Belépés
menusgabor.blog.xfree.hu
"A világ pocsolya, igyekezzünk megmaradni a magaslatokon." / Honoré de Balzac / Menus Gábor
1940.08.11
Offline		 Profil képem!
Linktáram, Blogom, Képtáram, Videótáram, Ismerőseim, Fecsegj
     1/3 oldal   Bejegyzések száma: 24 
Hogyan került át a Széchenyi-emlékmű a Városligetből a Széch
  2018-05-30 21:15:05, szerda
 
 





HOGYAN KERÜLT ÁT A SZÉCHÉNYI-EMLÉKMŰ A VÁROSLIGETBŐL A SZÉCHÉNYI HEGYRE?

Mr. Foster kalandozásai Budapesten


Hogyan került át a Széchenyi-emlékmű a Városligetből a Széchenyi hegyre?


sze_chenyi_emle_kmu_eredeti_helye_n.jpg





Tudják, hogyan került fel a Széchenyi hegy tetejére az egykori milleniumi emlékmű, ami a mai Hősök tere területén állt? Önök szerint miért építették? Elmesélem az egészet, pár perc lesz az egész.

A kútnak köszönhetően lett később a Széchenyi-fürdő

Ugye milyen ismerős ez a gloriett? Aki ma szeretne felsétálni ívelt lépcsőfokain, a Széchenyi-hegy oldalában megteheti a Széchenyi-emlékút és a Rege út kereszteződésében. Egy fenyőliget közepén, a kíváncsi tekintetektől rejtve áll az egykori milleniumi emlékmű, amelynek varázsa napjainkban is érezhető. 1895-ben Ybl Miklós tervei alapján emelték a mai Hősök tere közepére, mint ideiglenes kútház és milleniumi emlékmű.


ke_pernyo_foto_2018-05-25_17_48_41.png





Története 1868-ig nyúlik vissza, amikor Zsigmondy Vilmos geológus, bányamérnök hévizes kutat kezdett fúrni azon a területen, ahol ma a Hősök terét találják. A fúrás eredményeképpen 1877-ben rátalált a hévízre 970 (!) méter mélyen. Ekkor még nem került fölé a díszes emlékmű, csak egy egyszerű építmény, amit Zsigmondy nemes egyszerűséggel "fúrháznak" nevezett.


sze_chenyi_emlekmu_regen2.jpg





Ha az Andrássy út felől a Városliget felé nézve pillantunk rá az emlékműre, még jobban látszódik, hogy hol is állt eredetileg. A felvétel az 1890-es évek elején készült. Kép forrása: Fortepan / Budapest Főváros Levéltára. Levéltári jelzet: HU.BFL.XV.19.d.1.07.140

A nyitókép forrása: A későbbi Hősök tere területe az Andrássy út felől nézve. Szemben az Ybl-féle Gloriette (díszkút) látszik, ma Széchenyi-emlékmű és -kilátó a Széchenyi-hegyen. A felvétel az 1890-es évek elején készült.
Kép forrása: Fortepan / Budapest Főváros Levéltára. Levéltári jelzet: HU.BFL.XV.19.d.1.07.133

Gloriette kútja megépül

Zsigmondy fúrházát aztán 1884-ben lebontották, és helyére a neves építész, Ybl Miklós tervei alapján díszkút épült, és ez lett az az építmény, amit ma Széchenyi-emlékműként, mások kilátóként is emlegetnek. Nézzék meg az alábbi fotókat, és azonosítsák be a helyszínt!


millenniumi_kiallitas_fobejarat_1896-tile.jpg





Egykor tényleg így nézett ki a Hősök téri emlékmű, és ha összehasonlítják a mai koncepciót az eredetivel, észre fogják venni a párhuzamokat.
Kép forrása: http://helyiturista.blogspot.hu/2010/01/idoutazo-hosok-tere-ii.html

Íme, a két és fél méter magas, hatszögletű, balluszteres korláttal körbevett és körbesétálható terasz, a közepén egy szokatlanul magas, 24 méteres zászlórúddal. Miközben körbesétáljuk a teraszt, érdemes megfigyelni, hogy a közepén magasodó képződmény tulajdonképpen egy kútház - kétszárnyú, csillagdíszes bronzajtóval és kupolával. A kőből falazott hengertest tetején lépcsőzetesen emelkedik a harang alakú zászlórúd. S micsoda motívumok övezik! Gyümölcsfüzérek, groteszk maszkok és szárnyas oroszlánfejek is felfedezhetők rajta.


ke_pernyo_foto_2018-05-25_18_13_24.png





A mára svábhegyivé avanzsált emlékmű Gróf Széchenyi Istvánnak állít emléket, az előtte álló mellszobrot Stróbl Alajos készítette. A szobrot 1991-ben helyezték át ide, előtte nem messze innen, a fogaskerekű állomás közelében állt.

Fotó: Imre Krisztina, Google Maps (2007)

Ha legközelebb a Hősök terén járnak, keressék meg azt a földhöz rögzített réztáblát, ami az egykor itt álló Gloriette-nek állít emléket. Ez áll rajta:

E helyen fakasztott 74-c fokú, percenként 831 liter hozamú hőforrást tudományos vizsgálatai alapján végzett 971méter mély fúrással 1878. I. 21-én Zsigmondy Vilmos bányamérnök. E ma is működő forrás tette lehetővé a városligeti artézi fürdő létesítését. OMBKE 1968


ke_pernyo_foto_2018-05-25_18_53_16.png





A díszkút és emlékmű alaprajza 1884-ből. Forrás: http://mrfoster.blog.hu/2018/05/25/hogyan_kerult_at_a_szechenyi-emlekmu_a_varosli getbol_a_szechenyi_hegyre


Útban volt, áthelyezték

Bizonyára nem sok emlékmű vagy építmény mondhatja el magáról, hogy lebontása és/vagy áthelyezése után szerencsésebb helyre került, mint ahol eredetileg állt. De a Gloriette/Széchenyi-emlékmű talán igen.

Ami biztos, hogy 1894-ben még eredeti helyén állt, azonban a Hősök tere, azaz az Ezredéves emlékmű építése miatt útban lett, ezért 1896 februárjában határoztak sorsáról; miszerint a következő hónapban lebontják. Mint az alábbi újsághír is mutatja, több helyszín felmerült az emlékmű számára, azonban végül a svábhegyi lakosok akarata érvényesült, akik eme rúddal kívánták megjelölni a város legmagasabb pontját.


ke_pernyo_foto_2018-05-25_18_46_16.png





A Pesti Hírlap 1896. februári számában írnak arról, hogy határoztak a Gloriette lebontásáról. Forrás: http://ybl.bparchiv.hu/fovarosi-kozepitesi-bizottsag

Így aztán, miután feltehetően 1896-ban lebontották, egy vagy két évvel később darabjaiban átszállították a Svábhegyre - egy olyan helyszínre, ami akkoriban közkedvelt kirándulóhelynek számított, mint azt az alábbi fénykép is bizonyítja.

ke_pernyo_foto_2018-05-25_18_44_06.png
Fotó: https://www.kozterkep.hu/~/4116/Gloriette_kutja_Budapest_1884.html/photos/15493





Az orommező felirata:
"Széchenyi István gróf, a legnagyobb magyar dicsőségére Ybl Miklósnak ezt az alkotását az artézi kúttól idehozták 1898-ban Márkus József főpolgármester, Halmos János polgármester idejében. Átépítették 1926-ban Ripka Ferenc Dr. főpolgármester, Sipőcz Jenő Dr. polgármester idejében."


Hogyan került át a Széchenyi-emlékmű a Városligetből a Széchenyi hegyre?

Link


Széchenyi-emlékmű és - kilátó

Link










  
 
0 komment , kategória:  Világjárók  
Nem lett hazánk kivándorlóország
  2018-05-29 21:00:52, kedd
 
 







NEM LETT HAZÁNK KIVÁNDORLÓORSZÁG

Az uniós statisztikai hivatal cáfolta meg az ellenzéket!


Egyáltalán nem jelentős a külföldön munkát vállaló magyarok aránya: a 20-64 éves korcsoport 5,2 százaléka dolgozik más uniós tagállamban - derül ki az EU statisztikai hivatalának tegnap közzétett adataiból. Az Eurostat szerint 325 ezer magyar vállal más ­uniós tagállamban munkát, az arány jellemzően csak a nyugati tagországokban alacsonyabb.

Az áprilisi országgyűlési választás előtt a legtöbb ellenzéki szereplő azzal kampányolt, hogy valósággal menekülnek Magyarországról a munkavállalók, ez pedig a kormány hibája. Ehhez képest az Európai Unió statisztikai hivatala, az Eurostat tegnap közzétett adataiból az derül ki, hogy továbbra sem jelentős a külföldön munkát vállalók aránya Magyarországon. Az adatok szerint 2017-ben a 20-64 éves korcsoport 5,2 százaléka dolgozott más uniós tagállamban, ami 325 ezer embert jelent.

Ezzel az aránnyal a 28 tagállamból a 13.-ok vagyunk, ami azt jelenti, hogy 12 tagállamban magasabb a munkaerőpiaci elvándorlás mértéke. A nyugat-európai tagállamokban alacsonyabb csak a külföldi munkavállalás aránya, illetve a 2004-től csatlakozott 14 ország közül Cipruson, Szlovéniában és Csehországban. Az unió egészének lakosságát nézve egyébként az arány 3,8 százalék.


Az uniós tagállamokban külföldön munkát vállalók aránya





- Az Eurostat módszertana nem az állampolgárságot veszi alapul, hanem azt, hogy az adott országban született munkavállaló jelenleg hol dolgozik. Nálunk a 20-64 éves korcsoportban ez a szám 6,250 millió fő - mondta a Magyar Időknek Szalai Piroska munkaerőpiaci szakértő, a Budapesti Vállalkozásfejlesztési Közalapítvány kuratóriumi elnöke.

Kiemelte: a friss adatok mindenképpen ellentmondanak azoknak a véleményeknek, amelyek elsősorban az elvándorlást teszik felelőssé a munkaerőhiány miatt, ráadásul a félmillió-egymillió elvándorolt magyar dolgozóról szóló hírek sem valósak.

Az adatokat elemezve a szakértő elmondta: a 325 ezer főbe nemcsak az életvitelszerűen külföldön élők tartoznak bele, hanem az ingázók is, tehát azok, akik vagy Ausztriába járnak át dolgozni, vagy csak bizonyos időközönként vállalnak munkát máshol, jellemzően Németországban.

A mérés módszertana ráadásul az unió minden tagállamában egységes. Szalai Piroska emellett arról is beszélt, nyolcszor annyi román dolgozik külföldön, mint magyar. A visegrádi országok közül pedig csak Csehországban kisebb a külföldi munkavállalás mértéke, míg a lengyeleknél a negyedik legmagasabb ez az arány a 28 tagállam közül.

A szakértő felidézte: a külföldön munkát vállalók száma a rendszerváltás előtt 70 ezer fő körül mozgott, a 2000-es évek elején lépte át a százezer főt, jelentősebben pedig 2012 után nőtt az arány.

Ennek oka elsősorban nem hazánk gazdasági mutatóira vezethető vissza, hanem arra, hogy az unión belül ekkor vált teljesen nyitottá a munkaerő­piac. Ugyanakkor az emelkedés mértéke 2016-ról 2017-re már jelentősen csökkent, tízezer volt, szemben a 2014-ről 2015-re mért 50 ezer fős bővüléssel. A 325 ezer emberből 75-80 ezer ingázhat naponta Ausztriába és vissza, a brit statisztikai hivatal adatai szerint a szigetországban pedig 98 ezerre tehető a magyarországi születésű munkavállalók száma.

A jelentés szerint az EU-ban Romániából vándoroltak el a legtöbben, a 20-64 éves korcsoport 19,7 százaléka, tehát gyakorlatilag minden ötödik ember. A más tagállamokban dolgozó románok száma 2,6 millió fő.

A korcsoport munkavállalóinak elvándorlási aránya Románia után Litvániá­ban, Horvátországban, Portugáliában, Lettországban, Bulgáriában, Írország­ban, Luxemburgban, Lengyelországban, Észtországban, Szlovákiában és Görögországban nagyobb, mint Magyarországon. Hazánkban az uniós átlagnál nagyobb a diplomás elvándorlók aránya, számuk nagyjából 119 ezer fő.

Nem jellemző ugyanakkor a külföldi munkavállalás az Európai Unió hagyományosan leggazdagabb tagállamaiban: a németek, a britek, a svédek és a franciák alig több, mint egy százaléka megy máshova dolgozni. Dánia, Németország Ciprus, Málta, Finnország, Nagy-Britannia és Svédország kivételével az összes tagállamban nőtt az elvándorló munkaerő aránya 2012-höz képest.

Ahogy arról lapunk korábban beszámolt, Magyarországon elsősorban nem az elvándorlás okozza a munkaerőhiányt, habár a külföldön élő, képzett munkaerőre szükségük lenne a hazai vállalkozásoknak, ráadásul ma már meglehetősen magas kereseti lehetőségekkel. Nálunk a szakértők szerint az inaktívak, tehát a nem dolgozó, de nem is munkanélküli emberek aktivitásának növelése a legfontosabb feladat.


Az uniós tagállamokban külföldön munkát vállalók aránya





Közéjük tartoznak a fiatalok, az idősek, valamint a gyermeket nevelők. Esetükben ugyanakkor nem a teljes munkaidős foglalkoztatás, hanem a rugalmas megoldások jelenthetik a visszatérést a munkaerőpiacra.

Hazánkban a fiatalok a duális képzéssel, a kismamák és az idősek pedig a rugalmas időbeosztással, távmunkával lennének integrálhatók a munkaerőpiacra. A felnőtt- és szakképzés átalakítása, erősítése pedig a következő évek nélkülözhetetlen feladata lesz a foglalkoztatottsági arány növelése érdekében.


Nem lett hazánk kivándorlóország

Link


Csökkent a külföldön dolgozó magyarok száma

Link


Nincs 600 ezer magyar külföldön dolgozni - Íme a valóság. 300 ezren vannak.

Link


Rendkívül rossz hír az ellenzéknek: NEM LETT HAZÁNK KIVÁNDORLÓORSZÁG

Link


JÓ HÍR - Rohamosan csökkent a kivándorolni akarók száma

Link


Nocsak! - Egyre több kivándorló jön haza

Link






  
 
0 komment , kategória:  Média  
Pesti Srác Díj Dr. Morvai Krisztina részére
  2018-05-28 20:30:43, hétfő
 
 




PESTI SRÁC DÍJ Dr. Morvai Krisztina részére


Pesti Srác Díjat kapott Morvai Krisztina

A Magyarságért hozott áldozatának, elkötelezettségének, munkájának elismeréseként adományozza az 1956-os Pesti Srác Alapítvány.

A Pesti Srác Díj az ismert, Corvin-közi Jancsika szobor kicsinyített mása. Ehhez jár a jelképes pénzösszeg is, egy 500 Forintos, az 50. évfordulóra kiadott - és még élő 56-os "felkelők" aláírásával hitelesített - emlékbankó formájában.

A Díj 2009. március 15-e alkalmából került először átadásra.

A díszoklevél aláírói a kuratórium nevében:
Trencsényi László és Wittner Mária







Nagyon jó helyre került a dij! A kitüntetett Morvai Krisztina megérdemelte a díjat és nagyon meghatódott az átvételekor. A díj Budaörsön a Polgári Kaszinó rendezvényén került átadásra, ahol több mint százan vettünk részt ezen a bensőséges ünnepségen, ahol az 56-osok nevében a díjat Wittner Mária és két trsa adta át.

A rendezvényről a helyi TV felvételt készített.


Szívből gratulálunk!



Hatalmas elismeresben reszesült Morvai Krisztina

Link













  
 
0 komment , kategória:  Hazánk - otthonunk  
London-Bécs-Budapest ár és bér összehasonlítás...
  2018-05-26 22:15:29, szombat
 
 







LONDON - BÉCS - BUDAPEST ÁR ÉS BÉR ÖSSZEHASONLÍTÁS

VISZLÁT MAGYARORSZÁG?

Otthoni pénzügyek - 2018-04-13 // szerző: Csókási László


Sokan a választások után már a világvégét látják, "mindenki" külföldre akar menni. Úgy gondoltam, írok egy velős összefoglalást arról, hogy szerintem, ha már mész, hogyan érdemes tervezni, illetve azoknak, akik szerint Magyarországon nem lehet saját lakást venni, mert nincs jövőkép, kis kijózanodásnak is ajánlom részükre az elég részletes összehasonlítást ebben a cikkben, hogy máshol hány év alatt lesz saját lakásod.

A Szerző


Ez egy hosszabb lélegzetvételű cikk, hogy körbejárhasd a témát, helyezd magad kényelembe.

Nagyon sok igazság van az alábbi írásban. A végén láthatjuk, Magyarország egyáltalán nem rossz hely! Csak tudni kéne mindenkinek felfogni, hogy a célért tenni kell! És nem mindig csak a negatívat nézni! És mindig sírni, sírni, sírni!

Kár tehát itt temetni az országot, tenni kell a célokért, és igen, többet mint Ausztriában, mert mi szegény ország vagyunk, de azért ez a túlzott pesszimizmus és világvége hangulat egyáltalán nem indokolt.


London-Bécs-Budapest ár és bér összehasonlítás - Viszlát Magyarország

Link









  
 
0 komment , kategória:  Média  
52 éve hunyt el Tamási Áron
  2018-05-26 19:00:43, szombat
 
 







52 ÉVE HUNYT EL TAMÁSI ÁRON


Ötvenkét éve, 1966. május 26-án hunyt el Tamási Áron (született: Tamás János, Farkaslaka, 1897. szeptember 19. - Budapest, 1966. május 26.) Kossuth-díjas író, az Ábel-trilógia szerzője.

Az erdélyi Farkaslakán született 1897. szeptember 20-án. 1917-ben hadiérettségit tett, és a gimnáziummal párhuzamosan a tiszti iskolát is elvégezte. 1918-ban részt vett a piavei csatában, helytállásáért vitézségi érmet és néhány nap szabadságot kapott, melynek letelte után már nem tért vissza a frontra. 1918 novemberében a kolozsvári egyetem jogi karára iratkozott be, de amikor románul kezdtek oktatni, átjelentkezett a kereskedelmi akadémiára. Diplomájának megszerzése után bankoknál dolgozott, ekkor indult írói pályafutása is: 1922-ben a Szász Tamás, a pogány című novellájával megnyerte a Keleti Újság novellapályázatát.

1923-ban a jobb megélhetés reményében vagy csak kalandvágyból az Egyesült Államokba utazott, ahol alkalmi munkákból élt, majd banktisztviselőként dolgozott. Kínzó honvágyát írással enyhítette, hazaküldött novelláiból állt össze Lélekindulás (1925) című kötete. A székely népballadák, népi mókák világát idéző könyvre felfigyelt a közönség és a kritika is. 1926-ban hazatért Kolozsvárra, az Újság munkatársa lett, kapcsolatba került az Erdélyi Helikon és a Korunk körével is.

1932-ben jelent meg legnépszerűbb regénye, az Ábel a rengetegben, amely később az Ábel az országban és az Ábel Amerikában című kötetekkel trilógiává állt össze. A Hegedűs Géza által "fenyőillatú remekműnek" aposztrofált regény zárómondata mára szállóigévé vált: "Azért vagyunk a világon, hogy valahol otthon legyünk benne." Későbbi műveit, a Jégtörő Mátyás című regényt, majd színműveit (Énekes madár, Tündöklő Jeromos, Csalóka szivárvány) is erős költőiség, a népmesék varázslata jellemezte.

Az író 1944-től Budapesten élt, 1945-47 között a Nemzetgyűlés képviselője, 1943-tól 1949-ig az MTA levelező tagja volt. A kommunista diktatúra kiépülése, 1949 után a mellőzöttség lett osztályrésze, ebben az időben jeleneteket, bábjátékokat írt. Csak 1953-ban jelenhetett meg önéletrajzi visszaemlékezéseinek újabb kötete, a Bölcső és bagoly, valamint a Hazai tükör című regénye.

1954-ben Kossuth-díjat kapott, s tagja lett az újjászervezett Hazafias Népfront Országos Tanácsának. Az 1956-os forradalom idején a rádióban is felolvasott Magyar fohász című írásában hitet tett a forradalom mellett, és a Parasztszövetség újjászervezését szorgalmazta. A forradalom leverése után az Írószövetség decemberi gyűlésén felolvasta a Gond és hitvallás című nyilatkozatot, amelyben kiállt a levert forradalom célkitűzései, eszményei mellett. Egy évvel később, nem kis nyomásra, elhatárolta magát a forradalomtól, de a hatalmat az erkölcsi és esztétikai értékek méltánylására kérte. 1959-ben részt vett az Írószövetség újjáalakításában, 1963-ban a Béketanács elnökségi tagja lett.

Egyre súlyosbodó betegsége miatt 1965-től kórházi ápolásra szorult, utolsó művét, a Vadrózsa ága című visszaemlékezését már betegágyán mondta tollba feleségének. 1966. május 26-án halt meg Budapesten, végrendelete szerint szülőfalujában, Farkaslakán helyezték nyugalomra.

Emlékművét, amelyen műveinek jellegzetes alakjai találhatók, Szervátiusz Jenő és Tibor készítették, sírfeliratát az író maga fogalmazta: "Törzsében székely volt, fia Hunniának / Hűséges szolgája bomlott századának."







Tamási Áron sírja

A székelység nagy írója Farkaslaka nyugati szélén, a római katolikus templom és temető mögötti virágos parkban, a két cserefa között nyugszik.

A sírhelyhez a parkoló mellett emelt székelykapu (a rovásírásos székelykaput Jakab Árpád agrármérnök faragtatta Máréfalván) alatt áthaladva, egy kis sétányon juthatunk. A sír mögött a Tamási-emlékmûvet tekinthetjük meg.

Tamási végakarata volt (olvasható az 1966. május 19-én kelt végrendeletében), hogy szülőfalujában, Farkaslakán helyezzék örök nyugalomra.


Kányádi Sándor: Tamási Áron sírjára

Négy szép holló talpig gyászba
rászállt a két cserefára.

Tövig égnek a villámok,
ragyog újra a magasság,
leng a fény a domb közt,mint a
kaszák mikor fölakasztják.

Ősszel aztán a két vén fa
bronzba önti lenn a hantot.
Jönnel majd és megcsodálják,
mint egy ledöndült harangot.

Farkas üvölt,öltözködnek
a hollók majd patyolatba,
csillagot tart ölelőleg
karjaiban a két nagy fa.

Kívánhat-é ember többet,
derékaljnak szülőföldet
s két cserefa tömött ágát
szemfedőnek.

/1966/







Tamási Áron emlékezete

Link


Tamási Áron: Magyar fohász

Link







Forradalom volt ez is. Egy új korszaknak, a megpróbáltatás új korszakának forradalma. A munka, a bizalom, az újrakezdés forradalma. A megcsalt, de a háború kapujából visszafordult ember forradalma. Sőt, forradalma a rokkant falunak, amely mélységbe taszítva is élni akart. És egy népnek a forradalma, amely a háború kialudt tűzhelyén felemelte komor fejét.

Tamási Áron: Himnusz egy szamárral c. novella













  
 
0 komment , kategória:  Híres emberek-jeles napok-évfo  
Tanmese a virágcserepről és a sörről
  2018-05-22 21:45:37, kedd
 
 




TANMESE A VIRÁGCSERÉPRŐL ÉS A SÖRRŐL


Egy virágcserép és a sör története


A tanár egy filozófiai előadáshoz néhány különleges dolgot készített maga elé.

Ahogy megkezdődött az óra szó nélkül elővett egy virágcserepet és elkezdte megtölteni golflabdákkal Kérdésére,hogy -Tele van-e? ...a hallgatók igennel válaszoltak.

Azután fogott egy apró- kaviccsal tele dobozt és beöntötte a kavicsokat a cserépbe, amelyet egy kissé megrázott... ...és a kavicsok begurultak a golflabdák közötti üres részekbe.

A tanár azután elővett egy homokkal teli dobozt és beöntötte a homokot a cserép- be. Természetesen a homok betöltötte a még szabadon maradt részeket. Újra megkérdezte a hal- gatókat, hogy a cserép tele van-e? A hallgatók egyhangúan igennel válaszoltak.

A tanár fogott 2 doboz sört és beöntötte mindkettő tartalmát a cserépbe és így kitöltötte a még szabadon maradt részeket a homokszemek között.

A hallgatók hahotáztak. HAHAHA!!! HAHAHA!!! HAHAHA!!! HAHAHA!!! HAHAHA!!! ,,Tehát-mondta a tanár, ahogy a nevetés alábbhagyott; ...azt szeretném ha ezt a virágcserepet az életük jelképeként fognák fel.

A golflabdák a legfontosabb dolgok az önök életében: Ha az életük során mindent elveszítenének és csak ezek maradnának meg, még akkor is teljes lenne az életük. CSALÁD GYERMEKEK EGÉSZSÉG HIT BARÁTOK

Az apró kavicsok a következők jelképei: A homok pedig jelenti az összes többi apróságot az önök életében. MUNKA HÁZ NYÁRI-SZABADSÁG HOBBY AUTÓ

Ha a homokot öntik elöször a cserépbe, nem marad hely az aprókavicsnak! Nem is beszélve a golflabdákról. Ami meghatározó: a sorrend! Ez érvényes az életükre is. Ha az összes idejüket és energiájukat jelentéktelen dolgokra pazarolják, nem marad a fontos dolgokra.

Ne engedjék, hogy valami apró lim-lom lefoglalja idejüket, határidőnaplójukat, életüket. Játszanak gyermekükkel. Szakítsanak időt egy orvosi vizsgálatra. Töltsön el a társával egy kellemes estét. Még mindig marad elég idő a kötelességek teljesítésére.

Figyeljenek elsőként a golflabdákra, amelyek valóban fontosak. Állítsanak fel fontossági sorrendet. Az egész többi csak homok.

Egy hallgató felemeli a kezét... ...és azt szeretné tudni mit jelképez a sör.

A tanár somolyog: ,,Örvendek, hogy megkérdezte... - Ez azért van itt, hogy megmutathassam önnek, teljesen mindegy milyen nehéz az élete... ...mindig van helye egy vagy két sörnek.“ De azért soha ne a sörrel kezdje!











































  
 
0 komment , kategória:  Irodalom - Próza  
Egy kisérlet bölcsessége
  2018-05-22 20:45:43, kedd
 
 







EGY KÍSÉRLET BÖLCSESSÉGE


Egyik napon arra kérték a francia Közigazgatási Nemzeti Iskola idős professzorát,
hogy egy 15 fős amerikai menedzser-csoport tagjainak tartson egy előadást az ésszerű
időbeosztásról. Mivel a menedzserek ezt az előadást nem tartották olyan fontosnak, mint
a többi rájuk váró és előttük álló programot, arra kérték a professzort, hogy előadását fogja
rövidre. Erre ő azonnal a lényegre tért.

- Egy kísérletet fogunk most végezni - mondta vendégeinek, majd a pult alól elővett egy
nagy üvegkancsót, és vigyázva az asztalra helyezte.

Azután egy tucat nagyobb kavicsot hozott, és egymás után óvatosan belehelyezte a kancsóba, addig, amíg az tele lett. Amikor már karimáját is elérték a kövek, lassan felnézett a menedzserekre és azt kérdezte tőlük:

- Tele van a kancsó?

Valamennyien azt válaszolták:

- Igen!

A professzor várt pár pillanatig, és ismét megkérdezte:

- Valóban tele van? - Majd hirtelen eltűnt az ajtó mögött, és visszatért egy kisebb kavicsdarabokkal teli edénnyel. Gondosan beleszórta ezeket is a kancsóba úgy, hogy azok kitöltötték a kövek közötti űrt.

Mikor a kancsó tele lett, a professzor ismét felnézett a vendégeire, és azt kérdezte tőlük:

- Most tele van a kancsó?

A menedzserek nem tudták, mire akar kilyukadni, de érezték, hogy még valamit tartogat a
tarsolyában. Ezért az egyikük így válaszolt:

- Valószínű, hogy még nincs!

- Nagyon jó!- válaszolta a professzor, és ismét eltűnt az ajtó mögött. Kisvártatva újfent megjelent, kezében egy másik edénnyel, amely tele volt finom homokkal.

Óvatosan beleöntötte az üvegedénybe úgy, hogy a homok kitöltötte a nagyobb kavicsdarabok és a kisebb kavicsok közötti űrt. Most úgy tűnt, hogy a kancsó valóban tele van. A professzor ismét megkérdezte:

- Tele van ez az üvegkancsó?

Ezúttal kórusban harsogták a menedzserek:

- Igen! Most valóban tele van!

- Áhá! - válaszolta a professzor, és mintha csak erre a feleletre várt volna, a pult alól
elővett egy vízzel telt edényt, és beletöltötte az üvegkancsóba addig, amíg az a karimájáig
megtelt vízzel.

A menedzserek ajkáról halk moraj hallatszott... A professzor erre felnézett, és azt kérdezte tőlük:

- Na, milyen fontos dolgot tanulhatunk meg ebből a kísérletből?

A menedzserek legbátrabbika - a legcélratörőbb - azonnal az előadás témájára gondolva
azt válaszolta:

- Ebből a kísérletből azt tanulhatjuk meg, hogy egy degeszre tömött határidőnaplóban
is van még hely újabb és újabb programokra és elintéznivalókra...

- Nem - válaszolta nagy léleknyugalommal a professzor. - Ebből a kísérletből azt tanulhatjuk
meg, hogy ha edényünkbe nem a nagy darab köveket rakjuk be először, akkor később - bárhogyan is erőlködünk - nem tudjuk beletenni őket".

Egy pillanatra nagy csend borult az előadóteremre. Mindenki előtt világossá vált,
hogy milyen igaza van az öreg professzornak. Az egy kis idő után ezt kérdezte tőlük:

- Melyek a Ti életetek nagy kavicsdarabjai? Az egészségetek? A családotok? A baráti kör? A hitetek? Az életben az a legfontosabb, hogy ami számotokra a legértékesebb, azt - mint a nagyobb kavicsdarabokat - a legelső helyre tegyétek. Ha ugyanis elsősorban a kis dolgokra figyeltek, akkor egész életetek idejét és energiáját apróságokra, jelentéktelen, másodrangú dolgokra fecsérlitek el. Ezért soha ne feledjétek magatoknak gyakorta feltenni a kérdést: "Melyek életem nagy kavicsdarabjai?" És ha megtaláltátok, akkor ezt helyezzétek be legelőbb életetek edényébe!"

Majd egy barátságos mosollyal üdvözlésre emelte a kezét, és még mielőtt a menedzserek
ámulatukból magukhoz térhettek volna, csendben elhagyta a termet...

És melyek a Te életed nagy ,,kavicsdarabjai"? Gondolkozz el egy csendes pillanatban
ezen, és ha megtaláltad őket, ezeket helyezd bele legelsőknek életed nagy üvegedényébe, és ezekre fordítsd figyelmedet, idődet és energiádat, ne a többi apróságra.


Link













  
 
0 komment , kategória:  Irodalom - Próza  
Egy kis liberalizmus - Ateista vgyok
  2018-05-21 22:30:43, hétfő
 
 




EGY KIS LIBERALIZMUS - ATEISTA VAGYOK...


Fiatal, közismerten liberális tanítónő magyarázza a kis nebulóknak, hogy ő ateista. Kérdezi a gyerekeket, hogy ők nem azok-e?

A gyerekek nem tudják, hogy az mi, de szeretnének a tanítónéni kedvében járni és egyik a másik után emeli fel kis kezét, jelezve, hogy ő is ateista.

Csak egy kislány, Marika nem utánozza a többieket.

A tanítónő azt kérdezi tőle:

- Te miért akarsz más lenni, mint a többiek?

- Mert én nem vagyok ateista.

A tanító néni kérdezi:

- Akkor te mi vagy?

- Én keresztény vagyok.

A tanítónő kissé kényelmetlenül érzi magát, elvörösödik, de megkérdezi, hogy mégis, miért keresztény? Mire a kislány:

- Azért, mert úgy neveltek, hogy megismerjem és szeressem az Istent. Keresztények voltak a nagyszüleim, édesapám és édesanyám is, ezért én is az vagyok!

A tanítónő mérges lett és nagy hangon mondta:

- Ez nem indok! Ha apád is és anyád is idióta lenne akkor te mi lennél?

A kislány kicsit hallgatott, majd mosolyogva mondta:

- Akkor ateista lennék.















  
 
0 komment , kategória:  Iskola  
Pünkösd napján
  2018-05-19 20:30:46, szombat
 
 














PÜNKÖSD NAPJÁN


A húsvét utáni ötvenedik napon /7. vasárnap), az idén május 20-én ünnepli a keresztény világ a Szentlélek eljövetelét, az egyház születésnapját, pünkösd napját. Pünkösd a húsvét és a karácsony után a harmadik legnagyobb keresztény ünnep. A pünkösdölés ősidők óta a tavasz ünnepe. Pünkösd az egyház születésnapja is.

A Pünkösd arra emlékeztet bennünket, hogy Jézus ígéretei beteljesültek. Akik Jézust szeretik, ajándékba kapják a Szentlelket! Nem lankadnak meg az imádkozásban. Betöltekeznek Szentlélekkel! Tovább adják azt, amit Jézussal átéltek!

A magyar kultúrában több szokás kötődik a pünkösdhöz. Több elemük a kereszténység előtti időkbe nyúlik vissza.

A néphit szerint ha pünkösdkor szép az idő, akkor jó lesz a bortermés. Egyes vidékeken ma is él a pünkösdi királyválasztás szokása: ilyenkor a falu legényei különböző ügyességi próbákon (lóverseny, bikahajsza, tuskócipelés, karikába dobás, bothúzás, rönkhúzás, kakaslövés, kaszálás) mérték össze ügyességüket. A győztes egy évig ingyen ihatott a kocsmában, neki tartoztak engedelmességgel a többiek, és viselhette a pünkösdi koronát - uralkodásának rövid idejére utal a "pünkösdi királyság" kifejezés. Jellegzetes pünkösdi szokás a pünkösdölés: a pünkösdi király és királyné körmenete: a legkisebb lányt pünkösdi rózsával, zöld ágakkal királynőnek öltöztetik, és rózsaszirmot hullatva házról házra járnak köszönteni.

Pünkösd megünneplésének kiemelkedő magyar eseménye a csíksomlyói búcsú, az összmagyarság legjelentősebb vallási és nemzeti ünnepségeinek egyike, amely a rendszerváltozás óta a világ magyarságának rendszeresen ismétlődő tömegrendezvénye lett. 1567-ben János Zsigmond erdélyi fejedelem a határőr katolikus székelységet fegyverrel akarta az unitárius vallásra áttéríteni, a Csíksomlyón összegyűlt székelyek azonban a Nagyerdőnél győzelmet arattak, megvédték ősi katolikus hitüket. Erre emlékezve tartják meg Csíksomlyón minden pünkösd szombatján az ünnepi szentmisét és a nagy búcsút, ahová több százezer ember érkezik az egész Kárpát-medencéből és a világ más tájairól is.







Benedek Elek: PÜNKÖSDI HARANGOK


Olyan szépen cseng a harang,
Mindha nem is harang volna,
hanem ezer harangvirág
Imádságos szava szólna.

Piros pünkösd vasárnapján
Piros rózsa nyil a kertben,


Kis szivünkben tiszta öröm
Imádsága énekeljen.

Piros pünkösd vasárnapján
Szálljon reánk a szentlélek,
S térde hullva mondjunk hálát
A mindenség Istenének.







Gerzsenyi Sándor: JÖJJ SZENTLÉLEK!


Szólít a dallam, jöjj, égi Tűz!
Hintsd ránk a fényt, ami bűnt elűz.
Úgy kell ma nékünk a drága Láng!
Bajverte híveid szánva-szánd.
Jöjj, drága Szentlélek, adj új erőt,
Nélküled bűs és szegény a föld.

Szólít az ének, szállj,
szent Galamb!


Elnémul most minden földi hang.
Tárt szívvel várunk, költözz belénk,
Add vissza nékünk a szép reményt.
Tenélküled létünk a porba hull.
Általad győzünk. Te légy az Úr







Pecznyík Pál: PÜNKÖSD NAPJÁN


Feltámadott Urunk Jézus,
meny honába költözött,
Pünkösd napján: lángnyelvekben
hozzánk ismét földre jött.

Bűnbánókhoz, bűnbocsátó
szeretettel érkezik,


meg ígérte: velünk marad,
amíg a Föld létezik.

Lelke által, bennünk lakik,
így mi Véle járhatunk,
s utunk végén felragyog majd,
dicsőséges új napunk!







Somogyi Imre: PÜNKÖSD NAPJA


Aki nem tud a hit szárnyán
A magasba szállni,


Nem is tud a Megváltónak
Szentlelkére várni.

Ó, emberek! Krisztus nélkül
Mit ér ünnepléstek?
Nincs ott pünkösd, nincs ott áldás,
Ahol nincs Szentlélek.

Azért tehát Őt várjátok!
Őt várjátok, - eljő
Hittel égő lelketekbe,
Mint a nyári szellő...

Eljön Krisztus szeretettel,
Eljön Szentlelkével,
Ha várjátok s imádjátok
Pünkösdi reménnyel!

Megtelik a szív és lélek
Nemes indulattal,
Ha bevonul oda Krisztus
Teljes diadallal.

Csak úgy lehet pünkösd napja
Áldás, öröm, béke -
A győzelmes, igaz hitnek
Gyönyörű pecsétje!







A csíksomlyói búcsú

A csíksomlyói búcsút hagyományosan pünkösdkor tartják, a székelyek nagy ünnepe. Messzi földről érkeznek a zarándokok a kegytemplomhoz, Máriát dicsőíteni. Története 1567-re nyúlik vissza, amikor is a székelyek legyőzték János Zsigmond seregeit a Hargita Tolvaj-hágójánál. Ennek a győzelemnek az emlékére kezdtek el a hívek a kegyhelyre járni, hogy pünkösd napján együtt várják a szentlélek eljövetelét. Manapság több ezer hívő is eljön a világ minden tájáról. A csángók, a székelyek, a magyarok együtt imádkoznak a Szűz Anyához, sokan nyírfaágat tartanak a kezükben, amit Mária szimbólumnak tartanak.

Ahol egyszerre dobban minden magyar szív



Aki már volt azért érzi szívében és egész testében a bizsergést, aki még nem élte át az élményt kíváncsisága miatt vágyik a csíksomlyói búcsúba. Nem sokkal dél után megkezdődött a Csíkszereda mellett fekvő Kis Somlyó és Nagy Somlyó hegy közötti nyeregben a csíksomlyói pünkösdi búcsú és zarándoklat szertartása.

A csíksomlyói pünkösdszombati búcsúra idén is több százezer gyalogos zarándok indult. A magyarság legnagyobb vallásos, ugyanakkor a hit mellett közösséget is erősítő ünnepére az egész világból jönnek, legtöbben a Kárpát-medencéből, Székelyföldről érkeznek, és a Somlyó-nyeregbe idősnek, fiatalnak, betegnek és egészségesnek egyaránt fel kell kapaszkodnia. Ez a minimális zarándoklat megkerülhetetlen, a test és lélek próbája.

,,A fizikai út, amely elvezet a kegyhelyre, olyan lelki úttá válik, amelyen megtalálod az irgalmas Atyához visszavezető utat, megízleled az elmélyült imádság gyümölcsét, felfedezed életed értelmét."








Csíksomlyó ÜZENETE

"És üzenem mindenkinek,
testvérnek, rokonnak, idegennek,
gonosznak, jónak, hűségesnek és alávalónak,
annak, akit a fájás űz és annak,
kinek kezéhez vércseppek tapadnak:
vigyázzatok és imádkozzatok!
Valahol fönt a magos ég alatt
mozdulnak már lassan a csillagok
a s víz szalad és csak a kő marad,
a kő marad."

Wass Albert







PÜNKÖSD köszöntő 2018 ban
/Egy csokor virággal, főként pünkösdi rózsával és Mozattal - A Varázsfuvola egy részletével - köszöntsük 2018-ban a Pünkösdöt/

Link


Csíksomlyói búcsú, madártávlatból

Link














  
 
0 komment , kategória:  Húsvét - Pünkösd  
Május 21. – A MAGYAR HONVÉDELEM NAPJA
  2018-05-18 22:00:25, péntek
 
 










MÁJUS 21. - A MAGYAR HONVÉDELEM NAPJA





A magyar szabadságharc tavaszi hadjáratának csúcspontjaként 1849. május 21-én a honvédsereg három hetes ostrom után visszafoglalta Buda várát. Ennek emlékére 1992-től a kormány határozata alapján e napon ünneplik A MAGYAR HONVÉDELEM NAPJÁ-t.

1992-től minden év május 21-e a Magyar Honvédelem Napja, mely napon Buda várának 1849-es visszavételéről emlékeznek meg. A várnegyed déli részén található Dísz téren emelték 1893-ban a Honvéd-szobrot a budai hősök emlékére. A szobor egy zászlót tartó, harcba rohanó fiatal katonát ábrázol, a talapzaton található felírás: ,,1849. május 21. Szabad hazáért!".

A Magyar Honvédelem Napja, május 21-e, kiemelkedő jelentőséggel bír a honvédség életében. A katonai szervezetek minden évben, a honvédelem ügyét magukénak valló és felvállaló civil szervezetekkel, személyekkel közösen ünnepelnek és emlékeznek. Az együttműködés eredményeként megvalósuló színvonalas rendezvények fontos szerepet játszanak a honvédelem össztársadalmi jellegének hangsúlyozásában, a honvédség mindennapi életének, törekvéseinek, faladatainak bemutatásában, a honvédség és társadalom kapcsolatrendszerének erősítésében, a közbizalom elmélyítésében és a társadalmi támogatottság erősítésében.

A Magyar Honvédelem Napja, minden katona és a honvédelem ügyét szívén viselő minden magyar állampolgár ünnepe, kiemelkedő jelentőséggel bír a Honvédség és az egész magyar társadalom életében. Méltó szimbóluma, kifejezője annak az össztársadalmi törekvésnek, amelyet úgy nevezünk: honvédelem. A Magyar Honvédelem Napján nemzeti katonai hagyományainkat, múltunkat és jelenünket bemutatva helyezzük a társadalom figyelmének középpontjába a magyar honvédelem ügyét. 1992-óta ünnepeljük május 21-én, a Magyar Honvédelem Napját, az 1849. évi tavaszi hadjárat legkimagaslóbb eseményének, Buda visszafoglalásának évfordulóján. Honvédő harcaink az évszázadok során összefonódtak a magyar államalapítás eredményeinek megőrzésért, az ország alkotmányos rendjének tiszteletben tartásáért, lakosainak szabadságjogaiért folytatott fegyveres küzdelmekkel. Éppen ezért nem csak a Buda váránál küzdött 30 ezer magyar katona küzdelmére emlékezünk, hanem mindazokra, akik a magyar történelem viharos századai során példát adtak hazaszeretetből, önfeláldozásból, hősiességből, és akik egyenruhában helyt álltak vagy napjainkban helyt állnak Magyarország és a nemzet szabadságának védelmezésében. Budavár ostromát tanítják az iskolai történelemkönyvek, de az talán kevésbé közismert, hogy a ,,honvéd" és a ,,honvédség" kifejezéseink használatba történő bevezetése ebből a korból származik. ,,Honvéd" szavunkat Kisfaludy Károly, költő, drámaíró alkotta meg. Az 1848 májusában toborzás útján felállított 10 zászlóaljat már honvéd-zászlóaljakként említették, majd 1848-ban az Országos Honvédelmi Bizottmány hivatalosan, az egész, 100-110 ezer fős seregre kiterjesztette a ,,Honvédség" elnevezést. A mai kor magyar hadereje pedig a rendszerváltás óta, elődei nyomán újra viseli a Magyar Honvédség nevet. A jelenkor katonái azonban nem csak a névnek az örökösei, hanem azoknak az értékeknek, eszmeiségnek, a haza és hivatásszeretetnek, ami olyannyira jellemző volt elődeinkre.

A hazáját szerető és tisztelő társadalom léte nemzeti érdek. A hazaszeretet, hazafiság érzésének kialakulásához, a hozzá való pozitív viszonyuláshoz, az egyéni kötelességtudat formálásához szükség van olyan hatásokra, eszmei értékekre, ismeretekre, melyek képesek előhívni, megalapozni és megerősíteni ezt az erkölcsi értékrendet.







HERMANN RÓBERT: Buda bevétele, 1849. május 21.

Link


1849. május 21. | Budavár visszafoglalása

Link


A sokoldalú Görgei Artúr

Link


HEINRICH HENTZI ÉS AZ Ő EMLÉKMŰVE

Link


A magyar honvédelem napja

Link


A magyar honvédelem napja

Link








A magyar fősereg visszafoglalja a budai Várat a császáriaktól. Than Mór festménye











 
 
0 komment , kategória:  Híres emberek-jeles napok-évfo  
     1/3 oldal   Bejegyzések száma: 24 
2018.04 2018. Május 2018.06
HétKedSzeCsüPénSzoVas
 123456
78910111213
14151617181920
21222324252627
28293031 
Blog kereső
Bejegyzések
ma: 0 db bejegyzés
e hónap: 24 db bejegyzés
e év: 315 db bejegyzés
Összes: 4745 db bejegyzés
Kategóriák
 
Keresés
 

bejegyzések címeiben
bejegyzésekben

Archívum
 
Látogatók száma
 
  • Ma: 1533
  • e Hét: 7410
  • e Hónap: 10180
  • e Év: 934491
Szótár
 




Blogok, Videótár, Szótár, Ki Ne Hagyd!, Fecsegj, Tudjátok?, Receptek, Egészség, Praktikák, Jótékony hatások, Házilag, Versek,
© 2002-2023 TVN.HU Kft.