, mert grandiózus esküvőt akar, amin természetesen szeretne a lehető legszebb lenni.


Majkáék gyerekei is látni fogják, ahogy szüleik kimondják a boldogító igent - DFP





Az ő elképzelése szerint lesz egyébként feldíszítve a helyszín, ő álmodta meg a tortát, minden apró részlet az ő ízlését dicséri majd.

Úgy tudjuk, a páros mindkét tagja izgatottan várja a hétvégét annak ellenére is, hogy korábban azt nyilatkozták, sok mindenben nem fog változni az életük egy papír miatt. Majka és Dundika nyolc éve járnak jegyben, a hétköznapjaikban pontosan úgy élnek, mint egy átlagos család. A lázas készülődés azonban arról árulkodik, hogy mégiscsak fontos számukra, hogy hivatalossá tegyék a szövetségüket. Mert szeretik egymást.


Hirtelen jött szerelem

A páros tagjai még a TV2-n futó Ezek megőrültek! című műsor forgatásán ismerkedtek meg egymással, 2011-ben pedig már egy párt alkottak. Amilyen gyorsan összejöttek, olyan gyors volt a családalapítás is, hiszen novemberben már meg is született az első gyerekük, Marián. 2016-ban pedig a testvére, Olivér is.







Tízezrek előtt vallott szerelmet Majka

Link



Majka: bomba formában készül az esküvőre

Link



Újabb részletek az év lagzijáról: Ezen a pazar helyszínen esküsznek Majkáék

Link



Összeházasodik Majka és Dundika

Link


Ők mulattak a legjobban Majkáék esküvőjén: Ördög Nóri az igazi partihercegnő

Link


Végre jelentkezett az ifjú férj: Majka meglepő képet posztolt az esküvőjéről - Fotó

Link


















 
 
0 komment , kategória:  Bulvár  
Templomos lovagoktól ered a péntek 13-ától való félelem
  2021-08-25 22:45:21, szerda
 
 





TEMPLOMOS LOVAGOKTÓL ERED A PÉNTEK 13-ÁTÓL VALÓ FÉLELEM


A félelem a tizenhármas számtól olyan mértékig beleivódott az emberekbe, hogy ez lett az egyik egyetemleges babonánk. Olyannyira , hogy a 13-as szám jelentősége, és au attól való félelem évszázadok óta velünk van. De mitől félünk, ha ez a szám a péntekhez kapcsolódik?

A 3-as számmal kapcsolatos ellenérzés a tengerentúlon annyira tartja magát, hogy az Amerikai Egyesült Államokban a felhőkarcolóknak nincsen tizenharmadik emeletük, a kórházakban nincs tizenhármas szoba, de számos repülőn nincs 13-as széksor. Franklin Delano Roosevelt pedig sosem volt hajlandó olyan asztaltársaságnál étkezni, ahol tizenhárman ültek. Rendszerint odarendeltek még egy embert.

De mi a helyzet a péntek 13-al? E hónapban már kipipáltuk ezt a napot, legközelebb jövő év márciusában várható, hogy a 13-a péntekre essen.










Szerencsétlenség volt éhgyomorra tüsszenteni

Bibliai oka van annak, hogy a pénteket a legszerencsétlenebb napok között jegyezzük. Ezen a napon feszítették meg Jézus Krisztust, és állítólag ez volt a paradicsomi bűnbeesés napja is. Az utolsó vacsorán tizenhárom vendég volt, tizenkét apostol és maga, Jézus. Ezért tartja magát az a hiedelem is, hogy tizenhárom emberrel étkezni egy asztalnál: veszedelem. Más források szerint Júdás személyére utal a szám, mert ő volt az, aki utolsóként ült le az asztalhoz. A középkorban ezen a napon éhgyomorra tüsszenteni nagy szerencsétlenséget jelentett. A péntek - a néphit szerint - a gonosz napja, vagyis nem alkalmas házasságra, vagy arra, hogy új házba költözzünk, nagy útra induljunk. A félelem másik gyökere, hogy a XIX. századig ez a nap volt Európában a hóhérok napja: rendszerint ekkor hajtották végre a nyilvános kivégzéséket. A XX. században az Apolló katasztrófája után a mai napig tartja magát az a téveszme, hogy az űrrakéta 13 óra 13 perces fellövési kísérlete a harminckilences indítóállványáról meghiusult.










Európa-szerte jelen voltak a keresztesek

A péntek 13-ához kapcsolt rossz érzéseinknek történelmi okai is vannak.

Az egész hiedelem hátterében a középkori Templomos Lovagok állnak. A Templomosok vagy Templomos Lovagrend az egyik leghíresebb keresztény harcos szerzetesrend volt. A rend 1118-ban, keresztes lovagokból szerveződött társulásból, a Szent-földön alakult , amikor kilenc keresztes lovag elhatározta, hogy életét a Szentföld zarándokai védelmének szenteli. Krisztus szegény lovagjainak nevezték magukat, ezzel is utalva kezdeti szegénységükre és elhivatottságukra.

A templomos rend a XIII. század második felében érte el fejlődése tetőpontját. Európa szinte minden országában jelen voltak, gazdaságuk a királyokéval vetekedett. A Rend őrizte 1204 és 1307 között az úgynevezett Torinói leplet, valamint 1222 után az Aranybulla egy példányát is. Vagyonuk nemcsak jelentős adományokból, hanem banki-pénzügyi tranzakciókból is származott. A zarándokok számára bankrendszert teremtettek. Az úton levők pénzüket - nehogy a zarándoklat alatt kifosszák őket - bármely templomos rendházban letétbe helyezhették, majd az út során a kiállított váltókkal más rendházakból mindig annyit vehettek fel, amennyi a napi ellátásra és továbbutazásra kellett a következő templomos ,,banki kirendeltségig".


Feloszlatásuk után indult a szóbeszéd

A templomosok kiváltságaik révén kikerültek mind a világi, mind az egyházi hatóságok felügyelete alól, egyedül a mindenkori pápa parancsolhatott nekik. Akárhol voltak is házaik, birtokaik szerte Európában és a Közel-Keleten, mindenhol mintegy ,,állam az államban" működtek. A rend bevétele a XIII. század végére olyan óriási lett, hogy a szentföldi erődítmények után önálló földközi-tenger flottát tudtak építtetni. Ebben a korszakban születhetett a templomosok kincséről szóló legenda. Gazdasági hatalmuk egyre nőtt, s részben ez vezetett a bukásukhoz is.

A francia király Szép Fülöp ugyanis elirigyelte a rend vagyonát és azt saját kincstárában szerette volna látni. Ezért megrendezte a történelem első koholt perét, amely végül a rend bukását okozta, 1307. október 13-án, pénteken, egy jól megszervezett akcióval, saját királyságában egyetlen éjszaka leforgása alatt lefoglalta a rend vagyonát, bezáratta a tagjait, majd eljárást indíttatott ellenük a keresztény vallás maggyalázása miatt. Fülöpnek sikerült elérnie. hogy a pápa 1311-ben feloszlassa a templomosok rendjét. A rend feloszlatása után még életben maradt szétszéledő lovagok hírül vitték a világban bukásuk és magaláztatásuk történetét, szenvedéseik kezdetét pedig péntek 13-ához kötötték, amikor orvul elárulták őket.


Péntek 13 története

Link






 
 
0 komment , kategória:  Életmód   
Súlyosan károsítja az agyat a koronavirus
  2021-08-25 20:30:15, szerda
 
 





KOMOLYAN KÁROSÍTJA AZ AGYAT A KORONAVIRUS


Friss kutatás bizonyítja a szörnyű feltételezést: felzabálja az agyat a koronavírus

A legfrissebb kutatások meglehetősen aggodalomra adnak okot: a koronavírus bizony képes közvetlenül megtámadni az agyat, annak sejtjeit, és bizony elég komoly problémákat okoz, akár hosszabb távon is.


Stroke, memóriazavarok, és ködös gondolkodás - csak néhány azok közül a neurológiai tünetek közül, amelyekről koronavíruson átesett emberek számolnak be. Most a Nature szaklapban megjelent egy publikáció, ami kiderítette: a kórházba kerülő páciensek mintegy 80%-át érintik ezek a problémák. A szakemberek most olyan kutatásba kezdtek, ami azt igyekszik kideríteni: vajon korai beavatkozással elkerülhetők-e ezek a hosszú távú betegségek, szövődmények - írja az Infostart.


Az orrunkon keresztül kerül be

A szakértők szerint a nemrégiben publikált tanulmány meglehetősen komoly aggodalomra ad okot, szerintük kétséget kizáróan kiderült, hogy a koronavírus hatása súlyos. Összehasonlították egy fertőzésen átesett ember és egy egészséges ember agyát, és egyértelműen látszott, hogy a víruson átesett páciens szürkeállománya sérült, megfogyatkozott az agykéreg több területén. Az hitték korábban, hogy a vírus a neuronokat támadja meg, ám mostanra kiderült, hogy a vér-agy gáton nagyon nehezen jut át. A legfrissebb adatok szerint ugyanis az orrunkon keresztül, a szaglónyálkahártyán jut át a SARS-CoV-2. Ugyan nem nagy mennyiségben, de a kevés is nagy galibát okoz.



Elég súlyos szövődményeket okoz az agyban a vírus - shutterstock





Ha kevés jut be, miért okoz bajt?

A szakemberek arra is rájöttek, hogy a koronavírus egy olyan sejttípust, az ún. asztrocitákat fertőzi meg, amelyekből nagyon sok van az agyunkban és számos funkciójuk van. Gyakorlatilag nagyrészt az agy normális működéséért felelnek, pl. ők látják el tápanyaggal a neuronokat - derítette ki Arnold Kriegstein, a San Francisco-i Kaliforniai Egyetem neurológusa.



Ezért alakul ki az ,,agyköd"


Sokakat gyötör a betegség után "agyköd" - shutterstock





A brazilok arra is rájöttek: 26 koronavírusban elhunyt beteg 66%-nak esetében kimutatható volt a vírus jelenléte az agyukban is. De az is kiderült: a feljebb említett fertőzött asztrociták miatt alakul ki a betegségen átesetteknél később krónikus fáradtság és az ún. ,,agyköd", vagyis ködös gondolkodás. Ráadásul az asztrocitákra akkor is hathat a vírus, ha nem fertőzi meg őket: egy júniusi kutatás koronavírusban elhunyt betegek esetében a normálistól eltérően funkcionáló asztrocitákat talált az agyban. Mindezek miatt azt kutatják jelenleg, hány agysejt megtámadása kell ahhoz, hogy az tüneteket okozzon.


Veszélyesebb a koronavírus, mint hitték - shutterstock





Vérnyomásgyógyszer is segíthet

A kutatás szerint sajnos a neuronok sincsenek biztonságban: őket ugyan nem a vírus maga támadja meg, hanem a konkrétan a saját immunrendszerünk, de a vírus hatására. Az immunrendszerünk ugyanis a koronavírus miatt ún. autoantitesteket termel egyes esetekben, ezek viszont már képesek átjutni a vér-agy gáton, és támadásba lendülni ott is, ahol nem kellene. Rontják a neuronok vérellátását, azaz a működésüket. Ezen viszont úgy tűnik egy már kéznél lévő gyógyszerek is segíthetnek: méghozzá a magas vérnyomás kezelésére használt gyógyszerek. A többi szövődmény és tünet kezelése illetve megelőzése érdekében azonban még további kutatások folynak.

Link



Így teszi tönkre az agyat a koronavírus

Link



Az már nem kérdés, hogy a koronavírus az agyat és az idegrendszert is károsíthatja

Link















 
 
0 komment , kategória:  Egészségünk érdekében...  
     1/4 oldal   Bejegyzések száma: 32 
2021.07 2021. Augusztus 2021.09
HétKedSzeCsüPénSzoVas
 1
2345678
9101112131415
16171819202122
23242526272829
3031 
Blog kereső


Bejegyzések
ma: 0 db bejegyzés
e hónap: 32 db bejegyzés
e év: 314 db bejegyzés
Összes: 4292 db bejegyzés
Kategóriák
 
Keresés
 

bejegyzések címeiben
bejegyzésekben

Archívum
 
Látogatók száma
 
  • Ma: 749
  • e Hét: 2208
  • e Hónap: 17754
  • e Év: 572081
Szótár
 




Blogok, Videótár, Szótár, Ki Ne Hagyd!, Fecsegj, Tudjátok?, Receptek, Egészség, Praktikák, Jótékony hatások, Házilag, Versek,
© 2002-2021 TVN.HU Kft.