200 éve született Tompa Mihály,Talán semmi sincs szebb a világon...,Itt van az ősz, itt van újra,Európa elvesztése,227 éve született a legnagyobb magyar, Széchenyi István ,Szép este & Szép zenével,A gyakori földrengések magyarázata,120 éve született Tamási Áron,Európa 2017 - Lemezelőzetes,Lévay József: Arany bölcsője , - menusgabor Blogja - Ábrányi Emil,Adamis Anna,Ady Endre,Ágai Ágnes ,Agytorna,Albert Einstein,Alföldi Géza ,Alhana,Ambrus Magdolna,Andók Veronika (,Andróczky Lászlóné ,Antoine de Saint-Exupery,Anyák napja - gyermeknap,Áprily Lajos,Arany János,Arany Viktor,Arany-Tóth Katalin ,Aranyosi Ervin,Artai Zsuzsanna,Árvai Attila & Emil,Átyim Lászlóné ,B. B. Nala,B. Huszta Irén,B. Radó Lili,Babits Mihály,Bagi Tibor,Bajza József ,Baktai Faragó Aranka ,Balassi Bálint,Balázs Béla,Balázs Sándor Turza /B.A.S.A.,Bálintffy Etelka,Balla Zsuzsanna,,

Továbbiak »
- Szótár

Belépés

			menusgabor.blog.xfree.hu
"A világ pocsolya, igyekezzünk megmaradni a magaslatokon." / Honoré de Balzac /			Menus Gábor 1940.08.11 Offline

Blogom,

Képtáram,

1/4 oldal

Bejegyzések száma: 35

200 éve született Tompa Mihály

2017-09-28 10:30:37, csütörtök

	200 ÉVE SZÜLETETT TOMPA MIHÁLY 200 éve született Tompa Mihály (Rimaszombat, 1817. szeptember 28. - Hanva, 1868. július 30.), a népi-nemzeti irodalmi irányzat egyik jeles képviselője, református lelkész, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja (1858), Petőfivel és Arannyal a költőtriász harmadik tagja. Tompa Mihály 1817. szeptember 28-án született Rimaszombaton, apja önpusztító, részeges csizmadia volt, anyja is hamar meghalt. Az árva fiút nagyszülei tartották el, Igricire került, ahol verték, agyondolgoztatták. Itt töltötte gyermekéveit, ezen a tájon és az itt élő nép között oltódott lelkébe a természet szépségei iránti fogékonysága, a magyar néplélek szeretete és ismerete. Itt végezte el az elemi iskolát, tanítója felismerte benne a tehetséget, és a Szentimrey család pártfogásába ajánlották. Csak tizenöt éves korában tudott megszabadulni a szörnyű otthontól. Tanulni akart, de magát kellett eltartania, hogy tanulhasson. 1832 őszétől szolgadiák lett Sárospatakon, kiszolgálta a módos diákokat. A tanulóideje nagy nélkülözések közt folyt, de mindig jeles eredménnyel. Egy ízben, anyagi szükségből, és a méltatlan bánásmód miatt elhagyta Sárospatakot és elment a református kollégiumokban falusi preceptornak, segédtanítónak 1837-1838-ban, de a következő év tavaszán visszament a kollégiumba, ahol elvégezte a bölcsészeti tanfolyam után a jogi és a teológiai tanfolyamot is, hogy akár világi, akár egyházi pályára mehessen. A sárospataki diákélet egyaránt táplálta kedélyét és szellemét is. Jogász szeretett volna lenni, de ehhez nem volt elegendő anyagi alapja. Gyorsabb és biztosabb kenyeret jelentett, ha papnak ment. Huszonkilenc éves korában döntötte el, hogy pap lesz, addig megpróbálta házi tanítóskodásból tengetni az életét. Ettől kezdve haláláig különböző falvak református papja volt. Első versek 1838-1844 között bölcsészetet, jogot és teológiát tanult. Első költeménye, a Mohos váromladékon című románc, 1841-ben jelent meg az Athenaeumban, egy évvel Petőfi megjelenése előtt, s ezután szívesen látott vendégek voltak ebben a lapban. 1845-ben befejezte kollégiumi tanulmányait és nevelői állást vállalt Eperjesen. Ott tartózkodása alatt ismerkedett meg Petőfi Sándorral , akit már előzőleg költői levéllel keresett föl. Kollégiumi évei során írt népregéket, ez a gyűjtemény Népregék, népmondák címen 1846-ban jelent meg. Nevelői állását elhagyta, hogy Pesten felügyelni tudja népregéi kinyomtatását, s hogy ismeretséget kössön írókkal és ügyvédi vizsgájára készüljön. Verseit a szerkesztők szívesen látták, s tagja lett a Tízek Társaságának. Petőfi hatására fokozott érdeklődéssel fordult a népköltészet felé. A Kisfaludy Társaság 1847 elején tagjává választotta Tompa Mihályt, és még ebben az évben adta ki vegyes költeményeinek válogatott gyűjteményét, Tompa Mihály versei címmel. A szabadságharc idején 1847 tavaszán a Gömör vármegyei Beje község református gyülekezete meghívta lelkipásztornak, ő elfogadta a meghívást és ezzel megtalálta azt a pályát, melyen holtáig megmaradt. Hívei, valamint a község és a vidék előkelő családjai megbecsülték a derék papot és neves költőt, aki szerette hivatását. 1847-ben Arany és Tompa levelezni kezdtek egymással, azonban 1852-ig nem találkoztak személyesen. Később a falusi pap bekerült a forradalmat előkészítő költőnemzedék baráti körébe. Ha fellátogatott Pestre, helye ott van a Pilvax Kávéház asztalánál. A forradalom kitörése azonban betegen találta, külföldi üdülőhelyen, ugyanis 1848-ban orvosi tanácsra Gräfenbergbe ment gyógykezelésre, s mikor hazaért, már kitört a szabadságharc, és ő a gömöri önkéntesekkel a háborúba sietett. Tábori lelkészként dolgozott, jelen volt a híres schwechati ütközetnél. A forradalom napjainak Petőfi volt a költője, az ő hazafias költészetének csak azután érkezett el ideje. 1848 tavaszán indult Nép Barátja munkatársa lett. 1849 elején a jövedelmezőbb keleméri lelkészségre hívták meg, majd hamarosan feleségül vette Soldos Emíliát, egy nemesi ház leányát, akivel békében és szeretetben élt egészen haláláig. Az 1850-es évek A szabadságharcharc bukása a lelke mélyéig megrendítette a melankóliára hajló költőt, hangot adott a bánatnak, a sajgó fájdalomnak. Az önkényuralom éveiben bontakozott ki patrióta költészete a maga erejében és hatásában. Ekkor írta hazafias allegóriáit, melyekben képekben gondolkozó, szimbolizáló, szemléletes formában szólt a nemzethez, kifejezve gyászát, de mégis erőt, bizalmat, reményt csepegtetve lelkébe. Ezek a burkolt jelentésű költemények, leginkább kéziratban, országszerte elterjedtek - A gólyához, A madár, fiaihoz - s amíg a hatalom emberei kevésbé köthettek beléjük, az igaz magyar szív megérezte mondanivalójukat. A gólyához című nagy elégiáját az egész nemzet a saját bánatának kifejezéseként vette tudomásul. Tompa Mihály rövid hallgatás után nyilvánosan is fellépett a Hölgyfutárban, a Pesti Röpívekben és a Forradalmi Emlékekben, de hamarosan kerülni kezdte a lírát, s inkább menekült, egyre távolabb a valóságtól, a regék világába. A népregék sikere is indította erre, s egy újabb ösvényre lépett, a szimbolikus költészetnek ama terére, amely az általános emberi érzéseket és lelki állapotokat a növényvilág egyes példányaival jelképezi: virágregéket írt. Ebbe az irányra német példák vonzották, s felbukkant a túlzott szentimentalizmus is, írt emellett regéket is, a régi népregék folytatásaképpen. Családi tragédiák, zaklatások 1850. március 10-én született meg első kisfia, Kálmán, akit ő maga keresztelt meg, majd 1853. január 13-án második fia, Géza. 1852-ben Kelemérről Hanvára hívták meg, s elfoglalta ezt az állást. Itt maradt aztán haláláig, hiába kínálták meg a legnépesebb és leggazdagabb alföldi református egyházközségek lelkészi állásával. A családi örömöket gyász váltotta fel, gyermekének halála, s maga is sokat szenvedett betegsége miatt. Névtelenül feljelentették A gólyához és egyéb más hazafias versei miatt, házkutatást tartottak nála, irományait lefoglalták, egy részüket sohasem kapta vissza. Ezt követően, 1852 nyarán letartóztatták és a kassai haditörvényszék elé idézték, ahol 6 hétig zaklatták és végül anélkül, hogy ügyét elintézték volna, hazabocsátották. A következő év elején, februárban ismét beidézték, ezúttal nyolc hétig tartották ott, míg végleg fölmentették. Nem volt már egyéb vigasza, mint a költészet, hangja egyre árnyaltabb lett, finom zenei hatásokat tudott elérni. Virágregéinek sajátos hangulatvilágában kell felismernünk a hazai szimbolizmus első hangütéseit. Megrendítőbb hatással volt rá második kisfiának a halála, lelkének ez a sebe sohasem gyógyult be. Költészete egyre tartalmasabbá, nemesebbé, szívhez szólóbbá vált. A hazafias és az egyéni érzés egysége, a gondolat és forma összehatása ekkor vált szellemében a legteljesebbé. Dalai, ódái, allegóriái az ember érzésvilágának a melankólia alaphangulatán belül egész gazdag változatát nyújtották; a fájdalom, a lemondás, a remény, a hazafias és a családi érzések, a természetérzés, az elmúlás tragikuma a legmélyebb hatással nyilatkoztak meg műveiben. Tompa és Arany Arany János 1855 augusztusában felkereste Tompát és hat hetet töltött el családjával Hanván. A két költő - mint Arany János írja - ez idő alatt folyvást együtt volt, s kölcsönösen felvidították egymást, sok kellemes órát töltöttek együtt, adomáztak, verseket faragtak. Több kisebb-nagyobb kirándulást tettek a Sajóvölgy vidékén, az Aggteleki barlangban, megfordultak Sárospatakon, ahol a tanuló ifjúság szerenáddal tisztelte meg őket. A személyes ismeretség és a sok kedves emlék csak erősítette és mélyítette a két költő és családja barátságát, egymás iránti szeretetét, amely a sírig tartott. Az MTA 1858. december 15-én levelező tagjává választotta Tompa Mihályt. Kazinczy Ferenc emlékezetére című költeményével 1859-ben elnyerte az MTA pályadíját, melyben az 1850-es évek végének a hangulatát olyan megkapóan ki tudta fejezni. Utolsó évei 1864 vége felé úgy érezte, hogy testi ereje is megrendült. Pesten járván Tompa orvosokkal tanácskozott, Arany Jánosnál szállt meg, akivel utoljára ekkor töltött el néhány napot. Később keveset dolgozhatott és a papi teendőktől is el kellett tekintenie. Többé nem látta Tompa a fővárost. A költő ereje folyvást hanyatlott, kedélye mind jobban elkeseredett, lelki egyensúlya mind kevesebbszer tért vissza. Anyagi helyzetén Arany segített, aki az Írói Segélyegyletben kétszáz forint kamat nélküli kölcsönt eszközölt ki számára. Tompa végül 1866-ban Bécsbe ment Skoda orvostanárhoz, aki megállapította nála a szívtágulást. Kétségbeesetten tért haza, s ettől foga élete valóságos haldoklás volt. Az utolsó télen írt leveleiben sorra elbúcsúzott barátaitól. A kiegyezés közhangulatával, számtalan, sok pontján megalázó kompromisszumával szembemenő, a költő szándéka szerint szelíd tiltakozásnak is tekinthető Olajág című kötete nem megalkuvások kicsiny békéjét sugallja. Nem olyan békét, amit bármelyik félnek szégyellnie kell, hanem egyes egyedül a hívő lelkek megtisztult békességét, csendjét, nyugalmát. Verseivel elő tudta hívni olvasói szívéből-elméjéből a túlélés képességét, a lelki erőtartalékokat. Az akadémia 1868 márciusában egyhangúan az ő költeményeit koszorúzta meg nagy jutalmával. Ez volt utolsó öröme, 1868. július 30-án hunyt el Hanván. Tompa Mihály: Olajág Ha meghajolt már a kereszt-nyomott váll, Az ajkon némaság a gyász pecsét; Sok szép reményt ha szíved elfecsélt, S az élettel, világgal meghasonlál: Legyen nagyobb erőd a fájdalomnál! Hajnal derűl az éjből, bár setét, Érezd a könyv s próbáltatás becsét; Hidd: hogy atyád , hogy szán, szeret, ki dorgál. Költészete és hatása A maga korában, és még sokáig azután is, Tompa Mihályt úgy tekintették, mint Petőfi és Arany mellett a "nagy triász" harmadik tagját, a népnemzetinek nevezett nemzeti klasszikus költészetnek Petőfivel és Arannyal egyenlő rangú főalakját. Tompa szerényebb tehetség, mint ők, akiknek személyesen jó barátja volt. Legkedvesebb motívumai az általános emberi érzések, a természet, a vallás, a család, a barátság, a haza, a sors, a múlt hatása az emberi kedélyre; mindezekben az uralkodó hang a mélabú. Képzelete tele van a természet eleven szemléletével, legszívesebben az elmúlás képei körül időzik és az emberi dolgoknál a néphagyományok körül, melyek szintén a múltról beszélnek. Vallásos érzése, mely sokszor bibliai hangon szól hozzánk, természetszeretete és hazafi-érzése tették a legerősebb hatást a közönségre, s az ezeken végigrezgő mély elégikus hang. A növényi, állati élet és a hegyi táj költészetét egy magyar költő sem magyarázta nála érzőbb lélekkel. Az általános emberi érzések sajátos kifejezésével és a magyar népszellem rajzával alapította meg kedveltségét, de legnagyobb költői hivatását az 1850-es években teljesítette, amikor az elnyomott nemzet hangulatát lírikusaink közül ő fejezte ki leghívebben.Halála után két évvel jelent meg Tompa Mihály összegyűjtött költeményei, barátai, Arany János, Gyulai Pál, Lévay József adták ki. Kormorán - A Gólyához Link Rimaszombati szobra. Holló Barnabás alkotása (1902) Tompa Mihály sírja Hanván

0 komment , kategória: Híres emberek-jeles napok-évfo

Talán semmi sincs szebb a világon...

2017-09-27 20:21:13, szerda

	TALÁN SEMMI SINCS SZEBB A VILÁGON... "Talán semmi sincs szebb a világon, mint találni egy embert, akinek lelkébe nyugodtan letehetjük szívünk titkait, akiben megbízunk, akinek kedves az arca, elűzi lelkünk bánatát, akinek egyszerű jelenléte elég, hogy vidámak és nagyon boldogok legyünk." Talán semmi sincs szebb a világon... Messze, távolban, arra, amerre a Nap előző napi fárasztó útja után kipihenve tegnapi égi barangolását felkelni szokott, reggel már készülődött valami. Valami sűrű, valami fekete, valami hideg és sötét, hogy elhozza közénk az őszt, de nem a sokszínűt, a sárgán, a pirosan, és aranylón lombozót, hanem a ködös, nyálkás, szürkén gomolygót, amely mögött lógó lábbal cammog az eső. A természet erre még talán egy utolsó nekibuzdulással a kora délután még megmutatta erejét, és ha nem is szikrázó verőfényt varázsolt körénk, de megmutatta halvány sugarait, ami azért mégis óriási öröm volt számunkra. Az történt, aminek történnie kellett, hogy is moshatta volna el az a csúnya eső ezt a szép szabadtéri esküvői szertartást. A Zoltán és Diana Horgásztó és Pihenő Park fölött, Budapesttől 30 km-re, Fejér megyében, Etyek és Alcsútdoboz között félúton, festői dombok között, az etyeki Kordai Filmstudió közvetlen szomszédságában kisütött a nap. Gyönyörű két tó, nyugalom, igazán mesebeli környezet. Idilli táj, paradicsom, soha jobb hely egy esküvői szertartás megtartására. És valami csodálatos dolog történt, az egész nap hulló eső elállt és kisütött a napocska. Ahogy kiléptünk a melengető, madárfüttyös napsütésre, elmúlt a korábbi kissé szomorkás hangulatunk. Bár Andy Vajna éppen nem lógatta még a csalit a horgásztó parton, de biztos, hogy a közeli Korda Stúdió megfáradt statisztái is útra keltek, hogy itt ebben a szép parkban pihenjék majd ki az akciódús jeleneteket. "Többé nem érzitek az esőt, mert mindketten menedéket nyújtotok egymásnak. Többé nem érzitek a hideget, mert mindketten egymást melegítitek. (Apacs esküvői áldás) "Eltelt egy csodálatos nap, eltelt egy mézes hét és a gondolataink, érzéseink lassan leülepszenek. Volt egy álmunk, hogy milyen legyen... A gólya annak idején jó helyre hozott Mindkettőnket és tökéletesen sikerült választanunk is a Családunkat, Mindenki hozzátett a Mi csoda napunkhoz! Drága Családunk, Csodálatos Barátaink (választott Családunk)! Nélkületek nem lett volna olyan, ahogy megálmodtuk! Drága Surman Edina Zed, Napsi, Balázs Kupecz, KicsiBé! Ti öltöztettétek fel az álomhelyszínt, áztatok-fáztatok, hogy életre kelljen az elképzelés, ami addig csak a lelki szemeink előtt létezett! Edi! Még a torta díszre is volt figyelmed :-). Édes Szüleink (Anyuci! Évi néni! Gabi bácsi! László Balogh)! Drága Virág Csesznikné Boros, Virág Csesznik, Zoli, Tomi! Nélkületek bizony nem lett volna, az a csoda terülj-terülj asztalka. Meg persze Gábor, aki mindent a helyszínre fuvaroztál, sajnos nem tudtad kiélvezni, szerencsére mostanra már jól vagy, nagyon sajnáljuk, hogy nem lehettél ott! Tündér Lászlóné Mihály, Judit Mihály és a Fiúk! A fantasztikus süteményeket nem tudjuk elégszer köszönni!!! (olyan sokat hoztatok mintha lakodalom lenne... jaaaaa az volt :D) Szokás szerint isteni volt mindegyik, még a nászúton is azt eszegettük. Jenei Zsuzsa, Rácz József! Köszönjük, hogy eskünk örök tanújaként mellettünk álltatok. Édes kicsi Mirkó! Köszönjük, hogy őrt álltál összetartozásunk jelképei mellett! Vadnay Attila! Már az előzetes videókon is látszik, hogy a legjobbhoz intéztük a kérést! Szegedi Zsuzsi, Jocó, Kicsikék! Az autó (a gyönyörű lakodalmas autónk:-D) hatalmas segítség volt! Nagyon köszönjük! A véletlen, vagy az égiek iránymutatása volt segítségünkre, amikor kiválasztottuk a ,,szolgáltatóinkat", akiket inkább új Barátainknak neveznénk. Úgy voltatok ott és segítettetek minket, mintha ezer éve ismernénk egymást. Köszönjük Marianna Simai! Csaba Farkas! Jézsó Zoltán! Enikő Somorjai-Barancsik! Regina! Köszönjük, hogy velünk töltöttétek azt a kicsit hűvöske délutánt, reméljük a ti szívetek is olyan melegséggel gondol rá, ahogyan a miénk! Nagyon köszönjük az ajándékokat! Új otthonunk biztos alapja, falai lesznek belőlük!!! Volt még néhány tündér mellettünk, akik hozzájárultak, hogy olyan szuper legyen... Köszönjük! Anti! Dávid Benkovics! Matyi! Bánsági Szilveszterné! Bori Bornyász! Frigyesné Lendvai! Tünde Panna Kovács!" /Dóri & Gábor 2017.09.25./ Zoltán és Diana Horgásztó és Pihenőpark: Etyek-Alcsútdoboz: 2017. 09. 17.

0 komment , kategória: Minden, ami szép

Itt van az ősz, itt van újra

2017-09-22 21:01:11, péntek

	ITT VAN AZ ŐSZ, ITT VAN ÚJRA Jellemzően szeptember 23-án, ritkábban (mint például idén) szeptember 22-én következik be az a csillagászati esemény, melynek során a földi egyenlítő síkja áthalad a Nap középpontján. Kicsit gyakorlatiasabban: ez annak a napja, amikor a nappal és az éjszaka hossza a Földön mindenhol ugyanannyi ideig tart. A szeptemberi időpont az északi féltekén az ősz első napját jelzi, nálunk mától kezdve rövidülnek a nappalok. . . A napéjegyenlőség az az időpont, amikor a Föld mindkét féltekéjén egyforma hosszú a nappal és az éjszaka. A Nap ilyenkor 90°-os szögben delel az Egyenlítő felett. A márciusi napéjegyenlőséget az északi félgömbön tavaszi, a szeptemberit őszi napéjegyenlőségnek nevezzük. A két nap egyben a csillagászati tavasz, illetve a csillagászati ősz kezdete. A Földön a márciusi napéjegyenlőség március 21-re, 20-ra, vagy ritkábban március 19-re esik. A szeptemberi 22-re, vagy 23-ra. Az eltérés a naptárrendszerünkből és a Föld mozgásának eltéréseiből adódik. A szeptemberi napéjegyenlőséget az északi féltekén őszi napéjegyenlőségnek, a délin tavaszi napéjegyenlőségnek nevezik. Északon ez a csillagászati ősz, délen a csillagászati tavasz kezdete. Itt van az ősz, bizony itt van újra. Hogy aztán ez kinek és mennyire kedves? Az őszt általában az elmúlás kezdeteként éljük meg. Mert hol van már a tavasz, amit annyira vártunk, és hol van még a tavasz, amit annyira várunk... Az ősz a gyümölcsérlelés ideje. A tömeges terméshozam a díszkertben lenyűgöző látvány . A kecsegtető színesség és ízletesség éppúgy vonzza az állatvilágot, mint az embert. Az aprajából különösen a madarak csemegéznek. Sok fás növény így próbál terjeszkedni, mondhatjuk, hogy szárnyat ad a magjainak. Habár az ősz elmúlást és megnyugvást hoz, a természet olyankor sem veszíti el ifjító erejét. A lehullott levelek hónaljaiban már ott rejtőzik az új hajtás és a bimbó, a hagymások zöme most kel életre a föld felszíne alatt. A bőséges őszi csapadék és a csökkenő hőmérséklet véget vet a nyári nyugalmi időszaknak, új gyökeret eresztenek és kibukkan a hajtásvég. Most kell elültetni a kertből felszedett vagy újonnan vásárolt virághagymákat, gumókat, hiszen a talaj még langyos és a létfontosságú visszagyökeresedés akadálytalanul lejátszódhat. Amíg a kertbarát a kályha mellett színes tavaszi virágokról álmodik és terveit szövögeti a jövő évre, addig a kert alig észrevehetően készülődik az ujjá születésre. Az ősz a megnyugvás időszaka is. Idén ősszel foglalkozzunk többet a lelkünkkel is és töltődjünk fel minél több varázslatos élménnyel. Az élet pozitív energiái, az illatok, a meleg színek, a szépség és harmónia,a barátságos természeti környezet, mind mind garantálja a nem mindennapi élményeket valamennyiünk számára. Sétáltál már ősszel az erdőben, mikor az avar frissen roppant a lábad alatt? Érezted azt az illatot? Ha nem, kérem, tedd meg! Dsida Jenő: ŐSZ Mért van, hogy a szívem Csupa, csupa bánat? - Siratom halálát A gyönyörű nyárnak. Siratom halálát A hulló levélnek, Lassú hervadását A virágos rétnek. Siratom halálát Égő forró könnyel... ...Csicsergő madárdal Tavaszi virággal Csak mégegyszer jöjj el! Dsida Jenő - Ősz /Zene: St. Martin - Kell, hogy várj/ Link Fekete István: MÚLIK A NYÁR Bíbor bükklevél kalapja mellett, Szárazág-bottal köhécselve jár, Lába nyomán vadvizek fakadnak, S zörren a szélben a tengeriszár. Szeme sarkában ezüst pókháló, A fény arcán öregesen nevet, Ha kong a hordó és csordul a must Nyár szőlőhegyén, ha áll a szüret. Alkonyba tűnik, ködbe enyészik, Aszott kezére dérharmat tapad, Ruhája régi pompáról beszél, Színes, ragyogó, bár itt-ott szakadt. Öreg tarisznya húzza a vállát, Melyet vinni már alig-alig győz. Sírón susog a nádszál utána: Nyárvégi úton ott ballag az Ősz. Kányádi Sándor: JÖN AZ ŐSZ Jön már az ismerős széllábú, deres ősz. Sepreget, kotorász, meg-megáll, lombot ráz, Lombot ráz, diót ver, krumplit ás, szüretel.. Sóhajtoz nagyokat, s harapja , kurtítja a hosszú napokat. Petőfi Sándor: ITT VAN AZ ŐSZ, ITT VAN ÚJRA Itt van az ősz, itt van újra, S szép, mint mindig, énnekem. Tudja isten, hogy mi okból Szeretem? de szeretem. Kiülök a dombtetőre, Innen nézek szerteszét, S hallgatom a fák lehulló Levelének lágy neszét. Mosolyogva néz a földre A szelíd nap sugara, Mint elalvó gyermekére Néz a szerető anya. És valóban ősszel a föld Csak elalszik, nem hal meg; Szeméből is látszik, hogy csak Álmos ő, de nem beteg. Levetette szép ruháit, Csendesen levetkezett; Majd felöltözik, ha virrad Reggele, a kikelet. Aludjál hát, szép természet, Csak aludjál reggelig, S álmodj olyakat, amikben Legnagyobb kedved telik. Én ujjam hegyével halkan Lantomat megpendítem, Altató dalod gyanánt zeng Méla csendes énekem. - Kedvesem, te ülj le mellém, Ülj itt addig szótlanul, Míg dalom, mint tó fölött a Suttogó szél, elvonul. Ha megcsókolsz, ajkaimra Ajkadat szép lassan tedd, Föl ne keltsük álmából a Szendergő természetet. Pilinszky János: ŐSZI VÁZLAT A hallgatózó kert alól a fa az űrbe szimatol, a csend törékeny és üres, a rét határokat keres. Riadtan elszorul szived, az út lapulva elsiet, a rózsatő is ideges mosollyal önmagába les: távoli, kétes tájakon készülődik a fájdalom. Zelk Zoltán: NYÁR ÉS TÉL KÖZÖTT Nyár és tél között úgy vándorol Október, November, mint a poros országúton két szomorú ember. Kertek, lankák körül jönnek, mennek havas tájra, búsan integet utánuk egy kopár fa ága. Mint rossz gyerek, a szél őket sárral megdobálja, utánuk fut, ruhájukat s hajukat cibálja. Nyár mögöttük, tél előttük, néha meg-megállnak s búcsút intenek a hervadt, búslakodó tájnak.

0 komment , kategória: Évszakok

Európa elvesztése

2017-09-22 20:00:24, péntek

	Bayer Zsolt: EURÓPA ELVESZTÉSE Tudtuk, hogy el fogjuk veszteni. Hiszen az EU nem engedhette meg magának, hogy jogszerűen, tisztességesen, törvényesen járjon el, mert ha jogszerűen, tisztességesen és törvényesen járt volna el, akkor fel kellett volna adnia minden eddigi álláspontját a migráció ügyében. Az EU migrációs politikája tragédia. És szinte lehetetlen eldönteni, hogy az EU (és a tagállamok) vezetőinek a többsége pusztán idióta, vagy cégéres gazember. Az EU migrációs politikája az önfeladás politikája. Az EU migrációs politikája öngyilkosság. Az EU (és a tagállamok) vezetőinek a többsége éppen most, a szemünk láttára tesz tönkre egy földrészt, egy kultúrát, egy civilizációt, most tesznek tönkre nemzetállamokat és nemzeteket, egy vallást, mindent, ami élhető élet, most dobják fel a liberalizmus rulettjén a zöld nullára a jövőnket. Az EU hozott egy jogtalan, szabálytalan és eszement határozatot, megkerülve saját, érvényben lévő jogszabályait és intézményeit (dublini rendelet, Európai Tanács), és azóta foggal-körömmel ragaszkodik ehhez az eszement rendelethez. Nem számít az amúgy még mindig érvényben lévő dublini rendelet, amely szerint az a tagállam felel a bevándorlási kérelem elbírálásáért, amely országban a migráns belépett az EU-ba. És nem számít az EU legfőbb politikai döntéshozó testülete, az Európai Tanács sem, hiszen ha az nem hozza meg az EU (és a tagállamok) vezetői többségének szája íze szerinti döntést, hát legfeljebb kikerülik, és egy alsóbb szintű fórumon átverik. És a becstelenségek, jogtalanságok, szabálytalanságok hosszú sorának legvégén ott áll az Európai Bíróság, amely szentesíti mindezt. Szentesíti Európa végső tönkretételét. Persze van ebben az egészben valami sorsszerű, valami isteni igazságtétel. Hiszen Európa nyugati felének országai történelmük egy adott szakaszában hatalmas gyarmatbirodalmat hoztak létre. Ilyen volt Nagy-Britannia, Franciaország, Spanyolország, Hollandia, Belgium, s jóval kisebb mértékben még Olaszország is. Ezek az országok elfoglalták a világ egy részét (olykor hatalmas részét), az ott lévő kultúrát és civilizációt elpusztították, az ott élő népeket kiirtották vagy megtizedelték, és az ott lévő kincseket, nyersanyagokat, értékeket elszállították saját országaikba, az életben hagyott bennszülötteket meg rabszolgamunkára fogták. Ez a Nyugat dicső története, így és ebből lettek gazdagok, így és ebből építettek nagy és erős országot maguknak, így és ebből lettek acélosak, így és ebből építettek demokráciákat. Majd ebből a pozícióból elkezdték lenézni és kioktatni az Európa keleti és középső részein élő, gyarmatbirodalommal soha nem rendelkezett népeket. (Németország kivétel, sosem volt jelentős gyarmatbirodalma, Németország a második világháború miatti lelkiismeret-furdalás és hetvenévnyi, gigantikus mértékű agymosás áldozata.) Ez a gyarmatbirodalom pedig elindult egykori rabtartóihoz, és benyújtja a számlát. Ez a sorsszerűség, a deus ex machina. Ettől persze nekünk is fáj. Hiszen ifjúságunk nagy álma, a Nyugat mítosza válik éppen semmivé a szemünk előtt, s persze épp így válnak élhetetlenné, riasztóvá és rettenetessé álmaink városai is, Párizstól Londonig, Rómától Velencéig minden. Ám a legelviselhetetlenebb az, hogy a Nyugat most úgy döntött, saját mocskát és bűnét szépen egyenletesen szétkeni az egész EU-ban. Törvénytelenül, becstelenül. Ez az, amiről szó sem lehet - hozzon akármilyen döntést a bíróságuk, fenyegetőzzenek bármivel! Mert Európa ma ide szorult vissza, a mindig lenézett, megvetett, meggyalázott Kelet-Közép-Európába. És ennek így is kell maradnia. Úgyhogy itt kvóta szerinti elosztás nem lesz! Soha! TUDTA? HOLNAP SZOMBATON VÉGE LESZ A VILÁGNAK - mondja egy amerikai Már az én életemben sem az első eset, amikor bizton állítják, hogy eljön a világvége. Volt ugye az Y2K, aztán meg a maják. Most meg az amerikaiak, de ez utóbbi mondjuk elég meredek. Na most a helyzet azért kellemetlen, mert ugye a "jóslat" szerint szeptember 23-án vége lesz a világnak, ami ugye erősen szombat. Ezt hallgattam reggel a rádióban, de még az "igazmondó Blikkújság is foglalkozott az üggyel, sőt a Wahsington Post, a Fox News, de még a The Sun is hozta a világvégéről szóló hírt. Szóval, akkor ennyi... Ha ez mind megírta, akkor biztos igaz. A dolog hátterében David Meade keresztény (!!!) számmisztikus áll, aki úgy véli, hogy a Nibiru ütközik majd a Földnek és kész a baj. Van ám hozzá magyarázat is: a Szűz és az Oroszlány csillagjegyek vannak ebbe benne vastagon (mondom, hogy keresztény a számmisztikus). Na és akkor nézzük az okfejtést - még nem bibliailag, hanem jegyileg. A Hold szeptember 23-án a Szűz "lába" alatt lesz és ez hozza el a pusztulást. És akkor a Biblia idemagyarázása is jön, a Blikk fordításában. Csodálatos jelek fognak mutatkozni a Napban, a Holdban és a csillagokban, a Földön pedig a viharos tenger hullámai zúgnak. A nemzetek megrémülnek, tanácstalanságukban kétségbeesnek, és összezavarodnak. Az emberek elájulnak, sőt meghalnak rémületükben, amikor látják, hogy mi közeledik a föld lakosaira. Lukács 21:25,26 Nézzük mindezt egy Károli Gáspár nevű uriember magyarításában: És lesznek jelek a napban, holdban és csillagokban; és a földön pogányok szorongása a kétség miatt, mikor a tenger és a hab zúgni fog, Mikor az emberek elhalnak a félelem miatt és azoknak várása miatt, a mik e föld kerekségére következnek: mert az egek erősségei megrendülnek. Lukács 21:25,26 Van értelmezési párhuzam, de ezt most ne elemezzük hosszan, mert sietni kell, hiszen mindjárt vége az egész civilizált világnak. Mert ugye jön a Nibiru bolygó. Ez az a bolygó, amiről legendák vannak ugyan, de a létezése éppen annyira bizonyított, mint a marsi életé. Mondjuk az is tény, hogy a sumérok is sztorizgattak róla hosszú téli estéken. Ugye a kiváló keresztény (!!!) számmisztikus dolgát az Irma hurrikán és az augusztus 21-i teljes napfogyatkozás is megkönnyít abban a tekintetben, hogy hülyítse a népet. Mindenesetre nem ragaszkodnék ehhez az egész világvége ügylethez, még akkor sem, ha együtt áll a Szűz és az Oroszlán, amelyiknek a fejére 12 csillagból álló korona kerül majd. De mondjuk az egész fejlett világról hű képet ad ez a sztori. Előjön egy elmebeteg, aki különböző természeti jelenségekbe belemagyarázza a Biblia betűit és erre ráugrik a feljett Nyugat sajtójának jelentős része. Amúgy meg nyugodjon meg mindenki. Szombaton felkel és le is megy majd a nap, sőt ez lesz a helyzet vasárnap és a további napokon is. Lehet tervezni kávézásokat, tárgyalásokat, utazásokat és még dolgozni is kell majd menni, maximum egy kis késés fér bele, de valami jobbat kell majd kitalálni a világvégénél. Persze, aki nem szeret kockáztatni az használja ki a mai napot.

0 komment , kategória: Média

227 éve született a legnagyobb magyar, Széchenyi István

2017-09-21 21:00:03, csütörtök

	227 ÉVE SZÜLETETT A LEGNAGYOBB MAGYAR, SZÉCHÉNYI ISTVÁN Sárvár-felsővidéki gróf Széchenyi István (Bécs, 1791. szeptember 21. - Bécs, Döbling, 1860. április 8.) politikus, író, polihisztor, közgazdász, a Batthyány-kormány közlekedési minisztere - akit Kossuth Lajos a ,,legnagyobb magyarnak" nevezett. Eszméi, tevékenysége és hatása által a modern, új Magyarország egyik megteremtője. A magyar politika egyik legkiemelkedőbb és legjelentősebb alakja, akinek nevéhez a magyar gazdaság, a közlekedés, a külpolitika és a sport megreformálása fűződik. Számos intézmény alapítója és névadója. Gróf Széchényi István a legnagyobb magyar Link Az első magyar kormány emlékére Link Barabás Miklós: Széchenyi István (1836) Széchenyi István Döblingben (korabeli litográfia) Széchenyi szobra Budapesten, a róla elnevezett téren, az MTA palotája előtt "Én szavazattal nem bírok, én nem vagyok országnagy, de földbirtokos. Ha egy intézet álland fel a magyar nyelv kifejlesztésére, mely polgártársaim nevelését is elősegíti, ugy felajánlom egy évi egész jövedelmemet, mely 60.000 forintból áll, s az a felállítandó magyar tudós társaság alapjához csatoltassék." Széchenyi István felajánlja birtokainak éves jövedelmét egy Tudós Társaság alapítására (litográfia) Végső nyughelye Nagycenken, a családi sírboltban Barabás Miklós: A Lánchíd alapkőletétele (1864) Széchenyi lánchíd -

0 komment , kategória: Híres emberek-jeles napok-évfo

Szép este & Szép zenével

2017-09-21 19:00:36, csütörtök

	SZÉP ESTE & SZÉP ZENÉVEL Szép este & Szép zenével. Link The Best Of Leo Rojas \| Leo Rojas Greatest Hits Full Album 2017 Link Leo Rojas - El Condor Pasa Link The Shadows ~ Apache Link AVE MARIA by Leo Rojas - SOUL BIRD Link Sarah Brightman & Andrea Bocelli - Time to Say Goodbye (1997) Link Verdi - Nabucco - Va Pensiero - Bis Link André Rieu & Gheorghe Zamfir - Tribute to James Last, Best Colection Link RAVEL'S BOLERO, amazing youngest FLASHMOB! Link 'Amazing Grace' Flashmob in Tweede Kamer gebouw Link JE T'AIME... MOI NON PLUS Link Brigitte Bardot et Serge Gainsbourg - Je t'aime moi non Plus /A szexszimbólum B. B. Szeptember 28-án lesz 83 éves/ Link Serge Gainsbourg & Jane Birkin - Je t'aime... moi non plus/Original videoclip (Fontana 1969) Link Csodálatos képek és nagyon kellemes zene Link Lazíts ! ... Háttérzene a PIHENÉSHEZ * Idegrendszer lenyugtatása * RELAX Link Egy Angyal éneke Link

0 komment , kategória: Örökzöld dallamok

A gyakori földrengések magyarázata

2017-09-20 21:29:57, szerda

	A GYAKORI FÖLDRENGÉSEK MAGYARÁZATA, SZIGORÚAN TUDOMÁNYOSAN Az utóbbi napokban több helyen is földrengés rázta meg a földet, Olaszországtól kezdve Mexikóig, jelentős károkat okozva. A földrengés típusainak magyarázata: Mi a különbség az oszcilláló és a rángató földrengés között? 1. Ez a kalkuláció (képlet) csak a mérnököknek való: A Tudomány csodálatos - ha eléggé érthetően van magyarázva!

1 komment , kategória: Humor

120 éve született Tamási Áron

2017-09-18 20:00:36, hétfő

	120 ÉVE SZÜLETETT TAMÁSI ÁRON 120 éve született Tamási Áron (Farkaslaka, 1897. szeptember 19. - Budapest, 1966. május 26.) Kossuth-díjas magyar író. ,,Törzsében székely volt, fia Hunniának Hűséges szolgája bomlott századának." /Sírfelirat/ ,,Székely volt, és ez meghatározta látásmódját is, stílusát is. A székely hagyományok, a székelyföldi hegyek és erdők, a gyermekkorban lélekbe szívódott mesék, balladák és nem utolsósorban tréfák, játékok, szelíd ugratások ugyanúgy mindvégig befolyásolták képzet- és képzeletvilágát, mint nyitott szemű érdeklődése minden iránt és csukott szemű hajlandósága a misztikumokra. Tamási mindent látott, ami látható volt a körülvevő való világban, és mindenről a nehéz munkával dolgozó emberek vélekedése szerint válaszolt." (Hegedüs Géza) Tamási Áronra, a legnagyobb székely íróra, aki immáron 120 éve, hogy született, a "csillaggá énekelt" faluban, Farkaslakántöbbnapos rendezvénnyel emlékeznek. Tamási Áron életművének jelentőségére hívja fel a figyelmet a szombaton kezdődött ötnapos rendezvénysorozat, amelyet a Hargita megyei Farkaslakán tartanak annak apropóján, hogy 120 éve látta meg a napvilágot az író, a falu nagy szülöttje. A Farkaslakán 120 éve született Tamási Áron írói, gondolati nagyságára szeretnék felhívni a figyelmet a szülőfaluban szervezett, szombaton kezdődött ötnapos rendezvénysorozattal, amelynek mottója: ,,Nem sírt ásunk, hanem fundamentumot". Tamási Áron: FARKASLAKA - Emlékház Link Tamási Áron: Szülőföldem Farkaslaka Link Tamási Áron Link Tamási Áron: Ábel a rengetegben - A könyv Link Tamási Áron: Vitéz lélek 1. Link

0 komment , kategória: Híres emberek-jeles napok-évfo

Európa 2017 - Lemezelőzetes

2017-09-16 20:45:20, szombat

	EURÓPA 2017 Október 11-én jelenik meg az Ismerős Arcok új albuma Csak a szöveg! címmel. Erről az albumról először pénteken hallhatott számokat a nagyközönség, a hagyományos alsózsolcai lemezbemutató koncerten. Az Európa 2017 című szerzeményt a zenekar az interneten is elérhetővé tette. Az együttes 1999-ben alakult, mára Magyarország leghíresebb nemzeti rockot játszó együttesévé vált. Leghíresebb alkotásuk a Nélküled, mely számot mára már talán mindenki ismer. A dal rengetegszer elhangzik sportesemények előtt, ez a szokás egyébként Dunaszerdahelyről ered, ahol különösen jól átélhető a mondanivalója. Ismerős Arcok - EURÓPA 2017 - (Lemezelőzetes - 2017.) Dalszöveg Látod, Európa? Hát ide vezetett a jóság, Mindent megengedő liberális kórság! Nem bírom nézni döbbent arcodat, Lakva ismerni meg a másikat. Ha a gazdasági érdek azt kívánja, Hazája kapuját sarkig kitárja. Németország! Eltört a gerinced! Húsz év múlva hol lesztek, szerinted? Kéne a földem - elhiszem, Innád a vizem, de énnekem Túl ismerős érzés a félelem, Nem vehetsz el mást, csak az életem. Ti Brüsszelben acsarkodó nagykutyák, Túl magas lovakon szédelgő ostobák! Ha nem mondta volna senki még előttem, Én partnernek és nem szolgának szegődtem. Ismerős Arcok - Európa 2017 - (Lemezelőzetes - 2017.) Link

0 komment , kategória: Zene, zene, zene...

Lévay József: Arany bölcsője

2017-09-16 20:00:34, szombat

	Lévay József: ARANY BÖLCSŐJE Születése századik évfordulójának ünneplésére a Kisfaludy-Társaságban. Jövel ma hozzánk, szállj alá egedből, Rég megdicsőült halhatatlanunk! Üdítő fény sugárzik szellemedből, Nemes gyönyör veled társalganunk. Zord az idő: viharja zug felettünk, De téged a viharban sem feledtünk: Száz év után a hű emlékezet Bennünket, Ime, bölcsödhöz vezet, Száz év elött bölcsődalt énekelve, Jámbor szegénység karja ringatott; De éjjelenként, rád álmot lehelve, Egy tündér: a múzsa csókolgatott. Eljegyzett önmagának s a hazának, Hogy csókjai majd gyöngysorokra válnak, Arany-lantját csodásan pengeted S elbájolva figyel rá nemzeted. És útra keltél, mint bércek tövében Elrejtve jólbuzgó kristály patak, Melynek hullámi szinte észrevétlen A nyílt szabad rónára omlanak. Nőttön nő és merre hullámit önti, Virágmező, egész tavasz köszönti S tükrében, hogy folyammá változék, Gyönyörködve nézi magát az ég. Körünkben második bölcsöt találtál, Az már nem ringatott, de fölemelt. Versenyre érkező vendége voltál, Csak kezdő, de egyszerre ünnepelt. Az ifjú kor teremtő ihletével Mesés szárnyon körünkből röppenél fel. A pillanat fényes jövőre szólt, Vezércsillag feléje Toldi volt. S feltünt utána, mint varázsütésre Egy új Világ, egészen a tiéd. Hatalmas képzelet gazdag vetése, Áldásosabb, mint önmagad hivéd. Együtt alkottak olt egy szép egészet Báj és erő; természet és művészet, Remekművekkel dús, széles határ, A nemzet kincse, kincsbányája már. Kincs nálad a nyelv meglepő zenéje, Minővel senki más nem zenge dalt,' Eszmék fönsége, érzés tiszta-mélye, Mind, amit ihlető múzsád sugallt. S időt muló szép alkotásidon át Erezzük a magyar szellem fuvalmát, Mely lelkedből, mely lelkünkből fakadt. S örökségül édes mienk maradt. El-elmerenglél a régi múltba, Keresve ott reményt és életet Hol egykor, annyi vész zaklatta, dúlta. De szét nem dúlta még a nemzetet. Főlébresztéd sírjokból a dicsőket S énekeddel márványba vésted őket; Zárt ajkukról nagy intés hangzik el: Hogy a hazáért élni, halni kell. Oh! mily közel látnád ma itt csodáit A hőstetteknek, hogy dicsfénybe vond! Mily fölmagasztosulva dallanál itt Emelni a hősöknek pantheont! Vagy lantodon borongó hangra kelne A honfigond, a hon fellő szerelme: Csaták mezőin rémes küzdelem, Vértengerrel kivívott győzelem. De most pihenj; - a hű emlék s hála Hadd ünnepelje csendben e napot,' Mely ápoló kis fészkedet megáldva, Jó kedvében téged nekünk adott. Napok múlnak, évek évekre dőlnek: Fénynapja lesz ez a nap az időknek S míg annyi mást felejtés éje fed,: Sugáriban fől-fölragyog neved. Mint agg madár a költöző sereg. Rég elmaradtam tőled, tőletek; Bölcsődre most száz éves föllegedből Dalommal, Ime, bucsufényt vetek. Leszáll az éj, végkép elhallgat a dal: Emelj föl engem, a mennybe magaddal, Hogy üdvözülten üdvözöljelek S ott is csodáljalak, szeresselek. Link

0 komment , kategória: Lévay József&Lévay László

1/4 oldal

Bejegyzések száma: 35

2017. Szeptember

Hét	Ked	Sze	Csü	Pén	Szo	Vas


				1	2	3

4	5	6	7	8	9	10

11	12	13	14	15	16	17

18	19	20	21	22	23	24

25	26	27	28	29	30

Blog kereső

Bejegyzések
ma:	0 db bejegyzés
e hónap:	35 db bejegyzés
e év:	360 db bejegyzés
Összes:	4903 db bejegyzés

Kategóriák

Keresés

bejegyzések címeiben
bejegyzésekben

Archívum

Látogatók száma

Ma: 376
e Hét: 3363
e Hónap: 27437
e Év: 459034

Szótár