Belépés
menusgabor.blog.xfree.hu
"A világ pocsolya, igyekezzünk megmaradni a magaslatokon." / DoktorStrix / Menus Gábor
1940.08.11
Offline
Profil képem!
Linktáram, Blogom, Képtáram, Videótáram, Ismerőseim, Fecsegj
     1/1 oldal   Bejegyzések száma: 3 
Csak az oltottak kapnak kollégiumi helyet
  2021-09-11 22:30:07, szombat
 
 




CSAK AZ OLTOTTAK KAPNAK KOLLÉGIUMI HELYET


Sok felsőoktatási intézményben bevezették azt a szabályt, hogy csak a koronavírus ellen beoltottak költözhetnek be a kollégiumokba.


Az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) javaslatcsomagja szerint csak egészséges, tünetmentes diákokat fogadjanak a diákotthonok és kollégiumok, lehetőség szerint a koronavírus elleni védettségüket igazolni tudó diákokat. Bár ez csak egy ajánlás, a döntés az intézmények saját hatáskörébe tartozik, az Eduline beszámolója szerint már több helyen csak az oltott hallgatókat fogadják.

A felsőoktatási intézményekben is jelenléti oktatás lesz, mivel az átoltottsági arány miatt a magyarországi járványhelyzet ezt lehetővé teszi, csupán a nagyobb előadásokat fogják online tartani.

A minisztérium által küldött levél részletezi a koronavírus jelenléti oktatási tanrendje alatti ajánlott óvintézkedéseket: a külföldről érkező hallgatók karanténkötelezettségét, a termek és a többi helység fertőtlenítését, rendezvényekre vonatkozó szabályozást és a kollégiumi beköltözésre vonatkozó szabályozást. Megadták a lehetőséget arra, hogy a felsőoktatási intézmények védettségi igazolványhoz kössék a kollégiumi lakhatást.


Sok helyen csak oltottak kapnak kollégiumi szobát





Egyetemenként eltérő szabályozás:


Jobb biztosra menni

Budai Marcell, a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciájának sajtófőnöke a Spirit Fm reggeli műsorában múlt héten azt nyilatkozta, hogy az egyetemek saját hatáskörben döntenek arról, hogy milyen korlátozásokat vezetnek be a kollégiumaikat vagy sportlétesítményeiket illetően.

"Valószínűleg egyes egyetemek kollégiumaiba csak oltási igazolvánnyal lehet beköltözni, de olyan is lehet, hogy nem foglalkoznak vele, de plusz pontot jelenthet jelentkezésnél, ha valaki mindkét oltását megkapta"

- mondta a HÖOK sajtófőnöke. - Az idei tanévben a járvány miatt szigorú intézkedéseket nem vezetnek be, mivel az átoltottsági arány magas, de egy egy korábbi szabályozás még megmaradt. Az egyik ilyen az, hogy a kollégiumok 5 százalékát el kell különíteni covid szobáknak, ahova a panaszos hallgatókat helyezik el, de valószínűleg ezt a korlátozást is fel fogják oldani - tette hozzá Budai Marcell.


A kollégiumokban nem fogadhatnak oltatlan vendéget © Délmagyarország/Török János





Nincs szoba, ha nincs oltás

Néhány egyetem már korábban rendelkezett a kollégiumi beköltözésekkel kapcsolatban, például a Semmelweis Egyetem hallgatói önkormányzatának honlapjára kiírták:

"A kollégiumi férőhelyet csak és kizárólag SARS-CoV-2 ellen beoltott hallgatók foglalhatják el. Azok a hallgatók, akik nem rendelkeznek érvényes oltási igazolással, nem költözhetnek be a kollégiumba."

Budapesten több kollégiummal rendelkezik az egyetem, a nagyobb épületeiben 200-250-en kaphatnak helyet.

Az egri székhelyű Eszterházy Károly Katolikus Egyetem is ugyanezt a döntést hozta meg. A szabályozás a külföldi diákokra is vonatkozik, a karanténkötelezettségükre nem kell külön szállást keresni, az elkülönített épületrészekben lehetnek annak leteltéig.

Az Óbudai Egyetemen nem kötelező a védettségi igazolvány a kollégiumi beköltözéshez, csak ajánlott. A külföldi, illetve ha legalább 3 hónapig külföldön tartózkodó diákokra szigorúbb szabályozás érvényes: 5 napnál nem régebbi negatív PCR tesztet kell felmutatniuk a szoba elfoglalásához, ha maradni akarnak akkor 30 napon belül be kell oltatni magukat. A külföldről érkezők karanténkötelezettségét más címen kell tölteni.


Csak éjszakai vendéget nem fogadhatnak

A győri Széchenyi István Egyetem kollégiumaiba lehet oltási igazolvány nélkül is beköltözni, csupán egyetlen korlátozó intézkedést hoztak a szeptemberi tanévkezdésre:

"a koronavírus-járvány elleni védekezés érdekében szeptembertől visszavonásig a hallgatói vendégfogadás szünetel, éjszakai vendégfogadásra (,,bentalvós") nincs lehetőség"

- írják az egyetem honlapján.


Az ELTE-n több helyen kötelező a maszk - shutterstock





Van, ahol a maszk is kötelező lesz

Az Eötvös Loránd Tudományegyetemen nem kötik védettségi igazoláshoz a kollégiumi beköltözést, csak a vendégektől követelik meg azt. De továbbra is csak egészséges panaszmentes hallgatókat fogadnak. Ha valaki tüneteket észlel, át kell költöznie a betegszobába, és csak negatív teszt után térhet vissza saját szobájába. A maszkviselést azonban kötelezővé tették az ELTE-n egyes helyeken: a tantermekben, a folyosókon és az ügyfélfogadási helyiségekben.
Hibrid jelenléti oktatás

ELTE Informatikai Karán saját hibrid szabályozást hoztak: A-K betűvel kezdődő nevű diákokat A, a többit B hétre sorolták. A kezdő "A" héten az A-s hallgatók a tantermekben, a B-sek online hallgatják az órákat, a következő héten pedig fordítva.
Felkészültebbek A JÁRVÁNY BEROBBANÁSÁRA

A koronavírus-járvány őszre esedékes negyedik hullámának berobbanása ellenére is jelenléti oktatással indul az egyetemeken a 2021/22-es tanév. Felkészültebben várják az oktatási intézmények a járványügyi helyzet fokozódását, mint eddig, a magas átoltottság miatt enyhébb szabályozásokkal.

A virológusok egyöntetű véleménye szerint az oktatási intézmények és a kollégiumok is továbbra is járványügyi gócpontot jelenthetnek, emiatt is fontos, hogy minden diák oltassa be magát, aki teheti.


Link



Hétfőn megkezdődött a diákok oltása az iskolákban

Link


Koronavírus: ennyire súlyos lesz a helyzet 2 hét múlva

Link







 
 
0 komment , kategória:  Egészségünk érdekében...  
Régiónként óriási a különbség az elektromos autók árában
  2021-09-11 21:45:15, szombat
 
 







RÉGIÓNKÉNT ÓRIÁSI A KÜLÖNBSÉG AZ ELEKTROMOS AUTÓK ÁRÁBAN


A legújabb jelentésében érdekes adatokat tett közzé az elektromos járművek (EV) piacának alakulásáról Kínában, az Egyesült Államokban és Európában. Összefoglalójuh az elmút 10 év árképzését vizsgálja.

Az elektromos autók elterjedését nem csupán az infrastruktúra, de az autók magas ára is akadályozza. Erre sajnos a jelek szerint az sincs befolyással, hogy több európai országban támogatják a környezettudatos autók vásárlását, mert a gyártók nem parkodnak árversenyt indítani, annak ellenére sem, hogy egy elektromos autóba kevesebb alkatrész és egyre olcsóbb akkumulátor szükséges.

Míg Kinában - a világ legnagyobb elektromos járművek piacán - az EV-k ára 2011 óta jelentősen, csaknem felére /47 %-al/ csökkent, addig az amerikai és európai piacokon ugyanebben az időszakban az ár 38 %-al, ill. 28 %-al emelkedett.

A kínai fogyasztók átszámítva már 1,3 millió forintos áron is vásárolhatnak vadonatúj elektromos járművet. Ezzel ellentétben az Egyesült Államokban az átlagos kiskereskedelmi ár továbbra is gyorsabban emelkedik, mint bármely más jelentős globális piacon, és a 2011-es 9,2 millió Ft-ról 12,7 millió Ft-ra emelkedett.

De az átlagos kiskereskedelmi árak ma Euróban a legmagasabbak. Az Egyesült Királyságban 2021 májusában az EV.k átlagosan 52 %-al, Hollandiában pedig 54 %-al voltak drágábbak, mint a belső égésű autók. Németországban az EV-k átlagos kiskereskedelmi árak mintegy 14 millió Ft, szemben a belső égésű járművek 13 millió forintjával.

Eddig a kormányzati ösztönzők alapvető fontosságúak voltak az autóipar számára, hogy ellensúlyozzák a hagyományos autók és az elektromos járművek közötti árkülönbséget. Kína elkötelezettsége a megfizethető árú elektromos autók fejlesztése mellett olyannyira megerősítette a piacot, hogy a kínai kormány jelenleg az ösztönzők fokozatos megszüntetésének folyamatát végzi, míg az európai és amerikai OEM-gyártók továbbra is az ilyen programokra - például adómentességekre és vásárlói támogatásokra - támaszkodnak eladásaik fellendítése érdekében.

Ha az európai és az amerikai gyártók nem találnak utat a megfizethetőbb EV-kínálat létrehozására, akkor fennáll a veszélye, hogy elveszítik hazai piaci előnyüket a kínai versenytársakkal szemben. A kormányzati támogatások és ösztönzők legalábbis rövid távon továbbra is támogatni fogják az elektromos járművek értékesítését, de hogy meddig, az továbbra is kulcsfontosságú kérdés az iparág számára.

A kormányok és gyártók az elmúlt évtizedekben jelentős előrelépést tettek az EV-piac bővítésében, azonban az iparág továbbra is nyomás alatt áll, mivel alkalmazkodni kell a fenntarthatósági célok követelményeihez és a változó piaci erőkhöz. A hátrányukat a szigorúbb európai biztonsági előírások is fokozzák, mégis érdekes tény, hogy a távol keleti vásárlók mennyivel előnyösebb helyzetben várják az EV-korszakot.


Előzmény: EV & Bors


Merre tart az elektromos autók piaca?

Link



Elektromos kocsit vagy hibrid autót válasszunk?
/"Régiónként óriási a különbség az elektromos autók árában" bejegyzésben felvetettek nélkül!/

Link


Elektromos autó árak és kínálat 2021-ben

Link






 
 
0 komment , kategória:  Tudomány - technika  
Hátborzongató igazság: Nem emberi kéz emelte a Stonehenge ha
  2021-09-11 19:45:31, szombat
 
 







HÁTBORZONGATÓ IGAZSÁG:

NEM EMBERI KÉZ EMELTE A STONEHENGE HATALMAS KŐKÖRÉT?



A mai emberek számára is bőven maradtak még megfejthetetlennek tűnő, rejtélyes építmények a Földön, amelyek köré legendákat szőttek. Ilyen például a Stonehenge, a kőtömbök sokasága.


A kíváncsi tu­risták tömegeit Angliába csábító Stonehenge nem más, mint egy körkörösen elrendezett, kőtömbökből és földsáncokból álló mo­numentális építmény Wiltshire-ben, Salisburytől 13 kilométernyire északra. A tudósok véleménye szerint építése Kr. e. 2500 körül kezdődött, és 2100 körül fejeződött be. A titokzatos látványosság nevezetes kövei: az ún. oltárkő, az áldozókő, a két stációkő és a sarokkő, amely a bejárat közelében, a Sugárút közepén áll.

Az ősi építményről építtetői nem hagytak írásos feljegyzéseket, és nem maradt fenn semmilyen egyéb, egyértelmű nyom, amiből kiderülne, hogy miért hordtak össze több száz tonna követ egy helyre. A 20. században a területen több kutatás is zajlott, amelyek célja az volt, hogy kiderítsék a megépítésének célját. Bár sok magyarázat született, és közülük több elmélet népszerűvé vált, a mai napig folynak a találgatások arról, mi célt szolgáltak a hatalmas kövek.


1986 óta a régészeti hely a világ kulturális örökségének a része - Shutterstock





Merlin legendája

A 12. században több legenda született, az egyik szerint Stonehenge-et óriások emelték Írország hegyeiben, ám Merlin, a varázsló Angliába helyezte az építményt. Egyébként Merlin, a kelta legendák és az Arthur-mondakör nagy varázslója valódi személy volt. Nem mágus, hanem egy harcias törzs királya, aki Anglia északi részén élt, és a 6. században fontos győzelmet aratott a földjére betörő ír hódítók felett - innen eredhet a köveket megmozgató varázserejéről szóló mítosz.


A kőtömbök körkörös elhelyezése feladta a leckét a tudósoknak: vajon mire szolgáltak valójában? - Shutterstock





A Nap útját követi

Azt is gondolták, hogy a Stonehenge csillagvizsgálóként működött, mivel a tervezői figyelembe vették a Nap égi útját: a legmagasabb kövei ugyanis pontosan kijelölik az év leghosszabb napjának, vagyis a nyári napfordulónak a napkeltéjét, valamint az év legrövidebb napjának, azaz a téli napfordulónak a naplementéjét. A régészeti bizonyítékok pedig azt mutatják, hogy december és január környékén a kövek között sertéseket vágtak le, amely esemény a napforduló körüli szertartásos rituálékhoz köthető. A kőkörök a nyári napforduló idején a napkelte felé tekintenek, és érdekesség, hogy a jeles ünnepeket napjainkig megtartják a helyszínre érkezők.


A druidák szertartásaira emlékeznek a helyszínen - AFP




A gyógyulás helye

Egy másik teória szerint a sziget­országban élők Stonehenge-et gyógyító tulajdonságokkal rendelkező helynek tekintették. Egy 2008-as kutatás arról számolt be, hogy az építmény körül megtalált csontvázakon nagy számban bukkantak különböző be­tegségre vagy sérülésre utaló jelekre. A szakértők úgy vélik, hogy a köveknek és a közeli vizeknek egykor mágikus erőt tulajdonítottak, és gyógyítottak a területen.


Temetkezési hely

Az biztos, hogy temetkezési helyként is szolgált a Stonehenge, mert a kutatások során több száz sírt találtak a közelében. Egy brit tanulmány azt állítja, egykor köztemető, majd az elit temetője is volt. A területről származó elhamvasztott emberi maradványok legújabb vizsgálata szerint nagyjából ötszáz évvel a ma ismert Stonehenge létrejötte előtt a területen egy nagyobb, szintén kő­tömbök alkotta kör magasodhatott, amelyet köztemetőként használtak: férfiak, nők és gyerekek, vagyis valószínűleg egész családok maradványait tárták fel. A régészek szerint a másféle, lazurittal jelölt sírokban fellelt eszközök és a tálakban megtalált égetett tömjén pedig arra utalnak, hogy az ott lévők egykor a vallá­si vagy politikai elit tagjai le­hettek.


AFP





Szabadtéri zeneszalon

Steven Waller archeoakusztikus kutató elmélete szerint a Stonehenge helyén ötezer éve egy akusztikus jelenségnek állítottak hatalmas emlékművet az ott élők. A szakember szerint ha két dudás a kőkörök közepén játszik, igen különös hanghatást tudnak elérni, a helyszín bizonyos pontjain pedig a két hangszerből jövő hanghullámok kioltják egymást. A helyszín hangokat blokkoló vagy torzító köveit hagyományosan ,,dudás köveknek" is hívták. Egy legenda szerint a csodás hangok szüzeket csábítottak a mezőre, akik táncuk közben kővé dermedtek.


Törzsi emlékmű

Öt brit egyetem összefogásával ké­szült kutatás eredménye alapján kialakult legfrissebb álláspont szerint Stonehenge egy olyan emlékmű, amely az addig jórészt háborúskodásban élő törzsek egységét jelképezi. Mike Parker Pearson professzor szerint Stonehenge-et egy olyan létesítménynek szánták, amelynek célja a Britanniában élő népek egyesítése lehetett. A monumentális ősi építmény melletti település maradványainak elemzése azt mutatta, akár több ezer ember is a helyszínre utazott - például Skóciából -, magukkal hozva jószágaikat, hogy nagy lakomákkal ünnepeljék a téli és a nyári napfordulókat. Az viszont tény, hogy a megépítése hatalmas vállalkozás volt, több ezer munkásra lehetett szükség a több tonna - olyan távolságokról is származó, mint Nyugat-Wales - kőtömbök mozgatására, így már maga a munka is megkövetelte a különböző ősi népek egyesítését.

A régészeti helyet és környékét az UNESCO 1986-ban felvette a világ kulturális örökségének jegyzékébe.


Link



Most már bizonyítottan tudjuk, honnan származtak a Stonehenge-t alkotó hatalmas kövek

Link












 
 
0 komment , kategória:  Világjárók  
     1/1 oldal   Bejegyzések száma: 3 
2021.08 2021. Szeptember 2021.10
HétKedSzeCsüPénSzoVas
 12345
6789101112
13141516171819
20212223242526
27282930 
Blog kereső


Bejegyzések
ma: 0 db bejegyzés
e hónap: 36 db bejegyzés
e év: 294 db bejegyzés
Összes: 4275 db bejegyzés
Kategóriák
 
Keresés
 

bejegyzések címeiben
bejegyzésekben

Archívum
 
Látogatók száma
 
  • Ma: 403
  • e Hét: 1756
  • e Hónap: 23176
  • e Év: 483299
Szótár
 




Blogok, Videótár, Szótár, Ki Ne Hagyd!, Fecsegj, Tudjátok?, Receptek, Egészség, Praktikák, Jótékony hatások, Házilag, Versek,
© 2002-2021 TVN.HU Kft.