|
2016-03-24 10:01:03, csütörtök
|
| |
| |
A keresztény világ a legnagyobb ünnepére, a húsvétra készül. A nagyhét időszakát éljük, s ez az egyházi szertartásokban és a laikusok körében is megnyilvánul.
Nagycsütörtök van ma, az utolsó vacsora napja, amikor Jézus a Gecsemáné kertben búcsút vett. A nagyhét napjainak sorában a nagycsütörtök az utolsó vacsora emléknapja, ezért csütörtök estétől szombat estig nem harangoznak a templomokban, hiszen a templomok ,,Rómába mennek“, az oltárokat megfosztják ékeitől. A székesegyházakban nagycsütörtökön délelőtt tartja a püspök papjaival együtt ünnepélyes krizmaszentelő misét, amelyen megszenteli a keresztelésnél, bérmálásnál, betegek keneténél, templomszentelésnél használatos szent olajakat, illetve krizmát. Régen ezen a napon történt a bűnösök visszafogadása is az egyház kebelébe.
Jézus Krisztus kereszthalálára és feltámadására való emlékezés szent három napja az utolsó vacsora miséjével kezdődik. Az utolsó vacsorához köthető az oltáriszentség és a papi rend szentségének alapítása. Az esti szentmise, az utolsó vacsora miséje a megváltás felé induló Jézus búcsúja övéitől. Jézus Krisztus ekkor adta át búcsúajándékait: szeretetének jelét a lábmosásban, testének és vérének szentségét, s mintegy végrendeletül elmondta búcsúbeszédét és főpapi imáját egyházáért. A misében a glória után a harangok megszólalnak, de azután elnémulnak a nagyszombati vigília glóriájáig, s helyüket a fakereplők foglalják el. E némaság a Krisztus kínszenvedésekor elnémult apostolok félelmét és a gyászt jelképezi. Ezután következik az oltárfosztás: az oltárról leveszik a kereszteket, gyertyatartókat, terítőket, ami azt jelképezi, hogy Jézust is megfosztották ruháitól.
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Hit és vallás- versek,idézete |
|
|
|
|
|
Offline
