|
2012-10-18 16:50:05, csütörtök
|
| |
| |
OTT VOLTUNK. VIRTUÁLIS BÉKEMENET MAGYARORSZÁGÉRT
Petició az alábbi Linken:
Lépjen kapcsolatba a petíció szerzővel
Kérlek ismertesd meg annyi emberrel ezt a petíciót amennyivel csak tudod. Minél több ember aláírja, annál jobban odafigyel rá a média és a döntéshozók.
Link
Ott Voltunk. Virtuális Békemenet Magyarországért
Link
FELHÍVÁS - Békemenet 2012. október 23-án
2012-10-17 19:26
Nem maradunk adósok
A ,,Békemenet", a magyar emberek tömegeinek csendes vonulása 2012. január 21-én példaértékűen mutatta föl egész Európának, hogy ,,egy a haza".
Amint 1848 a forradalom, 1956 a népfelkelés, úgy 2012 a nemzeti szuverenitásért való kiállásunk dátuma lett.
1956. október 23-a példát adott Európának. Mertünk bátrak lenni és fiataljaink vérét áldoztuk hazánk és Közép-Európa keleti felének szabadságáért. Most az adósság béklyójából szeretnénk kitörni, és ha más értelemben is, újra áldozatokra és összefogásra van szükség. Hiszen megtapasztaltuk, a történelem pedig többszörösen igazolta, hogy az ,,adós-rabszolgaság" képes nemzeteket megsemmisíteni.
Bizonyítsuk be, hogy van kitartásunk, inkább vállaljuk az átmeneti szegénységet, mint az örökös rabigát. Adjon erőt, hogy Európa számos népe hasonlóan gondolkodik és szolidáris velünk, hiszen közös törekvésünk a gazdasági és az ebből fakadó még súlyosabb civilizációs válság felszámolása.
Több mint fél évszázadig szenvedtünk a kommunizmustól, de a korábbi haszonélvezők utódai még 2010-ben is 15.000 Mrd-os adóssághalmazt akasztottak a nyakunkba. Ezt három év alatt ismét nekünk kell visszafizetni.
A ,,Békemenet" felbonthatatlan közösségére további feladatok várnak. Találkozzunk újból, mutassuk meg, hogy a hit segít, az erkölcs kötelez, nem maradunk adósa senkinek, még akkor sem, ha a pénzhatalom nagyurai így szeretnék.
Nagy a tét, bölcsnek kell lennünk, úgy, ahogyan Németh László mondta: ,,megalkudni, míg muszáj, de közben folytatni a magyar ügyeket, ez a törvény minden európai konstelláció idején".
Gyertek velünk 2012. október 23-án!
A siker titka az összefogásban, a nemzeti összetartozásban van, mutassuk meg újra, hogy nagyon sokan vagyunk!
- A MENET RÉSZLETEIT HOLNAP ISMERTETEM. szerk. - Szervezők:
CÖF-CET- Békemenet Egyesület
2012. október 09. kedd, 07:32
Forrás: http://www.civilosszefogas.hu/ Link
Szilágyi Ákos
Kereszteshadjárat Magyarország ellen
Kereszteshadjárat Magyarország ellen
2012-03-09 16:14
Link
Míg a balliberális média csak kesztyüs kézzel bánik Kína és Oroszország autoriter rezsimeivel, Magyarországgal szembeni bánásmódja átlépte azt a bizonyos határt.
A 2010-es választások után, amikor a konzervatív Fidesz-KDNP koalíció a parlamenti mandátumok 68 százalékát nyerte el, Paul Krugman (The New York Times) kongatta meg először a vészharangot, aki egy posztszovjet, tekintélyelvű rendszer újjáéledését vizionálta Magyarországon. Ezt követően az új miniszterelnököt, Orbán Viktort a brit Guardian már egyenesen autoriter vezetőnek aposztrofálta, amire a Washington Post rálicitált azzal, hogy Fehéroroszországhoz és Putyin Oroszországához hasonlította Magyarországot.
Nem sokkal az első kritikák megjelenése után a magyar származású amerikai professzor, Charles Gati nagy megelégedettséggel jelentette ki a Times hasábjain, hogy Magyarország ,,többé nem nyugati típusú demokrácia". Miután az országot a baloldali lapszerkesztők kiközösítették a nyugati országok köréből, Magyarország immár legitim célpontjává vált a liberális kereszteshadjárat új fázisának, az amerikai intervenciónak. A becsmérlő írásokat abszurd politikai iránymutatások követték, amelyek célja Európa egyik pártpolitikai szempontból legsikeresebb jobbközép pártjának megsemmisítése volt.
A Washington Postban múlt héten megjelent cikkükben az egykori budapesti nagykövet, Mark Palmer, Charles Gati és Haraszti Miklós professzorok a Szabad Európa Rádió programjainak újraindítását szorgalmazták a magyar demokrácia védelmében. A hidegháborús időszaktól eltérően azonban a cél ez alkalommal nem a szovjet típusú, kommunista rendszer visszaszorítása, hanem egy demokratikus úton megválasztott kormány meggyengítése. E sajnálatos állásfoglalás értelmében az Egyesült Államok kormányának és az amerikai adófizetőknek fel kellene felvenniük a harcot az állítólagos zsarnokság szellemével egy olyan NATO tagállamban, amely más országokkal ellentétben a mai napig az USA egyik leghűségesebb szövetsége Afganisztánban.
A jobbközép koalíciót sokan illették kritikával a 2010-ben elfogadott médiatörvény túlzottan szigorú intézkedései kapcsán. A magyar Alkotmánybíróság - éppen az az intézmény, mely a kritikusok szerint Orbán Viktor zsebében van - azonban később érvénytelenítette a törvény kifogásolt passzusait. Ez a döntés ékes bizonyítéka annak, hogy Magyarország közjogi intézményei az alkotmányos reformok közepette is megfelelően működnek. Mindezek ellenére Palmer, Haraszti és Gati azzal érvelnek, hogy a szólásszabadság, sőt maga a demokrácia forog veszélyben Magyarországon. A Fidesz és Orbán szabad sajtót korlátozó lépéseire példaként említik a CNN kiemelését az egyik magyar kábeltévé szolgáltató által kínált népszerű csomagból, illetve a Klubrádió frekvenciaengedélyének meg nem hosszabbítását.
Eme változások valójában a piaci verseny következményei. Az állami tulajdonban levő Malév múlt hónapban bejelentett csődje jól mutatja, hogy a verseny nem csupán a telekommunikációs cégeket érinti. A Magyar Telekom a CNN viszonylag alacsony nézettsége miatt döntött úgy, hogy kiveszi az alapcsomagjából (míg más szolgáltatók csomagjaiban viszont szerepel az amerikai hírcsatorna). A Fidesz-ellenességéről ismert Klubrádió pedig a független Médiatanács által meghírdetett tenderben maradt alul, miután 12 év elteltével lejárt a frekvenciahasználati jogosultsága. Természetesen vannak más, ellenzéki beállítottságú tévécsatornák és rádióállomások amelyek továbbra is szabadon sugároznak, a nyomtatott és online sajtó pedig szabadon virágzik.
A szólásszabadság ügye csupán álca, mert a baloldal elégedetlenségét valójában a tradicionális értékrendet tükröző kormánypolitika gerjeszti. Vernon Lowe helyesen jegyezte meg, hogy Magyarország konzervatív kormánya a nemzetközi liberális média ,,megmondóembereinek" vesszőparipájává vált, akik minden olyan dohányzóasztal alatt fasiszta zsarnokot sejtenek rejtőzködni, aminek a tetején egy Biblia pihen.
Való igaz, hogy a magyar alkotmány elismeri az ország keresztény hagyományait, hogy a házasságot mint férfi és nő életközösségét definiálja, és hogy kimondja, az emberi élet a fogantatás pillanatától kezdődik. Az alaptörvény továbbá kodifikálta az adósságplafont és Brüsszel bánatára megerősítette, hogy a 700 éves múltra visszatekintő forint Magyarország hivatalos pénzneme. Ezek a rendelkezések hűen tükrözik a magyar emberek többségének értékrendjét, amelyet igenis helyénvaló, hogy az ország Alaptörvénye rögzít. Nem meglepő módon a liberális szakértők és bürokraták érzékenységét sérti a magyar emberek hagyománytisztelete, ugyanakkor ez nem megfelelő ok arra, hogy valaki diktatúrát kiáltson.
Ez persze nem jelenti azt, hogy minden rendben volna a Duna partján. Korábban én magam is kritizáltam a Fidesz-KDNP kormány egyes intézkedéseit; a Wall Street Journal-ben közölt cikkemben kiemeltem az új alkotmány problémás részeit, a magántulajdon és a gazdasági szabadság nem megfelelő jogi védelmét és a hatalmi ágak nem elegendő mértékű szétválasztását. De a ballépések ellenére Magyarország semmiképpen sem Fehéroroszországhoz vagy Oroszországhoz hasonlatos tekintélyelvű rendszer.
A mértékletes kritika és a tiszteletteljes hangvétel nem a Fidesz, illetve a közép- és kelet-európai konzervatív pártok megsemmisítésében kimerülő baloldali küldetés célját szolgálja. Magyarország utóbbi kritikusai az Orbán-kormány baklövéseit arra használják fel, hogy igazolják nemzetközi kampányukat, amelynek végeredménye a Fidesz veresége lenne a 2014-es parlamenti választásokon. A Fidesz által elszenvedett vereség egyenlő volna a kommunista utódpárt MSZP győzelmével: arról a pártról beszélünk, amelnyek népszerűsége napjainkban 14 százalék körül mozog.
Az amerikai adófizetőknek nem szabadna finanszíroznia a SZER magyar nyelvű adásait, amelyek valójában a MSZP-t segítenék választási győzelemhez, amit a párt önmagában nem volna képes megnyerni. A magyaroknak joguk van saját maguk kormányzásához. Ahelyett, hogy az Egyesült Államok beavatkozását sürgetnék a magyar belügyekbe, a Gatihoz és Harasztihoz hasonló emigránsoknak, ha valóban szívükön viselik az ország sorsát, inkább a helyszínen, Magyarországon kellene részt venniük az események alakításában. A politika lényege a tényleges részvétel, és bármit is tett a Fidesz, a politikát nem eltörölte, hanem egyszerüen nyerésre áll benne.
Másrészről Amerikának nagyobb gondja is akadhatna Magyarországnál, ott van például Irán, Szíria, Venezuela és Kína, csakhogy párat említsünk. Ezek azok az országok, melyek valóban fenyegetik az Egyesült Államok biztonságát és érdekeit, ahol az emberek nem élvezik a szólásszabadság jogát és akár politikai gyilkosság áldozatává is válhatnak. Ha az USA hajlandó pénzt áldozni arra, hogy áthágja más kormányok korlátozó intézkedéseit az internetre, a műholdas kommunikációra és a mobiltelefon-használatára nézve, akkor íme az elsőszámú jelöltek. A magyarországi események félremagyarázásával Palmer, Haraszti és Gati (és ne feledkezzünk meg Paul Krugmanról sem) eltorzították az emberi jogok és a szólásszabadság jelentését annak a több millió embernek a kárára, akik valóban az elnyomás rendszerében élnek és egy rossz leírt vagy kiejtett szó a halálos ítéletüket jelentheti.
Sosem volt az Egyesült Államok kötelessége, illetve joga, hogy akarva-akaratlanul beavatkozzon más nemzetek belügyeibe. Igaz, Amerikának küldetése, hogy felkarolja a szabadság ügyét és harcoljon a zsarnokság ellen. De mint a magyar politika józan vizsgálata során kiderül, Magyarország bizonyosan nem tekintélyelvű diktatúra.
A SZER újraindítása olyan otromba, gátlástalan, és végső soron a jelenlegi kormánypártok elmozdítására irányuló lépés lenne, ami az egyik leghüségesebb szövetségesünket megalázó, lealacsonyító beavatkozás lenne. A baloldalt nem jogosítja fel a az ilyesfajta beavatkozásokra az, hogy történetesen írtózik a hagyományos magyar értékektől - amelyek némelyike egyébként Amerika szívéhez is közel áll.
Marion Smith a Common Sense Society alapító tagja, a Heritage Foundation kutatója. Az itt kifejtett nézetek a szerző sajátjai.
* * *
Crusade against Hungary
Link
Szilágyi Ákos
Szilágyi Ákos: Lépjen kapcsolatba a petíció szerzővel
Petició az alábbi Linken:
Kérlek ismertesd meg annyi emberrel ezt a petíciót amennyivel csak tudod. Minél több ember aláírja, annál jobban odafigyel rá a média és a döntéshozók.
Link
AKINEK NINCS E-MAIL CÍME - SEGÍTSÜK EGYMÁST, HOGY SEGÍTHESSÜNK MAGUNKON!
Kedves Aláírók!
Többen jelezték, hogy vannak olyan rokonaik, ismerőseik, akik nem rendelkeznek e-mail címmel, így nem tudják aláírni a petíciót.
Ilyen bejegyzések vannak a fórumon.
KÉREK MINDENKIT AKI HASONLÓ BEJEGYZÉST KÍVÁN TENNI.
NE TEGYE! :-)
HELYETTE SZÁNJOM 3 PERCET ARRA, HOGY AZ ÉDESANYJA, NAGYMAMÁJA, SZOSZÉDJA, VAGY MÁS, E-MAILLEL NEM RENDELKEZŐ HONFITÁRSUNK SZÁMÁRA NYIT EGY INGYENES /yahoo, gmail, freemail, hotmail stb. / E-MAIL FIÓKOT.
ENNEK SEGÍTSÉGÉVEL FELIRATKOZHAT AZ IS, AKINEK EZEDDIG NEM VOLT ILYEN LEHETŐSÉGE.
SEGÍTSÜK EGYMÁST, HOGY SEGÍTHESSÜNK MAGUNKON!
Üdvözlettel:
Szilágyi Ákos
Szilágyi Ákos: Lépjen kapcsolatba a petíció szerzővel
Petició az alábbi Linken:
Kérlek ismertesd meg annyi emberrel ezt a petíciót amennyivel csak tudod. Minél több ember aláírja, annál jobban odafigyel rá a média és a döntéshozók.
Link
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Hazánk - otthonunk |
|
|
|
|
|
Offline
