Belépés
menusgabor.blog.xfree.hu
"A világ pocsolya, igyekezzünk megmaradni a magaslatokon." / Honoré de Balzac / Menus Gábor
1940.08.11
Offline
Profil képem!
Linktáram, Blogom, Képtáram, Videótáram, Ismerőseim, Fecsegj
     1/3 oldal   Bejegyzések száma: 29 
Egy fantasztikus Link
  2013-01-31 22:45:04, csütörtök
 
 




EGY FANTASZTIKUS LINK


Versek

Gondolatok

Tanmesék

Mondások

Képek ...és sok sok más egyéb /film, zene, életmód, humor/


Mindez egy helyen!


Szenzációs élményben lesz részed, ha rákattintasz az alábbi linkre!

Sok szeretettel ajánlom Mindenkinek!

Jó szórakozást!


Kattints az alábbi linkre!





Link





 
 
0 komment , kategória:  Bölcsességek és gondolatok.   
"Én is cigány vagyok"
  2013-01-31 12:43:27, csütörtök
 
 




"ÉN IS CIGÁNY VAGYOK" - állítja magáról Gyurcsány,a böszme!

Ó, dehogy vagy te cigány, sőt, az aztán végképp nem vagy. Minden hiányzik belőled, ami cigánnyá tehetne. Hatalmas vagyont harácsoltál össze mindjárt a legelején. Nem a tudásod, vagy a tehetséged, esetleg valamiféle zsákmányszerző brutalitás tett vagyonossá, hanem az a csürhe, ahová tartoztál még a rendszerváltás előtt. A cimboráiddal együtt fillérekért jutottál irgalmatlan vagyonokhoz, mert megmondták neked, hol kopogtass, mit vegyél, mit adj el, a szádba rágták az egészet. A vagyonodat kaptad, a diplomádat loptad, a luxusodba beházasodtál.

Van neked fogalmad arról, hogy egy cigánynak micsoda erőfeszítésébe kerül, hogy karriert csináljon? Egy zenész, vagy egy énekes, ha mégoly tehetséges is, először le kell küzdje azt a nyomort, amibe többnyire beleszületett, aztán le kell küzdenie a félelmeit, a gátlásait, hogy elhitesse a társadalommal, ő nem olyan cigány, akitől félni kell, akit gyűlölni kell, nem, ő más, a saját kisebbségén belül ahhoz a többséghez tartozik, amelyik becsületes, nem lop, nem gyilkol, hanem dolgozni akar, ki akarja bontakoztatni a tehetségét, és ezért hajlandó keményen megküzdeni.

Ilyen cigány Oláh Gergő, akinek az X-Faktor előtti élete kemény fizikai munkával, méghozzá közmunkával telt, amit ti olyan nagyon tudtok kárhoztatni. Ő többek között ebből tartotta fenn a saját életét, és küzdött a mindennapi betevőért a családja számára. Mikor bekerült a vetélkedőbe, mondták neki, most már leteheted a gereblyét.

Sok Oláh Gergő van. És rengeteg olyan, akinek a keze sokáig fogja még markolni a szerszám
nyelét, de akiknek ez a nagyszerű cigány fiatalember megmutatta, hogy ha van tehetséged, lehetőségeid is vannak. És neked mid van, Fletó? Van vagyonod, de értéked nincs, semmi! Volt poziciód, de hazugságaiddal, ócska trükkjeiddel a magad idejében a nullával tetted egyenlővé az egyik legfőbb közjogi méltóság tekintélyét.

Semmid sincs a saját erődből, ugyan, dehogy vagy te cigány.

Aztán vannak a cigányállatok, igen. De még ők is különbek nálad, Fletó. A tábla, amit elkészítettek neked és a nyakadba akasztottak, még hozzájuk képest sem illet meg. Ha egy ölésre kész cigányt meglátunk, tudjuk, mire számíthatunk tőle. Elvben legalábbis van esélyünk, hogy meneküljünk, vagy ha már késő, felvegyük a küzdelmet. Aztán jöhet segítség, rendőri, járókelői, bármilyen.

Tudjuk, sokaknak nem jött. Szögi Lajos, Bándy Kata, vagy Marian Cosma hozzátartozói, borsodi, szabolcsi falvakban élő magányos és számtalanszor meglopott, kirabolt és megkínzott magányos öregasszonyok tudnának erről beszélni, már aki élve megúszta. Tudjuk, sokan közülük belehaltak.

De fordulhatott volna úgy is, hogy megússzák. Egy épp arra bóklászó rendőrjárőr, egy idejében kihívott segítség, bármi. Ha az utcán falkában jönnek velünk szemben az efféle cigányok, még gyorsan behúzódhatunk egy kapualjba, sarkon fordulhatunk, aztán futás. Ha azt látjuk, hogy egy járművön garázdálkodnak, nem szállunk fel, ha már rajta vagyunk, talán még leszállhatunk gyorsan. Van esély, van önvédelem, van menekülés.

De te, Fletó semmi esélyt nem adtál a társadalom hiszékenyebb részének. Felvetted a betanult pózodat és azt mondtad, patrióta vagy. Aztán 2004. december 05.-e előtt a saját nemzeted ellen hergelted a szavazóidat. A saját fajtád ellen.

Cigány nem tesz ilyet.

Aztán felvetted a másik pózodat és azt mondtad, demokrata vagy és az 56-os forradalom nagy tisztelője. Volt ott minden. "Mondd Imre, te mit tennél", ájtatos letérdelés az emlékmű előtt, gyomorra(!) helyezett kéz a Himnusz alatt, kipréselt könnyek, minden.

Aztán amikor forradalmunk 50. évfordulóján a mocskos hazugságaidtól és egész elviselhetetlen személyedtől megcsömörlött tíz- és százezrek kivonultak az utcára, megmutattad, hogy a te demokráciád valójában nem más, mint a legbrutálisabb fasiszta rendőrterror!

Bármennyire is bizarrul hangzik, a cigány legalább maga végzi el a piszkos munkát.

Amikor 2006. október 23.-án szemeket lőttek ki, ujjakat törtek el, tömegekbe hajtottak lovasrohammal, amikor meztelenre vetkőztetett és megalázott embereket órákon keresztül térdepeltettek, amikor gyanútlan járókelőket válogatás nélkül letepertek, és amikor már ott feküdtek megbilincselve, tehetetlenül, félholtra verték és rúgták őket, akkor te hol voltál, Fletó?

Valahol egy tágas és kényelmes irodában, ahonnan nyugodtan le tudtad vezényelni ezt az egész borzalmat, bármennyire menekülsz a felelősség elől és próbálod azt hazudni, hogy neked aztán semmi személyes beleszólásod nem volt semmibe. Mintha Hitler állította volna, hogy neki semmi köze a holokauszthoz, mert nem járt egyetlen haláltáborban sem.

Egy cigány, ha garázdálkodik, bántalmaz, késel, akkor véres lesz a keze és eltorzul az arca. Te éveken keresztül garázdálkodtál az életünkkel, a lehetőségeinkkel, a biztonságunkkal, de a kezed makulátlanul tiszta és ápolt. Mindíg gondosan leborotvált és gondozott pofádra meg ráfagyott az ájtatosság alattomosságot és aljasságot leplező hamis máza.

Dehogy vagy te cigány; az aztán végképp nem!

Jávor Richárd



Link
 
 
0 komment , kategória:  Magyar sorsot - magyar kézbe!   
Kambodzsa
  2013-01-30 22:33:33, szerda
 
 




KAMBODZSA


Megérkezik az utazó, hogy felfedezze Kambodzsa ember alkotta csodáit, s eláll a szava...

Angkor Wat

Megérkezik az utazó, hogy felfedezze Kambodzsa ember alkotta csodáit, s eláll a szava. Aztán azon kapja magát, hogy ez nem elég. Meg kell ismernie az elhagyatott dzsungeleket, titokzatos folyókat, pazar, szinte üres strandokat, amelyek mind csupán apró szeletkéi egy elképesztően szép országnak. Íme Kambodzsa legszebb kincsei, útmutatóul...


Angkor Wat





A világ legnagyobb vallásos épületkomplexuma, évente egymillió látogatóval. Hetekbe telne, ha mindent látni akarnál. Ötvenezer munkás, ötezer szobrász és kőfaragó harmincévnyi munkával építette fel. Homokkőből épült, s a tömböket a csatornákon szállították Angkorba, majd tökéletes illesztésekkel rögzítették egymáshoz. Méretei valóban gigantikusak. A 82 hektáros szakrális területet 190 méter széles vizes árok veszi körül. Összesen 158 kilométer hosszúságú, 14-14 kőlépcső vezet a vízhez, ahol a hívők a rituális tisztálkodást végezték.

A legnagyobb, megdöbbentő épségben fennmaradt épület II. Szurjavarman palotája, gyönyörű termekkel és medencékkel ékesített belső udvarokkal. Bajon temploma hatalmas oszlopairól híres, melyeket majd 200 kőből faragott, mosolygó arc ékesít. Csupa oszlop táncteremében lejtették egykor légiesen finom táncaikat az apszarák, illetve földi másaik. A külső folyosók falain domborművek mutatják be a khmer nép történelmét és mindennapi életét.

A templomváros központi terén kapott helyet a leprás király terasza egy majdnem életnagyságú szoborral, amelynek arcán és felkarján látható furcsa foltok utalnak nevére. Kutatások szerint Jamat, a holtak és az ítélet napjának istenét ábrázolja, és mint Jama terasza, a hely egykor a khmer királyok ravatala lehetett.

Ta Prohm kolostora mintha egybeforrt volna a dzsungellel. Az óriási fügefák szinte teljesen beszövik az épületeket, igazi labirintussá változtatva az egykori templomot. A galériák és szentélyek díszeit csak a növénytakarón át lesheti meg az utazó, mintha kincset keresne, ez adja a hely titokzatos varázsát. A fák és kövek itt örökre egybefonódtak - ha a fák kiszáradnak, vagy kivágják őket, az általuk körülölelt falak is összedőlnek.

A khmer királyok istenkirály voltát - és óriási potenciáját - semmi sem bizonyítja jobban a Mennyei Templomnál. A legenda szerint ugyanis a királyt e templom aranytornyában hívta minden éjjel pásztorórára Nagini, a kilencfejű kígyóistennő, s csak ezután térhetett nyugovóra feleségeivel... és ágyasaival. Az istennő súlyos fenyegetéssel intette a távolmaradástól, ha egyetlen éjszaka is kimarad, halál és katasztrófák sújtják a királyt és a birodalmát.

Kambodzsa 12. századi templomegyüttesét, Angkor Wat-ot 2012-ben 2 millióan keresték fel. A legtöbb turista Dél-Koreából, Vietnamból, Kínából, Japánból és Thaiföldről zarándokolt el ide.

Belépődíj: 20 $ egy napra


Kambodzsa

Link







































Phnom Bakheng



Bajon



Angkorthom déli kapuja



A déli kapu részlete



A templomokat még ma is fojtogatják a dzsungel növényei



Épület egy fügefa gyökereinek szorításában



Ta Prohm nyugati bejáratának tornya



Kőkockából kifaragott óriásarc



Siva és Uma (Bantej Srei)



Tradicionális khmer tánc



Angkor romváros egy része: Angkorvat, buddhista szerzetesekkel



Phnompen, a főváros












 
 
0 komment , kategória:  Világjárók  
Újra lehetnek szemkilövetések és rendőri bántalmazások...?
  2013-01-29 18:08:57, kedd
 
 




Magyarországon újra lehetnek szemkilövetések és tömeges rendőri bántalmazások 2014 után

Az M1 Ma Reggel című műsorában Bauer Tamás a Demokratikus Koalíció alelnöke úgy nyilatkozott, hogy az ún. (baloldali) ,,ellenzéki összefogás" fő célja, hogy 2014 után visszaállítsák Magyarországon a jogállamot. Azon riporteri kérdésre, mely szerint a 2006. őszi rendőri fellépések jogállaminak minősíthetőek-e, Bauer határozott igennel válaszolt, s ezt a válaszát többszöri újrakérdezés után megerősítette, rámutatva, hogy a rendőrség 2006 őszén úgy járt el, ahogy el kellett járnia. A logika szabályai szerint ez azt jelenti, hogy amennyiben a Bajnai-Gyurcsány-Mesterházy féle összefogás a következő választáson netán győzelmet aratna, minden esély megvan arra, hogy a kormányellenes tüntetőket, vagy akár az 1956-os Forradalom és Szabadságharc hatvanadik évfordulóján majdan békésen emlékezőket ugyanazzal a brutalitással veri majd szét az akkori rendőrség, ahogy ez hat évvel ezelőtt történt. Kétségtelenül erényként is felfogható, hogy a ,,demokratikus összefogás" ezek szerint ezt az elképzelést és célkitűzést nem is rejti véka alá, hanem már most világossá teszi a magyar embereknek, hogy mire is számíthatunk az újonnan kialakítandó ,,jogállamban". Aki az ,,összefogást" támogatja, aki rájuk szavaz, tudhatja tehát, hogy a tömeges rendőri brutalitásokat, a gyülekezési jog sárba tiprását is támogatja, ezeket is megszavazza.

A magukat ,,demokratikus erőknek" nevezők igazmondáshoz való viszonya is tisztázódott a tegnap reggeli tévéinterjúban, amikor Bauer Tamás határozottan kijelentette, hogy 2006. október 23-án az Astoriánál senkit nem bántalmazott a rendőrség. Az pedig szintén világossá vált, hogy a ,,jogállam helyreálltására törekvők" mit gondolnak az igazságszolgáltatás szerepéről egy jogállamban. A képviseletükben eljáró Bauer Tamás ugyanis láthatóan teljes mértékben negligálja azt a nagyszámú jogerős bírósági ítéletet, amelyek mindenben ellentmondanak a 2006. őszi rendőri brutalitásokkal kapcsolatos pimasz és szélsőséges állításainak. Akinek eddig bármiféle kétsége volt efelől ma reggel megbizonyosodhatott róla: a Bajnai-Gyurcsány-Mesterházy féle összefogás valódi célja, hogy újra totális diktatúrát, rendőrterrort vezessenek be Magyarországon. Ezt nevezik ők ,,jogállamnak".


Bauer Tamás minden határon túllép és egyszerre überolja Gyurcsányt, Torgyánt és Szabó Albertet

Link








 
 
0 komment , kategória:  Média  
Humoros aforizmák
  2013-01-29 17:39:26, kedd
 
 




HUMOROS AFORIZMÁK


Évekig nem szóltam a feleségemhez. Nem akartam félbeszakítani. (Woody Allen)

Aki korán kel, az igen! (Woody Allen)

Nem mintha félnék meghalni. Csak nem akarok ott lenni, amikor bekövetkezik. (Woody Allen)

Vannak rosszabb dolgok, mint a halál. Töltöttél már el egy délutánt egy biztosítási ügynök társaságában? (Woody Allen)

Valószínűleg túl lassú vagyok. Nemrég elütött egy autó, amit két ember tolt. (Woody Allen)

Veszélyes környéken lakom. Ahányszor becsukom az ablakot, mindig odacsukom valaki kezét. (Woody Allen)

Az egyetlen bajom az életemmel, hogy nem valaki más vagyok. (Woody Allen)

Nálunk otthon én vagyok a fonök, a feleségem csak a döntéshozó. (Woody Allen)

Nem vagyok olyan normális, mint amilyennek látszom. (Woody Allen

Kétféle ember létezik: a jó és a rossz. A jó ember jobban alszik, viszont úgy néz ki, a rosszak jobban élvezik az ébrenlétet. (Woody Allen)

Nem, semmiféle tanulmányokat nem folytattam az iskolában. Ok tanulmányoztak engem. (Woody Allen)

Csak úgy lehetsz boldog, ha szeretsz szenvedni. (Woody Allen)

Chaplin, indulásából következoen, fantasztikus akrobata képességekkel érkezett a filmiparba. Nekem nincs ilyen hátterem. Nekem a szöveg az erősségem - a bemondásaim valószínuleg jobbak, mint Chaplinéi. (Woody Allen)

Érdekes arca van. Érdekes hogy ez egy arc. (Woody Allen)

És együtt alszik majd az oroszlán és a borjú, de a borjú nem alszik majd jól. (Woody Allen)

Csodálatos lehet a szex egy férfi és egy nő között. Feltéve, ha a megfelelő férfi és nő közé kerül az ember. (Woody Allen)

A pénz jobb, mint a szegénység, már csak anyagi szempontból is. (Woody Allen)

A nagyapám igen jelentéktelen ember volt. A temetésén a halottaskocsi ment leghátul. (Woody Allen)

Nagyon büszke vagyok az arany zsebórámra. A nagyapám a halálos ágyán adta el nekem. (Woody Allen)

Tegnap megmentettem egy lányt a nemi erőszaktól. Uralkodtam magamon. (Woody Allen)

Már hetedik éve, hogy anyósom átjön karácsonykor. Idén újítunk. Beengedjük. (Woody Allen)

Az aszkéta ugyanaz, mint az atléta, csak soványabb. (Ismeretlen)

Nem furcsa, hogy én, aki csupa népszerutlen könyvet írtam, ilyen népszerű fickó lettem? (Albert Einstein)

A jövő héten nem lehet krízis. Már tele vagyok programmal. (Henry Kissinger)

Az aforizma, vicctelen "poén" (Soproni István)

Az élet nemi érintkezés útján terjedő fertőzés, amelynél a halálozási arány 100%. (R.D. Laing)

Az agglegény az az ember, aki azzal tesz boldoggá valakit, hogy nem veszi el. (Veto József)

A siker egyszerűen csak szerencse kérdése. Kérdezz meg egy sikertelent! (Earl Wilson)

Az optimista olyan fickó, aki hisz abban, hogy a légy azt keresi, hogyan juthatna ki a szobából. (Samuel Goldwyn)

Az állatkert remek hely az emberi szokások tanulmányozására. (Evan Esar)

Mindenki a saját baklövéseit hívja tapasztalatnak. (Oscar. Wilde).

Az amnézia egy betegség, amelyben az a jó, hogy az ember, mindig új arcokkal találkozik. (Ismeretlen)

Az időnek egyetlen oka van: minden nem történhet egyszerre. (Albert Einstein)

Az apa olyan ember, aki elvárja, hogy gyerekei olyan jók legyenek, amilyen ő akart lenni. (Ismeretlen)

Tartsd a kezed egy percig a forró kályhán, meglátod, egy órának fogod érezni. Beszélgess egy csinos nővel egy órát, mintha csak egy perc lenne. Na, EZ a relativitás. (Albert Einstein)

Az autóbusz olyan közlekedési eszköz, amelyiken mindig van hely, ha az ellenkező irányból jön. (Ismeretlen)

A babonaság az egyetlen olyan dolog, amiben nem Az okos emberek megoldják a problémákat, a zsenik pedig megelőzik őket. (Albert Einste

A baklövés az egyetlen olyan dolog, amiben eredetiek vagyunk. (Billy Joel)

A bébiszitter, kamasz, aki kénytelen felnottként viselkedni, hogy a felnottek, akiket helyettesít, kamasz módjára viselkedhessenek. (Ismeretlen)

Csak két dolog végtelen: a Világegyetem és az emberi butaság, bár az elsőben nem vagyok egészen biztos. (Albert Einstein)

Gazdag ember filozófiája: Csak annak adok, aki nekem rokonszenves. De nekem egy se rokonszenves akinek adni kell. (Karinthy Frigyes)

A chiliszósz, határozott fellépésű ketchup. (Ismeretlen) Egy vidéki ember két ügyvéd között olyan, mint egy hal két macska között. (Benjamin Franklin)

A csapatmunka az, ha sokan csinálják azt, amit mondok. ( Michael Robert Winner)

A halak és a vendégek büdössé válnak három nap után. (Benjamin Franklin)

Aki mindent csak pénzért hajlandó megtenni, valószínűleg pénzért mindent hajlandó megtenni. (Benjamin Franklin)

A demokrácia az a rendszer, amiben azt mondasz, amit akarsz, és azt teszed, amit mondanak. (Gerald Barry)

A dög, a rivális hölgy beceneve. (Ismeretlen)

A válások legfobb okozója a házasság. (Groucho Marx)

Az edző olyan ember, aki mások verítékével keresi kenyerét (Martin Lauer)

Az egészséges ember az, akit nem vizsgáltak meg elég alaposan. (Ismeretlen)

A kutyán kívül a könyv az ember legjobb barátja. A kutyán belül meg túl sötét van az olvasáshoz. (Groucho Marx)

Mondtam az orvosnak, hogy eltörtem a lábam két helyen. Azt mondta, máskor ne menjek erre a két helyre. (Henny Youngman)

Az eszményi beosztott az, aki azt hiszi, hogy eszményi főnöke van. (Ismeretlen)

A feledékenység, az agy önvédelme. (Feleki László)

A fiatal az, akinek fogalma sincs róla, hogy a régi szép idők, az most van. (Tímár György)

A házasság két olyan ember szövetsége, ahol az egyik sosem emlékszik a születésnapokra, a másik viszont sosem felejti el. (Ogden Nash)

A házasság jó dolog, csak egy kicsit sokáig tart.
Eötvös József

A házasság nem más, mint egy hosszú étkezés, mely a desszerttel kezdődik. (Ismeretlen)

,,A házasság a lehető legjobb esetbe afféle üdülőhely, ahol begyógyulnak a sebek; akinek ellőtték a lábát, valahogy megtanul műlábon bicegni, vagy Robinson szigete, amelyet a hajótörött a fantommá vált, talán sohasem létezett otthon nyomorult jelképeivel berendez magának." (Hevesi András)

A házimunka olyan munka, amelyet akkor vesznek észre, ha nincs elvégezve. (Ismeretlen)

A hippi az az ember, akinek olyan hosszú a haja, mint Tarzannak, olyan a járása, mint Jane-nek, és olyan a szaga, mint Csitának. (Larry Crabbe)

A hisztéria veszedelmes betegség, kötelezően kellene gyógyítani. Csak nők kaphatják meg, és csak férfiak halnak bele. (Karinthy Frigyes)

Ha a férjek olyan asszonyokat vennének feleségül, akiket megérdemelnek, nagyon rosszul járnának. (Oscar Wilde)

Az időjárás az az állapot, amire mindenki panaszkodik, de senki sem csinál semmit ez ügyben. (Mark Twain)

Egy pesszimista minden lehetőségben látja a nehézséget; egy optimista minden nehézségben meglátja a lehetőséget. (Winston Churchill)

Winston, ha az Ön felesége lennék, mérget öntenék a kávéjába!
- Nancy, ha az Ön férje lennék, meg is innám azt!
(beszélgetés Nancy Astor és Winston Churchill között)

A politika a második legrégibb mesterség. És rájöttem, hogy nagyon hasonlít is az elsőhöz. (Ronald Reagan)

A kémia ugyanaz, mint a fizika, csak büdösebb. (Ismeretlen)

A kertészkedés olyan, mint a terhesség: semmi sem úgy történik, ahogy a könyvekben írják. (Ismeretlen)

A köhögés az, amiről te nem tehetsz, de mindenki más persze csak azért csinálja, hogy téged bosszantson. (Ismeretlen)

A bankár egy olyan ember, aki kölcsönadja neked az esernyőt, amikor süt a nap, de visszakéri egy perccel azelőtt, hogy eleredne az eső. (Mark Twain)

Igazából sosem növünk fel, csak megtanuljuk, hogyan kell viselkedni nyilvános helyen. (Bryan White)

A szerelem vak, a barátság pedig behunyja a szemét. (Friedrich Nietzsche)

Elmentem megnézni Pavarottit énekelni, és mondhatom, ki nem állhatja, ha te is csatlakozol hozzá. (Mick Miller)

Hogy mit gondolok a nyugati civilizációról? Azt hiszem, jó ötlet lenne. (Mahatma Ghandi)

A nő, a férfi jutalma. A nő jutalma az a tudat, hogy ő a jutalom. (Talmud)

A legnehezebb dolog az életben azt eldönteni, melyik hídon menj át és melyiket égesd fel. (David Russell)

Az egyetlen különbség köztem és egy őrült között, hogy én nem vagyok őrült. (Salvador Dali)

A méhek nem olyan szorgosak, mint hisszük. Csak nem tudnak lassabban zümmögni. (Frank McKinney Hubbard)

Az ideális férj az, aki nem iszik, nem dohányzik, nem veszekszik és nem létezik.
(Brigitte Bardot)

A szerelem egy átmeneti elmebaj: házassággal gyógyítható.
(Ambrose Bierce)

Három hűséges barát létezik - egy öreg feleség, egy öreg kutya és a készpénz.
(Benjamin Franklin)

"Szerelemmel múlik az idő, idővel múlik a szerelem."
(Madame Pompadur)

A házasság a törvény és a hagyomány szerint egy felnőtt férfinak és egy nőnek jogilag elismert és szabályozott életközössége.

Nem tudom mihez kezdenék a feleségem nélkül. De akkor is olyan jó rágondolni.

A papucsférj az az ember, akinek otthon keveset szabad, de amit szabad, azt muszáj!







Kedves Barátom, Béla gondolatai a házasságról:

Mottó:
,,Nem félek a terrorizmustól. Nős vagyok!"

"Az elektronikus bankügyletnél van gyorsabb módja annak, hogy a pénz máshoz kerüljön. Úgy hívják: házasság.

A tökéletes házasság két titka férjek számára:
1. Ha tévedtél, ismerd el! 2. Ha igazad van, hallgass!

Úgy tanulod meg a feleséged születésnapját egy életre, ha egyszer megfeledkezel róla!

Hogy mit csináltam mielőtt megnősültem? Amit csak akartam!

Ha valaki ellopja a feleségedet, akkor a legjobb bosszú az, ha hagyod hogy megtartsa!

A nők nagy dolgokra sarkallnak minket, és megakadályozzák, hogy végre is hajtsuk őket
.
Az esküvő után a házaspár olyanná válik, mint az érme két oldala - nem látják egymást, de együtt vannak.

Mindenképpen nősülj meg! Ha jó feleséget fogsz ki, akkor boldog leszel, ha rosszat, akkor filozófus!

Nemrég olvastam, hogy az egész szerelem vegyi reakciók eredménye. Most már értem, hogy miért kezel úgy a feleségem, mint valami mérgező vegyi hulladékot...

Szóltam pár szót a feleségemhez, és ő is szólt hozzám pár bekezdést...

Egy jó feleség mindig megbocsátja a férjének, ha ő maga tévedett...

A házasság az egyedüli olyan háború, ahol együtt alszol az ellenséggel.

A feleségemmel volt 20 boldog évünk. Aztán találkoztunk.

Hogy mennyibe kerül a házasság?... Nem tudom, még mindig fizetek! "


SlidePlayer

Link








 
 
0 komment , kategória:  Bölcsességek és gondolatok.   
Ébresztőfilm
  2013-01-26 20:58:48, szombat
 
 




ÉBRESZTŐFILM


Azoknak, akik még alszanak. Azoknak akik már ébredeznek. Azoknak, akik azt hiszik, hogy a ,,Mátrix" csupán egy film és nem a valóság.

Az ,,Ébresztőfilm" egy összefoglalása mindannak amivel már sokat foglalkoztunk és amiről már rengeteg minden jelent meg az oldalunkon is. A film egyfajta szintézise annak az őrületnek, melyet hol a demokrácia, hol a kommunizmus, hol a fasizmus mezébe öltöztetve kényszerítenek az emberiségre az Irányítók. Azok, akiknek a pénz már nem opció, mert a pénzt maguk ,,gyártják", ezért a hatalom és a totális kontroll őrülete egyedül az, amely lázban tartja fantáziájukat. De ők nem valamiféle fantáziavilágban élnek, hanem egy nagyon kegyetlen valóság megteremtői.

Ugyanakkor ne feledjük: mindez nem lehetne lehetséges, ha az emberiség nem a rabszolgaság tudati állapotának mély, kómás fázisában vegetálna. A rabszolgaságot sokan élvezik. A legtöbb földi ember számára ez a lételem.

Miért is? Mert nem ismeri a valódi szabadságot. Azt hiszi, hogy a szabadosság egyenlő a szabadsággal. Az állandó negatív eredőjű energiák gerjesztése, egyenlő a változásra való vággyal. A valódi szabadság nem kívül születik meg. Nem hozza el tálcán senki nekünk. A valódi szabadság mi magunk kell legyünk. A valódi szabadság az Élet megtapasztalása. A Szeretet megtapasztalása. Mert ahol nincsenek rabszolgák, ott nincs rabszolgaság sem. Ahol valódi szabad szellemek élnek, azok nem egymás ellen, egymás kárára hanem egymással, egymás javára munkálkodnak. Egy más, egy teljesen más tudati dimenzióban.

A filmet azoknak ajánlom, akik lehetséges válaszokat keresnek, de óvva intek mindenkit a bűnbakkereséstől és a hárítástól. Ahhoz, hogy a filmben vázolt világ működhessen, mindenki felelős, aki azt zsigeri szinten élteti, és elfogadja. Az önző, önmaga emberi mivoltából kifordult, kivetkőzött fogyasztó ugyanúgy, mint az oligarcha.


Ébresztőfilm 1.rész

Link



Ébresztőfilm 2.rész

Link


További részek: a Befejezés előtti bal alsó sarokban levő ikonra Klikk!


Teljes film

Link

















 
 
0 komment , kategória:  Magyar sorsot - magyar kézbe!   
Magyar trojka
  2013-01-26 11:26:50, szombat
 
 







MAGYAR TROJKA


Harmincmillió munkanélküli, 30 millió idénymunkás és legalább 127 millió ember, aki a szegénységi küszöb környékén él túl. Ez ma a nagyszerű Európai Unió.

Hétszázötvennégy képviselő, majd százszor ennyi funkcionárius és tanácsnok, rezsiszeretőtől a tyúkperekig döntő bírón át a belorusz demokráciamegfigyelőig. Mindez összesen évi 18,4 milliárd euróért, azaz 5535 milliárd forintért.

Ez ma az Európai Unió adminisztrációjának költsége. Magyarországon az idén dupla nyugdíjat kaphatna mindenki ennyiből. De járjunk az uniós statiszták kedvében, nézzünk EU-viszonylatban: a vízfejjel kapcsolatos projektek az összes pénz több mint 13 százalékát viszik el, miközben 45 százalék jut például kohézióra, a szerencsétlenebb történelmi sorsú tagok felzárkóztatására, munkahelyteremtésre. S ez az a 45 százalék, amelyet az Európai Unió vezetése most meg akar nyirbálni, amelyből mi, a jelenlegi tervek szerint, jó, ha az eddigi kétharmadát kapjuk.







Ezzel a vízfejjel és jeleseivel, José Manuel Barrosóval, az Európa Bizottság elnökével, Herman Van Rompuyjel, az Európai Tanács vezetőjével tárgyal jövő szerdán Orbán Viktor Brüsszelben.

Szoclib közhely: ott minket nem szeretnek. Bírálnak demokrá-ciafelfogástól a megperzselt disznófülig mindenért, s ha kiderülne a szatmárvidéki kisüsti receptje, uniós funkcionáriusok dobnák a Bayer-aktát, s Bamako helyett Mátészalkára vezényelnék a francia felszabadítókat.

A valóság: a szoclibek, legyenek azok osztrákok vagy kósza belgák, tényleg nem szeretnek bennünket. Mert felrúgtuk a szabályokat, amelyek jegyében ez a vízfej működik. Schöpflin György professzor a minap ezt találóan definiálta: ,,Magyarország kilépett abból a nyugat-euró­pai politikai-szellemi közösségből, amelyet a liberális alapon történő konszenzus, az ilyesfajta kölcsönös egyezkedés jellemez." Ennyi, plusz az, hogy a nyugati szociáldemokrácia az új tagállamokban keresi a bűnöst, mert ezzel exportálja saját bűntudatát - fakadjon az akár a multinacionális nagytőkével szembeni megalkuvásból, akár a valaha volt magasztos elvek el- és feladásából. Van konzervatív politikus is, aki ezt beveszi, mert nem akar saját maga célponttá válni. Legyenek azok inkább a kurucoskodó magyarok - korábban lengyelek, várólistán a szlovákok és bolgárok. Ennyi.

Ok ez arra, hogy engedjünk? Aligha. Magyarország nem szegény rokon, büntetőpadra vezényelt rossz tanuló. Az uniós támogatás nem kegy, hanem az egyik feltétel, amiért beléptünk ebbe a szövetségbe. Ebből nincs mit engedni.

Brüsszelben nem szeretnek minket még egy dologért: nyitottunk Keletre. Félre ne értsék: az unió központjaiban - mellesleg miért is kell két központot, Brüsszelt és Strasbourgot pénzelnünk, kedves uniós honfitársaim? - nem azért nézik rossz szemmel az orosz-, kínai- vagy arabbarátságot, mert arra a gonosz uralkodna. Egy frászt! Egysze­rűen nekik kell a buli! Nehogy má' valami kelet-európai is részt kérjen a nagy üzletből...

Egy hét múlva ilyenkor Orbán Viktor a Kremlben tárgyal. Nem lesz könnyű, nincs is mitől könnyűnek lennie. Amikor legutóbb két éve találkoztak Vlagyimir Putyinnal Moszkvában, úgy tűnhetett föl, a múlt egy tollvonással, koccintással lezárható, innentől mindenben az egymást tiszteletben tartó közös érdek diktál. Nem így történt. Egyszerűen nem létezhetett tiszta lap, mert ott voltak a szocialisták által ott hagyott pacák - az enyhe képzavart talán tisztázzák a Mol-pakett, a korábban leprivatizált államközi üzletek körüli problémák, az ős-emeszpés ,,dögöljön meg a te tehened is" aknát hagyó hozzáállás. S ha valami nehezen működik, az amúgy jelentéktelen ügyek is jobban előjönnek: a Moszkva tér sürgősségi átnevezése, az emlékművek ide-oda tologatása. Persze volt üzlet, volt barátság, tárgyalgattunk, de jó ideig talán nálunk sem a megfelelő ember állt a megfelelő helyen.

A jövő csütörtöki Putyin-Orbán csúcs rendbe tehet mindent, az elmúlt két év tapasztalatával adhat újabb politikai ,,fedést" az üzlethez. A Déli Áramlat új és konkrét, mindenkinek hasznot hozó vállalkozás, a siker pedig bizalmat épít.

Brüsszel, Moszkva, majd ősz felé Peking.

Sokan szeretnék, ha egymást golyózná ki a három út, a három viszony. Pedig létezhet magyar trojka is.

Máté T. Gyula - magyarhirlap.hu


Link
 
 
0 komment , kategória:  Magyar sorsot - magyar kézbe!   
Magyarul beszélő indiántörzs 2. rész
  2013-01-25 19:31:59, péntek
 
 




MAGYARUL BESZÉLŐ INDIÁNTÖRZS - 2.RÉSZ

MAGYARSÁGUNK - AZ ÉLET VAN ÉS ÉLNI AKAR hírei


MÓRICZ JÁNOS KUTATÁSAI


A Harvard Egyetemnek a Peapody Museum jelentette, hogy a Puebla-ba (Mexikó) kiküldött kutatócsoportjuk, az ott lefolytatott ásatások leletanyagából megállapította, hogy az amerikai ember nem 12-15 000 éve jelent meg Amerikában, hanem több mint negyvenezer éve. Az ásatásoknál emberi csontvázakat, csiszolt kőszerszámokat találtak olyan őslényekkel együtt, amelyek már több mint 40 000 éve kihaltak. Az USA hírügynökségei a hírt világgá röpítették.



4. Rövid hírek

1966-ban az ecuadori Akadémia, mely több történészt bízott meg Ecuador történetének megírásával, a megbízást felfüggesztette, miután meggyőződött Móricz állításainak helyességéről. A történész csoportból kitűnt Guillermo Segarra, aki már magyarul is tanult és rendkívüli odaadással végezte az őshaza kutatását. Vele történt meg, hogy amikor még nem volt magyar szótára, felkereste Móriczot, hogy tisztázza vele az AZUNY tartományban sűrűn előforduló BALIN és BALHUG neveket, vajon az ősmagyar nevek közé kell-e sorolni ezeket. Móricz nagy örömmel közölte vele, hogy ezek a BÁLINT és a BALOGH családnevek megfelelői.

Az Instituto de Antropologia y Geografia del Ecuador (Ecuadori Antropológiai és Földrajzi Intézet) ugyancsak arra a megállapításra jutott, hogy a spanyolok önkénye által kiirtott ősnyelv a magyar volt. Az intézet szaklapját, amely a ,,Llacta" néven jelenik meg, azért nevezték el így, mert a szó az ősnyelven ,,lakhelyet" jelent, tehát az újságot mai nyelvünkön ,,LAKTA"-nak nevezhetnénk.

Cuenca városa, amely a hajdani, híres MÓR helyén épült, Ecuador legelőkelőbb városa. Magas kultúréletükre büszkék Cuenca lakói. Az őslakosság azonban ma is egyszerűen MORLCOS-nak nevezi magát, azaz MÓRLAKÓ-nak, azaz móri lakosnak.



5. Rejtélyes, magyar nyelvű törzsek

A Saraguro törzs - mely bár szerepel krónikáinkban, ennek ellenére mégsem található meg teljes bizonyossággal a Kárpát-medencében - ma is nagycsaládként éli életét Ecuadorban.







A Santo Domingo de les Colorados közelében élő ,,vörös indiánok" nyelve ősmagyar volt, amelyet ma is beszélnek. A kolumbiai határ közelében, a Santiago folyó felső folyásánál, az Onzole és Cayapas folyók közén élő,,cayapas" törzs nyelve szintén ősmagyar nyelv, amit ma is beszélnek.

A Keleti Kordillerákon túli ősrengetegben (Amazonia) lakó törzsek is megtartották ősmagyar nyelvüket, bár a spanyol hódítók önkénye elől menekülve le kellett mondaniuk sok kultúrvívmányukról, hogy függetlenségüket megőrizhessék.

Nagyon könnyű lesz megállapítani a magyarországi törzsek és nagycsaládok eredetét, mivel bölcs előrelátással úgy válogatták össze az áttelepítendő családokat, hogy minden egyes családnak csak egy részét vitték át, hogy az őshazában a családfa ki ne vesszen.

Móricz sohasem használja a ,,hungaro" kifejezést, ami spanyolul magyart jelent, mindenkor magyarnak írja és mondja.

Ez úgy belevésődött az ecuadoriakba, hogy egy alkalommal két úr kereste fel, hogy eldöntse a köztük felmerült vitát. ,,Kérem - mondta az egyik - képzelje el, hogy ez az úr azt meri állítani, hogy a hungarok azonosak a magyarokkal. Még több sem kellene, hogy a hungarokat, a világ legnagyobb népével, a magyarral összekeverjék! Tessék csak elképzelni!" ,,Kérem - szólt a másik - én nem állítottam azt, hogy azonosak, mert ez képtelenség. Én csak azt mondtam, hogy úgy tudom, valami közük mégis csak van a hungaroknak és a magyaroknak egymáshoz."








6. A KÉT-ŐS királyság népéhez

Amikor 1966. augusztusában a quitói rádió hullámain Móricz beszédet intézett a KÉT-ŐS királyság népéhez, kérte az ősi föld népét, hogy ne haragudjék a magyarságra, hogy ilyen sokáig nem tért vissza az őshazába, ,,de higgyétek el - mondta -, hogy ugyanúgy, mint Ti, édes testvéreim, mi is nagyon sokat szenvedtünk a Habsburgok vére terrorja alatt. Ma már tudom, hogy ti mireánk vártatok és helyettünk a spanyol hódítók önkénye jött. Az átvészelt sötét évszázadok elmosták az ide, az őshazába vezető utat, de lélekben mindig és mindenütt titeket kerestünk."

Quito város kultúrigazgatója a megindultságtól fátyolozott hangon vette át a szót és a rádió személyzete könnyes szemmel hallgatta hosszú méltatását. Amikor Móricz távozni akart, akkor vette észre, hogy az adás közben tömeg gyűlt össze és mindenki tudni akarta, hogy vannak-e rokonai és hol élnek.

Napokkal később Móriczot egy rögtönzött bizottság kereste fel, amely a rádió személyzetéből tevődött össze és arról értesítette, hogy a spanyolok kérték a kormányt, hogy Móricz többet ne beszélhessen a néphez. A kis bizottság pedig azért jött, hogy felkérjék, hogy megint a rádión keresztül intézzen Móricz lelkesítő szózatot, mert ők tovább már nem tűrik a spanyolok önkényét. Móricz ennek a lelkes kis csoportnak nehezen tudta megmagyarázni, hogy még nem érkezett el az idő arra, hogy ezt megtehesse.



7. A konkvisztádorok utódai

Móriczot később egy napon, egy nagyon előkelő és dúsgazdag konkvisztádor (hódító) utód, tárgyalásra hívta meg. A tárgyalásuk három napon át tartott. Ez idő alatt Móricz csak arra szorítkozott, hogy őt, kutatásaiban csak a tiszta tudomány érdekli. A spanyol konkvisztádorok, ma már nagyon előkelő, utódját végül is elhagyta a türelme, és azt mondta, nem tudja elképzelni, hogy a magyarság egyszerűen lemondjon őseinek földjéről.

,,Egyébként Ön jól tudja - mondta -, hogy Ázsiának számtalan nép testvére a magyarnak és azt is tudja, hogy ez mit jelent!" Móricz ellenvetésére, hogy őt tisztán a tudományos kérdés érdekli, kijelentette, hogy ,,nem lehetséges, hogy egy nép kimondja saját maga halálos ítéletét. Az a nép ugyanis, amely csak azért keresi múltját, hogy azt megismerje, az a nép meghalt. Én ezt nem tudom feltételezni Önökről." Előtte az íróasztalon egy nagy pecsétes boríték feküdt, a spanyol külügyminisztérium bélyegzőjével ellátva. Tartalma sejthető.

A későbbiek folyamán Móricz több ajánlatot kapott, amelyeket személyére nézve méltatlannak talált és visszautasított. Az ajánlatok lényege az volt, hogy hagyja abba a kutatásait.

Egy földbirtokos csoport azt ajánlotta, hogy azokat a birtokokat, amelyekre szerintük igényt tarthat Móricz, ,,visszaadják" neki, azzal a feltétellel, hogy mindenről hallgat és több magyar kutató nem jön ide.

Ezek a földek azok, amelyek a Móri-urcu, azaz a Móri-Úr-Kő közelében vannak. Ahogy a korábbiakat, ezeket az ajánlatokat is visszautasította Móricz.

Ezek után Móricz arról is értesült, hogy az egyik összejövetelen felmerült a gondolat, hogy Móriczot el kellene tenni láb alól, hogy ne tudjon többé zavarogni. Ez ellen, állítólag, egyesek azzal érveltek, hogy Móricznak nagy sajtója van, másrészt egy esetleges gyilkosság ráterelné Ecuadorra a magyarok figyelmét.

Ezenkívül az őslakosság körében, a törzseknél, Móricznak az ily módon való eltüntetése, kiszámíthatatlan következményekkel járna.

A legnyomósabb érv talán az volt, hogy Móricz ezentúl egy nagy kaliberű colttal járt, s bárki megtapasztalhatta volna, hogy milyen gyorsan használni is tudja azt.



8. "Jugoszláv(!)" indiánok

Egy ízben, egy Loja tartománybeli gazdag földbirtokos kereste fel Móriczot Guayaquilben és közölte vele, hogy ő sokkal hamarabb rájött arra, hogy az indiánok Európabeliek, de a nyelvük nem magyar, ahogy Móricz állítja, hanem jugoszláv nyelv. Tulajdonképpen azért jött, hogy ezt a felfedezést hivatalosan is bejelentse. Móricz kérdésére, hogy hogyan jutott erre a következtetésre, elmondta, hogy a II. világháború után jött egy jugoszláviai munkás, akit ő a birtokán alkalmazott. Ez az ember mind a mai napig nem tanult meg spanyolul, de az első naptól kezdve kitűnően megértette magát a birtokon dolgozó őslakosokkal (indiánokkal), akiknek a nyelvét ő nem érti. Ebből tehát ő már régen megállapította, hogy az indiánok nyelve jugoszláv nyelv. Amikor arról értesült, hogy Móricz bejelentette a maga felfedezését, elhatározta, hogy ugyanezt fogja cselekedni, miután tisztázta, hogy az indiánok ugyan európaiak, de nem magyarok, hanem jugoszlávok. Móricz kérdésére, hogyan hívják azt az embert, a birtokos azt válaszolt, hogy KOVÁCS a neve. Móricz erre azt neki, hogy a Kovács spanyolul Herrero-t jelent, azaz kovácsmesterséget. Kovács pedig nem a nem létező jugoszláv nyelven, hanem magyarul beszél az itteni testvéreivel. A meglepődött birtokos kijelentette, hogy lemond a ,,felfedezéséről", mert - úgymond - ha Móricz még azt is tudja, hogy a ,,kovács" spanyolul mit jelent, akkor nyilván tudósnak kell lennie. Rajta kívül ezt más nem tudta és ő is a Kovácstól tudta meg, aki ma is vígan él őshazabeli testvéreivel, spanyolul szinte semmit sem tud és a foglalkozása is kovács.



9. Csizmadia István, a tisztavérű indián

Ugyancsak Guayaquilben történt, hogy Alejandro Castro Benitez, El Oro tartománybeli ültetvényes felkereste Móriczot, és azt mondta neki: ,,Kérem itt van ez az úr. Nagyon szeretném hallani Önöket magyarul beszélni, mert szeretném tudni, hogy Ön tényleg tud-e magyarul!" Móricz meglepődve kérdi a másik férfitől, hogy magyar-e? ,,Igen, Csizmadia István vagyok." Erre olyan beszélgetés indult meg köztük, ami ilyen alkalmakkor szokott két idegenbe szakadt honfitárs között. A beszélgetést Benitez szakította félbe azzal, hogy meggyőződött, hogy Móricz tényleg beszél magyarul. Majd közölte Csizmadiával Móricz felfedezését, hogy az ecuadori indiánok magyarok, azaz a magyarság testvérei és még mai is vannak olyan törzsek köztük, akik magyarul beszélnek. Közben felsorolt néhány földrajzi nevet is, mire Csizmadia István elrohant. Benitez elmondta Móricznak, hogy Csizmadia az egyik legkiválóbb szakember Ecuadorban, az ő birtokán dolgozik, mint gépészmérnök.

Igen nagy hangú ember és őt is naponta mindenféle vad indiánnak szokta nevezni. ,,Most azonban visszavágtam neki - tette hozzá - mert nem én vagyok az indián, hanem a büszke magyar, Csizmadia István!" Kis idő múlva visszaszáguldott Csizmadia is, aki a megdöbbenéstől felindulva megragadta Móricz karját és hadonászva mondta:

,,Ez az őshaza! Most látom csak! Eddig vak voltam! Itt minden magyar, mindennek magyar neve van! Én marha, hogy eddig erre nem jöttem rá! Mekkora felfedezést szalasztottam el!" Ekkor Benitez megkérdezte Csizmadiától, hogy kettejük közül ki az indián?

,,Én Csizmadia István, én vagyok a tisztavérű indián! Benitez, maga csak félvér! Érti? Félvér! Mesztic! A tiszta én vagyok!" Ezek után Benitez végleg lemondott arról, hogy Csizmadiával szembe neki valaha is igaza lehessen.



Benalcazar konkvisztádor






AZ IGAZSÁG

Az igazság előbb-utóbb kiderül.

Ez történt 1965. júniusában, amikor Móricz János megtalálta a magyarság őshazáját. Azt az őshazát, amelyet a spanyol korona, a Habsburg-ház és mások is igyekeztek eltüntetni, hogy a magyarság soha ne ismerhesse meg őseinek dicső múltját.



KÉT-ŐS KIRÁLYSÁG

Nagyon kevés hiteles adat áll rendelkezésünkre a spanyol hódoltság korából, annak ellenére, hogy Benalcazar konkvisztádor idejében, amikor 1533-ban Kitót vére harcok árán elfoglalta, ott még mindenki az ősmagyar nyelvet beszélte.

Hatalmas munkák jelentek meg az Inkák tündöklő birodalmáról, s a krónikások és utazók, akik az ,,Újvilág" minden zugát bejárták, megírták és megénekelték a hódítás legapróbb részleteit is. Csak a Kitói Királyságról hallgattak. Legfeljebb egy-egy mellékmondatban említik Kis-Kis kemény ellenállását vagy Rumi hős harcait.

Még feltűnőbb ez a hallgatás, amikor a hajdani ősmagyar királyság területén hosszú évekig lakó fráterek és krónikások csak az Inka birodalmat írják le könyveikben, de egy szóval sem említik a Kitói Királyság létezését.







Az első hírek csak a XVIII. század végén és következő század elején jutnak nyilvánosság elé. Humboldt, a perui Limából 1802. november 25-i levelében a következőket írja Vilmos testvérének:

,,...Riobambai (Ecuador) tartózkodásunk alatt, ahol néhány napot időztünk Carlos de Montufar testvérének lakásán, ki ott a Corregidor, a véletlen által egy nagyon érdekes dolgot fedeztünk fel. Nem tudják, hogy mi volt a kitói provincia helyzete Tupac Yupánki Inka meghódítása előtt, de az indiánok királya Leandro Zapla, aki Lican (Likán) lakik és ahhoz képest, hogy indián, nagyon csiszolt intelligenciával rendelkezik, őriz egy kéziratot, melyet ősei írtak a XVI. században.

Ebben le van írva az inkák előtti kornak a története. Ezek a kéziratok Purunay nyelven íródtak. Ez volt hajdan Kitó általános nyelve, de idővel áttértek az inkák nyelvére, a kechuára, s ma már teljesen ismeretlen.

Szerencsére Zaplának egy másik őse ezeket az iratokat lefordította spanyol nyelvre. Mi nagyon érdekes adatokat jegyeztünk ki belőle, különösen arra az emlékezetes korra vonatkozólag, amikor kitört a >Nevado del Altar<-nak nevezett vulkán.

Ez a világ legmagasabb hegye kellett, hogy legyen egykor. Az indiánok úgy hívták >Capac Urcu< (Apa-úr-kő), a Hegyek Atyja.

Akkor uralkodott az utolsó szabad király Licán. A papok megjósolták, hogy ez a csapás okozza majd a királyság vesztét, s úgy mondták: >A világ képe megváltozik, és más istenek fogják a mieinket elűzni, ne szálljunk szembe a végzettel.<

Bekövetkezett. A peruiak bevezették a Napkultuszt abban az országban. A vulkán működése hét évig tartott és a zaplai kézirat szerint a földeső olyan erős volt, hogy hét évig tartott az éjszaka Licán."
(Hamy: Lettres americaias d' Alexandre de Humboldt, Paris, 1904. 134-134.o.)



JUAN DE VELASCO (1727-1792)

Velasco 1727-ben Riobambában (Ecuador) született. Jezsuita pap, aki a rend kiűzése után soha nem tér vissza Amerikába. Olaszországban (Faenza) telepedik le, ahol megírja a Kitói Királyság történetét.

Végrendeletében úgy rendelkezik, hogy kéziratát adják át az első előkelő kitóinak, aki majd Olaszországba érkezik.

Ezt a rendelkezést P. Davalos teljesíti és átadja a kéziratot Don Modesto Larreának.

A könyv első ismertetése 1837-ben jelent meg. 1840-ben egy párizsi kiadó folytatásokban kezdte közölni a művet, de az első hatvan oldal megjelenése után azt közlik, hogy bár meggyőződésük ellenére, de a nagy nyomás miatt, félbeszakítják a megjelenést.

Remélik, hogy majd esetleg másnak nagyobb szerencséje lesz, és a világ megismerheti ezt az amerikai földrészre vonatkozó fontos őstörténeti munkát.

Az eredeti kézirat örököse, engedve az akkori ecuadori elnök kérésének, átadta a művet a Nemzeti Könyvtárnak, azzal a kikötéssel, hogy ha a kézirat egyetlen percre is elhagyná a könyvtárat annak minden joga visszaszáll az adományozóra, vagy örököseire.

Az átadást követő napon az akkori kormány elnöke, Gabriel Garcia Moreno bement a Könyvtárba, magához vette a könyvet.

Először hazavitte, majd később átadta a jezsuitáknak, akik titokban őrizték, majd kicsempészték a spanyolországi Chmartin de las Rosas-ba.

Azóta a spanyolok ,,nagylelkűen" kiadtak Ecuadornak egy kópiát az eredeti könyvről.

Azonban, ahogy ez már lenni szokott, ezt is meghamisították, átírták. Az eredeti helységneveket és királylistákat ,,átspanyolosították", megváltoztatták. Az eredetit soha senkinek nem mutatták meg.

Ezt is, mint sok más magyar őstörténeti okmányt, Spanyolország legtitkosabb levéltárában őrzik.

Ennek ellenér mégis közlök részleteket a műből, mert így meghamisítva is sok olyan érdekes adatot tartalmaz az ősrégi Kut-us (Két-ős) magyar királyságról.

Valesco a Kitói Királyság történetét négy részre osztja:
1. Az általános vízözöntől - Kr.u. 1000-ig, amikor is a királyságot a Kara Scyrik hódítják meg.
2. A hódítástól kb. 1500-ig, Huayna Capac hódításáig.
3. Az ezt követő 46 év, a spanyolok megjelenéséig.
4. A perui polgárháborúk ideje.



A VILÁG KÖZEPE

,,Az ősi Kitus királyság az egyenlítő alatt van, az első fok magasságától a második fokig, a 80 és 82 párisi hosszúsági fo­kok között, mely terület négyszöget képez: Keletről - Nyugatra 50 mérföld.

Az ország legnagyobb része hegyvidék; az Andok két hegylánca között van.

Éghajlata a legkedvezőbb az összes termények számára. Ezt népesítette be a legrégibb őskorban a Kitus nemzet.

Nem tudjuk, hogy a törzseket miként hívták. A régi időkben nem ismerték az >o< hangot és helyette mindig az >u<-t használták. Az >o< hang használatát a Kara Scyrik vezették be.

A királyság­nak több mint negyven tartománya volt. Neveik nagy részét sajnos elírták. A tartományok közül 33 nevet ismerünk, ezek a következők:

Aloa, Alossi, Calacali, Cansacoto, Chillo, Chillogalli, Cinocoto, Cotocollá, Cumbaya, Galea, Guapule, Guayllabamba, Langasi, Lloa, Lulubamba, Machaci, Malchingi, Mindo, Nono, Perucho, Pifo, Pintag, Pumasqui, Puembo, Puellaro, Quinchi, Salgolqui, Tubaco, Turbamba, Uyubichu, Yaraqui, Ychumamba, Zambiza.

A boltíves építkezést ismerték a Karák.

Egyik temetkezési módjuk a halomtemetkezés volt. Az elhunyttal együtt temették el kedves holmiját és fegyvereit. A havi és évi szertartást a halmon tartották. Ez mindig halotti torral járt.







Kitűnően kezelték az összes fegyvereket: buzogányt, kopját, parittyát, gerelyt, íjat, fokost és valóságos mesterei voltak a hajító fegyvereknek.


Rangjelzésük: egy toll a fegyverforgatóké, két toll a nemességé, nagy smaragd a forgóban a Scyrit
és a királyt illette meg.

Az örökösödés a leányág kizárásával, kizárólagosan férfiágon történt. Ezek hiányában az unokatestvérek örököltek anyai ágon. A scyri hatalmát a királyság nagyjainak a tanácsa szabályozta.

A Nap-templom a Penecillo magaslatán állt, négyszög alakú volt és csiszolt kőből készült. Bejáratánál két hatalmas oszlop állt. A keletre néző ajtón át a nap első sugarai beragyogták a tömör aranyból készült Nap mását.

Templomuk nem volt túldíszítve, de arányos és szép kivitelezése lenyűgöző volt.

A templom körül 12 kisebb oszlop jelentette a 12 hónapot.

A magasan álló templomépítmény egyben csillagvizsgáló céljait is szolgálta. A scyri királyok híres csillagászok voltak.

Templomi szertartásaiknál csak balzsamot, tömjént és virágot használtak és áldozataik ártatlanok, vértelenek voltak.

Az egyházi főméltóság független volt az államhatalomtól, nem úgy mint az Inka birodalomban,
ahol a főpapi és királyi méltóságot egy személy, az Inka töltötte be.

A gömb alakú, sokablakos Hold-templomban elhelyezett ezüst Holdra állandóan besütött a holdvilág. Mennyezetét kék szőttes borította, melyen az égbolt ezüst csillagai ragyogtak.










Cahokiában a földhalmok az itt élő indián őslakosok jellegzetes építménye volt.

Amikor Huayna Capac 1487-ben elindult a Kitói királyság meghódítására, a legkeményebb ellenállásra talált. A harc hosszú volt és sok véráldozatot követelt. Ott esett el a harcmezőn Scyri, a király is.

Ez könnyítette meg Huayna győzelmét. Amikor Huayna Capac, az Inka győztesként bevonult Kitóba,
így kiáltott fel:

"Hisz itt mindenki a mi nyelvünket beszéli; itt minden hegy, orom, tó és folyó a mi nyelvünkön van elnevezve!"

A győztes Huayna Capac feleségül vette az elesett Scyri, a király gyönyörű szép húsz éves leányát, Kácáhát. A fényes esküvői ünnepen Huayna Capac föltette a két toll mellé a Scyrik nagy smaragd forgóját és kijelentette, hogy a két királyságnak közös az eredete.

Ekkor megindult az Inka birodalom utolsó, egyben legfényesebb korszaka. Uralkodása 38 évig tartott. Halálán úgy rendelkezett, hogy a Kitói Királyságot a Kácha királynőtől származó Atahualpa, a Kuzkoi Királyságot fia, Huascar kapja."



RÖVID HÍREK

Amikor Huayna Capac (Vajna Apa) bevonult Kitóba és elhangzott híres felkiáltása: ,,Hisz itt mindenki a mi nyelvünket beszéli, minden hegy, orom, tó és folyó a mi nyelvünkön van elnevezve", azért történt, mert a Két-Ős Királyság területén mindenki magyarul beszélt. Ugyanakkor az Inka birodalomban csak az uralkodók, a főnemesség és a főpapság beszélt magyarul.

A nép részére a kecsua nyelvet általánosították. A nyelvészek az Inka uralkodók magyar nyelvét Chimu-nyelvnek, vagy az Inkák titkos nyelvének nevezik. A csatában elesett Scyri, a király gyönyörű szép húsz éves lánya. Kácha valójában Káta, vagy Kata volt.

Huayna Capac nagyon jól tudta, hogy a legősibb időkből származó Két-Ős nemzetségből származtak az Inka uralko­dók is.

Ezért a Két-Ős királyságot nagy tiszteletben tartotta és halálakor visszaállította a királyságot,
melyet a szép Kátától született fiának, Atahualpának adott, míg a Kuzko-i birodalmat Huascar
(Vaskar) fia örökölte.

A hajdani Két-Ős királyság, a mai Ecuador lakossága ma is büszkén vallja, hogy az ő hazája a világ közepén van, mint ahogy minden magyar falu a magáénak tudja:

,,Az én falum a világ közepe."

A kitói rádió minden műsorszünetben bemondja: ,,Itt a kitói rádió sugároz a világ közepéről."

Huayna Capac csak akkor tette fel a két toll mellé a smaragd forgót, amikor a világ legősibb királyságának a trón­ját elfoglalta és így a Scyri királyok smaragd forgójának, mint a Két-Ős királyság ősi jelvényének a használatára is jogosult.

Amerika ősnyelve magyar volt.



TURUL PUSZTA

Az ősmagyar Két-Ős királyság területén van Turubamba. Ezt a földrajzi nevet, mint minden mást, a spanyol-inkvizitor (főleg jezsuita!) történelemhamisítók teljesen kiforgatták és megváltoztatták. A régi okiratokon még mint PUXA szerepel. A spanyolok csináltak az erőszakos nyelvcsere idején a magyar pusztából pamba, bamba vagy pampa-t. Valóságos neve nem Turubamba, hanem TURU-PUXA azaz Turul-puszta volt.

A régi feljegyzéseken sűrűn szerepel a Béla mint név és mint tisztség. A Bélából csináltak a spanyolok Buala-t, Zela-t stb.

Tampusnak nevezték az inkák birodalmában azokat a helyeket, ahol a birodalmi utakon és bizonyos távolságokra elhelyezve a hadsereg részére pihenő és utánpótlási célokra szolgáló épületcsoport volt, melyekben hadiszerek és élelmiszerek voltak elraktározva. Ezt mi a mi nyelvünkön támpontnak nevezzük. Ebből a Tampus = Támpontból csináltak a spanyolok ,,tambo"-t.



Ó-MÁRIA SIRALOM ... ÉS MÉG MIT?

1922-ben, amikor az Ó-magyar Mária Siralom előkerült, arra gondoltak, hogy valamelyik jámbor szerzetes, aki a magyar nyelvet nem ismerte, valami barbár írásnak nézte és hithű jámborsággal kivakarta a szent könyvből. A kivakart és kitépett ó-magyar írások rejtélye is az ősmagyar földön oldódott meg, amikor Móricz János kutatásai során egy olyan íráshoz jutott, melyet egy spanyol szerzetes írt azokról a ,,jámbor" szerzetesekről, akik az összes levéltárat átkutatták, hogy kivakarjanak vagy kitépjenek minden olyan írásemléket, mely a spanyol birodalomra veszélyes lehet.

Mindezt, a spanyol Korona és uralkodóik ,,nagyobb dicsőségére" tették, ahogy a szerzetes írja rendkívül érdekes írásában, melyből az nyilvánvalóvá válik, hogy mindezt a Magyar Szent Korona nevében is tették, mert akkor Carlos uralkodott, aki magyar király és osztrák császár is volt. Tehát nem egy ismeretlen ,,barbár" írás, hanem az ősrégi magyar írásemlékeket kellett eltüntetnie a Spanyol-Habsburg uralkodó kedvéért, akik tetteikkel bebizonyították, hogy egyedül őket illeti a barbár jelző kultúraromboló és hamisító tetteikért.








A BŰNÖS HALLGAT

Móricz János számtalan sajtókonferencián nyilvánosságra hozta azokat a történelmi hamisításokat, melyeket a spanyol-osztrák ház elkövetett a magyarsággal és a világtörténelemmel szemben.

A bűnösök azonban hallgatnak, és eddig meg sem kísérelték, hogy az ellenük szóló hatalmas bizonyítékanyaggal szembenézzenek.

Móricz többször követelte, hogy Spanyolország közölje azokat a magyar őstörténeti adatokat, amelyeket a legtitkosabb levéltáraiban őriz, mert ellenkező esetben a nem közlés a további hamisítások tényét bizonyítja.

Hallgatnak, de titokban mindent el­követnek, hogy Móricz kutató munkáját lehetetlenné tegyék.

Itt a mi felelősségünk, hogy közkinccsé tegyük, amit az eddigi kutatások során elértek ne a feledés homálya takarja!

MINDEN MAGYAR EMBER TUDATOSÍTSA MAGÁBAN ÉS ADJA TOVÁBB EMBERTÁRSAINAK AZ IGAZSÁGOT!


(szerk.)


Forrás: mnszentlaszlozaszloalj.info/magyarno.com
Forrás: Historia del Antiguo Reino de Quito:
Historia Natural: I. köt. 270, o.
Historia Antiqua: II. köt. 279, o.
Historia Moderna: III. köt. 335. o.
Quito - Equador: második kiadás 1927, 3. kiadás 1946

Szerk.: Szathmáry Olga Ottília
végkiárusítás


Link



Móricz János hagyatéka

Link





 
 
0 komment , kategória:  Hazánk - otthonunk  
Magyarul beszélő indiántörzs
  2013-01-25 18:45:44, péntek
 
 




MAGYARUL BESZÉLŐ INDIÁNTÖRZS 1. RÉSZ

Móricz János kutatásai (részlet)



A Harvard Egyetemnek a Peapody Museum jelentette, hogy a Puebla-ba (Mexikó) kiküldött kutatócsoportjuk, az ott lefolytatott ásatások leletanyagából megállapította, hogy az amerikai ember nem 12-15 000 éve jelent meg Amerikában, hanem több mint negyvenezer éve. Az ásatásoknál emberi csontvázakat, csiszolt kőszerszámokat találtak olyan őslényekkel együtt, amelyek már több mint 40 000 éve kihaltak. Az USA hírügynökségei a hírt világgá röpítették.


Móricz János, magyar testvérünk, akkoriban Ecuadorban, Peruban és az Amazonas vidékén, olyan indián törzseket talált, amelyek tagjaival magyarul(!) tudott beszélgetni. Legendáikban sok ezer éves múltjuknak és a tőlük kirajzott más népekkel való rokoni kapcsolataiknak tudata él.

Móricz felfedezéseit senki nem tudta cáfolni, ellenben a spanyolok részérő, politikai és gazdasági okokból súlyos támadásoknak volt kitéve. Felfedezései igen nagy horderejűek. Annyi bizonyos, hogy a sok évezredes sötétségbe burkolt őstörténetből, a magyarság ősi múltja fényesen fog felragyogni, a világ összes népe előtt. Az 1900-as évek elején a tankönyvekből, napi sajtóból, szakkönyvekből köztudomású volt, hogy az Amazonas őserdeiben olyan fehér indián törzsek élnek, amelyeket még alig tudtak megközelíteni, így ez a vidék sok meglepetéssel kecsegtette a kutatókat. Íme itt a meglepetések egy szelete.

Az 1920-as években több híradás is érkezett, hogy a Dél- és Közép-Amerikában dolgozó magyar mérnökök és munkások, a helyi indián munkásokkal magyarul beszélgetnek. A II. világháború után az itt letelepedett magyar emigránsok egy része ezt komolyan véve, alaposabban utánajárt a dolognak. Ezek egyike volt Móricz János, aki a 60-as években Ecuadorban kezdett kutatni. Itt három indián törzs, a Cahari, a Mochica és a Puruha tagjaival magyarul beszélt. Ezen felbuzdulva régészeti és levéltári kutatásokat végzett, s többek között 10 ezernél is több magyar azonos térképészeti és családnevet gyűjtött össze. Kutatásai eredményeként az egyik argentin egyetem történelmi tanácsosnak nevezte ki. Elsősorban Ecuadorban kutatott, aminek a fővárosa Quito. A város a nevét a régi Quito birodalomról kapta. Ez eredetileg Kitus-nak hangzott. (Kit=Két, Us=Ős, tehát a Két Ős Birodalma). Itt a Kitus birodalomban, a Csendes-óceán partján, az ötezer méternél is magasabb Kordillerák (Andok) hegyei között, az Amazonas medencéjéhez tartozó, őserdőkkel borított lapályok titokzatos és mesebeli tájain laknak azok az indián törzsek, amelyek közül néhányan ma is beszélik ősmagyar nyelvünket. Móricz kutatása alapján quitói Institutio de Antropologia y Geografia megállapította, hogy a spanyol önkény által kiirtott ősnyelv a magyar volt. Ennek nyomai világosan mutatkoznak a családi és földrajzi nevekben, jóllehet a spanyolok erőszakos nyelvcserét hajtottak végre.







A még magyarul beszélő törzsek - köztük a Cayapak, a Salasaca (Zala-szaka, több ősi forrás a szkítákat, szaka-ként nevezi meg. A szerk.) - pl. ezeket a szavakat használják: apa=apa, aya=anya, nap=nap, vin=vén, kit=két, us=ős, cu=kő, pi, bi=víz, fuel=folyó, pille=pille, lepke és még sorolhatnánk. Mutatóba néhány, magyarral megegyező név: Tanay, Damma, Taday, Mór, Momay, Mansy, Pil, Béla, Uray, Zillahi stb. Zuay tartomány egyik ősrégi helysége: Pest. A régi Kitus birodalom területén halomsírok (kurgánok) találhatók, bennük trepanált (lékelt) koponyák. A régészeti leletek között fokosokat találunk, és a magyar koronázási jogar és országalma hasonmását. Móricz szerint is: ez a kettős keresztet hordozó aranyalma, tulajdonképpen a földgolyót jelképezi.







Dél-Amerikában, de főleg Ecuadorban nagy lelkesedéssel fogadták e felfedezéseket. Valósággal ünnepelték, mivel a lakosságban, a spanyol hódítók erőszakos uralma sem tudta teljesen kiirtani a régi múlt emlékeit. A hivatalos körök leellenőrizték Móricz nyelvészeti és régészeti adatait, s azokat megbízhatónak találták. Elhatározták, hogy ebből egy hatalmas nemzetközi "ügyet" csinálnak, sürgetve az amerikai földrész történelmének reverzióját. A tervek szerint az ENSZ-hez akartak fordulni.

A további kutatások során, Móricz, az ecuadori ősrengetegben, az ottani indiánok segítségével felfedezett egy hatalmas barlangrendszert. A barlangok egyikében valóságos múzeumra bukkant. Aranylemezekre vésett, rovásos könyvtárat, szobrokat, kulturális emlékeket talált itt. Ezt a barlangot, Táltosok Barlangjának nevezte el. Szerinte az őslakók idehordták össze, mintegy óvóhelyre, a spanyol hódítók által veszélyeztetett kincseket. Móricz állítja, hogy az Andok hegység keresztül-kasul át van szőve barlangokkal és járatokkal. Ezeken közlekedhettek az őslakosok. Az argentin elnök és az ecuadori vezérkar meg akarta őt bízni egy kutató expedíció vezetésével, anyagi, technikai eszközöket ajánlva neki. Ez azonban csak terv maradt.







Időközben a nagy befolyású mormon egyház vezetői is bekapcsolódtak az ügybe. Ez az egyház roppant vagyonnal rendelkezik, aktív terjeszkedési programmal lép fel az amerikai államokban. Az egyház vezetői elmondták, hogy minden olyan kutatást támogatnak, amely az emberiség és a vallás eredetének tisztázását segíti elő. "Önzetlen" támogatást helyeztek kilátásba, csak azt kérték, hogy az aranylemezek tartalmát ők fejthessék meg.

Ezután 1967. szeptember 7-én, Móricz János egy nagy sajtókonferencián, a lapok, rádió és televízió riportereinek ismertette eredményeit.







A több órán át tartó konferencia rendkívül lelkes hangulatú volt. Úgy látszott, hogy egy világraszóló szenzáció indul útjára, de ehelyett néma csend és mellőzés követte a konferenciát. Egyetlen hír sem jelent meg róla. Ellenben a mormon egyház főemberei továbbra sem hagyták békén Móriczot, folyamatosan unszolva, hogy árulja el nekik a barlang helyét. Az agresszív viselkedésből kiderült, hogy nem egy hívő egyházról van szó, hanem egy világhatalomra törő szervezet áll mögöttük. Kincskeresés és egyéb célok ösztönzik őket. Móricz ekkor elhatározta, hogy a barlang titkát nem adja ki. Meggyőződött arról, hogy a barlangok feltárásának még nem jött el ideje, ezért előbb az amerikai földrészre került magyar nyelvű törzsek odaérkezésének rejtélyét akarta feltárni, illetve a tényt gyakorlati módszerrel bizonyítani.







1970. május 28-án az ecuadori óceánpartról vízre szállt, a Móricz elképzelései szerint készült, balsafa tutaj, rajta négy fiatalember. Móricz a partról rádió adó-vevő irányította őket. A tutaj 159 nap múlva október 4-én megérkezett Ausztráliába, Sydneytől nem messze. Itt bevontatták a nagy szenzációt keltő világjáró balsafa tutajt (lásd: Magyar Ifjúság 1970. 50. szám).

Móricz feltételezése az, hogy a magyar nyelvű törzsek nyugatról érkeztek, vízi úton Dél-Amerikába. Ezt bizonyítják különben a csendes-óceáni és kelet-ázsiai földrajzi nevek is. Vámos Tóth Bátor, Hawaii-n élő emigrált földrajzszakos tanár a Hawaii-szigeteken 50 magyaros földrajzi nevet írt össze. A szigetvilágban pedig olyan neveket talált, mint pl. a Balaton menti Aliga, Kiliti, Lelle stb. Térképekkel igazolta, hogy Indonéziában minden negyedik, az Indus völgyében pedig minden harmadik földrajzi név magyar.







Az amerikai őslakosság hovatartozósága ill. bevándorlása kérdésében fontos adatokat szolgáltatnak az ún. Kland-tekercsek. 1967-ben Mexico City térségében húsz méter vastag lávatakaró alatt, kőládában lévő sértetlen írott tekercseket talált egy USA támogatást élvező régészcsoport. A C14-es vizsgálat 21 000 évben állapította meg a tekercsek korát. Azóta megfejtették ezeket, s kiderült, hogy azok a sok ezer évvel ezelőtt elsüllyedt MU történetét, műveltségét, viszonyait írják le. Az egyik munkatárs, Tony Earl, megírta az ásatások lefolyását és eredményeit a ,,Mu Revealed" c. könyvében. A nagy érdeklődést kiváltó mű, ma már valószínűleg nem kapható.



1. Az első hírek

1965. szeptember 12-én Ecuador legnagyobb lapja, a quitói ,,El Comercio" első oldalán hozott rendkívüli beszámolót Móricz Jánosnak Ecuador területén végzett kutatásairól. Ebből a terjedelmes cikkből értesülünk első ízben arról, hogy a spanyol hódoltságot megelőző időben az ott élő törzsek közül a Puruha-Canari és a perui Puruha-Mochica törzsek nyelve ó-magyar nyelv volt. Móricznak J. Jijon y Caamano ,,El Equador Interadino y Occidental" című műve alapján végzett nyelvészeti összehasonlító munkája adta ezt az első rendkívüli eredményt.

1965. október 25-én a ,,Frankfurter Allgemeine Zeitung" közli Buenos-Airesi munkatársának beszélgetését Móriczcal, amelyben megjegyzi, hogy ez a felfedezés forradalmasítani fogja az összes eddigi őstörténeti tételeket.

1965. december 17-én Móricz Limában (Peru) kijelentette a nemzetközi sajtó képviselői előtt, hogy egy magyar paraszt jobb nyelvészeti munkát végezhetett volna, mint az a sok nemzetközi tekintély, aki a az amerikai ősnyelveket felkutatta és osztályozta, mert a Cayapas törzs nyelve, amelyet a Chibcha nyelvek közé soroltak, éppen olyan magyar nyelv, mint a Poruha, Canari és a perui Purucha-Mochica nyelv, amely a Mochica nyelvcsoportba lett besorolva. Ezt a hírt az United Press hírszolgálati iroda röpítette fel és számtalan lap közölte.

1966. július 23-án a guyaquili ,,El Telegrafe" vezércikket írt, melyben leszögezi, hogy Móricz kutatásai kimutatták, hogy az ecuadori nép Európába szakadt testvérei a magyarok. Ezért - bár az ecuadori futballcsapat nem jutott Londonig a világbajnokságon - mégis képviselve van magyar testvéreinek kitűnő csapata által. Az Európába szakadt magyar testvéreink azok, akik mint annyiszor, most is meg fogják mutatni, hogy milyen hősi küzdelemre képesek a mi hajdani őspuhuráink, éppen ezért ,,elutasítjuk a kéretlen brazil képviseletet, mert minket a legtisztább és legősibb testvéreink képviselnek a londoni világbajnokságon: a magyarok" - írja a lap.

1966. augusztus 7-én az ,,El Telegrafe" teljes oldalt szentel Móricz felfedezéseinek. Ebből a rendkívüli interjúból arról értesülhettünk, hogy a Kara törzs, amely a róla elnevezett Kara-öbölbe (Bahia de Caracuez) a VIII. század vége felé érkezett, azonos a magyar, Királyi Szkíta Kara törzzsel, amely Indián keresztül vándorolva, majd hajózva visszatért az őshazába, a jelenlegi Ecuadorba. Kiderült a cikk folyamán az is, hogy az ecuadori őskutatás, mely a Kara törzs érkezésével, Juan de Valesco óta nagyon sokat foglalkozott, igazoltnak látja ennek a kitűnő jezsuita történésznek, a Quitói Királyságról írott könyvét, amelyben többek között azt írja, hogy az ,,ó" hangot a hajdani királyság területén csak a Kara törzs megérkezése hozta magával, mert előtte e hang helyett az ,,u" hangot használták. Ezért Juan de Valesco azt ajánlja, hogy be kell utazni az egész világot és megkeresni azt a népet, amelynél az ,,ó" helyett még mindig az ,,u"-t használják, mert azok a Quitói Királyság lakóinak testvérei. (Juan de Valesco /1727-1792/: Historia del reino de Quito-Equador. 1946)

A spanyolok megérkezésekor a Kara-öböl közelében lévő Mánta városkának a neve Jokay volt és csak a spanyolok változtatták Mántára. Ugyancsak itt tisztázza Móricz, hogy az első quitói zsinat, Fray Louis Lopez de Solis püspök elnöklete alatt 1593-ban, olyan határozatokat hozott, hogy a katekizmust és a gyónási imákat le kell fordítani a püspökség területén élő népek nyelvére, mert ezek nem használják sem az Aymara nyelvet, sem az inkák általános nyelvét, a Kechuát. A megfelelő fordításokat a spanyol papok elvégezték, de azokon a nyelveken, azaz tájszólásokon sohasem tanították a keresztény tanokat, mert azok a nyelvek, azaz tájszólások mind magyarok voltak. Miután erről a Spanyol Korona értesült, megindult a legkegyetlenebb nyelvcsere végrehajtása.

Don Pedro de la Gasca spanyol hódítót a spanyol udvar megbízta, hogy részletesen számoljon be, a Habsburg uralkodónak, arról a népről és nyelvről, amelyet a spanyolok itt találtak. Ezt ő meg is tette, így tehát mind a spanyolok, mind az osztrák Ferdinánd császár tökéletesen tisztában voltak azzal, hogy nem egy új földrészt, hanem a magyarság őshazáját találta meg Kolumbusz.








2. Megjelennek a hamisítók

Amikor Móricz János, 1966-ban, hogy kutatásait folytassa, visszatért Ecuadorba, arról értesült, hogy időközben a románok, akik tudomást szereztek a magyar-ecuadori rokonság felfedezéséről, több ecuadori tudóst és újságírót meghívtak Erdélybe, ahol hosszú hónapokon át nyaraltatták őket, persze minden költségüket megtérítve, átvállalva. Hogy miért kellett a románoknak meghívni az ecuadori Akadémia tagjait, akkor vált világossá, amikor az egyik tudós cikkében, amelyet Erdélyből küldött - és az El Telegrafe leközölt - jelezte, hogy az erdélyi nép szokásai, népviselete stb. azonosak az ecuadori népével, vagyis itt nyilvánvaló rokonságról van szó: a román és az ecuadori nép rokonságáról.

Bár Móricznak sikerült ezt az újabb román hazugságot semlegesítenie, mégis figyelmeztető, hogy míg a magyarság fel sem ocsúdott az első meglepetéséből, a románok már javában dolgoztak az újabb történelemhamisításon.



3. Ébredj, magyar nép!

1966. augusztus 19-én az El Telegrafe közölte Jorge E. Blinkorn megrázó cikkét, amely ,,Hamupipőke az őstörténetben" címmel jelent meg. E cikkben a szerző megírja, hogy magukat civilizáltnak nevező emberek kezei által lett a hajdani ragyogó őskultúra tönkretéve, kirabolva. Ahol hajdan a magas kultúrájú nép várai és kegyhelyei ragyogtak a Nap első sugarának fényében, ott ma üszök és rom mered ránk, mint örök vádja az időnek, amely letörölhetetlenül mutatja az ide berontó vad spanyol hordáknak, mint ennek a barbárságnak a vak tetteit.

Legyen vége a sötét kornak - folytatja - és akiből a ,,tudósok" a történelem Hamupipőkéjét csinálták, az a világtörténelem legnagyobb kultúrahordozó népe volt és fénye beragyogta a az egész világot. Cikkét azzal fejezi be: Ébredj, szép alvó! Te nem vagy Hamupipőke! Ébredj és mutasd meg magad a népek előtt olyannak, amilyen valójában vagy: ragyogó tündér, kinek fénye ősidők óta beragyogta a világot kultúrájával! Ébredj, Ecuador történelme! Ébredj magyar nép!







1966. augusztus 26-án a quitói El Comercio közli Móricz kutatásainak újabb eredményeit. Ebből a cikkből tudjuk meg, hogy a jelenlegi Ecuador területén a világ legmagasabb tűzhányója létezett, amelynek a neve Capac-Urcu volt és az őslakosság a Hegyek Atyjának nevezte, ami jelentésben is megfelel az APA-ÚR-KŐ-nek. A spanyolok változtatták meg a nevét El Nevada del Altal-ra, ugyanúgy, mint sok más ősi magyar nevét ennek az országnak.

Ugyanitt adja meg Móricz Quito és Guayaquil neveinek jelentését. Quito régi formája KIT-US. Így hívták a legrégibb őskorba visszanyúló királyságot is. KIT-US Két ős-t jelent (Szerintem pedig a Szkíta nevet a görög "sz" előtag nélkül. Ki - Ta = királyi föld. Azonban az is lehetséges, hogy a jelentés "kettős", ebben az esetben arra gondolhatunk, hogy a katonai és a szellemi királyság egyesített megjelenéséről van szó. - Aranyi), azaz Quito városa még ma is híven őrzi a magyarság KÉT-&#213;S atyjának, Góg és Magógnak (Nimród) emlékét.

Eredetileg nem Guayaquil, hanem Uaya volt a jelenlegi nagy kikötőváros neve. Az ,,U" ,,Ó"-t jelent, azaz régit, míg az ,,AYA" = Anya. Ugyanezen jelentéssel bírnak ezek a szavak egyébként több olyan törzsnél, amelyek megtartották régi magyar nyelvüket és ma is a hajdani KÉT-ŐS királyság területén élnek, Ecuadorban.

Ebben a cikkben Móricz felszólítja az angolszász kutatókat, hogy mint a tiszta tudomány pártatlan művelői, jól tennék, ha tisztáznák, hogy miként került a nyelvükbe és mely nép közvetítésével a KING szó, amellyel mindenkori uralkodójukat nevezik. Ez a szó ugyanis ősidők óta létezik Amerikában ugyanazzal a fogalommal, ahol mindenkor KINGA-ként ejtették és csak a spanyolok erőszakos fordítása eredményezte az INKA vagy INGA szavakat. Ennek a cikknek óriási visszhangja volt mind a tudományos körökben, mind a nép között.

1966. szeptember 12-én a quitói El Comercio rendkívüli interjút közölt. Móricz ebben a Csaba legendát írja le és megemlékezik arról, hogy CHABU vagy CSABA visszatért Nagy-Szkítiába: Amerikába. Rámutat arra, hogy Csabát Chan-Chan-ban, Észak-Peru híres városában temették el, ahol aggkorában halt meg. Egyben tisztázza, hogy a magyar mitológiában ismert ,,Kán Opoz híres hajós", azonos Thor Heyerdahl által Kon-Tiki-nek nevezett mitológiai személlyel, akit a magyar mese és mondavilág még azokból az időkből őrzött meg, amikor a magyarság Kán Opoz vezetésével jajóra szállva áthajózott az Óperenciás tengeren (Csendes-óceán), hogy mint ,,az utolsók, akik Szkítiából jöttek", megérkezzenek a Kárpát-medencébe.

Ez a cikk olyan nagy hatást váltott ki, hogy még aznap délután egy franciskánus szerzetes felkereste Móriczot és közölte vele, hogy délben a rendfőnök felhívta a szerzeteseket, hogy erről a cikkről, valamint Móricz felfedezéseiről ne beszéljenek, mert mindez sérti a spanyolok ecuadori érdekeit. Később kiderült, hogy más rendeknél is hasonló tilalom hangzott el. Az említett szerzetes a legnagyobb felháborodásának adott kifejezést, mert így meggátolják őket abban, hogy az őskutatásból kivehessék a részüket. A szerzetes őslakos volt!



4. Rövid hírek

1966-ban az ecuadori Akadémia, mely több történészt bízott meg Ecuador történetének megírásával, a megbízást felfüggesztette, miután meggyőződött Móricz állításainak helyességéről. A történész csoportból kitűnt Guillermo Segarra, aki már magyarul is tanult és rendkívüli odaadással végezte az őshaza kutatását. Vele történt meg, hogy amikor még nem volt magyar szótára, felkereste Móriczot, hogy tisztázza vele az AZUNY tartományban sűrűn előforduló BALIN és BALHUG neveket, vajon az ősmagyar nevek közé kell-e sorolni ezeket. Móricz nagy örömmel közölte vele, hogy ezek a BÁLINT és a BALOGH családnevek megfelelői.

Az Instituto de Antropologia y Geografia del Ecuador (Ecuadori Antropológiai és Földrajzi Intézet) ugyancsak arra a megállapításra jutott, hogy a spanyolok önkénye által kiirtott ősnyelv a magyar volt. Az intézet szaklapját, amely a ,,Llacta" néven jelenik meg, azért nevezték el így, mert a szó az ősnyelven ,,lakhelyet" jelent, tehát az újságot mai nyelvünkön ,,LAKTA"-nak nevezhetnénk.

Cuenca városa, amely a hajdani, híres MÓR helyén épült, Ecuador legelőkelőbb városa. Magas kultúréletükre büszkék Cuenca lakói. Az őslakosság azonban ma is egyszerűen MORLCOS-nak nevezi magát, azaz MÓRLAKÓ-nak, azaz móri lakosnak.



5. Rejtélyes, magyar nyelvű törzsek

A Saraguro törzs - mely bár szerepel krónikáinkban, ennek ellenére mégsem található meg teljes bizonyossággal a Kárpát-medencében - ma is nagycsaládként éli életét Ecuadorban.

A Santo Domingo de les Colorados közelében élő ,,vörös indiánok" nyelve ősmagyar volt, amelyet ma is beszélnek.

A kolumbiai határ közelében, a Santiago folyó felső folyásánál, az Onzole és Cayapas folyók közén élő ,,cayapas" törzs nyelve szintén ősmagyar nyelv, amit ma is beszélnek.

A Keleti Kordillerákon túli ősrengetegben (Amazonia) lakó törzsek is megtartották ősmagyar nyelvüket, bár a spanyol hódítók önkénye elől menekülve le kellett mondaniuk sok kulturvívmányukról, hogy függetlenségüket megőrizhessék.

Nagyon könnyű lesz megállapítani a magyarországi törzsek és nagycsaládok eredetét, mivel bölcs előrelátással úgy válogatták össze az áttelepítendő családokat, hogy minden egyes családnak csak egy részét vitték át, hogy az őshazában a családfa ki ne vesszen.

Móricz sohasem használja a ,,hungaro" kifejezést, ami spanyolul magyart jelent, mindenkor magyarnak írja és mondja. Ez úgy belevésődött az ecuadoriakba, hogy egy alkalommal két úr kereste fel, hogy eldöntse a köztük felmerült vitát. ,,Kérem - mondta az egyik - képzelje el, hogy ez az úr azt meri állítani, hogy a hungarok azonosak a magyarokkal. Még több sem kellene, hogy a hungarokat, a világ legnagyobb népével, a magyarral összekeverjék! Tessék csak elképzelni!" ,,Kérem - szólt a másik - én nem állítottam azt, hogy azonosak, mert ez képtelenség. Én csak azt mondtam, hogy úgy tudom, valami közük mégis csak van a hungaroknak és a magyaroknak egymáshoz."







mnszentlaszlozaszloalj.info/magyarno.com


Link



Móricz János hagyatéka

Link





 
 
0 komment , kategória:  Hazánk - otthonunk  
Himnusz
  2013-01-22 20:09:46, kedd
 
 




Kölcsey Ferenc: A HIMNUSZ


A MI HIMNUSZUNK MÁS MINT A TÖBBI...


A Himnuszról:

190 éves Nemzeti HIMNUSZUNK
190 éve, 1823. január 22.én írta le Kölcsey Ferenc Himnuszunk szövegét szatmárcsekei magányában. Erkel Ferenc jó húsz esztendővel később zenésítette meg.

Gyönyörű költői mű e 64 sor.

A Himnusz (,,Hymnus, a' Magyar nép zivataros századaiból") Kölcsey Ferenc legnagyobb hatású verse, mely egyben Magyarország nemzeti himnusza. 1823-ban írta szatmárcsekei magányában.
Zenéjét Erkel Ferenc zeneszerző és karmester szerezte 1844-ben.







Kölcsey Ferenc: HIMNUSZ


Isten, áldd meg a magyart,
Jó kedvvel, bőséggel,
Nyújts feléje védő kart,
Ha küzd ellenséggel;
Bal sors akit régen tép,
Hozz rá víg esztendőt,
Megbűnhődte már e nép
A múltat s jövendőt!

Őseinket felhozád
Kárpát szent bércére,
Általad nyert szép hazát
Bendegúznak vére.
S merre zúgnak habjai
Tiszának, Dunának,
Árpád hős magzatjai
Felvirágozának.

Értünk Kunság mezein
Ért kalászt lengettél,
Tokaj szőlővesszein
Nektárt csepegtettél.
Zászlónk gyakran plántálád
Vad török sáncára,
S nyögte Mátyás bús hadát
Bécsnek büszke vára.

Hajh, de bűneink miatt
Gyúlt harag kebledben,
S elsújtád villamidat
Dörgő fellegedben,
Most rabló mongol nyilát
Zúgattad felettünk,
Majd töröktől rabigát
Vállainkra vettünk.

Hányszor zengett ajkain
Ozmán vad népének
Vert hadunk csonthalmain
Győzedelmi ének!
Hányszor támadt tenfiad
Szép hazám, kebledre,
S lettél magzatod miatt
Magzatod hamvvedre!

Bújt az üldözött s felé
Kard nyúl barlangjában,
Szerte nézett, s nem lelé
Honját a hazában,
Bércre hág, és völgybe száll,
Bú s kétség mellette,
Vérözön lábainál,
S lángtenger felette.

Vár állott, most kőhalom;
Kedv s öröm röpkedtek,
Halálhörgés, siralom
Zajlik már helyettek.
S ah, szabadság nem virúl
A holtnak véréből,
Kínzó rabság könnye hull
Árvánk hő szeméből!

Szánd meg, isten, a magyart
Kit vészek hányának,
Nyújts feléje védő kart
Tengerén kínjának.
Bal sors akit régen tép,
Hozz rá víg esztendőt,
Megbűnhődte már e nép
A múltat s jövendőt!

Cseke, 1823. január 22.


Magyar Himnusz

Link








...és így kell a Himnuszt énekelni!

Egy kislány a Himnuszt énekli. Nincs ebben semmi különleges, ha csak az nem, hogy egy 2 és fél éves csöppségről van szó. Ő nem rontja el a szöveget. Nem úgy, mint Király Linda! Vajon hány 2 és fél évesnek tanították meg a szülei nemzeti imádságunkat? Ha van még ilyen, várom a videót!


Link



A magyarok régebbi Himnusza: "Boldogasszony anyánk..."

* "Boldogasszony anyánk, régi nagy Patrónánk,
Nagy ínségben lévén, így szólít meg hazánk:
Magyarországról, édes hazánkról
Ne feledkezzél el szegény magyarokról."

- így kezdődik a magyarok régebbi Himnusza, melyet újból érdemes volna tudnunk-ismernünk, méghozzá különös jelentősége miatt ! A 'fohász' sorainak születése megérthető a Könyv-e.hu-ról is szabadon letölthető "Szent Imre emlékezetének templomában" című könyv kapcsán. A történet által megérthető, hogy miként lett "Patrónánk"-pártfogónk Szűzanya-Mária, az Istenanya, a Boldogasszony, s megérthető, hogy a magyarok esetében mi az a kiemelkedő és egyedüli kultúrtörténeti jelentősége ennek az égi fohász kapcsolatnak. Érdemes tanulmányozni azt is, hogy Kölcsey Ferenc idevonatkozó tartalmi soraiban tulajdonképpen ezt a régebbi himnusz gondolati sort költötte át; egy valami az ő korára már elveszett belőle: A LÉNYEG, s ennek ismerete. (Megjegyzés: a jellemzően szájról-szájra terjedő évezredes sorok egymáshoz hasonuló, de mégis többféle változatot vettek fel.)


Link








Székely Himnusz

* "Ki tudja merre, merre visz a végzet,
Göröngyös úton, sötét éjjelen.
Segítsd még egyszer győzelemre néped,
Csaba királyfi csillag ösvényen.

Maroknyi székely, porlik mint a szikla,
Népek harcának zajló tengerén,
Fejünk az ár, jaj százszor elborítja,
Ne hagyd elveszni Erdélyt Istenünk!

- így kezdődik a Székely Himnusz, amelyet elméletileg minden magyarnak illene tudni. E vers-sorok megszületése Csanády György (1895-1952) 1921-es költeményéhez köthető, mely kezdeti alak később többféle változatot vett fel.

A Székely himnusz 1921-ben született, szövegét Csanády György, zenéjét Mihalik Kálmán szerezte. A szerzők szándéka nem az volt, hogy valódi himnuszt alkossanak a székely népnek, művük később sem vált hivatalos himnusszá. Az évtizedeken keresztül tiltott dal azonban hatalmas népszerűségre tett szert Erdélyben és Magyarországon. A tömegrendezvényeken gyakran éneklik együtt a magyar Himnusszal és a Szózattal.


Székely Himnusz

Link



Székely Himnusz Csíksomlyón

Link



Régi Székely Himnusz - Csíksomlyói Mária-siralom - csíksomlyói búcsú 2006

Link



Székely Himnusz korabeli videóval - Kárpátia

Link








Ah! hol vagy Magyarok tündöklő Tsillagja..." - néphimnusz


Kölcsey Ferenc Himnusz című műve előtt a magyarság néphimnusza a Boldogasszony Anyánk és majd az 'Ah, hol vagy magyarok tündöklő csillaga' kezdetű ének!!!
A tulajdonképpen Szent István királyról/királyhoz-szóló fohász-ének sorait elolvasva kilátszik, hogy a "Boldogasszony anyánk" néhány jellemző sora itt is visszaköszön. Az állábiakban egy XVI. századi illetve egy XVIII. századi lejegyzésben ismertetem őket:



* Szent István királyról.

Ah hol vagy magyarok tündöklő csillaga!
Ki voltál valaha országunk istápja!
Hol vagy István király? Téged magyar kíván,
Gyászos öltözetben teelőtted sírván.
Rólad emlékezvén csordúlnak könnyei,
Búval harmatoznak szomorú mezei.
Lankadnak szüntelen vitézlő karjai,
Nem szünnek iszonyú sírástól szemei.
Virágos kert vala híres Pannónia,
Mely kertet öntözé híven Szűz Mária.
Kertésze e kertnek István király vala:
Behomályosodott örvendetes napja.
Előtted könyörgünk, bús magyar fiaid,
Hozzád fohászkodunk árva maradékid.
Tekints, István király szomorú hazádra,
Fordítsd szemeidet régi országodra.
Reménységünk vagyon benned s Máriában,
Mint magyar hazánknak hív királynéjában.
Még éltedben minket ennek ajánlottál,
És szent koronáddal együtt feláldoztál
(Névtelen szerző, XVI. századi lejegyzés mai írásmóddal)








* Szent István királyrúl.
(Nota: Regnorum Domina etc.)

Ah! hol vagy Magyarok tündöklő Tsillagja,
ki voltál valaha Országunk Istápja.
Hol vagy István király? téged Magyar kíván,
Gyászos öltözetben te előtted sírván.

Rólad emlékezvén tsordulnak könyvei,
búval harmatoznak szomorú mezzej,
lankadnak szüntelen Vitézlő kezej,
nem szünnek iszonyú sírástúl szemej.

Virágos kert vala híres Pannónia,
mely öntöze hiven Szűz MÁRIA.
Kátholika hitnek bő volt szép virágja,
bé homályosodott örvendetes Napja.

Ah! melly nagy változás minden féle Vallás,
már meg szaporodott sok Lelki kár-vallás,
mint rósát a hivség ugy a Pannoniát
rontya eretnekség fonnyaszttya Virágát.

Kertésze e kertnek István király vala,
termesztője ennek ő véle meg hala,
Ennek életében élt a Magyar Ország,
ő halála után lett holt eleven ág.

Előtted könyörgünk bús Magyar fiaid,
hozzád folyamodunk árva maradékid,
Tekénts István király szomorú hazádra,
fordétsd szemeidet régi Országodra.

Reménségünk vagyon benned, s - Máriában,
mint Magyar hazánk(na)k hiv Királynéjában,
Még éltedben ennek minket ajánlottál,
és sz: Koronával együtt föl áldoztál.

Te hozzád Mária Sz. István Királlyal,
Keresztfán érettünk szenvedő Fiaddal,
Árva Magyar Ország sírva fohászkodik,
néked mint Anyánk(na)k igy Panaszkodik.

(Dőri kéziratos Énekeskönyv átirata [1763.])
(A versszakok kezdőbetűi egy 'akrosztichont' adnak ki: Árvakert.)



Kölcsey Ferenc szobra - Szatmárcseke Temető



A Himnusz szobra elölről



...és hátulról





 
 
0 komment , kategória:  Kölcsey Ferenc  
     1/3 oldal   Bejegyzések száma: 29 
2012.12 2013. Január 2013.02
HétKedSzeCsüPénSzoVas
 123456
78910111213
14151617181920
21222324252627
28293031 
Blog kereső


Bejegyzések
ma: 0 db bejegyzés
e hónap: 29 db bejegyzés
e év: 343 db bejegyzés
Összes: 4824 db bejegyzés
Kategóriák
 
Keresés
 

bejegyzések címeiben
bejegyzésekben

Archívum
 
Látogatók száma
 
  • Ma: 289
  • e Hét: 1785
  • e Hónap: 18929
  • e Év: 156301
Szótár
 




Blogok, Videótár, Szótár, Ki Ne Hagyd!, Fecsegj, Tudjátok?, Receptek, Egészség, Praktikák, Jótékony hatások, Házilag, Versek,
© 2002-2024 TVN.HU Kft.