Belépés
kohlinka.blog.xfree.hu
Lehet, hogy fentről többet látni, de a jajszó már nem hallatszik olyan élesen. Szendrei Klaudia
1958.03.07
Offline
Profil képem!
Linktáram, Blogom, Képtáram, Videótáram, Ismerőseim, Fecsegj
     1/1 oldal   Bejegyzések száma: 6 
Fájdalom - újabb sebek, mint mellékhatások
  2016-06-25 22:37:06, szombat
 
  A lábam tönkre menése óta - ennek már talán nyolc éve is van -, az egyik gyógyszer mellékhatása miatt, amit a skizoprenek szednek - folyamatosan jönnek ki rajtam kiütések. Két ilyen gyógyszer van, aminek ilyen tünetei vannak: egyik a Metothryn struma gyógyszer, másik a skizoprenek Fluanxol injekciója, mely nyelvi, száj mozgásokat okoz és kiütéseket szintén idegbénítás mellett. Hat hétig gyógyult a lábfejemen a seb, most két hete a hasamon van, de ez már hatalmas. Eddig két doboz Zinnatot szedtem be rá. Még kedden vissza tudok menni kontrollra, de utána lejár a bérletem, bár ez senkit sem érdekel, nem mondhatom meg, miért nem tudok járni kezelésekre. Úgy jelentkeznek a sebek, mint apró szúrások, majd nagyra nőnek, varr képződik rajtuk, elhalt hámszövet. Mindig helyi fertőzésre kaptam kenőcsöt, a varr leszedése után váladékozik hetekig. Most nem tudok aludni egyik oldalamon sem, a fájó vállam és karom miatt a bal oldalamon, a seb miatt a jobbon, mert nagyon fáj, ha ráfekszem. Góckutatásra küldtek, a fogászatra is. Ott közöltem az orvossal, hogy súlyos ínysorvadásom van. Azt felelte, hogy öregszik és hogy örökletes.

Nem értem, miért bélyegeztek meg, mióta az ember betegsége, hogy legyilkolták és begyűjtötték ellene a másik világot? Én erről soha senkinek nem beszéltem, mivel éppen az elmeosztály volt az, amelyik ezt tette velem, nem volt merre mennem a gondommal. 1998-ban kértem a kivizsgálását a rendőrségtől annak, mik történtek velem a kórházban, de bánatomra visszavontam, most meg semmit sem tesznek az érdekemben, mert nem folynak bele az elmeosztályok dolgaiba.

Másodszor járok gyógytornára, le van mindig tapadva az izom. Már ebben az "öregedő" korban veszélyes a válltörés, két évig is eltarthat a gyógyulása, s nem biztos, hogy rendesen fogom tudni használni a karomat. Tovább folytatódik a születésemkor kezdett Pszichografológiai könyv okkultista karmikus betegségeinek betegség-sorozata, amit Húsz éve kezdtek el ismételni cigányság és kelet emberré nemesítésével egyetlen nagy közös áldozással.

Nem értem az okát annak, miért volt baj, hogy szépnek és tehetségesnek születtem, miért volt gond a szívből való éneklés? Miért fosztottak meg mindentől? Miért kell mások helyett szenvednem?
 
 
0 komment , kategória:  Általános  
Kohut Katalin: A szorgos hangya
  2016-06-25 21:01:46, szombat
 
 

Hangyakoma fáradtan cipelte óriás morzsabatyuját a hátán. Útját hatalmasnak tűnő falevelek akadályozták. Igyekezett a munkával, mert a közelgő tél előjele már itt ólálkodott.
Egyszer csak meglátta az egeret, aki a hasát süttette a napon.
Odaszólt neki a hangya:
- Egér koma, igyekezz a begyűjtéssel, mert nemsokára itt a tél!
- Dolgozz csak, te robothangya! Te sohasem fáradsz el? Én nem pazarlom az erőmet, mikor az emberek ételmaradékaiból fejedelmin élek.
Nemsokára beköszöntött a tél, a hangya vidáman pihent odújában.
Egyszer csak kopogást hallott az ajtaján.
- Kit fújhatott erre a szél? 
Meglepődve látta, hogy az ajtaja előtt ott áll soványan, fogvacogva a szürke egér.
- Hát veled mi történt? - kérdezte. A pocakodat hol hagytad?
- Ne is kérdezd hangya koma! Hatalmas gépóriások jöttek és letarolták az emberek házait, alig tudtam elmenekülni.
- Még szerencse, hogy sikerült neked! - mondta a hangya.
- Gyere be, nálam eltelelhetsz, bőven jut eleség kettőnknek is, jövőre pedig segítesz nekem a begyűjtésben.
    Boldogan nézegették a jégvirágos ablakon túli fehérséget, s mint két kölyökkutya, fickándoztak örömükben.
 
 
0 komment , kategória:  Kohut Katalin  
A szabadság utáni vágy
  2016-06-25 20:06:02, szombat
 
  Nincs hatalmasabb erő az egész univerzumban, mint a szabadság utáni vágy. Ezt az erőt kormány, zsarnok, vagy hadsereg nem győzheti le. Babylon 5  
 
0 komment , kategória:  Idézetek  
Márai Sándor: Kézirat
  2016-06-25 16:19:45, szombat
 
 

A nyomdából, szedés után, hazaküldték a regény kéziratát. Most olyan, mintha megszökött és csavargott volna. Züllött és foltos, tele szamárfülekkel, idegen ujjak zsíros tapintásával, kék és piros ceruzajegyekkel. Mint aki kalandon esett át s járt valahol, az életben, az irodalmi életben, mely nem kevésbé veszélyes és kalandos, mint a tengerészek, vadászok és kőművesek élete.
E pillanatban már nincs sok közöm hozzá. Felelős vagyok érette, de csak úgy, mint a szülő felserdült gyermekéért. Lehet, hogy szégyent hoz nevemre. Már nem tehetek érette semmit. Végzete van, sorsa és jelleme.
Egy évet adtam neki az illanó életből. Egy évet, nappal és éjjel. Most, hogy a világban járt, kissé romlott már, megviselt. Külzetén titokzatos jegyek. Csakugyan, az irodalom gyanús. Mintha a rendőrségen járt volna, ahol vizsgálták, láttamozták, ujjlenyomatot vettek róla.
Most elteszem a fiókba a kéziratot, s várom a detektíveket.
 
 
0 komment , kategória:  Emberi bölcsesség és ami marad  
Márai Sándor: Hangulat
  2016-06-25 16:18:24, szombat
 
 

Most kapok észbe, hogy nem is a Tabánt szerettem. Igazában a Rákóczi utat szerettem, olcsó és harsány üzleteivel, fagylaltozóival és kávéházaival, ahol irattáskás ügynökök hajolnak össze, mint az orosz összeesküvők Genfben, villanyfényeivel, melyek valamilyen mesebeli bőség és mámor bugyborékoló pezsgőhabjával csorognak le a háztetőről a sötét utcára, rikító fehérre és kárminvörösre mázolt prostituáltjaival, állástalan, őgyelgő rablógyilkosaival, akik a Síp utcától a Huszár utcáig ,,adják a drótot", falatozóival, ahol lerágott és eldobott kukoricacsutkák között támolyog és várakozik az idetévedt falusi nép, oly figyelmes és türelmes arckifejezéssel, mintha a villanyfényben mindjárt fölvillanna előttük az Igézet Városa, az áruházakkal, melyek kirakataiban, rózsaszín és krémsárga selyemdunyhákkal borítva, ott ragyog a Hálószoba, két ágy, hangulatlámpáival, s a hozzávaló négyszáz fix káprázatával - s mindez, ami vágyban és érdekben, szándékban és indulatban, reménytelenségben és kétségbeesésben sistereg Budapesten, végigömlik az utcákon, és elcsorog a csatornában. Mindez igazi, tapintható, szagolható. Ez a valóság. A Halászbástya csak kirándulóhely, történelmi kilátópont idegenek számára. De a Rákóczi úton odahaza vagyunk, a Rókus és a garniszállók között - itt élünk, őgyelgünk, itt halunk meg. Ez a mi hangulatunk, az igazi.


 
 
0 komment , kategória:  Emberi bölcsesség és ami marad  
Móricz Virág: Apám regénye Forradalom
  2016-06-25 14:28:06, szombat
 
 

,,Negyvenhét megjelent írását gyűjtötték már össze az 1918-19-es forradalmak hónapjaiból. Maradt egy kevés feljegyzése is.
A háború kitöréséig nem foglalkozott politikával. Méltatlannak tartotta Magyarország akkori kormányzását, egész politikai életét írói szempontjához is, a magyarság jövőjéhez is. De csak a háborúban, a frontokon és az országban utaztában értette meg, milyen szerencsétlen a magyar nép. Nincs többé közösség, nincs többé nemzeti becsület, csak egyéni mohóság.
Mély bánat, búsulás és gyötrelem borította el.
Amikor a polgári forradalom kitört, hitte, tudta, hogy itt van a nagy változás, a szabadulás ideje. Egyszerre bekapcsolódott a politikai életbe, hiszen most minden becsületes embernek kötelessége kutató és felvilágosító munkával részt venni a jövő kitisztázásában.
Már decemberben útra kelt. Az Alföldre ment, Kisújszállás, Kaba, Debrecen, Balmazújváros és még egy csomó falu, tanya vonzotta - s mindenütt rend és várakozásteli állapot. A földműves szegénység örömmel és méltón várja, hogy megkapja végre a földet, mely megilleti. A gyűléseket a munkásosztály vezeti, s a tanulatlan, politikailag is alig tájékozott emberek teljes rendben szerveznek és irányítanak.
Végighallgatta egy sereg gyűlésüket. A ,,Vasfejű kunok között" komoly, súlyos mondatokat hallott, csupa biztató jelt...."
,,Először az volt a terv, hogy a Petőfi Társaságba tömörülnek a forradalomért lelkesedő, komoly írók, s legyen Móricz Zsigmond a vezetőjük. De aztán kiderült, hogy ebben a régi keretben sok a hagyomány és a hagyományos salak. Az elavult, vaskalapos irodalmi egyesületek helyett új, mai szervet kell létrehozni.
Vörösmarty Akadémia. Ady az elnök, ő is Babits Mihály az alelnökök. Megvan a jegyzőkönyv, mely ,,felvétetett 1918. december 1-jén, a Vörösmarty Akadémia alakuló ülésén". (Schöpflin Aladár főtitkár jegyezte.)
Jelen voltak: Babits Mihály, Barta Lajos, Füst Milán, Gellért Oszkár, Hatvany Lajos, Heltai Jenő, Karinthy Frigyes, Kassák Lajos, Kosztolányi Dezső, Laczkó Géza, Lengyel Menyhért, Molnár Ferenc, Móricz Zsigmond, Tóth Árpád, Schöpflin Aladár, Színi Gyula.
Az elnöki széket a beteg Ady Endre helyett Móricz Zsigmond foglalja el.
Elnök megrendülten emlékszik meg Kaffka Margitnak, az akadémia tagjának e napon történt elhunytáról...."

,,A művelődéshez a pénz magában nem elég.
A falusi kisiparos sokkal több pénzt keresett mindig, mint a paraszt, s korhely lett belőle. A munkáját nem lehet összehasonlítani a parasztéval, kevesebb, könnyebb, kényelmesebb s nem sokkal műveltebb és erkölcsösebb.
A parasztgyerek most százkoronással jár, s elromlik.
Az inas csak annyit tud, amit belevertek.
Fegyelem és munka kell a művelődéshez.
Most a harc tisztára a munka alól való felszabadulásért folyik.
Mi fogja előidézni a munkakényszert?
Eddig előidézte a nyomor és a profitéhség.
Ki fogja elvégezni azt a munkamennyiséget, amit eddig az éhség kényszerített ki a tömegből?
Ki fogja elvégezni azt a rendszerező termelésre irányító munkásságot, amit eddig a profitvágy izgatott ki a vállalkozásból?
Nemcsak az irodalomban van meg az a magával elteltség: mindenki úgy el van ragadtatva a munkájától.
A kapás, aki a szőlőt oly gyalázatosan kapálja be, hogy minden sor után leül, s gyönyörködik benne, hogy milyen szépen bekapálta.
Nyilvánvaló, hogy a tehetségtelenség irtózatosan túlnyomó, meg kell tehát adni a tehetségnek a módot az érvényesülésre...."

,,El kellett jöni egy új kornak, amikor az emberiség egy belső munkamegosztáshoz ér. Eddig csak az egyéni munkamegosztást ismertük. De minden ember maga gondoskodott a maga életéről. Most következik egy magasabb összevonása a dolgoknak: az állam veszi át a tőkegyűjtés és szaporítás központi munkáját, ezzel fölszabadítja az emberi lelkeket és erőket, megszünteti a termelési anarchiát, s maguk egyéni életére szabadon bocsátja az embereket.
Kiszámíthatatlan ennek az egy intézkedésnek is a következménye.
A kapitalista társadalom embere azt mondta:
- Fiam, gyűjts tőkét, pénzt. Ha pénzed van, mindened van. Pénzed pótolja az észt, erőt, munkát. A pénzben fel van akkumulálva minden érték, ami a világon van, kaparj össze pénzt, s akkor a festők boldogok lesznek, ha szépnek örökíthetnek meg, a költők, ha jónak énekelhetnek, a lakájok mély alázattal sürögnek körülted, vendégeid a baráti szeretet garmadáit szórják elébed. Gyűjts pénzt, mert lehetsz undok, gonosz és förtelmes: a pénzedért jobb leszel Jézusnál, bölcsebb Salamonnál és szebb Apollónál. Végy tehát magadhoz pénzt, pénzt, pénzt.
Az új világ költője ezt mondja:
- Fiam, ne törődj a vagyon felhalmozásával, az az állam dolga. Gyűjts szeretetet s fegyverszövetséget. Ha szeretet vesz körül, nem kell félnek az élettől. Annyi ember vagy, amilyen erős szövetségnek vagy a tagja. Ha az egész emberiség veszi magára az egyének létfenntartásának köteles munkáját, akkor te kiélheted egyéniségedet. Ha művész vagy, függetlenül alkothatsz, ha tudós vagy, nem kell a kenyérharcban elsekélyesedni; ha munkás vagy, nem leszek kizsákmányolás tárgya. Bármi vagy, követheted lelked belső parancsát: légy ember...."
,,Izgatta, feszítette az új világrend sorsa. Ujjongott, míg jó hírt hallott. Ó, milyen büszke volt Somogyban: ,,Ha akár Amerika minden magyarja hazakívánkozik: lesz számukra hely. És ha van csábítás, amely az elvándoroltakat hazavándorlásra bírhatja: a jövő Magyarország képének hódító ereje az lesz... délről, a demarkációs vonalakon túlról szimpátiának, a szeretetnek, a vágyódásnak milyen jeleit kapja az új rend... Arra lent száezer meg százezer barátunk van. És millió az új rend.... Arra lent százezer meg százezer barátunk van. És millió, meg millió barátunk van a széles világon. A munkástömegek délen és északon, nyugaton és keleten mohó érdeklődéssel és forró szeretettel néznek a magyar Tanácsköztársaságra és arra a munkára, amely itt folyik."
 
 
0 komment , kategória:  Történetek, novellák  
     1/1 oldal   Bejegyzések száma: 6 
2016.05 2016. Június 2016.07
HétKedSzeCsüPénSzoVas
 12345
6789101112
13141516171819
20212223242526
27282930 
Blog kereső


Bejegyzések
ma: 1 db bejegyzés
e hónap: 81 db bejegyzés
e év: 832 db bejegyzés
Összes: 7247 db bejegyzés
Kategóriák
 
Keresés
 

bejegyzések címeiben
bejegyzésekben

Archívum
 
Látogatók száma
 
  • Ma: 2348
  • e Hét: 7212
  • e Hónap: 13453
  • e Év: 65719
Szótár
 




Blogok, Videótár, Szótár, Ki Ne Hagyd!, Fecsegj, Tudjátok?, Receptek, Egészség, Praktikák, Jótékony hatások, Házilag, Versek,
© 2002-2024 TVN.HU Kft.