|
 2/3 oldal 
|
Bejegyzések száma: 24
|
|
|
|
|
|
2018-05-17 19:15:50, csütörtök
|
| |
| |
111 ÉVE SZÜLETETT DSIDA JENŐ
Dsida Jenő (Szatmárnémeti, 1907. május 17. - Kolozsvár, 1938. június 7.) erdélyi magyar költő.
Dsida Jenő 1907-ben született Szatmárnémetiben. Gyermekkorában átélte az első világháborút, majd a román megszállást. Budapesten, Beregszászon és Szatmárnémetiben végezte tanulmányait.
Benedek Elek indította el költői pályáján. Tizenhat éves korától húszéves koráig, a Cimbora című folyóiratban jelentek meg a versei és a műfordításai. Szülei akaratát követve a kolozsvári egyetem jogi karára iratkozott be, de tanulmányait nem fejezte be. 1936-ban jegyezte el nagy szerelmét Imbery Melindát, 1937-ben összeházasodtak. Nemcsak versei, hanem levelezésük is méltó emléke kapcsolatuknak.
Dsida Jenő versei az emberi élet négy nagy, ősi élményforrásából táplálkoznak: az emlékezésből, a szerelemből, a természetből, a halállal testközelségben élő ember szorongásából. Verseinek lágy hegedűhangja a leselkedő halál közelségéből fakad az elmúlás szomorúságáról, az élet millió virágú szépségéről: “csigák s iszonyú nagy füvek közt, / a sárga holdvilág alatt."
“Dsida gyönyörködtet, ezt azonban a legművészibb színvonalon, mindig édes gyönyörűséget szerezve olvasóinak. Úgy vélem, Dsida Jenőt szeretni kell, és nehéz is elképzelni olyan versolvasó embert, aki őt ismervén, ne zárná szívébe, és ne érezné jó barátjának az élet oly sok jót és oly sok rosszat kínáló kalandjai közt."
Az ifjúkorától kezdve szívbeteg Dsida Jenő 1938-ban meghűlt, hónapokig feküdt a kolozsvári kórházban, de nem sikerült megmenteni. 1938. június 7-én csendben meghalt. A házsongárdi temetőben temették el, a szertartást Márton Áron kanonok-plébános végezte.
Dsida Jenő: PSALMUS HUNGARICUS
(részlet)
I.
Vagy félezernyi dalt megírtam
s e szót: magyar,
még le nem írtam.
Csábított minden idegen bozót,
minden szerelmet bujtató liget.
Ó, mily hályog borult szememre,
hogy meg nem láttalak,
te elhagyott, te bús, kopár sziget,
magyar sziget a népek Óceánján!
Mily ólom ömlött álmodó fülembe,
hogy nem hatolt belé
a vad hullámverés morzsoló harsogása,
a morzsolódó kis sziget keserű mormogása.
Jaj, mindenből csak vád fakad:
miért kimélted az erőt,
miért kimélted válladat,
miért nem vertél sziklatöltést,
erős, nagy védőgátakat?
Elhagytam koldus, tékozló apámat
s aranyat ástam, én gonosz fiú!
Mily szent vagy te, koldusság
s te sárarany, te szépség, mily hiú!
Koldusapám, visszafogadsz-e,
bedőlt viskódban helyet adsz-e,
ha most lábadhoz borulok
s eléd öntöm minden dalom
s férges rongyaid csókkal illetem
s üszkös sebeid tisztára nyalom?
Nagy, éjsötét átkot mondok magamra,
verset, mely nem zenél,
csak felhörög,
eget-nyitó, poklot-nyitó
átkot, hogy zúgjon, mint a szél,
bőgjön, mint megtépett-szakállú vén zsidó
zsoltáros jajgatása
Babylon vízeinél:
Epévé változzék a víz, mit lenyelek,
ha téged elfelejtelek!
Nyelvemen izzó vasszeget
üssenek át,
mikor nem téged emleget!
Húnyjon ki két szemem világa,
mikor nem rád tekint,
népem, te szent, te kárhozott, te drága!
II.
Ó, én tudom, hogy mi a nagyszerű,
a minden embert megsímogató
tág mozdulat,
az élet s halál titkát kutató,
bölcsen nemes, szép görög hangulat.
A hűssel bíztató, közös és tiszta tó,
a szabadság, mely minden tengerekben
síkongva úszik, ujjong és mulat!
Kezem gyümölcsöt
minden fáról szedett.
Nyolc nemzet nyelvén szóltam életemben
és minden fajták lelke fürdetett.
S most mégis, mégis áruló vagyok,
a minden-eszme sajgó árulója,
most mégis bősz barlanglakó vagyok,
vonító vad, ki vackát félti, ója,
vadállat, tíz köröm
és csattogó agyar
s ki eddig mondtam: ember! ,
most azt mondom: magyar!
És háromszor kiáltom
és holtomig kiáltom:
magyar, magyar, magyar!
A nagy gyümölcsös fájáról szakadt
almából minden nép fia ehet,
de nékem nem szabad,
de nékem nem lehet.
Dalolhat bárki édes szavakat
és búghat lágyan, mint a lehelet
s bizvást nyugodhatik, hol várja pad,
s ha kedve támad, bárhová mehet,
de nékem nem szabad,
de nékem nem lehet.
Bűn a mosolygó pillanat, mit lelkem
elhenyél,
szívszakadásig így kell énekelnem
Babylon vízeinél:
Epévé változzék a víz, mit lenyelek,
ha téged elfelejtelek!
Nyelvemen izzó vasszeget
üssenek át,
mikor nem téged emleget!
Húnyjon ki két szemem világa,
mikor nem rád tekint,
népem, te szent, te kárhozott, te drága!
Dsida Jenő - Psalmus Hungaricus /Csurka László/
Link
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Híres emberek-jeles napok-évfo |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2018-05-15 18:45:44, kedd
|
| |
| |
DUGULÁSELHÁRÍTÁS - HÁZILAG
EZT AZ AGYAFÚRT MEGOLDÁST EGY ÖREG NÉNI ÁRULTA EL NEKEM. NEM HITTEM NEKI ADDIG, AMÍG SAJÁT MAGAM KI NEM PRÓBÁLTAM! A DUGULÁS AZONNAL MEGSZŰNT!
Idővel a mosdókagylók, fürdőkádak lefolyójának áteresztőképessége lecsökken, mert bennük jelentős mennyiségű szemét, piszok gyűlik össze. Aztán egy szépnek nem nevezhető napon az eltömődés foka olyan naggyá válik, hogy a víz már alig folyik le. Ne rohanjunk azonban rögtön vízvezeték szerelőhöz, vagy az üzletbe lefolyótisztítókért!
A Bidista.com szerkesztősége most elmondja kedves olvasóinak, hogy hogyan lehet az ilyen kellemetlen dugulásokat otthoni körülmények között megszüntetni. A hozzávalók minden átlagos háztartásban megtalálhatóak.
Hogyan szüntessük meg a dugulást a mosdókagylóban?
Hozzávalók:
200 gramm sütőpor
200 gramm só
150 ml ecet
víz
Elkészítés és felhasználás:
1. Először keverjük össze a sót és a sütőport.
2. Óvatosan öntsük bele ezt a keveréket a lefolyóba
3. Az ecetet kissé forraljuk fel, majd öntsük a lefolyóba. Egy átlagos kémiai reakciónak leszünk tanúi, melynek során hab keletkezik.
4. Végül öntsünk forró vizet a lefolyóba, hogy átmossuk azt. Kész is vagyunk! Ezután a víz akadálytalanul fog lefolyni.
Ez egy végtelenül egyszerű megoldás a problémára. Ezek az összetevők kiválóan feloldják a különféle szennyeződéseket, ugyanakkor nem károsítják a lefolyócsövet sem. Ezen kívül a dugulás ilyentén való elhárítása nem vesz igénybe túl sok időt és emellett semmilyen speciális eszközre, szerszámra sincs szükség az elvégzésére.
Legyenek a te lefolyóid is tiszták és problémamentesek! Oszd meg ezt a trükköt barátaiddal, ismerőseiddel is, biztosan ők is találkoztak már a dugulás problémájával!
Link
Link
Link
Link
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Tudod-e? |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2018-05-13 21:30:29, vasárnap
|
| |
| |
HÁZI BODZASZÖRP
Ha van otthon házi bodzaszörp, akkor biztosan nem fognak hiányozni a bolti üdítők. Itt most receptet is találsz!
A házi bodzaszörp nemcsak sokkal finomabb, mint a boltban kapható változatok, ráadásul garantáltan csak az van benne, aminek benne is kell lennie. És valljuk be, nincs is jobb, mint egy hűsítő, tartósítószer és mesterséges ízfokozó nélküli szörp némi jégkockával felturbózva.
Hozzávalók (kb. 3 liter szörphöz):
18-20 darab nagyobb bodzavirág
3 liter víz
1,5 - 2 kg kristálycukor
2 db citrom
5dkg citromsav
1 mokkás kanál nátrium benzoát
Házi bodzaszörp elkészítése:
Ahogy azt a neve is mutatja, a bodzaszörp legfontosabb hozzávalója maga a bodzavirág. Éppen ezért nem mindegy tehát, hogy milyen alapanyagból készül a bodzaszörp. Fontos, hogy lehetőség szerint olyan bodzavirágot szedjünk, amely nem közút mellett található, ezáltal nem szennyezett. Figyeljünk arra is, hogy egészséges, bogaraktól és mindenféle apró állatkáktól mentes virágokat szüreteljünk. Ezen múlik ugyanis a szörpünk sikere. A házi bodzaszörp akkor lesz ugyanis a legfinomabb, ha az alapját képező bodzavirágot nem kell megmosni, vagy csak éppen át kell öblíteni. Ha ugyanis bő, folyó vízben lemossuk a virágokat, akkor lemossuk az értékes virágport is, ami a házi bodzaszörp sava-borsa.
A bodzaszörp alapja a frissen szedett, szennyeződésmentes bodzavirág. Most van itt az ideje is.
A frissen szedett virágokat (szükség esetén átöblítés után) egy olló segítségével aprítsuk bele egy nagyobb méretű tálba. Fontos, hogy a virágokon a lehető legkevesebb zöld szár maradjon, az ugyanis kellemetlen ízt kölcsönöz az elkészült bodzaszörpnek. Ezután szeleteljük fel az alaposan megmosott citromot, majd a szeleteket dobjuk hozzá a bodzavirágokhoz.
Ezután nincs is más dolgunk, mind a cukorból és a vízből cukros szirupot főzni. Ha a cukor elolvadt a forró vízben, akkor hagyjuk még néhány percig a szirupot a tűzhelyen. Ezt követően várjuk meg, amíg a cukros szirup teljesen kihűl, majd öntsük rá a bodzavirágos-citromos alaphoz. A hozzávalókat alaposan keverjük össze, majd fedjük le az tálat vagy edényt, amelyben a bodzaszörp készül, és tegyük félre hűvös helyre, például a kamrába v. pincébe.
Ezután a bodzaszörpünk kb. 2-4 napon belül készül el. Fontos, hogy minden nap keverjük át a készülő szörpöt. Ha 4 napot adunk a szörpnek, akkor egy erőteljesen bodzás ízű italt kapunk eredményül. Ezután apró lyukú szűrőn szűrjük át a szörpöt, majd töltsük azt steril üvegekbe. Így bontatlanul hónapokig is eláll, míg felbontás után hűtőszekrényben tárolva akár 4 hétig is mennyei üdítőitalt készíthetünk belőle. Hígítva fogyasztandó!
Most van a bodza virágzás ideje, így a házi bodzaszörp készítés ideje is, most időszerű tehát a bodzaszörp készítés. Mi 15 liter vízből így 25 üveggel készítettünk, /kb ~ 20 liter szörp/, a citrom mellett plussz 5 dkg citromsav és 1 mokkáskanál nátriumbenzoát tartósítószer/fenti adag kiegészítve.
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Egészségünk érdekében... |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2018-05-10 21:30:27, csütörtök
|
| |
| |
BUDAPEST LETT A VILÁG MÁSODIK LEGSZEBB VÁROSA
A világ második legszebb városának választották meg Budapestet a Bloomberghez kapcsolódó World Chacha-n. Hab a tortán, hogy hazánk olyan városokat utasított maga mögé, mint Róma, Firenze vagy Párizs. Mutatjuk a 2018-as első tíz helyezettjét.
1. Velence
Velencét sokszor hívják az “Adria királynőjének", a “víz városának, a “fény városának", vagy akár “élő múzeumnak" is. A 118 kisebb szigetből álló, csatornákkal, hidakkal összekötött város Olaszország egyik legkedveltebb turisztikai célpontja,a világ egyik legromantikusabb városa. A gyönyörű hely, lagúnáival együtt az UNESCO Világörökség része.
2. Budapest
A magyar főváros sokszor feltűnik a különböző szempontok alapján összeállított toplistákon, nem véletlenül. A turistákat elsősorban a Parlament, a Duna, a Halászbástya, a Mátyás-templom és a budai Vár varázsolja el. A Jászai Mari tér és a Közvágóhíd között közlekedő 2-es jelzésű villamos vonalát a National Geographic magazin a világ tíz legszebb villamos-vasútvonala közé választotta.
3. Róma
Az Örök városban annyi kulturális és építészeti értékkel találkozhatunk, hogy csaknem beleszédülünk. Nem túlzás kijelenteni, hogy Európa történelme szinte végigjárható Rómában, az ókortól egészen napjainkig. Michelangelo festményei és a Sixtusi kápolna látogatása között ne felejtsen el betérni egy igazi olasz pizzeriába sem.
4. Firenze
A reneszánsz stílusban tündöklő város Toszkána szívében, az Arno-folyó völgyében terül el. A ,,középkor Athénja" -ként számon tartott Firenzében rengeteg a történelmi és művészettörténeti látnivaló: a történelmi belvárost 1982-ben az UNESCO a Világörökség részévé nyilvánította.
5. Kyoto
A leghíresebb japán kosztümös filmek, mint például Az utolsó szamuráj, vagy az Egy gésa emlékiratai mind Kyotoban játszódnak: Japán legismertebb tradicionális társadalmi csoportjai a gésák, yakuzák, szamurájok is az egykori fővároshoz kötődnek. Kyotoban található Japán legjelentősebb gésanegyede is: az óváros UNESCO Világörökségi védelmet élvez.
6. Rio De Janeiro
Brazília legnagyobb városának lélegzetelállító tájképe csak egy a sok közül, amért érdemes elutazni Rióba. A karneválszezon idején az utcák megtelnek díszes táncosokkal, zenével, rengeteg mulatozóval a világ minden pontjáról. A 30 méter magas Megváltó Krisztus szobra a világ egyik legismertebbike, 700 méter magasan állva uralja a látképet.
7. Párizs
Párizs sokak szerint nem csak, hogy a világ egyik legszebb városa, de egyben a legromantikusabb is. A francia város számos történelmi helyszínnel, építészeti remekművel büszkélkedhet. Az Eiffel-torony és a Champs-Élysées például legendásan gyönyörű éjjel kivilágítva.
8. Amszterdam
Amszterdam körülbelül száz kisebb szigeten terül el, melyeket hidak kapcsolnak össze. A város területének nagy részét vízi utak és csatornák adják. A Világörökség közé tartozik a csatornahálózat, a történelmi központ és a középkori kikötő, amely körbefogja az óvárost.
9. Edinburgh
Skócia fővárosát ,,Észak Athénjaként" is emlegetik, a turistákat múzeumok és művészeti galériák széles választéka várja. Edinburgh két részből áll: az Óvárost egy magas bazaltsziklán található kastély uralja, a városrész szűk utcákból álló labirintus, míg az Új Várost a széles utak és elegáns külső jellemzi.
10. Prága
Prágában kivételesen jó állapotban őrizték meg a történelmi városrészt. A hidak, a templomtornyok, a macskaköves és kanyargós utcákkal teli óváros romantikus hangulata turisták millióit vonzza. Az éttermek és a hagyományos sörözők pedig a pezsgő életet garantálják.
Link
BUDAPEST from the SKY
Link
Melyik európai ország fővárosa Budapest? - Egy kis humor?
/Egy "retro gyöngyszem" 2007-ből. Biztos sokak számára nem ismeretlen. :D Kellie Pickler kétes hírneve egy TV műsornak köszönhető.
Az amerikai Okosabb vagy mint egy ötödikes című vetélkedő műsorban a kis hölgytől ugyanis megkérdezik, hogy ugyan melyik európai ország fővárosa Budapest../
Link
Link
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Világjárók |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2018-05-09 22:45:16, szerda
|
| |
| |
HIHETETLEN MÉLYSÉGEKBEN A TÜNTETŐK...
2018. május 9
Eddig sem lehetett túl sok illúziónk a hangos kisebbség tüntetéseinek kapcsán, de kedden olyan mélyre mentek néhányan, hogy onnan már nem nagyon van visszaút...
Mert ugye azt eddig is tudtuk, hogy nem szexelnek fideszessel - ezzel nincs is semmi gond, lelkük rajta. Bár nem tudom elképzelni azt a helyzetet, amikor kölcsönös szimpátia esetén a pártpreferenciáról esik szó, de nem vagyunk egyformák.
Most viszont ezzel a "Szopsz vagy szülsz" feliratú transzparenssel a mélységek újabb bugyra nyílt ki. Nyilván nekem is eszembe jutott egy fordulat, ami ezen a ponton nem idézhető, mert nem illik és nem is szokás leírni, de ez egy annyira ordenáré tábla, hogy nem lehet elmenni mellette szó nélkül.
Ehhez képest a "Focistákat szülök a stadionokba", vagy a "Nővel élek, hosszan élek" transzparens gyakorlatilag egy nulla, még akkor sem viszi át az ingerküszöböt, ha utóbbit egy leszbikusokat tömörítő egyesület szignálta.
"Szopsz vagy szülsz" - ez itt a kérdés? Ez a felvetés érdekes, amikor a Parlament előtt a kormány ellen tüntetnek? Hihetetlen... Egyáltalán nem is értem, hogy ez az egész miért is, hogyan is kerül a térre. Ez olyan szellemi mélység, amit nehéz értelmezni, feldolgozni... Ilyen gondolatot megszülni is óriási szopás lehet - már bocsánat.
Link
8Szánalmas, dologtalan banda csinálja napok óta a cirkuszt Budapesten.
Link
Ilyen az, amikor a szeretet meg a béke tüntet a jogállamért és a demokráciáért. A tüntetők az egyházi vezetőkre is rátámadtak, köpködték, szidalmazták őket. A rendőrségnek kellett kimentenie őket a lincselők közül.
Link
Link
A hangos ,,többség" egy szószólója a Parlament lépcsői előtt az Országgyűlés alakuló ülése közben.
Link
A hangos ,,többség" egy szószólója a Parlament lépcsői előtt az Országgyűlés alakuló ülése közben. - Képzeljétek el ez a némber oktató a szegediegyetemen Nem csoda ha az ellenzék romokban hever Amikor ilyen értelmiségiek támogatják mint ez a nő is Ha egy kiművelt fő így viselkedik akkor hogyan viselkedhetnek az analfabéták ???
Link
Link
Itt a vége! Jobboldali jégeső kergeti a tüntizőket hazafele.
Srácok!
A harmadik kétharmadot kaptátok, de nem sikerült felfognotok az üzenetét.
Adtam elég lehetőséget nektek, hogy kitomboljátok magatokat: ,,Mi vagyunk a többség" haverok, pia, buli az Oktogonon.
Sajtó- és szólásszabadság van, diktatúra és kordon nincs. Mivel már nagyon unalmasnak találtam az értelmetlen performanszaitokat, ezért küldtem egy alapos jégesőt a nyakatokba.
Nem Orbán volt, én voltam! Ő legalább érti a dörgést, a választás estéjén is hallhattátok tőle: Soli Deo gloria!
Ja, mellesleg a deo nem izzadásgátlót jelent. Azt meg tusfürdőt nem mellékeltem nektek a zuhi mellé, oldjátok meg magatok!
Na, jó! Akkor most szépen kígyózzatok haza, vegyétek fel végre a dolgos hétköznapok ritmusát!
Ne feledjétek: a Teremtő trollkodásban is verhetetlen!
Csók: Isten
Ui.: Azért a Himnuszt az eső ellenére is elénekelhettétek volna!
Link
A lincselésre készülő tömegtől egyetlen baloldali sem határolódott el
Link
Fidesz: az ellenzéki pártok nem tudják elfogadni a választási vereséget
Link
Apáti Bence: Folyamatosan akasztással fenyegetnek engem
Link
Egyházi vezetőkre támadtak az ellenzéki tüntetők a Kossuth téren
Bertha László 2018. május 9. 07:06
Három református egyházvezetőt a rendőröknek kellett kimenekíteni az Országgyűlés keddi alakuló ülése után, mert az ellenzéki tüntetők többször leköpték, lökdösték és sértegették az általuk politikusnak vélt, köztiszteletben álló személyeket.
Kedd este jelent meg a Magyarországi Református Egyház honlapján a hír, miszerint a rendőröknek kellett kimenekíteni Szenn Pétert, a Horvátországi Református Keresztyén Kálvini Egyház püspökét, Huszár Pált, a Magyarországi Református Egyház Zsinatának világi elnökét, valamint Gér Andrást, az egyház zsinati tanácsosát az ellenzéki tüntetők agressziója miatt.
Nem vagytok magyarok! Szégyelljétek magatokat! Mocskos hazaárulók! Gyilkosok!"
- ordították a kormányellenes tüntetők az egyházvezetőknek a honlap beszámolója szerint.
Tüntetők a Kossuth téren
Fotó: Kozma Zsuzsi
Az eset kapcsán a reformatus.hu-nak a 76 éves egyetemi tanár, műfordító Huszár Pál arról beszélt, hogy megviselték a történtek, de mindenekelőtt hálás Istennek, hogy ép bőrrel megúszták az incidenst.
Közeledem a nyolcvan év felé, de még nem fordult elő soha, hogy készenléti rendőrök menekítsenek ki egy épületből. [...] A gazembertől a csalóig mindennek lehordtak minket, de mi nem szóltunk vissza senkinek. Hála Istennek mellettem volt két fiatalember, Szenn Péter püspök úr és Gér András zsinati tanácsos úr; összekapaszkodtunk mind a hárman, és vigyáztak rám, nehogy fellökjenek"
- mondta a Magyarországi Református Egyház Zsinatának világi elnöke, aki hozzátette, hogy nem szeretne semmi rosszat mondani a tüntetőkről, de számára úgy tűnt, mintha arra játszottak volna, hogy kiprovokáljanak egy pofont a rendőröktől.
Mindannyian méltatlannak éreztük a helyzetet, hiszen annyi ocsmányságot zúdítottak ránk, anélkül, hogy tudták volna, kik is vagyunk valójában"
- nyilatkozta Huszár Pál, aki szerint most mindannyian leckét kaptak abból, hogy a demokrácia keretei között mi mindent meg lehet tenni.
Az ellenzéki tüntetők által elkövetett gaztettről Gér Andrást is megkérdezték, aki arról számolt be, hogy a demonstrálók lökdösték és többször is leköpték őket:
Szenn Péter püspök úr bocskait viselt, ez különösen irritált néhány tüntetőt, akik többször is megköpdöstek minket."
Gér András szerint mindez különösen szomorú annak fényében, hogy Huszár Pál egy idős, köztiszteletben álló egyházi vezető, egyetemi tanár, aki mindig büszke volt magyarságára és sokat tett ezért az országért; Szenn Péter pedig egy ötgyermekes családapa, aki a horvátországi református magyarok lelki vezetője.
A három egyházvezetőnek a rendőrök éberségének köszönhetően nem esett nagyobb baja, így rendőri biztosítással egy taxiba ülve elhagyhatták a helyszínt.
Link
A leendő miniszter kérte a rendőrséget inditsanak eljárást a tüntetesen történtek miatt
A tüntetők inzultálták a református egyház több vezetőjét kedden a Kossuth téren.
Kedden több tüntető leköpte és szidalmazta a parlament alakuló üléséről távozó református egyházi vezetőket, ez ellen tiltakozik Gulyás Gergely leendő miniszter, a Fidesz alelnöke és Kocsis Máté frakcióvezető.
"Mindenkinek joga van a szabad véleménynyilvánításra, azonban ez tettleges becsületsértés és garázdaság"
- írták közleményükben. A Lónyai Utcai Református Gimnázium egykori diákjaiként is tűrhetetlennek tartják, hogy keresztény felekezetek vezetőinek ehhez hasonló támadásokat kell eltűrniük. Tudósítónk szerint a tüntetők nem tudták, kiket szidalmaznak, valójában mindenki kapott, aki a Parlamentből távozott. Az egyházi vezetőket egy csapat rendőr kísérte a taxijukhoz, ekkor alakult ki lökdösődés a tüntetők és rendőrök között.
Gulyás Gergely és Kocsis Máté szerint "újra annak vagyunk tanúi, hogy épp azok nem tisztelik a vallás és a politikai meggyőződés szabadságát, akik ezen értékekre hivatkozással tüntetnek. Felkérjük a hatóságokat, hogy indítsanak eljárásokat a történtek kivizsgálására, valamint felszólítjuk az ellenzéki pártokat, hogy tegyék világossá, hogy elítélik az általuk felhergelt tüntetők botrányos megnyilvánulásait".
Karácsony Gergely, a Párbeszéd társelnöke a Facebook-oldalán délután kiállt az inzultált egyházi vezetők mellett.
Link
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Média |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2018-05-07 21:00:45, hétfő
|
| |
| |
VARJÚ ZOLTÁN
Varjú Zoltán (Paks, 1974.05.30 - )
"Magyarnak születni nem csupán holmi születési előjog, vagy Öntelt nemzeti felsőbbség tudat... hanem élethosszig tartó kötelesség a Nemzetünk iránt! Ezáltal ki Magyarnak születsz, ne csak beszélj róla, hanem élj is úgy, hogy arra érdemes legyél..."
(Varjú Zoltán)
Versei
Link
Link
AKI HOZZÁD SZÓL
Én zabolátlan folyó vagyok, szélsebes
ordító orkán, ami néha túlontúl heves
esőtől áztatott föld, télen kihűlt jeges,
zúzmarától fehér fűtengeren hajótörött.
Aki a magányos szívedre gyógyírt keres,
eme néhány papírra vetett sorai között
ad neked vígaszt, s boldog perc-örömöt.
Őszinte szavakkal gyógyítaná be, azt a sebet,
amelyet nem gyógyíthat be más, csak a szeretet.
Mondd, mit adhatna néked ennél többet?
...ez a szerető szívű koldus, nincstelen nemes...
akinek mindene meg van, akihez Isten oly kegyes!
AKIKEN ÁTLÉPETT A HATÁR
Akiken átlépett a múlt,
akiken átlépett a határ.
Akiket megkerült a sors,
akiket a múltja körbe zár.
Akiken átlépett az idő,
akiken átlépett a határ.
Akiket megcsalt a képzelet,
akiket elárult a világ.
Akiken átlépett a jelen,
akiken átlépett a határ.
Akiket tanított az élet,
és az élet lett a tanár.
Akiken átlépett az idő,
akiken átlépett a határ.
Akiket elhagyott a tegnap,
de a holnap rátalál.
Akiken átlépett a múlt,
akiken átlépett a határ.
Akikért vérzik a szívem,
akiket a szív visszavár.
Akiken átlépett a jelen,
akiken átlépett a határ.
Akikkel közös lesz a jövő,
mert a jövő ránk talál.
AKÁRCSAK TE
Én olyan vagyok, akárcsak mint Te,
semmivel sem több, vagy kevesebb.
Ha öröm ér, nincs nálam boldogabb,
míg bánatomnál, nincs ami keservesebb.
Én olyan vagyok, mint égen a fellegek,
esőt hoz ha borús, de öntözi a földeket.
Szívem akkor csordul, mikor segíthetek
rajtad is, miközben olvasod a versemet.
Én olyan vagyok, aki együtt örül veled, 
és attól több az életem, amitől életed jó.
Ismeretlenül is tud tisztán szeretni téged,
és igaz számodra minden kimondott szó.
Én olyan vagyok, akárcsak mint Te,
aki arra vágyik, az élet hozzon szépet
és feledjük el végre a bánat-keserűséget.
Mert akárcsak mint Te, olyan vagyok Én...
csak Te ott vagy, Én meg e Föld, másik szegletén.
ALTATÓ - KICSINY GYERMEK ALUSZIK
Kicsiny gyermek aluszik a felhő habban,
s a szivárványszín buborékpaplan,
aprót pukkan, szépen s halkan,
elringatja félálomban,
s a tündér vígan
táncra pattan.
Kicsiny gyermek aluszik a gomba házban,
s a tündérlakban nyugalom van
de nagyot dobban, neki koppan
a vattacukor szivárványban
a manó szőtte félálomban
nyuszimintás pizsamában
s némán szótlan
ágyba pottyan.
Kicsiny gyermek aluszik a felhő habban,
s a szivárványszín buborékpaplan,
aprót pukkan, szépen s halkan,
elringatja félálomban,
s a tündér vígan
táncra pattan.
ANYÁK NAPJÁRA - MOST SZÓLJATOK MÉG
most szóljatok még, addig, amíg még lehet,
míg tárt karokkal várnak rád ölelő kezek,
míg minden csepp könny, örömből fakad,
mert e pillanat, szívedben örökre megmarad!
most szóljatok még, addig, amíg még lehet,
míg gyönyörű szép szívét,
elönti a szeretet, 
míg minden egyes gondolata, te benned él,
mert Ő benned hisz, neked él és veled remél!
most szóljatok még, addig, amíg még lehet,
míg minden simogatását megköszönheted,
míg együtt lehettek, anyák napja hajnalán
és csak annyit mondj; szeretlek édesanyám!
ÁLMODAT VIGYÁZZA
Ha nehéz ólomlábakon,
közelít feléd az este,
pihenj le Kedvesem a szeretettel,
bevetett ágyon.
Az éj sötét leple a pillanatot leste,
lázban égő teste, már régóta remélte,
hogy végre, rád találjon.
Az álmok, puha pihéje szálljon
mint a hó...
s a jó, meleg takaró
rejtekében, ringasson el az álom,
bűvös ígéretével az ébredés,
mindig visszavárjon,
s hozzon vörös rózsaágyon,
aranytrónust a felhők közt járva.
S ha eljön a reggeli napsütés,
Téged felvidítva a jókedvedet,
virágkoszorújával koronázva,
fent a magasból az Isten,
gyönyörűszép álmodat vigyázza!
ÁRKOT TEMETNI JÖTTEM
Messziről felém sodor a szél, egy kósza dallamot,
s megpendül bennem a fájdalmas lélekhúr.
Érzem, ahogy sajogva belém nyilall... szíven szúr!
Rég megtanult strófa: "Isten, áldd meg a magyart!"
E néhány szó, most a világ, könnyeim az arcomon
alágördülnek, miközben arra gondolok, egykoron
útra keltem, mert úgy éreztem, itthonról elzavart
a közöny ásta árok és börtönbe zártak volna a falak,
amelyet egymás iránti haragból, gyűlöletből...
itt nap mint nap, újra és újra, felállítanak!
Végül, számot vetve sorsommal, tollal a kézben,
nem könnyen és nehéz szívvel, de teljes egészben
olyan, mintha kalapáccsal sújtanék le a falra,
megpróbálva lerombolni azt, ami közénk állhatott!
Árkot temetni jöttem, s ha oly mély ez a szakadék
amelyet kitölteni, még talán az én szívem sem elég...
Akkor a patakzó véremen, Nektek hidakat állítok!
ÁRVULÓ SZEMEMMEL
Kezed tartja a vénülő kezem,
reszket mint a nyári szél.
Sír nélküled árvuló szemem,
őszülő hajam hófehér.
Életre kelt bennem a tél,
az elmúlás csendje aludni tér.
Csak néha hallani, ahogy a szél
viharos dühe üstökén ragadja
a színesbe borult lombkoronát.
A hideg pirkadat sem tagadja,
míg én itt vagyok, te lassan odaát
az illúzióban, a sárguló képeken...
Tudom, ott is vársz reám,
sír nélküled árvuló szemem.
Ó, Istenem...
csak még egy percig foghasson,
reszketőn vénülő két kezem.
BENNEM ÉLSZ...
Bennem él a lelked minden apró rezdülése,
a hárfán játszó lélekhúrok pendülése...
Bensőmben érzem, ahogy körbefon karod,
a szerelmes vágyban, összes sóhajod.
Hozzám szól a hangod annak édes bársonyán,
belém karol gyönyörű szép selymes ritmusán.
Megölel lágyan, amint a fülembe cseng...
felráz miképpen alant a föld is belereng!
Felém néz a tekinteted, annak csendes óceánja,
körbe éri testem a kéken izzó lángja.
A hullámai bennem az egekig felérnek,
ahogy rajtuk szárnyalok, bárhová elérek...
Szeretni egymást a földön, földöntúli álom,
minden egyes percét, veled együtt vágyom.
...és ha nélküled kell élnem, ezen a világon,
a síron túlról - odaátról, Én újra megszületve
az együttlétünk pillanatát örökre kivárom...
CSAK EGY SZÁL...
csak egy szál...
csak egy szál gyertya égjen
rögös hantok ölelő mélye
halk ima száll tova a szélben
örök megváltást remélve...
csak egy szál...
csak egy szál gyertya égjen
ami nem a gyász sötétje
emlékezni belül mélyen
lobogó láng üdvözítő fénye...
könnycsepp most ne hulljon értem
csak egy szál...
csak egy szál gyertya égjen!
CSAK EGY SZÓ...
Tudom, csak egy szó csupán,
amit sokunknak kimondani oly nehéz,
csupán csak annyi; Szeretlek.
Tudom, csak egy levél vagyok a fán,
amely a másik nélkül, mit sem ér,
hogyha földre hullván,
másokat magam alá temetek,
és utána mindörökre elfeledek...
mint azt a szót, amit már rég
ki kellett volna mondanom; Szeretlek!
ELMONDANI NINCS SZÓ
Ma elmondani nincs szó, csak az üres fájdalom,
ma gyermeket temettünk, még most is fáj nagyon.
Lélekbe mar minden érzés, minden gondolat,
mohón emlékezne az elme, folyton látva arcodat.
Sebétől vérzik a szív, egyre csordogál mint lágy patak,
majd folyóvá duzzad az ár és viharos óceánná dagad.
Megannyi kérdés kínzón követel, bántón vádol,
még várat az enyhülés, most az enyhülés is gyászol...
Nem jön a válasz, hiába kérdezzük, hogy: Miért?
...mert ma elmondani nincs szó, csak az üres fájdalom,
ma gyermeket temettünk, még sokáig fájni fog nagyon.
ÉLNI KELL!
Akkor tudod meg az élet mennyit ér,
amikor legördül a függöny, a játék véget ér,
de addig játszanod kell, amíg tiéd a főszerep.
Szeretnek az angyalok és Isten is úgy szeret,
mint egyszülött gyermekét a büszke apa
és a szerető szívű egyetlen édesanya,
legyen hozzád az élet kegyes, vagy mostoha.
Élni kell és fogadni a jót, viselni a terheket,
élni kell mit rád rótt a sors... élni kell az életet.
ÉN, IDESZÜLETTEM! 
Hív a nyíló, tavaszi Kikerics illata,
a puszták végestelen homokja,
az emlékeim szerelmes délibábja,
a Hortobágyon a gulya,
s a pásztortüzek lángjaival
vörösre festett, fényárba borított éjszaka.
Nyájat kerget a puli,
s a holdat ugatja a komondor,
reszketve húzza össze magán
az esti hidegben subáját a pásztor.
Hazaértem, hol megpihenni vágyok,
ameddig csak a szem ellát,
rónaságot látok,
ahol a lemenő napsugár
a végtelenbe vész,
és végtelen a látóhatár,
szemed bármerre is néz!
Tavaszi szelek hozzák felém
a fenyvesek gyantaillatát.
A Kárpátok gyűrűjében a szél
nekem suhog, hozzám döngicsél,
mint egy apró kisded,
ki az édesanyjának minden mozdulatát,
és minden szavát lesi.
A Kárpátok bércei
szelek hangján morajlással teli 
szeretetét nekem süvölti!
A hegyeim közt otthon vagyok
nagy hasadékokban,
ha a halál völgyében is járok,
itt Én majd mindig reátok találok,
s ha el is kell hagyjalak benneteket,
mint a hűtlen szerető...
engem ti akkor is visszavártok,
bárhogy is múlik az idő!
Bölcsőmet ringatta itt édesanyám,
és a lágy, hűvös szellő,
itt nőttem fel, s az első öleléssel,
az első ezer csókkal, érintéssel
vágytam a holnapot,
ahol örök megnyugvással
kerül reám a szemfedő.
Otthonommá nő fölém a temető,
melyben sírom lesz az ágyam,
e Föld pedig a vánkosom.
Nekem ez a Hazám,
én ideszülettem,
Veletek együtt nőttem fel,
Ti vagytok szeretett Nemzetem,
itt van az otthonom... és Istenem,
Őt soha meg nem tagadom!
Akárcsak, ahogy Nemzetet se,
Igaz Magyar Hazát sem cserél,
és nem inog hitében,
fújjon bármilyen viharos szél!
A Kárpátok bérceiről és dicső múltról,
az eljövendőről szeretettel...
most Nekem mesél!
Varjú Zoltán - Én ide születtem - Videó
Link
AZ ÉN MAGYARSÁGOM
Az én magyarságom, nem a nemesi rang,
amit őseim adtak, mikor megszülettem.
Az én magyarságom, nem egy égi hang,
hanem mélyen fogant, zsigeri szerelem.
Az én magyarságom, zúgó orkán, harang!
S ha kell, szerető szívű fehér galamb.
Olyan lélek, aki Téged is szívéből szeret,
de ha nemzete ellen törnek, elönti a harag! 
Jól jegyezd meg vendég, aki hazámba betér
tisztelje fajom, s e földet, ami az otthonom!
Mert ha ellene törsz, az egekig tolul a vér,
s Isten sírva fogja megtagadni Tőlem...
...a bűnbocsánatom!
...ÉN, TIED...
Este, ha lehunyod két szemed,
Édes álmaid közt, Én ott leszek.
Hárfák hangja énekel, csak neked,
Lelkem száll a mély vizek felett...
Minden mozdulatom téged tapint,
Minden szerető érzés megigéz.
Érezni fogod a lelkem rád kacsint,
Válladon érzed majd, ...ott e kéz...
Amely éltedben a sírodig elkísér,
Ahogy rögös Útjáról a szív hazatér.
Bennem magányod súlyos percei,
Tova tűnnek s szerte foszlanak.
Miként elméd gyönyörű tervei,
Még ma is célok, megszólítanak.
Áldásom szórva árad a szeretet, 
S mély nyomot hagynak e szavak.
Nyomán sebes folyású vad patak
Mossa el a közönyből épített falat.
Ölelő karjaim közt nyújtok kezet,
Lelkem száll a mély vizek felett...
Ha elmúlok, s kihuny majd e láng,
Szikra leszek, megszűnni képtelen.
Eltörlöm végleg, ami Téged bánt,
Örökre megőrizve szép szíved.
Kilépve a testemből élek veled,
Nem feledve a múltat és jelent.
Odafent a magas égen ott lebeg
Lelkem száll a mély vizek felett...
Bennem, mindörökre enyém vagy,
S Tebenned ...Én, Tied...
ÉRTED FÁJ
A hárfa húrjain halkan fülembe cseng
a lehunyt szemem előtt az életképeken,
miként szótlanul szemem a távolba mereng.
Belülről tép a szívszorító dallamán,
átkozom szívem, ami fáj nagyon...
belülről emészti a kínzó fájdalom.
Sebem patakzó rubint, drágakő...
esti magány, ami édes álmot sző.
Örök szerelem, hitvesi csók, ódon temető,
a porhüvelyt takaró, hófehér szemfedő.
A megácsolt keresztfám fenn, a Hargitán,
elszakított nemzetem, az édes egy hazám.
Ami több volt hajdan, ami holnap több lehet,
szentül hiszem, nem káprázat, túlzó képzelet.
Nem csitulhat a szívemben lüktető vér,
amíg érted dobban, áramlik szüntelen,
két egymást szerető párban, csókra éhesen.
Érted fáj, mert nélküled egy vagyok csupán
a tizenöt millió levélből, csak egy, fent a fán...
HA
Ha többé, már nem tudsz, őszintén szeretni,
Én nem kérem tőled, hogy szeress.
S ha már, könnyen el tudsz, végleg feledni,
Én nem fogom kérni tőled, hogy keress.
Ha többé, már nem ölel meg a két karod,
Én nem kérem tőled, hogy tegyed.
S ha már, átnézel rajtam, elhal mosolyod,
el kell, hogy engedjen jéghideg szíved...
HA VÉGLEG ELMEGYEK
Mondd, ha holnap leszakad rám az ég,
Te odafent vagy, s Én itt lent vagyok.
Ha holnap végleg elmegyek, meghalok,
Mondd magam után, milyen nyomot hagyok?
Mondd, ha holnap eljönne értem a vég,
Te odafent vagy, s Én itt lent vagyok.
Lesz e majd olyan, akinél szívem itt hagyom?
Ha holnap végleg elmegyek, meghalok.
Mondd, a kérdéseimre Tőled, választ kapok?
HAZAÉRTEM
Megfakult emlékek közt jön az álom,
tollal és kardal a kézben neked kiáltom:
Gyere utánam a halálba, hogy újra élj!
Bátran menj előre és semmitől se félj!
Ébrenlét határán visz a lábam alva járva,
előttem penna hever, láthatatlan tintába mártva,
azzal rótták a lét lapjain a sorskönyvébe
az égre, a nappal is sötét éjszakába.
Örömöd hallva és a bánatod látva,
a markom egyre jobban a levegőt szorítja.
Mindent megírnék, veled együtt nevetve,
és a lelkünk a mennyekig szállna... sietve.
Mégis halk nesz suhog, pattog, reccsen,
frissen érkezik, szépen lassan csendben.
De jajgat a távolban a borús kedvű ég alja,
messzire kiáltott bömbölését itt is hallja
az emberfia és a démonoknak ősi anyja.
Hideg veríték riaszt fel, vagy talán eső,
valami egyszerű, valami ódon bájú őserő
rázza meg a tájat és vele a testem.
A megriadt ébredés sem veszi el a kedvem,
mosollyal ébredek, szemem rugóként pattan,
nem fáj ma már az sem, hogy magamra maradtam.
Jó kedv a fivérem és öröm volt a szülőanyám,
acélozva nő a törzsem, hiába tépi cibálja vihar.
Ha majd megpihenni vágyok, az áldott föld betakar,
paplanom lesz a lágyan ringó levéltakaró avar,
mely megőrzi minden vágyott álmomat, ahogy;
A szülőföldem édes illatát érzem,
lábam lassulva lépdel, meg-megáll.
Erdők mélyén az avar rejtekét nézem,
minden apró szeglete rám talál.
A rigó szemében a villám fényes szikra,
a kőtengerben a hegyeim ormán
az apró kavics és a legnagyobb szikla,
benne rejlik a hosszú eonoknak titka.
Megtorpanok, nem visz lábam tovább,
itthon vagyok, hazaértem hozzád,
itthon vagyok... végre, szülőhazám...
hazaértem, nem kell többé várnod reám!
HEGYEIM ORMÁN
Öreg tölgyesek nőttek fel az égig,
amerre a szem ellát, végestelen-végig
a hegy oldalában vezet az Út haza.
Az esőtől-széltől lekoptatott kövek,
reám köszönnek, hozzám beszélnek,
mert tudják jól, Én mindig visszatérek,
bárhol járok, hazahívnak a bérci szelek.
A magas hegyekben nőtt fenyvesek
és a fenyő gyantájának édes illata...
Itt égig ér, mindenek fölé mered
a gyönyörű és büszke lombkorona.
Nincs a világon, máshol nékem hely,
s nem létezik, ily varázslat és delej,
ami a szívem dobbanásával egy...
csak egy! Itthon, ahol az összes hegy,
otthona volt őseimnek, amiért éltek,
s hogyha kellett a vérük árán védtek,
szörnyű veszélyekkel szembe néztek,
mert szülőföldjüket annyira szerették,
mint az édesanya a tulajdon gyermekét!
Hegyeim ormán, nézek a messzi tájra,
szerető szívvel emlékezve nagyapámra,
a nekem mondott minden szavára;
Ne felejtsd el kisfiam, ha haza hív
a szerető anyaföld, s az anyai szív,
menj ha hív, igyekezz hozzá haza!
Ne tartson vissza, semmilyen hívság,
csalárd ígéret, vagy úri kiváltság,
ami fogva tart majd, mint a rabság,
s ha elcsábulsz, sohasem fog véget érni.
Eredj hát, menj, épp ideje haza térni!
Menj helyettem is, Én itt maradok,
a kövek mélyén, a sírkövek alatt!
Te eridj haza, vidd magaddal azt a lángot,
ami az ősi vérből-őseinkből megmaradt!
HÓFEHÉR SELYEMKESZKENŐ
Kisleány a nő, amikor még gyermek,
akire féltve óvó szemek, és kezek ügyelnek,
olyan, mint a harmatos, üde rózsaszál.
Galamb a lelke és vele turbékol a kismadár,
együtt dúdolnak a bársony puha szélnek,
s az ének, édes kacagással tova száll.
Harmatos bimbója fakad a leánynak,
és első csókja nyílik az ifjúságnak, 
miközben szerelemtől zakatol a szív.
S az első lopott csókban, tűnik el a gyermek,
akit a fiú gyámolít, s néha elenged...
akit a szülő, mindig magához ölel, hazahív.
Annyiszor törölte könnyeit az édesanya,
és virrasztva várta a közelgő hajnalt,
míg félve figyelte az édesapa az órát,
s minden elkésett percben, ő maga is meghalt.
Most tétova léptekkel kíséri az elmúlás
az oltár elé, e földre szállt törékeny angyalt.
*
Felnőtt és bájos hölgy lett ő, tündöklő
s párjára talált a finom selyemkeszkenő,
mellyel örök zálogba adta szíve-szerelmét.
Új útra lelt két lélek, tiszta szívű szerető,
a kedves ki tenyerén hordja kedvesét
és a leányból kisarjadt gyönyörű nő. A Nő!
Hófehér lelkű ...tiszta, finom selyemkeszkenő.
XXI.SZÁZADI VÁLASZOK:
Ady Endre - Nekünk Mohács kell című versére
"Nekünk Mohács kell"
és Krisztusnak kínzó keresztje,
jó magasan legyünk rá felszegezve!
Csendes duhaj az ilyen beste,
ki sírva gyászolja önmagát temetve
a dicső őseit és hőseit elfeledve!
"Nekünk Mohács kell"
és égi földzengés, hogy észre térve,
belső mételyünk kivethessük végre!
Alattomban árt, eme bitang fajta,
vágd ki magadból, gyerünk rajta,
mert bolond az, ki szótlan hagyja!
"Nekünk Mohács kell"
és testvéreink kifolyt vére
a háborúknak minden szörnyűsége!
Akkor majd a felszínre törve,
nemes lelkünk, hallgat Istenünkre
az Ő, belénk vetett szerető hitére!
"Nekünk Mohács kell,"
hogy végre felébredjünk e földön,
amit unokáinktól kaptunk kölcsön!
Lássuk, mivé lettünk, s hová vezet,
ha nem nyújtunk többé, segítő kezet,
ha meghal bennünk, egymás iránt a szeretet!
"Nekünk Mohács kell?"
Kérdem, most naiv reménnyel,
vágyva arra, mondjatok rá nemet!
Többet érdemel, e sorsa-vert Magyar,
mint elfeledjék és pusztítsa égi vihar,
vagy lángtenger égesse, s elmossa a zivatar!
Nekünk, nem kell újabb Mohács!
...csak szerető, gondviselő összefogás,
amely újra felemeli a Nemzetet!
Szerető anyai szív kell, gondoskodó apa,
akik szívből szeretik a gyermeket,
vissza adva ezzel Nemzetünknek
a reményt, s a jövőbe vetett hitet!
Varjú Zoltán: XXI. századi válaszok - Wass Albert Kereszt alatt című versére - Videó
Link
XXI.SZÁZADI VÁLASZOK :
JÓZSEF ATTILA ŐS PATKÁNY TERJESZT KÓRT CÍMŰ VERSÉRE
"Ős patkány terjeszt kórt miköztünk,"
és becstelen vágyaival mételyez,
amit nem szabadna tűrnünk,
s Mi mégsem teszünk ellene,
miközben mindent tönkretesz!
Nem látja az, ki lelkében megvakult,
a tömeg szomjúhozza az igazságot,
ami nélkül koldus-szegény, nyomorult!
"S mert a nemzetekből a szellem"
mára holt nyelvek közé lett rejtve,
amelyet nem ért se ember, se Isten,
s összevesznek rajta, mint a kincsen
a rabló nemzetek, kiknek földje sincsen!
Csupán mit raboltak, az minden,
meg amit mások adtak oda ingyen,
ezért a zsarnok nincs is miben higgyen!
"Lógatják szárnyuk az ínségnek"
szárnya törött angyalkái.
Lélekbe bújnak, mint egy kisgyerek,
akár a kotlósnak a madárfiókái.
Ölelések közt most halál született,
s hálás a gyilkos, mert bátran ölhetett!
A bírája meg boldogan örvendezett,
hogy pálcát törhetett az áldozat felett!
"S mint a sakál, mely csillagoknak"
üvölti magába rejtett kínjait,
úgy vonyít a költő a Holdnak hiába,
és senki sem hallja meg őrjítő vágyait!
Hányszor kiáltott hasztalan az égnek,
azt gondolván, hogy enyhülést hoznak,
ha a lelkébe gyúlt parázs-tüzek leégnek,
s felcsendül a lelkében majd az égi ének!
"S mégis bizom. Könnyezve intlek,"
eljövendő utókor, aki minket elfelejt,
az saját magát fosztja meg
a jövőjétől, amit a múltja rejt!
Bármily nehéz is a búcsúzás,
enyhülést ad, ha elmúlik, ami volt,
és nem lesz senkinek sem csalódás,
amiért az élő marad, s távozik a holt!
XXI századi válaszok József Attila Ős patkány terjeszt kórt című versére - Videó
Link
XXI.SZÁZADI VÁLASZOK:
REMENYIK SÁNDOR - SÓVÁRGÁS BIZONYOSSÁG UTÁN CÍMŰ VERSÉRE
"Mit tettél velem, nyomorult világ?"
A jóságba vetett hitemet tépáztad meg,
mint a lelkem ostorozva ütötte seb,
akár a szú a fában, mélyen csontomba rág,
s nem hagyja nyugodni, elmém viharát,
úgy szaggatja szét, akárcsak tornádó a fát.
Mondd mit tettél velem, Te nyomorult világ?
"Mit tettél velem, nyomorult világ?"
Te csináltál belőlem, igehirdető papot,
lángok közt, fehéren izzó napot,
hogy bűnömmé legyen a hiúság,
higgyem el a költő által mutatott irány
a helyes Út, amely végén, nem vár talány.
Mondd mit tettél velem, Te nyomorult világ?
"A kősziklához vissza nincsen út."
A homoktengeren épített házam alámerült,
csak hitem az, mi a gonosznak ellenszegült,
hozhat bár fejemre átkot, mi annyira rút,
melyet elfeledett Istenek bosszúja szült,
hogy testemen áthatoljon, e tisztítótűz e láng.
Mondd mit tettél velem, Te nyomorult világ?
"Ó bizonyosság, bizonyosság,"
Porból lettem, s majd ha porrá leszek,
engem termőföldbe temessetek,
s szívem sebéből, nőjön Nektek virág,
hirdesse fehér Szekfű szirmainak tisztasága,
kiömlött véremnek rubintvörös rózsaága,
hogy mit tettél velem, Te nyomorult világ!
XXI.SZÁZADI VÁLASZOK: WASS ALBERT: KERESZT ALATT CÍMŰ VERSÉRE
"Uram, én jó akartam lenni,"
de szívemre hallgatva éltem,
se jobbra, se balra nem ítéltem,
csupán jobbat, szebbet reméltem!
Az igazságot próbáltam mindig megkeresni!
"Uram, én jó akartam lenni,"
és kezet nyújtottam segítségül.
De aki mindenkinek ellenszegül,
és a saját gőgjétől megrészegül,
az csak könnyek közt képes a leckét megtanulni!
"Uram, én jó akartam lenni,"
a kereszt alatt áldásodat venni!
S akármennyi jót is cselekedtem,
vétkeim miatt Neked vezekeltem.
A képmásodra teremtve ... lettem,
Ó, Uram; látod? Én mégis bűnösnek születtem!
XXI.SZÁZADI VÁLASZOK: WASS ALBERT: VÉREN VETT ORSZÁG CÍMŰ VERSÉRE
"Egy ország van a lelkünk mélyén,"
amely, most önmagával határos.
Sokan lakják, de kevesek érzik úgy,
nekik szülőföldjük, bármily gyászos,
galád módon bánt el, velünk az élet.
Hiszen a remény, itt pislákol bennünk,
s ha egyszer, majd újra lángol; ...feléled!
"Egy ország van a lelkünk mélyén,"
nincs is nála szebb, ezen a világon!
Ha hazahoz a lábam, vissza térvén,
hegytetőről nézem a végtelen rónát,
amíg a szemem ellát, nem látok mást,
mint bevetett földet, szorgos munkást.
Aki családjáért küzdve, munkáért remeg,
míg más henyél,s vígan él, vagy szendereg!
"Véren vett ország ez az ország,"
amit, kívülről emészt és mélyen rág
a belsejéből kisarjadt gyom, mint a kór
terjed és felüti fejét, köztünk a ragály.
A közönyből épített falak, akár a halál,
elpusztít mindent, itt táptalajra talál.
Könnyeik és vérük adták e földért őseink,
amit nekünk is kell, nekünk is szabad,
mert kívül és belül, mint a közös akarat,
támad az ellen, de Te akkor se hagyd magad!
"Véren vett ország ez az ország,"
amely, csak önmagával határos,
de felkel a nap, s eljön a világos
pirkadat reggel és eloszlik a sűrű köd.
Feledd el bánatod, vedd elő örömöd,
dacolj az égi zenebonával, s az egész világgal!
Ne hagyd magad, belül erős lévén...
mert, egy és közös haza él a lelkünk mélyén!
ITT A TAVASZ!
Itt a tavasz...
suttogó hangját sodorja felém
a langymeleg fuvallat
a tél lélekben még itt maradt
megbújik árnyékban a ravasz
magam mögött március idusa
mit megéltem már az enyém
velem dobban szívem ritmusa
közben érzik a jácintok illata
melyet a lágy szellő hoz el
szeretettel mindent körbe ölelő
Istentől kapott áldott reménnyel!
JÖN A REGGEL
Hosszasan vajúdik az elgyötört,
testet öltött fájdalom.
A sötét lepelbe borult, horizont teste,
néz az első fénysugárba,
s ahogy ébenszín porcelánja
fájdalmában összetört,
megszületik a hajnal
s a kakasszóval
az éji csendet dáridóval,
így mulatja el a szánalom.
Széles mosolyával ébredezik,
vöröslőn a napkorong.
Szikrákat hányva, fehérre izzik
és lassan felkúszik az égre,
fel magasra, s közben egyre csak hízik.
Dagadó kebellel, ontja magából
a meleg sugarát a Földre,
felhőket oszlatva el.
Forgatja arcát az égre
és mindenkire a magasból,
lelket melegítő tekintetével...
féltőn óvva, őrizve figyel.
Nyugtalan álomból, kelti az ébredést
a hajnali harmat, nedves könnycseppjeivel
a hátrahagyott, kedves de hűvös ölelést,
ami körbeér a fűszálon
és azok tengerén
a bevetett puha ágyon
és az ágya előtt, annak végtelen szőnyegén.
A csillogó kristálycseppek,
a szivárványt megcsúfoló színnel,
mint a csiszolt gyémánt fényei,
benne úgy lobbannak fel,
akár a szerelmesek,
mikor kéjjel,
egymás karjaiban, lángok közt
égnek el.
Lám így lesz a sötét éjszakából,
világos pirkadat
és érkezik el...
közénk ez a csodálatos reggel!
LÁSD, MILYEN SZÉP A VILÁG!
A nyári nap ébredezve, mosolyog a rétre,
játszik a fűszálak, harmat-könnyeivel.
Az éjsötét komorsága, hajnalra szülte,
most felszárítja a nap, bánatukat elűzve!
Lágy szellő alatt lengedeznek a lombok,
s tova száll a széllel a kis csalogány.
Pirosban fürdik, vérmezőn a réti virág,
s vígan lépdel köztük a fiatal leány.
Pipacsok sereglenek, kicsiny lábai alatt,
mégis boldogan, előtte földre hajlanak.
Majd hirtelen vágytól, fut előre, szalad...
boldogsága, minden lépésében ott marad!
A mező közepén, magányosan egy tölgy
ott áll árván, testvérei fenn a bérctetőn.
Alant a zöldben a zsíros réti legelőn,
szürke marhák patái alatt, reng a völgy.
Lassan felkúszik a nap, delet üt az óra
elkészül a gulyás a déli harangszóra.
Árnyékba húzódva az árva tölgy alatt,
jobban esik ember-fiának, minden jó falat.
A bojtár legény, titkon kedvesét lesi,
ahogy piros vérmezőben a kedvét leli.
Boldogság száll, mindenfelé a szélben,
angyalok mosolyognak odafent az égen!
A bérctetőn felállított kereszt felől
az Úr áldása szerte árad, lent a mezőn,
ami kiteljesedik majd a menyegzőn,
ha elhangzik az igen, tiszta szerelemből!
Szemet s lelket gyönyörködtet e látvány,
minden bánat-sebre gyógyír, s orvosság,
ilyenkor lehet hinni, milyen szép a világ!
Angyal száll most el a mindenség felett
a Jó Isten is boldogan nevet...csak nevet,
árad belőle mindenkire az áldás a szeretet!
LEHETTEM VOLNA
Lehettem volna tengerész, messzi tengereken átutazó.
Lehettem volna igehirdető pap, éltében holtáig tanuló.
Lehettem volna harcos katona, nemzetéért életét adó.
Lehettem volna költő, papírlapon szántó-vető írástudó.
Lehettem volna vadakat terelő juhász a magas ég alatt.
Lehettem volna építész, felépítve ezernyi erős várfalat.
Lehettem volna kertész, gyümölcsfákat s virágot ültető.
Lehettem volna örök ifjú, aki felett nem múlik el az idő.
Lehettem volna maradi múltba révedő, akin átlép a kor.
Lehettem volna gonosztevő bűnöző, elkárhozott lator.
Lehettem volna hűtlen szerető, szerető szívek gyilkosa.
Lehettem volna igazsághozó, Istennek lángoló pallosa.
Lehettem volna bármi más, de Én, csupán csak az vagyok...
aki lélekből örülve-sírva él, majd a végén... végleg távozok.
LENNÉK
Nyíló virág szirmai közt, téged keresnélek,
bimbóját szakítva a virágzó rétnek.
Lennék a rózsa, amely csak Tenéked nyílik,
vörös színű lángban, Tetőled izzik.
Lennék Én a nap, amely korán kelne érted
és meleg cirógatással érintenélek,
Lennék a hold, amely álmot hoz Tenéked,
a benned élő vágyad, a reményed.
Lennék Én a tarló, amely kopár nélküled,
a szélsebes patak, az éltető vized.
Ami virágos rétbe borítaná a pusztaságot,
és nem hagyná kihunyni azt a lángot,
amely tűzzel égeti fel... a halott világot
A LELKEM MENNE VELED
Lassan jön el az alkonyat,
a jeges szél tépi az arcomat,
penge riaszt, húzott éle szalad,
riadt folyóban hideg patak
elvegyül benne, ahogy halad.
Lassan jön el az alkonyat,
még hallom a halkuló hangodat,
amint port hint az érben a vér,
mint az ében éden, sötétbe visz,
követel, ha kell pedig kér.
Lassan jön el az alkonyat,
látom magam előtt az arcodat,
még egy perc az a pillanat,
amelyben alámerül a vágy,
a lelkem menne veled,
de marasztal a szemfedelem,
és magával ragad a másvilág.
MA CSEND VAN
Ma csend van,
elült a lárma,
nem szól hang,
felesleges szó
tétován, hiába.
Csend honol,
eső hull alája,
s némán dobol,
cseppjét szórva
a hervadó virágra.
Ma csend van,
csak Isten az,
aki neked kiáltja:
Itt békére lelsz,
vigaszra találva!
Lépj hát be
a szívem templomába!
MÁR ÉRTED
Még érzed, ahogy fogva tartja
a testem illatát az ágy.
Már érted, miként hagyja magára
a szerelmet a vágy.
Még érzed, ahogy a forró ölelés
a szíved mélyéig hatol.
Már érted, miként fáj a szenvedés,
amit leír most e toll.
Még érzed, ahogy lelkünk összeér,
a szívünk együtt zakatol.
Már érted, az életünk mit sem ér
egymás nélkül... valahol.
Még érzed, ahogy könny fakad,
ha nélküled kísért az árny.
Már érted, milyen szörnyű az,
mikor meggyilkol a magány.
Még érzed ajkadon a csókomat,
ajkadon csüngeni a szám.
Már érted, mit veszíthetsz el,
ha nem vigyázol rám.
...MEGBOCSÁJTOM...
Amikor te éhezel és étel kell neked,
akkor nyújtsd felém bátran két kezed.
S ha majd én éhezem és kenyérre vágyom,
de te átnézel rajtam, s elfordulsz barátom;
Nincs semmi baj, neked azt is megbocsájtom!
*
Amikor szomjad oltanád, de nincs mivel,
Én a forrásod leszek, ha beéred ennyivel.
S ha én friss patak édes vizére vágyom,
de te a korsód nedűjét kiöntöd barátom;
Nem haragszom rád, neked azt is megbocsájtom!
*
Amikor láztól fázol a hideg verítékben úszva,
Én ápollak és fohászkodom a földre leborulva.
S ha belém már csak hálni jár a lélek,
s te még rúgsz rajtam, a porig sújtva barátom;
Én, majd mondok érted egy imát és neked, azt is
... megbocsájtom ...
MEGIGÉZVE
Megláncolva élek s mégis szabadon,
elkárhozott létem mennyei szavakon
mondja el az örömöm és bánatom.
Megbűnhődve születésem, ártatlanul
érkeztem a Földre, és ha úgy alakul,
s megbűnhődtem az éltemet... távozom,
megláncolva élve s mégis szabadon.
Ördögtől kísértve mennyei szavakon,
Istentől megigézve, sötétből a fénybe lépve
...megsárgult papírlapokon...
MENJETEK, HA MENNI KELL
Menjetek, ha úgy érzitek, menni kell...
S messzire visz lábatok, innen el!
Ha elhagy téged a gyermekkori ölelés
a könnyű álom ígérte, édes feledés.
Indulj, keress magadnak új álmokat,
mert az idő múlik és nem válogat!
Menjetek, ha úgy érzitek, menni kell...
S messzire visz lábatok, innen el!
Ha véget ér a szenvedélyes szerelem
a láng kihuny, s nincs már érzelem.
Indulj, keress magadnak új csókokat,
lángra lobbant, testet öltött vágyakat!
Menjetek, ha úgy érzitek, menni kell...
S messzire visz lábatok, innen el!
Ha azt gondolod, vár egy jobb világ
és elhiszed, ott megtalál a boldogság.
Indulj, keress magadnak új hazát,
mert azt reméled, jobb az élet odaát!
Menj csak, ha úgy érzed, menni kell...
könnyen visz a lábad, messze innen el!
De ne feledd az életednek alkonyán;
hol ringatott bölcsődben az édesanyád,
hol adta csókját, neked az a lány (fiú),
akinek a szívedből (szívéből) szólt a szerenád,
hol volt büszke rád az édesapád,
hol visszavár a szerető testvér,
kivel egy tőről fakadsz, vérből a vér,
hol illatozta neked a virág az illatát,
hol suttogják egymás közt a fák,
hogy egyszer talán, majd hazaérsz
a szülőföldre, ahol örök nyugovóra térsz!
MI LEHETNE SZEBB?
Ölelő karjaidban, párnák közt halni meg...
Mondd el kérlek, vajon mi lehetne szebb?
Mikor egyedül ébredek, kezem téged keres,
nincs több vágyam, csak szeress...úgy szeress,
mint ha, nem lenne többé holnap, s véget érne a világ.
Síromban is szívből szeretnélek, benned élve tovább,
belőlem sarjadna tenéked a virág...
Mondd el kérlek, vajon mi lehetne szebb?
Ölelő karjaidban, párnák közt halni meg...
...MINT A VARJÚ A FÁN
Voltam alant, volt, éltem csak kenyéren.
Voltam elbizakodott, éltem keményen.
Voltam szívből szerető, megáldott.
Leszek e szeretve, - lélekben imádott -
vagy gyűlölve feledett, aki hibázott?
Akit démonok űznek, akire Isten vigyázott,
...de addig még vagyok, mint varjú a fán,
várom a holnapot, s mi jön majd ezután...
Voltam mélyen a poklokon túl... egészen.
Voltam magasan fent, túlzottan merészen.
Voltam fiatal siheder, valahol távol.
Leszek e öreg, s lesz e ki majd gyászol?
Rögös hantok mélyén utazó bárhol,
leszek e szívedben fekete fátyol?
...de addig még vagyok, mint varjú a fán,
élek a mában, várva, mi jön majd ezután...
NE KÉRJEM HIÁBA
Én Neked könyörgöm és senki másnak
nem ereszkedne alá a térdem.
Hallgasd meg tiszta szívvel imámat,
felajánlom a lelkem és a vérem, 
segítsd meg cserébe, áldott szép hazámat!
Én ma Hozzád szólok, fel a magas égbe,
nézz le rám az Atya tékozló fiára.
Hallhatod, fohászom száll a messzeségbe;
Ó, mindenható Isten, ne kérjem hiába,
Én itt állok előtted az áldásodra várva!
NEM KÉRHETEM
Nem kérhetem tőletek, hogy ti is higgyetek
abban, amiben én, mi mind összetartozunk.
Akkor is, ha nevetnek rajtunk gonosz Istenek,
testvér tör ellenünk, és egymás ellen harcolunk.
Nem kérhetem tőletek, fejetekre hamut szórjatok,
hiszen jól tudom, ez nagyon nehéz dolog.
Magam se túl könnyen teszem meg,
és ettől minden nap egyre jobban sorvadok.
Nem kérhetem tőletek, hogy olyat tegyetek,
ami ellenetekre van és nem tennétek szívesen,
mégis vágyom rá, hogy őszintén szeressétek
e balsorsa-vert, magához hűtlen nemzetet!
Nem kérhetem tőletek, hogy ti is arra keljetek,
mily gyönyörű nap ébredt ma újra itt reánk.
Mert mindennél fényesebb, a gyémántnál szebb,
e földön páratlan hely a mi közös hazánk!
Nem kérhetem tudom, most mégis megteszem,
nem tántoríthat el, ettől semmi sem,
se dölyfös dac-harag, se belső pánik-félelem.
Segítsd meg hazám és nemzetem, áldott jó Istenem!
NÉHA...
Néha tényleg sírni volna jó...
Úgy potyogjon mint a puha hó,
beterítve a tájat a hideg tűzben izzó
parázsban égő, tiszta vágyat,
mint a langymeleg ágyat a takaró.
Néha tényleg nevetni kéne mindenen...
Az egyetlen megőrzött kincsemen,
az emlékek közt megsárgult képeken,
a megélt és még hátralevő éveken.
Nevetni és hangosan kacagni
a gyorsan pergő perceken
és a tovaszaladó múló életen.
Néha tényleg sírni volna jó...
Elmondani se tudja szó,
csak átérezni, ahogy a világ átölel,
miként a vadlúd együtt szárnyra kel,
mert belül érzi, hogy menni kell.
Néha az ember mosolyok közé rejti el,
a vigaszt és a lélekben megbújt reményt,
amelyet megláthat az aki jól figyel.
Néha tényleg nevetni kell mindenen,
együtt kacagva az élettel... az életen.
NINCS NAGYOBB
Nincs nagyobb áldás, mint téged szeretni,
harmatos rét fövenyén melletted pihenni.
Veled együtt nézni az égen a csillagot,
amit egymásból nekünk a Jó Isten átadott.
Nincs nagyobb öröm, mint látni nevetni,
boldog pillantásod tükrébe merülni.
Nézni, ahogy kedved szárnyal a magosba,
Veled együtt hullani tengernyi habokba.
Nincs nagyobb átok, mint örökre feledni
szemedben a lángot, hagyni kihunyni.
Mert nélküled hagyni elmúlni a létet...
olyan lesz a holnap, mint az utolsó ítélet!
NYÁRI EST
Édes álomra hajtja fejét a nyári est,
miközben sötét lepelbe borul az ég.
Majd izzón, parázsló szemeket fest,
s onnan tekint le ránk a Mindenség.
Ébenfekete vásznán az ezüst korong,
mint templomtoronyban a harang...
Úgy kiáltja messzeségbe kínjait a Hold,
Te mégsem hallhatod, hogyan dalolja
szirén énekét e csodás égi hang.
OTT SZÜLETTEM - SZÜLŐFÖLDEMHEZ
Ott születtem hajdan én,
hét dombnak tetején,
akárcsak az örök város Róma...
hegytetőn, alant meg a Róna.
Ott születtem hajdan én
a szülővárosom peremén,
akár a virgonc kismadár...
szabadon, mint hét határ.
Ott születtem hajdan én
ahol előttünk a kis patak,
felettem piros cserép, nádfödém,
a kerek erdő közepén.
Ott születtem hajdan én,
ahol a csillékkel érkezett
a munka, ami oly kemény,
benne verejtékes igyekezet.
Ott születtem hajdan én,
ahol tölgyek nőttek fölém,
a bükk, a fenyő egekig ér,
ahol sóhajuk hasít belém.
Ott születtem hajdan én,
szebbre nem is festhetném
e vadregényes tájat,
a tavat, az erdőt, a fákat,
ahol a poros utak, az öreg házak
mindörökre visszavárnak!
Ott születtem, az volt a szűk hazám,
Isten adta, vagy a sors talán.
Otthont adott, majd álmokat,
gyermekkort, az ifjúságomat.
Majd kilehelve a múlt hevét,
ha életem célba ér, bealkonyul,
a lét kijelölte sírom helyét,
ahol a szemfedő reám borul.
Szülőföldem lesz az ágyam,
annak földje pedig vánkosom,
ez az utolsó előtti vágyam,
s az utolsó, ha majd odaát
őseimet újra láthatom...
Ott születtem hajdan én,
hét dombnak tetején,
akárcsak az örök város Róma...
hegytetőn, alant meg a Róna.
ÖNKÉNT
Nem kérte senki, hogy add oda a lelked,
csak mosolyodra vágyott az élet.
Nem hitte senki, hogy odaadja érted,
s értem is, mindenét...
Az összes gyönyörű szép emléket.
Ma nem kérik, mégis odaadnád önként
a karod erejét, minden csepp véred.
Ma már elhiszik a kimondott szavaid,
és azt is, amit elmondtál azokért,
akik ma nincsenek, mégsem felednek el
többé sohasem téged...
ÖSSZETARTOZUNK
Ahogy anya szeretheti gyermekét,
ahogy Isten szereti egyszülött fiát,
ahogy a Haza szeretheti Nemzetét,
úgy kell szeresd, Nemzetünk táborát!
Összetartozunk, mint fa és a falevél.
Múltunk és jelenünk a jövőről mesél,
amelyet nem élhetek, majd nélküled,
ahogy vér nélkül, sem dobban a szív
ahogy az otthon ajtaja, szélesre tárva
bárhol is járj, Téged mindig haza hív!
Az, hogy hova születtél, nem számít.
Az Élet, ha jó úton jársz, megtanít,
hogyan légy, igaz Emberhez méltó,
olyan Magyar, akire Isten joggal lehet,
éltedben büszke, egészen sírodig
míg az anyaföld, majd Téged eltemet
és kövekbe vésve a neved betűit,
megőrzi mindörökre az emlékezet!
Itt élt és alkotott, közöttünk létezett,
nem félte, sosem kimondani,
még akkor sem, ha rajta nevetett
a fél világ, vagy akár az egész...
Összetartozunk és egy a Nemzet
a jobbod, na és a bal feled...
nyújtson már végre, egymásnak
baráti jobbot, nyújtson már végre
egymásnak segítő kezet!
Varjú Zoltán: Összetartozunk - Videó
Link
RENDSZERHIBA ÜZENET
Reggeli ébredésem mellé, puskagolyó
dörren, azt üzenve ébresztő.
A rádióban a ciánnal mérgezett folyó
híreiről szól a fő műsoridő.
További szép napot, kedves hallgató!
Recsegi bele az éterbe a rádió...
Újságok címlapjain látom a képedet,
arcodon sátáni, gonosz vigyor.
Ostoba embereket a szavaiddal etet,
aki átlát rajtad, sárba tipor.
Abban ne reménykedj, kedves olvasó,
hogy igaz lenne a leírt szó!
Hazaérve ontja rám, híreit a televízió,
árad, s ömlik belőle a szenny.
Bombát robbant a fejekben a híradó,
itt a földi-pokol, maga a menny!
Nyugodalmas éjszakát kíván a celeb,
holnap, újra itt leszek veled!
Azt gondolnám, ebből már aztán elég,
de mátrixom, zöldről kékre vált...
Sarokban a laptopom, ami halott rég,
úgy tűnik, ismét magára talált.
Villódzik a monitor, kihuny a fény,
majd újból világoskékben, zöld keret,
benne betűk, rajta pedig ékezet;
Önnek rendszerhiba üzenete érkezett!
SÍNEK MENTÉN
Sínek mentén visz a lábam,
járt utadra rátaláltam.
Sínek mentén visz előre
templomodba, temetődbe.
Sínek mentén vigasz-ágon
keresem, de nem találom.
Sínek mentén vinne vissza,
a folyón, a parton túlra.
Sínek mentén visz a lábam
áldást küldtem, neked szántam.
Sínek mentén mindörökre,
veled leszek, benned élve.
Sínek mentén téged látlak,
sínek mentén téged várlak.
Sínek mentén ölelnélek,
szíved mélyén, benned élek.
Sínek mentén visz a lábam,
megnéztem, és meg is láttam...
Szép orcám a benső árnyam,
sínek mentén, ahol jártam.
Sínek mentén minden álmom
égszínkékben látomásom.
Sínek mentén visszavárom
szép életem, szép halálom.
Sínek mentén visz a lábam,
sebes vízű, sebes folyam.
Sínek mentén templomtorony,
arra megyek poros úton.
Sínek mentén ringó kalász,
erdő mélyén ifjú vadász.
Sínek mentén búzamező,
farkast győz az ifjú erő.
Sínek mentén visz a lábam,
képzeletben föléd szálltam.
Sínek mentén útra keltem,
sínek mentén száll a lelkem.
Sínek mentén minden éjjel,
démon kísért, ördög kérlel.
Sínek mentén ér a hajnal,
csókkal köszön rám, egy angyal.
Sínek mentén visz a lábam,
mozdony füstjét megtaláltam.
Sínek mentén vas-út vezet,
vezetője szorít kezet.
Sínek mentén bárányfelhő,
száraz földre hull az eső.
Sínek mentén szép virágom,
nincs szebb nékem a világon.
Sínek mentén visz a lábam,
járt utadra rátaláltam.
Sínek mentén visz előre
templomodba, temetődbe.
SOSEM MÚLHAT EL!
Emlék, megannyi elmúlt tiszta érzelem
tekint vissza a régi megkopott képeken.
Öreg platán törzsébe karcolt szerelem
évtizedes emlékei köszönnek ma rám.
A gondolataim visznek tova sebesen,
a múltba repítenek, szépen csendesen.
A szemközti padon még szinte érezni
a régen volt tapintásod langymelegét.
Szemem távolba réved, feldereng a múlt,
lefoszlott a fátyol, a selyem földre hullt,
a cipő az ágy előtt a földön hever...
De csitt! - leáll a kép - elmém küzd vele.
Meg-megáll, néhány kockát visszateker!
Ölelő karok és párnák közt halni meg...
Mondd mi lehetne más, mi lehetne szebb?
Ha a te karjaid fonnak át, míg létezünk,
amíg a szívünk dobban, egymást keresi,
egymást öleli reszketőn két kezünk...
De csitt! - újra pereg a film - megérkezünk
oda, ahonnan elindult Utunk egykoron,
miként látom lassan pergő időtlen korom,
de őszes hajkorona villan, s ráncos kézfejem
fogja most tiéd, és önmagamtól kérdezem:
Ugye sosem múlik el az örök szerelem?
SZERESS ÚGY!
Szeress úgy, mint ahogy én szeretlek,
akár a sötét éj a csillagot.
Szeress úgy, mint amiképpen szereti
a hajnal, az éltetőn felkelő napot.
Szeress úgy, mintha nem lenne holnap
addig, amíg még vagyok.
Szeress úgy, mint ahogy én szeretlek,
s amit szívemből neked adok. 
Szeress úgy, mint ahogy a hegy szereti
ormán az egekig felérő fát.
Szeress úgy, mint ahogy az Isten szereti
az egyetlen, egyszülött fiát.
Szeress úgy, amiképp a mező szereti,
mikor kisarjad rajta a virág.
Szeress úgy, mint ahogy én szeretlek,
Isten szerette, de sorsa-vert...
...mégis megáldott világ!
TAVASZVÁRÓ
A hajnali fagy, ugyan megmaradt,
de zöldül a levél és rügy fakadt,
már nyílik a Nárcisz a kertek alatt.
A cseresznyefa is rózsaszínbe,
koszorúslány ruhába öltözött.
Bokor rejtekében, tavalyi fészke
várta lakóját, aki vissza költözött.
Madarak csivitelnek az eresz alatt,
hangyák indulnak neki az útnak.
A tavaly lehullott dió, igen jó falat,
lépteim neszére, megriadt mókusnak.
Közben halkan csobog a kis patak
és levél úszik rajta, mint a hajó
kifakult emlék, mára a téli hó.
Tavaszi szél fújja a vidám dalát 
a nap éltető melege, lassan elűzi
a zord idők gyászos hangulatát
és szerető kezével édesanyja kitűzi,
gyermeke ünneplőjére a kokárdát,
március hónapra feltéve ezzel,
annak gyönyörű szép koronáját!
TE MEG ÉN
Ó, szív, szólj szép szádon, szép szavakkal,
ne hagyj árván szótlan, néma ajakkal!
Fordulj felém szeretve a márványod lágy ölén,
s öleljük egymást, míg megőszül nyarunk.
Amíg van leheletünk, amíg bírja a karunk,
és a lemenő napunk látomásában együtt,
ott vagyunk... Te meg Én!
TRIANON BŰNÉBEN FOGANT!
A nem szabad, nem azt jelenti,
hogy nem lehet.
..és végképp sem jelentheti azt,
hogy nem kell!
Akkor is, ha nincs rá felelet,
erről mindég és felemelt fejjel,
egyenes gerinccel,
beszélni kell!
Annak legyen ez a szégyene,
aki megcsúfolta a Nemzetet,
az járjon lesütött szemmel,
akinek a kezéhez tapad,
ezrek kiontott vére!
Annak legyen vezeklése mindörökre,
aki mindezt tette, és ezért felel!
A Jó Isten verje érte,
s a lelkében meggyötörve
ébressze rá szégyenére!
Emlékezzetek...
Soha, semmit se feledjetek!
Higgyetek az Úrban és ébredjetek,
mert Ő is hisz, Tibennetek.
Egy egész Nemzet szenvedése,
Trianonnak átkos bűne,
igazságért kiált!
Nincs is arra szó, ami elmondaná,
amit elszakított Nemzetünk,
azóta kiállt.
Maroknyi Székely, keményebb
vagy, mint a szikla!
S porlik az a kő a marokban,
jól összeszorítva.
Te Felvidéki Magyar a fejed,
büszkén tartsd magasba,
emlékezvén, az egyik
legnagyobb Magyarra...
Megőrzi nékünk, hozzá hűen Kassa!
Kárpátok bércein, lengjen lobogója!
A Kárpátok alján, áll még Zrínyi Ilona,
zord időt kiálló, erős büszke vára!
Munkácson dacolva
a nyárral és a téllel
a szikrázó napsütéssel,
jeges hideg öleléssel
Magyar földön, magyar földet,
mindörökre visszavárva!
A Délvidéken járva
a terhes magányban,
szavak nélkül,
gondolatban emlékezem.
Nem! Nem! Soha!
Én nem feledhetem...,
hogy Magyar földre születhettem.
Verjen meg a sors keze
és sújtson Isten haragja,
ha elfeledem,
édes szerető egy Hazámat,
s szeretett Nemzetem
Nem! ...ezt Én soha, nem tehetem!
...mert az lenne a Nemzet
koporsójára vetett utolsó hant,
amely Trianon bűnében fogant!
Nem hagyhatom hát
szó nélkül cinkosan,
sem gyáván megalkuvóan,
vagy telve félelemmel.
Nem!
Én minden reggel,
minden nappal és minden éjjel,
Reátok emlékezem...
és hiszem,
hogy eljön az Igazság!
S elnyeri majd büntetését,
minden gazság!
Nem kell többé, senkinek sem félni!
Szülőföldjén Magyarul beszélni!
Az Őseik jussát kérni!
Ahová megszületsz,
ott tisztességben élni!
Bealkonyulván, s hogyha kell,
büszkén halni,
mindazt akarni,
ami téged megillet!
Ami nem lehet más,
csak egy szégyen nélküli,
IGAZ MAGYARHOZ ÉS
EMBERHEZ MÉLTÓ ÉLET !
Paks, 2016. február. 9
Trianon bűnében fogant - Videó
Link
TÚL MINDENEN
Ha úgy érzed, bejártad utadat
és számodra már, új nem jöhet...
Miközben lábad visz előre, visz tovább,
rájössz, minden lépésben megcsalt a képzelet.
Te mégis mész előre, nem fordulsz vissza,
mert tudod, hitet és kitartást vár el Tőled az élet,
ami nélkül, oly sokan feladják az egészet.
De Te kitartasz hitedben, így elkerül téged,
az enyészetből merített tintával megírt végzet.
S ha mégis utad végére érve,
szíved csordultig lesz tele, tiszta szeretettel
és megnyílik számodra a legbenső értelem...
Igen, akkor... akkor majd elmondhatod,
hogy; Túl vagy már mindenen!
VÉREDBŐL VÉR
Csupán egy csepp olvadó hó,
hangtöredék, egyetlen szó.
Csupán egy lassú folyású ér,
nyílt sebekből patakzó vér...
egy vagyok veled, édes testvér.
Csupán csak egyetlen falevél,
a tizenöt-milliónyi közül.
Csupán a fának, egy gyönge ága,
aki szívében veled együtt örül,
s nélküled a szíve árva.
Csupán egyetlen forró ölelés,
amelyben a lelkünk összeér...
egy vagyok veled, édes testvér.
Csupán egyetlen vízcsepp,
sebesen áramló hegyi patak.
Szomjad oltó friss forrás,
sokat mondó szerető szavak,
föld mélyében aranytelér...
egy vagyok veled, édes testvér.
Csupán egy kismadár a fán,
magasan, odafent a Hargitán.
Egy talpalatnyi földön nőtt virág, 
ami több neked, mint a világ.
Csupán egyetlen szerelmes csók,
ami számodra a világgal felér...
egy vagyok veled, édes testvér.
Csupán egyetlen fájó könnycsepp,
ami érted az anyaföldre hull.
Egy közös akarat, nincs szebb,
a mennyben, sem a poklokon túl.
Csupán egyetlen igaz fohász,
ami téged mindig elkísér,
egy vagyok veled, édes testvér...
egy vagyok veled, véredből a vér.
Varjú Zoltán: Véredből a vér Videó
Link
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Varjú Zoltán |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2018-05-06 19:30:03, vasárnap
|
| |
| |
ÉDESÍTŐSZER, EGY ÚJ FAJTA BETEGSÉGOKOZ�"
A mesterséges édesítőszer betegség mindenhol felüti fejét és végigsöpör a világon, Magyarországon is több tízezer fogyasztót érintve. A nyugati orvostudomány nem nevezi nevén hogy mi is ez valójában, az orvosok pedig méregdrága gyógyszereket írnak fel rá.
Nevezzük visszatérő fejfájásnak, elviselhetetlen migrénnek, depressziónak, szorongásnak, izomfájdalomnak, izületi gyulladás fellángolásának, fülzúgás vagy fülcsengésnek, krónikus fáradtságnak, fibromyalgiának, irritábilis bél szindrómának (IBS), Crohn-betegségnek, gyulladás, sőt savas refluxnak, de ne hívják szintetikus édesítőszer okozta betegségnek mert a beteg még leállhat fogyasztásával és akkor nincs több felírt gyógyszer és orvosi vizit.
A tünetek egyik napról a másikra változhatnak, attól függően, hogy mennyi és milyen típusú édesítőszert fogyasztott az illető. Egyes kombinációk különösen mérgezőek lehetnek. A fogyasztók tünetei gyomorrontástól, migrénes fejfájástól a hányáson át látási zavarokig, a központi idegrendszeri rendellenességektől görcsökig és ideges rángatózástól kóros reflexekig terjedhetnek.
Az egész akkor kezdődött, amikor korábbi amerikai színész, Ronald Reagan hivatalba lépett, 1980-ban. Azonnal kirúgta az Amerikai Élelmiszer és Gyógyszeripar vezetőjét és Dr. Arthur Hull Hayes Jr-t vette fel, aki engedélyezte az aszpartámot. Ez az évtized volt a diéta őrület korszaka és Rumsfeld egy vagyont keresett a mesterséges édesítőszer üzlettel, amelyet már évtizedekkel azelőtt betiltottak laboratóriumi vizsgálati eredmények alapján, amelyek egyértelműen kimutatták karcinogén mivoltát. Ugyanez a korrupt jóváhagyási eljárás engedélyezte 1991-ben a szukralóz bevezetését, majd 2003-ban a szorbitét. Ahogy a történelem mutatja amit Amerikában engedélyeznek, az Magyarországon is zöldutat kap. Az amerikai kormány nemcsak háborús káoszt terjeszt szerte a világon, hanem betegségeket is. Az élelmiszerek vegyi adalékai kémiailag állandóan megbetegítenek bennünket és megváltoztathatják testkémiánkat.
Ez nem lehetséges, mondanák sokan. Csakúgy, mint ahogy az amerikai kormány állt a szeptember 11-es World Trade Centerben történtek (9/11) mögött, meggyilkolva saját államolgárait majd ezt követően több millió iraki anyát, apát és gyermeket. Ez is lehetséges.
Az �--böl-háború-szindrómát elsősorban szintetikus édesítőszer okozta
Nem véletlen, hogy fibromyalgia sújtotta az amerikai csapatokat az �--böl-háború idején. Tanulmányok kimutatták, hogy diétás italokat fogyasztani 46 °C -os hőségben súlyos egészségügyi következményekkel jár. Ezt ügyesen az "�--böl-háború-szindróma" gyűjtőfogalom alá söpörték, de ugyanazokkal a problémákkal küzdenek a csapatok most Irakban és Afganisztánban is.
Ugyancsak nem véletlen, hogy 5-ből 4 esetben a fibromyalgia nőket érint, akik gyakrabban fogyasztanak diétás italokat és élelmiszereket mint a férfiak. Szinte minden rágógumi és lehelet frissítő tele van mesterséges édesítőszerekkel.
A népszerű mondás, hogy "nincs elég mesterséges édesítőszer a termékekben ahhoz, hogy az egészségügyi problémákat okozzon" egy nagy hazugság. Különösen most, hogy 2012-ben az összes élelmiszer, ital, rágógumi és cukorka több mint 25%-ában vannak szintetikus édesítőszerek. A sok hatás összeadódik és tulajdonképp kevés, ill. szinte semmilyen szabályozás alá nem esnek ezek a vegyi anyagok az élelmiszerekben.
Nincs olyan vényköteles gyógyszer amely gyógyítaná azokat a problémákat amelyek a mesterséges édesítőszerek hatásait ellensúlyoznák. Tény, hogy az eddig dokumentált fibromyalgia eseteknek több mint 70 százaléka, a krónikus depresszió és a savas reflux az elfogyasztott vegyi anyagok számlájára írandó.
A rák lehet a távoli, hosszútávú fogyasztás után jelentkező komoly következmény. A receptre kapható gyógyszerek amelyeket ezen "krónikus betegség"-ekre kap a páciens, annyi mellékhatással rendelkeznek ami talán még súlyosbítja is a már kialakult helyzetet.
A jó hír az, hogy a mesterséges édesítőszer kór kezelése teljesen ingyenes és nem jár orvoshoz járással, egészségügyi biztosítással, mellékhatásokkal. A gyógymód a következő: el kell dobnunk a cukormentes rágógumit és cukorkát, a kukába az összes édesítőszeres, "light" étellel és itallal. El kell olvasni a címkéket minden ételen és italon, hogy ki tudjuk szűrni az összes mesterséges édesítőszert a termékekben, köztük az aszpartámot, szukralózt, szorbitot, aceszulfám-K, aszparaginsav, és a szacharin tartalmat.
Ne mérgezze és betegítse meg magát feleslegesen.
Oszd meg, ha hasznosnak találod ezt a cikket!
Link
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Egészségünk érdekében... |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2018-05-05 20:30:34, szombat
|
| |
| |
Varjú Zoltán: MOST SZÓLJATOK MÉG 
Most szóljatok még, addig amíg még lehet,
míg tárt karokkal várnak rád ölelő kezek,
míg minden csepp könny örömből fakad,
mert e pillanat szívedben örökre megmarad!
Most szóljatok még, addig amíg még lehet,
míg gyönyörű, szép
szívét elönti a szeretet, 
míg minden egyes gondolata tebenned él,
mert Ő benned hisz, neked él, és veled remél!
Most szóljatok még, addig amíg még lehet,
míg minden simogatását megköszönheted,
míg együtt lehettek anyák napja hajnalán,
és csak annyit mondj: szeretlek, édesanyám!
HOLNAP ANYÁK NAPJA. SZÓLJON A VERS, MOST MINDEN ÉDESANYÁNAK, AKI GYERMEKÉT HORDTA A SZÍVE ALATT!
ISTEN ÁLDJON MEG TITEKET!
Anyák Napjára
Link
Anyák Napjára
Link
Anyák napjára /Kovács Kati - Ugy szeretném meghálálni/
Link
Emlékezés az édesanyákra
Link
Anyák Napján emlékezem /A videó aláfestő zenéje: Hexina: Anyám Ne Sirj /
Link
10 dolog, ami megváltozik, miután elveszted az egyik szülődet
Link
Link
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Anyák napja - gyermeknap |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2018-05-05 19:15:34, szombat
|
| |
| |
Halász István: SETTENKEDVE JÖTT EL AZ ESTE
Settenkedve jött el lassan az este
a tájat sötét palásttal terítve be.
Az égen felragyognak a csillagok.
Kíváncsian várva a holnapot
szemeinket Álomtündér fogja le.
Szinte simogató a lágy keze. 
Reggelre kelve frissen ébredünk,
mert szépálmot adott Álomtündérünk!
Álomtündér! Te szép csodalény!
Vezess az álmok szövevényén!
Biztosítsd az éjnek nyugalmát
és Őrizd mindannyiunk nyugodt álmát!
Szép estét és jó éjszakát kivánok Mindenkinek!
JÓ ÉJSZAKÁT! / IL Silencio /
Link
Álmodj szépet
Link
Holdfény - PPs
Link
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Életképek |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2018-05-05 18:30:37, szombat
|
| |
| |
"KEDVES ANYAORSZÁGI MAGYAROK!" - EGY ERDÉLYI MAGYAR LEVELE
Egy erdélyi magyar édesanya levele a kis-magyar honban lakó sok "furcsa magyarhoz"
"Kedves Anyaországi Magyarok!
Mi Erdélyi magyarok szomorú szívvel szembesülünk nap, mint nap azzal, hogy sokan közületek minket, erőszakkal elszakított magyar embereket gyaláztok, szidalmaztok, úgy hogy fogalmatok sincs arról, hogy a történelem során mennyi mindent letettünk az asztalra és arról sem, hogy a megmaradásunkért, magyarságunkért, mennyit harcolunk a mai napig! Minden egyes alkalommal megforgatjátok a tört a szívünkben, mikor azt mondjátok nekünk Erdélyi, Kárpátaljai, Vajdasági, Újvidéki, Felvidéki magyaroknak, hogy román, ukrán, szerb, szlovák, mert mi tiszta szívből magyarnak valljuk magunkat!!!
Vádaskodtok, ítélkeztek felettünk és folyamatosan támadtok minket.
Mi a hazánkat nem áruljuk el, mindig is tartottuk a hátunkat és foggal körömmel védtük a magyarságot és a magyarságunkat, ami sokszor embert próbáló volt.
Kedves Magyarország mostani határain belül élő, minket ellenségként kezelő emberek!
Mit szólnátok, ha most mi vissza kérnénk tőletek azokat a nemes embereket, akik nálunk születtek, és akikkel a nagyvilág előtt büszkélkedtek, dicsekedtek, és akikről tereket, utcákat, színházat, akadémiát, iskolát, egyetemet neveztetek el? Mi lenne, ha azt mondanánk nektek, ha mi nem kellünk, akkor ne kelljenek azok a híres magyarok sem, akik mindent megtettek minden magyar emberért, de Erdélyben, Kárpátalján, Vajdaságban, Újvidéken, vagy Felvidéken születtek?
Mikor ti minket, románoztok, szlovákoztok, ukránoztok és szerbeztek, akkor velük is ezt teszitek és akkor mondhatni, amikor őket emlegetitek, akkor Más Tollával Ékeskedtek! Tudjátok, ha nem lennénk mi, akkor nem énekelnétek Kölcsey Himnuszát, hisz ő is Erdélyi.
Este nem olvashatnátok Benedek Elek apó gyönyörű meséit. Mátyás király igazságához sem lenne sok közötök, hisz ő is Kolozsvár ajándéka minden magyar számára. A jó öreg Toldi Miklós, ha napjainkban élne, akkor lehet, hogy nehéz kővel dobálna meg benneteket, ha lerománoznátok. Arany János, Ady Endre, Áprily Lajos, ha ma élnének, akkor fájdalmas verseket írnának arról, hogy még a sajátjaik között is számkivetetté váltak.
Tamási Ábele még a székely humor ellenére is szív hasogatóbb lenne, mert nem csak a román hatalom ellen lázadna, hanem szomorúan kellene tudomásul vegye, hogy saját kutyája is megugatja. Wass Albert a mai helyzetet pedig sokkal nehezebben viselné, mint a száműzetést.
Egy szó, mint száz itt a sok kincs, amit mi Erdélyi, Kárpátaljai, Vajdasági, Újvidéki, Felvidéki magyarok adtunk minden magyarnak, gazdagítva vele a magyarságot és a Hazát.
Erdély adta:
Kölcsey Ferenc Himnusza
Tamási Áron író
Benedek Elek apót, írót, népmese gyűjtő
Mikes Kelemen író
Wass Albert író
Nyírő József író
Sütő András író
Orbán Balázs Székelyföld író
Kemény János író
Jósika Miklós
Arany János költő
Ady Endre költő
Áprily Lajos költő
Dsida Jenő költő
Kányádi Sándor költő
Szilágy Domokos költő
Páskándi Géza költő
Reményik Sándor költő
Apáczai Csere János pedagógiai író
Kallós Zoltán néprajzkutató
Tinódi Lantos Sebestyén zeneszerző, lantos
Bartók Béla zeneszerző, gyűjtő
Székely Bertalan festő
Paál László festő
Jakó Zsigmond tudós
Benkő Samu művelődéstörténész
Márton Áron mártír püspök
Teleki Sámuel felfedező
Körösi Csoma Sándor ős hazakutató
Brassai Sámuel polihisztor
Károli Gáspár biblia fordító, lelkész
Bolyai János matematikus
Bolyai Farkas matematikus
Hunyadi János törökverő
Hunyadi Mátyás Király
Báthori István fejedelem
Bethlen Gábor fejedelem
Bocskai István fejedelem
Rákóczi György fejedelem
Apafi Mihály fejedelem
Thököly Imre fejedelem
Rákóczi Ferenc fejedelem
Székely Mózes fejedelem
Toldi Miklóst vitéz nemes
Dózsa György hadvezér
Wesselényi Miklós politikus
Mikó Imre politikus
Kiss Ernő honvéd altábornagy
Nagysándor József honvéd vezérőrnagy
Jávor Pál színész
Vaszi Levente énekes
Keresztes Ildikó énekesnő
Molnár Levente operaénekes
Tőkés László forradalmár
Erőss Zsolt hegymászó
Miklós Edit síző
Kárpátalja adta:
Munkácsy Mihály festő
Beca József labdarugó, olimpikon
Edvin Márton művész
Bódi László Cípő, Republic énekese
Pákh Imre műgyűjtő
Felvidék adta:
Ballasi Bálint költő
Kassák Lajos költő
Reviczky Gyula költő
Sajó Sándor költő
Tompa Mihály költő
Jókai Mór író
Madách Imre író
Márai Sándor író
Mikszáth Kálmás író
Dobó István egri várvédő, erdélyi vajda
Bercsényi Miklós szabadságharcos
II Rákóczi Ferenc erdélyi fejedelem
Vak Bottyán kuruc generális
Andrássy Gyula politikus
Batthyány Lajos mártír miniszterelnök
Lahner György honvéd vezérőrnagy
Klapka György hadügyminiszter
Pázmány Péter esztergomi érsek
Boldog Salkaházi Sára szerzetesnő
Wick Béla katolikus pap, történész
Eszterházy Károly egri püspök
Csontváry Kosztka Tivadar festő
Szinyei Merse Pál festő
Kodály Zoltán zeneszerző
Kempelen Farkas tudós, feltaláló
Feketeházy János Szabadság híd tervezője
Dohnányi Ernő zeneszerző
Blaha Lujza operaénekesnő
Kaszás Attila színész
Ghymes együttes
Újvidék, Vajdaság adta:
Tamkó Sírató Károly költő
Vidor Gyula író
Balázs Attila író
Molnár Erik történész
Lázár Vilmos honvéd ezredes
Schweidel József honvéd vezérőrnagy
Beda Tibor festő
Berczik Zoltán Európa bajnok, asztalteniszező
Szeles Mónika teniszező
Varga Izabella színésznő
Szőke Zoltán színész
Rúzsa Magdolna énekesnő
Őrvidék adta:
Liszt Ferenc zeneszerző
Muravidék adta:
Zrinyi Miklós költő, hadvezér
Damjanich János honvéd vezérőrnagy.
Szeretném, ha megértenék, hogy mi nem akarunk semmit elvenni tőletek, sőt, a történelem során csak gazdagítottuk szép anyaországunkat.
Mi nem most váltunk magyar állampolgárrá, mi azok voltunk, csak elvették tőlünk és nem is kérdezték bennünket, hogy akarjuk-e ezt.
Számunkra igazi öröm és boldogság az, hogy vannak még az őshazában, akik ránk is gondolnak, megértik, hogy a visszahonosítás a mi lelkünknek igazi gyógyír.
Megkérlek kedves magyar honfitársaim, hogy egyszer és mindenkorra értsétek meg, hogy nem akarunk mi tőletek elvenni semmit, és ha lehetőségünk van, akkor továbbra is inkább hozzátennénk, mint elvennék.
A nagyon féltett pénzetekre sincs szükségünk, mi eddig is dolgoztunk, ha kellett éjszaka is, és megálltunk a lábunkon.
Szomorú az is, hogy tőlünk sajnáljátok a visszaadott állampolgárságot és minden segítséget, de szívesen engednétek be az országba ezer idegeneket, sőt még támogatnátok is őket!
Nagyon lehangoló, hogy folyamatosan panaszkodtok, hogy milyen nehéz életetek van szép hazánkban. Én azt gondolom, hogy egyszer legalább érdemes lenne megállni és megnézni, hogy más országban hogy élnek . Elárulom nektek, hogy nagyon sok országban nem igazán vannak autópályák, elfogadható kórházak, tanintézmények, vagy élhető körülmények és mégis tudnak örülni, szeretni az emberek és jókedvvel dolgozni.
Ne csak nézzetek, hanem lássatok is és ne ítéljetek, hogy ne ítéltessetek. Érezzétek meg, hogy ha valamit akartok, azért tenni kell, dolgozni, békésen párbeszédet folytatni és főképpen szeretettel lenni egymás iránt. A harag, gyűlölet megöli a lelket és senki nem jut előbb.
Azzal az energiával, amit haragra és gyűlöletre pazaroltok csodás dolgokat lehetne, ami hasznára lenne az egész országnak, magyarságnak.
Nem értem, hogy miért mérgezitek meg a lelketeket és az életeteket? Addigi, amíg mindenki csak a saját maga hasznát lesi, csak az érdekli, hogy neki legyen jobb, addig nem lesz szebb és békésebb világ. A gyerekeink jövője a mi kezünkben van, és ők csak akkor lesznek boldogok, ha béke van.
Hátborzongató az is, hogy arról beszéltek, hogy diktatúra van Magyarországon, úgy hogy közben bármit megengedhettek magatoknak.
A diktatúráról mi Erdélyi magyarok tudnánk mesélni nektek, mert mi tudjuk, hogy mi az igazi diktatúra, tudjuk, hogy mit jelent félelemben, rettegésben élni, úgy hogy még a falnak is füle van. Az igazi diktatúrában nem írhatnátok meg a véleményeteket, nem szavazhatnátok szabadon, nem beszélhetnétek, nem szidalmazhatnátok bárkit, nem nyilváníthatnátok szabad véleményt, nem utazhatnátok más országba, nem vásárolhatnátok meg bármit, csak azt, ami van, nem választhatnátok munkahelyet, iskolát, nem tüntetnétek akkor, mikor kedvetek van, és még sorolhatnám, de nem igazán látom az értelmét.
Amit pedig biztos nem tehetnétek meg, most pedig szabadon tesztek, hogy nem szidalmazhatnátok a politikai vezetőket, mert azért halálbüntetés járna bármilyen diktatúrában.
Egy szó, mint száz mielőtt valamiről beszélgetni kezd bárki is, annak nézzen utána, tájékozódjon kellőképpen és utána vádaskodjon.
A magyar anyanyelvünk igazán kifejező, valódi csoda, ezért kérlek benneteket kedves magyar honfitársak, hogy ne gyűlölködjetek, mert a gyűl ölet, hanem szeressétek egymást, mert a szer etet.
Végezetül pedig kívánok mindenki életére áldást, lelkébe békét, szeretetet, örömöt és azt, hogy érezzük mindannyian meg, hogy ne valami ellen kell harcolni, hanem egy nemes célért, a szeretetért és békéért.
UI:
mondanivalóm nem politikai meggyőződésből született, hanem azért, hogy megértés szülessen minden magyar ember lelkébe.
Tisztelettel és szeretettel egy Erdélyi Magyar!
Tisztelettel és szeretettel egy Erdélyi Magyar édesanya!
(Gyöngyvér Noémi Ferencz Gyöngyössy Csíkszereda-i székely édesanya)
Link
Pók Katalin: A magyarok azok magyarok
/Komment: az eredeti író Gyöngyvér Noémi Ferencz Gyöngyössy Csíkszereda-i székely édesanya/
Link
Édesanyám...
Édesanyám, lelkem, ne sirasson engem,
Erdélyországba kell mennem.
Felszabadítani székely rabtestvérem'
A Maros és az Olt menten.
Gyönyörű lesz az a találkozás,
Ha majd egykor viszontlátjuk egymást!
Elindulunk együtt a szebb jövő felé,
Kincses Erdélyország felé.
Elindul a menet hosszú, magyar menet,
Még a nap is lesüt rája.
Utána egy vonat, hosszú, magyar vonat,
Horthy Miklós parancsára.
Éljen Horthy! Kiált minden torok,
Minden felől hangzik: Isten hozott!
Ott áll minden magyar, virág a kezében,
Könnye csordul örömében.
Link
Vesztergám Miklós:Halkan felsír a tárogató Erdélyért
Link
Így veszett el Erdélyország (1940-1944)
Link
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Hazánk - otthonunk |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2/3 oldal
|
Bejegyzések száma: 24
|
|
|
|
2018. Május
| | |
|
|
| ma: |
0 db bejegyzés |
| e hónap: |
24 db bejegyzés |
| e év: |
315 db bejegyzés |
| Összes: |
4845 db bejegyzés |
|
|
|
| |
- Általános (21)
- Belső kör (0)
- Család (22)
- Munka (14)
- Haverok (0)
- Iskola (20)
- Ábrányi Emil (4)
- Adamis Anna (1)
- Ady Endre (16)
- Ágai Ágnes (1)
- Agytorna (29)
- Albert Einstein (0)
- Albert Einstein (1)
- Alföldi Géza (2)
- Alhana (1)
- Ambrus Magdolna (1)
- Andók Veronika ( (1)
- Andróczky Lászlóné (3)
- Antoine de Saint-Exupery (3)
- Anyák napja - gyermeknap (32)
- Áprily Lajos (3)
- Arany János (11)
- Arany Viktor (1)
- Arany-Tóth Katalin (1)
- Aranyosi Ervin (19)
- Artai Zsuzsanna (2)
- Árvai Attila & Emil (3)
- Átyim Lászlóné (1)
- B. B. Nala (1)
- B. Huszta Irén (1)
- B. Radó Lili (1)
- Babits Mihály (5)
- Bagi Tibor (1)
- Bajza József (1)
- Baktai Faragó Aranka (2)
- Balassi Bálint (1)
- Balázs Béla (1)
- Balázs Sándor Turza /B.A.S.A. (2)
- Bálintffy Etelka (1)
- Balla Zsuzsanna (2)
- Balogh József (2)
- Baranyai Mária (1)
- Baranyi Ferenc (2)
- Barsy Irma (2)
- Bartalis János (1)
- Bartis Ferenc (2)
- Bartos Erika (2)
- Bella István (1)
- Bencze Marianna (1)
- Benedek Elek (3)
- Berde Mária (1)
- Bertók László (1)
- Berzsenyi Dániel (1)
- Bíró Melinda (1)
- Birtalan Ferenc (1)
- Boda Magdolna (1)
- Bódás János (2)
- Bodnár Éva (3)
- Bodó János (1)
- Bodor Aladár (1)
- Bodré Anikó (1)
- Bogár Lilla (1)
- Bogdán András & Bogdán László (2)
- Bognár Barnabás (1)
- Bonifert Ádám (1)
- Buda Ferenc (1)
- Budai Zolka (1)
- Bulvár (52)
- Bölcsességek és gondolatok. (139)
- Börzsönyi Erika (1)
- Coelho Paulo (1)
- Csabai Andrea (1)
- Csabai Lajos (2)
- Csapó Lajos (2)
- Csatári Édua Éva (1)
- Cseffán Zsolt (2)
- Cseke Erika (1)
- Cseppely Zsuzsanna (1)
- Cserényi Zsuzsanna (1)
- Csiki András (1)
- Csitáry-Hock Tamás (1)
- Csokonai Vitéz Mihály (1)
- Csoóri Sándor (1)
- Csorba Győző (1)
- Csukás István (1)
- Csuray Zsófia (1)
- Czóbel Minka (1)
- Dáma Lovag Erdős Anna (1)
- Dapsy Gizella (1)
- Deák Erika (2)
- Devecseri Gábor (1)
- Dévényi Erika (3)
- Dienes Eszter (1)
- Dobos Hajnal (1)
- Dobrosi Andrea (1)
- Dobszai Károly (2)
- Dóczi Lajos (1)
- Domahidi Klára (1)
- Domonkos Jolán (1)
- Donászy Magda (2)
- Dorys May (0)
- Dr. Gyökössy Endre (2)
- Dsida Jenő (7)
- Duduj Szilvia (1)
- Dugasz István (2)
- Dutka Ákos (2)
- Dylan D Tides (1)
- Ecsedi Éva (1)
- Egészségünk érdekében... (146)
- Egyed Emese (1)
- Elekes Tímea Izabella (1)
- Életképek (99)
- Életmód (91)
- Endrődi Sándor (1)
- Erdei Éva (1)
- Erdélyi József (1)
- Erdős Olga /Luna Piena/ (2)
- Erdős Renée (1)
- Eszenyi Matula István (1)
- Évszakok (122)
- Falcsik Mari (1)
- Falu Tamás (1)
- Farkas Anna&Árpád&Éva&Imre (6)
- Fáy Ferenc (1)
- Fazekas István (1)
- Fazekas Miklós (1)
- Fecske Csaba (2)
- Fehér Miklós (1)
- Fekete Lajos (1)
- Fellner Isrván (1)
- Fenyő László (1)
- Ferenczi Csilla (1)
- Fésűs Éva (2)
- Ficzura Ferenc (1)
- Film - színház (54)
- Flammerné Molnár Edit (1)
- Fodor Ákos& Emese&József (2)
- Fonyó Tamás (3)
- Fortune Brana (2)
- Fuchs Éva (1)
- Füle Lajos (6)
- Földeáki-Horváth Anna (1)
- Gabriel Garcia Márquez (4)
- Gál Éva Emese (1)
- Galyasi Miklós (1)
- Gámenczy Eduárd (1)
- Garai Gábor&János&Katalin (3)
- Gárdonyi Géza (6)
- Gaudi Éva Molly (1)
- Gebhardt Nóra (3)
- Geisz László (2)
- Gere Irén (1)
- Gergely Ágnes & István (2)
- Gligorics Teréz (3)
- Goethe (5)
- Gősi Vali (1)
- Gr. Vay Sándor (0)
- Grigó Zoltán (1)
- Gulyás Pál (1)
- Gutási Éva (1)
- Gyimóthy Gábor (2)
- Gyóni Géza (2)
- Győrfi-Deák Éva (3)
- Gyulai Pál (5)
- Gyurkovics Tibor (2)
- Gyöngy (1)
- Gyönyörű virágok&idézetek (37)
- György László (2)
- H. Kohut Katalin (1)
- H.Gábor Erzsébet (0)
- Hajas György (1)
- Hajdú Levente (1)
- Hajdu Mária&Saci (2)
- Hajnal Anna (2)
- Hámori István Péter & Zsóka (2)
- Hamza Anikó (2)
- Harcos Katalin (4)
- Hatos Márta (1)
- Havas Éva (1)
- Hazafias versek (18)
- Hazánk - otthonunk (180)
- Heine (3)
- Heiner Ágnes (1)
- Héja (1)
- Helen Bereg (3)
- Helena (1)
- Heltai Jenő (10)
- Hemingway (2)
- Hepp Béla (1)
- Hervay Gizella (1)
- Híres emberek-jeles napok-évfo (151)
- Hirth Éva (1)
- Hóbor Hajnalka (1)
- Hock Éva Etelka (1)
- Hollósy-Tóth Klára (1)
- Horváth Ilona & Horváth István (1)
- Horváth M. Zsuzsanna (1)
- Horváth Piroska (1)
- Hosszú Bettina (1)
- Humor (241)
- Húsvét - Pünkösd (33)
- Idézetek birodalma (146)
- Ignotus (1)
- Ilianne (2)
- Illés Judit & Gábor (2)
- Illyés Gyula (2)
- Imre Flóra (1)
- Irodalom - Próza (102)
- Ismeretlen szerzők (1)
- Jagos István (1)
- Jakos Kata (1)
- Jatzkó Béla (1)
- Jékely Zoltán (1)
- Jobbágy Károly (2)
- Jókai Mór (4)
- Jolie Taylor (1)
- Jónás Tamás (1)
- Jószay Magdolna (1)
- József Attila (9)
- Juhász Gyula (6)
- Juhász Magda & Juhász Szilvia (3)
- Juhászné Bérces Anikó (2)
- K. László Szilvia (1)
- Kacsa Zsóka (2)
- Kaffka Margit (1)
- Káli László (1)
- Kálnoky László (1)
- Kamarás Klára (2)
- Kamenitzky Antal (1)
- Kányádi Sándor (2)
- Karácsony - Újév (76)
- Karai Gábor (1)
- Karinthy Frigyes (4)
- Károlyi Ami (1)
- Kárpáti Tibor (1)
- Kassák Lajos (1)
- Kaszás Zoltán (1)
- Katerina Forest (1)
- Katona Bálint & Andrea (3)
- Katona József (0)
- Kecskés Beatrix (2)
- Kelemen Évi (1)
- Keller Boglárka (1)
- Kerecsényi Éva (1)
- Kerekes László (1)
- Kereszti Hajnalka (1)
- Keresztury Dezső (1)
- Kerner Mariann (1)
- Kertünk - házunk - otthonunk (53)
- Kijacsek Erzsébet (2)
- Kincses Zoltán (2)
- KisJenő,József,Judit,Irma,Rea (6)
- Kocsis Dániel (1)
- Koltay Gergely (6)
- Komáromi János (2)
- Komjáthy Jenő (2)
- Komróczki Zoltán (0)
- Konda Bartal Piroska (2)
- Kondra Katalin (1)
- Koós Attila (2)
- Koosán Ildikó (1)
- Kormányos Sándor (1)
- Koszpek Ferenc (1)
- Kosztolányi Dezső (7)
- Kotsy Krisztina (1)
- Kovács Daniela & Anikó & Erika (4)
- Kun Magdolna (4)
- Kustra Ferenc (1)
- Kölcsey Ferenc (4)
- Lackfi János (2)
- Ladányi Mihály (1)
- Lady Moon (1)
- Lampert Géza (1)
- Lányi Sarolta (2)
- Laren Dorr (2)
- László Andrea, & Ilona, &Noémi (3)
- László Ilona (1)
- Lelkem szirmai (73)
- Lengyel Jolán (2)
- Lengyel Károly (1)
- Lesznai Anna (1)
- Lévay József&Lévay László (3)
- Ligeti Éva (2)
- Linda Dillow (1)
- Lindák Mihály (1)
- Linn Márton (1)
- Lippai Marianna (1)
- Lithvay Viktória (1)
- Lőrinczi L. Anna (1)
- Losonci Léna (2)
- Lupsánné Kovács Eta (2)
- Lys Noir (1)
- Lyza (1)
- M. Laurens (1)
- Maczkó Edit (1)
- Madách Imre (2)
- Magyar sorsot - magyar kézbe! (88)
- Major Gabriella&Majoros Gabrie (2)
- Majtényi Erik (1)
- Majthényi Flóra (2)
- Márai Sándor (7)
- Mardi Miriam (1)
- Marschalkó Lajos (1)
- Marton Pál (2)
- Maryam /Moldován Mné (1)
- Maszong József (1)
- Máté Péter (2)
- Matos Maja (1)
- Mécs László (1)
- Média (413)
- Meggyesi Éva (1)
- Mentovics Éva (2)
- Metzger Zsuzsanna (1)
- Mikodi Bianka (1)
- Minden, ami szép (8)
- Mindenszentek, halottak napja (10)
- Mirian (2)
- Monok Zsuzsanna (1)
- Móra Ferenc (4)
- Móra László (3)
- Moretti Gemma (1)
- Móricz Eszter (1)
- Művészet (58)
- Müller Péter (2)
- Mysty Kata (1)
- N. (0)
- Nadányi Zoltán (1)
- Nagy István Attila & Bálint (3)
- Nagy Krisztina (1)
- Nagy László & Ilona (4)
- Nemes Nagy Ágnes (1)
- Némethné Mohácsi Bernadett (1)
- Nemzeti ünnep (59)
- Névnap- szülinap (48)
- Nőnapra & Farsang (10)
- Nyakó Zita (1)
- O, Ó (0)
- Ó. Kovács Ibolya (1)
- Oláh Gábor (1)
- OMNYE (58)
- Orbán Balázs&Orbán Hajnalka (3)
- Őri István (3)
- Orosz költők (3)
- Orth László (3)
- Osho (4)
- P. Geraldy (1)
- P. Pálffy Julianna (1)
- P. Tóth Irén (1)
- Pajzán történetek&mondák (46)
- Palágyi Lajos (1)
- Pálvölgyi Attiláné (1)
- Papp Váry Elemérné (2)
- Pásztor Piroska & Klaudia (2)
- Paudits Zoltán (1)
- Paula S. Tizzis (1)
- Pecznyík Pál (2)
- Pej Erika (1)
- Pénzár Miklós Csaba (1)
- Péter Erika (1)
- Pethes Mária (1)
- Petőfi Sándor (13)
- Pilinszky János (2)
- Piszár Éva (1)
- Pogány Zoltán (1)
- Politika (24)
- Poller Ildikó (3)
- Popper Péter (2)
- Pósa Lajos (11)
- Posztós Lenke (1)
- Prohászka Ottokár (1)
- Puskin (3)
- Rab Zsuzsa (1)
- Rabindranath Tagore (1)
- Radnóti Miklós (4)
- Rajki Miklós (3)
- Rajzó Eszter (1)
- Rasztik Edit Emese (1)
- Ratkó József (1)
- Reichard Piroska (1)
- Rejtő Jenő (2)
- Reményik Sándor (25)
- Reviczky Gyula (3)
- Riersch Zoltán (1)
- Rónay György (1)
- Rózsa Amarilla (1)
- Rudnyánszky Gyula (1)
- S. Farkas Zsuzsanna (1)
- Sajó Sándor (6)
- Sándor Gyula (2)
- Sango Villagren (1)
- Sárándí Szilvia (1)
- Sárhelyi Erika (2)
- Sarkadi Sándor (1)
- Sárközi György (2)
- Sarlós Erzsébet (1)
- Scheffer János (1)
- Schrenk Éva (1)
- Schvalm Rózsa (1)
- Schwartz Léda (1)
- Serfőző Attila (1)
- Shakespeare (1)
- Shelley (2)
- Sík Sándor (2)
- Siklós József (1)
- Simon Ágnes & István (2)
- Simonyi Imre (1)
- Sipos Julianna (1)
- Sohonyai Attila (1)
- Somlyó Zoltán&Somlyó György (3)
- Somogyváry Gyula (3)
- Sonkoly Éva (1)
- Soóky Melinda (1)
- Sport (83)
- Steph McGrieff (2)
- Süssünk - Főzzünk (13)
- Szabados István (3)
- Szabó Éva, ...Gitta, ...Ila (3)
- Szabó Kila Margit (1)
- Szabó Lőrinc (3)
- Szabó Magda (1)
- Szabolcsi Erzsébet (1)
- Szabolcska MIhály (1)
- Szádeczky-Kardoss György (1)
- Szakáli Anna (1)
- Szalai Fruzsina (1)
- Szász Károly (1)
- Szatmári Delina (1)
- Szebenyi Judit (3)
- Szécsi Margit (1)
- Szeicz János dr. (2)
- Székely János (1)
- Szeleczky Zita (3)
- Széles Kinga (1)
- Szemlér Ferenc (1)
- Szent Gály Kata (1)
- Szentirmai Jenő (2)
- Szép Ernő (3)
- Szép versek és idézetek (84)
- Szépek szépei (21)
- Szerencsés János & Tünde (2)
- Szilágyi Anita&Viktória (2)
- Szilágyi Domokos (1)
- Szilágyi Hajnalka (1)
- Szilas Ildikó (1)
- Szilveszter Levente (2)
- Szőke István Attila (3)
- Szőllösi Dávid (0)
- Szőnyi Bartalos Mária (1)
- Szuhanics Albert (6)
- T. Fiser Ildikó (1)
- Takács Dezső (1)
- Tamás István (2)
- Tánczos Katalin (2)
- Tarsoly Beke Tamás (1)
- Tasnádi Bernadett (1)
- Tatiosz (1)
- Taygate (4)
- Telekes Béla (1)
- Természet (21)
- Thalis Silvenier (1)
- Tobai Rózsa (1)
- Tóbiás Tünde (1)
- Tokaji Márton (2)
- Tompa Mihály (2)
- Torday Teodóra (2)
- Torma Judit (1)
- Tormay Cécile (1)
- Tornay András (2)
- Tóth Anett, Juli, Julianna (3)
- Tóth Árpád (5)
- Tóth Attila & János (3)
- Tragédiák - katasztrófák (154)
- Tudod-e? (17)
- Tudomány - technika (67)
- Túri A. Zsuzsa (1)
- Túrmezei Erzsébet (3)
- Turza Sándor (0)
- Törő Zsóka (1)
- Történelem (164)
- Ujvári Lajos (2)
- Utassy József (1)
- V. Hugó (2)
- Váci Mihály (2)
- Vajda János (4)
- Vallás (71)
- Válóczy Szilvia (1)
- Vámosi Nóra (1)
- Varga János Veniam (1)
- Varga József (1)
- Varga Patrícia & Gyula (1)
- Vargáné Éva (1)
- Vargha Gyula (1)
- Varjú Zoltán (2)
- Várnai Zseni (8)
- Varró Dániel (2)
- Vas István (1)
- Vasas Mihály (1)
- Vázsonyi Judit (1)
- Végh Mária (1)
- Venyercsán László (1)
- Vesze László (1)
- Vészi Endre (1)
- Víg Éva (1)
- Világirodalom (19)
- Világirodalom: Burns (4)
- Világjárók (218)
- Virág Aliz (1)
- Vitó Zoltán (1)
- Vogelweide (2)
- Vona Erzsébet Cecilia (2)
- Vörös judit (2)
- Vörösmarty Mihály (3)
- Wass Albert (75)
- Weöres Sándor (4)
- Z. Konkoly Juci (1)
- Zágorec-Csuka Judit (1)
- Zagyi G. Ilona (1)
- Zas Lóránt (2)
- Zelk Zoltán (2)
- Zene, zene, zene... (122)
- Zeneszöveg (20)
- Zimonyi Zita (1)
- Zsefy Zsanett (3)
- Zsigai Klára (1)
- Zsóka Mariann (1)
- Ö (0)
- Örökzöld dallamok (40)
|
|
|
| |
- Ma: 5470
- e Hét: 19565
- e Hónap: 59386
- e Év: 237261
|
|
|
Offline
